1.

,.,
1-

FIATAL MISKOLCI TÖRTÉNÉSZEK FOLYÓIRATA

Ill. évfolyam 1999. 1. szám

- UgraiJános: Marczali Henrik történetírása, különös tekin-

tettel a hazai felvilágosult abszolutizmus értékelésére
- Bereczki Ágnes: Kísérlet a La Magdeleine barlang dom-
bormuveinek értelmezésére

- Buhály Attila: A "szent lándzsa" az urartui kultúrában

- Lengyel György: Megjegyzések a felso-paleolitikum geo-
metrikus mikrolitjaihoz
- Szitka Szabolcs: Az égitestekhez fuzodo hiedelmek és
szokások
- Fazekas Csaba: Unatkozó honatyák rajzai 1844-bol
- Koncz Attila: A történeti szociolingvisztika mint a történe-
lem segédtudománya
- Tóth Péter: Cigány történet - roma történelem

- Krónika

- Szemle
i

- Adattár
I

BUHÁL Y ATTILA

A "szent lándzsa" az urartui

, kultúrában

Mircea Eliade szerint embernek lenni azt jelenti: vallásosnak lenni.1 Különösképp az az ar-
chaikus ember számára, aki minden emberi megnyilvánulásnak szentségi értéket tulajdonít.
Az archaikus ember nem tesz egy lépést sem úgy, hogy ne tudná, azt a lépést már elvégez-
te "in illo tempore" egy teremto, civilizátor istenség. Szentségi értéke van számára a vadá-
szatnak, az elejtett vadnak, egy sziklának, a növényzetnek, az elvégzett munkának.. Oe
szentségi értéke van egy lándzsának, mint hajítófegyvernek is.
Az ember legosibbtapasztalataaz idobe és térbe való bezártság.2 A közelihez,a "civi-
lizálthoz", pozitívhoz képest a távoli fokozatosan negatívvá, titokzatossá, "démonivá" kezd
válni. Ilyen helyzetben a lándzsa és a nyíl az Ég és a Föld összekötését, átjárhatóságát, a
tér legyozését kezdi el szimbolizálni. Az eldobott lándzsa az adott terület meghódításának,
virtuálisan a terület újjáteremtésének szimbólumává kezd válni. A lándzsa lesz továbbá az
"axismundi",a világfajelképe.3
Mindezek a tulajdonságok mint általános emberi jellemzok jelentkeznek. Különféle kul-
turális hatások következményeként azonban bizonyos népeknél, közösségeknél egyes mo-
tívumok túlsúlyba kerülhetnek mások rovására. Más elemek dominálnak például egy no-
madizáló, állattenyészto társadalomban, mint a városokban. Ugyanakkor a különbözo kultu-
rális elemek vizsgálata elosegítheti adott államok eredetének rekonstruálását.
A régészeti szakirodalom négy darab olyan urar1ui lándzsahegyrol tud, amelyek elso-
sorban jelentos eltérést mutató méreteikkel tunnek ki a többi, "normálisnak" mondható lán-
dzsahegy közül:

1. Toprak Kale lelohelyen4 1959-ben fedezte fel B. Ögün ezen leletcsoport egyik pél-
dányát. A közölt rajzok alapján a vasból készült lándzsahegy töredék hossza mintegy
80 cm lehetett. 5

2. 1969-ben a ~avu~tepe-i templom6 északi folyosójának feltárása közben az ásató, A.

Erzen7 egy 64 cm hosszúvas lándzsahegyetfedezettfel.
3. 1970-ben a Bastam erodjét8 feltáró német régészek tárták fel azt a kb. 41,5 cm
hosszú
. 9 és 21,3 cm szélességu lándzsahegyet (1. ábra), amely ebbe a típusba sorolha-
to.
4. Az elobbi lelohelyen 1972-ben is találtak egyet ebbol a lándzsahegy-típusból. Ennek
méretei: 32,8 cm hosszú és 16 cm széles (2. ábra) 10

