Related Docuements
Louis Berkhof: Rendszeres teológia
Louis Berkhof magyarul is megjelent Keresztyén dogmatikájának bővebb vál...
From Szabó Miklós
capps
From Nagy Gábor
1
4. tétel – De Deo
4. TÉTELDe Deo
„Egész bölcsességünk […] két részb
ő
l áll: Isten s önmagunk ismeretébôl”
Alapok
Az
Apostoli hitvallás
(továbbiakban ApHv) így kezdődik: „
Hiszek egy Istenben,mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében
”, tehát már itt körvonalazódik annak lényege, amit Istenről el kell mondanunk.Ugyanakkor a
Heidelbergi Káté
(továbbiakban HK) bővebben fogalmaz a
26.kérdés-feleletében
, azzal kapcsolatosan, hogy mit hiszünk a fentebb leírt Istenről:„
Felelet: Hiszem azt, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus örökkévaló Atyja, aki a mennyet és a földet minden bennük levő dolgokkal egyetemben semmiből teremtette és örök tanácsa és gondviselése által most is fenntartja és igazgatja, az Ő Fiáért, Jézus Krisztusért nekem Istenem és Atyám, akiben én annyira bízom, hogy semmit sem kételkedem afelől, hogy mindentesti és lelki szükségemet be fogja tölteni, sőt mindazt a rosszat is, amit e siralomvölgybenrámbocsát, javamra fogja fordítani, mert ezt megcselekedheti, mint mindenható Isten, és meg is akarja cselekedni, mint hűséges Atya.
”
A
II. Helvét Hitvallás
(továbbiakban II. HH) az még, amit okvetlenül szükségesmegvizsgálnunk a jó alapvetéshez, ennek
III
fejezete
1.
bekezdése így szól: „
(Az Isten egy.) Hisszük és tanítjuk, hogy az Isten lényege vagy természete szerint egy, aki önmagától létezik,magának mindenre elégséges, láthatatlan, testetlen, véghetetlen, örökkévaló, mindendolognak, mind láthatóknak, mind láthatatlanoknak teremtője, a legfőbb jó, élő és mindent éltető és megtartó, mindenható és tökéletesen bölcs, kegyelmes vagy irgalmas, igazságos ésigazmondó. A sokistenhittől pedig irtózunk, mert világosan meg van írva: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr (5 Móz. 6:4). Én, az Úr vagyok a te Istened; ne legyenek néked idegenisteneid énelőttem (2 Móz. 20:2–3). Én vagyok az Úr és több nincsen. Nincs több Isten nálam,igaz Isten és megtartó nincs kívülem (Ésaiás 45:5.21). Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú stb. (2 Móz. 34:6).
”
Az első kérdés, ami mindig felmerül olyankor, amikor Istenről kezdenek beszélni,hogy van-e egyáltalán Isten? Úgy gondolom, hogy a kérdést nem nekünk kell eldöntenünk,mert ezt Ő már régen eldöntötte. Ő nem attól létezik, hogy hiszünk-e benne. Akár hiszünk benne, akár nem, Ő attól még létezni fog. Aki csak kicsit is nyitott szemmel jár a világban,annak észre kell vennie, hogy van valamiféle transzcendencia, aminek létre kellett hívnia eztaz egész mindenséget. De úgy is lehet fogalmazni, hogy „Aki gondolkodik, annak hinniekell”.
Miért mondjuk, hogy „Hiszek egy Istenben”? Azért, mert van olyan változat, ahol azttaláljuk „hiszek Istenben”. Ennek oka, hogy korábban nem volt kérdés Isten egysége, ezértnem jelöli a textus receptus, ill. csak zárójelben találjuk az „egy”-et: credo in (unum) Deum.
1
Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere (1559), ford. Ceglédi Sándor és Rábold Gusztáv, Kálvin Kiadó,Budapest, 1995., p. 37.
2
Hitvallásaink. I. A Heidelbergi Káté. II. Második Helvét Hitvallás, MRE Zsinati Irodájának Sajtóosztálya,Budapest, 1989, pp. 47-48.
3
Hitvallásaink. I. A Heidelbergi Káté. II. Második Helvét Hitvallás, MRE Zsinati Irodájának Sajtóosztálya,Budapest, 1989., pp. 121-122.
4
Lásd Wilder-Smith, Arthur Ernest, Prof. Dr., ugyanilyen című könyvét, Evangéliumi Kiadó, hely nélkül, é.n.(1985) és Csiha Kálmán: Isten ösvényein, A Heidelbergi Káté magyarázata, Kolozsvár, 2000., p. 44.
