Buhály Attila

Egy urartui istenkatalógus:

a Meber Kapisi-felirat

A
MEHERKAPISI-FELlRAT,az urartuiállamegyikfontosdokumentuma.
a Van-tó közelében, attól keletre található ~ Zemzem Dag egyik nyúl'
ványán, az Akkirpi-hegyen. A sziklába egy kapu formájú fülkét'vés'
tek, ebben a fülkében van maga a felirat. I

A Zemzem Dag belsejét .nagyméretu barlangrendszer hálózza be. Ennek i~

köszönheto, hogy a hegységet sajátos misztikum lengi körül a helybeli lakos'
ság körében: gyakran vélnek hangokat hallani a hegy belsejébol a járatokb~
bemerészkedok.Arról is számostörténetszól, hogy sokannemtértekvissza 9
járatokba tévedtek közül. A néphit szerint oket démonok ragadták el, akik 9
földalatti városban élnek.
A hiedelmek szerin(~ ~e~er Kapisi sem más, mint a fóld alatti démono~ II
"
egyik kijárata a fentrv.H4g~feJ~;Ez a kapu minden évben Szt. János éjszakájM
Uúlius 24.) nyílik ki.
Ezek a jellegzetességek már az iráni mitológiában is felbukkannak: maga ~
Meher szó is Mithrát jelenti. A perzsák szerint így a kapuból maga l\1ith~
lovagol elo a megfelelo pillanatban. Mithra a Napkultusz kapcsán került öst"
szefüggésbe a hely misztikumával. Késobb, a keresztyén idokben pedig Szt.
János éjszakáján vált fontossá asziklafülke.
F. E. Schulz 1828/29-ben negyvenketto Van-tó környéki feliratot másolt le'
és küldött Párizsba? A negyvenkettobol három az achaímenida Xerxés felira'
ta, a többi urartui. Az utóbbiak közül az Akkirpi-hegyen talált Meher Kapisi ?
legterjedelmesebb. Magassága 4,45 m, szélessége 1,83 m. F. E. Schulz rné~
nem tudta elolvasni a feliratot. Annyit azonban megállapított, hogy 95 (valójá'
ban 94) sorból áll.
A sorok a következoképpen tagolódnak: Az elso 25 sor után két sornyi ki'
hagyás következik. A második sorozat a 26-31. sor, ami után egy sornyi szO'
net következik. Ugyancsak egy sornyi üres hely van a harmadik (32-84. sor)
és a negyedik (85. sortó\) szakasz között is. E szakaszolás alapján F. E. Schulf

I A környéken járt kutatók tájleirásai: SCHULZ, 1840. 300-309.; MORDTMANN, 1872. 490.;
SAYCE, 1882.461. skk.; LEHMANN-HAUPT, 1928.39-40.
2 SCHULZ,,1840. [A Meher Kapisi-felirat] 300. skk. (Inser. XVII.) PI. IV-V.

SIC ITUR AD ASTRA b 2000. 1-2. sz. 49-Stf.

úgy vélte, hogy a felirat négy különbözö szövegböl áll. Ma már tudjuk, hogy felsö indexben található kerek zárójeles számok a felirat eredeti sorait jelzik.
nem így van. A felirat egyetlen szöveget tartalmaz, viszont azt kétszer: elöször A harmadik, nagybetus sor a fordítás.
az 1-31. sorban, majd a 32. sortól. A szövegközlés után, ahogy lehetséges vagy szükséges, az egyes szakaszok-
A felirat felsö része szinte sértetlenül fennmaradt. A duplikáció viszont erö- hoz fuzhetö kommentár következik.
sen töredezett, söt az utolsó tíz sor egyenesen olvashatatlan.
F. E. Schulz után A. D. Mordtmann járt a Van-tó környékén.3 Ö már meg-
próbálta elolvasni a Meher Kapisi-feliratot. Viszont E. Hincks azon (ma már A Meher Kapisi-felirat
tudjuk: hibás) alapállásából indult ki, amely szerint a Van-tó környéki feliratok
indoeurópai nyelven íródtak.4 Olvasata bizonyítékául A. D. Mordtmann per- 1. (J) [d]hal-di-e e12-ú-ri-e
zsa, zend, párszi, söt görög és latin párhuzamokat hozott fel. Ezt az eljárását (32) <)al-di 13-e e-ú-ri-e
azonban már C. F. Lehmann-Haupt is önkényesnek találta.5 ljALDINAK, AZ ÚRNAK
Azt már A. D. Mordtmann is megállapította, hogy a feliraton egy istenlista
található. Igaz, ö az istenek nagy részét indoeurópai eredetunek tartotta. Az is- m'x ," x m.d . . .15
tenlista ezért szerinte az óörmény pantheont tartalmazza.
2. I"-PU-U-I-m-,,e sar514-d u-n-e-hI-nr -se
m.x ," x m.d' 16. . .x
Ezzel szemben A. H. Sayce már "Örményország korábbi lakóiról" és a "vani b-pu-u-I-nr-"e sar5-d u -n-e- h I-nr-"e
pantheonról" beszél. Neki már sikerült elszakadnia A. D. Mordtmann indoeu- ISPUINI, SARDURI FIA
rópai-centri kusságátó 1.6
1900-banjelent meg J. Sandalgian szöveggyujteménye a Van-tó környékén 3. m, x (2) m. " ," . .x
me-nu-u-a-"e t[s ] -pu-u-I-m- h_I-m-"e
talált feliratokból. Fordításai nagyjából A. H. Sayce nyomdokainjárnak. Ö ne- (33) m 'x m.x ". 17 . 'x
vezi eloször a feliratokat urartuÍftak.7 h
me-nu-u-a-"e I,,-pu-u-I-m-e -_I-m-"e
C. F. Lehmann-Haupt W. Belckkel 1898/99-benjárta be az orosz Transzka- (ÉS) MENUA, ISPUINI FIA
ukáziát, iráni Azerbajdzsánt és a török fennhatóság alatt álló Örményországot.
A feliratokat újra gondosan lemásolta, lefényképezte. Fordításaiban már szó 4. i-ni-li KÁ za-a-du18-ú-a-li19
, . , ' mes , ,
sincs indoeurópai rokonságról.8 Az ekkortájt zajló nyelvészeti kutatások I-m- 1I KA za-a-tu-u- 1I
,

eredményei ezt már egyértelmuen kizárták.9

A Il. világháború után F. W. KöniglOés G. A. Melikisvili" adták ki fordítá- EZT A KAPUT FELÁLLÍTOTTA / FELÁLLÍTOTTÁK,
saikkal együtt az addig ismert urartui feliratgyujteményt, köztük a Meher
Kapisi-feliratot.
A szöveget a legkisebb tematikai egységekre lebontva adjuk közre. Minde-
gyik egység három sorból áll: az elso két sor a felirat átírását tartalmazza; a
12SCHULZ: pa. A szövegközlo részben szereplo hivatkozások az irodalómjegyzék elso
részében található feldolgozásokra utalnak,
3 MORDTMANN, 1872. [A Meher Kapisi-felirat) 490-52]. Nr. Ill. II SCHULZ: di DINGIR e
4 HINCKS. 1848. I.j MORDTMANN: mbag-ri-, Sayce:msar-, Sandalgian: msa-ri-. Itt, és Sarduri nevében a
, LEHMANN-HAUPT, 1928. 1-9. következokben is.
/. SAYCE. 1882. lj MORDTMANN: hi-ni- helyett gan. Itt. és a következokben.
7 SANDALGIAN, 1900. [A Meher Kapisiról:] 188-215. Ih SCHULZ: ap
x LEHMANN-HAUPT, 1928. [A Meher Kapisi:) 40-44. (18.) Tal'. VII-X. 17SAYCE kivételével.
~ FRIEDRICH. ] 933. IXSCHULZ: értelmetlen jel.
lU KÖNIG, 1955-57. 1'/ MORDTMANN: i-ni Ii_eme~ za-a-bu-u-a-it. Itt, és a továbbiakban Mordtmann a li jelet
II MELlKISVILI, 1960. következetesen it-nek olvassa
50 51
 5. te-ru-ni ar_di20-se 11. dUTU304 GUD 8 UDUmes
(34) te-ir-tú ar-di-se [4 GUD] 83\UDU dUTU
(ÉS) MEGPARANCSOLTA / MEGPARANCSOLTÁK, SIWININEK 4 BIKA, 8 JUH;

6. dUTU21ITU22a-8u23-sema-nu-se 12. (5) u-tu-i-ni-e 2 GUD324 UDUmes

dUTU-ni-ni ITU -u-ú-se ma-a-nu-se ;
(37) GUD 4 UDU dhu-tu-i-ni-e
(HOGY) SIWINI HÓNAPJÁBAN ÜNNEP LEGYEN [?] HUTUlNINEK 2 BIKA, 4 JUH;

7. (3) dhal_di_e24_i
dIM dUTU DINGIRmes UKKINmes 13. dtu-ra-m-l-e
.. GUD332 UDUmes-
dhal-di-e (35) dIM dUTU DINGIRmes UKKINmes GUD 2 UDU dUu-ra-ni-i-]e
HALDINAK, TEISEBÁNAK, SIWININEK ÉS AZ ÖSSZES IS- TURANINAK 1 BIKA, 2 JUH;
-
.
TENNEK.
14. (6) dú_a 2 GUD34 4 UDUmes
8. 6 UDU.MAS.TUR
ov . d' 1-a-a-r1
25 dh_aI-d' I-em-Ip-81-
,. I (38)2 GUD4 UDUdú_a
6 UDU.MAS.TUR_a
.v dh I-d'I-em-Ip., 26-81-I-a I [-a-r]
1 UÁNAK2 BIKA,4 JUH;
'd'

-
.-
6 KECSKEGIDAHALDINAKLEVÁGATTASSÉK;
d
15. na35_la36_i_ni_e
2 GUD37 4 UDU
9. (4) 17 GUDmes 34 UDUmes dhal-di-e ur27_pu_ú_e28 2 [GUD]4 UDUdna-1a[-i-ni-]e
(36) 1729GUD34UDUdhal-di-eur-pu-ú-e NALAININEK2 BIKA,4 JUH;
17BIKA,34JUHHALDINAK(ADASSÉK)ÁLDOZATKÉNT;

10. dIM6 GUD 12UDUmes

6 GUD 12 UDU dI[M]
TEISEBÁNAK 6 BIKA, 12 JUH;
. 16. dse_bi_tú38_ú_e2 GUD39 4 UDU
(39) 2 GUD 4 UDU dse-bi-tú-ú-e
SEBITUNAK 2 BIKA, 4 JUH;

