Sakkterpival gygyt Sgor rpd reformtus lelksz

2013. november 10. vasrnap, 10:58 Zsigmond Jlia http:// .mas!ol.ro/inde".php/tarsadalom/205#$%sa&&terapiaval%g'og'it%sogor%arpad% re(ormat)s%lel&es! Kt ve szletett meg a sakkterpia fogalma. gy nevezte el sajt fejleszts mdszert Sgor rpd reformtus lelksz! "saldterapeuta! aki vallja! #ogy a jtk$an a valsg tkr%z&dik! s flszznl t%$$ vendgt ejtette mr mulat$a ennek $izonytsval. 'allmnyrl! sakkrl! terpirl $eszlt a maszol.ro(nak.
*og'an +,tt a! ,tlet, hog' &-t il'en tvolina& t.n/ ter0letet ,tv,!ni lehetne1 2mellett, hog' el&,tele!ett terape)ta, s!enved-l'es sa&&o!3 is1

4g' 5rors!gi 6saldterape)ta 0ltette el a gondolatot a (e+embe. 4g' s!)perv5!i3s al&almon a terape)t& er/(orrsair3l bes!-lt0n&, -s mint il'en &er0lt s!3ba a hobbi. 7ltalban a seg5t/ (oglal&o!s embere& 8 meg nem 6sa& 8 a hobbi+)&ba mene&0lne& er/t g'.+teni eg'%eg' neh-! nap )tn. 9 mondta a!t, hog' van msi& t is, ami lehet, hog' nehe!ebb: ami&or nem a &liens el/l vag' a &liens )tn mene&0l0n& a hobbiba, hanem a &lienst beh5v+)& a hobbin&ba: :all 'o)r 6lient in 'o)r hobb'; <i a! -n hobbim: a sa&&. 4l&e!dtem gondol&odni a!on, hog' hog' is lehetne eg' &lienssel sa&&o!ni, illetve arr3l bes!-lgetni. 4bb/l &ere&edett &i a sa&&terpia. 2 n-vadson so&at gondol&odtam, mert a sa&& meg a so&& r5mel eg'msra, -s val3ban so&s!or il'en so&&%s!er. a sa&&terpia hatsa. =is!ont a!t is tapas!taltam, hog' a terpia megneve!-st/l so&s!or 3d!&odna& a! embere&, hog': de ht -n nem vag'o& h0l'e, nin6s s!0&s-gem terpira 8 il'en elemi s!inten !r&3!na& el a lehet/s-gt/l. =-g0l is megmaradtam amellett, hog' sa&&terpia, -s a&i &ipr3bl+a, a! ltalban po!it5van n'ilat&o!i& )tna, hog' t-n'leg has!nos volt.

A szerz felvtelei
4! teht tel+es m-rt-&ben sa+t m3ds!er, &orbban m-g sen&i nem al&alma!ott hasonl3t1

>erestem, hog' vala&i m-g (oglal&o!ott%e e!!el, -s 5g', ebben a (ormban, ahog'an &idolgo!tam, nem talltam. ?'ilvn vanna& sa&&elem!-se& eg-s!en &orai id/&t/l (ogva, illetve a! sem +, hog' a! -let -s a sa&& &,!,tt prh)!amot vonta&: >asparov eg'enesen il'en 65mmel +elentette meg a &,n'v-t, hog' Hogyan utnozza az let a sakkot?. ?ag'on -rde&es &,n'v, so&at inspirl3dtam bel/le. 2!tn eg' -s!a&%ameri&ai s!er!/ m.v-re b)&&antam: @ernando <oreno span'ol n'elvter0leten dolgo!i& tanr&-nt, -s &-s! br&at m)tat a di&+aina&, anna& &ap6sn pedig &on&r-t hel'!ete&r/l bes!-lne&, p-ld)l a &on(li&t)s&er0l-sr/l. <i)tn meg5rtam a tan)lmn'omat, ms(-l -v )tn b)&&antam r, hog' eg' s!er!/pros Aa&&terpia n-ven meg+elentetett eg' &,n'vet. 4rr/l nem t)do& so&at. <egrendeltem interneten, -s i!gatottan vrom, hog' mir/l s!3l.
*og'an !a+li& eg' sa&&terpis tall&o!s1

