NEMZETEK ES BIROD·ALMAK TANULMANYOK

DR. KA V ASSY SANDOR

70.

SZULETESNAPJARA

Szerkesztette:

Czovek Istvan tanszekvezete egyetem i tanar

Bessenyci Gyorgy Kunyv]dail6 Nyfregyhaaa

2005.

BUflAl, Y ATTILA

A limim:ditds az urartlill vaHiisbnp

Az un)n1li vaUasi ,61'e:tro] sz616 tOp:rengeseket

nagymertekben bdo1yas()]ja az Irott forrasok termeszete, Az urartui intsbeliseg jelentosen behaulrolt: szinte kiziil:61ag uralkodoi dekretumokkal, megnyllvaoulasokkal van dol gunk, legyenek azok akar hadi beszamolok, alli varos- V .. lgy S:4616sk~rt-alapft:isolltkal osszeftiggi) ki f,al yi rendcletek, U rartu tekinreteben fokozcttan ervenyes LIZ a val ~ tistOltenc.tb61 Altal.anosal1 ismert jelenseg, bogy az fron dokumentumokhol ismert esernenyek, rnotfvumok nem fedlk le feltellenUlaz e8es~ tarsadalom mi ndenre kirerjed8, a maguk Mtkl\.zn::IJpi. enr~nyessC:;gtivel. rendelkezd valhisi. maglsus tertileteit, N em ismerjuk a hftkijznap.i emberek ssemelyes ,NeUijrh~ne'teivel vag)' eletszaka.'l;z;a]val kapcsolatos hiedelmeit, elgondolesait; a snilewessel, fe1notl:e vaHis83Jl, csah\daliapit.<1ssal. haMUal kapcsolasos rftusait, Nero ismeretesek elottUnk" vagycsak rendkfvtil knzvetcn m6t1on az urartui ,.psznchologia" alan elemei, amelyek ~1.7. egyeni elen\{ alakl.disiivaA, joszerenesevel, sorssal kapcsolatosak, Nem ismetunk tovabM nagy, villigrJ.1agyaraz6 mitoszokat, kozmo- es theogoni akat, holou semmi ekunk nines fehetelezni, hogy ilyenek ne lettek volna, ~s ne befo]yasol'liik volna az urarnnak mindennap] rut, ugyanugy, mlru minden korabeli okori keleti tarsadalomet. Es bar az urartui kultdra ~s vallas - az isten viJag tekinteteben legalab his - szokadan medon elhatarolodott a korabeti mezopot6miai vagy jobban mondva elo~azs]ai o.ik'.1.1i!:1u'nlto,], keyes elemet veve At. i nnen, vannak arra uta16 je lek, hogy I.egahibbis az (,1'3stud6k, a nuiveltek jsmerhettek tl korabeli vil (1£ torteneteit es rmroszait. Nem z<1rb aLu ki ugyanakkor az sem, hogy azok a rni toi.og6mEik, vallas], ritualiatechnikak, all1:elyek nehfrr:lY evsz.oizaddal konibban a mezopotamiai vagya hettita kultUn1han mint bum eredemeker ismerunk, j elen

9

vcltak az urartui vi~a.gke:plJ!Cn .tg. dtl.lJaIis gya.kOTlambaffiTh>m~g akkor ~s, baerre nem SQk biwnyftekot t:a~illl!Jink ..

Az frot~ fonm,ok egy jckntos. l,es:leoon kfurm.yi rendeleieket tl.aJ&tlllnk, kiiluobtlz6 e~8frdSobu. amelyek valarnilyen albiQlJl1tnii.1 el rendelt a~dl}zaU. lisl<\kat tart'ahrutl:n~tk Mivel ezek OlZ <Ikkalmak <'hl!taHiban varos- vagy ~cnahtpna.sok., vagy 8zel1Ee~yck cpi!es.e, az uranni vOiuHiisr61 s.rn16 ktptink a fomlso1k a].a:pjb kti 1(j~lMzij rituall s el~ii:r;isokb61 oil].

Foulos ntegjegyez.ni ugya:nakkor. hogy Uranu vaUa.<;,a kapcsan pour arr6l a j e~em,egrol esen [:a]<l!111 keViesbe SID a szakiredalomban, amel.y a fonasok termesaete mian legjuMblb el5:frudu]: luegpediga rflusr6l, arihHilis JO.lytWllCltr6L Ketsegtdlen. hogy egyadQu ktdti!'in'!, tarsadalom va]las.] eleu!!:nek talan legJl'ebke~t is ez <'I legnehezebben megragadh • .u6 po,ntja; ehhez Urarm eseteben meg ho.najfirul az is. ]}ogy a fOmlsok a nyelvtan, fflcmdana.n, es igy lagabb enelelinben a Mr~Q:ZlilO1liP~ es tinnepnpi ,61.el Fekonstru.<'i.lf\.<;a szel]lIpon~j aM] is feloldalastd::. Az urartolegusok m].~.(Hg beleakadnak abba a prob~emaha, hogy ,egy-e,gy kululrt6J1!ellJeLi. vagy akar e:semt!nyt:Vrt~neri. fortras el{)s:l)tl~ is nyelveszeli pmbiema: kicsit klf<l';rditva a mashonnan koLcsonzi:ll1t m.ondas;[. U rartu ese1[tbcn hirwn.a est g:rar1.lftUiii'lCa ...

