TANULMÁNYOK

,
AZ
..
EGYETEMES
,
ES MAGYAR TORTENELEM
KÖRÉBOL lll.

Szerkesztette:
Czövek István
tanszékvezeto egyetemi tanár

Bessenyi György Könyvkiadó

Nyíregyháza
.2004
 Tartalomjegyzék
Tanulmányok az egyetemes
és magyar történelem köréboilII.
'.
Buhály Attila: A szóvégi -Ce, -Ci jelek kiejtése az urart:uinyelvben 9
.\
::-- '
Kávássy Sándor: A nemzetség Mohács elotti törvényeinkben 27
Szerk,~:?tette:
Czövek István Szakállas Sándor: A Rákóczi-szabadságharc Szabolcs, Szatmár
tanszékvezeto egyetemi tanár és Bereg vármegyékben 45

Lektorálta: Zsoldos lldikó: Marie Antoinette és Joséphine megítélése a korabeli

Tímár Lajos Közvéleményben 59
egyetemi docens
Fazekas Rózsa: A Magyar Gazdasági Egyesület tevékenysége
A kötet megjelenését támogatta: 1835 és 1849 között 75
a Nyíregyházi Foiskola Bölcsészettudományi és
Muvészeti Foiskolai Kar Tudományos Bizottsága
Molnár lldikó: A görög kérdés és az európai politika 89
Kiadja:
a Bessenyei György Könyvkiadó Újj Anna: Szent István jelentosége a magyar történelemben
Nyíregyháza Amiröl Hodinka Antal még nem tudhatott 103
Kiadóvezeto:
Karakó András
Reszler Gábor: A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elvándorlás néhány
ISSN: 1785-7392 gazdasági, társadalmi összetevoje (1945-1995) 127

Muhely
Készült: ( 'zövek István: A francia konzervatív közvélemény és
a Nyíregyházi Foiskola Nyomdájában a kettös szövetség 141

2004.
 BUHÁLY ATTILA ;':

A szóvé'~ -Ce, -Ci jelek kiejtése az urartui

.
nyelvben

o. Az lJI'aI1UÍnyelv kutatásának egyik problémája:a névszók szóvé-

gi magánhangzóinak pontos kiejtése. Az lJI'aI1UÍírásbeliségben az ékje-
lek között "felülreprezentáltak" a CV-jelek, azaz azok a jelek, amelyek
hangsora egy kezdo mássalhangzóból (consonans) és egyzáró magán-
hangzóból (vocalis).áll. Nagyon gyakran azonban, és szinte kizárólag az
lel és az Iif. hang esetén, a használt ékjelbol nem lehet eldönteni, hogy
pontosan mi az adott jel vocalisának az olvasata, mivel a7;adott CV -jel
többféle, általában két olvasatot is lehetové tesz: egy o-/Ce/, ill. egy 0_
ICi! olvasatot.
Segítséget nyújthatna az olvasathoz a scriptio plene és a scriptio
defecta használata. Problémát jelent azonban az is, hogy a scriptio plene
esetében megismételt magánhangzó nem minden esetben egyezik meg a
szóvégi CV-jel záró magánhangzójával, így az adott szó kiejtése bizony-
talanná válik. Az l.I1'a$1iszójegyzékekben és a szövegek transzkribált
kiadásaiban általában Ii!-vokalizációt találunk, de ez inkább egyfajta
közmegegyezésen, mint biztos vizsgálatokon nyugszik. )

