Read without ads and support Scribd by becoming a Scribd Premium Reader.
See Premium Plans
 
 NNCL53-00011015v1.0
A
Z ELMÚLT 2000 ÉVLEGFONTOSABB TALÁLMÁNYAI
SZERKESZTETTEJohn Brockman
A mű eredeti címe: The Greatest Inventions of the Past 2000 YearsA fordítás a Simon & Schustce (NewYork) 2000. évi kiadása alapján készült.Copyright © by John BrockmanMinden jog fenntartva. A jogtulajdonos engedélye nélkül e mű vagy bármelyrészlete semmilyen eljárással nem sokszorosíthatóFordította: Pesthy Gábor
K 
ÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Anthony Cheetham, a londoni Orion Kiadócsoport elnöke vetette fel elsőként, hogy az
 Edge
körkérdésére adott válaszokból érdemes lenne könyvet készíteni. Köszönetteltartozom neki szívből jövő jóakaratáért és támogatásáért. Az Atlanti-óceánnak ezen azoldalán Bob Bender a Simon & Schustertől lelkes és határtalanul segítőkész volt. SaraLippincottot gondos szerkesztőmunkájáért szintén köszönet illeti. A leghálásabbtermészetesen az
 Edge
körkérdéséhez bölcsen hozzászólóknak vagyok.
 Bátyámnak, Philip Brockman fizikusnak 
T
ARTALOM
ElőszóELSŐ RÉSZ
 Ahogyan élünk 
MÁSODIK RÉSZ
 Ahogyan gondolkodunk 
Utószó
 Írta: Jared Diamond  A válaszadók 
 
E
LŐSZÓ
A
The Third Culture
(A harmadik kultúra) című könyvem 1995-ös megjelenését követően1997 januárjában indítottam útjá
ra az
 Edge
(www edge.org), meghívásos alapon működőhonlapot mint a "harmadik kultúra levelezőlistáját".A harmadik kultúra körébe azok a tudósok és más gondolkodók tartoznak, akikmunkásságuk és tudománynépszerűsítő írásaik révén mindinkább átveszik ahag
yományos értelmiségi szerepét annak újrameghatározásában, kik és mik vagyunk. Az
 Edge
nekiknyújt lehetőséget, hogy ne csak a nagyközönség, hanem egymás számára ishozzáférhetővé tegyék nézeteiket, vállalva a vitát. Az
 Edge
(magyarul: "határ") mottója:"Is
mereteink határáig akkor juthatsz el, ha a legcsiszoltabb és legképzettebb elméketegy szobába tereled, hogy tegyék fel egymásnak az őket foglalkoztató kérdéseket:”
 Az Edge
-en megjelenő gondolatok gyakran elméletiek; tudásunk határait feszegetik azevolúcióbiológia, a genetika, a számítástechnika, a neurofiziológia, a pszichológia és afizika területén. Néhány példa a felvetett alapvető kérdések közül: Miként jött létre avilágegyetem? Hogyan keletkezett az élet? Milyen módon alakult ki a tudat?
A harmadik kultúrából jött létre az új természetfilozófia, amely a komplexitás és az evolúcióújrafogalmazására épül. Új hasonlategyüttesekkel ír le minket, tudatunkat, a világegyetemet és mindazt, amitismerünk benne. Az új eszmékkel és elképzelésekkel foglalkozó ér 
telmiség - a tudósok, akik sajátmunkájukról könyveket írnak - jelenti korunk vezető erejét. Olyan harmadik kultúrástudósok szerepeltek már az
 Edge-
en, mint az evolúcióbiológus Richard Dawkins, a filozófus DanielC. Dennett, a fiziológus Jared Diamond, a számítógéptudós szakember Marvin Minsky és a pszichológusSteven Pinker.
1998 novemberében körlevelet küldtem a levelezőlista tagjainak, egy cikkhez kérveválaszt a kérdésekre: "Mit tart az elmúlt kétezer év legfontosabb találmányának? Ésmiért?" A cikk az
után 1999. január 4-én megjelent az
 Edge
48-ban. A szerteágazó és olykor szórakoztatóelektronikus eszmecserét a többi média (ABC News,
The Wall Street Journal, Newsweek, The DailyTelegraph)
szokatlan figyelemmel kísérte, a kiadóimmal egyetemben. Elhatároztuk, hogy az új évezredméltó fogadása nem lenne teljes az elmúlt korok leglényegesebb technikai vívmányairól készült felmérésnélkül, a technikával és annak ránk gyakorolt hatásaival sokat foglalkozó emberek részvételével. Számostudóstól, filozófustól é
s a tudományos közélet szereplőitől érkezett válasz. Nagyjábólszázat válogattam ki közülük ebbe a könyvbe elkerülhetetlenül önkényesen, amiértnem kívánok mentegetőzni.Ilyesfajta összeállítás esetében a hagyományos tartalomjegyzék szükségszerűenhosszada
lmas és fejfájdító lenne, ezért tehát az olvasó végigböngészheti a könyvet, de felütheti bárhol,vagy válogathat a válaszadók névsora alapján.
 Természetesen nekem is van saját elképzelésem a "legjelentősebb találmányról", amitezennel közrebocsátok.
Pályaf 
utásom kezdetén szerencsém volt producerként és impresszárióként dolgozniolyan művészekkel, akik érdeklődése többek között Norbert Wiener kibernetikus,Claude Shannon információelméleti szakember és Marshall McLuhan kommunikációsszakember munkáiból szár
mazó új gondolatokra és metaforákra irányult.
LaMonte Young zeneszerző a Theatre of Eternal Music (Örökkévaló Zene Színháza)intézményében egy akkord órákon (vagy napokon) át zengett. Ide belépve olyanakusztikai térbe merültem bele, amelyben az én érzékeim
teremtették meg a kompozícióösszhangját. Andy Warhol nyolcórás filmjét, az
 Empire State Buildinget 
vetítve (és egyhuzambanvégigülve) - bár beismerem, hogy nem szeretnék ebből rendszert csinálni - egyedülállóés hosszan tartó benyomás maradt bennem az idő és az unalom mibenlétéről. Azáltalam 1967-ben kitalált és a segítségemmel egy elhagyott repülőgéphangárban,
 