30 SCHULZ,MORDTMANN:e. A duplikációban is.

20 SCHULZ, MORDTMANN: GIS 31 MORDTMANN: 6 me~
32 SANDALGlAN: GUD
21 MORDTMANN: par. Itt, és UTU felbukkanása esetén a továbbiakban is.
33 SCHULZ: e
22 SANDIALGAN, LEHMANN-HAUPT: determinativum
23 MORDTMANN: nin 34 SCHULZ: GUD
24 KÖNIG: -di-i-e- 35 SCHULZ: értelmezhetetlen jel. Mordtmann itt és a továbbiakban na helyett ma (va) olva-
25 MORDTMANN: sut-tar "teve" satot ad. .
26 SAYCE, SANDALGIAN kivételével. 36 MORDTMANN: ti. A duplikációban is.
37 SCHULZ: bi
27 SAYCE, SANDALGIAN: ip, A duplikációban is.
2KSCHULZ, MORDTMANN: GIS 3KMORDTMANN: par.
2~ SCHULZ: értelmezhetetlen jel. 39 SCHULZ: e.
53
52
 d
17. ar-si-me-Ia 2 GUD404 UDU
2 GUD 4 UDU da[r-si-me-la-Ja4I
ARSIMELÁNAK 2 BIKA, 4 JUH;
18. (7) d'a-na-ap-Sá-aGUD422 UDU
(40) GUD 2 UDU d,a-a43-na-ap-s'a-a
'ANAPSÁNAK 1 BIKA, 2 JUH;
19. ddi-du_a_i_ni44
GUD452 UDU
GUD 2 UDU ddi-e46-du[-a-i-ni_Je
DIDUAININEK 1 BIKA, 2 JUH;
20. dSIN GUD472 UDU
(41) GUD 2 UDU dsi48-e-Ia-ar-di-e
SELARDINAK 1 BIKA, 2 JUH;
d v
21. haI-di-na-ú-e BKUmes49 GUD502 UDUmes
GUD 2 UDU aI-di[-na-ú-e BK]Umes
HALDI FEGYVEREINEK 1 BIKA, 2 JUH;
22. (8) dat-b'I-m-I-e
.. GUD 2 UDU
(42) GUD 2 UDU dat-bi-ni-i-e
ATBININEK 1 BIKA, 2 JUH;
40 SCHULZ: e.
41 SCHULZ, MORDTMANN, SAYCE, SANDALGlAN: e.
42 SCHULZ: e.
43 SAYCE, SANDALGIAN kivételével. SCHULZnál az istennév elso három karaktere:
DlNGIRa-
44 SAYCE, SANDALGIAN: -ni-eo
45 SCHULZ: értelmezhetetlen jel.
46 KÖNIG kivételével.
47 SCHULZ: e.
4HMORDTMANN összetéveszti a si és a me jelet. Ez alapján mi(vi) olvasatot
49 MORDTMANN: ma-u-e_vitmes. A duplikációban
50 SCHULZ: e.
54
23. d,qu-u-e-ra-a GUD512 UDU52
GUD 2 UDU [dq]u[-ú-]e-ra-a
QUERÁNAK 1 BIKA, 2 JUH;
24. de_li_ip_ri53_eGUD54 2 UDU
(43) GUD 2 UDU de-li-ip-ri-e
EUPRINEK 1 BIKA, 2 JUH;
25. dtar55-ra-i-ni-e GUD 2 UDUmes
GUD 2 UD[U dtar-Jra-i-ni-e
TARAININEK 1 BIKA, 2 JUH;
26. (9) da-da-ru-ta-a GUD 2 UDU
(44) GUD 2 UDU d56a-da-ru-ta-a
ADARUTÁNAK 1 BIKA, 2 JUH;
v
27. dir57_mu58_si_ni_eGUD59 2 UDU
GUD 2 [UDU dir-mu-]si-ni-e
IRMUSININEK 1 BIKA, 2 JUH;
!Jal 51 SCHULZ: értelmezhetetlen jel.
52 SCHULZ: UDU 2. Sayce, Sandalgian: UDUmes
53 SCHULZ: értelmezhetetlen jel.
54 SCHULZ: pa. .
55 MORDTMANN nem tudja értelmezni. SCHULZ, SAYCE, SANDALGIAN:hal.
56 SCHULZ, MORDTMANN: ri.
ad. 57 SCHULZ, MORDTMANN: ni. A duplikációban is.
is. 5KMORDTMANN nem tudja értelmezni.
59 SCHULZ: e.
55
 - --

28. DINGlR60a61_lu_seú-ru-li-li62-ú-esi-ú-a-li GUD632 UDUmes 33. (11) da-i-ra-i-ni-e

GUD71 2 UDU
(45) GUD 2 UDU [DINGIR] a-lu-se ú-ru-li[-li-ú-e] si64[_ú65_]a_Ii (48) GUD 2 UDU da12-i-ra-i-ni-e
AZ ISTENNEK, AKI A NAK(?) (ÁT)HOZZA (AZOKAT?) 1 AIRAININEK 1 BIKA, 2 JUH;
BIKA, 2 JUH;
d
34. zu73-zu-ma-ru-eGUD 2 UDU
29. d
(10) dal-ap66-tú_si_ni_e
GUD 2 UDU GUD 2 [UDU zu-]zu-ma-a-ru-e
(46) GUD 2 UDU dal-ap-tú-si-ni-e ZUZUMARUNAK 1 BIKA, 2 JUH;
ALAPTUSININEK 1 BIKA, 2 JUH;
d
35. ha-a-ra-a GUD742 UDU
30. de-ri-na-a GUD672 UDU (49) GUD 2 UDU dha-a-ra-a
[GUD 2 UDU] de-ri-na-a tJARÁNAK 1 BIKA, 2 JUH;
ERlNÁNAK 1 BIKA, 2 JUH;
d
36. a-ra-za-a GUD752 UDU
31. dsi68-ni-ri_i_e GUD69 2 UDU
d
GUD 2 UDU [a-ra-]za-a76
(47) GUD 2 UDU dsi-i-ni-ri-e ARAZÁNAK 1 BIKA, 2 JUH;
SINIRINEK 1 BIKA, 2 JUH;
37. dzi-ú-qu-ni-e GUD772 UDU
32. dú-ni-na-a GUD702 UDUmes (50) GUD 2 UDU dz[i]-qu-ú-ni-i-e
GUD 2 [UDU] dú-ni-na-a ZI(U)QUNINAK I BIKA, 2 JUH;
UNINÁNAK 1 BIKA, 2 JUH;
38. (12) dú-ra-a GUD 2 UDU
GUD 2 UDU dú-ra-a
URÁNAK 1 BIKA, 2 JUH;

60 SCHULZ:értelmezhetetlen jel.
61 SCHULZ: 2
62 SCHULZjelátírása hiányos.
63 SCHULZ: e.
64 SCHULZ: NAPHARU 71 SCHULZ: e.
65 KÖNIG kivételé~el. Nála: si-a-li 12 SCHULZ: 2
66 SCHULzjelátírása hiányos. 73 SCHULZ, MORDTMANN, SAYCE: URU
67 SCHULZ: e. 74 SCHULZ: pa.
68 MORDTMANN: mi. 75 SCHULZ: e.
69 SCHULZ: pa. 76 SCHULZ, MORDTMANN: -za-ru-a.
70 SCHULZ: pa. 77 SCHULZ: pa.
56 57
 39. dar-i-be-di-ni-e GUD782 UDU79 44. dhal-di91-na-ú-eIÚ92A.Slmes2 GUD 4 UU
(51) GUD 2 UDU dar-i-be-di-ni-e
2 GUD [4 UDU dhal-di-]na-ú-e IÚA.Slmes
AR$IBEDlNINEK 1 BIKA, 2 JUH; BALDI KÍSÉRETÉNEK 2 BIKA, 4 JUH,

40. dar80-ni-i_eGUD8J2 UDU 45. dIM IÚ93

A.SImes 2 GUDmes 4 UDUmes
GUD 2 UDU dar-ni-i-e
(54) [2 GUD 4 UDU d]IM-na-ú-e IÚA.SImes
ARNINAK 1 BIKA, 2 JUH; TEISEBA KÍSÉRETÉNEK 2 BIKA, 4 JUH;

41. dha I-d'l-nt. .82

I -nt-rJ
. .83-a-S'(-e GUD842 UDUmes 46.
(52) GUD 2 UDU dhal-di[-ni i-]ni-ri-a-si-e
BALDlINIRIASE-JÉNEK I BIKA, 2 JUH;
(14) dar-tu94-'a-ra-sa-u-e
. 2 GUDmes 3495UDUmes96
2 GUD 34 UDU [d]ar-tu-'a-ar-sa-ú-e
AZ ARTU'AR(A)SÁKNAK2 BIKA, 34 JUH;

42. dhal-di-ni aI85_su_i_si_e86

GUD87 2 UDUmes uruar97-di-ni-na-ú-eDINGIR GUD982 UDUmes
47.
GUD 2 [UDU] dhal-di-ni al-su-ú-si-e (55) [GUD] 2 [UDU99uru]ar-di[-ni-na-]ú-e DINGIR
BALDI HATALMÁNAK I BIKA, 2 JUH; ARDINI ISTENÉNEK 1 BIKA, 2 JUH;

43. (13) dhal-di-ni di-rJ8-si-e GUD892 UDUmes 48. .

uruqu-me-nu-na-u-eDINGIR GUD 1002 UDUmes
(53) G-UD2 UDU dhal-di[-ni] di-ru-si-i-e9O GUD 2 UDU uruqu-me-nu-na-ú-eDlNGIR
BALDI DIRUSE-JÉNEK I BIKA; 2 JUH; QUMENU ISTENÉNEK I BIKA, 2 JUH;

49. .
urutu-us-pa-na-u-eDlNGIR GUD 101 2 UDUmes
(56) GUD [2 UDU uru]tu-us-pa-na-ú-eDINGIR
TUSPA ISTENÉNEK I BIKA, 2 JUH;

7KSCHULZ: e.
7~ SAYCE: 2 UDU hiányzik.
KOSCHULZ: hiányos jel.
~I SCHULZ: töredékes jelátírás. Láthatóan egy karakterként kezeli a hal jellel.
KI SCHULZ: pa.
~2 SCHULZ, MORDTMANN, SANDALGIAN: du. Utóbbinál determinatívum.
K2SCHULZ: értelmezhetetlen jel. MORDTMANN, SAYCE: 4 ~3 SCHULZ: értelmezhetetlen jel.
K3MORDTMANN, SA YCE, SANDALGIAN: É. Utóbbináldeterminatívum. ~4 SCHULZ: ku.
K4SCHULZ: értelmezhetetlen jel. ~5 SCHULZ: 30
KSMORDTMANN: va.
~6 SCHULZ: hiányos jelátírás
K6SCHULZ: si.
~7 SCHULZ: értelmezhetetlen jel.
K7SCHULZ: a.
~KSCHULZ: pa.
KKSCHULZ: értelmezhetetlen jel. ~9 LEHMANN-HAUPT, MELlKISVILI: 2 GUD 4 UDU
K~SCHULZ: pa. 100 SCHULZ: GIS
~OMORDTMANN kivételével.
101SCHULZ: e.
58 59
 50. (IS) OlNGlRmes dhal-di-ni-ni URU-ni GUO 2 UOUmes 56. dUTU KÁ urulIOúlll-i-si-ni-niGUO 2 UOUmes
GUO 2 UOU OlNGlRmes dhaI-di-ni URU. GUO 2 UOU dUTU KÁ uruú-i-si-ni
HALOl VÁROSA ISTENEINEK 1 BIKA, 2 JUH; SIWINI KAPUJÁNAK WISINIBEN 1 BIKA, 2 JUH;

51. OlNGlRmes uruarI02-eu-ni-ú-i-ni-niGUO 2 UOUmes 57. de-li-a-'a-a GUO 2 UOU

(57) GUO 2 .. . . -U-I-nI-nI
[UOU OIN]GIRmes uruar-eU-U-nI
" . . 103
(60) [GUO 2 UOU de-li-]all2-'a-a
[ ]
AREUNIUI ISTENEINEK 1 BIKA, 2 JUH; ELIA'ÁNAK I BIKA, 2 JUH;

52. dhal-di-ni da-si-i-eI04GUO 2 UOUmes 58. (17) dhal-di-ni ar-ni-i-e GU01l3 2 UOUmes
GUO 2 UOU dhal-di-ni da-si-i-e GUO 2 UOU dhal-d[i]-ni ar[-ni-i-]e
ÉALOl DAS/-JÁNAK 1 BIKA, 2 JUH; HALOl KEGYELMÉNEK 1 BIKA, 2 JUH;

53. dsúI05_ba_a
GUO 2 UOU 59. dIl4hal-di-nius-ma-si-i-e GUD 2 UOUI15
(58) [GUO 2 UOU] dsú-ú-ba-a (61f[GUO 2 UOU dhal-di-]ni us-m[a-si-]e
SUBÁNAK 1 BIKA, 2 JUH; HALOl EREJÉNEK 1 BIKA, 2 JUH;

54. (16) dhal-di-naI06-ú-eKÁ GUO 2 UOU 60. OlNGIRmes d[hal-]di-ni-ni su-si-ni GUO 2 UOU
GUO [2] UOU dhal-di-na-ú-e KÁ GUO 2 UOU OlNGlRmes dhal-di-ni-ni su-ú-si-ni
HALOl KAPUJÁNAK 1 BIKA,'2 JUH; HALOl SZENTÉLYE ISTENEINEK 1 BIKA, 2 JUH;

55. dIMKÁ107uruI08e-ri-di-a-niGUOl092 UOUmes 61. (18) dta-laI16-ap-ú-ra-aGUOl172 UOU

(59) [GUO 2 UOU dlM] KÁ uruir-di-ia-ni (62) [GUO 2 UOU dta-la-]ap[-ú-ra-a]
TEISEBA KAPUJÁNAK ERIDIÁBAN/ IRDIÁBAN 1 BIKA, 2 TALAPURÁNAK I BIKA, 2 JUH;
JUH;

102SCHULZ: értelmezhetetlen jel.