Az alábbiakban az l.I1'a$1i sZ9~egkorpusz jelentos részét kitevo

ISpuini és Minua lJI'aI1UÍkirályok ál~l'emelt szikIafeliratok szókincsébol
azokat a névszókat válogattuk ki, amelyek többszöri elofordulásuk során
legalább egyszer szóvégi scriptio plenevel vannak ellátva. Az áttekintett
anyag alapján a következo szóvégi CV-hangsorpárok tekintetében lehet
következtetéstlevonni: -Idei,-/di/; -/bel, .;/biI; -/lel, -/li!; -/ne/,'-/ni!; -Ire!,
-Iri!; -Isel, -Isi!; -Isel, -/Si!. TermésZetesen egyéb Ce/i-végzodésu szavak
is elofordulnak az urat1Ui nyelvben, ezek azonban az emIített foITIÍs-
anyagban vagy nem kello mennyiségben fordulnak elo, vagy pedig
pusztán scriptio defecta formában bukkannak fel, így az alábbi vizsgá-
lódási körbe nem lehet ezeket bevonni.
 1. -IdeI, -/di/ = DI (No.459, 154i
A DI az ékírás használatának szinte összes korszakában
polifó~ jel, így Ura.rtuban is feltételezheto a ldi/ JI!. Idei olvasata
egyaránt. Az Ura.rtu-kutatók azonban egyezmériyesen legtöbbször ldi/-
ként szokták olvasni. Ern1ített ISpuini-Minua-szövegkorpuszunkban egy
névszó és egy istennév esetében fordu1 elo egyaránt scriptio defecta és
scriptio plene. Ijaldi isten neve három tekintetben is vizsgálható, attól
ruggoen, hogy milyen suffixurnIánc kapcsolódik az istennévhez.
1.1. gi§ufde "szoloskert,,3
(1.1de~gi§ul-DI abs.:KUKN38:30a,b, 42:12,82:13,27
(1.1p1j gi§ul-DI-e; gi§ú-lu-DI-e abs.: KuKN -38:27,
20a:12, 148:27, 82:15, BELL! I DIN((OL,-JKF 8,
1980: 167 ff. 2.sor
..
1.2.1. dIjaldi + dativuslgenitivus
~)' ."
(1.2.1 de(.1) dlnl-DI-e dat. KUKN 30:28 passim
(1.2.1def.2) dlnl-DI-i gen. KUKN 56:13 passim
(1.2.1p1ene.3)dlnl-DI-i-e dat. KUKN 36:1 passim
(1.2.1p1ene.4)dlnl-DI-i-e-i KUKN 106:7
(1.2.1P1ene.5)dlnl-DI-e-i KUKN 20:6, 36:2, 38:3, 39a:4
1.2.2. 'Baldi + instrumentalis
(1.22de~ dlJal-DI-ni KUKN 38:24 passim
(1.2.2p1j dlJal-DI-i-niKUKN 20:10
1.2.3. dijaldi + ergativus
(1.2.3de~dlnl-DI-se KUKN 148:20 passim
(1.2.3plenj dlnl-DI-i-se KUKN 101:40
10
2. A -/b.e/, -/b.iI hangsorpárt két jellel adja vissza az ékírás.
Ura.rtuban többnyire a ijI, I:IE (Nr.396, 135) jelet aIkalmazzák, ritkáb-
ban a l:IE2(Nr. 143, 62) jelet. (1.alább)
Ezzel a végzodéssei három, hasonló funkciójú névszórag esetén ta-
lálkozunk: -!Je (egyfajta "melléknévképzo", valamihez, valakihez tarto-
zást fejez ki),4-t(u)be (absztraktkifejezésekje1zésére),svalamint -s!Je.6
2.1. ar!Je "sors, siker, szerencse"
(2.1de~ ar;'ijI/E abs. KUKN 43:14, 56:27, 60:12,
101b:42, 118: 17
(2.1P1j ar-ijIlE-e abs. KUKN 80:14
2.2. kamna!Je "korábban, elobb, hamarabb"(?)
l' (2.2p1j ka-am-na-a-ijIlE-e abs.(?) KUKN 75:27
~: , . 1.
I ~
2.3.panit!Je "puszta, elhanyagolt"(?)
(2.3P1j pa-a-ni-it-ijI/E-e abs.(?) KUKN 75:28
2.4. sube "új"
(2.4def.1)sú-(ú-)1:IE2abs. KUKN 38:27,28,29, 20a:ll,
12,13,42:11 ,
(2.4def.2)sú-ijIIE abs. KUKN 125:7
(2.4P1j sú-ú-ijI/E-e abs. KUKN 82:30
2.5. uris!Je "eszköz, tárgy, dolog"
(2.5PIene.l)ú-ri-is-ijI/E-e abs. KUKN 30:8
(2.5PIene.2)ú-ri-is-ijI/E-i-e dat. KUKN 38b: 14
3. -Ilel, -ilii = LI (Nr.59, 19)
A LIjel a DI-hez hasonló polifónikusjel, Urartu esetében a kutatók
általában a ilii olvasatot preferálják. Szövegeinkben a LI esetében
scriptio plene és scriptio defecta egyetlen szó kapcsán bukkan fel.
II
 ..li. 3.1.pile "csatorna" .
4.3.2. KUR "ország"
(3.1de~ pi-(i-)LIaDs. KUKN 60:2, 3, 74:16', 75:30,
77:5', 8', 79b:9, DINyOL I KAVAKLI,JKF Beiheft 1, (4.3.2de~KUR-NI abs. KUKN 39a:3, 48:3a, b
1978:59 ff. b1.sor ... (4.3.2P1enjKUR-NI-e abs. KUKN 39a:3, p2, 56:3a, b
(3.1pl) pi-i-LI-e abs. KUKN 76:3, 4
4.4. inaine "isten(i)ség, isteni"(?)
(4.4de~i-na-(a-)i-NI
118: 18 abs.? KUKN 56:27,60:13, 74:22',
4. A -/ne!, -Ini!hangsorpárszinténkétjellel írható le. Az \lI'a$ri ék-
írásban sziI)tekivétel nélkül a NI (Nr.231, 89) jel használata teIjedt el, (4.4P1ene.1)i-na-i-NI-e abs.? KUKN 80:15.
(4.4P1ene.2)i-na-a-i-NI-i abs.? KUKN 101b:43
míg a NE jel (Nr.172, 74) (amelyik pedig rendkívül gyakori a
Bogazköy-i hUITinyelvu ékírásos szövegekben)csak elvétve fordul elo; 4.5. sersine "karám, istátló,,12
elofordulhat,hogy akkor sem ne, hanem re4,vagy esetleg de2hangérték-
keC (4.5P1j se-er-si-NI-e abs. KUKN 80:2

