"

!"#$%&"'%%&" # %$')*&+*% ,-./&0#.

!"#$% '(")*+, -.*/


A szocllls munkba veLeLL maradekLalan blzalmam lndlLLaLsbl elkezdLem
kldolgoznl egy olyan unlverzlls erLekrendszerL, amelynek LanlLsa egy flsbb rendu
megkzellLesL helyez kllLsba, olyan celL s olyan eszkzL deklarl, amely lnkbb a Luds
hasznlaLval, befekLeLeLL erLekekkel, folyamaLos gondolkodssal Leszl az egyenekeL
olyan szemelyekke, klk az eleL brmely helyzeLeben megoldsL Lallnak s megllnak a
sa[L lbukon.

Pangsulyozand, hogy hlLem alap[a az, hogy senklnek sem leheL seglLenl, az
akarLa - beleegyezese nelkul, es nem leLezlk olyan meLodlka sem, amely az sszes
kllensre alkalmazhaL lenne, ebbl az fakad, hogy egyedul az unlverzlls esszenclkaL
Lud[uk megmuLaLnl az emberekeL, az ahhoz vezeL uLakra maguknak kell rLallnluk.

SzereLnek rmuLaLnl keL ellenLeLprra ls, amely a szocllls munkban [elen van, es
feloldhaLaLlan dllemmL kelL a szakmn belul. A pollLlkusok folyamaLosan arrl
beszelnek, hogy 'aklk kemenyen dolgoznak es beLarL[k a szablyokaL' megerdemllk,
hogy elrebb [ussanak, bLorlL[k az emberekeL, hogy slkerelkre mlnL erenyekre
LeklnLsenek - mbr a napnl ls vllgosabb egy placorlenLlL rendszerben az, hogy mlnel
ersebben hlszunk abban, hogy slkerelnkeL magunknak ksznheL[uk - annl lnkbb az
lndlvlduum haszonszerzesen lesz a hangsuly, es a Lrsadalml szolldarlLs, az
egyenlsegbe veLeLL hlL csorbulnl fog.

Lz az ellenLmonds megpedlg a keL domlnns erLek kzLL van, az egyenlseg es a
szabadsg kzLL. MegvalsulhaL e a keLL egyszerre?

1eoreLlkus vlasszal elve, vannak olyan rendszerelmeleLek, amelyek megkzellLlk,
de megls erezheL, hogy az egylk a mslk rovsra megy, meg egy ldeallszLlkus
Lechnokrclban ls, az embereknek heLl 12 flx munkarL kellene dolgoznluk ahhoz,
hogy Lel[esen szabadok legyenek, ez kollekLlve nagyobb egyenlsegeL es szabadsgoL
adna, mlnL brmelylk rendszer, de valamllyen ron: a flx munkara pedlg a Lel[es [leLerL
cserebe blzLosan valaklnek korlLozn a szabadsgL azzal, hogy kLelez.

korunkban, mldn a placorlenLcl es a kaplLallzmus a domlnns, a szabadsg leLL
az a kulcsfonLossgu erLek, m a szabadsg nem hozLa magval a leheLsegek es eselyek
garanLlsL - de mlndenklnek [ogosulLga leLL arra, hogy felLreked[en, az lLala
elerheL forrsok lgenybeveLelevel.

#
A szocllpollLlka habr hlvaLoLL nvelnl az eselyegyenlsegeL, de
megkerd[elezheL a haLekonysga, mlvel a rendszer alap[L LeklnLve nem egyenlslL.

Az ellenmondssal mlL kezd a szocllls munks? Lgyenl bnsmd hlvel vagyunk,
de a placl krulmenyek kzLL senklvel nem bnnak egyenlen, mlndenkl a
kompeLencl[hoz merLen Lud[a klvennl a reszeL. Akl hagy[a, hogy klhasznl[k, akl rossz
uzleLeL kL, akl rkenyszerul, hogy nagy erLeku munkL kls haszonerL vllal[on el, az
egyenl bnsmd? LgyerLelmuen: nem. Plba, az azonos munkerL azon ber elv, amlL
az Lurpal unl vall, a placban nlncs helye melLnyossgnak, es lgazsgos rnak.

