Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword or section
Like this
1Activity
P. 1
Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvedelem a Kárpát-medencében

Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvedelem a Kárpát-medencében

Ratings: (0)|Views: 31 |Likes:
Published by Erdei Iván Márk
Kiemelt érdeklődés övezte Morvai és Gaudi zentai önrendelkezési fórumát

Választás, 2014, február 10 - 15:42

Zentán, Délvidék legmagyarabb városának patinás városházi dísztermében tartott fórumot az önrendelkezésről, illetve mutatta be Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás közel száz érdeklődő előtt a "Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében" című, Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiadott kiadványt, amely a trianoni békediktátum 93. évfordulója alkalmából megrendezett konferencia anyagát gyűjti össze.

A könyvbemutató elején levetítették a képviselők és partnereik Délvidékért folytatott strasbourgi küzdelméről szóló dokumentumfilmet, továbbá a képviselők egy-egy, Európai Parlamentben (EP), illetve az Európa Tanácsban (ET) elmondott felszólalását is. Hangos felzúdulást váltott ki Tomislav Nikolic szerb elnök ET Parlamenti Közgyűlésen tavaly ősszel kifejtett véleménye, miszerint "egyetlen délvidéki magyarnak sincs félnivalója", továbbá Szerbia és Magyarország "örök barátságot kötött", ezért a délvidéki magyarok sorsa alapvetően rendezett.

Február 7-én este Zentán, 18 órai kezdettel tartotta meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, az MVSZ Délvidéki Országos Tanácsa és a Magyar Polgári Szövetség szemfelnyitó és öntudat erősítő rendezvényét.

A filmbemutatóval és könyvbemutatóval egybekötött fórumon többek között felszólalt Morvai Krisztina, az Európai Parlament független képviselője, Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, valamint Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. A rendezvény második részében számos kérdés és délvidéki magyarság jogfosztott helyzetének részleteit feltáró felszólalás hangzott el a hallgatóság részéről, amelyekre reagáltak az előadók is.


Az elsőként 2013. december 10-én, az Emberi Jogok Világnapján bemutatott kötetből minden résztvevő díjmentesen kapott egy példányt. A kötet világhálón is elérhető itt.

Morvai Krisztina kiemelte, hogy a szerb állam törvényt sért azzal, hogy nem biztosítja megfelelő módon az őshonos népek nyelvhasználati jogát és a közösségi jogok gyakorlását. Rámutatott arra is, hogy jogvédői gyakorlata során megtapasztalta a délvidéki magyar emberek sanyarú gazdasági helyzetét és jogfosztottság okozta kiszolgáltatottságát, amely legjelentősebben megnyilvánul abban, hogy a magyar emberek még azokban a községekben is, ahol magyar nyelv jogilag is hivatalos, gyakran szerb nyelven és cirill betűs formában kapják kézhez különböző közigazgatási és bírósági határozatokat, illetve egészségügyi iratokat. Ez a folyamat odáig fajult – hangsúlyozta az EP képviselő -, hogy az idős magyar emberek gyakran nem mernek igénybe venni az orvosi ellátást, mert a szerb orvosok illetve személyzet nem hajlandó magyar nyelven kezelésben részesíteni őket. Tűrhetetlen helyzet jellemzi a magyar gazdálkodókat, akik számára a kommunizmus idején elvett földeket még mindig nem adták vissza a restitúciós törvény ellenére, amelynek a hatálya ráadásul idén márciusban lejár. Zárásul a jogvédő képviselő ismertette a néhány hete Stefan Füle bővítési EU biztossal lezajlott egyórás találkozó részleteit és rámutatott: Szerbia EU csatlakozását mindaddig vétóznia kell Magyarországnak, amíg a délszláv állam nem teljesíti a délvidéki magyarok összes követelését.

Gaudi-Nagy Tamás a kollektív jogok, és azon belül a területi autonómia jogos követelésére helyezte a hangsúlyt. Kiemelte: éppúgy mint az összes többi elszakított magyar közösség, a délvidéki magyarság sem bevándorló kisebbség, hanem a őshonos a szülőföldjén, és őket is megilleti az önrendelkezés joga. Nem lehetnek másodrangúak az általuk lakott területeken, a délszláv háborúk során, az etnikai arányok megváltoztatása céljából betelepített szerbek mögött. Szavai szerint, a kollektív jogok legmegfelelőbb belső érvényesítési formája a területi autonómia, és ebben követendőnek tekinti a Dél-Tirol német ajkú közösségének erőteljes anyaországi támogatással és a helyi közösség összeh
Kiemelt érdeklődés övezte Morvai és Gaudi zentai önrendelkezési fórumát

Választás, 2014, február 10 - 15:42

Zentán, Délvidék legmagyarabb városának patinás városházi dísztermében tartott fórumot az önrendelkezésről, illetve mutatta be Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás közel száz érdeklődő előtt a "Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében" című, Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiadott kiadványt, amely a trianoni békediktátum 93. évfordulója alkalmából megrendezett konferencia anyagát gyűjti össze.