Tovább árnyalja a képet, hogy a -Inel, -Ini! hangsor szintén nem 4.6.1. ~uine + dativus
csupán névszóvégzodés lehet, hanem (a hUITinyelvhez hasonlóan) a
suffixumIáncban is taIálkoztp1kvele: mint egyes szám 3. személyu (4.6.1 de~ miS-pu-ú-i-NI_e dat. KUKN 20a: 18, 38a: 18
(4.6;lP!j '\S-pu-ú-i-NI-i-edat. KUKN 141b:2
absolutiv-suffixum,8 mint .egyes számú vonatkozórag,9 vagy mint ,
instrumentalis-dimensionalis-rag.lo Mivel az uraqui írásbeliségben a - 4.6.2. "Tspuine + adjectivsufflXUm
CIC\- hangkapcsolat kifejezése nem szokásos, az egyediséget kifejezo
(4.6.2~ miS-pu-ú-i-NI-!Ji KUKN 30:5, 101a:28, 129:9,
hUITi-nni rag ur~i "páIjaként"is a -ni suffixumjöhet szóba.11
145a:3', 158:2, DONBAZ I WILHELM,.SCCNH 8,
1996:269 ff. 7.sor
4.1. aldine "tavasz"(?) .

(4.1PI) al-di-NI-i-e dat.? KUKN 38:29 (4.6.2P1j miS-pu-ú-(i-)NI-e_!JiKUKN 118:6 passim

4.6.3. ~uine + ergativus

4.2. a{lsuine "nagy"
(4.2de~al-sú-(ú-i-)NI abs. KUKN 36:3 passim (4.6.3de~miS-pu-ú-i-NI-se KUKN 18:1 passim
(4.6.3P1j miS-pu-ú-i-NI-i_se KUKN 16
(4.2plej al-sú-(ú-i-)NI-e, a-la-sú-i-NI-e abs. KUKN
56:19, 90:5, 144:6', 172c:12, DINyOL, JKF 11,
1989:138,5.sor 5. -/re/, -/ri! RI (Nr. 86, 36)

4.3.1. kurebane"ország" A RIjel szintén polifónikus jel az lIfaI1Uiékí$;ban is. Olvasatáként

.1-....
;.\.
(4.3.1d~ kure-ba-a-NI abs. KUKN 148:11, 25 11Iri!, /re/, sot a /sarsl is szóba jöhet. A rendelkezésünkre álló szövegek-
(4.3.1p1ene.1)kure-ba-NI-e abs. KUKN 56:8,9 ben néhány szó esetében bukkan fel a kétféle írásmód, de fontos lehet a
RI jel kiejtése a Sardure személynév esetében is. .
(4.3.1P1cne.2)kure-ba-a-NI-i abs. KUKN 148:15
(4.3.1plene.3)kUfe-ba-a-NI-i-edat. KUKN 75:21