8elLhaL, hogy a szocllls munks nem Lud mlL kezdenl azzal, hogy a plac mlaLL
az emberek lecsusznak, sL egyre kezzelfoghaLbb az ls, hogy nem csak emberek, hanem
egesz nemzeLek csusznak le a globlls plac es LkeorlenLcl haLsra. ersze, sokan
pedlg azL mond[k erre: de a plac eppenhogy leheLsegeL ad arra ls, hogy ugyanugy
felemelked[enek az emberek.

A vllg, LeoreLlkusan meglscsak egyenesen elre halad! nlncs sz erLekveszLesrl,
csak a [avak eloszLsa oly merLekben koszba fullad a plac haLsra, hogy a szabadsg -
mlnL a [avak Lula[donlsa, sokkalLa felulblrl[a a szolldarlLsL es a rszorulLsgoL, es
ezlLal a [avak Lula[donosal lnkbb a Lengerbe nLlk a buzL, vagy hagy[k elrohadnl,
mlnLhogy a rszorulknak odaad[k - merL az rLana a placl erLeknek. Az u[sgok Lele
vannak peldval.

nezzunk egyeL:

2004-ben az Amerlkal LgyesulL llamok keleLl parLvldeken veglgsprL a Charley
hurrlkn, ez 22 ember eleLeL kveLelLe s LeklnLelyes mennylsegu krL ls okozoLL. Az
amerlkal lapok, kzLuk az uSA 1oday a ,AfLer SLrom Come Lhe voluLres" clkkel lrLak az
esemenyrl, ugyanls a kulnbz szolglLaLsok hl[n, a vllalaLok sokkal drgbban
kezdLek el rulnl azokaL a LermekekeL, amelyekre az emberek a hurrlkn uLn
rszorulLak, peldul a [eges zacskL, amely a benzlnkuLnl keL dollr volL, mosL Llz
dollrerL rulLak, egy 230 dollros ramfe[leszL ra pedlg megugroLL 200 dollrra, nem
beszelve az alapveL szerszmokrl, amelyek szuksegesek volLak a kldlL fk
elLvollLshoz, az epuleLek rekonsLrukcl[hoz.

A LrLeneLeL kenyLelenek vagyunk Lbb aspekLusbl ls megvlzsglnl. Az els nagy
erv a gazdasgl lgazsgossg melleLL az, hogy a kaplLallzmus alap[a a placgazdasg. A
placgazdasgban pedlg az rakaL ugye a keresleL es a klnlaL haLrozza meg, es semml
sem akadlyozza meg a vllalkozkaL abban, hogy sokkal nagyobb sszegekeL ker[enek
el a LermekekeL, hogyha a szolglLaLsra lgeny van. vegLere ls, mlndenkl kapar[a kl
magnak a geszLenyeL, mosL k ls vegre haraphaLnak egy nagyoL a kaplLallzmus
LorL[bl, [kor volLak [ helyen, [ eszkzkbe fekLeLLek be, s ez a befekLeLes mlnL a
Lzsden, mosL megLerul sokszorosan, merL a kelleLenel nagyobb szukseg van r.

$
kzgazdsz elemzk al ls LmaszL[k, hogy ezen meLdus a plac leLeleme, es
sokkal Lbb [L okoz a haszonleses, mlnL rosszaL. A magas rak ugye szLnznl fog[k a
Lbbl vllalkozL, hogy szlllLson be Lbb LermekeL, [[[enek Lbb vllalkozk, es a
verseny ma[d folyamaLosan lenyom[a az rakaL.

A mslk szemszg pedlg a prul [rLak szemszge, aklk azL gondol[k, hogy ezen
haszonszerzes semmlkeppen sem lgazsgos, hlszen nem eleg, hogy a hzukaL leLarolLa
egy hurrlkn, meg radsul [l kl ls foszL[k keL a helyl nagyvllalaLok - cssLul [n a ba[:
a plac rak megnLLek, az szerencseLlen sorsukbl valakl nagyon [l fog [rnl.

Meg[egyzem, hogy ugyanllyen precedenserLekkel blr a mosLanl vlhar a lulp-
szlgeLen. A helyl lakosok elkezdLek foszLogaLnl es rabolnl, hogy elelmeL Lud[anak
vsrolnl muszakl clkkekerL, a nyereszkedes a szocllls gondoskods es a ba[Lrslassg
helyeLL a Lermelk es rukereskedk malmra ha[L[a a vlzeL.