1 Eliade, M.: Vallási eszmék és hiedelmek története. 1.Bp., 1994. (továbbiakban: Eliade, 1994.) 7. p.
2 Eliade, 1994. 11. p. A fegyverek (lándzsák, nyilak) mint szimbólumok az öskori vadásztársadalmakra jellem-
zök, de a késobbi korok harcosai, hódltói is, egészen akár a mongolokig, a tipikus vadász szimbolikáját és
ideológiáját hordozzák. Vö. Eliade, 1994. 37. p.
3 Eliade, M: Notes on the symbolism of the Arrow. In: Neusner, J. (ed.): Religions in Antiquity. Leiden ,1968.
463-475. p. Föleg a nyil szimbolikájával foglalkozik, de a lándzsa is tölthet be hasonló szerepet.
4 Hauptmann, H. et al.: Topographische Karte von Urartu. In: Archaeologische Mitteilungen aus Iran. Ergan-
zungsband 3. (továbbiakban: Hauptmann.) 9. 2. p. Rusahinili, a késöbbi királyi rezidencia. Diakonoff, I.M -
Kashkai, S.M: Geographical Names According to Urartian Texts. In: Repertoire Geographique des Textes
Cuneitormes. IX. Wiesbaden, 1981. (továbbiakban: Diakonoff-Kashkai, 1981.) 74. p.
5 Ögün, B.: Kurze Geschichte der Ausgrabungen Van und die türkischen Versuchsgrabungen aut dem Toprak
Kale 1959. In: Zeitschrift der Deutschen Morgenlandischen Gesellschaft, 1961. 254-282. p., Tat. Ill. A lán-
dzsahegyröl: 280. p.
6 Hauptmann. 10.7. p. Sardurilhinili.
7 Erzen, A.: c;avu:?tepe.1.Ankara, 1978.
6 Hauptmann.29. 12.p.; RusaiURU.TUR.Diakonoff-Kashkai, 1981.74. p.
9 Kleiss, W (ed.): Bastam. 1.Ausgrabungen in den urartaischen Anlagen 1972-1975. In: Teheran Forschungen
Bd. 4. Berlin, 1979. (továbbiakban: Kleiss (ed.), 1979.) 183. p., Abb. 1.
10 Kleiss (ed.), 1979. 184. p., Abb. 2.

-27-
 Buhály Attila

Ezeken a tárgyakon kívül rendelkezésünkre áll még e különös méretu lándzsahegy képi
megjelenítése is. A mai Evoglu falu határában került elö egy Kr.e. 8-7. században építatt
ural\ui eröd romjaitól nem messze egy relieftöredék. Ez egy szakállas alakot ábrázol, amint
jobbjában egy lándzsahegyet, baljában pedig egy kecskegidát tart (3. ábra).11

1. ábra

--1 1.L L .~ 'o 1..1. l I -t--.LL-

o ~O 2.{) "''''''

2. ábra 3. ábra

--P-.l-L.Lf-..l-L.LLI-'-.LL -
o .r .fc) c#vv

11Piotrovszkij, B. B.: Karmir-Blur. 1:.Erevan, 1952. (továbbiakban: Piotrovszkij, 1952.) 54. p.

-28-
 ---

A "szent lándzsa" az urar(ui kultúrában

1949-ben Karmir-Blurból,a citadella 25. számú raktárának feltárása során, a 4-es sor-
számot viselo edényben B. B. Piotrovszkij97 db réztálat fedezett fel. A tálkák mindegyikén
lándzsával ékesített jellegzetes erodtornyokat láthatunk.12
A lándzsa- ill. fegyvermotívum az írott forrásokban is elofordul. A Meher Kapusi-
feliraton, amelyen az urariui istenlista található, fordul elo a következo kifejezés a 7. (és
41.) sorban:
(7) ...dHal-di-na-ú-e BE.lImes GUD II UDUmes13
Haldi fegyvereinek egy bikát és két juhot (mutassanak be áldozatként)

A fegyver szót a ~zöveghely akkadogrammal adja vissza (BE.lI),14 de ismert a szó urariui
nyelvu formája is:g,ssuri.15 Ez a szövegekben két módon fordul elo.

1. Királyititulatúrákban, mint például a Kelisin-bilingvisszövegében:

(3) LUGÁL DAN.NU LUGÁL al-su-i-ni LUGÁL kUfsu_ra_ú_eLUGÁL
kUfbi-a-i-na-ú-e16
Nagy király, hatalmas király, kUfSurikirálya, Biainili királya

A LUGÁL kurSura=úe kifejezést többféleképpen szokták fordítani. G. A. Melikisvili a Kelisin-

bilingvis asszír változatából kiindulva, ami ugyanennek a fogalomnak a helyén a sar kissati
kifejezést használja, a mindenség királyaként fordítja.17 Fr. W. König szerint viszont a kUfSuri
szó azokat a területeket jelenti, amelyeket az urariui hadak elfoglaltak.18