2
4. tétel – De Deo
Isten megismerése
Az első kérdése a kételkedőknek az szokott lenni, hogy létezik-e Isten? És ha helyesenakarjuk megismerni Istent, akkor fel kell tennünk a kérdést, hogy kitől, vagy honnanismerhetjük meg Istent? A dogmatika válasza erre az, hogy igazán helyesen csak aSzentírásból (revelatio specialis) lehet Istent megismerni, de részleges ismereteket kaphatunk a teremtett világból is (revelatio generalis).Hogy létezik-e Isten, talán nem kell megkérdeznünk. De bizonyítani sokan próbálták már. Az eredmény attól függ, hogy honnan indulunk ki. A vágy ott van minden emberben atranszcendens után, csak nem mindenki tudja, hogy mivel töltse ki ezt az „Isten alakú űrt”. Azemberek pedig, általában valamilyen bizonyítékot várnak, s erre a dogmatörténet nagyon jó példákkal szolgál. Elsőként az Anselm-féle ontológiai érvet lehet említeni, mely szerintmindenkiben van valami felsejlő fogalom Isten létezésére, ami már bizonyítja létezését.Buktatója, hogy úgy bizonyít, ami nincs bizonyítva. A „lennie kell” még nem egyenlő azzal,hogy „van”, ezért bizonyítása csak a hiten belül érvényes. A második a kozmológiai érv:mindennek oka van, minden mozog (
), ezért kell lennie egy első mozgatónak.Harmadikként említhető a célszerűséggel érvelő teleológiai bizonyítás, mely szerint acélszerűség túlmutat önmagán és kell lennie valakinek, aki mindennek a célszerűségétkitervelte. De ezen érvelések ellen is igaz, hogy kell egy előfeltétel ahhoz, hogy igaz legyenaz érvelés.
Újdonságot igazán Kant hozott a morális érveléssel, miszerint ha erkölcsileg jótteszünk, még nem biztos, hogy boldogok vagyunk, kell tehát lennie egy Bírónak, aki mindezt„helyre teszi”. Ám ez csak „etikai önmegigazulásunk kivetítése” és csak a gyakorlati észhasznosíthatja
. A sok érv mellett egy nagyon komoly ellenérvet hozott létre Feuerbach, a projekciót. Ha így lenne, akkor nem Isten teremtette volna az embert, hanem Feuerbachszerint az ember teremtette Istent, amikor saját értelmezései őrzőjének kiáltotta ki Őt. Ehhez persze már az ateista gondolkodás táptalaja kellett.
Mi teológiát tanulunk, s tudjuk, hogy ez azt jelenti: Istenről szóló tan. Ha fel akarjuk osztani ezt, akkor így is megtehetjük: Isten lényege, nevei, tulajdonságai.
1. Isten lényege – de essentia Dei
Tudunk gondolkozni felőle, meg tudjuk határozni Istent? Nem, mert Rá nézve mindenmeghatározás tagadás (negatio) – a végtelen Istent nem lehet meghatározni, emberi erőbőlmegismerhetetlen, csak annyit tudunk Róla, amennyit kijelentett önmagáról – tehát akijelentés által tudjuk Róla, amit tudunk. Örök, tökéletes, abszolút, személyes szellemivalóság, a Lélek: test és anyag nélküli abszolút valóság. Abszolút szabad és szuverénmindenható Isten. De valóságos, mert érzékelhető, észlelhető tehát nem postulatum. Hafilozófiai úton akarjuk megismerni Istent, nem lesz mögötte realitás. Az egyetlen örök éstökéletes létező, a „Vagyok”. Létezése a hit tárgya.
Így alakul ki a Biblia istenfogalma, ami transzcendens. Isten summa essentia – végtelen tökéletességű legfőbb valóság, nem lehet nem léteznie.
Azért, hogy a bűnös ember számára érthető legyen, antropomorf, tehát emberiképekkel, tulajdonságokkal ruházza fel a Biblia.
5
Vö. Török István,
Dogmatika
, Free University Press, Amsterdam, 1985., pp. 191-193.
6
Török István, I. m., p. 193.
7
Vö. Török István, I. m., pp. 194-195.
8
A felosztás alapvetően Sebestyén Jenő, Dr,
Dogmaika
c. művét követi. Iránytű Kiadó, Budapest-Gödöllő,1994., pp. 69-90
9
Vö. Sebestyén Jenő, Dr.,
Dogmatika
, Iránytű Kiadó, Budapest-Gödöllő, 1994., pp. 69-70.
10
Vö. Sebestyén Jenő, Dr., I. m., p. 70.
3
of 00
Dogmatika tételek
3,077 Reads
Info and Rating
| Category: | Uncategorized. |
| Rating: | (1 Rating) |
| Upload Date: | 06/17/2009 |
| Copyright: | Attribution Non-commercial |
| Tags: |
Leave a Comment
Az ÚR útjai..... én katechetikát tanulok Sikeres vizsgákat Neked is!
Ezt is köszönöm. (Egy csomó pataki deák nevében.)
Amúgy... őszintén bevallva egy részét egy pár pataki teológus állította össze, a másik részét pedig én. Szóval közös munka gyümölcse ez a jegyzet! Azóta már pápai teológus lettem :)
Nem akarok tolakodónak tűnni, de nincs meg véletlenül az 1-3 tétel? Nagyon jól meg vannak csinálva, mégegyszer kösz a feltöltést!
Nem vagy tolakodó! Sajnálom, de ezekre volt szükségem, ezért csak ennyit dolgoztam ki :( De ha bármiben segíthetek, és tudok is, akkor segítek, ha kéred! :) szia
KÖSZÖNÖM!!!!!!