Welcome to Scribd. Sign in or start your free trial to enjoy unlimited e-books, audiobooks & documents.Find out more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Dr. Györgyi Dóra: A lízingcégek sérelmére elkövetett cselekmények (büntető)jogi megítélése

Dr. Györgyi Dóra: A lízingcégek sérelmére elkövetett cselekmények (büntető)jogi megítélése

Ratings:
(0)
|Views: 43|Likes:
Published by dr. Györgyi Dóra
„Kettőslátás - a lízingtársaságok sérelmére elkövetett bűncselekmények ügyészi és lízing szemmel” . Ez volt annak a konferenciának a címe, amelyre a Budapesti Ügyvédi Kamara és a Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok Szövetsége közös szervezésében került sor 2011. december 8. napján. Jelen írás a konferencián elmondott vélemény írásba foglalt változata.
„Kettőslátás - a lízingtársaságok sérelmére elkövetett bűncselekmények ügyészi és lízing szemmel” . Ez volt annak a konferenciának a címe, amelyre a Budapesti Ügyvédi Kamara és a Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok Szövetsége közös szervezésében került sor 2011. december 8. napján. Jelen írás a konferencián elmondott vélemény írásba foglalt változata.

More info:

Published by: dr. Györgyi Dóra on Nov 17, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/08/2014

pdf

text

original

 
 Dr. Györgyi Dóra:  A lízingcégek sérelmére elkövetett cselekmények (büntet 
 
)jogi megítélése
1/11
 D
R
.
 
G
YÖRGYI
D
ÓRA
[*]
 
A
 LÍZINGCÉGEK SÉRELMÉRE ELKÖVETETT CSELEKMÉNYEK
(
BÜNTET
)
JOGI MEGÍTÉLÉSE
 
„Kett
slátás - a lízingtársaságok sérelmére elkövetett b
ncselekmények ügyészi és lízing szemmel”
1
. Ez volt annak a konferenciának a címe, amelyre a Budapesti Ügyvédi Kamara és a Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok Szövetsége közös szervezésében került sor a közelmúltban. Önmagában már maga a cím is érdemes arra, hogy alapja legyen azoknak a jogi problémáknak a felvezetésére, amelyekkel a lízingfinanszírozást végz
 pénzügyi vállalkozásoknak kell szembenézniük akkor, amikor megállapítják, hogy lízingbevev
 jük hamis vagy hamisított dokumentumokkal jutott a finanszírozáshoz, többször megfinanszíroztatta ugyanazt az eszközt, vagy a megfinanszírozott eszközök elvesznek, elt
nnek, nem kerülnek el
, vagy éppen megvannak, de másnak a birtokában mint akinek a lízingcég a lízingszerz
déssel lízingbe adta, hovatovább a lízingbevev
 egyszer
en csak mindent elkövet annak érdekében, hogy a lízingcég tulajdona ne kerüljön a lízingcég birtokába vissza. Talán pontosabb lenne a címben a „
többeslátás
” szót használni, ugyanis még ma sem mondható el, hogy a lízing jogi tartalma egyértelm
 lenne - legalább az alapfogalmak terén -, s ez okozza a  jogalkalmazásban még mindig jelenlév
 ellentmondásokat. Sajnálatos tény, hogy ideje megkezdeni a lízing elméleti büntet
 jogi aspektusból történ
 elemzését is, amire azóta, amióta Magyarországon ez a finanszírozási forma megjelent, még nem került sor. Számtalan tudományos illetve tudományos igényesség
 írás látott napvilágot az elmúlt b
 25 évben, de mindegyik a lízing üzleti, közgazdasági, pénzügyi és polgári jogi bemutatásával foglalkozott, miközben a gyakorlat, a lízingcégek a mindennapi, és a gazdasági válság hatására megszaporodott keser
 tapasztalataik miatt (büntet
)jogi segítségért kiáltanak. Vajon miért van ez így? A legegyszer
bb válasz erre az volna, hogy „mert így alakult”. A többszerepl
s bankrendszer felépítésének els
 lépéseire a nyolcvanas évek elején sor került. A kilencvenes évek második felében a magyar piacra belépett külföldi bankok els
sorban nem a nagyobb piaci szegmenseket célozták meg, hanem inkább a piaci réseket: ekkor alapították az „autós bankokat”, a mai lízingcégeket.
2
[*]
 
 A szerz
 
 a Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok Oktatási Bizottságának a vezet 
 
 je, az IKB Pénzügyi Lízing Zrt. jogtanácsosa
 
1
 A moderátor Dr. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke volt. Id 
 
 pontja: 2011. december 8.
 
