1 Történelem 11-ik oszt. Első negyedév.

A felvilágosodás és a forradalmak kora 1714 – 1849.

• A felvilágosodás. 11-es TK. 6-17. o.

- legjelentősebb gondolkodók, források alapján
- a felvilágosult abszolutizmus

• A francia polgári forradalom. 18-49.o.

- Az Emberi és Polgári jogok nyilatkozata.
- Az alkotmányos monarchia válsága és bukása.

• Napóleon uralma és bukása. 40-7.

• A XIX. Század eszméi. Új 16. Tétel + 48-53, 63-74.o. (USA nem kell)
Liberalizmus, nacionalizmus, konzervatizmus, szocializmus

• Az ipari forradalom é következményei. Régi 21. Tétel + 54-62.o.

• Az 1848-as forradalmak. 75-80.o.

FOGALMAK

 Alkotmány
Egy ország alaptörvénye. Az ország társadalmi berendezkedését, az állami szervek működésének
rendjét és az állampolgárok jogait és kötelességeit tartalmazza.

 Cenzusos (mértékes) választási rendszer

A választójogot és a választhatóságot vagyonhoz vagy egyéb mértékhez köti.

 Deizmus, deista
Istennek, mint a világ Teremtőjének elismerik a szerepét.

 Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 1789. Aug.06.

A felvilágosodás az eszmei háttere. Az amerikai függetlenségi nyilatkozat a minta. Törvény előtti
egyenlőség, születési kiváltságok eltörlése, alapvető szabadságjogok.

 Felvilágosodás
A XVII – XVIII. Század eszmeáramlata. Angliából indul ki, de Franciaországban teljesedik ki. Az értelem
nevében harcot indít a tudatlanság, a vallási türelmetlenség, a születési előjogok és a feudális
intézményrendszer ellen.

 A III. rend
Az adófizető falusi és városi lakosság, polgárság gyűjtőneve.

 Jakobinusok
A közép és kispolgárságot képviselik a Francia forradalomban. Üléseiket a Szent-Jakab kolostorban
tartották. Ők lesznek a radikálisabbak. Robespierre a vezetőjük.

 Girondisták
Mérsékelt köztársaság pártiak. Nagy részük Gironde megyéből érkezett.

 Konvent (összejövetel)
A legfőbb törvényhozó testület 1792. után.

 Kormány
A végrehajtó hatalom gyakorlására létrejött testület.

 Nemzet
Egy területen élő azonos nyelvet beszélő közös történelmi múlttal rendelkező közösség.

 Nemzetiség
Valamely ország területén a nem többségi nemzethez tartozó emberek közössége.

 Nemzetgyűlés 1789-92.
Törvényhozó testület Franciaországban.
2 Történelem 11-ik oszt. Első negyedév.
 Természeti vagy természetes jogok (első alapjogai az embereknek)
Azok a jogok, amelyek születéstől fogva minden embert megilletnek. Pl.: élethez való jog, tulajdonhoz
való jog.

 Toryk
Konzervatívok. Nagybirtokosok, főpapok rétege. Konzervatív párt lett belőlük mára.
 Whigek
Liberálisok. Ma már ez a liberális párt.

 Code Napóleon 1804.

Polgári törvénykönyv. Jogegyenlőség, magántulajdon védelme, polgári házasságkötés (ezt fel lehet
bontani, azért jelentős).

 „Fényes elszigeteltség”
Anglia külpolitikai alapelve az európai erőegyensúly fenntartására.

 Kontinentális zárlat 1806.

Napóleon hirdette meg: Angliát gazdasági blokád alá vonta.
3 Történelem 11-ik oszt. Első negyedév.

A felvilágosodás és a felvilágosult abszolutizmus

- Előzmények:
a tudomány és a világkép változásai. XVI – XVII sz. a csillagászat és a térképészet fejlődése a földrajzi
felfedezésekben jelenik meg.

- Kopernikusz.
Lengyel csillagász. A föld központúságot váltja fel a napközpontúság: heliocentrikus világkép.
Kísérleteivel ezt a felfogást Galilei bizonyította. Az egyház tiltakozik: inkvizíciót alkalmaznak rájuk,
ezért ők visszavonják e tanaikat.
- Newton.
Mechanika (a testek mozgásával foglalkozik), matematika. A természet jelenségeit matematikailag
közelítette meg, írta le.