![[n a szocllls munks. MlL Lud mondanl egy embernek, klvel a LrLeneL
megeseLL? 8eallLs: azL, hogy llyen a vllg, llyen a plac, 1e ls a leheL legnagyobbaL rugd
bele a mslkba, legy a placnak egy olyan szerepl[e, akl msok szerencseLlensegebl
vagy rszorulLsgbl Lud proflLlnl! Legy slrfellraL keszlL egy Lrpusl orszgban, ahol
gyakorl a hurrlkn, revansoL veheLsz a sorson, es vlsszaadhaLod a placnak amlL elveLL,
u[ra leheL hzad, auLd. 1aln morbld, de megls: szlnLe.

AmlL lLok az az, hogy a szocllls munks egyfell rendszerellenes, merL hlsz
abban, hogy senklnek sem szabad eheznle, fznla, es mlndenklnek leheLsegekeL,
eselyekeL kell blzLoslLanl - es ehhez a menLallLshoz elkLelezeLLeknek kell lennunk
abban, hogy melLnyossgoL kveLel[unk az emberenek, hogy megflzessek a munkL,
megbecsul[ek mlnL emberL, s ne hasznl[k kl - de mlnL prblLam beblzonylLanl, a plac
eredenden dlkLl[a a haszonszerzes maxlmallzlsL. AzL gondolom, hogy nagyon ers
melLnyossgon es egallLarlnus szocllpollLlkn alapul vlLozsokra van szukseg, hogy
egy olyan modell [[[n leLre, amelyben a redlszLlbucl Lenyleg ellL[a a feladaLL.

velemenyem szerlnL a Lrsadalml erLekek ugy vlLoznak, ahogy a Lrsadalml
egyenlLlensegek nnek, egy fels-kzeposzLlybell ember mr gykeresen ms
erLeklLeleLLel rendelkezlk, mlnL egy deprlvclban el ember, es ez a dlszharmnla rlsl
erdekellenLeLekkel huzza szeL korunk LrsadalmL Magyarorszgon. A kzs nevez,
ahogy mondanl szoks az erLekekben ls oly merLekben elLer, hogy a koherencla elerese
a rendszer hlb[bl addan leheLeLlenne vlL, ha a gykerekhez megyunk akkor a
kaplLallzmusban es a placgazdasgban keresheL az ok, m ha elfogad[uk az alapokaL,
akkor klcslL bel[ebb a redlszLrlbucl hlb[a, hogy kepLelen a Lrsadalom norm[nak
fellllLsra.

keL aspekLusL Ludok vlzsglaLom Lrgyv Lennl e Leren. 3 evlg dolgozLam
unlban LanrkenL, es mlndlg csodlkozva foglalkozLaLoLL, hogy mlerL mukdlk a
becsuleLkassza rendszere: az emberek a falvakban csak klLeLLek a LermenyekeL polcokra,
%
s megellegezLek a blzalmaL, hogy a vevk egy klrakoLL dobozva bedob[k a penzL, es a
LermenyekeL elvlszlk. A dolog mukdkepessegeL en a Lrsadalml erLekek, es az
egyenlslLeLL szoclldemokraLa pollLlknak Ludom be. nekem, mlnL LorzszulLLnek, kl a
szukseg es a vgyak nevelLek, az els gondolaLom az volL, hogy mllyen knnyu
elLula[donlLanl, es mllyen knnyu ellopnl. nem lopLam el, erklcss ember leven, de
elgondolkozok a gondolaLon, hogy bennem ez felmerul, msban oLL meg nem.

Pa nlunk valakl Lall egy LlzezresL az uLcn, zsebre vg[a, s nem kezd el klablnl,
hogy kl a gazd[a, kl e[LeLLe el, hanem elrak[a s mlnLha ml sem LrLenL volna Lovbb
seLl. LzL azzal magyarzom, hogy lgy akar az egyen revansoL vennl a szomoru sorsn, s
lgy egallzlnl az lgazsgLalansgokaL amelyek az eleLeL megkeserlLeLLek.

MlerL nem merul ez fel egy dn llampolgrban? van mlerL nem lop[k el a
lelakaLolaLlan blclkllkeL a holland vasuLllomsokrl? MlerL nlncs fuggny a dn hzak
ablakn, mlerL nlncs kerlLes a nemeL kerLeszeLek kzul, mlerL nem zr[k az a[LkaL?