1U3MORDTMANN, SAYCE szerint az -i-ni-ni, SANDALGIAN szerint az i, LEHMANN-HAUPT és 110SANDALGIAN szerint ideogramm.
MELlKISYILI szerint az ú-i-ni hiányzik. . I11 SCHULZ: az elsö öt jel átírása teljesen zavaros.
104SANDALGIAN kivételével. SCHULZ: GUD 112SCHULz,.MORDTMANN, SAYCE, SANDALGlAN: e.
105MORDTMANN: hu. A duplikációban is. 113SCHULZ: pa.
IOóSCHULZ: GIS 114SCHULZ, MORDTMANN kivételével.
107SCHULZ: töredékes jelátírás. 115SCHULZ: értelmezhetetlen jel.
lUXSANDALGlAN szerint ideogramm. 116SCHULZ: értelmezhetetlen jel.
IO~SCHULZ: e. 117SCHULZ: e.
60 61
 II

II

62. dqiI18-li-ba-niGUD1192 UDU 68. DINGIRmes UKKINmes4 GUD 18 UDUmes

GUD 2 UDU dqi-li-ba[-ni-]eI2O 4 GUD 18 UDU [DINGIRmes UKKINmes]
QILIBANINAK 1 BIKA, 2 JUH; AZ ÖSSZES ISTENNEK 4 BIKA, 18 JUH;

63. kure-ba-ni[-na-ú-e] DINGIR GUD 2 UDU 69. (20) dhal-dil30-nini-ri-biI31_el32

IV UDUmes
(63) [GUD 2 UDU kure-ba-]ni[-na-ú-]e DINGIR (66) [4 UDU dhal-di-ni ni-]ri-bi-i
A FÖLD ISTENÉNEK I BIKA, 2 JUH; - tJALDI GAZDAGSÁGÁNAK 4 JUH;

64. kural-gaI21-ni-na-ú-eDINGIR GUD 2 UDUI22 70. d133ú_a_i_na_ú_e

KÁ uruni-s...]ni 2 UDUmes
GUD 2 UDU kur[al-ga-]ni[-na-ú_]eI23DINGIR [2 UDUI34]dú[-a-i-na-ú-e ( 7) KÁ uruni-sioo.]ni
A HEGYI LEGELOK / HATÁR ISTENÉNEK I BIKA, 2 JUH; UA KAPUJÁNAKNISI...-BEN 2 JUH;

65. (19) du-i-ni-naI24-ú-e DINGIR GUDI252 UDUmesl26 71. kurba 135

-ba-na-ú-e 10 UDU
,
(64) [GUD 2 UDU du-i-ni-na-ú-e DINGIR] 10 UDU kurba-ba[-na-ú-e]
A VIZEK ISTENÉNEK I BIKA, 2 JUH; A HEGYEKNEK 10 JUH;

66. [DINGIR]mes at-qa-naJ27-na:ú-e2 GUD128mes14 UDU 72. (2 1) d'a-a-ruI36-ba-i-ni-e gudl37ÁB 138UDU

2 GUD 14 UDU DINGIRmes at-qa-na[-na-]ú-e (68) [gudÁB UDU d'a-a-ru-]ba-a-ni-e
A FELAJÁNLÁS ISTENEINEK 2 BIKA, 14 JUH; 'ARUBA(I)NINEK 1 TEHÉN, 1 JUH;

67. dI29[oo.]ra_ú_e
2 GUD 14 UDU 73. dhuI39-ba-agudÁB UDU
(65) [2 GUD 14 UDU d...]ra-ú-e gudÁB UDU [dhu-ba-a]
...2 BIKA, 14 JUH; tJUBÁNAK 1 TEHÉN, 1 JUH;

IIK SCHULZ: ku.

119SCHULZ: e.
120SCHULZ, MORDTMANN kivételével.
121SCHULZ: értelmezhetetlen jel. 130SCHULZ: töredékes jelátírás.
1222 VOV SCHULznál és MORDTMANnál hiányzik, SAYCE-nál és SANDALGIANnál kiegé- 131SCHULZ kivételével. SAYCE, SANDALGIAN: -bi-i.
szítés. 132SCHULZ, MORDTMANN, SAYCE, SANDALGIAN: OVO
123SCHULZ: OVO 133MORDTMANN: si.
124SCHULZ: GIS 134LEHMANN-HAUPT, MELl KISViLI, KÖNIG: OVO 2 VOU
125SCHULZ: e. 135SCHULZ: töredékes jelátírás.
126MORDTMANN, SAYCE, SANDALGIANkivételével. SCHULZ: értelmezhetetlen jel. 136SCHULZ: töredékes jelátírás. MORDTMANN: ki, ta, vagy ru.
127MORDTMANN: at-qa-na- helyett ...Ii-ma. 137SCHULZ: e. SAYCE, SANDALGIAN, KÖNIG szerint ideogramm, itt, és a következokben.
12KSCHULZ: e. 13KMORDTMANN szerint itt, és a következokben: 1/2.
129MORDTMANN, SANDALGIAN, KÖNIG: OINGIRme~. A duplikációban is. 139MELlKISVILI szerint. A többiek: ba.
62 63
 74. dtu_usJ40_pu_e_aJ41
gudÁB UOU 80. dI50barI51_i_i_aUDU
(69) [gudÁB UOU dtu-us-pu-e-]iI42-a (72) [UOU dbar-i-i-]a
TUSPUEÁNAK 1 TEHÉN, ] JUH; BAR$IÁNAK 1 JUH;

75. da-ú-i-e gudÁB 81. dsi_liI52_i_aUOU

gudÁB d[a-ú-i-e] [UOU] d[si-li-a]
AWINAK 1 TEHÉN; SILJÁNAK 1 JUH;

76. da_i_aI43gUdl44ÁB 82. dar-'a-a UOU

[gudÁB da-i-a] (73) [UOU dar-'a-a]
AIÁNAK 1 TEHÉN; AR'ÁNAK 1 JUH;

. 77. (22) dsar-di-i-e gudÁB 83. (23) da-d"I-I-a UOU

(70) [gudÁB dsar-di-i-e] UOU da-di[-i-a] 153
SARDINAK 1 TEHÉN; ADlÁNAK 1 JUH;

78. dei-nu-iaI45-arI46_di_e
2 UOU 84. dú-i-a UOU
(71) [2 UOU dei-nu-ia147]_ar_di_i_e (74?)154[UOU dú-i-a]
$INU1ARDINAK2 JUH, WIÁNAK 1 JUH;

79. dipI48_ha_ri_eI49
UOU 85. dI55a-a-i-na-ú-e4 [UOU]
[UOU dip-ha-ri-e] (74?)156[4 UOU da-a-i-na-]ú-e
IPHARlNAK 1 JUH; AZ AINIKNAK 4 JUH;

86. [d]a[r-d]i-i-eI572UOU
[2 UOU dar-di-i-e]
140MORDTMANN: ni.
ARDlNAK 2 JUH;
141-pu-e-a SCHULZnál homályos. MORDTMANN: -ar-va-
142Csak KÖNIGnél fordul elo.
143-i-a helyett KÖNIG: -ia. 150SANDALGIAN szerint ideogramm.
144SCHULZ: e. 151SCHULZ kivételével.
145SCHULZ: a. 152MORDTMANN: da.
146SCHULZ: töredékes átírás. 153A 73. sor SANDALGIAN szerint: UOU [dar-'a-a UOU] da-di[-i-a].
147KÖNIG: -nu-ú-ia- 154SANDALGIAN, LEHMANN-HAUPT és MELIKISVILI szerint.
148SCHULZ: töredékes átírás. 155SAYCE és SANDALGIAN szerint ideogramm.
149SCHULZ: töredékes átírás. Lehet e, vagy 2. MORDTMANN, SAYCE, SANDALGIAN és Kö- 156SAYCE és KÖNIG szerint.
NIG az elobbiként értelmezi, LEHMANN-HAUPT és MELIKISVILI az utóbbi ként. 157SCHULZ, MORDTMANN: GUO
64 65
 87. dI58i-nu-a-na-ú-e17 UDU
93. dhal-di-ni be-di sá-ni qa-ab-qa-ri-li-ni e-'a DlNGIRmes
(7S) [17 UDU di-nu-a-na-]ú[-e] UKKIN 166mes
AZ lNUÁKNAK 17 JUH.
(81) [dhaI167_]di-ni
be-di [sá-ni 82. qa-ab-qa-ri-li-]ni e-'a
DINGIR[mes
88. (24) dhal-di-ni beI59-di-niDINGIRmes UKKIN be-di-ni
UKKINmes]
[dhal-di-ni be-di-ni (76) DINGIR]mes[UKKIN]mesbe-di-ni
HALDI SZÁMÁRA EDÉNYBEN FELDARABOLVA[?], ÉS AZ
HALDI RÉSZÉROL, (ÉS) AZ ÖSSZES ISTEN RÉSZÉROL
ÖSSZES ISTENNEK (IS),
. . . . .
[ ] .l-nJ. m.dsarS161
160, m" '
89. ma-nJ-nJu1-gu -"e IS-pU-U- -dU-rI-hl-nI 94.
[ma-ni-ni ul-gu-se (77) mis-pu-ú-Ji-ni m.dsars [-du-ri-hi-ni] (63) GUD30 UDUú-i r...JsúI68
la-ku-nia-Iu-kéar-di-ni
(83) [u.] ie ti ip na [...(84.)169a-Iu-ké (84?)110ar-di-ni]
LEGYEN ÉLETE ISPUININAK, SARDURI FIÁNAK,
3 BIKÁT, 30 JUHOT [...]

90. mme-nu-a mis-pu-ú-i-ni-e-hi-ni 95. hu-ru-Ia 171_i[

-si-Ii] gu-Ii ti-sú ul-du-li-ni
(78) [mme-nu-a]mis-pu[-ú-i-ni-e-hi-ni] (84?)l12 h .' " . , . . ,,173 . .
u-ru- 1a-I-"I- 11gu-u- 1I [tl-"U UI- du- 1l-nI ]
(ÉS) MENUÁNAK, ISPUINI FIÁNAK. ... ... ... ...