=an eg' &is re&lms!,vegem s!3r3lapon, @a6eboo&on, amit ltalban elolvasna&, vag' vala&it/l hallana& a m3ds!err/l 8 meg s!o&tam &-rde!ni a &lienst/l, hog' mi-rt +,tt, mi ragadta meg a (ig'elm-t, -s a!tn an-l&0l, hog' r-s!letesebben bes!-ln-n&, +ts!)n& eg' sa&&+ts!mt anna& rend+e s m3d+a s!erint, sa&&3rval, +eg'e!!0& a l-p-se&et is. 2 +ts!ma alatt nem bes!-lget0n&. 2mi&or v-ge van, a&r g', hog' valamel'i&0n& mattot ad, a&r g', hog' le+rt a! id/ 8 ltalban (-l3rt bi!tos5t)n& eg' +t-&ra 8, a&&or +b3l (elll5t+)& a bb)&at, -s eleme!ve a +t-& sorn ho!ott d,nt-se&et, prh)!amot von)n& a! -letben ho!ott vag' ho!and3 d,nt-se&&el. Bn il'en&or el s!o&tam mondani, hog' mit lto&, -s a &liensne& s!abadsga van arra, hog' e!t el(ogad+a vag' el)tas5tsa. *a a!t mond+a, hog' lt / is valamil'en ,ss!e(0gg-st, van eg'%eg' il'en pont, onnan elind)l a bes!-lget-s. <int il'en, a sa&&+t-& maga eg' es!&,! arra, hog' terpis bes!-lget-st ind5tson el. A3gor 7rpd Cs!. 1DE3F a >olo!svri Grotestns Heol3gin s!er!ett lel&ips!tori o&levelet 1DD#%ban. 2!3ta )g'anitt i(+sgi lel&-s!. Gas!torlps!i6hol3giai tan)lmn'o&at Iebre6enben -s >olo!svron (ol'tatott, 6saldterape)ta &-pes5t-st pedig >olo!svron s!er!ett. >)tatsi ter0letei: isten&-p.s-g -s ember&-p.s-g0n&, a teol3giai hallgat3& pl'as!o6iali!6i3+a, lel&ips!tori -lett,rt-nete&, +eg'esbes!-lget-s, h!assgi &on(li&t)so& megoldsa.
7ltalban g' gondol+)&, hog' a! meg' terpira, a&ine& valamil'en &omol' ps!i6h-s probl-m+a van. >on&r-t probl-m&&al +,nne& ide is1

*a a &liens t)d+a, hog' mi a probl-m+a, a! mr el/n'. Jehet, hog' &i (og der0lni, nem is e! a (/ probl-m+a, hanem 6sa& t0net, -s valami m-l'ebben van. Ie ha vala&i g' +,n, hog' &i t)d+a mondani, mi a gond+a, e! mr nag' l-p-s el/re a probl-ma megoldsban. 2bban a te&intetben, hog' mil'en t-m& +,nne& (el, a legs!-lesebb a s&la: pr&ap6solati t-m&t3l el&e!dve a s!0l/%g'erme& vis!on'ig, vag' a ves!tes-g(eldolgo!sig. Ie a! is &ipr3blhat+a a sa&&terpit, a&ine& nin6s 8 g'mond 8 semmi gond+a, pers!e e! idelis llapot, minden&i &0s!&,di& valamil'en &-rd-ssel, leg(el+ebb nem a&ar t)domst venni r3la, -s nem t)d+a, hog' mi is a ba+a 8 il'en&or is ad pl)s! in(orm6i3t eg' bes!-lget-s. 2 terpiho! val3 vis!on')ls)n&ban le vag')n& maradva n')gatho! &-pest. Ktt s!eml-letvltsra van s!0&s-g a mai trsadalomban, hog' ne )t3lag pr3bl+)n& orvosolni probl-m&at, hanem 8 ha lehet 8 megel/!ni a!o&at. <ost mr mindenhol bevett t-n' e! 8 a! orvost)domn'ban is 8, hog' +obb megel/!ni valamit, mint )t3lag orvosolni.
<i &elti (el legg'a&rabban a! embere& -rde&l/d-s-t1

2&i n'itottabb a! + irnt, a! &,nn'ebben meg&eres. =an, a&i&et elrias!t a sa&&, a!t mond+&, hog' nem t)dna& sa&&o!ni, -s e!-rt nem meri& &ipr3blni. >,!ben elemi sa&&t)dssal is -lve!het/ -s has!nos lehet e! a bes!-lget-s. <eg van ol'an r-s!e is, ami nem ig-n'el sa&&t)dst, 6sa& a bb)& seg5ts-g-vel bes!-lget0n& a probl-m&r3l, &eress0& a megoldst.
H,bb t5p)s terpis sa&&+t-& is van1