A kul turantr-opo]6giai es a. vall asNjrreneti szaki rod3Jiom~tln gyalmm felbukkan ,egy parabola, ami arro 1 szol ,hogy a mikor 1845/46 [,dt~~ sz':.o'Lg:SilaJti helyere erkezert U}ZeJa:ml lij l:\:ormanyz;6ja, Sir George Oray. hi.aba tannlta meg lelkiismetetes ember .Mven <H: bennszulfillt maeri lak()Ss~ nyelv6t,.IWI.egsemludrn. megerte:~i 8~et~ ekkiOir [;;ijOlt,. hogy a meg6rt~shez nem eh'lg CSUPUll nyelvi ak8idilyoklekUizdese. A henri s.zu louek fisszefUggo mi ~ole'giru rendszerevel QPe::r1ih5 Mpes heszed [iJlegerl!e.sehe.'Z egyrtJ'eivi <Ikad<11y mellen e.gy larlaimi alad<.Uyt is le keUeJt[ rembel nia, hogy Srol ertsen a1.auval61vall Ugyanebl~ a helY2ieitbenlivagYlLlInl: Urartu eseleben is, V~]gy meg nehezebben, hiszen b]<liba lilaladt elere <l!Z urartologia a 11 yel v meg.ert:eseben. nem ,aHn ak

1.0

ref.ldelkezesUnkre o]yan urartui <lllyallye,iv~i. a ,~epcs beszedben" jfu:awoiS adaU;,fidok. aill m.eg tlJi.~dnanak m.ar;yanuni ,egy"egy 1ie:mtno.~6g1ar:, vagy be tu.dinM;: m1,[t:atn~., hogy hogyan ~s nez ki - mondjuk- egy q'anni~aldozat EbM] 31. szempon:tb61 az urartui kulwn vtgLeges{;[l, szime ,tirfikfis nelkUI,/jssz~mmloU.

U gyanakkm.- a v~Uasroflenel szatn.1ira. ElZ Oil h!\rrmllY egyben e1@[lnye Is v~hat gondoljunk arra, hogy Uranu felt~.a:s;a nagyj iM~ parhuzan1.OS!!!J1 haladr :::!I nagy vano18[ijrt.e-mle't~. vagy v01IU;1:sfenomeno]6giai ehlleletekk'iBlalmlasa. val es ei.vin:tgzasoli.vat AT. urnttui nUas- eppen ismereilensege 6s eIzHtsaga.~:ru~u is ~ kimaradt ezeknek az el meleteknek a7. ervrem:lsz.ere,bOl. Urarnna ::W. szllzad mbodik fdere sikerult fdtVni, egyre jobban megismerni es leporolni; az fgy es in, uilalt vaHtis] j densle.geket wlOiln sikeriU majd szembes rtel]~ a b1H<lnbooo §J~ tal anos ~rv,enyu]1).e:k gondolt te6r~allil, rverifilW.ll)'{J vagy esetl.eg/al:5'liffMlvaazokat, _ _ V 21GY legal.a.bbi s a vaU§.sWrten~~z ebben a .remt;ny ben hit neki 11 konhel urartui vaUasi elet, ezen belij! ~ s afi~utili:s lo.lY41~JaJ uUlulminyoziisahoo. ...•

EmLftettiik fentebb, ltolID' az urmluiva]l;i.,i szovegeblk nagyresze a~~al:liball1: valamiiyen vMos. ,erM. Sw~.58ken vagy e.g)'tb m:e::liogawasagi ]eresftmcny a]ap~msaflak e.]ret:uj.eLere1)o[. es az ez alblomb6~ el8iIlrilu1ilis folyamat ]ei.dMi!b6l all MindeJili. olyan rims pOO~g,amd~ v:alami1yen epit6;.i. v.agy aJlapftasirevckenysegl'lez tm5dik, egybe!n vaJ.~amilyen!!tmenc[i riUlS. Egy o~ysl1. [ern~etefl 'epif~Odik kj ugy<l!rIi i s a .,sajlif' sl'ru.bilira. valamilyen d.eme (vams, s:ren~61y., csatoma, stb.), arnely l\;:.oll:'abban nem tarl10Z0U az adott mada]om !!!is k~rnn1il"aja be~G'lyasj 'bve:ret<tbe. magyaran vad, ismerctlen, esetleg ellenseges volt Ezek a liJejezesek ped!ig legwbbszijr kiililioJlilbtliZovaUilsi szovegekben is megjelelfilhcUJek. Mlinde.n uj &1 keres ha.djamt l(ij. kornbban is..meretJen,. ha ncm ltiJeje:retren ellenseges teruteresetvou be m:ackml8:.n adalom, jdeliD: eserben az urartui tillam. rendszerebe, Minden 6j vawiSJlapltas - nota

H

bene: .,terme,szetesel'l ,. meghodtton reruletekeu - az !lEarn gyarapodasanak a jele, a .,dvUizado", a komtorterze; l1jabb ternyerese a barbar vi]aggal, szemben, esminde:n egyes csatornaepftessel, mez6 gazdasagi ~ etesJtme:l1Y alapit3.5a.val telm6ve tett lerulet gyoze]em a .. puszta" a ;.ternu~ke:Uen'; pusztH6 t::s barber erok fo]ott, A ,.terrneket~en" vs. ,;tem'l6keny" es II .,s~iar' VS. .Jdegen" ellentetpar sok vonatkozasban megjelenik az urartui forrasokban is. Ezek az ellentetek, es, az ellenteteknek a feloldasaaz alaprto rfm.s soran a limiHali,tti:.~ kill 5nbtiZ:Q szakaszai.

