Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
0Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Roma-ügy IV. rész

Roma-ügy IV. rész

Ratings: (0)|Views: 0 |Likes:
Published by Vajó Sándor
.
.

More info:

Published by: Vajó Sándor on Jun 28, 2014
Copyright:Traditional Copyright: All rights reserved

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

06/28/2014

pdf

text

original

 
Leleplezô
o
 
rszágkrónika könyv 
 
újság A jövô történelme2011/3.
 
170
Rossz ál mom volt, ami nemcso da. El kezdôdött a ro ma gyil - kos gok té te les bi zo nyí si el  já - sa, rög tön az u tán, hogy a má so- d rendû vád lott új védôjé nek meg- sán, még meg sem szá radt a tin ta fes ték. Be seny szög (tárgy a lás) után vol tunk né hány nap pal, ami kor  ke zem be ke rül tek a to váb bi cse- lek nyek ak tái. (Fur csa, ér de kes dol gok ra buk kan tam, me lyekbôl az elôzô ol da la kon „Ítél kez zen Ön a gyil ko sok fel ett” cím mel hir det - tem meg egy pá lyá za tot). Na gyon ne he zen és rosszul alud tam. Úgy vél tem, nem is a tárgy a lás ra va fel kész ü lés, in kább a fül ledt, me- leg idô, és a le vegôtlen ségrôl szóltaz egész. Las san meg is fe led kez - tem ró la, ami kor egy haj na lon, a vet kezôre éb re dek: „Rendôrség! Has ra fek szik, nembe szél a mocs kos bûnözô!” – vél-tem hal la ni, mi re fel ri ad tam ál- mom ból, és csak néz tem ki a fe- jembôl ér tet le nül. Ne he zen, de ma gam hoz tér tem, ak kor ug rott be, hogy… en nél a rész nél ma radt ab ba le gu tób bi tu som, mely ilye tén kép pen foly ta sért ki ál tott (…) Néz zük hát, mirôl be szél nek az az ó ta el telt idô sza vai: A már ci us 25-én in dult per ed- di gi tárgy a sa in a vád lot tak köz - vet len csa lád tag  ja it, is merôse it és mun ka tár sa it idéz te be, mos tan tól egé szen más szem szögbôl lát tat  ja a bí ság a tör tén te ket.
„Ki dül ledt szemû”
2008. már ci us 6. nap  já ról 7-ére vir ra ra, nul la óra 15 perc kö rül a tet te sek be fe szí ses mód szer rel  ju tot tak a la kás ba Be seny szö gön, ahol a va dász és csa lád  ja la kott. Fe  jü kön fe ke te kö tött sí masz kot, amibôl csak sze mük lát szott ki,kesztyût (az ujj le nyo mat el ke - se okán), fe ke te il let ve te rep színû ru za tot és ba kan csot vi sel ve”. Ír tam elôzô szám unk vég éh ez kö - ze led ve.(Össze sen hét va dász pus kát vit tek el, ame lyek kel ki lenc hely - szí nen 78 lö vést ad tak le, hat em- ber, köz tük egy öté ves gyer mek ha lát okoz va, és ötöt sú lyo san meg se be sít ve. Így Kiss Ár pád el- sô-, test re Kiss Ist ván má sod- és Petô Zsolt har mad rendû vád lot ta - kat az öt szö sen minôsülô em be - lés mel lett fegy ve res rab lás sal, va la mint lôszer rel és lôfegy ver rel va ló vissza é lés sel is vá dol  ja az ügyész ség. A vád lot tak ta gad  ják az élet el len es ség el ve sét.) Az elsô meg hall ga tás al kal - val a bí ság a pén te ki na pon a szülôket hall gat ta meg. G. Csa ba hi va sos va dász le tör ten, még min dig az események ha sa alatt, könnyes szem mel hoz ta tu do - sunk ra: „rendôri ak ci ó nak hit tem” a rab lást, és 3-4 el vetôrôl be - szélt, míg fe le ge hoz tet te: a sí- masz kot vi selô, fegy ve res fér fi ak lát nya okoz ta fé lel me mi att nem tud ta meg fi gyel ni pon to sab ban az el vetô sze lye ket. G. Di a na (a va dász lá nya), aki a 2008. már ci us 7-re vir ra ra tör - tént fegy ver rab lás ide  jén 13 éves volt, a bí ság elôtt 3-4 sze mélyt em tett, ebbôl há rom konk rét sze - re pét tud ta fe li déz ni, az át él tek alap  ján. Az elsôrendû vád lottvédôjé nek ké re a „dül ledt szemû” fér fit nem is mert fel a vád-lot tak kö zött. Di a tól tud tuk meg: a tám a - dás kor épp az eme le ti szo ban aludt, és a zaj ra éb redt fel. Ami kor  a lépcsôn le  jött, két masz kos fér- fit lá tott a nap pa li ban, akik hi va - sos va dász ként dol go zó ap  ját fag- gat ták a fegy ve re irôl, mi köz ben a fej éh ez hosszú csövû pisz tolyt tar- tot tak. Em kei sze rint, hang tom - tós le he tett, de a fo