Professional Documents
Culture Documents
Szerkesztette:
Kovács Nándor
Láda
A közös kulcsú titkosításnak a közös kulcs, a kulcs terjesztése a gyenge pontja. Aki
megszerzi a kulcsot, megfejti az üzenetet.
Az egyik leghíresebb közös kulcsú titkosítást a németek használták a II. világháborúban (
Enigma, Enigma szimulátor) amit az angol titkosszolgálat meg tudott fejteni
Egy ötlet (privát kulcsok)
Láda
1. Bob saját lakatjával
lezárva elküldi ládában az üzenetet.
Alice Üzenet Bob
Ezt senki nem tudja kinyitni, csak
Bob. B
Láda
2. Alice saját lakatját is ráteszi a
ládára és visszaküldi azt.
Ezt most senki nem tudja kinyitni.
Alice Üzenet Bob
A B
Láda
3. Bob leveszi a lakatját és
visszaküldi a ládát. Ezt most már
csak Alice tudja elolvasni
Alice Üzenet Bob
A
3. Az F() Egyirányú függvény azonban olyan, hogy csak az tudja visszafejteni, aki
ismeri a p,q értékpárt (privát kulcsok) Ez pedig csak egy ember: Alice, akinek az
üzenetet küldték.
Ha N elég nagy, akkor nagyon sokáig tart megtalálni mely két prímszám
szorzata (faktorizálás).
Ha pl. N 10130 nagyságrendű, akkor százmillió számítógép több ezer évig
gondolkodna rajta a mai módszerekkel.
Ma az N akkora, hogy a világ összes számítógépének a világegyetem
koránál tovább tartana azt faktorizálni.
A digitális aláírás problémája
F(NB)