Welcome to Scribd. Sign in or start your free trial to enjoy unlimited e-books, audiobooks & documents.Find out more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
3Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
biosz_1.2

biosz_1.2

Ratings:
(0)
|Views: 62|Likes:
Published by api-3774250

More info:

Published by: api-3774250 on Nov 22, 2009
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/18/2014

pdf

text

original

Legegyszer\u0171bb sz\u00e9nhidr\u00e1tok a
monoszacharidok. \u00c1ltal\u00e1ban \u00e9desek,

a sz\u00e9natomok sz\u00e1ma szerint tri\u00f3zokra,
pent\u00f3zokra \u00e9s hexozokra oszthatjuk fel
a csoportot. A sz\u00e9nl\u00e1nc lehet ny\u00edlt vagy
z\u00e1rt, a gy\u0171r\u0171 alak\u00fa molekul\u00e1khoz
kapcsol\u00f3d\u00f3 glikozidos -OH csoport
helyzete fontos az \u00f6sszetett cukrok
fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben.

A tri\u00f3zok \u00e1ltal\u00e1ban az \u00e9p\u00edt\u0151- \u00e9s lebont\u00f3
anyagcsere sor\u00e1n keletkeznek, \u00e9s
azonnal tov\u00e1bb is alakulnak, fontos
\u00e1tmeneti term\u00e9kek. Leggyakoribb a
glicerinaldehid illetve ennek
foszf\u00e1tcsoportot tartalmaz\u00f3
sz\u00e1rmaz\u00e9ka.

A pent\u00f3zok 5 sz\u00e9natomot tartalmaz\u00f3
sz\u00e9nhidr\u00e1tok, az \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 anyag (DNS,
RNS) \u00e1lland\u00f3 alkot\u00f3i, de a redukci\u00f3s
ciklusban (Calvin ciklus) is fontos
szerep\u00fck van. Legismertebb a rib\u00f3z \u00e9s a
dezoxirib\u00f3z.

A hat sz\u00e9natomos hex\u00f3zok a

legelterjedtebbek az eg\u00e9sz \u00e9l\u0151vil\u00e1gban,
bel\u0151l\u00fck \u00e9p\u00fclnek fel az \u00f6sszetett cukrok,
a legfontosabb energiaszolg\u00e1ltat\u00f3k. A
gl\u00fck\u00f3z a fotoszint\u00e9zis sor\u00e1n keletkezik,
de jelen van az \u00e1llati sejtekben is.
Elterjedt a frukt\u00f3z (gy\u00fcm\u00f6lcscukor), a
mann\u00f3z \u00e9s a galakt\u00f3z.

Adisz ac h ar idok v\u00edz kil\u00e9p\u00e9se mellett
k\u00e9t monoszacharid molekula
\u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1val keletkeznek. K\u00e9t
gl\u00fck\u00f3zmolekula alkotja a malt\u00f3zt, amely
a kem\u00e9ny\u00edt\u0151 lebont\u00e1sakor megjelen\u0151
k\u00f6ztesterm\u00e9k a szervezetben. A
cellobi\u00f3z is k\u00e9t gl\u00fck\u00f3zb\u00f3l \u00e1ll, a cellul\u00f3z
\u00e9p\u00edt\u0151eleme. A szachar\u00f3z (n\u00e1dcukor) az
emberi fogyaszt\u00e1sra haszn\u00e1lt
leggyakoribb \u00e9s leg\u00e9desebb
diszacharid. Egy gl\u00fck\u00f3z \u00e9s egy frukt\u00f3z
molekul\u00e1b\u00f3l \u00e1ll. A lakt\u00f3zt (tejcukor)
galakt\u00f3z \u00e9s gl\u00fck\u00f3z alkotja, a tejben
fordul el\u0151.