tók alap  ján be a zo no sít ha tat lan volt szá ra. A fegy ver szek rényt a tám a dók uta ra ô is meg pró bál ta ki ny- it ni, de si ker te le nül, mert a kulcs el gör bült a zár ban. Ez u tán be vit - ték ab ba a szo ba, ahol éde sany -  ja és ga fe küdt össze töz ve, majd az ô ke zét is egy más hoz rög - tet ték a ra gasz sza lag gal. A töb bi tám a dót, akik hig gad - tan vi sel ked tek, azért nem tud ta  jól meg fi gyel ni, „mert nem mert  juk néz ni”, és meg zést kö - vetôen, has ra kel lett fe küd nie. A nyo mo za ti ira tok sze rint az egyik tám a dót 175 ma gas, bar nás dül ledt szemûnek, a má si kat 190 ma gas, szé les vál lú fér fi nak, a har- ma di kat, a sí masz kost, aki ap  ja fe-  j éh ez fegy vert tar tott, 180 ma gas spor tos, te rep ru hát, ka to nai ba kan - csot vi selônek, a ne gye di ket 190 ma gas, fe ke te kesztyût vi selônek írt le. A rab lás elôtti na pok ban két al ka lom mal is egy fe ke te, 2-3 éves Mer ce dest ment el a há zuk elôtt, ame lyet „maf fi ó a u nak” hitt, mert sö tét volt az üve ge, és a le - zott ab la kon egy ko pasz fér fit lá- tott, test vel egy ütt – mond ta foly ta la gos ki hall ga sán, ame- lyet bí gi meg hall ga sán is fenn tar tott.ga, G. Re ta (ak kor 11 éves) a bí ság elôtt több ször el- sír ta ma gát, akár csak a te rem ben lévô szü lei (bár ôk csak könny ez - tek), az imá dott anyu ci val aludt, ami kor egy sí masz kos fér fi rá  juk tört, ar ra uta sít va any  ját, kelt se fel. Nem sok kal ezt kö vetôen hát ra - töz ték a ke ze it. Ar ra gon dol tam, mond ta, hogy „be fog nak ol ta ni”, de any  ja nyug tat ta, „nem lesz sem mi baj”. A lány zak la tott ideg - ál la po ta mi att a bí ró szü ne tet ren- delt el, majd ebéd után to vábbfoly tat ta meg hall ga sát, ami kor a leg na gyobb aka rat el len é re sem tu dott em tés re mél tó rész le te ket fe li déz ni a kö rül nyekrôl, hi - szen egy tá vo lab bi szo ban tar- tot ták fog va. Kel le mes meg le pe tés volt, hogy az íté szek elôtt, fo tók ésgyár si szám alap  ján az egyik ta - nú (a fegy ver el a  ja) fel is mer te a tes fegy vert, ame lyet tôle vá - rolt a be seny szö gi va dász. A vád sze rint ez zel a fegy ver rel gyil kolt a (har mad rendû vád lott Petô Zsolt), Nagy csé csen és Kis tán.
Fel szá radt könnyek után
A tárgy a lást meg sza tot ta, késôbbi idôpont ra tet te foly ta tás - ként az el nök, mi vel a ti zen négy éves G. Re ta (Di a na hú ga) több al ka lom mal is sír va fa kadt, mi - köz ben em kek tör tek fel belôle a 2008 már ci u ban tör tént rab lást il letôen, és eze ket sza vak ba, majd mon da tok ba kel lett ön te nie. Kis tes tét annyi ra ráz ta a sí rás, azt hit- tük, or vost kell hív ni hoz zá. Sz. And rás G. Csa nak „ko- rong vész sport tár sa” is volt. Ki hit te vol na, hogy a rab lást me - gelôzô na pon ad  ja el Csa nak egyik fegy ve rét, aki vel már ko ráb - ban me ge gye zett? 350 ezer fo rint te lár ban ál la pod tak meg. Ez egy a dup la csövû Fa barm Max tí pu va dász pus ka volt. G. még he lyet sem ta lált a fegy ver szek rény ben az új pus nak, a nap pa li min dig tár va-nyit va ál ló aj ta  ja gé tá- masz tot ta, on nan vit ték el a ra bo - lók, ahogy Hofi Gé za bá csi mon-dot ta an nak ide  jén. Az em tett fegy vert 2009. au- gusz tus 20-án fog lal ta le a rendôrség a Pe nyi 1-ben, a vád-lot tak mun ka he lyén. A vá di rat ezen fegy ver hasz la val Petô Zsol tot vá dol  ja. Töb bek kö zött Nagy csécs (egy ro ma fér fit és ass- zonyt), Kis tán (Ba logh Má ri át lôtték le ál ban, míg lá nyát, Tí - me át élet ve szé lye sen meg se be - tet ték), ami nek kö vet kez ben csak mûté tek so ro za val si ke rült élet ben tar ta ni. A fegy ver pró  ja kitûnôre si ke re dett, mond hat ni os- z lyon fe li volt. Igaz, a fôpró ba elôtt Zsolt Gal ga györ kön és Tar -
 Vajó Sándor: Lapzártáig ott voltam a ,,Cigánygyilkosságok” tárgyalásán II.
Kik nek a ke be ke rül het nek
a gyil kos fegy  ve rek?
01 Leleplezo 2011-3 szam.qxd:Leleplezo 2009-1-4.qxd 8/28/11 11:11 PM Page 170
 