Lg' -p5tettem (el, hog' van a hag'omn'os sa&&+t-&, a! err/l val3 bes!-lget-s, )tna a sa&&(ig)r& seg5ts-g-vel eg' g'neve!ett probl-ma(elll5ts, -s v-g0l eg' ho!and3 d,nt-sr/l eg' modelle!-s. Mg' -p0l eg'msra a hrom (!is. 2 &lienst/l -s a t-mt3l is (0gg, hog' mil'en g'orsan halad)n&. L+abban &-t r-s!re s!o&tam os!tani a terpit. 4g' al&alomra e! nag'on hoss! -s megterhel/ mind&ett/n& s!mra. 2lapb3l legalbb &-t 3ra. *as!nosabbna& is tallom, ha a msodi& 0l-st a!!al t)dom &e!deni, hog' meg&-rde!em, mi is a!, amire eml-&s!i& a! els/ 0l-sen elhang!ott bes!-lget-sb/l, mert n'ilvn a!o& a t-m& (ontosa& a &liens s!mra.
Herape)tho! +rni a!t +elenti, hog' viss!a%viss!at-r a &liens bes!-lgetni. Aa&&terpira is viss!a%viss!a lehet t-rni1

=allom, hog' minden +t-& ms -s ms, -s (elvet +abb &-rd-se&et, elind5that eg' (ol'amatot. Bn a sa&&ra g' te&inte&, mint es!&,!re a terpis bes!-lget-sben. ?ag'on ldott es!&,! lehet. Nl'an -lm-n'eim vanna& enne& &,s!,nhet/en, hog' a &5v0lll3& hitetlen&edne&, a&i& r-s!t vette& benne, 6sodl&o!na&, -s -n magam is a!t mondom, hog' van eg'%&-t ol'an &eg'elmi pillanat, ami&or a! ember 6sa& hlt t)d adni, hog' enne& a (ol'amatna&, t,rt-n-sne& a r-s!e vag' es!&,!e lehet. Lg', ahog' a sa&&, a +t-& es!&,!, -n is a! s!eretn-& lenni eg' magasabb ,ss!e(0gg-sben. 2 bes!-lget/partner seg5t, hog' &i t)d+am mondani a&r a rettenetet, -s t-lhetem a!t, hog' vala&i meghallgat -s meg-rt.

=an, a&it (es!-l'e!, hog' nem t)d +3l +ts!ani, ms meg &imondottan pro(i sa&&o!3. =an, a&ine& &,nn'ebb, van a&ine& nehe!ebb n'ernie. 2 terape)ta is arra t,re&s!i&, hog' n'er+en1

Bn nag'on s!erete& n'erni, bevallom /s!int-n, de a n'er-sn-l +obban s!erete& +ts!ani, magt a +t-&ot -lve!ni. ?emr-g b)&&antam eg' Oadamer%id-!etre: a +t-& megm)tat+a a!t, ami val3+ban van. 2 sa&&terpina& is e! a l-n'ege, hog' a! ember 8 bele(eled&e!ve a +t-&ba 8 meg(eled&e!i& a!o&r3l a gta&r3l, amel'e&et t)datos bes!-lget-s sorn so&s!or maga &,rvon. 2 +t-& meg (els!abad5t+a, -s ha n'itott arra, hog' bes!-l+en err/l, a&&or a +t-& &ap6sn eg-s!en nag' m-l's-ge&ig vag' magassgo&ig el+)that)n&. ?em minden&i el-g n'itott. Jts!ottam nag'on +3 versen'sa&&ossal is, nl)& n'ilvn so& beg'a&orolt a)tomati!m)s van, a! els/ l-p-se&en nem is gondol&odna&, mert t)d+&, mi a! optimlis l-p-s. Ntt p-ld)l tapas!taltam a!t, hog' )t3lag / pr3blt eleme!ni engem, hog' mi a!, amit +3l vag' ross!)l l-ptem, -s el!r&3!ott anna& elem!-s-t/l, hog' / mit mi-rt l-pett. ?la g' -re!tem, hog' (-lt, hr5tott. >0l,nben -n amat/r sa&&o!3 vag'o&, t,bbs!,r is &i&aptam, (/leg amiatt, hog' a! id/m le+rt 8 e! mond+)& a! -n probl-mm, ett/l (0ggetlen0l lehetett bes!-lgetni a &lienssel a! / l-p-seir/l, probl-mir3l.
H,bbn'ire &i&