Long Islanden, Roosevelt Fieldben létrehozott első multimédiás diszkotékában, aMurray the K's Worldben, amelynek berendezését Gerd Stern USCO C
s
oportja tervezte- több száz lüktető audio- és videoforrásból zúdult kép és hang egyszerre mindenfelőla jelenlevőkre -, megértettem a visszacsatolás mint a kimenet és a bemenet közöttinemlineáris kapcsolat kibernetikus gondolatát. Az "információ" és a "
kommunikáció"szavak új, radikális jelentést nyertek: az elmék egymásra hatásának módjait jelzik.
Néhány évvel ezelőtt Gerd Stern több egyetemet végiglátogatott a kanadaikommunikációs guruval, Marshall McLuhannal. Különös páros volt. Stern és az USCOCsoport leginkább talán az általuk felújított templomban (Garneville, New York)létrehozott "Psychedelic Tabernacle" körében volt ismert. Sternék foltosra festettruhákban előadott multimédiás performance-a után következett az igen konzervatívanöltözött toron
t
ói professzor előadása. McLuhan híres gondolata szerint, amely az 1964-es
Understanding Media: The Extensions of Man
(A média megértése: az ember kiterjesztései)című könyvében szerepel, a számítógép feltalálása révén kiterjesztettük központiidegrendszerünket - azaz az elménket. Munkatársa, Edmund Carpenter antropológus,aki az észak-amerikai eszkimók akusztikai környezetét tanulmányozta, 1967-benmeghívott ebédre Fordhambe, hogy vitassuk meg nézeteit az akusztikus térről. Otttalálkoztam először McLuhann
a
l, és emlékszem egy megjegyzésére, miszerint Freudfelfedezte a tudattalant, ám mi tovább léptünk, mert elsőként tettük láthatóvá atudatost.A zeneszerző John Cage-t ilyesfajta gondolatok foglalkoztatták a hatvanas évekközepén, egy vacsorasorozat során Dick Higgins otthonában, aki a Fluxusművészcsoport társalapítója volt. Cage azt tartotta, hogy "csak egy elme létezik,amelyen mindannyian osztozunk". Szintetizálva McLuhant és a zent úgy vélte, hogy azelme szocializálódott, és ennek következtében "nem v
áltoztathatjuk meg a gondolatainkatanélkül, hogy a világ is meg ne változna". Cage új környezetnek tekintette az elmét: "kollektív tudat"-nak hívta, és fenntartotta, hogy egy "globális hálózat" megteremtésével csatlakozhatunk be ebbe az újkörnyezetbe.Ebb
en az új ismeretelméletben Occam borotvája találkozik Gödel tételével, ésmegszokott gondolkodásrendszerünk elemeire bomlik. Az alany és a tárgy egyesül. Avalóság átmegy leírásba, és ezáltal felfedezéssé válik. Az ilyenfajta gondolatokrombolónak tűnhetn
ek; de valójában felszabadítóak, és megengedik, hogy eltemessük a korábbikorszakok általánosításait, amit a szavak történelmi összegzésével tartunk fenn. Ahogy Wallace Stevensmondta: "A világ szavai adják a világ lelkét. Az igazság beszéde a maga valós magányában az a természet,amely a saját szavai által keletkezik."
A "valóság" nem az univerzum részecskéinek kölcsönhatásáról szól, hanem egy olyanuniverzumról, amely folyamatosan hat önmagára, ahol a részeket összekötőmintákban rejlik a lényeg. Az új helyzet megfelelő nyelven való bármilyen elemzése azemberek többségének gondolkozását tükrökkel szegélyezett spirális létrán vezeti.Nincs "válasz" erre a rejtvényre; a nyelv síkjának leírása a leírásaink síkja. A nyelvmegbízatássá, tánccá, játékká, dallá
válik.Az utóbbi két évezred legfontosabb találmányának a Szerteágazó Hálózatos Intelligenciát (Distributed Networked Intelligence - DNI) javaslom. A DNI a kollektív, kiterjesztett tudat - az elme, amin mindannyianosztozunk, az önmagával kölcsönhatásban á
lló, önmagának tudatában lévő kollektív tudatunkvégtelen rezgése, egy teljesebb, gazdagabb dimenziót hozzátéve ahhoz, ami maga azember.
B
ETHLEHEM,
C
ONNECTICUT1999. JÚNIUS
Search
Search History:
Searching...
Result 00 of 00
00 results for result for
  • p.
    • Notes
    Load more