A kOltJlflbtrroatme~1eti ntusok koz,otb k5ztes ~mapot Iogalmat eUls,ror A. van Gennep hat&rozta meg ldasszikuss.l, valt milb,ie<bel'l.L A'l () nyomdokain haladva V. Turner jellemezte ugy at Umiunlitcts aUapotflt (a latin UliuNi."ktJ.szob;; s:li6bOO, mi nt amelyek kicsusznak vagy ki folynak a knlon Mz.o tarsadalmi struknirak Ml6jan, nehezen meghaterozharosk. A lilnintUis szemelyek peldaul a szokas, a jog, akorrvencio ~hal meghatarozott fogalrnakon kfvul helyezkednek el, Jel legzetessegeik bizony tal anok, nehezen meghatarozhatoak.' ellentetben a\1naka tarsadalmi statusrendszer saiarossagai vat. 4 A liminaLitas koztes allapota van Gennep szerint az ~ifmel'leli rhus 'kbzepso, f~z.isa. (az elso fazis az etkuWniilb" ami egy szemely Vtlgy csoport 1ev~W.sat jelenti), arnit a barmadik szakasz kt\vet, az lijraegyestH6s vag)' visszafogadas, valami I yen rftusaltal.

Hogy szemelyek vagy tarsadalmi csoportok tekinteteben jelen voltak-e Urartuban a. lirninalitas vagy az almenet rftusai, nincsenek inforn::nici·6jnk. Vannak ugyanakkor adataink arra, kUl511t\scn is kUlBnbOzo varos-, erod- v-agy szent6[yaiapltaso,k kapcsan, hogy nyflvin tartottak bizonyos bimirjs oppozfcidkat az ursrtuiak Csalomaepftesek kapcsan elokcrt1l8 o!yan passzusok, mint ,.a fold szaraz volt, senki gem Iakott ott" (qi"'ra=n~ ~<;lr=al)"=a'ie man=u ui ainei iSti~e af=ure, KUKN5 181:4-5). uem csupan <IZ adort jeruletgeografiai leirasa, hanern egyben az "idegell llild - saj~l:t fold" sema behelyettesftese a

12

megfeleld bmaris tartalommal, A ,.sajat mId'" termekeny, az "j,degen told" puszta, termeketlen, aminek termQve tetele nemcsak egy csatorna aAAS~!lak a kerdese, hanern egyben ri tualls feladat,

U gyanez a jelense,g kijszijn vlssza egy masik sokszor ei>Cifordu16 toposz esetebere amikor egy eroo vagy varos epfte-se kapesan azt orvashatjuk, hogy .,a ftlld puszta volt,

" ] fe"'-'" ( . . ld:' ..'

semnu scm von ott telepttve 'q!um=n.() qu l~fM man=u l~1

gei iSline Sid=aure. KUKN 188:6-7; passlm}, Fi gyelemremel t6 ezzel a sokszor eiMorduI6 toposszal kapcsolatosan a szovegkernyezet: llitalaban kozvetlennl az adotr er6d vagy varos megalapnasanek CI.eklaraci6ja utan, illetve annak nevenek a rneghatarozasa utan k.ovetkezik A meghatsrozort uev pedig nagy-on sokszor nern mas, mint az umU::od.o[Jev birtokviaznnyban, Az Uyen jeJle,gCi toposzok szerkezeteta kijvet~e.z6ktppen. modellezhetjuk .,NN (kiraly) sz6i: egy erOdiit I varost felepltenetn, meghataroztarn a never:

N .e. A fOld puszta v\ltt, semrni sem volt ott felepltve," Egy konkret pelda em a modellre ~

Hakli na,gysaga altal Argisti, Minua fia szdl: ,.Egy erOdot .. _ felepltettem, meghataroztsm a never; ArgBlcie ['~ArgiSli=be:;:lte=la]. A fcld puszta volt, semmr scm volt ott felepftve" (KUKN 188:1-7')

Ha A. van Gennep es V, Turner logikijat krlvetjUk, az uj varos nevenek meghataroz.ilsa. nem mas, mint az atmeneti rfrusok harrnadik fazlsa, az atmenet a limrndlisb61 a strnkturalisba.

Ugyanez a helyzet abban az esetben is, amikor valamilyen szenlely alapltasa kapesan tilnik fel ugyanez atoposz (KUK 195 -196). Egy szentely felepnesc kimondottan a barbar, ,;pogany" vi I.ii.g hatterbe sz..orlwamlk a oj ele, Egy szentely alllp£t~.&a & felszentelese mi ildig c-gyf'<ijta .honfoglalas", a strukmraba be nern i]Je~zthe.t,5 vad vi lag 111egszeUdfEese,

egyfajta "vi.lag kozepe", ahol a vertikalis es a horizontalis [nagjkus vonalak osszefutnak.

