• Embed Doc
  • Readcast
  • Collections
  • CommentGo Back
Download
 
Keresztény volt-e Jézus?*
A kérdés talán provokatívnak, illetve hatásvadásznak tűnhet. Már csak azért is, merta válasz csakis igen lehet, de ha mégis feltesznek ilyen kérdést, akkor ott valaminincsen rendben. De lehet, hogy a kérdésre két jó válasz is van. Nézzük sorjában!zus nosnál zzel megkeresztelkedett, hogy azn ő keresztelhessenszentlélekkel.n csak zzel keresztelek, hogy nbánatra intsalak benneteket, de akinyomomba lép, az hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy a sarujáthordozzam. Ő szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni. Szórólapátjamár a kezében van. Kitakarítja szérűjüket, a búzát a csűrbe gyűjti, a pelyvát pedigolthatatlan tűzbe vetve elégeti. Akkor Jézus Galileából elment Jánoshoz a Jordánmellé, hogy megkeresztelkedjék. nos igyekezett visszatartani: nekem vanszükségem a te keresztségedre - mondta - s te jössz hozzám? Jézus azt mondta:Hagyd ezt most! Illő, hogy mindent megtegyünk, ami elő van írva. Erre engedett neki.Megkeresztelkedése után Jézus nyomban feljött a vízből. Akkor megnyílt az ég, éslátta, hogy az Isten lelke, mint galamb leszállt és föléje ereszkedett. Az égből szózathangzott: Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik." (
Mt.3.11.
) Eddig azevangélista kommentár.Ezek után a szinoptikusok tanúságtétele szerint a lélek a pusztába vitte Jézust, hogya sátán megkísértse.Jézus nem folytatja János úgynevezett keresztelő tevékenységét, legalábbisliturgikus formában nem. Helyette tanított, gyógyított, csodákat tett,ldabesdekben beszélt és kinyilvánította, ami a teremtés óta rejtve van(Mt.13.35.). Ez a kinyils szimbolikusan a templom kárpitjánakmeghasadásával ér véget. Amikor is a Szentek Szentje a hasadás mentén kivillan.Azóta a Szentek Szentjéből megszakítás nélküli szakadatlan fényárban omlik alá azIsten Világossága a bűn sötétségébe. Az Isten közelebb akar kerülni az emberhez."Vöröslő fény világolt a Koponyák-hegyén,Az égen torladoztak fekete fellegek.Már vijjogott a szél, a föld már reszketett,És recsegett a kárpit a templom rejtekén. "Írja Sík Sándor.Jézus a - "jászolban született" - magatartásával elénk élte az egyedüli üdvözítőlétformát, ami nem jár jutalommal, sem az evilágban sem az égiekben. Nem alapítottvallást, ennek még a gondolata is távol állt tőle. Azóta mégis megalapítottatott egy újvallás, munkálkodott ezen Pál, majd Konstantin tette fel a i-re a pontot. A "bíborbanszületett" égi jelet lát:
"In hoc signo vincere" 
- " E jelben fogsz győzni". Ez volt akeresznyg elpolitikai győzelme. De ez a keresznyg r nem az akereszténység.Ha azt állítjuk, hogy Jézus nem volt keresztény, akkor ez gyors magyarázatra szorul.Nem volt keresztény abban az értelemben, amit ma kereszténységnek tapasztalunk
 
