Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
65Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Q-Fizika > Aranymetszés a fizikában (Update: 2015 március)

Q-Fizika > Aranymetszés a fizikában (Update: 2015 március)

Ratings: (0)|Views: 581|Likes:
Published by Dezso Sarkadi
Alapvető fizikai állandók exponenciális kapcsolata. Javaslat exponenciális alakú kanonizált fizikai egységrendszerre. A Q = 2/9 szám kiemelt szerepe a fizikában. A Q=2/9 szám jelentősége a nagy fizikai egyesítésben. A természet exponenciális jellemzője. Szerző: Sarkadi Dezső fizikus Research Centre of Fundamental Physics (RFP) Hungary, email: dsarkadi@gmail.com
Alapvető fizikai állandók exponenciális kapcsolata. Javaslat exponenciális alakú kanonizált fizikai egységrendszerre. A Q = 2/9 szám kiemelt szerepe a fizikában. A Q=2/9 szám jelentősége a nagy fizikai egyesítésben. A természet exponenciális jellemzője. Szerző: Sarkadi Dezső fizikus Research Centre of Fundamental Physics (RFP) Hungary, email: dsarkadi@gmail.com

More info:

Categories:Types, Research, Science
Published by: Dezso Sarkadi on Sep 11, 2009
Copyright:Traditional Copyright: All rights reserved

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/04/2015

pdf

text

original

 
Q-FIZIKA
Szerző: Sarkadi Dezső 2015 március
 
1/7
 
Q-FIZIKA  ARANYMETSZÉS A FIZIKÁBAN
Szerző: Sarkadi Dezső
 E-mail: dsarkadi@gmail.com  Update: 2015. március
1. Bevezetés
Az
aranymetszés
 
matematikai fogalma először
Pitagorász
 
és
Euklidesz
 
műveiben jelent meg, a középkorban is divatos volt a vizsgálata, de nem csak a matematikában, de a művészetekben is fontos szerepet játszott (festészet, szobrászat, építészet, stb.).
 
Az aranymetszés a
 
fenti ábrát követve, a következő szakasz
-
aránynak felel meg:
 
151.618...2
a b aa b
+ += = Φ = =
 
(1.1)
 A
Φ
 
egy dimenziónélküli szám, az aranymetszés arányszáma.
 
A fizikában közismert dimenzió nélküli szám az „alfa”
 finomszerkezeti állandó
, mely jó közelítésben a 137
-
es prímszám reciproka. Számos, fizikailag értelmes, dimenziónélküli számot képezhetünk például a részecskék tömegarányaival (proton, neu
t-
ron, elektron, mezonok, stb. tömegeinek hányadosaiból), melyek lényegében a fizika univerzális állandói. Képezhetünk további univerzális állandókat például a hidrogén atom alap, illetve gerjesztett állapotú elektron
-
sebességek, illetve a fénysebesség kö-zötti arányokból is (ezek éppen az alfa finomszerkezeti állandó ismeretében számíthatók). Mindazonáltal úgy tűnik, a fizikai ér-deklődés középpontjában kiemelten csak a finomszerkezeti állandó áll (amely az elektromágneses kölcsönhatás ún.
csatolási állandója
), nyilvánvalóan elsősorban az alapvető fizikai jelentősége miatt, de részben a 137
-
es prímszámhoz köthető misztikuma miatt is.
 „Sir” Arthur Eddington
 
(1882
-
1944), a neves angol fizikus elmélete szerint a finomszerkezeti állandó pontos értéke ép-pen az 1/137 racionális számmal egyenlő, de a mérések ezt később egyértelműen cáfolták. A téma azóta is örökzöld maradt, mind a mérések, mind a számítások egyre pontosabb eredményekre vezettek, az alfa reciprokának aktuális értéke (2012
-
ben):
 
1/ 137.035999084(51).
α 
 =
 
(1.2)
 
Vajon a fizika egyetlen kiemelkedő jelentőségű „arany metszését” jelenti az 1 : 137
-
es számarány, vagy létezik
-
e ennél alapv
e-
tőbb (fundamentálisabb) számarány a fizikában?
 
