Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
7Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
RÓMAI REGÉK ÉS MONDÁK

RÓMAI REGÉK ÉS MONDÁK

Ratings: (0)|Views: 157 |Likes:
Published by khanoumi

More info:

Published by: khanoumi on Oct 14, 2009
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

09/11/2010

pdf

text

original

 
RÓMAI REGÉK ÉS MONDÁK 
FELDOLGOZTA: BORONKAY IVÁNSZERKESZTETTE: BALÁZS SÁNDORTRENCSÉNYI-WALDAPFEL IMRE ELŐSZAVÁVALTARTALOM
ELŐSZÓAENEAS ELINDUL ÚJ HAZÁT KERESNI
A KIRÁLYOK KORA
ROMULUS ÉS REMUSROMULUS ÉS REMUS VÁROST ALAPÍTA SZABIN NŐK ELRABLÁSAROMULUS HALÁLANUMA POMPILIUSHORATIUSOK ÉS CURIATIUSOK  TIGILLUM SORORIUMMETTIUS FUFFETIUS ÁRULÁSAANCUS MARTIUS TARQUINIUS PRISCUSSERVIUS TULLIUSKI LESZ AZ ÚR LATIUMBAN?A BŰNÖS ÚT TARQUINIUS SUPERBUS TARQUINIUS SUPERBUS ELFOGLALJA GABII VÁROSÁT JÓSLATOK JELENTIK RÓMA JÖVENDŐ SORSÁTLUCRETIA
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG KORA
 TARQUINIUS COLLATINUS ELHAGYJA RÓMÁTBRUTUSHOGYAN KÖLTÖZÖTT LE VALERIUS KONZUL A DOMBRÓL?HORATIUS COCLESMUCIUS SCAEVOLACLOELIAÜTKÖZET A REGILLUS-TÓNÁLPATRÍCIUSOK ÉS PLEBEJUSOK MENENIUS AGRIPPA MESÉJEANNA PERENNACORIOLANUSNÉPTRIBUNUSOK ÉS KONZULOK CAESO QUINCTIUSAPPIUS HERDONIUS ELFOGLALJA A CAPITOLIUMOT
RÓMAI VIRTUS
A FABIUSOK VESZTECINCINNATUS DIKTATÚRÁJALESZ-E MÉG RÓMÁBAN KIRÁLYSÁG?CORNELIUS COSSUSSEXTUS TEMPANIUSCAMILLUSI. Camillus, a diktátorII. KalózokIII. Camillus nagylelkűségeIV. A gallok elfoglalják Rómát
 
V. Camillus újra diktátorVI. A capitoliumi ludakVII. Jaj a legyőzötteknek!VIII. A második RomulusBETŰRENDES TÁJÉKOZTATÓ
 
ELŐSZÓ
Mikor több mint hétszáz évvel Róma alapítása után Titus Liviushozzáfogott a Tiberis partján épült város és a belőle kifejlődött rómaibirodalom rnetének mehoz, maga is úgy érezte, hogymentségre szorulnak azok a csodákkal átszőtt hagyományok, amelyek arómai történelem első századainak az előadását színezték. „Meg lehetbocsátani a régiségnek - írta nagy történeti munkájának a bevezetésében-, ha a városok kezdeteit azáltal teszi felségesebbé, hogy isteni elemekkelkeveri az emberi eseményeket.”Valóban, minden nép történeti emlékezete az ősidőkről ilyen regéketőrzött meg: az emberek képzelete által teremtett istenekről és isteniszármazású, rendkívüli hősökről szóló
mítoszok 
at és a valóban megtörténtesemények emlékét is a toszokhoz és a mekhez hasonló kerek-dedséggel és csodaszerűséggel továbbalakí
mondák 
at. A toszokleggazdagabb rendszerét, a legművészibb
mitológiá
t a görög népképzelete fejlesztette ki.A rómaiak korán megismerkedtek a görög mítoszokkal, kezdetben azItáliába települő görög törzsek szájhagyománya, majd később a görögirodalom gondos tanulnyosa révén. Ez a rülny erősenbefolyásolta a római mondák alakulását, így például Romulus és Remusszületésének a mondáját idővel g kilyleány csodálatoslmények tt született t fiának, Peliasznak és leusznak amítosza mintájára bővítették.Már a római nép iránt érdeklődő görögök is hozzájárultak ahhoz, hogy amai ősmondát a g p hagyományaival egyeztesk össze,valósággal a görög mitológia körébe vonják, így lesz a római nép őseAineiasz (Aeneas), Aphrodiistennő fia, akiről r Horosz reshőskölteményében, az
Iliász 
ban elhangzik a jóslat, hogy Trója bukása,Priamosz házának pusztulása után uralkodni fog a trójai népnek a görögökáltal elpusztított várost túlélő maradéka felett. És ezért, ha a trójai háborúgokait Erisz aranyalmájára vezeti vissza a mítosz, erre azaranyalmára - „Parisz ítéletére” - mindjárt hőskölteménye elején Vergiliusis hivatkozhatik, amikor az Aeneasra vonatkozó mondai hagyományokatfeldolgozza. A görög mítosz szerint evvel az aranyalmával zavarta meg aviszály istennője Péleusz és Thetisz lakodalmát, sértődöttségében, mertkihagyták a meghívottak közül. Az aranyalma a legszebb istennőt illettemeg: Parisz trójai kilyfi Aphroditének, a szerelem és a szépgistennőjének ítélte oda, és evvel a mellőzött istennőket, Hérát, az égiekkirálynőjét és Pallasz Athénét, a bölcsesség istennőjét a trójaiak elleningerelte.Héra, vagy ahogyan a rómaiak mondták, Juno ezt a gyűlöletet még a Trója alól menekülő Aeneasra, Venus fiára is átruházta. Mert - mellesleg -a saját istenségeik közül Venust a rómaiak a görög Aphroditével, Junótval, Minervát llasz Atnével azonosították, ugyanígy ldául Jupitert, a legfőbb istent is a görög Zeusszal, Neptunust a tenger görögistenével, Poszeidónnal, a tűzhányók mélyén kovácsmesterségét folytató

Activity (7)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 hundred reads
joebacsi07 liked this
Béla Szabó liked this
robinflow liked this
Gombár Tamás liked this
Esther Blaise liked this
szenakr1 liked this

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->