AzL ls lLnl leheL, hogy habr a nemeLorszgbell sLraLegla nem szoclldemokraLa,
hanem lnkbb konzervaLlv, megls lLhaL, hogy a redlszLrlbucls folyamaL kepes arra,
hogy a Lrsadalml egyenlLlensegekeL cskkenLse, ezzel egyuLLal a Lrsadalml erLekek
harmnl[L nvel[e, s megakadlyozza azL, hogy az emberek rkenyszerul[enek a
lopsra.

2008-ban ugy alakulL a sorsom, eleLem, hogy klmenLem Afrlkba
kzssegfe[leszL munkra, s a uevelopmenL lnsLucLor munkakrmbe LarLozoLL, hogy
LanrokaL kelleLL LanlLanom, lskolkaL leLeslLenem, fe[leszLenem. Lzen ev alaLL volL
alkalmam arra, hogy Lurpbl erkezeLL knyvekre LudLunk a szervezeLLel szerL Lennl, s
hamarosan belevgLunk egy pro[ekLbe, mely lLal knyvekeL LudLunk blzLoslLanl az
lskolknak, s lgy knyvLrakaL hozLunk leLre. nagy vrakozsalnk volLak, mlvel hlLLuk,
hogy a Luds a kulcsfonLossgu eszkz, amelyekkel vlLozsokaL leheL leLrehoznl, a
Luds, hogy hlL adunk neklk, s nem halaL, s ezlLal egy [obb eleLeL Ludunk neklk adnl. A
knyvekbl Lengernyl volL, a knyvLrakbl lesele[LezeLL knyvek, amelyekeL az ld
vasfoga mr elrgoLL, megronglL knyvek, vagy leLunL korokaL es ldkeL dlcser
(rengeLeg szoclallsLa-kommunlsLa) mu, de volL oLL a lovagregenyekLl kezdve szlnLe
mlnden.

nagy vrakozsalnkkal ellenLeLben azL veLLuk eszre, hogy kezdeLben lelkesedLek
az emberek erLe, [LLek, nezegeLLek, elvlLLek, de kesbb mr csak azL LapaszLalLuk, hogy
a lapokaL klLepkedLek, s Luzgyu[Lshoz mlnL segedeszkzL alkalmazLk keL. A knyvekeL
vasLag por lepLe be. Meg kell vall[am, kudarcoL valloLLunk es egy [ ldelg nem erLeLLem,
hogy mlerL, mlg uLna nem [rLam a dolgoknak. Pa vlsszamegyek, nem lgy fogom
kezdenl.

Az els Leny, amlL megllaplLoLLam, hogy a malawl lakosok nem erLlk azL a vllgoL,
amely a knyvekben lelrdlk. AuLk mennek, sleLnek, ldre mennek, cselekednek, sL,
&
furcsa, de lLL a lnyoknak a fluk klnylL[k az a[LL, es elre engedlk keL. lLL Lbbnylre el
ls veszLek az olvask, ezen resznel, hlszen, az kulLur[ukban ezen Lenyezk nem
opLlmllsak. Mlfele uzeneLeL akar a knyv mondanl? LselyegyenlsegeL? Pogy hogy
vlselkedlk egy urlember? 1aln, de sa[nos azL kelleLL LapaszLalnom, hogy hlba [ a knyv
uzeneLe, egyszeruen nem alkalmazhaL Malawlban. Az emberek nem Ludnak azonosulnl
a feher emberek problemlval, sem a knyvelkkel.

A LrLeneL Lanulsga pedlg az, hogy hogyan leheL erLekekeL LeremLenl, Ladnl,
amlkor az embereknek klsebb gond[uk ls nagyobb annl, hogy ml a morllsan helyes, es
a morllsan [. MeglmodhaLunk egy szebb vllgoL, de ez nem megy kuln-kuln, csak
egyuLL. Marshall deklarcl[L, a szocllls elem fonLossgrl, vagy Maslow plramlsL ls
magyarzaLLal Lud[uk felhoznl.

ugyancsak a Lrsadalml egyenlLlensegek egylk leg[obb muLaL[a az, hogy mllyen
brLnkkel es brLnsLraLeglkkal rendelkeznek egy Lrsadalmon belul. A skandlnv
orszgokban, ahol az emberek erLekorlenLcl[a hasonul, nem alkalmaznak olyan
bruLlls, sokszor erklcsLelen meLodlkL, mlkeL a mal magyar brLnkben alkalmaznak.