 A jövô történelme2011/3.ország
 
n
 
ika könyv 
 
újság
Leleplezô
 
171
na bo don már di cse ke dett an nak tu val, a tár nak, eze ken a gya kor la ton (sze ren csé re) nem sé - rült meg sen ki, pe dig vak ban lôdöz tek a ro mák lak ta há zak ra. A ki csi Re ról kell ír  jak pár  ked ves szót. Tün dér volt a szá - ra nem idil li kör nye zet ben, ahogy elôad ta: „Most min ket be fog nak ol ta ni?” – ré mült meg hir te len  jé - ben. Mind ez ak kor tör tént, ami kor  egyik tám a  juk hát ra töz te a ke zét. Az ide ge nek ott te alatt vé - gig a há szo ban volt: „Ne iz - gul  ja nak, nem fog unk sen kit sem bán ta ni, csak ne si toz za nak” –  nyug tat ta ôket az egyik fic kó. A szülôk még ez u tán is a kö vet - kezôre okí tot ták gyer me ke i ket: „El kell fe lej te ni min dent, nem kell rá moz dul ni, vi gyék, amit akar nak, csak min ket ne bánt sa - nak”. Pél dás cse le ke det, és tu da tos ne ve lés áll emö gött.
 A so ro zat kez de tét  ve szi
Ezt kö vetôen a hely szí ni sze m - lérôl (Pe nyi 1, Dom bos Ta nya), és az itt ta lált, le fog la lás ra ke rülô tár gyak ról (fegy ve rekrôl, a lôsze - rekrôl, egyéb ta lált tár gyak ról) ké - szült film- és ké pi össze ál tást mu tat ták be. (Errôl és a töb bi hely - szí ni vizs la tok ról a kö vet kezô szám ban ol vas hat nak tôlem össze- fog la lót).Kol im mal a szü net ben ar- ról be szél get tünk, mi lyen fel  jel legû val lo mást kö gött ki ma - ból Kiss Ár pád egy ko ráb bi vi - de o fel te len (hely szí ni bi zo nyí - tás kor ké szül ilyen), mi ként tá- mad ta meg Gal ga györ kön test - vel és mun ka tár val a ro mák za it. Ár pád szó ról szó ra fenn tar - tot ta nyo mo za ti val lo sa kor el- mon dot ta kat. Nem csak be is mer te a tám a dást, ezen vül ap kos rész le tes ség - gel mu tat ta meg azt is, mi ként is zaj lik egy ilyen ese mény ki vi tel e - se. A lá tott, 2010. már ci us 2-án szült fel tel alap  ján Kiss Ár - pád el is mer te, hogy 2008. jú li us 21-én éj  jel le lem fel keltô szán - dék mo ti vál ta ôket a meg ma dott la kat il letôen. A cse lek mény hár man kö vet ték el, Kiss Ist ván, Petô Zsolt és per sze Ár pád, aki ke - ben fegy ver rel imi tál ta azt is, hon nan, mi lyen test hely zetbôl tü - zelt, biz to sít va ez zel tár sai me ne - si út von a lát, mi u tán be fej ez - ték az ak ci ót, amely nek vég re haj - sa köz ben tes ti sé lést nem okoz tak. A ki lenc tám a dás kö zül a gal ga györ ki ak ció volt az elsô.
Kép zel gés vagy va ság?