Apolisz ac h ar idok mono- vagy

diszacharidok polimerjei, v\u00e1zalkot\u00f3k
(cellul\u00f3z, kitin) vagy
tartal\u00e9kt\u00e1panyagok. A kem\u00e9ny\u00edt\u0151
gl\u00fck\u00f3zb\u00f3l \u00e9p\u00fcl fel, k\u00e9t alkot\u00f3eleme az
amil\u00f3z \u00e9s a amilopektin, amely el\u00e1gaz\u00f3
molekula. A kem\u00e9ny\u00edt\u0151 a n\u00f6v\u00e9nyek
rakt\u00e1rozott anyaga, fel\u00e9p\u00edt\u00e9se
specifikus.

A cellul\u00f3z a n\u00f6v\u00e9nyi sejtfal anyaga, \u00edgy
az egyik legelterjedtebb poliszacharid.
El\u0151fordul a zs\u00e1k\u00e1llatok k\u00f6peny\u00e9ben is.
Gl\u00fck\u00f3zmolekul\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3, hossz\u00fa, el nem
\u00e1gaz\u00f3 l\u00e1ncok \u00e9p\u00edtik fel. Ellen\u00e1ll\u00f3
vegy\u00fclet, az em\u00e9szt\u00e9s sor\u00e1n sem
bomlik le, csak n\u00e9h\u00e1ny bakt\u00e9rium k\u00e9pes
a lebont\u00e1sukra.

A kitin az \u00edzeltl\u00e1b\u00faak k\u00fcls\u0151 v\u00e1z\u00e1t ad\u00f3
poliszacharid, N tartalm\u00fa. El\u0151fordul a
gomb\u00e1kan is.

A glikog\u00e9n az \u00e1llati szervezetben l\u00e9v\u0151
rakt\u00e1rozott sz\u00e9nhidr\u00e1t, amely gyorsan
lebomlik.

Biosz. 11-ik oszt\u00e1ly, els\u0151 negyed\u00e9v.
SEJTTAN
a sejtet fel\u00e9p\u00edt\u0151 szervetlen \u00e9s szerves anyagok.
1.Biog\u00e9n elemek
azok a k\u00e9miai elemek, amelyek megtal\u00e1lhat\u00f3k az emberi szervezetben a sejt \u00e9p\u00edt\u0151anyagaik\u00e9nt,
\u00e9letfolyamatok r\u00e9szek\u00e9nt.
-
Els\u0151dleges biog\u00e9n elemek: sz\u00e9n (C), hidrog\u00e9n (H), oxig\u00e9n (O), nitrog\u00e9n (N) \u2013 a testt\u00f6meg 90%-a.
-
M\u00e1sodlagos b.e.: vas (Fe), kalcium (Ca), magn\u00e9zium (Mg), k\u00e1lium (K), n\u00e1trium (Na), kl\u00f3r (Cl),
foszfor (P), k\u00e9n (S) \u2013 hi\u00e1nybetegs\u00e9gek: vashi\u00e1ny
v\u00e9rszeg\u00e9nys\u00e9g.
-
Nyomelemek: nyomokban fordulnak el\u0151, be\u00e9p\u00fclve vitaminokba, hormonokba, enzimekbe.
2. V\u00edz
-
Diff\u00fazi\u00f3: az anyagok \u00e1raml\u00e1sa a nagyobb koncentr\u00e1ci\u00f3t\u00f3l (nagyobb nyom\u00e1st\u00f3l), a kisebb fel\u00e9.
Pl.: cukor felold\u00f3d\u00e1sa te\u00e1ban, narancs illat\u00e1nak terjed\u00e9se.
-
Ozm\u00f3zis: kisebb koncentr\u00e1ci\u00f3t\u00f3l a nagyobb fel\u00e9 egy f\u00e9lig \u00e1tereszt\u0151 h\u00e1rty\u00e1n kereszt\u00fcl. Pl.:
mazsola megduzzad\u00e1sa.
Szerves anyagok
1. Sz\u00e9nhidr\u00e1tok ( cukrok)
-

A cukrok a sejtekben lass\u00fa \u00e9g\u00e9ssel el\u00e9gnek, mik\u00f6zben
energia szabadul fel, amely felhaszn\u00e1l\u00f3dik a szervek
m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez, illetve az \u00e1lland\u00f3 testh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet fenntart\u00e1s\u00e1ra.