A több évre visszamenő töprengéseim során sikerült találnom egy olyan dimenziónélküli
 
számot, éspedig a 2 : 9
-
hez köze
l-
álló, nem feltétlen racionális számot, mely a fizikában valószínűleg hasonlóan nagy érdeklődésre számíthat, mint az ismert 1 : 137
-
es arányszám. Ezt az új számot
Q
-
val jelölöm, melynek
Q
0
 
„névleges” értékét pontosan 2/9
-
nek választottam:
 
0
 2/90.222222...
Q
 =
 
(1.3)
 
A 90
-
es években ismertem fel, hogy ennek a számnak az egész
-
számú
 
hatványaival számos, dimenziónélküli fizikai állandó kisebb
-
nagyobb pontossággal kifejezhető
 
(pl. elemi részek tömegarányai), többek között a finomszerkezeti állandó is
! C
supán véletlen műve lehet, de nagyon érdekes az a tény, hogy
a leg
fontosabb
 
fizikai állandók SI egységrendszerben szintén kifejezh
e-
tők a
Q
 
szám egész
-
számú hatványaival.
 A
Q
 
számmal kapcsolatos vizsgálataim
 
fizikai hátterében az a közismert tény áll, miszerint a természetben, és ezen belül a fizikában számos jelenség exponenciális függvénnyel írható le, illetve annak inverzével, a logaritmus függvénnyel. Biológiában szembetűnő a csigaházak
logaritmikus spirálja
, de említhetjük a mikroorganizmusok szaporodási törvényét, vagy a hallás log
a-
ritmikus érzékenységét. A fizikában szokás kiemelni a radioaktivitás időbeli törvényének exponenciális tulajdonságát, de ugyan-csak kiemelt fontosságú például a
Boltzmann eloszlás
 
exponenciális törvénye a gázok kinetikus elméletében.
 
 
Q-FIZIKA
Szerző: Sarkadi Dezső 2015 március
 
2/7
 
2. A fontosabb dimenziótlan fizikai állandók Q-fizikája
Finomszerkezeti állandó:
 
4
0.007297... 3 ( 0.222080...)
= = =
Q Q
α 
 
(2.1)
 
Elektron/neutron tömegarány:
 
5
/ 0.000543... ( 0.222380...)
= = =
e n
m M Q Q
 
(2.2)
 
Müon/neutron tömegarány:
 
/ 0.112452... /2 ( 0.224905...)
= = =
n
m M Q Q
µ 
 
(2.3)
 
Tau/neutron tömegarány:
 
/1.891078...4 (0.223511...)
= = =
n
m M Q Q
τ 
 
(2.4)
 
További érdekes példa
a Q-
fizikára
az
elektro-gyenge
 
kölcsönhatás „keveredési tényezőjének” (
weak mixing angle
) kísérletileg meghatározott értéke (CODATA 2011):
 
2202
sin 1 0.2223(21) 2/9.
= =
 Z 
 M Q M 
ϑ 
 
(2.
5
)
 
3. Dimenzionált fizikai állandók Q-fizikája
Meglepően, a fontosabb fizikai állandók SI rendszerben szintén kifejezhetők a
Q
 
szám egészszámú
 
hatványaival:
 
Fénysebesség:
 
13
299792458 / 0.222811...
= = =
c m s Q Q
 
(3.1)
 
Gravitációs állandó:
 
-11 16
6.67384 10 SI 2 0.221416...
= × = =
G Q Q
 
(3.2)
 
Planck állandó:
 
-34 52
1.0545717261 10 0.222125...
= × = =
 Js Q Q
 
 
(3.3)
 
Boltzmann állandó:
 
-23 35
1.3806503 10 / 0.222259...
= × = =
k J K Q Q
 
(3.4)
 
Coulomb állandó:
 
16
8987551787 /3 0.222883...
= = =
k SI Q Q
 
(3.5)
 
Elemi töltés:
 
-1929
1.602176565102 0.222175...
= × = × =
e C Q Q
 
(3.6)
 
Rydberg állandó:
 
-1827
2.179872171100.221752...
= × = =
 y
 R J Q Q
 
(3.7)
 
Bohr sugár:
 
-11 15
5.2917721092 10 m /3 0.222185...
= × = =
 B
 R Q Q
 
(3.8)
 