meg. A kérdés tehát kétpólusú: vagy nem volt keresztény, vagy pedig Ő volt azegyetlen keresztény. Nietzsche is ezt állítja és szitok-áradatot szór az "úgynevezett"keresznygre. A szitok áradat az
Imitatio Christi
- a Krisztus veselmulasztása miatt van. Nietzsche Pál teológiáját is kemény szavakkal illeti, Pált,többek közt, az evangélium "paprikajancsi"-jának nevezi. Lehet, hogy Nietzschekeresznyellenességével llő a lon, és a "Got ist toth" kijelentése isszámonkérhető. Elmebéli elborulásaiban halottnak látja az Istent, mert megölték,azért mert útban volt, útjában a hatalomnak, a tudománynak, a politikának, azüzletnek, a mammonnak. Midőn Isten helyét átvette az az illúzió, hogy mi magunkintézzük a saját sorsunkat, akkor tulajdonképpen már a mammon vált Istenné.A helyzet napjainkra csak romlott, mert arra a kérdésre, hogy keresztények vagyunk-e g, sajnos nemleges laszt kell adjunk. Arra rdésre, hogy van-e gvallásunk, viszont a válasz igenlő. Ez a vallás azonban a haladásba, a gazdagságbavetett optimista evilág vallása. Isten helyébe másvalaki igyekszik lépni. A visszatérés,megfordulás (metanoia), szükségessége már egyre bizonyosabbnak látszik.r így is nagyon messzire keltünk azokl a deai fiatalemberektől, akikvászonköpenyben és saruban, minden földi vagyonukat feladva követték Krisztust.Elfordultak az evilági ígéretektől, vagyontól, karriertől és inkább az Ég akaratátfürkészték. A gazdag ifjú, aki ugyan betart minden vallási előírást, mégsem ígygondolkodik. Ő megmarad vallásosnak, mely így tényleg csak búvóhely (Hamvas)vagy "ópium" (Marx). Az évszázadok során a vallás kitűnő búvóhellyé vált, ahovámég Isten elől is ragyogóan el lehet rejtőzködni. Így lesz a szeretet evangéliumábólkeresztény kurzus, teológia, politika, hatalomvágy, erőszak. Másként megközelítve:gazdag ifjúként élni, és az evangéliumot magyarázni, hirdetni merő teológia és azevangéliummal szembeni árulás hétköznapi megnyilvánulása. Az árulásról JulienBenda és Babits Mily is említést tesz. Evanliumon li minden egyeséletmozzanat vétkezés, ennél már csak az a nagyobb bűn, ha ezt a vétkezéstigaznak tartjuk (Hamvas).Talán innen érthető meg a farizeusi magatartásforma gyökere valamint az, hogyzus vek állt szemben nem pedig a megbélyegzett ssel, mossal,házasságtörővel, prostituálttal. Az ember nem a bűnben aljasodik el, hanem ha abűnt igazságtartalommal ruházza fel. Innen már csak egy lépés a politika. Jobboldal -baloldal és közép ezek nem a Jó és a Rossz harcai, hanem hazugságrendszerektörvényerőre emelt marakodása. Evangéliumi élet helyett ma zsibvásár és kiárusításvan, s ezeket demokráciának (szocializmus), piacgazdaságnak (kapitalizmus),szabadságnak (neoliberializmus) és rohamos fejlődésnek (technokrácia) nevezzük.Manapság gyakran halljuk: vállságban vagyunk, a válság korát éljük, újra elmélyülvalamilyen válság. Ezektől a kijelentésektől nem kell túlságosan megijednünk. Azállítások ugyan igazak, de az is hogy a világban mindig vállság van, ez a világsajátja. Mondhatni sine qua non-ja. A válságot jó előre felismerni, meghatározni,tenni ellene: ez a próféták küldetése. A világ úgynevezett fejlődése a válságokmegjelenése, elmélyülése, megszűnése formájában lüktet. Eddig még minden kríziselmúlt és jött helyette másik. A válság felismerésével, értelmezésével már lehetbajunk. Ma például sokan azt hiszik, hogy gazdasági vállság van, mert nagy azinfláció és a szegénység. Ellenkezőleg, ma gazdagság és a gazdasági hipertrófiavan. Lehet, hogy az evangélium gazdag ifjúja, hasonló adottságokkal csupán ma azEgyesült Államok szerény állampolgára lehetne. Gazdaságkor (Czakó Gábor szava)
 