2
 
Várhegyi Éva Külföldi tulajdon a magyar bankrendszerben, In.: Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. július–augusztus (581–598. o.)
 
 Dr. Györgyi Dóra:  A lízingcégek sérelmére elkövetett cselekmények (büntet 
 
)jogi megítélése
2/11
A rendszerváltáskor alkotott, a pénzintézetekr
l és a pénzintézeti tevékenységr
l szóló 1991. évi LXIX. törvényt [Pit.] egy mind szemléletében, mind tartalmában gyökeresen új szabályrendszer – a hitelintézetekr
l és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény [
 Hpt.
] - váltotta fel. A jelenleg hatályos rendszer értelmében vannak pénzügyi intézmények és pénzügyi intézménynek nem min
sül
, de pénzügyi szolgáltatással összefügg
 tevékenységet végz
 egyéb vállalkozások. A pénzügyi intézmények kategóriája is két csoportra oszthatók: hitelintézetre és pénzügyi vállalkozásra. Az elhatárolás alapja a szolgáltatások köre: amíg a hitelintézet valamennyi pénzügyi szolgáltatás nyújtására jogosult, addig a pénzügyi vállalkozás csak némelyikre. Klasszikus hitelintézet a bank, míg klasszikus
 pénzügyi vállalkozás a lízingcég
3
. A lízing ügylet kezdetben els
sorban egy kedvez
 adózási konstrukció volt. A lízing magyar szabályozásának jellemz
 je volt, hogy abban inkább a pénzügyi-számviteli szempontok domináltak, miközben a pénzügyminiszteri rendeletek fontos polgári jogi kérdéseket mellékesen és hiányosan szabályoztak. 1990-ben a deregulációs kampány során a lízingjogszabályt – néhány könyvviteli rendelkezést kivéve – hatályon kívül helyezték. Így fordulhatott el
, hogy miközben a lízingszerz
déseknek nem voltak hatályos polgári jogi szabályai, a pénzintézeti törvényt
l a vámrendelkezésekig, a társasági adó törvényt
l a privatizációig számos jogszabály érintette a lízingügyletet. Jómagam bár tudományos pályára készültem, úgy alakult, hogy közel 15 éve a pénzügyi szférában gyakorló jogászként tevékenykedem. Pályakezd
ként hittem, és id
vel egyre inkább meggy
z
désemmé vált, hogy szükség van a lízing átfogó jogi szabályozására, mert a gyakorlatot az évtizedek óta uraló „többeslátás” néha szinte megfojtja. Pedig ma már könny
 dolga is van a  jogalkotónak, hiszen a lízingnek csupán néhány fajtája élte túl a viharos rendszerváltás utáni id
ket, mint pl. a pénzügyi lízing, az operatív lízing, a visszlízing (nem tekintve külön kategóriának a különböz
 lízingtárgyak szerinti lízingeket, mint ingatlanlízing, gépjárm
lízing, mivel azok jogi szempontból ugyanazt takarják). Nem hiszem, hogy sokan lennének manapság azok a pénzügyes szakemberek és jogászok, akik pontosan definiálni tudnák, hogy vajon mit takar az export és import lízing; a szívességi-, „fejnehéz” vagy promtlízing; a márkalízing; a depólízing; a privatizációs lízing; a szintetikus lízing; a kommunális lízing; mit jelentett a közvetlen és a közvetett lízing közötti különbségtétel; hogyan próbálták magyarítani a lízinget pl. vételbérletnek, vev
bérletnek, vásárlási vagy vásárbérletnek, bérletvásárlásnak.
3
 
 A „lízingcég” szót jogszabályi szinten a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 87.§ (4) bekezdése használta 2011. december 31-ig: „Törzskönyvvel jogszer 
 
en rendelkez
 
 ügyfélnek kell tekinteni a pénzintézeteket, gépjárm
 
-keresked 
 
ket, lízingcégeket, zálogjogosultat vagy más olyan természetes vagy jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkez
 
 szervezetet, akinél/amelynél a törzskönyvet a járm
 
 tulajdonosa pénzügyi követelés fejében letétbe helyezte, ha ez a rendelkezési jogot megalapozó okiratból megállapítható.”
 