- Változó társadalomkép.
Machiavelli: „A fejedelem” című műve. „A cél szentesíti az eszközt.”
Nagyon sokan az ideális államot akarták jellemezni: megvalósíthatatlan célokat tartalmaznak.
Utópiának hívjuk ezeket az elképzeléseket.
Morus Tamás: „Utópia” (seholsincsország)
Campanella: „Napállam”
Anglia és Hollandia: gyors gazdasági és társadalmi változások: szabad vállalkozások, ellenőrzött hatalom.
A holland Grotius: a közösség tagjai lemondanak jogaik egy részéről, ezzel szerződést kötnek egymással: a
hatalom forrása a szerződést kötő emberek akarata.
Thomas Hobbes gondolatai: szerinte az emberek önzőek, csak az érdekeik hajtják őket: ezért az abszolút
állam (erőskezű uralkodó) a jó.
John Locke:1632 – 1704. Mintaképe az alkotmányos monarchia. Megfogalmazza az ember veleszületett
természetes jogait: élethez való jog, szabadsághoz való jog, tulajdonhoz való jog.
Az emberek jogaik egy részét átruházzák az államra. Cserébe: jogok biztosítása, a hatalom ellenőrzése.
Ha ez nincs: a szerződést fel kell bontani (el lehet mozdítani az uralkodót).
Voltaire: Francia író-filozófus. Kíméletlen stílusban támadta az elavult társadalmi rendet, főleg az egyházat.
Deista világnézetű.
Montesquieu: Francia író-filozófus. Fő műve: „A törvények szelleméről”. Minta államformája az alkotmányos
monarchia.
államelmélete: a hatalom megosztásának elve. Indokok: nem lehet a hatalommal így visszaélni, ha meg van
osztva, egymást ellenőrizni tudják és, hogy ne jöhessen létre zsarnokság-diktatúra.
Hatalmi ágak:
- Törvényhozás (parlament
vagy a király)
- Végrehajtás (kormány vagy a
király)
- Igazságszolgáltatás

Rousseau: fő műve: „Társadalmi szerződés”.

a népfelség elve. Kitől származik a hatalom? A hatalom birtokosa a nép.
„Az egyén érdeke alá van rendelve a közösség érdekeinek”. „Nincs szükség hatalommegosztásra”. „Nincs
szükség képviseleti rendszerre”: közvetlen demokráciával működő köztársaságokra van szükség, ahol a
népgyűléseken döntik el a közösség érdekeit.
Enciklopédia: összefoglaló mű, 28 kötetből áll.

Tankönyvhöz kérdések:
Milyen szempontból vizsgálják környezetüket a felvilágosult gondolkodók?
Racionalizmus: ésszerűség. Megismerhetőnek, kiszámíthatónak és megváltoztathatónak vélték a világot az
élet minden területén.
Hogyan alakíthatóak az emberek?
Nevelés, felvilágosítás révén. Ha az emberek megismerik az ésszerűt, majd a szerint cselekednek.
Miért lehet forradalmak eszmeáramlata a felvilágosodás?
A világ változik: türelem, vallásszabadság.
4 Történelem 11-ik oszt. Első negyedév.
A kor egyik legfontosabb új alapelve lett, hogy minden változik (fejlődik). A szabadságot eszményítették a
zsarnokság ellenében.
Hol jelenik meg a felvilágosodás?
iskolák, szalonok, és kiadványokat készítenek, mint pl. Enciklopédia, ami a korszak tudását tartalmazta
szócikkekbe szedve.
páholyok (páholy: szabadkőműves csoport).
Melyek az ember természetes jogai?
Locke. élethez való jog, szabadsághoz való jog, tulajdonhoz való jog.
Miért kell a hatalmi ágakat szétválasztani?
Montesquieu szerint ez a zsarnokság, az egyeduralom elkerülésének alapvető feltétele.
Melyik korszak az emberiség boldog kora?
Őskor, mert nem volt még magántulajdon és így társadalmi

különbségek sem Rousseau szerint.
FELVILÁGOSULT: mert az uralkodó
Hogyan viszonyul a felvilágosodás az egyházhoz? rendeleteiben reformokkal
Isten létét általánosságban legtöbben elfogadták, de csak „első próbálkozik. (felvilágosodás ideáljai: az
uralkodó a nép első szolgája, egyházak
mozgató” - ként, aki megalkotta a világot, de működésébe nem háttérbe szorítása)
avatkozik bele. Az egyházat a tudatlanok félrevezetőjének tartották, és
így támadták is, de pl. Voltaire szerint az erkölcsök fennmaradása ABSZOLUTISTA: mert felülről jött
érdekében a tömegek számára fontosnak tartotta a vallást, noha bírálta intézkedésekkel teszi.
DE a feudalizmus intézményeit nem
és gúnyolta is. akarja megszüntetni!
Mikor működik jól egy gazdaság?
Ha a termelők közt szabad verseny van és így fejlődni tud a gazdaság. 