(2S) m .' ,", md . . " . . . "

91. IS-pu-u-I-nl~e . sarS-dU-rI-hl-nJ-sea-1I 96. (27) m. ,'" md
IS-PU-U-I-nI-se . sars- d U-rI-h l-nJ-"e
(79) [mis-pu-ú-i]-ni-sem.dsars[-du-ri-hi-ni-se (80?)162a-Ii]
(8S) [mis-pu-ú-i-ni-se m.d]sars-du-ri[ -hi-ni-se]
ISPUINI, SARDURl FIA ÍGY SZÓL;
ISPUINI, SARDURI FIA,

92. m 163me-nu-a-se mis-pu-ú-i-ni-hi-ni-seI64 [a-li[?]] 97. mme-nu-ú-a-se mis-pu-ú-i-ni[ -hi-ni-se]

' "
(80?) 165[mme-nu- ]ú-a-se mis-pur -ú-i-ni-hi-ni-se a-li[?]] (86?)174 [mme-nu-u-a-"e
' x (867)115 m" ,.. ]h
IS-PU-U-I-nI-l-nI-se
(ÉS) MENUA, ISPUINI FIA [ÍGY SZÓL[?]:]
(ÉS) MENUA, ISPUINI FIA,

166SCHULZ: URU
167KÖNIG: e-'a dhal-
15KSANDALGIAN szerint ideogramm.
16KLEHMANN-HAUPT, KÖNIG: ti-~ú.
159MORDTMANN: vi. A duplikációban is.
1(,9KÖNIG szerint.
16USCHULZ: töredékes jelátírás.
17ULEHMANN-HAUPT szerint.
161Utóbbi három jel átírása SCHULZnál zavaros.
171SANDALGlAN: na. A duplikációban is.
1(,2LEHMANN-HAUPT, MELlKISVILI és KÖNIG szerint.
172SAYCE és SANDALGIAN szerint.
163SCHULZ kivételével.
113KÖNIG: ti-ip-na.
IM SCHULZnál az utolsó három jel zavaros.
165SAYCE és SANDALGIAN szerint. 174MORDTMANN, SANDALGIAN, KÖNIG szerint.
175LEHMANN-HAUPT, MELlKISVILI szerint.
66 67
 98. gisl76ul_di_e sú-hél77 te-ru-ni dhaI178_di_eku 179_u_e180 103. bur-ga-na-ni sú-hé te-ru-ni
gisul[-di_e sú-hé te-ir-]tú (87?)~81[dbal-di-e (87)?182ku-u-e] (90?)192 [bur-ga:na-ni (90?)193 sú-bé te-it-tú]
ÚJ SZOLOSKERTET ALAPÍTOTT / ALAPÍTOTTAK ÚJ ERODÖT ALAPÍTOTT / ALAPÍTOTT AK,
HALDINAK, ÉS[?]
104. te_ruI94_niar-di-se
99. (28) giSl83 . x' ' .
za-a-n "u- h e te-ru-m [te-ir-tú ar-di-se]
[giSha-a 184_ri_e [sú-hé te-ir- ]tú (ÉS) MEGPARANCSOLTA / MEGPARANCSOLTÁK:
ÚJ GYÜMÖLCSÖST ALAPÍTOTT / ALAPÍTOTTAK.
x
105. a-"e -mes. . 119Sd . .. 196. .
GIS U-Ia - (-m-I-egu-du -u-11
100. " . "X' '18S .186x' . . . x GIS-mes ' . I d ' . . 197 (91) 1(]
d
" '
d ]
[-m ,,1-1-a- a-"e [U-Ia - 1-m-(
] [-eo gu- U-U"
U-I~I-e-II,,-tl-tl
(88.)187 u-n
" . "X t . . (88?)188 X' .
[U-Igl-e-I ' .
1,,-1-)11 ,,1-(-d a-] u-n AMIKOR A FÁK TAVASSZAL(?] RÜGYEZNI KEZDENEK[?],
SEMMI SEM VOLT OTT (MÉG) FELÉPÍTVE.
106. (30) dhal_di_e198
3 UDUmes TAGI993UDUmes DlNGIRmes
101. UKKIN200
mis-pu-ú-i-ni-sem.dsarS-du-ri-bi-ni-se
mise-pu-ú-i-ni-]se (89?)189[m.dsars-du-ri-bi-ni-]se [3 UDUmes dhal-di-e ur_pu_]a201_li202
3 UDU DINGIRmes
ISPUlNI, SARDURl FIA, UKKINmes
HALDINAK 3 JUHOT ÁLDOZZANAK FEL, (ÉS) AZ ÖSSZES
102. (29) m me-nu-u-a-"e
'x 190 m.x '"
h. . x
b-pu-u-I-m-_I-m-"e ISTENEKNEK (IS),
(89?)191 m . X m'- '
[ me-nu-u-a- ] "e IS-PU-U-I-m-[ h. . x
"
. ] e-_I-m-"e
(ÉS) MENUA, ISPUINI FIA 107. a-se gis203ul_di ta204_nu20S -Ii

(92) [a-se gisul_dita-nu-li]

AMIKOR A SZOLOSKERTET METSZEM[?],
176SCHULZ kivételével.

177sú-hé helyett MORDTMANN: hu-kan. A duplikációban, valamint a következokben is.

17KSCHULZ. MORDTMANN: dbal- helyett MES 192SANDALGIAN kivételével mindenki szerint.
179MELlKISVILI szerint. Többiek: lu. A duplikációban is, 193SANDALGIAN szerint.
IKIISAYCE, SANDALGIAN, LEHMANN-HAUPT, KÖNIG: lu-ú-e-se. A duplikációban is. 194Az elso két jel SCHUI.:Znál zavaros.
IKI LEHMANN-HAUPT, MELlKISVILI, KÖNIG szerint. 195MORDTMANN: va. A duplikációban is.
IK2SANDALGIAN szerint. 196SCHULZ: qa.
IK3MORDTMANN: is. SAYCE: UN. A duplikációban is, 197LEHMANN-HAUPT, MELlKISVILI kivételével.
IK4LEHMANN-HAUPT, MELlKISVILI, KÖNIG kivételével. 19KSAYCE, SANDALGIAN: dbal-di-(i- )e.
IK5SCHULZ, MORDTMANN, SAYCE: DINGIR. A duplikációban is. 199MORDTMANN: ab. _

IK6SAYCE: MES. A duplikációban is. 2(KJSCHULZ: töredékes jelátírás. König: UKKINmes

