4. ESETTANULMÁNYOK ÉS PÉLDÁK
Ebben a fejezetben egyrészt olyan esettanulmányokat mutatunk be, amelyek eredendô-en alapkutatás céllal születtek, de eredményeik és következtetéseik a monitorozó prog-ramok koncepcionálásához, sôt gyakorlati tervezéséhez is útmutatással szolgálnak.Másrészt két áttekintést is közreadunk, amelyekben nemzetközi és hazai monitorozórendszerek és programok tapasztalatait tekintjük át. A 4.1. fejezetben sorra kerülô esettanulmányok szerves kiegészítését jelentik a 2. feje-zetben leírt tudományos elméleteknek, mert az általános jelenségek egy-egy konkrét meg-valósulására adnak példát. Közös bennük, hogy a vegetációdinamikai folyamatok egy-egytípusát járják körül, de többféle növényközösségben eltérô beavatkozások hatásait vizs-gálják (12. táblázat). A 4.2. fejezet elsô áttekintése az eddigi hazai természetvédelmi célúkezelések hipotézistesztelô monitorozási tapasztalatairól ad egy rövid összegzést. A másikáttekintés nemzetközi monitorozási rendszerek, illetve az agrárterületeken elvégzett külön-féle beavatkozások növényzetre vonatkozó tapasztalatai közül mutat be néhányat. A 12. táblázat értelmezi az egyes vegetációdinamikai esettanulmányokat a hatás-monitorozás metodológiai vázának elemei (tényezôi) szerint (lásd 3.1.1. fejezet, 50. ábra). Az esettanulmányok kísérleti protokolljának egyes tényezôi megfeleltethetôk amonitorozási protokoll tényezôinek, sok esetben az elnevezésük is megegyezik. Ez azáttekintés segíthet abban, hogy az esettanulmányok közül megtaláljuk azt, amelyik alegjobb példát jelenti a saját monitorozási programunk protokolljának felépítéséhez. Bára példák még hosszasan sorolhatók lennének, már önmagában e néhány esettanulmányis fontos tanulságokkal szolgál arra, hogy a különbözô növényközösségekben az adottmódszerekkel adott idô alatt mely vegetációdinamikai folyamatok voltak megfigyelhetôk.
12. táblázat.
A bemutatott esettanulmányok áttekintése a kísérleti protokoll tényezôi és a megfigyelt vegetációdinamikai folyamatok szempontjából.
175
kezelt éscélobjektum kezelés referencia indikátor-változó
4.1.1.
fajgazdag,természeteslöszgyepállományszelektív ésteljes irtás,legeltetés-kizárásnem kezeltnégyzetekdominanciastruktúra,cönológiaihasonlóság
4.1.2.
mészkedvelônyílt homokigyepnincsalapállapotegyedi éskompozíciósmintázativáltozók
4.1.3.
mészkedvelônyílt homokigyepvágáskezelés,avarkezelés,legeltetés,égetésnem kezeltparcellákösszborítás,NDVI, tûz ki-terjedése,avarmennyi-ség
4.1.4.
természetesés degradáltlöszgyepfoltokmozaikjalegeltetésfelhagyásaalapállapotfoltmozaik,fajkészlet,fajkompozí-ciós hason-lóság
4.1.5.
szálkaperjésfélszárazlösz erdôs-sztyepprétenyhénleromlottállományokkiválasztásaintaktállományokstrukturáliskomplexitás,términtázatirendezettség
4.1.6.
„parlag”,rajtamészkedvelônyílt homokigyepszántófelhagyása avizsgálatelôtt 24évvela 25. évesstádiumdominanciatípusokmintázatai,átmenetei
fejezetszám
12. táblázat folytatása
4.1. Hazai élôhelyek vegetációdinamikája
4.1.1.Kísérletes sztyepprétdinamikai vizsgálatok
V
IRÁGH
K
LÁRA
Egy idôs, fajgazdag, természetes állapotú lösz sztyepprét állományban kontrollált körül-mények között végzett, kísérletes beavatkozásokkal (szelektív fajeltávolítással, a növény-zet teljes kiirtásával, a talaj tápanyagellátottságának változtatásával és legeltetés kizárá-sával) arra kerestünk választ, hogy hogyan mérhetjük a zavarások mértékét, és hogyanbefolyásolja a beavatkozások módja és intenzitása a generált dinamikákat. A kezelésekhatására milyen irányú és sebességû folyamatok játszódnak le, milyen a gyep regenerá-ciójának és ellenállóképességének a mértéke. A kísérleteket randomizált blokk-elrende-zésben (5 db), kezelésenként 5 ismétlésben végeztük a fajgazdag, uniform sztyepprétállomány 40
×
40 m-es területén. A 10 éves, állandó négyzetekben folytatott vizsgálatokfôbb eredményei és tanulságai a következôk:
A kontroll állapot dinamikája ismeretének fontossága
A viszonylag háborítatlan löszsztyepprétben (
Pulsatillo – Festucetum rupicolae
)erôteljes volt a nyári-ôszi szezonális dinamika és az évek közötti populációdinamikaifluktuáció (56. ábra). A változásokat döntô mértékben a klímaév heterogenitás befolyá-solta (V
IRÁGH
1989a, 1992). A növényzet összborítása, a fajdiverzitás és a fajok közötti
176
megfigyelés idôtartama kísérletielrendezés mintavétel módszere kiértékelésieljárások megfigyeltvegetáció-dinamika
4.1.1.