 jellemzője a lszaporos, mint valami daganatos sejtburjánzás, valamint afényűzés és pompa az egyik oldalon - és ennek gyökeres következményeként –nyomor és éhínség a mások oldalon. A nyelv is tükrözi ezt a tarthatatlan felállást: azember nem létezni
,
még csak nem is élni, hanem megélni akar. A meg igekötő valamibefejezettséget sugall – csak itt, és csak most. Mintha az ember csak erre a földiéletre akarna berendezkedni, csak itt és csak most. Mérhetetlen erősségű az ember tapadása az anyagi javakhoz, és az anyagi javak mennyisége is mérhetetlen. Minél jobban kötődünk ezen javakhoz, annál nehezebb bármi kevéstől ismegszabadulnunk. Lehet, hogy a Bokor is ezért „fázika vagyonsséggondolatától?! A ma embere nem szemlélődni, elmélyülni, meditálni, imádkozni akar,hanem rtetni, sikeresnek lenni, karriert építeni. Kontemplatív pességünkvisszafejlődőben, sikerorientáltságunk kifejlődőben van. Sóvárgás a hajsza után – ezkorunk lelkisége. Ehhez még asszisztálni sem szabadna.Tehát nem a gazdasági llgok kot, hanem sokkal inbb annak rabló,kizsákmányoló, ökológiai egyensúlyt vesztő csúcspontját éljük. A krízis ma másuttkell keresnünk, korunk válsága a vallásban található. A modern krízis a vallásoskrízis. A nehézség nem csupán a vallástalanságban (ateizmus, materializmus,pozitívizmus), hanem a meglévő vallások alkalmatlanságában található. A nagyvigvalsok zsákutba futottak. A judaizmus a finc-oligarchia, a nz, aspekuláció zsákutcájába. Az iszlám az erőszakba és a terrorba, a kereszténységpedig oly messzire keveredett Jézustól, hogy a visszatalálása már igen nehéz. Anagy keleti vallásokat felvásárolta a nyugat, s csinált belőle okkultizmust, new-age-t,és ál-ezotériát, spiritualizmust. Ebből a szellemi turmixból vásárolhat a nyugati polgár kedvére, ki-ki a pénztárcájához mérten. Csodatévő „doktorok”, „guruk”, és „mesterek”vegyülnek a luxus, a fényűzés, a depresszió világába.ra a nagy vallások nem sokat érnek, az eretnek mozgalmakat –a nemengedelmeskedőket pedig bedarálta már valamelyik diktatúra az éppen adott„nagy” vallással karöltve. Aki pedig ezt is túlélte (Bokor), az a jólét, a nagy kereset, a jobb megélhetés
 
felé kacsingat. Mára már kiment a divatból a régi klasszikus bokor-mondás: „Nem az ötről a hatra kell jutnunk, hanem az ötről a négyre”. Akkor háthányadán is állunk?A történelemből nézve is belátható, hogy az ember isteni princípium nélkül semmiresem megy, de a legrosszabbul akkor jár, ha ezt a princípiumot evilági jutalmazásrakezdi felhasználni. Mert a vallás a bűn és az erény, illetve a büntetés és a jutalmazás jegyében áll. Jónak kell lennünk, de az igazi jóság abban áll, ha ezt nem evilági, demég csak nem is isten országbéli jutalmazásért tesszük. Jézus példája nem abüntetés vagy a jutalmazás irányában van, hanem az Atya akaratában. Isten az atükör amibe, ha belenézünk megláthatjuk igazi önmagunkat, ez az igazi, intakt vallásmisztériuma. A megítélés, a büntetés vagy jutalmazás a klérus sajátja, mondhatniideológiája. A történelmi kereszténység teljes egészében félre értette a NázáretiJézust, s ezt a hibát nem látja be, hanem igyekszik eltusolni. Mikor majd a klérus egyátfogó rehabilitáláshoz lát akkor azt Jézussal kell kezdenie. Majd be kell látnia, hogyaz evanlium zelebb van a csendhez, mint ahhoz a zsivajhoz, amelyet atörténelem során körülötte csaptak.Végezetül hagy álljon itt Sík Sándor gyönyörű verse a:
"Csendességről" 
of 00

Leave a Comment

You must be to leave a comment.
Submit
Characters: ...
You must be to leave a comment.
Submit
Characters: ...