IK7 LEHMANN-HAUPT, MEll KISVILI, KÖNIG szerint. 2111KÖNIG: (ur-pu)-ú-a-li.
IKKSANDALGIAN szerint. 2112 SAYCE,SANDALGIAN:
ha-a-Ii dbal-di-e 3 UDUmes
IK9KÖNIG szerint. 2113 MORDTMANN: is.
1911SCHULZ: töredékes jelátírás. 2114SCHULZ: ke4, SAYCE: um / dub.
191SANDALGIAN, LEHMANN-HAUPT, MELlKISVILI szerint. 2115MORDTMANN: hu.
68 69
 108. Kommentár
dhal-di-e 3 UDU TAG2063 UDU DlNGIRmes UKKINmes
[3-UDU dhal-di-]e ur[-pu_a_]1i207
(93)208[3 UDU DlNGIRmes
UKKINmes] 1. Ualdi az urartui pantheon foistene. Eredetileg talán egy Nagy-Zábu völ-
gyében élo törzs istene volt,218az urartui állam kialakulása után azonban olyan
UALDlNAK 3 JUHOT ÁLDOZZANAK FEL, (ÉS) AZ ÖSSZES nagy szerepre tett szert, hogy az már-már monoteisztikus színezetet kezd ölte-
ISTENEKNEK (IS). ni: o kapja mindig a legtöbb áldozatot, és egyedül ot illeti meg az istenek
között az ewri, "Úr" cím?19
109. a-se giS209ul_dime-sú21O_li
[a-se gisul_di me-sú-]Ii 4. A KÁ sumerogramm jelentése "kapu". A nyelvtani többes ellenére egy
kapuról van szó, melyet ISpuini és Menua vésetett, és amely tulajdonképpen
AMIKOR A SZOLOSKERTET SZÜRETELEM[?], nem más, mint a feliratot tartalmazó sziklafiilke. Ez a sziklafiilke érdekes
110. hasonlóságot mutat a susi-szentélyek bejáratával. Erre még az 54. és 60. pont-
(31) dhal-di-e 3 UDU TAG 3 UDU DlNGIRmes UKKINmes ban visszatérünk.
(93?)2;) 3 UDUmes d[hal-di-e] ur[-pu_a_]li212(94?)213[3 UDU
DINGIRmes UKKINmes] 6. Az a$use szó jelentése lehet "felszentelo áldozat, áldozati ajándék",220
vagy inkább "ünnep".22IA manuse szó a man- létigébol származik.
UALDINAK 3 JUHOT ÁLDOZZANAK FEL, (ÉS) AZ ÖSSZES
ISTENEKNEK (IS). Úgy tunik ebben az esetben, hogy az ünnep a felsorolt áldozatok bemutatá-
sátjelenti; mégpedig Siwini, azaz a Napisten hónapjában. Ez a hónap a tavaszi
' napéjegyenloség, vagy a nyári napforduló idopontjában kezdodhet, így ekkor
111. GESTIN '14 x' . . 1" . x' ..' X '15 .
- me-:>I-1-U-l-nJme-) e-:>Ime-el e I-mu-:>e-
[ ma-]a-nu-u- kapják a következo istenségek a nekik járó áldozatokat.
ni
8. Ualdi ebben a szakaszban fiatal állatokat kap, szemben akár a következo
[GESTlN me-si-i216-ú-li-ni94?217me-Ji e-si m[e-ei el-]mu-s[e ma-a-
nu-ú-]Ii szakasszal. Ebbol arra következtethetünk, hogy itt Ualdi fiatal vagy gyermeki
aspektusáról lehet szó.
A BORT GYUJTSÉK ÖSSZE[?], ÉS AZ ÉGNEK FOGADALOM
LEGYEN[?].
9. Feltuno a tizenhetes szám többszöri használata itt és majd a következok-
ben. Talán egy Urartuban kultikus jelentoséggel bíró számról van szó. (Yö.
46.) Feltuno, hogy az Ószövetség szerint Noé a második hónap 17. napján
száll be a bárkába, és a hetedik hónap 17. napján köt ki az Araráton. (Gen. 7,
206 MORDTMANN: ab. ll., illetve 8, 4.)222
207 lásd 191. pont.
20KSANDALGIAN kivételével.
209 MORDTMANN: is.
12. Uutuini neve kapcsán feltuno az urartui szövegekben eloforduló IJu-{u-
210 MORDTMANN: hu. tu-IJjkifejezés.223Különösen a -tu-IJj végzodésre érdemes itt figyelni, össze-
211 SANDALGIAN szerint.
212 lásd 191. pont. ZIKBIAGOV, 1978. .
213 LEHMANN-HAUPT, MELlKISVILI, KÖNIG szerint. 219 <HU *ewr-, ahonnan a hurri ewri .,királi'. HAéIKIAN. 1985.46. és 57.
214 MORDTMANN, SAYCE: du. 220 KÖNIG, 1955-57.
21; MORDTMANN nem tudja értelmezni. SAYCE, SANDAl GIAN: tu. LEHMANN-HAUPT: su. 221 MESCSANINOV, 1978.58.; DJAKONOV,1963.
216 KÖNIG kivételével.
222 RlEMSCHNEIDER, 1963.
217 SANDALGIAN szerint. 223 MELKISVILI, 1960. (=UKN). 156. Ali + Al. 28.
70 71
vetve a LUGAL-tubJ; "birodalom, uralkodói hatalom", és amélu-tu-bi, "alatt-
való, lakosság" kifejezésekkel. A bututubj szót a kutatók a but- "fordul, oda-
fordul (valakihez)" szóból etimologizálják, így jelentése talán "hatalom, ál-
dás,,224vagy "siker, szerencse".225Így ljutuini a szerencse, élet, öröm kifeje-
zésekkel lenne kapcsolatban. Érdekes itt még a burri párhuzam: budane
"sors", illetve lfudena, lfudelulora az újszülött sorsát kijelölo burri istenek.226
A -tubi rag, úgy tunik, az egyénnek a társadalomban elfoglalt helyét, vi-
szonyrendszerét határozza meg: vö. -bi rag, amely valamihez tartozást, vala-
mitol vagy valakitol való származást jelent. A bututubj kifejezés ugyanezt
jelentheti általánosabb értelemben: egy ember sorsát, képességét, hatalmát,
befolyását, valami olyasmit, amit az istenek szabnak meg számára. A hut-
igébol való származtatás és a hurri párhuzam alapján talán némi fényt vethe-
tünk arra, hogyan látta sorsának és képességeinek eredojét az urartui ember:
A megfelelo isten születése pillanatában "fordul oda" az újszülötthöz, és
"mondja ki" jövendojét: sikereit és kudarcait, de a társadalomban elfoglalt
helyét is.
F. W. König szerint ljutuini ljaldi felesége.227
13. Turani F. W. König szerint Teiseba felesége.228Egy feliraton elofordul
egy töredékes ...turani helynév;229talán egy lokális istenség lehetett.
14. Ua valószínuleg szintén egy lokális istenség. A Karahan környékén talált
feliratokon fordul még elo. Karahan a Yan-tótól északkeletre található. Talán
Ar~iuni, vagy Nisi[...] várossal azonos, ahol Ua tisztelete elofordulhatott?30
(Yö. 51, 70.)
16. Sebitu neve a Mahmud-Abadban talált feliratokon fordul elo.231
Mahmud-Abad 25 km-re délre található az iráni Rezaiyehtol,232így Sebitu
talán egy Zagrosban tisztelt lokális istenség.
224 MESCSANINOV, 1978. 135.
220 HAéIKIAN, 1985.47.; KÖNIG, 1955-57. butil- "gyözni, sieresnek lenni".
226 HAéIKIAN, 1985.47.
227 KÖNIG, 1953.
228 KÖNIG, 1953.
229 MELKI~VILI, 1960. (=UKN). 28, 2. 6. Yö. RlEMSCHNEIDER, 1963.
230 SALVINI, 1989-90.
231 SALVINI, 1977.
232 KLEISS- HAUPTMANN, 1976.33.
72
19. Diduaini F. W. König szerint kovácsisten. Szerinte ugyanis a did- ige a'
fémmegmunkálást jelenti.233 I. Hacikian szerint viszont dltidltyulose "rész,
hányadrész, ingóság", és a hurri tid- "eloszt, szétoszt" igével együtt a tidene
"elkülönít, szétoszt" szóból származik.234
20. A holdisten neve a duplikációban eloforduló Selardi F. W. König sze-
rint -ardi "rendezo, méro", ezért Selardi a teliholdnak felel meg?35(Yö. 47.)
21. Ennek a szakasznak az értelmezése szerteágazó problémát vet fel. Úgy
tunik, ljaldinak valamiféle szent fegyvere részesül itt kultikus tiszteletben, bár
a "fegyver" szó elofordulása kérdéses. G. A. Melikisvili a suri szót fordítja
fegyvernek.236F. W. König, illetve a német iskola szerint ez a szó inkább
"harci kocsi" jelentésu.237
Az utóbbi ötven évben több nagy méretu lándzsahegy került elo az ásatáso-
kon. Ismert a karmir-bluri bronzedények ábrázolása, amelyek azonban lán-
dzsán kívül lehetnek lándzsaszeru fák238vagy a tuzkultusz nyomai.239Az
urartui életfamotívumok egyik fajtája is meglehetosen lándzsaszeru.
Az "eldobott lándzsa" az adott terület meghódításának szimbóluma. A lán-
dzsa a tér legyozésének eszköze, átvitt értelemben pedig az axis mundi, a
szakrális tér összekötettésének, átjárhatóságának a szimbóluma.24oTalán ez a
motívumjelenik meg az urartuiak lándzsaszeru szent fájában és magában ljal-
di szent lándzsájában.
23. Quera nevét - a kutatók a qewra "föld, talaj" kifejezéssel hozzák össze-
fiiggésbe.24IM. Riemschneider ennél is továbbmenve anya- és földistennonek
tartja, akinek a neve a sírkultusszal függ össze.242
24. Eliprirol megint nem tudunk semmit. Nevének második tagja az -ipri szó
Sarduri apjának Lutiprinek nevében is szerepel. A szó valószínuleg az euri,
m KÖNIG, 1955-57.
l34 HAélKIAN. 1985.46.; DJAKONOV. 1963.
BS KÖNIG, 1953.
236 MELIKI~VILI, 1959.
231 KÖNIG, 1955-57.; CALMEYER, 1974.; CALMEYER, 1979.; HANC;AR. 1961.; EICHLER,
1984.; A. BELl-t azonban König is fegyvernek fordítja.
238 HANC;AR, 1961.
239 KHLOPIN, 1977.
NO ELIADE, 1968. 468.
241 KÖNIG, 1955-57; MESCSANINOV, 1978. 182-184.; HAélKIAN, 1985.56. és DJAKONOV,
1963.
142 RlEMSCHNEIDER. 1963.
73
 "Úr" szó archaikus változata. ISpuinifiának, Menuának maradt fenn egy Elip-
rinek szentelt sztéléje.243
25. Taraini lehet a lokális istenségek újabb képviselöje: Ismert egy töredé-
kes Tarra... .helynév?44Az értelmezési lehetöségek azonban mást is megen-
gednek. A tarae szó jelentése "sokaság, tömeg", a taraie szóé "nagy, hatal-
mas, erös".245A taraiuhi szó jelentése 1. 1. Mescsaninov szerint "fönemes,
föúr",246I.Hacikian szerint "kitunö, nagyszeru, remek, erös".247Feltunö újra a
-hi rag, amely valamihez tartozást jelent. 1. Friedrich utal még egy királyi
titulatúrára, amelyben a tar-a-i-e kifejezés szerepel, ez szerinte az akkád dan-
nu ("nagy") szónak felel meg.248
Úgy tunik, a taraiuhiszó a "nagyságra, kiválóságra" utal. A kiválók a társa-
dalom és a hadsereg vezetö emberei; velük lehet kapcsolatban Taraini isten.
27. Irmu~init II. Sarduri király említi <;avu~tepében(Sardurifiinili) emelt
szentélye kapcsán. M. Salvini szerint a Gürpinar völgyének helyi istensége
lehetett. 249
28. Az itt említett istenség problémás. M. Riemschneider szerint a halált ve-
zetö isten.25oF. W. König szerint a lelkeket az alvilágba kisérö isten.251
M. Tsereteli szerint viszont virágzást hozó (=növelö) isten.252
A problémát az okoza, hogy az sem világos, melyik jellel végzödik tulaj-
donképpen egy szó, és kezdödik a másik. G. A. Meliki~vilitagolása:
u-ru-li-li u-e-si-u-a-li, F. W. Königé: u-ru-li-li-u-e si-u-a-li.
Az elsö ránézésre világos, hogy nem a neve van megemlítve az istennek, ha-
nem a funkciója, az, hogy mit cselekszik. Ebben az esetben pedig a mondatba
kell egy vonatkozó névmás, egy állítmány és egy tárgy.
Az elsövei nincs gond: az alusejelentése "aki valaki". Az állítmányt keresve
rögtön a si-u- "átvisz, áthoz, elvisz" ige tunik a szemünk elé. (uesi-u- ige nem
ismeretes. Ami persze nem jelenti azt, hogy nincs.) Tárgyas ige lévén az -ali
. 243 MELlKISVILI, 1960. (=UKN) 104.
244 KÖNIG, 1955-57.
245 MESCSANJNOV, 1978.294-295.
246 MESCSANINOV, 1978.295.
247 HACIKIAN, 1985.69.
24' FRIEDRICH, 1933. 35-36.
249 SALVINI, 1989-90.
2;11 RIEMSCHNEIDER,
1963.
2;1 KÖNIG, 1953.
252TSERETELI, 1928. 48.
74
rag egyes szám harmadik személyu cselekvöt jelent - ez megfelel nyelvtanilag
a vonatkozó névmásnak - és többes számú tárgyra utal. Marad az u-ru-li-li-u-e
~LÓ.Itt rögtön az -(a)we pluralis dativus rag tunik fel. így a fordítás: aki átviszi
"alaminek vagy valami számára. A valami lenne itt az undili szó: F. W. König
szerint jelentése "halott, meghalás, kiszakítás".253
F. W. König szerint a duplikációban si-ú-a-li helyet si-a-li áll, így itt az int-
ranzitív si-a- igét kellene keresnünk. Az ige tranzitivitását azonban teljes mér-
tékben alátámasztja a cselekvö ergativus-esete (alu-se).
A mondat legbiztosabb pontjának így az "áthozást, átvivést" jelentö ige tu-
nik. Ez alapján ez az istenség valamiféle rite de passage-istenség lehet, akár
az életböl halálba, de akár fordítva is, vagy bármiféleképpen a szentbol a pro-
fánba vagy fordítva.
34. F. W. König szerint Zuzumaru a hurri Kumarbi megfelelöje?54Annyi-
ban igazavan, hogy ha az urartuiistenvilágolyanközeláll a hurrihoz,minta
nyelv, akkor Kumarbinak, vagy valami hasonló istenalaknak rejtöznie kell az
urartui istenek'között.
37. Ziquni vagy Ziuquni ismét egy lokális istenség lehet. Zinglln földje 1.
~ulmánu-a~arédu idején az Uruatritörzsszövetség része.255Az urartui szöve-
gekben is -elöfordulZiuquni földje, amely a Van-tótól északra terülhetett el, a
mai Kefkale kömyékén?56
38. Ura megint csak egy lokális isten lehet. F. W. König és M. Salvini sze-
rint257a Van-tótól északra levö, kultikus tiszteletben részesülö szent hegyröl
lehet szó.
39. Ar~ibedini neve összetett névnek tunik, de a két tag értelmezése kétsé-
ges. Az aT$i-szó AT$iniwi város nevében bukkan fel, valamint az aJ"$ibi"sas"
szóban.258
F. W. König szerint bedi(ni) "gazdagság, teljesség,,;259ez alapján értelmezi
az isten nevét "lóban való gazdagságként". 1. 1. Mescsaninov és 1. Hacikian
szerint mutatószó:."valami irányában, valami felé".260
HJ KÖNIG, 1955-57.
254 KÖNIG, 1953.
m SALV/NI, 1989-90.
l56 KLEISS _ HAUPTMANN, 1976. 12.
251 KÖNIG, 1955-57.; SALVINI, 1989-90.
l5K HAtIKIAN, 1985.54.
lW KÖNIG, 1955-57.
75
 40. Úgy tunik, az ami az urartui nyelvben egy személynek valamiféle pozi-
tívum felé irányuló cselekvoképességétjelenti (vö. 58.), jóindulatát, kegyessé-
gét, egy uralkodó esetében egyfajta clementiát, amely eredetileg talán egy ma-
naisztikus képzet lehetett, majd antropomorfizálódott, istenalakká vált. Ezzel
Arni az ún. "fogalomistenek" sorát nyitja meg az urartui hitvilágban.
41. Az iniriase G. A. Melikisvili szerint "istenség", F. W. König szerint
tJaldi fiatalságát, ifjúságát jelenti.26\ Jobb híján bármelyik értelmezés elkép-
zelheto, bár egyik sem áll biztos lábakon. Ami egyértelmunek tunik az az,
hogy egy újabb isteni tiszteletben részesülo fogalomról van szó, amely tJaldi-
hoz kapcsolódva megmaradt manaisztikus, mágikus szinten, mint tJaldi egy
tulajdonsága, képessége.
42. F. W. König szerint tJaldi felnottsége, "hatalma telje".262Az alsuise je-
lentése bizonyosan "nagyság, magasztosság, hatalmasság".263Királyi titulatú-
rákban is elofordul. A hatalom tJaldihoz kapcsolódó, manaisztikus, mágikus
képzete lehet, egyfajta imperium.
43. A szerkezet hasonló az elozo két egységhez, így az értelmezésben is ha-
sonlóság áll fenn. A különbség annyi, hogya diruse fogalommal, az iniriase
szóhoz hasonlóan, nem tudunk mit kezdeni. 1. 1. Mescsaninov szerint fordítá-
sára nincs lehetoség.264 I. M. Djakonovszerint"beleegyezés,egyetértés,kö-
nyörület".265F. W. König szerint "tJaldi öregsége".266
44. Arról, hogy kik tJaldinak eme kíséroi, semmit sem tudunk. Valószínuleg
ketten lehettek, és mindegyikükegy bikát és két juhot kapott, mint az elozoek-
ben.
45. A viharistennek, Teisebának a kíséretérollehet szó. Ugyanaz vonatkozik
rájuk, mint az elobb tJaldi kíséretére.
21\0 MESCSANINOV, 1978.88-89.; HAéIKIAN, 1985. 117.
21\1KÖNIG, 1953.
262 KÖNIG, 1953.
21>3KÖNIG, 1955-57.; MESCSANINOV, 1978.33-34.; HAéIKIAN, 1985.64.
264 MESCSANINOV, 1978.98.
m DJAKONOV, 1963.
21\6KÖNIG, 1953.
76
46. F. W. König szerint, ha az elobbiekben tJaldi és TeiSeba kíséretérol volt
szó, akkor most Siwini kíséretének kell következnie?67 Emellett szól a pIura-
lis dativus végzodés (=awe) és a két bika, mint áldozati állat. Feltuno a tizen-
hetes szám újabb felbukkanása: kétszer 17, azaz 34 juhot kapnak. (Vö. 9.)
M. Salvini viszont utal a mahmud-abadi feliratokra, ahol felbukkan egy
Arfu 'arasaunevu istenség.268Ebben az esetben egy Zagrosz-beli lokális isten
lenne.
47. Ezzel a szakasszal egy újabb kategória, a városvédo istenek sora követ-
kezik. Ardini, az asszír forrásokban Mu~a~ir, Urartu vallási centruma, az
Urmia-tótól délnyugatra, a mai Rowanduzhoz közel. Eredetileg önálló városál-
lam. ISpuiniés Menua csatolják az urartui államhoz, a Meher Kapisi-felirat ál-
lítása körüli idokben.269tJaldi isten központi kultuszhelye.270II. Sarru-kín
rombolja le Kr. e. 714-ben.
A város neve a hurro-urartui *ard- tobol származik. Ebbol származik a hurri
{lrde "város" szó is. Az urartui Ardini város nevének jelentése így tulajdon-
képp maga "a Város". Az *ard- to eredetileg "kerület, kisorsolás, kiosztás, jut-
tatás" jelentésseI bírhatott/71 ugyanezzel a szóval találkozunk aHoldisten,
~elardi nevében is. (Vö. 20.)
48. Qumenu a hurri Kumrne, a mai Komane a Nagy-Zábu felso szakaszán.272
A hurri Tessup és az urartui Teiseba kultuszközpontja.273
49. Tuspa az urartui állam politikai központja, a Van-tótól keletre, a mai
Van város területén. Siwini központi kultuszhelye.274
50. "tJaldi városa" már rejtélyesebb. Güzakban, a Van-tó északkeleti partján
talált feliratokban is szerepel.275Ez körülbelül az a vidék, ahol Ziuquni földje
ISfeküdt. Ismert egy 1955-ben Adil~evaz környékén talált felirat, amely sze-
rint "tJaldi városa" Ziuquni földjén van.276M. Salvini szerint ISpuiniés Me-
1f,7KÖNIG, 1953. 149.
If,KSALVINI, 1977.
110"MELlKISVILI, 1960. (=UKN) 19.
'/CI DIAKONOFF - KASHKAI, 1981. 9.; KLEISS - HAUPTMANN, 1976.28.
III DIAKONOFF - STAROSTIN,1986.26.
m DIAKONOFF - KASHKAI, 1981. 70.
!71 MELlKISVILI, 1965.
!)ol Uo.
m MELlKISVILI, 1960. (=UKN) 65. 66. - DIAKONOFF - KASHKAI, 1981. 38.; KLEJSS -
HAUPTMANN, 1976. 16.
"h MELlKISVILI, 1960. (=UKN) 278.
77
 nua építtették.277Kérdéses, hogy mi köze van "Baldi városaként" Ardinihez.
Ismeretes, hogy Ardini eredendoen önálló városállam volt, nem tartozott a
konkrét urartui törzsterülethez. Talán egy Baldi-evocatióról van szó, egy Bal-
dinak emelt városról, miután ISpuiniés Menua bevonult Ardinibe?
Feltuno, hogy itt és a következo szakaszban több védoistennel van dolgunk,
akik viszont összesen ugyanannyi áldozatot kapnak, mint a korábbiak. Talán
itt egy "alacsonyabb rendu" védoszellem-testületrollehet szó.
51. Ar~uniwi város M. Salvini szerint a mai Karahan közelében volt,278
Muradiyétol északkeletre.279Bár meg kell jegyezni, hogy G. A. Melikisvili és
1. M. Djakonov szerint nem tulajdonnév, hanem köznév.280Több feliraton is
elofordul.281
52. A dasi szó értelmezése bizonytalan. F. W. König szerint valamilyen
lótulajdonság.282M. Riemschneider szerint Baldi védoszelleme, akinek a neve
a következo szakaszban található Suba.283
Yalószínuleg inkább újra egy Baldi-derivátumról, egy manaisztikus foga-
lomról, képességrollehet szó, de hogy pontosan mit takar, nem tudjuk.
54. Baldi kapuja: talán épp maga a Meher Kapisi-felirat. (Yö. 4.) Ennek
kultikus tisztelete némi fényt vet a sziklafülkét övezo 19-20. századi mitikus
szemlélet eredetére. Ahogy az újabb korokban a fülke mögött Szt. János vagy
Mithra rejtozik, talán úgy rejtozött ott az urartuiak hite szerint maga Baldi. Ha
pedig a kapu Szt. János éjszakáján "nyílik meg", ugyanúgy összpontosulhatott
a fülke körül kialakult kultusz a nyári napforduló idejére. Ez pedig a 6. pont-
ban említett probléma kapcsán arra enged következtetni, hogy az az ünnep,
amelyen mindezeket az áldozatokat bemutatják az isteneknek, a nyári napfor-
dulóhoz kötheto.
55. Eridia vagy lrdia a hurri lrrite városnak felel meg. A Yan-tótól délre ta-
lálható. Idojárásistene már Mittani idejébol ismert.284
277 SALV INI, 1989-90.
27K SALVINI, 1989-90.
279 KLEISS - HAUPTMANN, 1976. II.
2KO DIAKONOFF - KASHKAI, 1981. 13.
2KIMELlKISVILI, 1960. (=UKN) 27.97.99. hátoldal
2K2KÖNIG, 1955-57.
lK3 RIEMSCHNEIDER, 1963.
lK4 DIAKONOFF - KASHKAI, 1981. 31.
78
56. Wisini lokalizációjára 1. M. Djakonov és S. M. Kashkai két lehetoséget
említ: vagy a Yan-tó déli részén, a mai Bitlis közelében volt, vagy az Urmia-
lótól nyugatra, a mai Usnaiyeh környékén,z85F. W. König az elso lehetoség
mellett teszi le voksát/86 míg W. Kleiss, H. Hauptmann és M. Salvini az utób-
bi mellett: szerintük Wisini Rezaiyehtol nyugatra van 26 km-re, a mai Qal'eh
Ismail Aga helyén.287
58. Yö. Arni isten nevével a 40. pontban. A különbség mindössze annyi,
hogy itt az ami fogalma Haldihoz kapcsolódva megmaradt manaisztikus kép-
I.etnek,mint például az iniriase, alsuise, diruse fogalmak.
60. A Baldi-szentélyek külalakjára vonatkozó egyik forrás II. Sarm-kín
khorsabadi reliefje, amely a mu~a~iri Baldi-templom Kr. e. 714-ben történt
kifosztását ábrázolja. Fontos források még a Toprakkale, Anzavurtepe és AI-
tIntepe környékén talált romok. Mind a háromra jellemzo a négyszögletes
alaprajz sarokrizalittai, a szuk bejárat két .Iépcsofokkalés négyszögletes belso
t:ellával. 288
M. Salvini szerint viszont ezek a szentélyek nem a khorsabadi relief temp-
Iomábrázolásával megegyezoen néztek ki. Szerinte a susi inkább toronytemp-
lom: ezt az extrém vastag falak (2,5-3,8 m) bizonyítanák.289
Akár igaza van M. Salvininek, akár nem, az biztosnak tunik, hogya susi-
szentélyek és az ún. kapuk (KÁ) között sajátságos összefüggés áll fenn. (Yö.
4., 54.) Azok a sziklafeliratok, amelyeket egy kapuszeru fülkébe véstek, mint
például a Meher Kapisi-felirat is, pontosan úgy néznek ki, mint az említett
sI/si-szentélyek bejáratai, bezárt ajtóval.290Ezáltal ezek a kapuk tulajdonképp
ugyanúgy szentélybejáratok, mint a susik bejáratai.
64. G. A. MelikiSviliszerint egyszeruen algani "hegy", F. W. König szerint
"hegyi legelo".29\L M. Djakonov és 1. Hacikian szerint alg/ya "határ, mezs-
gye".292
G. A. Melikisvili értelmezése nem elégséges, mivel ennyibol nem tudjuk
megkülönböztetni a szintén "hegy" jelentésu baba szótól. F. W. König értel-
m DIAKONOFF - KASHKAI, 1981. 101.
2K!> KÖNIG, 1953.
2K7 KLEISS - HAUPTMANN, 1976. 32.; SALVIN!, 1989-90.
2KK KLEISS,1963-64.
2K9SALVINI, 1979.
290 TARHAN - SEVIN, 1975.
2"1 KÖNIG, 1955-57.
2'J2 DJAKONOV, 1968.; HAClKIAN, 1985.58.
79
 mezése elfogadható, hiszen tudjuk, milyen fontos szerepet játszott a transzhu-
máló állattartás az urartuiak számára. De 1.Hacikian véleménye iS'elfogadható
- ebben az esetben egy "határvédo" istenrol lenne szó.
A két nézopont ugyanakkor nem feltétlenül mond ellent egymásnak. Hiszen
a központi, termékeny földekhez képest (ebani, 63.) a transzhumáló állattartás
helyszíne, a föld
terméketlen hegyi legelo egyf~ta határ, mezsgye, amin túl az "ellenséges",
következik.
66. Az atqana név az atqanad- "szentel, felajánl,,293igével függ Össze.Fon-
évnek tunik, ,,(valamely istennek tett) fogadalom, fel~ánlás" jelentésseI. Az
ebben a pontban emlitett istenek vagy lények funkciója talán a szakrális foga-
dalmak, felajánlások és / vagy azok teljesítésének "ellenorzése".
F. W. König az áldozati bika-juh arány I:2-rol 1:7-re való módosulása
alapján úgy gondolja, hogy itt valamiféle "idoméro" istenek szerepelnének.
A hónap elso 14 napja tartozna hozzájuk, Selardi napjáig, azaz a teliholdig. Ez
idoszak alatt hetente egy bikát és naponta egyjuhot kapnának.294
67. F. W. König szerint az atqana-istenekhez hasonlóan "idoméro" istenek:
övék a fogyó hold kétszer hét napja.295
69. Aniribi J. Friedrich szerint "áldozati állat",296F. W. König és 1. 1. Me-
scsaninov szerint "csorda" vagy abból egy állat.297M. Tsereteli szerint "ezüst,
jpénz,
ószág".kincs".2981.
299 M. Djakonov és 1. Hacikian szerint "tehén" vagy "marha,
ijaldi niribije bármelyik lehet: egy darab adott (esetleg áldozati) állat vagy
abból egy egész csorda. Vagy annak (azoknak) valamilyen "másolata", bronz-
ból vagy fémbol, ahogy König gondolja.300Vagy lehet ijaldi "marhája", nem-
csak valóságos, hanem átvitt értelemben is, ahogy például a régi magyar
nyelvben jelentette a "sok jószága, marhája van" kifejezés az illeto vagyonát,
gazdagságát. Ebben az esetben újra egy ijaldihoz kapcsolódó manaisztikus
képzet bukkan fel, ijaldi gazdagsága.
293 hely".
KÖNIG, 1955-57.; MESCSANINOV, 1978. 68-69. - SzerilHe a szó jelentése itt: "szent
294 KÖNIG 1953
295 KÖNIG: 1953:
296 FRIEDRICH, 1933.4-5.
297 KÖNIG, 1955-57.; MESCSANINOV, 1978.231-233.
m TSERETELI, 1928. 48.
299 DJAKONOV, 1968; HACIKIAN, 1985. Ill. és 114.
300 KÖNIG, 1955-57.
80
70. Ha Ua istent egy Van-tótól északra-északkeletre tisztelt lokális istenként
határoztuk meg (Vö. 15.), akkor Nisi... város is valahol erre lehetett.30'
71. A baba valószínuleg a hegységek negativ, kopár, terméketlen aspektusa,
l'Ilentétben az alganival. (Vö. 64. pont.)
72. Arubainival, úgy tunik, egy egészen új szakasz következik az istenlistán.
Ez onnan derül ki, hogy amíg ijalditól a hegyekig csökkeno tendenciát mutat-
nak az áldozati állatok, addig Arubaini újra többet kap pusztán néhány birká-
lIál.Ebbol úgy tunik, hogy egy új sorrend nyílik meg ezzel a szakasszal.
F. W. König szerint Arubainivel a negatív, démonikus erok sora követke-
l.ik.302M. Riemschneider szerint viszont az alsóbbrendu, szolgáló szellemek
kerülnek sorra.303
G. A. Melikisvili azonban az áldozati állatok értelmezésén keresztül az iste-
nek nemi elkülönülését próbálja tetten érni. Szerinte a gudÁB ideogramm az
íljasszír szövegeknek megfeleloen "tehén" jelentéssei bír. Ezáltal Arubaini az
istennok sorát nyitja meg. Mivel pedig ennek a listának vezetoje Arubaini,
ké~enfekvonek tunik, hogy o egyben ijaldi felesége. Ha pedig Ardini ijaldi
kultuszhelye, akkor egyben Arubainié is.304
73. A második karaktert F. E. Schulz óta mindenki ba jelként értelmezte.
így F. W. König az isten nevét a baba(ini) "terméketlen magashegység" fo-
galomhoz kötötte.305G. A. Melikisvili szerint azonban a név igazi olvasata:
[Iuba. (A ba és a bu jel valóban könnyen összekeverheto.) Ez pedig a hurri
[Iepat istennore emlékeztet. ijuba így Teiseba felesége, központi kultuszhelye
Qumenu.306
74. Tuspuea F. W. König szerint a sziklák, meredélyék istene.307G. A. Me-
likisvili szerint Siwini felesége; mindkettojüknek az etimológiailag Tuspuea
nevével rokon Tuspa volt a központi kultuszhelyük.308
101 DIAKONOFF - KAsHKAl, 1981. 117.
102 KÖNIG, 1953. 154. és 159.
103 RIEMSCHNEIDER, 1963.
104MELlKISVILI, 1965.
105 KÖNIG, 1953.
106 MELlKISVILI, 1965.
307 KÖNIG, 1953.
30HMELIKISVILI, 1965.
81
 75. Awi F. W. König koncepciója szerint Arubaini felesége, a sivatag dé-
mona.309
76. Aia ismeretlen számunkra. König említett koncepciója alapján Baba
(=.(juba) felesége és a völgyek démona.3IO
77. Sardi megint ismeretlen isten. F. W. König egyébként a fentebb említett
koncepciójában Tuspuea feleségének, a sztyeppék démonának véli.311
78. $inuiardi nevében az -ardi tag feltunése figyelemreméltó. König szerint
.az újhold, a negatív "fekete hold" istene.312(Vö. 20.) Úgy tunik, az ardi szó
valamilyen kimért, kiszabott teret (vö. Ardini városa, 47.) vagy idötjelent.
79. lpbari nevéhez vö. ipb- "összetör, megsért",3\3iplvbari "rombolás, le-
rombolt (dolog)".314A hurro-urartui *iwh- töböl származik.315Egy pusztító,
romboló démonróllehet szó.
83. Adia személye ismeretlen számunkra. Feltunö azonban az -adi rag feltu-
nése az urartui nyelvben: am-adi "ös, elöd", hur-adi "harcos". Ez rokon ere-
detu lehet a hurri -ad- raggal, ami valaminek az "arcát", jellemzö tulajdonsá-
gát fejezi ki.316
85. Apluralis dativus végzödés és a négy juh mint áldozati állat arra mutat,
hogy egy négy fös isten-, szellem- vagy démontestülettellehet dolgunk. Maga
az aini szó egyébként "valaki, bárki, akárki, egyvalaki" jelentésseI bír.317
A legalacsonyabb rendu "alkalmi" isteni lények lehetnek, egyfajta alkalmi
szellemek.
86. Az ardi szóval már igen sokszor találkoztunk (vö. 5, 20, 47, 78. sza-
kasz). Itt fogalomistenként vagy "fogalomszellemként" bukkan fel min.ta "ki-
309 KÖNIG, 1953.
310 Uo.
311 Uo.
312 Uo.
313 KÖNIG, 1955-57.; MESCSANINOV, 1978. 146.
314 HAClKIAN, 1985. 143.
315 DIAKONOFF - STAROSTIN, 1986. 60.
316 HAClKIAN, 1985.62.
317MESCSANINOV, 1978. 20-22.
82
mért, elhatárolt" tulajdonságok manaisztikus képességeiböl született mitikus
lény.
93. Ez a szakasz kissé zavaros. A bedi szó azonos a legutóbb a 89. szakasz-
ban felbukkanttal. Sani "edény",318a qabqarilini szó a qabqar- "körülvesz,
rátámad, megrohamoz,,319igéböl származik. F. W. König szerint sani qabqa-
rilini "edényeket teleönteni".320
Valószínutlen viszont, hogy a három bikát és harminc juhot, ami a követke-
zö egységben áll, edényben áldozták volna fel. Hacsak nem feldarabolva,
egyfajta égöáldozat formájában. Így viszont "ideillik" a qabqarilini szó, ami-
nekjelentése így: "feldarabolva".
94. Az áldozati állatokról volt szó, a többi viszont zavaros. Az ui önmagá-
ban tagadószó, bár lehet, hogy a töredékben még folytatódna. F. W. König
szerint a hiátusban tis- "aratni" ige, illetve a duplikátumban ennek valamilyen
ragozott formája áll (tipna).321Lak- "eltávolít, elvisz,322vét,323elront, megron-
gál,,324- ez az ige tunik a szakaszban a legbiztosabbnak. Aluke 1. 1. Me-
scsaninov szerint "minden esetben, bármikor, mindörökre".3251. M. Djakonov
szerint "aki, ami".326Az ardini az ardi töböl képzett szó. (Vö. 5, 20, 47, 78,
86. szakasz) .
99. Az urartui források között sok olyan szöveg van, amely szölöskertek
vagy gyümölcsösök alapításáról szól, egybekötve város és szentély építésé-
vel.327Úgy tunik, a királyság léte összefügg a király által alapított kert fáinak
létével, terméshozamával.328A szölöskert és gyümölcsös alapításával ISpuini
és Menua szimbolikusan saját maguk és államuk hatalmát, jólétét alapították
meg.
100. Utalás az urartui alapítás elötti idökre: "semmi sem volt ott felépítve",
tehát szimbolikus értelemben civilizálatlan, terméketlen hely volt - mígnem
'lK MESCSANINOV, 1978.267.; DJAKONOV, 1968.; HAéIKIAN, 1985.48.
119MESCSANINOV, 1978.179-180.
120KÖNIG, 1955-57.
121KÖNIG, 1955-57.
122MESCSANINOV, 1978. 185-186.
123KÖNIG, 1955-57.
124DJAKONOV, 1963.
125MESCSANINOV, 1978.34.
126 DJAKONOV, 1963.
127MELlKISVILI, 1960. (=UKN) 65.137.167. 172.268.275.276.281. 372. 373.
12KHAN<;:AR, 1961.
83
 megérkezett ISpuini és Menua, és szölöskertet, illetve gyümölcsöst alapított.
103. A bllrganani jelentése vitatott, íme a variációk: "eröd",329"legeloterü-
let, karám",33o"szentély",33Ia templom és a palota állatait, gabonáját tároló
raktár.332A szó a *bhrg'h- "magasnak lenni" szóból ered.333Talán mégiscsak
valamiféle erodröllehet szó, amelyhez persze raktár is tartozhatott. Szölöskert
és gyümölcsös mellett ez sem elhanyagolható egy királyság alapításához.
105-11 I. A parancs tárgya és idöpontja zavaros. F. W. König szerint glld-
"rügyezni", amit meg is tudnak cselekedni a fák, különösen tavasszal, ami az
/Ii aldini jelentése lenne.334Úgy tünik, a szüreti év három szakaszáról van szó.
A 105. szakaszban a fák tavaszi rügyezése, a 107-ben a szölö tavaszi elöké-
szítése (metszése?), a 109-ben pedig a szüretelése van soron. Az utóbbi két
esetben az ige személyragja szerint a cselekvö maga az uralkodó. Mindez újra
csak a szölöskert szimbolikus jelentöségére, a kert bösége és az állam jóléte
közötti mitikus viszonyrendszerre utal. Zárásképpen, a lll. szakaszban talán a
leszüretelt elsö szölö vagy az elsö préselt must fogadalomként való felajánlá-
sárói van szó.
~
Összefoglalás
A Meher Kapisi-felirat az urartui istenvilágról szóló legböségesebb tudósí-
tás. Amint azonban láthattuk, konkrét urartui mitográfiát vagy vallástörténetet
írni még ez alapján sem lehetséges. Bizonyos jelek, nyomok alapján azonban
fény derülhet az urartui vallás egy-egy többé vagy kevésbé jellemzö aspektu-
sára. Ez a felirat is lehetové teszi néhány következtetés levonását.
1. Jellegzetes a szölö és a bor tisztelete, a kertkultúra mitikus értelmezése,
szimbolikája. Az Égeikumtói Örményország területéig húzódó kertkultusz.ha-
tásáról van szó, amely Kis-Ázsiából a Santas-kultusz formájában :~mert.
A felirat tulajdonképpeni súlypontja a kortársak számára így nem is az is-
tenkatalógus, hanem a kertalapítás rögzítése. Az istenek és a nekik rendelt ál-
dozatok felsorolása csak ehhez kapcsolódott. . .
31" HACIKIAN. 1985.53.
>311KÖNIG. 1955-57.
nl MESCSANINOV. 1978.94-95.
m BALKAN, 1960. 105. skk.
m HAClKIAN, 1985.53.
m KÖNIG, 1955-57.
84
Az istenkatalógus késöbb vált jelentossé. Kánonná válását mutatja, hogy
Urartu államának késöbbi további terjeszkedése során, az újonnan megismert
lokális istenségek csak mint Baldi-derivátumok tudtak bekerülni az urartui
pantheonba.
2. A feliratban felsorolt isteneket a következöképpen csoportosíthatjuk:
2.1. Elsoként kell megemlíteni Baldi, illetve mellette Teiseba és Siwini,
mint a legfóbb istentriász tagjainak nevét.
2.2. Jelentösek az ún. lokális istenek, akik eredetileg a Van- és az Urmia-tó
környéke egy-egy tájegységének istenségei voltak. Ilyen például Ura, Sebitu,
Ziuquni, lrmusini, Tur.ani.
2.3. Elöfordulnak manaisztikus eredetü fogalomistenek. Fejlödésüknek két
útja tünik elénk:
2.3.1. Antropomorfizálódva önálló istenalakokká, pontosabbanfogalomiste-
nekké válnak, mint Arni és Ardi.
2.3.2. Manaisztikus képzetnek megmaradva lfaldl~derivátllmokká válnak,
mint Baldi tulajdonságai, képességei. Ilyen Baldi hatalma (alsuise), ereje
(llsmase), az ismeretlen dasija, iniriaséje, diruséje, valamint esetleg Baldi
gazdagsága (niribi) is.
2.4. Sajátos szerepe van a Holdistennek. Úgy tünik, a Hold az urartuiak
naptárában kiemelkedö szerepet játszott mint Selardi (telihold) és $inuiardi
(újhold). A Nap naptári szerepét sem szabad azonban elhanyagolni, hiszen a
nyári napforduló idöpontja lényegesnek látszik.
2.5. Nagyon jellegzetes az ún. kapuk tisztelete. Ezek tulajdonképp sziklafiil-
kék, ahonnan a megfelelö istenek "lépnek elö" a megfelelö pillanatban. Az
istenkapu-tisztelet nyomai egészen a modern korig fennmaradtak.
2.6. Lényegesek a talán alacsonyabb rangú isteni lények, szellemek, démo-
nok, illetve ezek testületei. Ezek egy-egy városhoz (Ardini, Qumenu, Tuspa,
tjaldiei URU, Ar~uniwi),Baldi-szentélyhez kapcsolódnak, vagy Baldi, Teise-
ba, esetleg Siwini kíséröi vagy a földek, legelök, vizek, valamint az áldozati
felajánlások (atqana) védelmezöi.
2.7. Meg kell említeni a 28. szakaszban elöforduló rejtélyes rite de passage-
istent. Neve, úgy tünik, tabunak számított.
2.8. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a 75. szakasztói megem-
lített isteneket. Ök egyrészt valamilyen alkalmi istenségek (Sondergötter),
mint amire az aini név etimológiája alapján következtetni lehet, másrészt ne-
gatív, rontó démonok, mint például Iphari.
Az urartui vallás kutatása még manapság is meglehetösen.képlékeny álla-
potban van. Jól hangzó elméletek, asszociációk felállítása helyett célunk csak
az lehetett, hogy az eddig elért eredmények összegzéséveI, mérlegeléséveI az
85
 urartui vallás és istenvilág fö jellegzetességeit megkeressük. A kialakult kép IIJAGOV, L.
további élesítése vagy kritikája a további kutatások feladata. 1978 Über die Natur des Gottes tJaldi und der Göttin Arubani-
Bagbartu. In; Oikumene, 2. 149-152.