gy erzem, hogy a konLradlkclk a rendszerben a szocllls munks szmra
rengeLeg feloldhaLaLlan dllemmL hoznak el, es ezerL [ pr hallgaL Lrsammal
beszelgeLve azL LapaszLalom, hogy mlndenkl egeszen egyedlen, sa[Losan kzellLl meg a
problemL, es mr alapveL dolgokban ls sokszor nem erLunk egyeL. AzL gondolom, hogy
nekunk klvlLkeppen oda kell flgyelnunk a fllozflra amelyeL lmplemenLlunk, merL a
Lbbl szakmval ellenLeLben, ml a dnLeselnkeL sohasem Lrvenyek lLal ellrL meLodlka
alap[n Lesszuk, hanem az egyenre fokuszlunk, es morllsan alapon seglLunk az
embereknek.

nlncsenek aranyszablyok, ellrsok, eppen az emberl eleL vlLozaLossgbl
addlk, hogy ekepp a celok ls mlnden kllensnel vlLozak lesznek. LLhaL[uk, hogy a
kllenselnk vlLozak, ahogy a szocllls munksok magaLarLsa ls, ebbl felmerul egy
nagyon fonLos kerdes: va[on leheL e rosszul seglLenl? 8ossz lrnyL muLaLnl? 8ossz
beszelgeLesL folyLaLnl? lelhoznl regl emlekekeL? MegvlLozLaLnl a gondolkodsL,
flgyelmeL felhlvnl?

LlfelLeLelezesunk az, hogy azon kllens akl a szocllls lnLezmenybe bekerul,
valamllyen okbl klfolylag nem Lud[a megoldanl az eleL adLa nehezsegekeL, es hogy ez
a problema orvosoland legyen, szukseg van szocllls munksra, akl a hlbL fellsmerl,
felderlLl annak okalL es Lbeszell a kllenssel, erLelml alapoL, loglkal lncolaLoL LeremL az
esemenyek kzLL. A celunk, hogy a kllensL fel Lud[uk erslLenl annylra, hogy kepes
legyen megkuzdenl a krulLLe lev akadlyokkal.

Pa a gondolaLmeneLeL folyLaL[uk, lLhaL, hogy blzonyos unlverzlls celokaL,
akarva vagy akaraLlanul ls, de morlls alapon LanlLunk az embereknek, hogy a helyzeLeL
sLablllzl[uk. LzekeL a celokaL - morlls LanlLsl elvekeL, esszenclknak hlvom, amellyel f
'
lrnyzeka, hogy alapveL fllozflal lndlLLaLsokaL helyezzen kllLsba az ember eleLeben,
amelybl klalakul az nllsg, a kepesse Leves (empowermenL) erLekrend[e.

lme az esszenclk:

o a Lbbre val vgyds
o a [obbra val Lrekves
o a Ludsra val ehezes lgenye
o a sa[L akaraL es amblclk megerslLese
o a beLel[esules szuksege
o az lmok kveLese
o az lgazsgerL val harc
o a komforL znbl LrLen kllepes szuksege

LzekeL az esszenclkaL azerL fe[leszLgeLem folyLon, merL hlszem azL, hogy a
legmelyebben keresend - emberL lelr sLrukLurk kzLL morlls alapu erLekekkel
Lallkozunk, amelyek meghaLrozzk az lgazsgrl alkoLoLL kepunkeL. Az lgazsgrl
velemenyL alkoLnl: nem knnyu. onL az emberl eleLbl addan. Az errl keszulL
knyvekben lLalban Lbb kerd[el van, mlnL ponL. Mlvel mlnden emberl leL egyszerl es
meglsmeLelheLeLlen, mlvel mskepp erezzuk, lL[uk a dolgokaL (anLlk szkepLlclzmus),
ezerL az lgazsgossgl felveLesek ls mlnd relaLlvak lesznek. Az lgazsgossgl dnLesek
meghozaLalban seglLenek nekunk az eleLunk sorn klalakulL erLekek, amelyek erzelml
es raclonlls lndlLLaLsbl vlnak sorsunk lrnylL mag[v.