2. A gissuri szó másik elofordulási helye az egyéb, harci cselekményekkel foglalkozó szöve-
gekben fordul elo:
d " - . .. gis- . 19
(1) h a I-d 1-1us- t a- bI ma-SHll-e sU-rl-e
Haldi elindult saját fegyverével.
d
- 1-1k u-ru-nI.d h a ld- 'l-nI'gis-,SU-rI .20
. k u-ru-nI
"

(19) h a Id
Haldihatalmas, Haldifegyvere hatalmas
Észrevehetö, hogy ebben az esetben a szövegek a suri szó elott a fákat, faeszközöket je-
lento GIS determinatívumot használják, szemben az elozo eset KUR,azaz ország jelentésu
determinatívumával. Kézenfekvonek Wnik, hogy a kUfsurikifejezés a gissuri (és annak
"muködése")nyomán keletkezettvalamilyenabsztraktum.Feltunotovábbá, hogya második
esetben a giSsurikifejezést egy adott istenhez, Haldihoztársítják. (Minta Meher Kapusiv
feliraton a BE.lImes_t.)
Az értelmezési variációk attól függnek, hogy ki milyen fegyvert vagy harci eszközt társft
Haldihoz. G. A. Melikisviliés 1.M. Diakonov a kifejezést egyszeruen fegyvernek fordílják?1
Fr. W. König szerint azonban a gissurivalamiféle harci kocsit jelent, amivel Haldi isten vonult

12Piotrovszkij, 1952. fig. 28. jobb felso, fig. 30. jobb felso, jobb alsó, bal alsó, fig. 31. jobb felso, bal alsó. Kleiss
(ed.), 1979. 190. p.. Abb. 9.
13 Melikisvili, G. A.: Urartszkije klinoobraznüje nadpiszi. Moszkva, 1960. (továbbiakban: UKN) 143-149. p. (UKN
27.)
14 Soden, W. von: Akkadisches Handwörterbuch. 1.Wiesbaden, 1965. 120. p.
15Diakonoff, I.M.: Urartszkije piszma i dokumentü. Moszkva, 1963. 91. p.; Melikisvili, G.A.: Urartaische Sprache.
In: Studia Pohl VII. Róma, 1971. (továbbiakban: Melikisvili, 1971.) 72. p.
16UKN19. 3.
17UKN19. 3.
18 König, Fr. w.: Gesellschaftliche Verhaltnisse Armeniens zur Zeit der Chalder-Dynastie. In: Archiv für
Völkerkunde, 1954.21-65. p. Az =úe végzodés pluralis genitivus.
19 UKN155. A. 1.
20 UKN127.1. 19.
21 Ld.a 12. sz.jegyzetet.

-29-
,,'

Buhály Attila

harcba a csapataI<élén. Ehhez az állásponthoz kapcsolódott késobb P. Calmeyer2 és S.

Eichler3 is. P. Zimansky viszont ezt nem találja eléggé meggyozonek, de G. A. Melikisviliét
pedig túl általánosnak véli.24
A probléma tehát kézenfekvo: miféle harci eszközzel rendelkezett Haldi? Eloször is ér-
demes megvizsgálni, hogy maga az isten miféle funkciókkal rendelkezik. Az már eddig is
látható, hogy neve összefügg a hadviselésseI. Ö indul el, amikor a király hadba vonul és o
gyozi le az elfoglalt területeket.25Másrészt, mint foisten, o áll az istenlista élén, o kapja a
legtöbb áldozatot, valamint neki van a legtöbb, isteni tiszteletben részesülo attribútuma (pl.
BE.UmeS).26 Ráadásul pedig adott ugyanennek az istennek valamiféle fegyvere, ami külön
isteni tiszteletben részesül. Találunk-e valamilyen párhuzamot más népeknél?
Hérodotosz IV. könyvében olvashatjuk a következoket a szkítákról: "lIyén módon és
ilyen áldozatokkal áldoznak a többi istennek, Árésznak azonban a következoképpen. Min-
den terület központi helyén emelnek Árésznak egy szent dombot, úgy, hogy rozsekötegek-
bol hatalmas - széltében és hosszában három-három stadion, magasságában valamivel
szerényebb - halmot raknak, amelynek lapos teteje négyszög alakú, három oldala mere-
dek, de a negyediken fel lehet rá jutni. Erre évente még százötven szekér rozsét hordanak,
mert zivatarok idején megsüllyed az építmény. Ezen a dombon aztán minden kerület elhe-
lyez egy régi vaskardot, Árész jelképeként. A kard elott minden évben juhot és lovat áldoz-
nak ~ sokkal több áldozatot mutatnak be neki, mint a többi istennek.',27G. Dumezil figyelt fel
hasonló jellegzetességekre az oszét hérosztörténetekben. Batrazon, a hosön csak akkor
fog a halál, ha kardját a tengerbe dobják. Amikor a kardot bedobják a tengerbe, Batraz en-
nek megfeleloen meg is hal. Azóta, ha az oszétok a Fekete-tenger felol villámokat látnak,
akkor azokat Batraz kardjával azonosítják. 28 Az indiai Indra a védikus kor kedvenc istene. A
ksatriják istene, a legfélelmetesebb harcos, ugyanakkor o szórja a villámokat. Aszómától
megerosítve fegyverével, a vadzsrával ("villám") földre sújija Vritrát, a kígyót.29 Ugaritban
Baál számára Kászír va Khaszisz készít két furkósbotot, amivel legyozi ellenfelét, a káoszt
megtestesíto Jammot.30 Egy hettita mítoszban a neriki Viharisten gyozi le az lIIuyanka-
kígyót.31 Hésziodosznál olvashaijuk a következöket az istenek és a titánok, ill. Zeusz és
Tüphóeusz harca kapcsán:

(706) "Föld rengett, port vert fel a szélvész, és a viharban mennydörgött, villámlott, ég-
ve csapott le a mennyko, felséges Zeusz fegyvere, keltve zavart, riadalmat mindkét
hadsor közt a középen, a durva viszálynak hangja magasra csap, és az erot tettek bi-
zonyítják."

(853)"Összeszedett Zeusz minden erot s öltötte magára fegyvereit, villámot, dörgést, s

mennykövet, izzót, és az Olümposzról lenn termett és odasújtott, és valahány feje volt
csak, felperzselte a szörnynek." 32

Az isten és a sárkány küzdelmének különbözo változatai felbukkannak továbbá a sumér,

akkád, iráni, egyiptomi, az ószövetségi zsidó, valamint a germán hagyományokban. Jellem-

22 Ca/meyer, p,: Zur Genese altiranische Motive. II. Der leere Wagen. In: Archaeologische Mitteilungen aus Iran.
NF. 7, 1974. '49-77. p.
23 Eieh/er, S.: Götter, Genien und Mischwesen in der urartaischen Kunst. In: Archaeologische Mitteilungen aus
Iran. Erganzungsband 12. Berlin, 1984.
24 Zimansky, p,: Ecologie and Empire: the structure of the Urartian state, Chicago, 1985. 50ft.
25UKN 155. A. 1.
26Ld. a Meher Kapusi-feliratot: UKN 27.7. és 41.
27Hér IV. 62. (Muraközy Gyula fordítása.)
28Dumezi/, G.: Mítosz és eposz. Bp., 1986.405. p.
29 Biade, 1994. 51., 178. p.; Stut/ey, M..J.: A Dictionary of Hinduism. London and Henley, 1977, 116-118. p.
30Gastner, Th.: Thespis. Rituar, myth and drama in the ancient Near East. New York, 1961. (továbbiakban:
Gastner, 1961,) 161. p.
31 A hettita mítosz ebben a formájában túlságosan is átdolgozottnak tünik. Gastner, 1961. 256ft.; Komoróezy
Géza: A mltoszvariánsok megítélése az ókori Kelet irodalmaiban (Keila, egy hettita mythográfus: újabb
hettita párhuzam Hésiodoshoz) In: Antik Tanulmányok, 17. 1970. 168-182. p.; Biade, 1994. 178. p.
32 Hésziodosz: Istenek születése. Bp., 1974.706-710.,853-856. p. (Trencsényi-Waldapfellmre fordítása.)