Elektron tömege:
 
-31 46
9.10938215 10 0.222303...
= × = =
e
m kg Q Q
 
(3.9)
 
Müon tömege:
 
-2842
1.88353147510/2 0.222355...
= × = =
m kg Q Q
µ 
 
(3.10)
 
Tau tömege:
 
-2741
3.16747 10 2 0.221990...
= × = =
m kg Q Q
τ 
 
(3.11)
 
Semleges pion tömege:
 
0
-28 43
2.40612 10 3 0.222131...
= × = =
m kg Q Q
π 
 
(3.12)
 
Töltött pion tömege:
 
-28 43
2.4880187 10 3 0.222303...
±
= × = =
m kg Q Q
π 
 
(3.13)
 
Proton tömege:
 
-2741
1.67262158100.222286...
= × = =
 p
m kg Q Q
 
(3.14)
 
Neutron tömege:
 
-27 41
1.6749543 10 0.222293...
= × = =
n
m kg Q Q
 
(3.15)
 
Hubble
 
állandó:
 
-18 270
 2.29 10 1/ 0.222157...
= × = =
 H s Q Q
 
(3.16)
 
 
Q-FIZIKA
Szerző: Sarkadi Dezső 2015 március
 
3/7
 
4. A Q szám
eredetéről 
 
A fizika, és általában a természet másik alapvető elve röviden az
extrémum elv
(szélsőérték elv) szerinti működés, melynek első felismert nagyhatású
 
példája a
Fermat elv 
 
volt, miszerint a fénysugár az időben legrövidebb utat választja. A fizika
Lagrange  formalizmusa
 
a szélsőérték elvet kiterjesztette a mechanikára. Ma már a legtöbb fizikai modellhez hozzáfűzik annak Lagrange függvényét, de ezt tették meg a korábbi sikeres
 
elméleteknél is, mint az elektrodinamika Maxwell elmélete, vagy Einstein speciá-lis és általános relativitás elmélete esetén. A modern kvantummechanika legfontosabb egyenletei is megfogalmazhatók Lagran-ge formalizmussal. De nem kell ennyire komplikált példákra hivatkozni. Már a kezdetektől gyanítottam, hogy a
Q = 2 / 9
 
egyszerű racionális szám is valamilyen fizikai jelenség szélső értékére utal. Csakhamar megmutattam, hogy
Q
 
szám szélsőértéket jelent a 4
-
es tömegszámú
Hélium-4
 
atommag kiugró stabilitásával kapcsolatban.
 
A fizikai kölcsönhatások számomra egységesnek és univerzálisnak tűnnek, és arra a meglepő feltevésre jutottam, hogy az összes ismert fizikai kölcsönhatás formailag és működésileg nagy valószínűséggel azonos a gravitáció működésével, melyet a gravitáció newtoni képletével írunk le, illetve az általam általánosított gravitációs képlettel. Úgy tűnik, ez a megérzésem az erős (nukleáris) kölcsönhatásnál eddig rejtve maradt. Minden fizikai kölcsönhatás alapfeltétele, hogy a kölcsönható részecskék, tö-megek legalább egy
-
egy paraméterükben különbözzenek.
 
Gravitációra leegyszerűsítve, kölcsönhatás arányos
(M–m)-
el, azaz a
BS
 
(
Bodonyi-Sarkadi 
) gravitáció arányos
m(M-m)-
el. Korlátos
M
 
tömeg esetén ennek van egy érdekes maximuma. Ha a Hélium
-
3
 
tömegét egységnek vesszük, akkor a Hélium
-
4 atom egy nukleonjának kölcsönhatása a többi hárommal a BS elv szerint arányos:
 
( )
112~1339
= =
m M m Q
 
(4.1)
 
A negyedik nukleon kötése a meglévő három nukleonhoz
 a He-
4 esetén, közismerten, ugrásszerűen megnöveli a mag kötési energiáját.
 