Irodalomjegyzék ( 'ALMEYER, P.
1974 Zur Genese altiranischer Motive. II. Der leere Wagen. In: AMI
NF, 7.49-77.
A Meher Kapisi-felirat kiadásainak bibliográfiai adatai 1979 Zu den Eisen.Lauzeuspitzen und der 'Lauze des Haldi. In;
Bartam 1. Ed. W. KLEISS.Berlin. 183-193.
KÖNIG,F. W.
DIAKONOFF,
1.M. - KASHKAI, S. M.
1955-57' Handbuch der chaldischen Inschriften 1-11.Graz. (AfO Beiheft 1981 Geographical Names According to Urartian Texts. (RGTC
8.) (HChI) 51-56. Taf. 10-13. (=HChI 10) Band 9.) Wiesbaden.
LEHMANN-HAUPT, C. F.
I>IAKONOFF,
1. M. - STAROSTIN,S. A.
1928 Corpus Inscriptionum Chaldicarum. Berlin. 40-44. (I8.) Tat: 1986 Hurro-urartianas an Eastern Caucasian Language. München.
VII-X.
DJAKONOV, 1. M.
MELIKISVILI,
G. A.
1963 Urartskie pis 'ma i dokumenty. Moszkva-Leningrád. 86-95.
1960 Urartskie klinoobraznye nadpisi. Moszkva. 143-149. (=UKN "Glosszarii"
27.)
EICHLER,S.
MORDTMANN, A. D.
1984 Götter, Genien und Mischweswen in der urartiiischen Kunst.
1872 Entzifferung und Erklarung der armenischen Keilinschriften Berlin. (AMI Erg.12.)
von Van und der Umgegend. In; ZDMG, 26.490-521. (Nr. Ill.)
ELIADE, M.
SANDALGIAN, J.
1968 Notes on the Symbolism of the Arrow. In; Religions in
1900 Les inscriptions cuneiformes Urartiques.Velence. 188-215. Antiquity. Ed. J. NEUSNER.Leiden. 463-475.
SAYCE,A. H.
FRIEDRICH, 1.
1882 The Cuneiform lnscriptions of Van. In; JRAS, 14.461-495. 1933 Einführung ins Urartiiische. Leipzig.
SCHULZ,F. E.
HACIKIAN, 1.
1840 Mémoire sur le lac Van et ses environs. In: JA, IIJ. Ser. 9. 1985 Hurritskij i urartskij jazyk. Jereván.
300ft: (Inscr.XVII) PI. IV-V.
IIAN<;AR, F.
Szakirodalom 1961 Der heilige Baum der Urartaer in vorarmenischer Zeit. In:
Handes Amsorya. Zeitschriftfür armenische Philologie, 10-12.
BALKAN, K. 698-722.
1960
Ein urartaischer Tempel auf Anzavurtepe bei Patnos und hier HINCKS,E.
entdeckte Inschriften. In: Anatolia, 5.99-131. 1848 On the Inscriptions at Van. In: JRAS, 9.387-449.