A felvilágosult abszolutizmus TK. 6-7.o.

- Milyen reformokkal kísérleteztek Franciaországban?
• Nemesség megadóztatása (és védték a jobbágyokat a túlzott nemesi követelésekkel szemben)
- Milyen közös intézkedéseket hoztak a XVIII. Században a periféria országaiban?

• Gazdaság működésébe belenyúlnak (belső vámok lebontása, iparfejlődés pártolása)

• Oktatás működésébe belenyúlnak (fejlesztik)

• Egészségügy működésébe belenyúlnak

Az egyensúlyi politika 13-4.o. 14-7.o. feladatok

- Miért volt Anglia célja a hatalmi egyensúly biztosítása?

Hatalmi egyensúly fenntartása: a legerősebb hatalommal szemben álló országok támogatása.
Amíg az európai országok egymással vannak elfoglalva, addig Anglia erőteljes gyarmatosításba kezd.

- Kiket támogatott Anglia az európai háborúkban?

XVIII. Század eleje. Spanyol örökösödési háborúban Franciaország meggyengült. Északi – háborúban
Oroszország megerősödött. Osztrák örökösödési háborúban Poroszország és Ausztria közt Anglia a
Habsburgokat támogatta. 7 éves háborúban már a Poroszok mögé álltak.

- Hogyan szilárdult meg az alkotmányos rendszer Angliában?

A parlament számoltatja el a királyt, és 2 párt váltja egymást. Toryk: középbirtokosok képviselőik.
Whigek: pénzemberek, ipari vállalkozók képviselői. Miniszterelnök uralkodó általi kinevezése a parlamenti
többséget szerző politikai csoportból.

- Milyen helyzet határozta meg hosszú időre Németország politikáját?

1648. A 30 éves háborút lezáró (vesztfáliai) béke: a központi birodalmi szervek (maga a császári cím)
jelentősége csökken, mert a Német-római Birodalom rengeteg kicsi, és néhány önálló állam halmazává
vált. A kormányzati hatalmat kb. 300 önálló tartomány és fejedelemség gyakorolja. A lakosság fokozott
adóztatása akadályozta a német gazdaság fejlődését.
5 Történelem 11-ik oszt. Első negyedév.
Fontosabbak: Bajorország, Szászország, Brandenburg, Porosz hercegség. Ausztria (de ez nem német
tartomány) adja a német császárt.

- Milyen reformokat vezettek be a Porosz uralkodók?

Hogyan válik nagyhatalommá Poroszország?
A terület: a porosz hercegség és a német lovagrend területén alakult ki. Majd egyesülnek
Brandenburggal.
1701. I. Frigyes porosz király lesz. Abszolutizmust gyakorol és merkantilizmus jellemző rá.
I. Frigyes Vilmos. „a lélek Istené, minden más az enyém”. Ő is abszolutista. Elsőként ő vezeti be az
általános tankötelezettséget. Megadóztatták a nemességet, és felszabadították a jobbágyokat földjeik egy
részéért cserébe.
II. (Nagy) Frigyes. 1740 – 86. Mária Terézia kortársa.
támogatja a gazdaságot. Pl.: manufaktúrák alapítása, utak építése. Igazságszolgáltatást szabályozza
(kínvallatás betiltása), biztosítja a vallásszabadságot, megszerzi Sziléziát.
Poroszország katonaállammá válik, és a nagyhatalmak sorába emelkedik.

- Hová helyeződött át a Habsburg birodalom súlypontja?

Melyik területeit veszti el?
A Duna völgyébe a török kiűzése után.
Örökös tartományok: abszolutizmus van.
Magyarország: működnek a rendi intézmények.
Sziléziát elveszítik a poroszokkal szemben.