-30-
I - ----

A "szent lándzsa" az urar(ui kultúrában

zoi egyrészt a hatalomért való harc, amelyben a káosszal fenyegeto gonosz legyozetik, és
a világrend biztosíttatik. Másrészt felbukkan egy "kovácsisten", aki a gonoszt legyozo fegy-
vert készíti: a görög (Héphaisztosz), indiai (Tvastar), germán (egy földalatti törpe) és az
ugariti (Kászír va Khaszisz) variánsokban.
Néhány változatban az "isteni fegyver" a villám. Az indiai és a görög változat kimondot-
tan villámra utal. Az ugariti "két buzogány", és a germán "Mjolnir" is ilyenfajta tulajdonságo-
kat mutat. Az akkád változatban Marduk fegyverét "viharos szél" kíséri.33Feltüno, hogya
villám-motívum legegyértelmübb módon indoeurópai népeknél jelentkezik (görögök,
indoárják). A fegyver- és villám-motívum a Rig-Védában, Ugaritban és Hésziodosznál
teomachiákba ágyazódnak be. A Kr.e. 2. évezredre kialakult ókori keleti oikumené lehetové
tette kulturális elemek cseréjét, átadását különféle etnikumok kozött.34 Ez magyarázza a
teomachia motívumának szélesköru elofordulását. De még így is kérdés marad, hogy egy-
egy elemet mely kultúrák, etnikumok szállítottak a kozosbe.
Az urar1ui nyelv szoros kapcsolatban áll a korábbról ismert hurri nyelvvel. 35 Az ókori
keleti oikumené vihar- és Napistene (dISKURés dUTU) en van a hurri (Tesub és Simigi) és
az urar1uipanteonban is (Teiseba és Siuini). Az urar1uifoisten, Haldi viszont hiányzik a hurri
istenek közül. Másrészt Haldi nevét nem tudták sumer logogrammal visszaadni (szemben
Teisebával és Siuinivel), ami szintén az urar1uifoisten egyedülvalóságát jelzi.36 Haldi szár-
maztatására két lehetoség adódik:

1. A hurri nyelvü írásbeliséggel rendelkezo Mittani állam megszunte és az urar1ui állam

kialakulása kozti mintegy 500 év az írásbeli forrásokat tekintve teljesen sötét kor. Ezen
ido alatt számos etnikum és kultúra keveredhetett egymással.
2. Ugyanakkor már maga Mittani sem volt etnikailag homogén. 1887 oszén, az Amarna-
levelek felfedezésével kezdodött el az elo-ázsiai indoárják felfedezése. 1906-ban került
elo a hettiták Bogazköy-i levéltára, benne egy szerzodéssei, amit a hettita
Suppiluliumas király és a Mittani-beli Sattivazza kötött. Ebben mindkét uralkodó saját
isteneit hívja tanúul. Mittani oldaláról Mitras, Uruvanas, Indara és Nasatria szerepel, ami
etimológiailag jól kötheto a védikus Mitra, Varuna, Indra és a Nasatya-ikrek neveihez.37

A Mittani-beli árjákról semmi közelebbit nem tudunk. Nem ismerjük saját népnevüket, be-
vándorlásuk idoponlját. Létezésükre csupán hettita, akkád, hurri szövegek "idegen szavai-
ból" következtethetünk.38 Ugyanakkoraz indoeurópaioshaza-és nyelvkutatásvalószínünek
tartja az indoárja népek és a kimmerek,szkíták közti szoros rokonságot.39 így megvan a
lehetoségünk arra, hogy az indoárja kultúrában feltételezzünk egy olyan foistent, aki egy
meghatározott szent fegyverrel rendelkezik. Ez a motívum jelenik meg a szkíták szent lán-
. dzsájában, az oszét Batraz kardjában, Indra vadzsrájában és Zeusz villámjában. Ezt az
elemet a Mittani államot létrehozó, bevándorolt índoárják tehették le az ókori keleti