Fenri rnodelluuk pedig gyakran kiegeszlU meg egy ellentetparral, ammek egyik eleme ugyan hapax legomenon; de eUentetpru'jh al szembeallitva j 61. meghatarozh®lto. Ahogy a rerbel! fogalmak kapcsan egymassal szemben <'IU a megaltapfoou vfu:os vilaga es •. <1 fOid, amelyik puszta YoU"> dgy aU ellentetben cgyrnassal az emberek tekinteteben a .,Biabeliek" es a .,LI!]lu~beliek"csoportja, A ket CSOPQlt k5zij] az elobbi vilagos: a .Bia-beliek' (~Bia=i;;;:;ne=l~) nem masok, lrlll,n magukaz urartui a,k urartuiul, Ami a masi k csoportot illeti, sokatg fogl al kozntt a szakirodalcm azzal , hogy megallapftsa a"Lulu~beliek>' (kqlrL~dw = i= fie =lfJ) Wrt1:neJi folrll'ajz.i helyet, Fomosabb azonban ~Z, hogy itt nem feltetlenul (ij1d.rajzi regi.okh()z ktithct& kifejezeSrOi van szn, hanern egyf:ajta k.J!.legoliaroJ: az idegenekro], az eUen~egrOI. akik nem tartoznak a saj it struknlrank keretei ktlu. S.zirnos szovegben ugyanis a .Lulu-beliek" eUent.etp<irjaktm a ,.,Sure~ beliek" (kLUS,ure= *"z= ""Jw==I6l)6 kifejezes jelenik meg, aminek enel mezesehez e:WSZOf is az alapszd, a Jure j elentesevel kell tiszraban lennunk,

A sure kifej ezes es ideogrammatikus pa~i <I, a BELl (."fegyver'·) 8,7.0 gyakran felbukkan a. forrasokhan, leginkabb mint valarnilyen ijaldinak, az urartui fOistel1Ile.k tulaj dcnitort eszkoz, A. harci beszarnolok wpos,zaJ sserim Haldi ,es, az 6 .,fegyve.re" (Sure) ,.,indul el' ~s "gY07j le" az ellenseget, ill. >,ijaldl regy vere .UraY' vii}, k sikeresse a hadj itral. i Az aM07;:;!IU sztJ,vegek kfiztlU .J:Jaldi fegyvere' (BELl) ijn.1,II6 termeszetfeletn end l~.$, aminek 1ildozat Jar: a KUKN ;3 6::5 szerint es 11 Rursakannir-bluri8 es ayanisi" slent6.iyfcl~ral8!.iJ szeri ut egy juh, a Meher Kapisi szerint az egyehk6nt a leghatalmasabb isteneknek kij&ro egy marna, ker jun. LO A ifu.J'l' sz.6 fordfclisa es elitehnezese ugyanakkor. nem volt mindig egyertellnu a szakirodalomban. G. A, Meliki,svili szoveggy(1jtcmeny6berli~ I fegyvernek .ron:J:I~tL ugy~n, r.nas

14

kiltatok azcnbanaz ezzel knzel egy idOben publikalt nemet szovegkorpusz'" alapjan ",harci kocsike.nt"trldmeztik. es a. hedi tIllid6'sita.sok kapcsin Haldinak egy olyan hard kocsijil6t beszeltek, amel ya hadsereg eh~n haladt, es vag)' tires volt. vaJgy egy nagy m.tiretli: landzsa jelkepezte a. leghasalmasab b

.. "~ 1,(~ 't I ~

rsten Je~en IC<"e _

Ugyanakkor szamos szenh~ly kumy6k6n kerult cio nagyn~tii Uind1 .. sshegy, 14 es isrnertte valtak olyan abd.zoh'isok is, <iru.elyek egy <ildozi:uiaJ.latot. is egy lallozsahegyet a kezeben tarto figl,lr,a.t khet~a.U1j,15 Szarnos jel mutar aml,hogy bikhogy is nezhetett ki at uranu! suseszentely, egy nagycbb landzsahegy allh.uottt a teteJ~n.16 Karmir-bluri bronzedenyek abnJ.zolasan is feltilnnek ki.i1onf61e ~AlJ:dzsaszern ,~:b.d20hil80k; ezek lehetnck valamilyeu tuzkult\l:SZ nyomal, 17 va.gy ltindzs!!szerll faabrazol ;jl~ok .. ill Bz azon ban, kjjlonosen az u~6bbi. nem vonja kets,egoe a landzs,a, min"t szimbolum sserepet az urartui vallasttidelTIetben, csak ana helyezi a hangsiilyt, hogy az urartui elerfa-szeru mouvumok egyik fajtr1ja meglehetosen landzsaszeru Mindezek it megfontolasok mellett a le.glijabb regeS1cf:ti fdt:ilI'iiso.k e:r,edmenyeiis ho:uaj{rrul.tak ahhoz, hogy a .,harc:i kOCKi,elmeiet" visszasaorulj on: Ay~_i sban ui _ elokenllt egy landzsahegy, r.ajta egy votfv felirattal, ami szerint [[ Rusa ajandekolZta "ezt a bllldzs1it" {ine sur-i} Haldinak, I~ Bzzel egyerteJmfiv6 valt, hogy a sure szo jelentese .trIem,J1JaIci kocsi", banem "fegyver"', sot, konkretan ,.liindzsa" .