12

5.1. 'are "magtár"
(5.1Plene) 'a-a-RI-e ilbs. KuKN 139:3
5.2. pare "valameddig" (praepositio)
(5.2de) pa-RI KUKN 76:5, 6, 79b:4, 148: 16a, b .
,(5.2Plen)pa-(a-)RI-e KUKN 56:11, 75:25, 76:7 LI,'
5.3.patare"város,település" ,"
(5.3def)pa-a-ta-RI abs. KUKN 82:11, 90:1
(5.3ple")pa-a-ta-RI-e abs. KUKN 76:12
5.4. ~sure "fegyver'; "
(5.4ple") sú-RI-e abs. KUKN 56:2, 148:9
5.5.'~zare "gyümölcsöskert""
(5.5de) ~za-(a-}RI abS. KUKN 20a:13, 38:28, 38a:3
(5.5plen) ~za-a-RI-e abs. KUKN 82:13, BELL! I
DINyOL,JKF 8, 1980::t67 ff. 3.sor
5.6. IDSardure + adjectivsuffixum
(5.6de) IDsars-du-RI-lJi KUKN 30:2,27 passim
(5 .6plen)IDsars-du-RI-e-lJi KUKN 30: 18 pass im
6. -Isel,-/sil~ SI (Nr.ll2, 48) ,), '
Ezzel a hangsorrál szintén az uranui (és a hurri) suffixumláncban
találkozunk. Az -usse, -ussi rag jelentése a hurri nyelvben a hozzáillo-
ség, hozzátartozóság kifejezésére használatos.13Ennek a ragnak az
uranui megfeleloje (a fentebbemlítetturanui orthográfiaiszabály miatt,
'1::4.)'~ -usi/e s~um.
l'JJ.. :o<1:.~U.'
' " "
I ,", ' 60:4 passim
6.1. aluse "kormányzó" :
(6.1de) a-lu-(ú-)SI abs~'KUKN 30:4, 19passim
(6.1p1en)a-lu-(ú-)SI-e KUKN 56:21, 101a:31, 132:13
14
6.2. aSi!Juse (bizonytalan jelentésu szó;:\r~tannlyen épület)
(6.2ple") a-si-lJu-ú-SI-e abs. KUK.N'108' .,,'
6.3. inuse "ilyen, olyan"
(6.3PI) i-nu-SI-i-ni instr.-dimensionalis?
abs.suff.3.sg.? KUKN80:3
6.4. Dapuluse "sztélé, felirat"
(6.4def) Dapu-lu-(ú-)SI abs.:KVJ<N 39a:4 passim
(6.4~1)
. . napu-lu-SI-e abs. t.W<N
. . . 130:5,132:3, 172c:7
6.5. suse "szent~ly, toronytemplom"
(6.Sde) su-SI abs. KUKN 20:6, ~~:2, 90:9, 91:3
(6.SPI) su-SI-e abs. KUKN 88:4, 89:4, 90:3, 172b:4
7. A -1Sel,-lSiIhangsorpár bizonyos értelemben eltéro az eddigi
hangpároktól.. Azért eltéro,mert az urmtuiírásbeliségbenúgy tunik,
szigorú éIgel-hangsor-azonosság érvényesül ebben az esetben: A mezo-
potámiai éIgelkészlet SEjelének (Nr,367, 124) olvasata minden esetben
/~e/, a SI jelnek (Nr.449, 151) pedig (úgy tunik) lSiI. Az adott eV-jel és;
.,'criptioplene.,je közötti anomáliákra azonban itt is érdemes felfigyelni.
Ebben az esetben is tovább árnyalja a képet az, hogy a -se nemcsak egy
önmagában értelem nélküli hangsor, hanem a (hurri-)urmtui nyelvben
suffixumként,az absztraktkifejezésekképzéséreis szolgál.14 "
n'
7.1. alsuise "nagyság"
(7.1.1de~al-su-i-SE abs. KUKN 141:6
(7.1.1P1en)al-su-i-SE-e abs. KUKN 119:7,120:7,121:7
(7.1.2de~al-su-i-SI-e dat. KUKN 38:12
(7.1.3de~ al-su-(i-)SI-ni instr.-dimensionalis KUKN
(7.1,3plen) al-su-(ú-i-)SI-i-ni instr.-dimensionalis ..
KUKN 56:17passim
15
 7.2. bauSe "szó, dolog" hagyomány "öröklodött" át,16amelyik a Inel hangsort a NE jellel Ílja le,
hanem a NI jelnek van egy Ine-j olvasata. .
(7.2.1plenjba-ú-SI-i-e datJ KUKN 122:5. . .,.
8.1.3. Ugyancsak IO.Cel vokalizáció figyelheto meg a SI jel eseté-
(7.2.2deC) ba-a;.ú-SI-ni instr.-dimensionalis KUKN