86
87
KHLOPIN,
1.N.
1977 Spuren des Feuerkultes in Urartu. In: Orienta/ia Lovaniensia
Periodica, 8. 57-62.
KLEISS,W.
1963-64 Zur Rekonstruktion der urartiiischen Tempels. In: Istambuler
Mittei/ungen, 13-14.1-14.
KLEISS,W. - HAUPTMANN,H.
1976 Topographische Karte von Urartu. Berlin.
KÖNIG,F. W.
1953 Die Götterwelt Armeniens zur Zeit der Chalder-Dynastie (9-7.
Jahrhundert v. Chr.). In: AjV, 8. 142-171.
MELIKISYILI,
G. A.
1959 Nairi-Urartu.Tbiliszi.
1965 Die Götterpaartrias an der Spitze des urartaischen Pantheon. In:
Orienta/ia, 34.441-445.
MESCSANINOY,I. 1.
1978 Annotirovannyj slovar urartskogo (biajnszkogo) jazyka. Le-
ningrád.
RiEMSCHNEIDER, M.
1963 Die urartaischen Gottheiten. In: Orienta/ia, 32. 148-169.
SAL YINI, M.
1977 Eine neue urartaische Inschrift aus Mahrnud-Abad (West-
Azerbaidjan). In: AMI NF, 10. 125-136... .
1979 Das susi-Heiligtum von Karmir-Blur und der urartaische
Tumtempel. In: AMI NF, 12.249-269.
1989-90 Conference de - -. In: Annuaire. École Pratique des Hautes
Études. 98. 198-201.
TARHAN, T. - SEYIN, V.
1975 The Relation between Urartian Temple Gates and
Monumented Rock Niches. In: Bel/eten. Türk Tarih Kurumu,
39.401-412. Abb. 1-12.
TSERETELI, M.
1928 Die neuen baldischen Inschrifien König Sardurs von Urartu.
Heidelberg.

