Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more ➡
Download
Standard view
Full view
of .
Add note
Save to My Library
Sync to mobile
Look up keyword
Like this
0Activity
×
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
„A kelet-európai kisállamok nyomorúsága”- A régió sajátos fejlődési modelljeinek gyökerei.pdf

„A kelet-európai kisállamok nyomorúsága”- A régió sajátos fejlődési modelljeinek gyökerei.pdf

Ratings: (0)|Views: 43|Likes:
Published by Péter Balla
Régiótörténeti esszé
Régiótörténeti esszé

More info:

Published by: Péter Balla on Oct 28, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See More
See less

10/28/2013

pdf

text

original

 
„A kelet
-
európai kisállamok nyomorúsága”
-
A régió sajátosfejlődési modelljeinek gyökerei
 
Ha a hetven évvel ezelőtti szárszói konferenciáról elmélkedünk, akkor nem hagyhatjuk kiBibó Istvánt, akinek politikai elképzeléseire nagy hatást gyakorolt a szárszói
gondolat. A
 polihisztor Bibó leginkább történészként és politikusként ismert, aki foglalkozott a térségeltérő fejlődési jegyeivel. A nyugat
-
és a közép
-
kelet európai társadalmak eltérő fejlődésimodellje már a 16. században megjelent? Kihat
-e a modern fe
lfogásra és önmeghatározásra akoraújkori rendi
-
nemesi szemlélet? A Térnyitáson élénk vita övezte ezt a témát, aminek írásosváltozatában még több példát szeretnénk felhozni a fenti kérdések bizonyítására.
 
Nagy
elődök 
 
nyomán
 
Az erről való elmélkedés semmiképpen sem nevezhető újkeletűnek. A magyar történészek már a 20. század óta keresik erre a választ, mivel ha választ adunk erre a kérdésre, a jövőrenézve más, pozitívabb fejlődési irányt jelölhetünk ki Magyarországnak. Az eltérő fejlődésokaként két szemléletmód (amelyek sok esetben fedik egymást) áll a rendelkezésünkre. Azegyik az úgynevezett gazdaságtörténeti szemlélet, amely azt vallja, hogy Közép
-
Európa és
Kelet-
Közép
-
Európa 1492 után vált le nyugati fejlődésről, amikor a
 
nyugati országok Amerika felfedezésével az Európai gazdaság hajtómotorjává váltak. Ezzel szemben akeletebbre fekvő országokban az agrárium erősödött fel, mivel ezek az államok látták elélelmiszerrel nyugati szomszédjaikat. Az ipar 
-
mezőgazdaság, a nyugat
-
kelet megosztottságteljesen eltérő társadalmi berendezkedést hozott magával. Ezt nevezik a historiográfiában azelkanyarodás elméletének, amelynek megalkotója a marxista Pach Zsigmond Pál volt. Amásik elgondolást régi
-
elméletnek nevezzük. Hasonló elképzelést képvisel, mint Pach azismert baloldali gazdaságtörténész, Immanuel Wallerstein, akinek a nézetei gyökeret vertek amagyar történetírásban is. Szerinte az „elkanyarodás” a 16. században kezdődött, amelynek eredményeképpen létrejöttek a centrumországok, amelyekben a vezértermékek (a termelésszempontjából legtöbb profitot termelő termékek) kerülnek gyártásra. Ezek a gyarmatosítóországok (Anglia, Franciaország, Hollandia). A centrum mellett jelen van a periféria,amelynek országai nyersanyaggal és olcsó munkaerővel látják el a centrumot, gazdaságiértelemben a cetrum alávetettjei. A két kategória közt helyezkedik el a félperiféria, idesorolható Kelet
-
Közép
-
Európa, ez is mutatja az eltérő fejlődését az orosz területektől. AngusMaddison közgazdász, gazdaságtörténész a teljes elszakadást 1820
-ra teszi, a technikai
fejlődések időszakára, de szerinte is megvolt az addigi fáziskésés a nyugati és a kelet
-
közép
-
 
európai gazdaság között, ezt a korabeli GDP kiszámolásával igazolja, habár ez elég vitathatómódszer 
.
A fentebbi elképzelésekkel szemben, amelyek kizárólag gazdasági folyamatokkal magyarázzaa társadalmi folyamatokat, addig a régióelmélet figyelembe veszi a gazdasági, a társadalmi ésa földrajzi szempontokat is, ebből próbál létrehozni egy sokkal komplexebb képet egy
-egyt
érség országaival kapcsolatban.
 
Két magyar régiótörténeti munkát kell kiemelnünk, amelyek közül az egyik az aktuálpolitikaikérdések megválaszolásának a céljából íródtak, míg a másik ennek a hatására próbálta Európasokszínű fejlődését a
 