- Hogyan próbálták az uralkodók (cár) oroszroszág elmaradottságát csökkenteni?

I. Nagy Péter.
Felülről hozott reformintézkedések. Pl.: merkantilizmus, szakszerű hivatali rendszer, ekkor lesz főváros
Szentpétervár.
Nyugatiasodás pl.: udvari életben szakállviselés + dohányzás.
Háborúi: Az Északi-háború 1721. A Baltikum megszerzése.
II. Nagy Katalin.
Német származású. Levelezik Voltaire-el, ismeri felvilágosodás gondolatait. Új iskolák városok alapítása,
kereskedelem fejlesztése.
Legfontosabb célkitűzése az Orosz Birodalom terjeszkedése.

- Mikor és hogyan tűnik el a térképről Lengyelország?

Európa legnagyobb országa. A nemesség aránya magas (mert feudalizmus van). Szabad vétó joga van a
Lengyel nemesnek ezért egyre irányíthatatlanabb.
Felosztják az országot: Ausztria, Oroszország, Poroszország között. 1722-ben Nagy Frigyes porosz királlyal
osztozkodik Lengyelországon Katalin, és 1795-ben egész Lengyelország területe a 3 abszolút hatalom
közt oszlik meg.

A Francia polgári forradalom 17-24.o.

• Milyen okok vezettek a forradalomhoz?

Hogyan alakult ki a forradalmi hangulat?
Miért került válságba az abszolutizmus?
Mi volt az államcsőd fő oka?
A merkantilizmus, az ipar és a kereskedelem fejlődését eredményezte. A polgárság és a
középrétegek megerősödése (meggazdagszik)(III. rend) a mezőgazdaság alig fejlődik.
A népességszám emelkedik.
Növekvő adók, rossz termésű évek a parasztság számára.
Az első rend: a papság.
A második rend: a nemesség. Ragaszkodnak politikai kiváltságaikhoz.

XV. Lajos. Felelőtlen uralkodó. „utánam a vízözön”

XVI. Lajos. Erélytelen király. A felesége: Marie Antoinette (M. Terézia egyik lánya).
A forradalmi helyzet
Pénzügyi válság: túladóztatás, újabb és újabb hitelfelvétel, rosszul vezetett államháztartás, a
nemesség nem adózik, beavatkoznak az Amerikai Függetlenségi Háborúba (pénzzel), pazarló királyi
6 Történelem 11-ik oszt. Első negyedév.
udvar ÁLLAMCSŐD.
Gazdasági válság: nem történt meg a mezőgazdaság tőkés átalakulása nincs meg a kellő
élelmiszerkészlet. Ráadásul az 1780-as évek rossz termésűek.
Kormányzati válság: a reformtörekvések elbuknak, tehát az uralkodó gátolja a polgárság erősödését.
A tőke (polgárság) és a hatalom (király) között megszűnik az érdekközösség.

- Hogyan erősödött meg a rendi mozgalom?

Miért kényszerült összehívni a rendi gyűlést a király?
Hol fogalmazták meg a választásokon a lakosság követeléseit?
Milyen javaslatai voltak a III. rendnek?
Hogyan alakult át a rendi gyűlés?
Mi volt a labdaházi eskü?
A francia állam fizetésképtelen, ezért 175 év szünet után összehívták a rendi gyűlést 1789. Május 5-én.
A III. rend követelései:
1. küldhessenek annyi képviselőt, mint az első 2 rend együttvéve (600 fő).
2. Szavazzanak személyenként (fejenként).
A III. rend önmagát Nemzetgyűléssé nyilvánította (mert ők képviselték a Francia nemzet nagy részét). A
király bezáratta az üléstermet, ezért a képviselők átvonultak a Labdaházba: addig nem oszlanak fel,
„amíg az alkotmány szilárd alapon nem áll”. Alkotmányozó nemzetgyűlés e miatt.

- Milyen eseménnyel kezdődik a forradalom?

1789. Június 14. A Bastille ostroma: a szarnokság jelképe az erődítmény. Azóta náluk nemzeti ünnep e
nap. Nem építették újjá, mert a szarnokság jelképe volt.

- Mi volt a „Nagy félelem időszaka”

Milyen következménye lesz?
Párizs: megszervezik a Nemzetőrséget.
Vidéken: a parasztság erőszakos cselekedeteire került sor a kiváltságosokkal szemben (féltek, hogy a
hatalom megtorlása következik a forradalmak miatt. Ez a félelem erőszakba torkollot). Felégettek
kastélyokat és a szolgáltatásaikat rögzítő iratokat.