A kl.rsu-re-le (nyelvtani auahzissel ~~rSUl:e:;;;; *(== *ne;;::la ,.Sme~beliek", yij, 6. vegjegyzel) kifejeze.s kiriUyi llm1atllmkba[l fntdnl k18, nagyon sokszor, a t"7~i-a'-i-ne-le (hIIIBia=i"" ne« l<J"BliJ!~be1iek) klfeJ ezessel legyli tt, M~ndkel!: esctben, ahogy az So determinatfvumbdl is kidertil, a]apv(\ttloen valarnilyen Wldrajzi nev:n5r vanszo; a klIJbi-a-i~ne·le eseteben aztis tudjuk, hogy at: nem mas, mint U rartu, Ez alapjba ~u~.fu-re-le Urattu valamilyen szinorrimaj.inaicru.nik, n[int olyan fo gain In. .I.e.g~le[l az akar egy jdl k6rli1l'uu:fu:ollW:o terulet,

15

fij~dn'ljzi l'tgio, vaID' akfu: egyelvont ldj:e;jezes, :3Jmi az IJirnrtui kirj]yCl.k hllt<!l~mtil'a,befolyti$i ij\,.eZe'h~.:re utal, A ,.hard koesiehne]e-t" a~apjiill ki indulva sokan ezl1.l. pssszust a tilulalmra.kban a ,,haJn::i kocsik" vagy .,ill arel kocsizok or:sz:agallaJ::"ruFdf1D(lt~ 'IIagy pedig, mivel 11 ~lJr s~i-re-ie helyen gyaba[la KUR.KlUR me-! (,,oT'sziignk or:;z:~~"~ oi.tviu er~eJemhen "ltLi.ndertseg'>., ,;negy vil~glaj") kifej ezes szerepelt, o]yamli fogalrnakat pr6Mhak~ere."rn..anli miJfJ.dket [elenrest .m.:ag~ba O'ldi.:ln A'l. ayanisi vouv htndz:safdirat ILlit:in aZQ:nball es az ertelrnezes ~arth,ilt<litlanna valt. M1Jl:diiJssZle O'iiliinyit lehet kijelenteni, hog)! a hrr.,·'re·,le Klfejezes a sur:e .,Jegyver. landzsa" 8Zl6M~ s:cirm<:l!z.Q akar konk-ret, akAir ~Hvirt eFteluul valamilyen ftl1drnjzi ~er je1emesu kife] ~zes> mona] uk ",biood,a[om'" .

Sutltlna YUrllfuamm;' a .,LJ(Jlu -betiek' Ic:a,teg6r.iiijiinak

eHenpmja a .. SIl!re-b~Jiek" ktfeje?Jes, aklk, vagy maga <I. fogalorn nem fell6UenU] egy adott orszag vagy uij egyseg lakesait j de:nti, harlem a"E ia-belieknek" valamilyen aspeknisa. A ."Sure-bel iek >, a harcesok, a ,.lal1dz'Sat! vagy a fegyver nepc, Ok azonos I.d;: a ffilc:illraj zi[ag j6I kCl,rUlhatArol[ .,Bia-beli.ekker', azaz Urartu il~pesseg~'!I'el,. ~s d]enmifben annal: azidegenekkel .• a,J",li~l1-beljekkeJ'·. Tijbb feliratbanis megjelenik e~yf;l[jla ~(jhb.~zfir[jG eJlen!etr-e,~]ds7.e'F', ]1ezzOk peldaul az Erebuni .a1a;pCt8.s!ir61 8z616 hld6:S~t€ist:

ijaldi nagysoiiga. ahal. AI.·gisli. . . ez[ azerod5u ... fe]~p!l[eUe" .,Megh,atk-o:;rlaIn a nevet. Erebaoi. At Biabeliek hatalrna (uS:ma,~el, a l .. 111u-llJe~iekhooolirsa.ga (napa!Jiaidi) ...

Al"gist~ s rol: "A iljki puszta volt; nagy h6st:enet (a,mrJe:::::;tul=lJ) hajwllIam on. vegre." (KUKN ['~n. t98)

Megj elen i k itt ,egynts:zt a .\pDsztasag'· lath 'H6v~. .,oufuonm,si3!'· tetele Erebuni erodjenekaffe]~p.n.e.s6v,eL Mii.s[i6s,t~ az ernd neveilm,ek megnatfu.u7..asa.val pedig egy masik

16

elUente~ess.eg is megje].en.ik. A nQpafJiaidi ki fej ezes hap'Cl.'( ugya:[I. de a Bia-heliek .,h,at.a] ~vru" d]efJJt~tbet!, minta "Lu]l!1- beliek' m]a,jdon8caga vagy ~11apma. kfufejezo_ Ne,m tudjluk, hog)' o.iI!. Bia-bel iek ha.talma[l],ak,. is, ezzel szembca a .Lululbdiek" alhe'l!e;[tsegenllek a. kinyiivanfUi.sa hogyan kapeso16d~k ez aCid nevenek eseHeg ritualis meghatarozasahoz, a szOvegresz .b:mllJohlci6j<iMlu.gyanakkJ}.r l1gy tuoik, a ."pus:zta'> hlkhatov1i t6te]e val.am:i ]y,en m6gikus {HoI'! egyet jelern a "Lu]ubeliek" megf\cndszabiilyQZ8!saval, ,€;S 11 kil"'aly ez ]:IunybaJll ki fejtett cselekedeteinek (.,h8stettc]nek") de..kWar:lI1 ~s;~ va.]_