88
 Tartalom

IlItt'rjÚ Németh Györggyel

Ezck nem valami nagyon régi emberek, akik nagyon régi
dolgokkal foglalkoztak..." (készítette Kármán Gábor és Rác András)

17 I UÚt'skay András
I':gy Óbabiloni gyógyászati recept elemzése
SIC lTUR AD ASTRA
1II I Uuh:íly Attila
A SIC ITUR AD ASTRA Egyesület folyóirata
l '.gy IIral'\ui istenkatalógus: a Meher Kapisi-felirat
HII I P:ílfi ZoltiID
A s/cllcmi élet rekonstruálásának lehetöségei az ókori Kanisban
1U I SCil'kh Uéla
ÁriÚ1-, hlllTik és az Amarna-kor - Tusratta és a Mitanni-kutatás
nl'lull1Y m kérdése
1~*I I I h~J.:yi W, György
Allalll ós gazdaság a tyrannosok korában - Történet és történelem
1H1 I l,ilrC v{>lycsi Orsolya

'cu I
I :1I\adalmi sCruktÚra és politikai
l'~'\ ,11'l.:haikus kori polisban
Alhl'l'C Orsolya
berendezkedés
2000/1-2
Nol, a rÓmai IÚrsadalomban
XII. évfolyam
I 1" II ,Ih/It'! Fl'rcllc
" IOnlal M ilhras-kultusz kutatástörténete
1, I l'IIII~I'I, P{>tl'r Szíícs Tamás
" 1,1111\
l'I'lso anlik és kora középkori forrásokban
.h I l' II11\1'1, P('h'r
c )~lIlllIdllmÚny ós informatika
Afolyóirat megjelenését
'II I 1/111111'1 "111111I a Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Szakkollégiuma,
Il'n I'~ II Inl'\l'\Indiáról az ELTE BTK Hallgatói 6nkormányzatának Közmuvelodési Kuratóriuma,
a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány
"1'1 "Diákok a tudományért" szakalapítványa,
IWllldtl,'\,". /"J:.I'zNi('
1" C I
'" " "n f(/\,'J:' IdJ:/I'IIII!/Iyek a Batthyány Lajos Alapítvány
és a Doktoranduszok Országos Szövetsége támogatta