A tárgy a son a ta núk el mond - ták, 2008 jú li u ban még „gár dis - ta ak ci ó nak” hit ték a tám a dást. A test vérpár el mon ból tud tuk meg, hogy Petônek az ak ci ót me - gelôzôen fél ó  ja volt, hogy fegy - ver rel ôriz ze az au  ju kat, hogy azt sen ki ne tud  ja meg ze te ni, ha bár mi tör tén ne, te le fo non ér te - sít se ôket. Ez zel szem ben a har- mad rendû vád lott, Petô Zsolt a bí - ság elôtt azt ál tot ta: a bûncse - lek mény ben nem vett részt, már nem elôször.(Ôk ket ten már a nyo mo za ti szak ban el is mer ték a ter hük re rótt ki lenc cse lek ménybôl a 2008. jú li - us 21-i gal ga györ ki, az au gusz tus 8-i pi ri csei és a szep tem ber 29-i tar na bo di fegy ve res és Mo lo tov- kok los tám a dást, tár suk ként Petô Zsol tot ne vez te meg, aki ez - zel el len tét ben is tel ten ta gad min dent.O. Jó zsef, aki fe le vel, há - rom kis ko rú gyer me vel és sü - ket ma édes ap  já val la kott egy ütt a meg ma dott Rá kóc zi ut cai ház - ban, ta ként ar ról be szélt: köz - vet le nül a lö völ zés után egy gép ko csi ha lad ha tott el a há zuk elôtt, és úgy em ke zett: „pla tós au tó” le he tett, mert em be rek ugor - hat tak fel rá, és a jármû aj ta  já nak csa sát is hal la ni vél te. A tám a dás ide  jén ne ki és fel e - nek is volt mun  ja, tet te hoz- zá. Nem ér tet te, mi ért tá mad ták meg: „Tisz tes ge sen élek, lop ni nem já rok” – mond ta, de fe li déz te, hogy az egyik csa lád dal kap cso la - tos „sze rel mi szál” mi att „volt egy kis haj cihô” ci nyok és nem ci - nyok kö zött, és késôbb a Ma - gyar Gár da se tett el köl töz tet ni a nem ro ma szár ma sú csa dot. Val lo sa sze rint „nem a szár ma - si kü lönb ség”, ha nem a sze rel mi ügy mi att ala kult ki a konf lik tus. Az ügyész ség sze rint a vád lot - tak er re a tám a dás ra egy hó na pig szül tek, mi re ki vi tel ez hetô stá - di u mig ju tot tak.
 Vád lot tak nél kül
Pi ri cse volt az elsô hely szín (a meg ma dot tak kö zül), ahol sé - lés sel já ró, fegy ve res és Mo lo tov- kok los ak ci ó val kap cso lat ban a sér tet ti meg hall ga son, a most 67 éves Ge tyi nás. Mag dol na a bí - gon (vád lot tak ki val sze ret - ne val lo mást ten ni) az zal in do kol - ta, hogy fél a vád lot tak tól, mert a 2008. au gusz tus 8-i ak ci ó ban meg akar ták gyil kol ni, és rá akar ták gyúj ta ni az Ady End re ut cai há zu - kat. Ô az, akit ott ho ban élet ve - szé lye sen meg se be tet tek. Ahogy meg hal lot ták a szom- szé dok, rendôrök és min den ki, hogy mi tör tént, ki tel nél kül uz- so ra ka mat vissza nem fi ze sét vél ték sej te ni az események mö - gött. Tud ni kell: Pi ri csén so kan tar toz nak uzso sok nak. Töb bek zött az érin tett csa lád tag  jai is szok tak kér ni, de vissza is fi zet ték ed dig min den al ka lom mal.
01 Leleplezo 2011-3 szam.qxd:Leleplezo 2009-1-4.qxd 8/28/11 11:11 PM Page 171
 
172
Leleplezô
o
 
rszágkrónika könyv 
 
újság A jövô történelme2011/3.
 