10 év alattéventerandomblokk, 5–5ismétlés20
×
20 cm-es, 1 m
2
-es,és 5 m
2
-eskvadrátok-ban borítás-becsléshasonlóságiindexek,többváltozósmódszerekfluktuáció,degradáció,regeneráció
4.1.2.
8 év alatthatszoregy adottállomány1 kváziállandó linea(1040 db5
×
5 cm-esmikrokvadrá-tot tartalmaz)információ-statisztikaifüggvényekfluktuáció,regeneráció
fejezetszám 4.1.3.
3 év alattéventekezelésen-ként 10ismétlés1
×
1 métereskvadrátbanborítás-becslés ésterepi spekt-roszkópiavariancia-analízis(GLM)lék-dina-mika, rege-neráció
4.1.4.
20 év alattnégyszeregy adottterületfolttípusoktérképezése(1:1200),2
×
2 m-escönol.felvételekátmenetimátrixok,predikciósmodellektáji léptékûfoltdinamikaiváltozások
4.1.5.
3 év alattévente18 intakt és14 zavart foltfoltonként1–1 linea(1040 db5
×
5 cm-esmikrokvadrá-tot tartalmaz)információ-statisztikaifüggvényekeltérômértékûdegradáltságdetektálása
4.1.6.
9 év alattnégyszeregy adottállományállandósított,40
×
100 m-esrács, 160 db5
×
5 m-eskvadrátbólállátmenetivalószínû-ség, GISmódszerekmásodlagosszukcesszió
dominancia struktúra a 10 év alatt kis mértékben változott, a társulás extrém aszállyalszemben is ellenállónak bizonyult. Az egyre szárazabbá váló évek és a kezelések miatta kísérleti terület kényszerû bekerítése 7–8 év elteltével azonban már kedvezôtlen hatástfejtett ki a löszgyep fajösszetételére és szerkezetére. A kontroll négyzetekben egy foko-zódó kiritkulási és elfüvesedési tendencia volt tapasztalható. A sûrû, zárt állománybankisebb-nagyobb szabad földfelszínek keletkeztek, ahol egyes gyomfajok sikeresen meg-telepedtek, illetve a felhalmozódó avar gátolta a gyep természetes megújulását, a mag-ról történô szaporodást (V
IRÁGH
– G
ERENCSÉR
1988). Mindezek következtében a gyep el-öregedett, a fajösszetétel leromlását jelzô mennyiségi (néhány faj lokális elszaporodása)és minôségi változások (gyomfajok megjelenése) egyaránt regisztrálhatók voltak. Az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a gyepekre alapvetôen jellemzô igenerôs éven belüli és évek közötti dinamika miatt
a beavatkozások közvetlen hatásának és hosszú távú következményeinek monitorozásánál elengedhetetlen a kontroll állapotdinamizmusának ismerete
, illetve annak vonatkoztatási alapként (referencia) való hasz-nálata. Másrészt utalnak arra is, hogy
a gyepdinamikai változások állományszinten gyak- ran csak évtizedes léptékben észlelhetôk
.
56. ábra.
Néhány faj relatív borításának idôbeli változása 9 év alatt a háborítatlan lösz- sztyepprét állományban. Az idôbeli mintázatok típusai: 1: csökkenô tendencia, 2: növekvôtendencia, 3-4: állandóság, 3: stabil típus, 4a: fluktuáló típus, 4b: oszcilláló típus, 5: parabolaforma, 6: bimodalitás. A cönológiai felvételek 1979 és 1987 között készültek, minden évben június elején és szeptember közepén. Kifejezett az éven belüli nyári-ôszi szezonális dinamikaés az évek közötti erôteljes fluktuáció.
177
of 00
Agrartajak novenyzetenek monitorozasa_4-5_fejezet
471 Reads
Info and Rating
| Category: | |
| Rating: | |
| Upload Date: | 07/24/2009 |
| Copyright: | Attribution Non-commercial |
| Tags: |
Leave a Comment