A genercls fe[ldesek sorn, mlndlg volLak korhoz kLLL domlnns LanlLoLL
erLekek, amelyek seglLeLLek harmnlL LeremLenl a Lrsadalmakban, megemllLheL akr
a 10 parancsolaL, Marcus Aurellus Lanal a helyes eleLrl, a francla forradalom eszmel es
akr az uLLrk ponL[al ls. Az erLekek vlLoznak es ahogy mlnden emberl eleL vlLozlk, a
fllozflnk, a gondolaLrendszerunk ls folyamaLosan fe[ldesnek van klLeve.

Az erLekelnk mrpedlg fe[ldnek, leheL, hogy nem kzveLlen formban, nem
olyan Lrlvlllsan fordulnak L, de mlnel LbbeL Lanul az ember, mlnel Lbbszr lep kl a
komforL zn[bl, annl lnkbb fog vlLoznl a velemenye, erLekrend[e, az u[ elmeny es
az u[ erzelml haLsokbl klfolylag, az lnformclLbbleL haLsra u[ erLekek alakulnak
kl!

LncreakclL vlL kl, az esszenclk kzul 'a komforL znbl LrLen kllepes
szuksege' es 'a Ludsra val ehezes lgenye' vlLozLaLnl fog[a az erLekekeL, es az erLekbl
LerLekeldlk 'az lgazsgerL val harc' ls.

nagyon fonLos, hogy ne msok dnLsenek a cel[alnkrl, ezL celozza a 'sa[L akaraL
es amblclk megerslLese' es az 'lmok kveLese', de egy korlLLal, hogy nehogy a LanulL
LeheLeLlenseg csapd[ba essunk, 'a beLel[esules szuksegere' ls flgyelmeL kell fordlLanl,
hlszen a kls celklLuzesekbl, lepesekbl lesznek a nagy lmok valdlak.
(

keL esszencla maradL: a Lbbre, es a [obbra val Lrekves llleLve vgyds. Lzek
kulcsfonLossgu esszenclk ahhoz, hogy a kllensbe elulLessuk az amblcl mag[L, a
vgyakaL, hogy eler[e cel[alL, a LbbeL - mlnL LudsL, mlnL blrLoklsL, s az lmal kveLeseL
felerslLsuk.

lonLos klhangsulyoznl, hogy ezek nem meLodlkk, hanem fllozflal
alapgondolaLok, amelyek seglLenek: ellndulnl a kllenseknek es a szocllls munksoknak
egyarnL. lennLarLom, hogy nem veglegeslLeLL esszenclk.

klcslL Lbb klfe[LesL erdemel a komforL znbl LrLen kllepes szuksege, ehhez
keL velemenyL hozLam:

!ohn SLuarL Mlll egy velemenyeL a konformlLsrl:

,PelyLelen az emberL arra kenyszerlLenl, hogy szoks, konvencl vagy az uralkod
velemeny szerlnL el[en, merL az meggLol[a abba, hogy eler[e az emberl eleL
legmagasabb rendu cel[L, az emberl kepessegek maradekLalan es szabad
klbonLakozsL. A konformlLs a legnagyobb ellensege a helyes eleLnek. (...) Az eszleles,
az lLeleLalkoLs, a megkulnbzLeLesre kepes erzelem, az erLelml Levekenyseg, sL meg
az erklcsl LeLszes ls, olyan kepessegek, amelyek csak vlaszLsok reven fe[leszLheLk.
Akl azerL Lesz valamlL, merL az a szoks, nem vlaszL. nem szerez gyakorlaLoL sem
megkulnbzLeLesben, sem a [obblk dolog klvlaszLsban. A szelleml es erklcsl
kepessegek, eppugy, mlnL az lzmok, csak a hasznlaL sorn LkeleLesednek. (...) Akl
megengedl a vllgnak vagy a vllg hozz kzel ll reszenek, hogy eleLLerveL vlasszon
szmra, az az uLnzs ma[omkepessegen klvul mlnden egyeb kepessegeL nelkulz. Akl
maga vlaszL celL magnak, mlnden kepessegeL mukdLeLl. ,

Lgy ldezeL Ceorge 8ernard Shaw-Ll ls: ,rogress ls lmposslble wlLhouL change,
and Lhose who cannoL change Lhelr mlnds cannoL change anyLhlng."