- 1789 (aug. 4.) A kiváltságos rétegek lemondanak feudális előjogaikról. A feudális szolgáltatások
egy része megváltható, törvény előtti egyenlőség.

- Milyen eszmerendszer követhető nyomon a Nyilatkozatban? 25. o. (a felvilágosodásé)

1789. Aug. 26. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A minta az amerikai Függetlenségi
Nyilatkozat. „Szabadság, egyenlőség, testvériség”. Kezdő sora: „minden ember szabadnak és jogokban
egyenlőnek születik és marad”. Természetes jogok, szabadság jogok (gondolati és vallás), tulajdon
sérthetetlensége, népfelség elve, képviseleti rendszer

- Milyen intézkedéseket hozott az alkotmányozó nemzetgyűlés? 25. o.

Az egyházi vagyon köztulajdonba vétele. Egységes megyerendszer. Egységes súly- és mértékrendszer.
Szabad kereskedelem és ipar. Belső vámok megszüntetése. A miniszterek a nemzetgyűlésnek felelősek.
Miért vonulnak az asszonyok Versailles-ba?
azt akarták a királytól, hogy költözzön Párizsba, hogy a nép ellenőrzése alá kerüljön.
A király elhagyja Párizst: az éhező tömeg, főként a nők, betörnek a Versailles-i palotába, és végül
visszahozzák a nemzetőrséggel Párizsba.
Milyen következményekkel jár a király szökése?
1791. Júniusa: a király szökése: a néptömegek és a forradalmárok előtt elveszíti tekintélyét.

Hogyan próbálták a pénzügyi válságot megszüntetni? 25. O.

Mi a jelentősége az új alkotmánynak?
Miért nem tud az új rendszer megszilárdulni?
Hogyan változik a nemzetgyűlés elnevezése?
Államforma változik alkotmányos monarchiára: a törvényhozás az egykamarás nemzetgyűlésben
történik. A király jogköre szűk pl.: nem oszlathatja fel a nemzetgyűlés, kinevezheti a minisztereket, de a
rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek. Jogegyenlőség, szabadság jogok,
cenzusos választási rendszer.
A rendszer nem lehet tartós, mert: gazdasági bajok pl.: éhínség, infláció nem mérséklődnek, ezért az
események tovább radikalizálódnak (egyre szélsőségesebbé válnak). Pl.: már a forradalom kezdete óta
fegyveres résztvevők: sanscullot-ok (szegény kézművesek, munkások).
Törvényhozó nemzetgyűlés
7 Történelem 11-ik oszt. Első negyedév.
- Milyen politikai csoportok jelentek meg? 26. O.
1. Mérsékelt Nemesség.
monarchisták (királypártiak).

2. Alkotmányos Nemesség, polgárság.

monarchisták (jelenlegi).
3. Girondisták. Középpolgárság, birtokos parasztság. Brissot az egyik képviselőjük.
Kispolgárság, szegényebb városi elemek. Robespierre, Danton,
4. Jakobinusok.
Marat, Saint-Justh.
5. Függetlenek.

- Hogyan viszonyultak Franciaországban a háborúhoz? 26. O.

Milyen radikális intézkedésekre került sor?

1971 augusztusa. II. Lipót Ausztria császára és II. Frigyes Vilmos porosz király nyilatkozata: fegyveresen
is készek fellépni Franciaország ellen (a forradalom ellen)

A király (francia): akarta a háborút, mert hátha győznek a külső hatalmak.

A girondisták: szintén akarták a háborút, bízva benne, ha az helyreállítja a nemzet nagyságát és
levezeti a belső feszültségeket.
- Az adott helyzet megszilárdítását remélték a háborútól.
- Az elégedetlenkedő néptömeg figyelmét hátha eltereli a háború.
A jakobinusok: nem akarták a háborút, mert féltették az eddigi eredményeket.

1791 júliusa. Mi volt a Mars mezei sortűz? 26. O.