A U'.nitu'kns ,es a stl'uknil'll binaris dlenh~tp.tlja teldnooteben valOs3Jgo:ski[lG~e.s li%}il:1I.y~!ru.aJ;: t.tlrdk L Rusa mahmnd abadi feUra,ta {KUKN 392.),Ket dolog figyelbelo meg ezzel a $7JG'Veggd kapcsolatban: egyreSiz~ egy .n,lse-sze:nlitely leromoolas~61 .es, azalapok hel y.re<hl]l[oiS~F61. vaJn sro. m3isreszt pedlg felbuUan egy ri.lo:halos kifeJczes. 3Z 4i7iflU"d'U, mtegboz-:tol ketszer is, es masodszor - ha helyesek 3Jz ertelmezeseink - lagad6 formaban. Ket v iszony 1mban j d![l]k megil[ valarn ~ lyen ellentetrendszer; az egyi kparos a :szenu~ly Ierambelt e~ helyreaHito[tvolta, a mfu'iik ped~g w.l anir(l"d~~ kifeje2&ssel 6;, ragadilifr'i;'al jelzett iil1apot. m.e:F,ilegy7len~b, ffiindlkettO 1 Rusa vonatloz;jsaba~. M. Salvini-' es t M" D" jlakono'i/"1 fogblkozrak bebaman a felirattal. Mindketten azon 1i velemenyen voltsk, bogy valarnifele szentelyujja6p[r6sro~ V~fl itt 51:6. Az ;ildoza~i, dofra~ lddnfie1!!ebe;n azenban lQel kiiklnW.w. ellentetcs bi.ny(l tevekenyseggel, es az

aZQ'khoz. bpc;so16d6 rilll1ali.& d,01irrassal tal!1lk()znn~: .

L"AtlI1~kor vaJ.<l!ki a suse~szen{,elyt ismel"~e:wm:bo~Ja" (ate gel $lIse=na bedi .fJr,u:f:r-ar=ul;;e. az ige apekrusa: inchmui V· ir~g re s siv praesens, tivant bckti·v,etkezendO cselekedelr::l) (KUKN 392:6·'b-"1'.a)

2 ... Amikor az alapolujf31 helyreilm~'<I" (aJe suge batq=id=:;..ui=e URU4) (KUKN 392:8'b-9'a)

Ha a ket nnllnka.f<1tzisl: a ntmUis atmeillet tek:in~te[)en hasonlfCj uk O:ssze" eszreveher6 a. 8zenu~lyek reno viii asa kapcsan

17

legy komoly dilemma: a szentely lenn:nbola s a (v:agy t01lJan~ lebo!ltasa).m.eg ~~,11. a eel cgyl'lj,abb, nagyszeriibb, fensegesebb szen~6ly lepitese is, egy neg~r{v rnunkafazis, egy fon:lit(m. a stmktu:r,lUisM] 1:1 liWtlu,ilis fell;'; \l'ezt:~8 atme[lel. am] §Jlltal[ban <IZ istenekharagj ,5t es lnegtorrhi:sat va]tana ki, Ezt e~keriH.emio. komely ri.rmills engesztelesi tildozalm val'! szUkseg, bogy ezt a m.fi.grnku...'). retorzi os auromanzruust a s2ientely atepl15je elh<lrlts a mag{lru1. A mahmud abadi fdil;'~t unikalis voh3i1 pomosan az adja, hogya szelU.cly 6jj;i~'Pftise mellen feltehetdleg e'gy ilyen el.MrfILas.i aktm;.[61 W!1n S7Jl't A szoveg kezdcte a osakis in e]'(~foroIl16 tdaife eirenddeseroi :57]01, amit I gy ~.yllg(ldtan ~ofdrlhanmk .,enges.zteI6 (iii.ldozalt)" ffo:m:wj<l1iooIli. t Rusa en net az eJilJgesz.wlc~ldo!Zatnak az e1vegl.eseve1 ::;:z;abadul meg az ,an{t~ rdu Lbulltls") stams:zM], es. v.1i~ ik .nern !tl,unijs.sG" (anifardu. NU-J.e=n"'}.~~

Hasonlo !i!tmeoeti ml!fikafaz:i~okka] tal~lk:JYzul'Jk a karmirb]uri es az ayanisi szentel yfe,~lratokon is, at'; ado H sze IJtely f;eh%pi'~e~t iUetocn. BaT ebuenaz esetben nem egy fardrWU tirualis almenetrOli van tiro" hanem a HmtinaHsb61 a struklCiraiba. \1'816 atmenet, m,agyan'il1 a szeately felepi[e..o;tfiekkrU~(~nbOzo sra.ti6i.r6L A SZlO vegek nehezen e;rleime.1JUeteek Il1gyan. meliigy runik, azalapok feh!'pfrese az els5 slttc'jo,amikor legy bizonyos riw;lJi.] i s csdekn,lcny vegrehlljt6di k;

Run szol: "." .ezeket azahrpok~t.. 6pilsek. meg (ina=nf lu·e1'lJ:;:;:;J~;;Il [Ayan~s: E.URU ~]I edi.=.~a sid~u~l=in..,), majd.·! alO]d6n fogadalorn ]cgyerD/ (mT eSime~!Je elrmis'e man== u=na ).. Ami.kor (ezt) megteszlk (a.se tan=u~=e)., e.gy l!eG~kegidal ~:a.ld]nak V'agjaftlak .. le, egy ijlm-til ~,[I.].dinak 6.]dO"LZanak, egy tehenei 'A rubaini nek (MAs. 'fUR d fft.ddi ~e nips =id =U =1= in:?! ~!Il!Jpabi'la d ,fft:lldi=,e TAG Au ~ 'A rnbtiini= *e).'" (KUKN 424: 80-11 a; KUKN 270: I' - 3 "a; Ay II: 2b-5.a2.5}