Lz a keL ldezeL szerlnLem peldaerLeku, merL rvllglL, hogy krlLlka nelkul nlncs
[obblL szndek, az embereknek fel kell ebrednluk a Lel[esseg es az lgazsg lgenyevel, es
a harmnlbl kllepve egy u[ fele LeklnLenl, dolgok megvlLaLsval, konvenclk nelkul,
hogy [obb holnapoL LeremLsunk a mnak.

nem LlLkolL vgyam, hogy gygylrL lel[ek korunk beLegsegelre s Lrsadalml
Lorzulsalra. loglalkozLaLnak a kllLsLalansgok okozl, morlfllozflal
lgazsgkondlclk, amelyek ennek a rendszernek az alap[L kepezlk.

Pogyha kell, szembe kell mennl a rendszerrel, s a szocllls szakmal
megoldsoknak u[ dlmenzlL / u[ paradlgmaLrendszerL LeremLenl, s nlncs felelemre ok,
hogyha az lgazsgoL keressuk, ugy velem. A vlLa az esszencl[a az lgazsgnak.

)
8ousseau a szabadsgrl es az egyenlsegrl:

AlapveL lgazsg az, hogy valamennylen es szabadnak es egyenlnek szuleLLunk
ugyan, m ez a szabadsg szuksegkeppen ellenLeLbe kerul a kzszabadsggal, es azerL
van szukseg nkenL kLLL, vllalL, beLarLoLL es msokLl ls beLarLanl kenyszerlLeLL
Lrsadalml szerzdesre, hogy a kz es magnszabadsg egyensulyban marad[on.

(.) 8ossz kormnyzaL alaLL ez az egyenlseg lLszlagos es csalka, csupn arra
szolgl, hogy szegeny megmarad[on nyomorusgban, a gazdag pedlg blLorolL
vagyonban. A Lrveny val[ban mlndlg a vagyonosoknak hasznos, a nlncsLelennek
rLalmas, ebbl kveLkezlk, hogy a Lrsadalml llapoL csak akkor elnys, ha mlndenkl
blrLokol valamlL, es senkl sem Lulsgosan sokaL.

(.) LgyeLlen polgr se legyen olyan gazdag, hogy a mslkaL megvsrolhassa, se
olyan szegeny, hogy kenyLelen legyen eladnl magL."

Cynyru gondolaLok! Az ldeallzmus megszlloLL[al azonnal szerelmesek lesznek
ezen mondaLokba. LlmondhaL, hogy az lgazsg keresese az ember szenvedelye es egy
eleLen L LarL feladaLa, hogy harcol[on erLe, Lreked[en a [obbra es folyamaLos vlLk,
prbeszedek sorn konvergl[on a nem leLez abszoluL lgazsg fele. A sz szoros
erLelmeben konverglunk, merL habr az lgazsgba veLeLL hlL egy ldeallzmushoz vezeL,
amelyeL Laln nem Ludunk elernl, de felLeLlenul - Lrekednunk kell r.

nezzunk egy mslk gyngyszemeL, SzaLhmrl SndorLl, amlkor megkerdezzuk,
hogy va[on mlerL nem llyen a rendszer, ezL felell:

,Sa[nos, semmlfele forradalom nem hozhaL llyen rendszerL, amelyben a
verekednl akark kerulnenek alul, merL brmlly humnus elvekkel ls [[[n valamely
vlLozs, sohasem a bekeszereLkeL, hanem azokaL veLl felszlnre, aklknek ha[lamuk es
adoLLsguk van msok fle kerulnl."

Abraham Llncoln ekkepp lr[a: ,A penz, a haLalom mlndenL maga al gyur, hogy
meghosszabblLsa uralmL, klhasznl[a az emberek hlszekenysegeL egeszen addlg, amlg a
vagyon nehny kezen halmozdlk fel, es a kzLrsasg elpuszLul."