Az 1 : 3 tömegarány a BS gravitáció maximumát jelenti: Legyen egy kötött rendszer tömege egységnyi, és legyen a kisebbik tömeg x, a nagyobbik tömeg 1
 –
x. A BS gravitáció képlete szerint a kölcsönhatás
 
a következő tömegszorzattal arányos:
 
( ) ( )
112
=
 x x x x x Max
 
(4.2)
 
Ennek a kifejezésnek a szélső értéke x = ¼
-
nél van, amely éppen az 1 : 3 tömegarányt jelent
i
. Ezzel megadtam egy lehetséges magyarázatot a
Q
 
speciális szám fizikai hátterére, éspedig az szélsőérték elv alapján. Ezzel egyúttal azt is valószínűsítettem, hogy
a He-
4 nukleáris kötése azonos a BS gravitáció képletével, tehát a gravitációs, elektromágneses és erős kölcsönhatás összess
é-
gükben, lényegüket tekintve nagy valószínűséggel azonos működésűek
!
Általánosan megfogalmazva,
 
valószínűsíthető, hogy a fizikai kölcsönhatások mindegyike arányos a kölcsönhatást meghatározó fizikai mennyiségek
 
különbségével.
 
5. A nukleon Q-fizikája
A
Q
 
szám szuggesztív jelenléte a finomszerkezeti állandó fenti előállításában azt sugallja, hogy az elektromágneses kö
l-
csönhatás hátterében fontos szerepet tölthet be ez a
 
dimenziótalan
 
szám. Ami fölöttébb érdekes, hogy a
 Q
 
szám összeköti a neutront és pion
oka
t (erős kölcsönhatás), valamint a neutront és a leptonokat (elektron, müon és tau részecske). Az egyesített elektrogyenge kölcsönhatás sem marad ki a sorból a (2.5) képlet szerint. Minden jel szerint a
Q
 
szám az összes eddig ismert fiz
i-
kai kölcsönhatásokhoz hozzákapcsolható (még a gravitációhoz is a következő 6. pont
 
szerint
!
)
 
Manapság a két legizgalmasabb kutatási terület az erős kölcsönhatás és a gravitáció. Az erős kölcsönhatást reprezentáló egyik alapvető részecske a neutron, illetve annak stabil bomlásterméke, a proton.
 
Ezek
Q
-
fizikai vizsgálatával foglalkozom itt röviden.
 A
z atommag történelmi megismerése során már a kezdetektől fontos szerepet játszott
 
a kvantált harmonikus oszcillátor (KHO) modell. Ha az atomok teljes periodikus rendszerét tekintjük, az atomokat alapvetően a tömegszámuk határozzák meg, mely egész számok egymás utáni sorozata, egyfajta számtani sorozat, mely a KHO energiaszintjeihez hasonló. De megemlíthetjük az atommagok elméletének egyik legsikeresebb változatát,
 
az atommag héjmodelljét, mely térbeli kvantált harmonikus oszcillá-toroknak tekinti az atommag nukleonjait. Ismeretes, ez a modell értelmezni tudta a különösen stabil atommagok tömegszámait, a „mágikus számokat”.
 
Ha az erős kölcsönhatás ennyire kapcsolódik
 
a KHO modellhez, feltételezhetjük, hogy a nukleonok maguk is kapcsolódnak a KHO modellhez. Mai ismereteink szerint a nukleonok három kvark részecske kötött állapotai. A proton rendkívüli stabilitása feltételezi, hogy a proton egy alapállapoti kvantált harmonikus oszcillátor, mely három független (nagyjából egyenlő tömegű) kvarkból
 
áll, melyek kvantált térbeli harmonikus oszcillátorként viselkednek. A szintöltésük miatt mindhárom kvark alapállapotá-ban (ZP állapotában) tartózkodhat. Így a „proton
-
oszcillátor” a stabil ZP állapotában van, az energiája (tömege) felírható a köve
t-
kező alakban:
 
0
393 208.504....22
 p p
 M Q M MeV 
ω ω ω 
= × = = =
 
 
(
5
.1)
 

Activity (65)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 hundred reads
1 thousand reads
Dezso Sarkadi liked this
Dezso Sarkadi liked this
Dezso Sarkadi liked this
Dezso Sarkadi liked this
Dezso Sarkadi liked this
Henrik Haspel liked this
Dezso Sarkadi liked this
Dezso Sarkadi liked this

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->