A fotoszint\u00e9zis egyenlete:
6H2O + 6CO2F\u00c9 NY C6H12O6 + 6O2
SZ\u0150L\u0150CUKOR
C6H12O6 + 6O26H2O + ENERGIA
Biol\u00f3giai oxid\u00e1ci\u00f3
-
A sz\u00e9nhidr\u00e1tok r\u00e9szt vesznek a sejtek fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben is.
Csoportos\u00edt\u00e1s:
a)Monoszacharid: sz\u0151l\u0151cukor (gl\u00fck\u00f3z), gy\u00fcm\u00f6lcscukor
(frukt\u00f3z, a m\u00e9zben is ez van).
b)Diszacharidok: malt\u00f3z (a kem\u00e9ny\u00edt\u0151 leboml\u00e1s\u00e1b\u00f3l
sz\u00e1rmazik), szachar\u00f3z (krist\u00e1lycukor, n\u00e1dcukor), lakt\u00f3z
(tejcukor).
c)Poliszacharidok: n\u00f6v\u00e9nyi eredet\u0171ek (kem\u00e9ny\u00edt\u0151, cellul\u00f3z),
\u00e1llati eredet\u0171 (glikog\u00e9n, m\u00e1jban k\u00e9pz\u0151dik sz\u0151l\u0151cukor
molekul\u00e1kb\u00f3l)
-
Tartal\u00e9k sz\u00e9nhidr\u00e1t vagy
-
Szil\u00e1rd\u00edt\u00f3 anyag a sejtfalban a P. szacharidok.
-

A kem\u00e9ny\u00edt\u0151 em\u00e9szt\u00e9se m\u00e1r a sz\u00e1j\u00fcregben megkezd\u0151dik a
ny\u00e1lban l\u00e9v\u0151 amil\u00e1z cukorbont\u00f3 enzim hat\u00e1s\u00e1ra.
a cellul\u00f3z nem em\u00e9szthet\u0151, mert az emberi t\u00e1pcsatorn\u00e1b\u00f3l
hi\u00e1nyoznak a cellul\u00f3zbont\u00f3 bakt\u00e9riumok \u00e9s egysejt\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek.
\u00c9hs\u00e9g\u00e9rzet: a v\u00e9rcukorszint lecs\u00f6kken.
Szomj\u00fas\u00e1g\u00e9rzet: bes\u0171r\u0171s\u00f6dik a v\u00e9r.

2.
Zs\u00edrok(l i pide k)

Funkci\u00f3k: v\u00e9delem, h\u0151szab\u00e1lyoz\u00e1s, tartal\u00e9k t\u00e1panyagok,
energiaszolg\u00e1ltat\u00e1s, vitaminok rakt\u00e1roz\u00e1sa (ADEK), \u00edz\u00fcletek
m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t seg\u00edti. A lipidek az \u00e9l\u0151l\u00e9nyekben energiarakt\u00e1roz\u00f3
anyagok, h\u0151szigetel\u0151 \u00e9s mechanikai v\u00e9d\u0151 szerep\u00fck van, hormonok,
vitaminok, hat\u00e1rh\u00e1rty\u00e1k alkot\u00f3r\u00e9szei, vitaminok old\u00f3szerei \u00e9s a
f\u00e9nyenergia megk\u00f6t\u00e9s\u00e9ben is r\u00e9szt vesznek.