Az idôs, írástu dat lan ci gány as- szony ap ró ter me vel azon az éj - sza kán ki ment az ud var ra, majd ami kor vissza tért a szo ba, rá- gyúj tott, és alig fél perc múl vaész re vet te, hogy az ab lak szú nyo- g  ján va la mi be e sett a szo ba, és at tól ki gyul ladt az asz tal, nem sok kal ez u tán feltûnt, hogy a szem ben lévô „fia há za is ég”. Balbán ak kor ér te a sé lés, ami kor  a lö völ zés és a gyúj pa lac kok okoz ta tûz mi att ki akart lép ni az aj tón. Val lo sa sze rint ek kor két ala kot lá tott a kö ves úton a tsz-te - lep fe lé me ne kül ni. Em kei ko nál fog va már kis - sé meg kop tak ugyan, de pró bál ta fe li déz ni a tör tén te ket. Eszé be öt - lött az is, hogy a lá bát érô sé lés után ho gyan ke rült az ut ra a vil- lany osz lop alá, ahol fi ai meg ta lál - ták. Meg tud tuk, ami kor se gít - re si et tek, ar ra kér te a két gyer me - két, ne ôt, ha nem az uno i kat hely ez zék biz ton ság ba elôször, még itt le het nek a tám a dók va la - hol. Sza va it hall gat va új ra éledt ben nem Hol le anyó sze lye… Mint mond ta, a bal lá bát érô sé - lés mi att az ó ta is csak ne he zen tud jár ni, és ál sa sze rint még hét sö rét szem van a lá ban. A tá- m a dás utá ni na pon a nyí regy zi kór ház ból sa  ját fe lelôssé re azért ment ha za, mert at tól félt, „hameg tud  ják a tám a dók, hogy nem halt meg, vissza men nek, és meg ö - lik”, és úgy gon dol ta, csak sze ret - tei mel lett le het biz ton ság ban. Igye ke zett be szá mol ni, meg osz ta - ni a te kin te tes bí ság gal (ahogy ô mond ta) mind azt, ami még el -  jé ben fel lel hetô volt az al ka lom - mal kap cso lat ban, ami kor el - künk ké re han go sab ban pró - bált be szél ni, de saj nos is mét fi- gyel mez tet ni kel lett… Mi szo ri, a „láz a dó” kez dett mind iz ga tot tabb és egy re ide ge - sebb len ni. Lát szott raj ta, nem a sér tet te ket okol  ja ha rag  já ért, erôs, szin te bán tó hang  já ért (szin te ki a - bált), ha nem a hely zet há bo tot ta fel. Mi vel hiú em ber, nem cso dál - ko zom raj ta. Mint egy meg ol dás esz ze ként a szü net be  je len se - kor ma hoz ké ret te az sér tet tek kép vi selôit, s kö sen ke res tek meg ol dást e nem min den na pi, de fel me rülô prob ra. Ezú ton is szö nöm, el nök úr, a tü rel mét! Meg  jegy zem: a dísz ci gány ko - dás ide is el ért, az Or szá gos Ci - gány Ön kor mány zat el ke, Ko - lom pár Or bán már a nyo mo zás meg kez se elôtt ki  je len tet te, hogy a ci nyok el le ni rasszis ta in dít ta sú tám a dás tör tént. A hely színt egyi kük sem ke res te fel, az ó ta sem ér deklôdtek a sér tet - tektôl a fej le nyek felôl, el len - ben te le fon szá ma i kat – ahogy a me gyei rendôrfôka pi tány is –  meg ad ták a sér tet tek nek, ame lyek Ko lom pár dok tor más ügy ben vi z- i lás okán nem el ér hetô. A tárgy - a son vi szont meg  je len tek, mond ván: kö zös ér dek. Ennyi és nem több, ami tör tént.
Újabb ha lot tak  vet kez tek 