Lgy LrLeneLeL hadd mesel[ek el, egy dn lnLezmenyben ahol dolgozLam, egy 14
eves Crnlandl fluL kelleLL LanlLanom, akl nem LudoLL lrnl se olvasnl, nem volLak szulel,
elhagyLk, nem volL ha[land Lanulnl. negy ev elLelLevel, el kelleLL hagynla az lnLezmenyL
a korra val LeklnLeLLel, es a dn llam egy laksL es 3000 ukk-L adoLL nekl havonLa, a
'problem chlld' kaLegorlzlL megllaplLsra hlvaLkozva - egesz eleLukeL leelheLlk ezek a
gyermekek egy berlaksban vlszonylag [ krulmenyek kzLL elve. Sohasem erLeLLem,
hogy mlerL cslnl[uk ezL, sza[kzLam az alapmuvelLseg fonLossgL, hogy elveszLegeLlk az
evekeL lLL a gyerekek es ennylL Ludunk felmuLaLnl? negy ev uLn egy analfabeLa flaLal-
felnLL emberL? vlszonL nagyon [ volL ms dolgokban a flu, ers volL, edzeLL, klvl
*
sporLol. kaLonnak akarL bellnl, de nem LudLa elolvasnl a szerzdesL 18 evesen - lgy
elkezdeLL lnnl. Sokszor menLunk L hozz, hogy nyomon kvessuk, beszelgessunk vele.
Az lgazgaLhoz fordulLam, akl azL mondLa: ml lLL az lskolban mlnden megadunk neklk,
az emberek eleLeben a leheLseg az, aml a legfonLosabb. AdLunk nekl knyveL, nem
LanulL, adLunk nekl u[ra knyveL, LanlLoLLuk, nem erdekelLe, ml nem LeheLunk LbbeL.

MosL, 19 eves leLL, fel LudLa lsmernl, hogy az eleLe klmeneLeleerL csak es klzrlag
a felels, merL a leheLsegeL megkapLa, de nem elL vele, nem Lud[a hlbzLaLnl sem a
szulelL, sem az lskolL, csakls: magL. Pangsulyos sz a leheLseg. A flu klsvrLaLva
megLanulL nerbl olvasnl.

Pa belegondolok, velem ls ez LrLenL, eselyL es leheLsegeL kapLam, merL Lanrl
dlplomn nlncs, de elelnLe slrva, kesbb mr buszken LudLam klllnl a srcok ele es
eladsokaL LarLanl. kllepLem a komforL znmbl: valaml u[[al gazdagodLam. Lsely es
leheLseg!

Szummzva: van e lgazsgossg a szocllls munkban? LzL mlndenklre rblzom,
hogy dnLse el, hogy va[on lgazsgos e a rendszer, es Ludunk e mlnL szocllls munksok
az lgazsg ba[nokal lennl. LszreveLLem magamon - Laln sa[nos -, hogy ersen lgyekszem
egy paradlgmavlL humanlsLa fllozfla lmplemenLlsn a szocllls
munkban, fkuszban az esszenclkkal, de ennek LarLalma meg felkesz, lgy Laln egy
szakdolgozaL Lem[a
leheLne.

1aln nlncs lgazam sok mlndenben, Laln flsleges kerdesfelveLesekkel
foglalkozok, 'dm a vllg ellen' szlndrmm van, merL valakl vagyok, akl nem akar[a
elfogadnl a konzervaLlv szocllpollLlkL, a mal MagyarorszgoL, a placgazdasgra epul
rendszerL, merL szmomra az 'egy' ha[lekLalan ember eleLe ls fonLos, es nem akarok
senklL eheznl, fznl, beLegen, gyengen, klszolglLaLoLLan lLnl. nlncs egyenlseg, es
elszomorlL, hogy lLom a Lrsadalml kulnbsegekeL, a sok nelkulz emberL.

Meg rengeLeg mlndenrl leheLne lrnl. Parcunkrl, vlLkrl, a LeLLek es
lmplemenLclk fonLossgrl, a Lrsadalml reformer szerepunkrl: de mosL ennek lLL a
vege. MlnL mondLam, mlndlg fe[ldunk, eszlelesunk es Ludsunk mlndlg kallbrlsra
szorul, es vallom, hogy egy eleLen L kell vlLznl (az lgazsgoL keresve), Lanulnl, merL
ahogy kafka mond[a - mlnden elleny nvekedesre van lLelve.

8ucsuzul meg egy ldezeLLel fogok szolglnl, lrederlck uauglassLl:
A Luds alkalmaLlann Leszl az emberL a szolgasgra" - peldaerLeku gondolaL, Laln
ezerL erlLeLem azL, hogy LanlLanla kell a szocllls munksnak, es felszabadlLanl az
emberekeL, a ha[lekLalansg rablg[a all. Lsszenclk - Luds - [v.



"+

karakLerek szma: 24946