középkortól bemutatni, egyben keretet biztosítva annak a térségnek,amelyhez Magyarország is tartozik. Az első, időben korábbi, Bibó István nevéhez fűződik (Bibó István: A kelet
-
európai kisállamok nyomorúsága. In: Válogatott tanulmányok II. 1945
-1949. Bud
apest, 1986.). Bibó tanulmányát a trianoni béke által előírt területi változások, aháború utáni helyzet, az Osztrák 
-
Magyar Monarchia és az „ezeréves” Magyar Királyságdezorganizációja ihlette. Bibó a szétesés leglényegesebb okának két dolgot jelölt meg: a
z
egyik a Monarchia multietnikus jellege, a másik tulajdonképpen ebből következett, vagyis azállamon belüli nemzetiségi ellentétek. Ezen ellentétek kialakulásában és felerősödésébenkulcsszerepet játszott a magyar politikai elit, amely a nem magyar nyelvű
csoportokat
megpróbálta asszimilálni, elmagyarosítani. Vizsgálódásának kezdetét a 18. században kezdte,és egészen a saját koráig vezette le. Persze ettől ez még csak nem régió
-, hanem magyar 
történet lenne, legjobb esetben is csak Kárpát
-
medence történet. Regionális jellegét az adja,hogy szinte tükörképként mutatja be a szintén nagy kiterjedésű és szintén soknemzetiségűRzeczpospolitát (Lengyel
-
Litván Nemesi Köztársaságot). Vagyis a térség kisállamainak életét, berendezkedéseit, jellegzetességeit megpróbálja egységesen prezentálni,törvényszerűségeket felmutatni. Bibó István szerint ezeknek a felismerése és elismerésevezethet jó irányba, kooperációhoz az utódállamok között, aminek elősegítője az 1945 után beindult demokratizálódás.
 
A másik kiemelkedő történész a 20. század utolsó évtizedeiben dolgozott, elsősorban amagyar koraközépkor foglalkoztatta. Legismertebb munkája mégis a régiótörténethezkapcsolódik. Szűcs Jenő gondolatait először egy Bibó István emlékére készülő szamizdatban publikálta, mivel a hatalom nehezen, sőt egyáltalán nem tudta elfogadni Szűcs elgondolásait.A „Vázlat Európa három történeti régiójáról” című munkájában (a szamizdattal megegyező
 
nézeteit először 1981
-
 ben publikálhatta nyilvánosan, amely monográfiában végül 1983
-ban jelenhetett meg) Nyugat-
Európáról, Közép
-
Európáról és Kelet
-
Közép
-
Európáról ír (Kelet
-
Európát nem sorolta Európához, vagyis diszkreditálta az orosz területet [Szovjetunió] európaistátusát), amelyek teljesen eltérő gazdasági fejlettséggel és társadalmi berendezkedéssel
rendelkeznek. Kelet-
Közép
-
Európa lemaradását azzal magyarázza, hogy annyira eltérő volt atársadalmi összetétel, hogy az fékezte a gazdaságot. Témánk szempontjából most csak anemesség számarányára utalnánk: minél nagyobb volt a nemesség aránya, anná
l nagyobb
érdekérvényesítő képességgel rendelkezett, és annál inkább megakadályozta azokat amodernizációs elképzeléseket, amelyek rájuk nézve negatív hatással lettek volna (erre mégkésőbb visszatérünk). Könnyed stílussal íródott, de komoly mondanivalóval
 
és újszerűmeglátásaival íródott rövid esszéje (népszerűségét és alaposságát mutatja, hogy 1985
-ben
megjelent francia nyelven, amelyhez előszót Fernand Braudel, az Annales
-
iskola kiemelkedőalakja írta) leginkább a Magyar és a Lengyel Királyság történeti fejlődésére fókuszált atérségből, nem hagyva figyelmen kívül a másik két régió fejlődését
 
sem. A helyszínen nemváltoztatunk, de az időn igen, a régió történetét a kora újkorban fogjuk vizsgálni.Mondhatnánk úgy is, hogy ahol Szűcs Jenő abbahagyta, mi ott kezdjük, és ahol Bibó Istvánelkezdte, mi ott fejezzük be. Persze nem szabad azt feltételeznünk, hogy csak magyar történészek írtak Kelet
-
Közép
-
Európáról. Elsősorban német, francia és lengyel kutatók foglalkoztak a kérdéssel, igaz, általában saját téziseik 
 
igazolására.
 
Közép
-Kelet-
Európa
vagy Kelet-
Közép
-
Európa?
 
Az európai történészek már a 19. század óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy ennek atérségnek nevet adjanak. Voltak olyanok, akik Közép
-
Európáról, mások (a német kutatók)Délkelet
-
Európáról (Sü
d-Ost-
Europa), 1945 után pedig Kelet
-
Európáról beszéltek. Nagyonnehéz megfogni ezt a térséget, amely átmenetet képez Nyugat és Kelet között, annak mindenelőnyével és hátrányával (sokan ezért is hívják a térséget Köztes
-
Európának, amely talán
legjobban ki
fejezi a régió kettősségét). Általánosan elterjedt az a vélemény, hogy a térségetKözép
-Kelet-
Európának nevezzék. De ez a nézet szöges ellentétben áll a német felfogással,mely szerint Európa közepe Németország és a német nyelvterület. Ettől nyugatra Nyuga
t-,
ettől keletre Kelet
-
Európa fekszik, amely további területre osztható. Ez a nézet véleményünk szerint a legelfogadhatóbb, és ezt a felosztást igazolni tudjuk az eltérő történeti
-
társadalmifejlődések bemutatásával is. Eszerint a Brit
-szigetek, az Atlanti-
térség (Benelux államok) ésFranciaország tartozik Nyugat
-
Európához. Közép
-
Európa alkotó államai Németország, Dánia.
 

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->