Alig pár hó nap mú lott el (2008.nov. 3. Nagy csécs), ami kor is mét vér sza got érez tek az el vetôk, és újabb in gat lant tá mad tak meg. Iga zol ván, nem tré fado log, amit mûvel nek, nem átal lot tak öl ni sem. Itt egy ro ma fér fit lôttek le. Abe ke tet len ud var ra nézô szo ba dob tak elôször ben zi ne ve ge ket az el vetôk, ami nek kö vet kez - ben a még új bú tor zat, ve títô do - boz és a szek rény rög tön láng ba bo rult. A kis helyi ségbôl szin te fut va kel lett me ne kül ni, mert per - cek alatt a lán gok mar ta vált. A csa lád min den tag  ja aludt, csak a rob ba nás ra és a tûzre éb red - tek fel, ezu tán rög tön fu tot tak is, hogy meg pró bál  ják ol ta ni a lán go - kat. „Ol ta ni pró bál tam, de lát tam, sem mi ér tel me – kezd te Ti bor a val lo sát –, de már csak azt vet- tem ész re, hogy mind ket ten a föld ön fek sze nek. Éva nya ból öm lött a vér, a test rem ar cát is el bo tot ta. Nem mer tem ki men ni, mert fél tem, hogy en gem is ki vég - ez nek. Azt sem tud tam, hon nan  jöt tek a lö sek. Sze ren csé re si - ket ma kis lány unk nem éb redt föl, az ágy ban fe küdt, ta lán ezért ma radt élet ben. Mo bi lon hív tam a rendôrsé get, az tán a mentôketmeg a tûzol kat. A rendôrök ér tek ide elôször, úgy tíz perc alatt, az -tán a mentô is meg ér ke zett, de ak - kor Éva és Jó zsi már ha lott volt.Elv é rez tek. A tûzol tók jó fél órá- val késôbb fu tot tak csak be. Ad - dig ra szén né égett a szo ba”. Mi u tán a rendôrök is meg ér - kez tek, ak kor döb ben tek rá, hogy az ut ról jöt tek a lö sek, ame- lye ket a mûanyag re lu xa nem fog - hat ta fel sem a sö te ket, sem a go lyót. A szo ban égô vil lany is fel- hív ta a ház ra a fi gyel met, amit be - teg gyer me kük mi att so ha sem kap csol nak le. Évát és Jó zse fet (a két ál do zatot) sö tek tu cat  jai ta - lál ták el. Ar ról vi szont, hogy go - lyós fegy ver töl nye se be tet te-e ôket va la mi lyen for ban, nem tud nak.Ti bor je len leg a kis nyá val a szem ben la kó má sik test nél, Fe renc nél húz za meg ma gát. A már fel ve ze tett hétfôi haj na lon oda is belôttek, és ál lag oda nem csak sö tes pus val. Rö pült a ben zi nes pa lack is, tü zet nem okoz va lan dolt. Meg öl tek két em- bert… Mi ért? Er re hol a vá lasz. Nincs, és nem is lesz…
Sze re lem okoz ta  ve sze de lem
A cse lek nyek és események so ban ahogy egy re in kább elôre- ha lad unk, mert hagy  juk mag un kat sod ród ni az el hang zot tak se gít - vel, azon gon dol kod tam (tu- dom, hogy nem sza bad): mi lettvol na, ha eze ket az em be re ket egy film rend e re ké rik fel? Fel te - hetôleg fan tasz ti kus szín  já ték ra let tek vol na ké pe sek, és ezt mi sem bi zo nyít  ja job ban, mint a Ta - tár szent györ gyön il let ve a bí - gon vég re haj tott össze han golt cse- lek mény sor. Az elôze te sen meg - ter ve zet tek sze rint Püs pök hat van irá nyá ból, föld út ra tér ve kö ze tik meg a te le lést, ez lesz majd a me ne si út vo nal is. Az em - kek fosz nya i ból fel madt, meg - oszt ha tó gon do la tok su ga rát kö - vetôen meg tud hat tuk, vi har ké - szülôdött, né hol égi fény kép e zés - sel kí sér ve, amely mi att kép te len - ség lett vol na meg lön böz tet ni a vil lámcsa pást, il let ve a pus ka ro- po gást. Annyit ér kelt, hogy a han gok, ame lye ket hall, mind kö - ze lebb ke rül nek hoz zá. O. Jó zsef sér tett ek kor az ut - ra nézô szo ban