Bz Ulan 1'1. {UffJm,Uie, vaL6sz1miileg a. sZleil1ih'ily k!Qrl'tili ter fd~pn&e k.5vetkezlk. mint uj abb murik~ffiLi s:

,.Amiko.r a. p,(ll'Ja,,~i,et 'ffelepiitik {~ !ill~iSl=~d=e [JQlJa~Hie) ,eg)!, kec:stegid;'il~8i:~dlin[Jk va:gjlall1~ le,egy juhmtlaldinak: aldQzzanak, egy tehenet 'Arubaininek (MAs.TUR d !foidi=e nip8==id=l~.=l=iria Gun dHa.ldi~ie TAGA.B d'Arubaiui="'e)_" (KUKN 424:11b- 1211; KIJK.N 270:3'b-4 'a; Ay U:5b.6a?li)

O$sz;ess.tgebe~. fe lt~n~iezhet8, hogy a .:n~se-szentelyek ep~~6se eseteben ~ k[~]ij[l bt\zOllll[lnkaftlzi sok egyben kUlijn1!lijzo. d.HUiHs tckozatokat is jelenrcttck ,Q 1imin~1i sMI a strukrorsba v<l~6 ,:ii:~m':lenetek ~[)nin,. az ad:e'U: teJUletpoUtikai les I vag)' riuJiaUs birtoklm veteletol egeszen <I szentt]y re.I:s:zeiue~eSi6igEgy v~ros vagy s7.1er.lrely &I.ap£wa, valamilyen~fol,dte[u]e~ ~ermovC tt:rele ugy wltlik. killtime].e nmalis fokozatokon kelle8zvtU ro~flt. Eliek altaI a ritualis ¥OkOI{!Wk altai khele~t (gy-egy n:!LOigiklls hinari.s eLkntetet megh:a]~mni. ~eiijlern.dk'ed[li rajtuk, aza]tal, hogy a terulet, vagy az awn emelt epu.let ~OkO.zaroiS_ reszevl'i- v:iUta $t1ru.lQn'irnnak-

19

Jegy:z-etek.

1, A tOr16netet jdez]: Th. Koves-Zalauf: Bevezefis a n5mai

vallas es morula Ujrte,u?h!be" Budapest, ]995 p. 7f. 2, A van Gennep: The rites of passafJ,e. London 1909 :t v. Turner: A ritudUsforyamat" I3p. 2002 p, ]o8f,

4, N6h,any limindlis sziniaciobol levezethetc binaris oppozfciora kfn~lpeld1il V. Tomer: op.cit. 1 I9f.

5, KUKN::::; V. Arutjanjan: Korpus urartskich

klinoobramycli nadpisej. Jcrevaa 200}

6, Transzliteralva: bm;<,"li-re-le, anlibOl ez urartui nyelv es othografia ke.t szaMlyszerusegenek megfelelden lesz blrSure + *i genltivus + ne rel.sg, + la, abs.pl.L; 1.) A hasonulas -+ maganhangzovesztes kovetkezteben az /nl ]:mng hasonul az d5tte AU6 massaJhangZ)ohoz es "kiejlg.k".a k.ozbees6 tl"l.aganbangz6(ka)'~. 2.) Al. Igy ]errejcltllJUFrdd hangsort a «. VC,C1 V·" formanak ax urartul orthug'!!'5fia161 idegen volta rniatt a fentcbbi tra:m;-ilileraci6 31 adja vissza.

? Pt KUKN 56, de sainte az /:isszes hard eselekmenyt bemutato felirat ezzel a frazeologiaval nyit.

8, KUKN 424:8

9. A. A. <;-ml1girugh.l I M. Salvini (szerk.): AVaJ~is 1. Ten Ye,a.r:l;' Excavationsas Rusa.lJinili Eiduru-kai: Rdma 2001 (Dccumenta Asiana VI) p. 257:(,; Section V:7

10. KUKN 38:7

t 1. G. A. .Mdi~d~Ym: Urartskie klinoobr.av:!ye nadpisi..

M08zkva 1960

12,F. W. K{:inig.: Handbu.c.h der dwldischen 112$chrifteu J-I1.

Graz 1955-1957 [Archiv fur Orientforschung. Beiheft 8)

13, I.g)' peldaul P. Calmeyer: ZUI" Genese altiranischer Motive II: Der Ieere Wagen == ArchiiotogischeMitteitungen GUS Iran 7, 19141pp. 49!.. 77~

UO:' Zu den Eisen -Lanzenspitzen UI]d der 'Lanze des Ha~d~' :W. Kleiss [szerk.): Bastam I. Ausgrab'14ngen in

20

den urartdischen Anlagen J972'~1975. Berlin 1979 (Teheraner ForSlohungelJi 4) pp. 183-193

S . Eichler: GOiter, Genien und Mischwesen iu den urarti1ischen Kunst. Berlin 1984 (Archaologische Mitteilangen aus k<IU1. Erganzungsband 12) p, 72

14. B. ()g-un: Kurze Geschichte der Ausgrabuogeu Van und die turkischen Versuchsgrabungen auf dem .·opmk Kale 1959 = Zei{schrifi der Deutschen MQrgenliindischen GeseUschaft 1961:2:54-282 {A landzsahegyrol: TaL III p, 280)

W. Kleiss (szcrk.): Bastam I. Ausgrubungen in den urartiiischen Anlagen 1972-1975 .. Berlin 1979 (Teheraner Forschungen 4) p, I 83-184, Abb. I-II

is. P. P. Piotrovskij: Karmir·bhu" n. Jerevan 1952 p, 54.