Danton vezetésével köztársaságpárti tüntetést a Mars mezőn: a nemzetőrség fegyverrel oszlatta fel a
tömeget, ez fordulópont a forradalom menetében: tovább radikalizálódtak.
1792. április 20: hadüzenet Ausztriának. „veszélyben a haza” jelszó és megírják a Marseillaise-t.
1792. Augusztus 10: a királyi palotát megostromolja a nép. Lajos fogságba kerül.
Girondista kormány alakul: önkéntesek toborzása.
A forradalmi terror alkalmazása, akik felléptek ellenük, meggyilkolják.
1792. szeptember 20: a Francia hadsereg megállítja a poroszokat.
- Hogyan bukott meg a királyság rendszere Franciaországban? 32. O.
Mi történt a királlyal?
1792. nyarán az osztrák-porosz csapatok bevonultak Franciaország területére. Párizs feldúlásával
fenyegetőztek, ha a királynak baja esik. Ez végletekig a király ellen hangolta a tömeget, akik a
jakobinusok vezetésével a palota ellen vonultak és elfoglalták azt. A király a Törvényhozó
nemzetgyűlés épületébe menekült, amely megfosztotta őt hatalmától és letartóztatta.
1792. szeptember 20. A köztársaság kikiáltása. Másnap összeült a Nemzeti Konvente (összejövetel).
1793. január 21: XVI. Lajost, mint egyszerű polgárt hazaárulás vádjával kivégezték.
További radikalizáló tényezők: a forradalmi hadsereg sorozatos veresége, éhínség, infláció.
- Honnan származik a mai politikában is használt jobb oldal – bal oldal kifejezés?
az elnöktől jobbra a mérsékeltek (G.), balra pedig a radikálisak (J.) ültek le. 
A konvent pártjai:
- Síkság vagy mocsár (hol a girondistákkal, hol a jakobinusokkal szavaztak)
- Girondisták: mérsékelt köztársaság pártiak. „a forradalmat exportálni kell Európa más
országaiba”
- Jakobinusok: radikálisok (a hegypárt, mert legfelül ültek).

- Hogyan segítette a forradalom az egységes francia nemzet kialakulását? 32.o. 5 sor.

Befogadták azokat, akik csatlakoztak a forradalomhoz és polgári jogokat adtak, pl. provanszálok,
bretonok és kialakult a nemzeti érzés a nacionalizmus, ez segítette, hogy egységes francia nemzet
alakuljon ki.

- Milyen körülmények miatt tudják átvenni a hatalmat a jakobinusok?

Sorozatos vereségek: általános hadkötelezettséget rendelnek el. Sorozatos parasztfelkelések. A
girondista vezetők letartóztatása, árak és bérek maximálása, szabadságjogok korlátozása.
Milyen intézkedéseket hozott a diktatúra?
1793. Június 2. A jakobinusok fegyveresen körülzárták a Konvent épületét és átvették a hatalmat.
Jakobinus diktatúra lesz.
8 Történelem 11-ik oszt. Első negyedév.
Végrehajtó hatalom: Közjóléti Bizottság. Rousseau nézeteit használják fel: a hatalmi ágakat összevonják,
korlátlan néphatalmat hirdetnek, népszavazás.
Feladatok: gazdasági helyzet enyhítése, külső katonai veszély elhárítása (Franciaellenes koalíció (angol,
porosz, Habsburg) több irányból támad az országra(, parasztmozgalmak felszámolása.
Miért bukott meg a rendszer?
Eszközük a forradalmi terror. „a szabadság zsarnokságát” (modern polgári államot akartak, első modern
diktatúra)hirdették: az államhatalom a szabadság megtartására erőszakot alkalmazott polgárjaival
szemben.
A terrort már nem lehetett megállítani. Elvették a nyilvánosság és a védekezés jogát a vádlottaktól. Egy
év alatt 40 000 embert végeztek ki. Azokat üldözték legjobban, akik érdekében a terrort bevezették.
Vallásüldözés is volt.
Először a terror enyhítését követelő Dantont és társait végzik ki. Egykori társai ebben a légkörben
(nyilvánosság és védekezés jogának eltörlése) vád alá helyezték Robespierre-t híveivel, és kivégezték
(1794. július 28.). A tömeg nem ált melléjük, kiábrándultak belőlük a rémuralom miatt.
Milyen új alkotmányt dolgozott ki a konvent?
DIREKTÓRIUM
A végrehajtó hatalmat az 5 tagú direktórium irányítja. Királypártiak és jakobinusok támadásaitól féltek.