A könyvbemutató elején levetítették a képviselők és partnereik Délvidékért folytatott strasbourgi küzdelméről szóló dokumentumfilmet, továbbá a képviselők egy-egy, Európai Parlamentben (EP), illetve az Európa Tanácsban (ET) elmondott felszólalását is. Hangos felzúdulást váltott ki Tomislav Nikolic szerb elnök ET Parlamenti Közgyűlésen tavaly ősszel kifejtett véleménye, miszerint "egyetlen délvidéki magyarnak sincs félnivalója", továbbá Szerbia és Magyarország "örök barátságot kötött", ezért a délvidéki magyarok sorsa alapvetően rendezett.

Február 7-én este Zentán, 18 órai kezdettel tartotta meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, az MVSZ Délvidéki Országos Tanácsa és a Magyar Polgári Szövetség szemfelnyitó és öntudat erősítő rendezvényét.

A filmbemutatóval és könyvbemutatóval egybekötött fórumon többek között felszólalt Morvai Krisztina, az Európai Parlament független képviselője, Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, valamint Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. A rendezvény második részében számos kérdés és délvidéki magyarság jogfosztott helyzetének részleteit feltáró felszólalás hangzott el a hallgatóság részéről, amelyekre reagáltak az előadók is.


Az elsőként 2013. december 10-én, az Emberi Jogok Világnapján bemutatott kötetből minden résztvevő díjmentesen kapott egy példányt. A kötet világhálón is elérhető itt.

Morvai Krisztina kiemelte, hogy a szerb állam törvényt sért azzal, hogy nem biztosítja megfelelő módon az őshonos népek nyelvhasználati jogát és a közösségi jogok gyakorlását. Rámutatott arra is, hogy jogvédői gyakorlata során megtapasztalta a délvidéki magyar emberek sanyarú gazdasági helyzetét és jogfosztottság okozta kiszolgáltatottságát, amely legjelentősebben megnyilvánul abban, hogy a magyar emberek még azokban a községekben is, ahol magyar nyelv jogilag is hivatalos, gyakran szerb nyelven és cirill betűs formában kapják kézhez különböző közigazgatási és bírósági határozatokat, illetve egészségügyi iratokat. Ez a folyamat odáig fajult – hangsúlyozta az EP képviselő -, hogy az idős magyar emberek gyakran nem mernek igénybe venni az orvosi ellátást, mert a szerb orvosok illetve személyzet nem hajlandó magyar nyelven kezelésben részesíteni őket. Tűrhetetlen helyzet jellemzi a magyar gazdálkodókat, akik számára a kommunizmus idején elvett földeket még mindig nem adták vissza a restitúciós törvény ellenére, amelynek a hatálya ráadásul idén márciusban lejár. Zárásul a jogvédő képviselő ismertette a néhány hete Stefan Füle bővítési EU biztossal lezajlott egyórás találkozó részleteit és rámutatott: Szerbia EU csatlakozását mindaddig vétóznia kell Magyarországnak, amíg a délszláv állam nem teljesíti a délvidéki magyarok összes követelését.

Gaudi-Nagy Tamás a kollektív jogok, és azon belül a területi autonómia jogos követelésére helyezte a hangsúlyt. Kiemelte: éppúgy mint az összes többi elszakított magyar közösség, a délvidéki magyarság sem bevándorló kisebbség, hanem a őshonos a szülőföldjén, és őket is megilleti az önrendelkezés joga. Nem lehetnek másodrangúak az általuk lakott területeken, a délszláv háborúk során, az etnikai arányok megváltoztatása céljából betelepített szerbek mögött. Szavai szerint, a kollektív jogok legmegfelelőbb belső érvényesítési formája a területi autonómia, és ebben követendőnek tekinti a Dél-Tirol német ajkú közösségének erőteljes anyaországi támogatással és a helyi közösség összeh

More info:

Categories:Presentations
Published by: Erdei Iván Márk on Feb 12, 2014
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

04/10/2014

pdf

text

original

 
Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében 
KONFERENCIA
a trianoni diktátum 93. évfordulóján 

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->