33 Gastner,1961. 137-149.p. Az.iráni változat (Az.hiDahakasárkány és Thraetaonaküzdelme)csak nagyon

késoi forrásból maradt ránk, és ennél valószinuleg már görög kútfoket is felhasználtak. Vö. Gastner, 1961.
140-141. p.
34Komoróczy G.: A sumer irodalmi hagyomány. Tanulmányok. Bp., 1979. (továbbiakban: Komoróczy, 1979.)
540. p.
35 Melikisvili, 1971.; Diakonoff,I.M. - Starostin,S.A.: Hurro-Ural1ianas an EasternCaucasianlanguage.Mün-
chen, 1986. Korábban még más véleményen van: Benedict, W.C.: Urartians and Hurrians. In: Journal of
the American Oriental Society, 1960. 100-104. p. A hurrikról: Speiser, E.A.: The I-Iurrian Partizipation in the
Civilizations of Mesopotamia, Syria and Palestine. In: Cahiers d'Histoire Mondiale, 1953. 311-327. p.
36 Biagov,L.: Über die Natur des GottesHaldi und die Göttin Arubani-Bapbartu.In: Oikumene,1978. 148-152.
p. Utal arra a véleményre, ami szerint a nyugat-kaukázusi nyelvekben eget jelento hal-tobol származik. Ez-
zel szemben: Diakonoff, I.M. - Starostin, S.A.: Hurro-urartszkije i vosztocsnokavkazije jazüki. In: Drevnij
Vosztok, 1988.163-207.174.,31. p.
37 Eliade, 1994. 169. p.; Makkay J.: Az. indoeurópai népek ostörténete. Bp., 1991. (továbbiakban: Makkay,
1991.) 148ft.; Mayrl10fer, M.: Die Indo-Arier im Alten Vorderasien. Wiesbaden, 1966. (továbbiakban:
Mayrhofer, 1966.) 13-14. p.: az Amarna-levelek; 14-15. p.: a Bogazköy-i leletek. A Mittani-árják dialektusa
közelebb állt az indoárják dialektusához, mint az irániakéhoz. Ld. Mayrhofer, 1966. 22-24. p.
38Makkay,
39 1991. 148. p.; Mayrhofer, 1966.25-28. p.
Makkay, 1991. 136. p.

-31-
 Buhály Attila

oikumené asztalára. Itt ez aztán a szíriai-kánaáni eredetu teomachia-motívummal kevere-

dett.40
Hibás lenne a Mittani államról szólva valamilyen "indoárjahurri szimbiózisról" beszélni.
Inkább csak arról lehet szó, hogy az állam hatalma és az indoárja nemesség 'presztízse
sugárzott ki a hurri lakosságra és vazallusfejedelemségekre. Indoárja nevek elokerültek
Nuziból, Kizzuwatnából, Alalahból, Ugaritból, Qatnából, Szíria-Palesztínában Aksapból,
Askalonból, Qadesbol, Sichembol, sot Dél-Palesztínából. A Mittani állam uralkodó dinasztiá-
jának tagjai kivétel nélkül indoárja nevet viselnek. (Egy késoi királynak van hurri mellékne-
ve.) Viszont a királyi család notagjainak neve hurri. A lovagi nemesség elnevezése
(mariannu) indoárja eredetu (vö. óind márya "fiatalember"), de az egyes személyek nevei
közt akad hurri. 41
Indoárja nevek felvétele mellett a többségi hurri lakosság magába olvaszthatta azok
kulturális, vallási jellegzetességeit is. A Mittani állam megszunte után az indoárja név meg-
szunt presztízsértékunek lenni. A beolvasztott egyéb kulturális motívumok azonban máshol
is felbukkanhattak. Például Uraftuban, "Haldi fegyvere" formájában, a forrásokban (9issuriill.
BE.Limes),és a régészeti leletek nagyméretu lándzsájában.
Azt, hogy ez a feltételezés nemcsak lehetoség, több diszciplínára kiterjedo kutatásnak
kell eldöntenie.

40Komoróczy, 1979. 538. p.

41 Mayrhofer, 1966. 28-30. p.

-32-
 TARTALOM

Tanulmányok
Ugrai János: Marczali Henrik történetírása, különös tekintettel a hazai felvilágosult abszo-
lutizmus értékelésére 3
Bereczki Ágnes: Kísérlet a La Magdeleine barlang dombormuveinek értelmezésére 19

Közlemények
Buhály Attila: A "szent lándzsa" az urartui kultúrában 27
Lengyel György: Megjegyzések az afrikai Howieson's Poort Industry és az európai felso.
paleolitikum geometrikus mikroliljaihoz 33
Szitka Szabolcs: Az égitestekhez fuzodo hiedelmek és szokások a honfoglaló magyarok
körében 39
Fazekas Csaba: Unatkozó honatyák rajzai 1844-bol 46

Muhely
Koncz Attila: A történeti szociolingvisztika mint a történelem segédtudománya 52
Tóth Péter: Cigány történet - roma történelem 60

Krónika

Múlt - jelen - jövo. Száz éves a miskolci Herman Ottó Múzeum. (Lengyel György) 65
Heckenast Gusztáv (Németh Györgyi) 68

Szemle

Köhbach, Markus: Die Eroberung von Fülek durch die Osmanen 1554. (Tózsa Rigó Attila)
69
Chaunu, Pierre: Felvilágosodás. (Ugrai János) 72

Adattár
A MiskolciEgyetemtörténelemtanszékein1998-banés 1999-benmegvédettszakdol-
gozatokcímjegyzéke 75

Hírek ...81