Megiegyz.end&, hogy a kUl5nfe1e vonv targyak (leginkabb hadfelszerelesek: p~ zsok, s isakck, tegzek] felll!janh~sa ki..i1unMl.,e; isteneknek (leginkabb ijaldinak) nem volt ritka az urartui kultuszgyakorlarban.

16. A legelfogadottabb rekenstrukcid szerint a suse- zentely torenyremplorn lehetett; M, Salvini: Das susi-Heiligturn VOI1 Karmir-blur und der urartfische Turmtempel = A.rr:hiiolog)sche Mifteilungen,ws [rem 12, 1919 pp, 249- 269

Kerabeli dokumentumokon egyedul II. Sarttl-kln nyolcadik h.1djarntiThr61 sz6I.6 beszamQl6n jelenik meg urartui szeruely, amelyen egy .Iandzsahegy taMlhar,6, igaz, Mli~ifban,. ~s "em toronytemplomrel van szd, legalebbis az abrazoli. s on. (Legutobbi pnblikaci6ja: lVI. Salvini:

Gesehschte und Knltrtr der Uranaer. Darmstadt l 995 p. 95)

17. 1M N. Khlopin: Spuren des Feuercultes in Urartu = Orieutalia Lovanesia Periodica 8, 1977 pp. 57~62

18. F. Haucar: Der heilige Baum der Ura:niter in 'IIOKanne.n]scher Zeit = Hande s AmSQrya. Zdtschrijt jiir armenisch« Phil%gie 1. 0-12, 1961 pp. 698 -722

21

22

0&: Die umrttiischeLebenS:banmmotiv. eine neue Bedeutungstradition? :: Iranica Am?quu 6 1966, pp. 92- 108

19. A. A. ,~mng:iFog~u 1M. Salvini: op.ci: p. 275

20. V,o. ,.,WagenUinder" ill ... {Konig) der Welt": F. \V, K'ol1ig: op.cit. p, 202

21. M. Salvini: Ei ne neue erartaisehe Inschrifr aus Mahmud Abad (West-Azerbaidjan) = AriChaol()g~S(:he MiUeilungeu aus Iran 10,1977 pp, 12.5-136

22. 1 M.. Diakoncff: On Some New Trends in Urartian Philology and Some New Urartian Texts - Archiiologisclile Mitteilungen (HIS Iran 22, 1989 pp, 77-102

23,. A nem-indikanv igern6dok errelrnezesenek pmbj,eITl.<'ijitnoz t Buhaly A.: A nem-indikarfv igemoo<ok szerepe az urartui nyelvbeu = Cs. 16ruis E. (szcrk.): B(ikseszert~jdoman}' c.\ m-Hlennium, beben. Nyiregyhli..za, 2:001 (I yfregyhiizi Foiskcla, Dokrorandusz Fuzetek 2) pp, l47-158

14. L M. Dnallmnoff: op.cit p. 9l, 94

25,. A. A. (:ilingirogltll M. Salvini: op.ci: p. 254ff. 259f. 26, op.ci:

TARTALOMJEG\,~~-:K

BuhAly Atrila:

A li,minali'~~s az urartul vallasban .. " .. ,' , , , 9

Asza16s Eva:

L Erzsebetkontinernali s kulpol itika j aes Anjou hercegenek szerepe 211.: angol-francia diplomaciai kapcsolatokban

15.')~~ l585 , " , , , , 23

Lrjj Anna:

Ko:Uill' Adum Ferenc levelczese , ,., , , , , ,.,43

Szaka,11 as Sandor;

Feudalis gazdalkodas es etnhal~.u a 19. szazad fordu16jocil Szatmar

v;jr.lllegy~ben , ,., .. , ,., .. , , ,., .. ,., , , .•. ' .. , ", , ,"'.,." 49'

Kujbusne dr. Mecsei Eva:

Peregmusok a X[X. sz<i7..ad eleji Nyfregyhazful , " " 75

Fazekas. Rozsa:

Goof K:arolyi. GYDrgy utiuaploja 1824, eVL nyugat-europai

utazasir61 , , " , , , , , , , , " , , " 95

Cz.15,vek Istvan:

Egy kelet-europai je .. lenseg, a lengyel kerdes 125

Zsoldos Ildlko:

A duallzmus kori Szabolcs voilasztru;i eI6k&ztUctei. kUloni:is

lekintettel az 1905.Qs orstilggyWesi kepvi.sejO - vo11asztasokra .... ,.,.,:13'9

Reszler Gt1bo.r:

xx. szazad eleji foM:munkas~. cseledtorvenyek fogadtatasa es

hatasa Szabolcs varmegyeben.. , " , , ,' " 161

229

Vi nnai Gy5"zi):

Fejezetek a mcdernkeri k(jzigazgah\s t5rtellel':ebti,J

SzabolcSrSzal!:mlr~B-efeg megyekben (1849'-1944) 179

Nagy Ferenc:

AN yfrte]ek ~ Varj (i].a:pooi gyri'ijtot.:iborok tij'rb[;~lete 1'939-1944 193

Ka.vass,y Sandor tudornanyos muni::as,saga : , 207

230