+elent&e!ne& sa&&terpira1

*a vala&i meg&eres mint 6saldterape)tt, -s g' m-rem (el a hel'!etet, hog' has!nlna, a&&or (ela+nlom mint lehet/s-get: ha a&ar+a, &ipr3bl+a, ha el!r&3!i&, a&&or hag'omn'os m3ds!ere&&el (ol'tat+)& a bes!-lget-st. =an n-hn' -lm-n'em, sa+nos m-g nem tl so&, hog' pro& eset-ben a+nlottam (el, -s nag'on hatsos volt. Lg' is, hog' /& +ts!otta& eg'mssal, g' is hog' velem +ts!otta&, illetve so&s!or e!t a! els/ r-s!-t t)gort)&, -s 6sa& a probl-ma(elll5tst al&alma!t)& a pro& eset-ben. =an t,bb(-le lehet/s-g 8 e! m-g a &5s-rlete!-s (!isban van, de minden +abb al&alom +b3l -s +b3l meger/s5t, hog' has!nos lehet e! pro& eset-ben is. 4lind)lva onnan p-ld)l, hog' &i hog'an -r&e!ett a trs 6sald+ba, -s a!t a hel'!etet +elen5ti meg a (ig)r& seg5ts-g-vel. 4!t eg'mst3l (0ggetlen0l tes!i&, )tna meg r6sodl&o!hatna& eg'ms tbl+ra, -s so&s!or meglep/dne&, hog' Pte t-n'leg 5g' -lted megQ. 2 v-g-n pedig &,!,sen (elll5tana& eg' 6saldmodellt: hog'an lt+& /& a &ap6solat)&at.
<i&or is &e!d/d,tt a &5s-rlete!-s a sa&&terpival1

>-t -vvel e!el/tt volt a bes!-lget-s a! 5r 6saldterape)tval, -s r n-hn' h3napra, &,r0lbel0l ms(-l -vvel e!el/tt volt a! els/ +t-&. 2!3ta &,r0lbel0l hetven sa&&terpis bes!-lget-s van a tarsol'omban. Lg' -r!em, megtalltam a sa+t hangomat. 4!t (ontosna& tartom a! igehirdet-sben is. 2 sa&&terpis s!3r3lapon a m3ds!er megneve!-s-ben van eg' bet.+t-& is: a G bet. hel'ett >ris!t)s%monogram lthat3, e!!el a!t a&arom -r!-&eltetni, hog' nem 6sa& hori!ontlisan, &liens -s terape)ta &,!,tt (ol'i& a prbes!-d, hanem e!t a prbes!-det verti&lis s5&ban is el&-p!elhet+0&, ami&or a! isteni tervben pr3bl+)& megltni a! -let0n& esem-n'eit.
<il'en viss!a+el!-se& -r&e!te&1

4! a terape)tna& so&s!or (eh-r (olt, mert )g'e 0l-s v-g-n r&-rde!het, hog' menn'ire -re!te a &liens g', hog' meghallgatt&, vag' menn'ire gondol+a g', hog' meg-rtett-& a! / probl-m+t. Ie ha elmarad a &liens, a! lehet a!-rt is, mert megold3dott a probl-m+a, de lehet a!-rt is, mert g' gondol+a, hog' eg' &3&ler a! a terape)ta. 2mi megn')gtat m-gis, hog' a&i& ho!!m +,nne&, ltalban vala&it/l hallott&, hog': &ipr3bltam, -s nag'on -rde&es, pr3bld &i te is, mert lehet, hog' has!nos les!. Oondolom, hog' ha nem lenne +3,

a&&or nem a+nlan& eg'msna&. =an g', hog' &orbbi &liense& (elemlegeti&, hog' a bes!-lget-sb/l bel-+0& -gett eg'%eg' mondat vag' eg'%eg' (elismer-s, hog' mi a!, ami megeg'e!i& a sa&&tbln t,rt-nte& -s a! -let0&ben t,rt-nte& &,!t. 2 Rol'ai Hrsasg s!erve!-s-ben !a+lott a Jtk s tudomny 65m. &on(eren6ia, ahov megh5vta& el/adst tartani. 4l/adtam m-g ms &on(eren6i&on is, a! eg'i& leg+obb viss!a+el!-st Jeng'elors!gban, eg' terpis &on(eren6ia al&almval &aptam: eg'3rs volt a! el/ads, -s a &-rd-se& is eg' 3rt vette& (el, ma+d m.hel'g'a&orlaton &i is pr3blt& a r-s!tvev/ ps!i6hitere& -s ps!i6hol3g)so&, -s /& is r6sodl&o!ta&, hog' mil'en &ev-s s!3val mil'en nag'ot l-phet0n& eg'%eg' il'en 0l-s al&almval. 4g' leng'elors!gi bartom, a&i ott volt a &on(eren6in, nemr-g 5rta, hog' has!nl+a a pra"isban e!t a m3ds!ert, -s nag'on hls, hog' megm)tattam ne&iS leg)t3bb a! eg'i& &liense le is (-n'&-pe!te a tblt, ann'ira megragadta /t, amit ltott.