Csoportos\u00edt\u00e1s:
-
Neutr\u00e1lis (semleges) lipidek
-\u00c1llati eredet\u0171 zs\u00edrok
-N\u00f6v\u00e9nyi eredet\u0171 olajok
-
Foszfatidok (foszforsav tartalm\u00fa lipidek) 13. Oldal, 13 \u00e1bra.
-
Szteroidok (szter\u00e1n v\u00e1zas lipid szer\u0171 anyagok)
pl.: nemi hormonok, epesav, koleszterin.
3.
Feh\u00e9rj\u00e9k
1
Biosz. 11-ik oszt\u00e1ly, els\u0151 negyed\u00e9v.

Feladatai: szab\u00e1lyozz\u00e1k a szervek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k az \u00e9letm\u0171k\u00f6d\u00e9seket (hormonok, enzimek). Sejtfel\u00e9p\u00edt\u0151k (izomrostban \u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1sra \u00e9s elernyed\u00e9sre k\u00e9pes feh\u00e9rj\u00e9k vannak) \u00e9s sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 molekul\u00e1kat.

-
20 f\u00e9le aminosav van
Peptid k\u00f6t\u00e9s (2 \u2013 2000 aminosav)
Polipeptidl\u00e1nc = feh\u00e9rje molekula (els\u0151dleges)
Aminosav szerkezete
NH2(aminocsoport) COOH(karboxilcsoport)
C
H
oldall\u00e1nc \u2013 20 f\u00e9le lehet.
-

A feh\u00e9rj\u00e9k els\u0151dleges szerkezete \u00fagy j\u00f6n l\u00e9tre, hogy az aminosavak egym\u00e1shoz
kapcsol\u00f3dnak (a megfelel\u0151 sorrendben!) peptid k\u00f6t\u00e9ssel (2 vagy t\u00f6bb aminosav
peptidk\u00f6t\u00e9ssel \u00f6sszekapcsol\u00f3dik).

-
M\u00e1sodlagos feh\u00e9rje szerkezet:
B\u00e9ta lemez
alfa h\u00e9lix
-
Harmadlagos feh\u00e9rje szerkezet (teljes t\u00e9rbeli elrendez\u0151d\u00e9s):
-
Negyedleges feh\u00e9rje szerkezet: \u00f3ri\u00e1smolekula. Abban az esetben, ha sok aminosav
hozza l\u00e9tre a feh\u00e9rj\u00e9t, \u00f3ri\u00e1s- vagy makromolekul\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk. Hemoglobin.
4.
Nukleinsavak
Minden \u00e9l\u0151l\u00e9ny sejtmagj\u00e1ban \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 anyag tal\u00e1lhat\u00f3:
-
DNS: dezoxir i bonukleins a v
-
RNS: r i bonukleins av
Ezek az anyagok felel\u0151sek az \u00f6r\u00f6kletes tulajdons\u00e1gok kialakul\u00e1s\u00e1\u00e9rt: szemsz\u00edn, cukorbetegs\u00e9g,
agresszi\u00f3.
nukleotidok
polinukleotid l\u00e1nc (ot hoznak l\u00e9tre)

A nukleotid szerkezete:
A nukleinsavak szerkezet\u00e9nek els\u0151dleges meghat\u00e1roz\u00f3ja ab\u00e1 ziss orrend, vagyis a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 b\u00e1zist
tartalmaz\u00f3 nukleotidok egym\u00e1s ut\u00e1ni elhelyezked\u00e9si sorrendje a polinukleotid l\u00e1ncban.

1.Nitrog\u00e9n tartalm\u00fa szerves b\u00e1zis:
2
FEH\u00c9RJ\u00c9K
egyszer\u0171e
k:

proteinek
(csak
aminosavb\u00f3l
\u00e1ll)

\u00f6sszetettek:

peroteidek (ebben
van feh\u00e9rj\u00e9n k\u00edv\u00fcl
m\u00e1s term\u00e9szet\u0171
anyag is. Pl.:
hemoglobin)

aminosav
csoport
123

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->