 Dr. Györgyi Dóra:  A lízingcégek sérelmére elkövetett cselekmények (büntet 
 
)jogi megítélése
3/11
A többeslátás a mindennapokban egyrészt úgy jelenik meg, hogy szinte minden jogalkalmazói terület ragaszkodik a saját tevékenységét érint
 jogszabályok kereteihez, és még értelmezési mankóként sem kalandozik el szívesen más jogterületre. Emlékezetes, hogy a lízing ingatlan-nyilvántartásba történ
 bejegyzése komoly nehézségekbe ütközött, mert ez a jogterület nem tudott mit kezdeni az automatikus tulajdonszerzéssel. Ugyanígy gondot okozott még évekkel ezel
tt is az opciós jog bejegyzése az okmányirodák által, mert erre vonatkozó „rubrika” nem volt a rendszerben. A többeslátás másik táptalaja a lízing jogviszony polgári jogi szabályozatlansága, a nem mindig egységes bírói gyakorlat és az, hogy a lízingcégek pénzügyi intézményrendszerbeli önálló szerepe nem eléggé ismert egyes jogalkalmazók el
tt. Ma is nemcsak a laikusok, hanem sajnos szakmabeliek is „lebankozzák” a lízingcégeket, szinonimaként használnak nem szinonim fogalmakat. A legjellegzetesebb példa erre a pénzintézet-hitelintézet-pénzügyi intézmény-bank szókör, pedig valójában jogi értelemben ma pénzintézet már nincs, hitelintézetek vannak, de oda nem tartoznak pl. a „tiszta” lízingcégek, miközben a pénzügyi intézmény lenne még a legátfogóbb szó a bankok és a lízingcégek együttes elnevezésére. Elég csak a csalás (Btk. 318. §) b
ntette kölcsön felvételével kapcsolatos min
sítésének egyes kérdéseir
l 3/2009. büntet
 jogegységi határozat els
 érdemi mondatát elolvasni
4
. Sajnálatos azonban az is, hogy a lebankozás nem konzekvens. Ez azt jelenti, hogy míg általánosságban „minden lízingcég bank”, akkor, amikor konkrét jogszabályhely alkalmazásáról van szó (pl. hitelsértés), a lízingcég lízing útján történ
 finanszírozása már nem fog hitelnek min
sülni. A többeslátás harmadik, s talán legjelent
sebb oka az, hogy ugyanazt a szót nem ugyanúgy értik és használják. Erre számtalan példát lehet felhozni, ezúttal csak egy kis ízelít
t adok. A
követelés
a számvitel szempontjától egy jogszer
en teljesített, elismert fizetési igény, a polgári jog szempontjából viszont a követelés egy szerz
désb
l ered
 kötelezettség teljesítésének követelését jelenti, ami lehet igény, kötelezettség, pénzkövetelés. Klasszikus példa ennek a problémának az érzékeltetésére az az eset, amikor a lízingcégek kártérítési követeléssel lépnek fel. A számvitel szerint az ilyen jelleg
 követelések nem mutathatók ki követelésként bizonytalanságuk miatt. Ugyanígy sok-sok vitát okozott már a „
hitel
”. Miközben az emberek pl. autóhitellel rendelkeznek, aközben akkor, amikor tétre megy már az eljárás, nyomban kiderül, hogy az autóhitel
4
 
„…piaci alapú kölcsön folyósításának feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti és a pénzügyi intézmény e megtévesztése folytán  folyósítja részére az igényelt kölcsönt..[…] Az I. r. terhelt felajánlotta a XI. r. terheltnek a közrem
 
ködését a gépjárm
 
re vonatkozó kölcsönügylet lebonyolítása érdekében is. […] A megtévesztett […] pénzintézet a XI. r. terhelt részére folyósított. Egyúttal a járm
 
re elidegenítési és terhelési tilalmat kötött ki és vételi jogot létesített. A sértett pénzintézet képviseletében XI. r. terhelttel létrejött szerz
 
dést a hitelügyintéz
 
 írta alá […].”

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->