<ondhat+)&, hog' e! t0&,r&-nt m.&,di&1

Bn a!t vallom, hog' s!inte ol'an, mint eg' pro+e&tor. 2mi benn0n& van, a! &ira+!ol3di&. Ao&an a!t mond+&, hog' a sa&& ra6ionlis +t-&: gondol&o!)n&, elem!0n&, m-rlegel0n& -s ho!)n& eg' d,nt-st, megl-p+0&. Bs ht a&&or hol vanna& itt a! -r!elme&1 Ie g', ahog' a val3s -letben is, a sa&&ban is be(ol'solna& a! -r!elmein&. G-ld)l mi-rt van van a!, hog' minden&i lt+a &,r0l,tt0n&, hog' mit &ellene l-pn0n&, de mi nem a!t l-p+0&, hanem amit mi s!eretn-n&, vag' amit t)d)n&. Ao&s!or e! is seg5ts-g a &liens s!mra, hog' &ira+!ol3dva eg' tbln lt+a a!t, ami bel0l !a+li&, ami bels/ g',tr/d-s, v5v3ds. Jehet/s-g arra, hog' &i6sit htral-pve lssam a!t a probl-mt, amiben benne vag'o&. 2 verti&lis s5& )g'ane!t a seg5ts-get n'+t+a, &i6sit nag'obb ,ss!e(0gg-sben: Ksten s!ems!,g-b/l rn-!ve, +abb perspe&t5vb3l lt+)& a! -let0n&et.
*a vala&i -lne e!!el a lehet/s-ggel, mi a teend/1

>0!d+e le a s!orongst, -s &opogtasson be ho!!m, vag' h5v+on (el tele(onon, vag' 5r+on e% mailt. Kd/ig-n'es, de ht e! is eg' le6&e, a!t his!em, meg &ell tan)l+)& a (ast (oodo& vilgban, hog' van, amire &i6sit t,bb id/t &ell s!entelni. =anna& s!&epti&)so& is. 4g'

&on(eren6in is hangot adott vala&i anna&, hog' s!erinte e! nem m.&,di&, a!tn el&e!dtem mag'ar!ni a bi!on'5tvn'omat, pr3bltam megg'/!ni, ma+d r+,ttem, hog' in&bb meg &ellett volna h5vnom, hog' pr3bl+a &i. Heht: a&i s!eretn- &ipr3blni, mert -rde&esne& tall+a, a!t is vrom, meg a!t is, a&i nem his! a m3ds!erben.
*a vala&i s!m5t3g-pen sa&&o!i&, -s lementi a l-p-se&et, a!t is lehet eleme!ni1

4lm-letileg igen. =an ol'an bell5ts, hog' a program lementi a! id/t is r,g!5tve a! eg'es l-p-se&et, amine& alap+n re&onstr)lhat3 a +t-&. @ontos ltni a!t is, hog' eg'%eg' l-p-s el/tt menn'it gondol&odott a! illet/. 4g's!er megadatott, hog' Gortis6h Ja+os olimpi&on sa&&o!3val +ts!hattam s!im)ltn m-r&/!-st, &,r0lbel0l hs! ellen(-llel +ts!ott eg's!erre % nag'on b0s!&e vag'o& r, hog' -n valahol a (el-n-l estem 6sa& &i %, -s a mellettem 0l/, a&i +eg'e!te a l-p-se&et, a! eg'i& )tn be5rta: itt Gortis6h so&at gondol&o!ott. ?ag'on b0s!&e volt r, hog' 5g' gondol&od3ba t)dta e+teni a mestert.?'ilvn a terpis sa&&nl ms&-nt (ontos a gondol&odsi id/, de ott is (ontos, p-ld)l hog' menn'ire (eled&e!i& meg a! id/r/l, vag' menn'ire stress!eli a! id/ mlsa. 2! is (ontos, hog' lssam, menn'ire magabi!tosan vag' -pp bi!on'talan)l tes! meg vala&i eg' l-p-st, mil'en hel'!ete&ben hog'an reagl. 2 s!emt/l s!embeni tall&o!st, eg'0ttl-tet semmi sem p3tol+a. % Aee more at: http:// .mas!ol.ro/inde".php/tarsadalom/205#$%sa&&terapiaval%g'og'it% sogor%arpad%re(ormat)s%lel&es!Tsthash.oeIpeJZU.Zma"n*oN.dp)(