tar tóz ko dott gy- er me ke i vel. Egy au tó szin te mé - ter re ha lad ha tott el a há za elôtt, mi nek utá na szem be zett az ab - la kon lévô mûanyag redônnyel,amit szétlôttek. Sze rin te az au ról kel lett tü zel  je nek. Az ágyuk köz - vet le nül az ab lak mel lett volt, mel- let te pe dig egy eme le tes ágyon aludt a há rom gyer me ke. Eköz ben le csen de sed ett a lö sek za  ja, az ut cán vi szont a szom szé dok ki - sebb kar é  ja tár gyal ta, mi is tör tént va  já ban. A ta nú el mon ból meg tud hat tuk, hogy az ér te tés után kb. fél óra kel lett, mi re arendôrök ki ér tek a hely szín re. Kiss Ár pád 2010. már ci us 2- án, a Pest me gyei te le sen tar- tott bi zo nyí si el  já son al kal - val a nyo mo zók nak meg mu tat ta, ho gyan kö ze tet ték meg a ci - nyok ál tal la kott ut cát, ho gyan ad - ták le a lö se ket tár sai, ô pe dig mint egy 300 mé te res tá vol ság ból ho gyan biz to tot ta ôket, majd hon nan lôtt rá össze sen hat szor a kóc zi úti, a vil lany osz lop lám-  ja ál tal meg vi tott ház ab la - ra. „Nem akar tunk sé lést okoz ni” – mond ta, ezért nem lôt-tek em ber re. A csa lád egyik tag  ja sem ér tet - te, mi ért a tám a dás, amely ôket ér - te. Tisz tes ge sen él nek, nem lop- nak, nem csal nak, ha ság elôtt ren de zet ten, prob ma men te sen van nak… A meg hall ga tás al kal - val azért eszé be ju tott O. Jó - zsef nek, volt va la mi sze re lem fél - si össze szó lal ko zás, amely re oda fi gyelt a mé dia is. (A nagy do - boz is köz ve tet te, ami kor a ki la - kol ta tás tör tént, mint ha fo ci meccs len ne a vi lág túl só vé gén. Az ügyész ség sze rint a vád lot tak en- nek a saj ban meg  je lent hír nek szön hetôen dön töt tek úgy, hogy az elsô tám a dást Gal ga györ kön hajt  ják vég re, majd egy hó nap elôké szí tés után meg tet ték a szük- ges lé se ket a bör tön fe lé…) Ta lán ér de kes do log lesz, ami - kor azo kon a hely szí ne ken, ahol ôk (hár man) nem vol tak so ha, leg - a láb bis a vád ban fog lalt cse lek - nyek al kal val, en nek el len é re az ott hasz nált fegy ve re ket a ke - zük be ad  ják. Ked ves vád lott urak! Ne fe led  jék: va la kik nek maj dan oda kell ad ni a gyil kos ság hoz hasz nált esz ket.
30%-kal ke  ve seb bet érek 
2008. de cem ber 15-én élet ve - szé lye sen sé lést szen ve dett egy al zsol cai fi a ta lem ber, aki a há - zuk ud va rán fát vá gott. Gon dol - hat nánk elsô hal lás ra, a gally eset - leg rosszul csa dott vissza mun - ka vég zés köz ben, de nem ez tör - tént. Meg se be tet ték. Köz ben egy nagy dur ra nás ra lett fi gyel mes, fel zett és por zás nak (nem mi kor  a vi got po roz zák) ne vez te a ta - nú, amit lá tott a kor lát ként szol - ló fal va ko la tán. Elôször azt hit te, pe tár dáz nak a rossz csont köly kök, de gon do la ra nem ta lált iga zo - lást, az ut ca üres volt. Élet tár sa ijedôsebb nek bi zo nyult, a hang tól me gi  jed vén be sza ladt a ház ba a go val egye tem ben. Ezt kö - vetôen vissza me nt, hogy össze - sze dje a felha so ga tott fát, ám ek -
01 Leleplezo 2011-3 szam.qxd:Leleplezo 2009-1-4.qxd 8/28/11 11:11 PM Page 172

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->