148:5 ben is: a/use ill. alusé(6.1), aJi!Jusé(6.2), pu/use ill. pu/usé(6.4), suse
ill. susé(6.5). Egyetlen kivételünk van ebben az esetben is, a megleheto-
7.3. daJe "fény,világosság"i . sen bizonytalan jelentésu és bizonytalan szövegkörnyezetben jelentkezo
(7.3p1ej da-SI-i-e dat. KUKN 38:15 inusI=no. (6.3p1ene - A rag talán instrumenta/is-dimensiona/is?)
8.2. lo..Cil vokalizáció csak egyetlen esetben bukkan fel kizárólago-
7.4.uSmaJe"hatalom" . san, {fa/di isten nevénél. (legegyértelmubben 1.2.2-3)
(7A.1plenjuS-ma-SI-i-edat. KUKN 38:17 8.3. Fentebb azonban, az 1. pontban említettük, hogy az istennév
(7A.2de~us-ma-SI-ni instr.-dimensionalis KUKN 25 esetében elofordulnak bizonyos "anomáliák", bizonyos részes- ill. bu-
passim tokviszonyt kifejezo ragok esetében. Ha megnézzük, hogy milyen szö-
(7A.2P,enj us-ma-(a-)SI-i-ni . instr.-dimensionális vegkörnyezetben fordulnak elo az 1.2.1. pont hivatkozásai, azt látjuk,
KUKN 127:l.passim ' ' , hogy azokban különféle ij"aldi isten tulajdonában levo, vagy neki szánt,
szentelt épületekrol, esetleg tulajdonságokról, vagy áldozatokról esik
szó. Ha nyelvtanilag tagolt átírásban akmjuk megadni az istennevet és a
8. Az adatok áttekintése után az alábbi következtetéseket lehet le- részes- ill. birtokviszonyt, a következo eredményre juthatunk:
vonm:
8.1.1. A polifón, vagy legalábbis Ce, Ci jelek szóvégi vokalizációja
a scriptio plene használatának tükrében a legtöbb esetben lo..Cel: ufde (1.2.1 <lelj') [~ (1.2.1 deC.1
'') (1.2.1 pJeneA ~
ill. ufdé(1.1), ar!Jeill. arfJé(2.1), kamnafJé(2.2),panitfJe (2.3), sulJe ill. Ijaldi=e ij"aldi=(i)e] ij"aldi=ei
sufJé (2A), pile ill. pilé (3.1), 'aré (5.1), pare ill. paré (5.2), patare ill. (1.2.1 plene.3') ~ (1.2.1p1ene.3'') (1.2.1P1ene.5~
pataré (5.3), suré (5A), zare ill. zaré (5.5) és a személynevek közül ijaldi=e ij"aldi=ie ij"aldi=ei
Sardure ill. Sarduré(5.6)..'
8.1.2. 1°-Cel vokalizáció figyelheto meg a NI jel esetében is. p0
absolutivusban álló névszók esetében egyértelmuen megfigyelheto ez a
tendencia, ugyanakkor bár kevés számban, de itt akadnak kivételek:
alsuine ill. alsJné(4.2), ebane (4.3.1de~ill. ebané(4.3.1p1ene.1)(de: ebanl
[4.3.1P1eDe.2]egyetlen esetben), KUR-ne ill. KUR-né (4.3.2), inaine ill.
inainé (4Adef,4Aplene.1)(de: inainl[4Aplene.2] szintén egy esetben, meg-
lehetoseIi bizonytalan szövegkömyezettel), sersiné (4.5). ISpuine=!Ji ill.
ISpuin€=!Ji (4.6.2), ISpuine=siJ (4.6.3de~, de: ISpuinI=siJ szintén egy
esetben. (4.6.3P1~ .

Ez a vokalizációcsak akkor lehetséges,hogy ha feltess* hogy az

urartui írásbeliségbenem az a Bogazköy-i és Mittanni-beli kancelláriai

16 17
';" ~;.t 8.4. Ha a tábláiátból a (1.2.1def.1) és a (l.2;1PleneJ') átirást fogadjuk
el, anomáliák maradnak bizonyos szavak vokalizációjánál,mint például
~rislJé(abs.) vs. uriS:!}l=e (dat.). (2.5p1ene.1_2)Ez a zavar azonban kiküsz-
Öbölheto, ha a részesviszonyt az (1.2.1PleneJ"),illetve az ez alapján
PésZtulált (1.2.1 def:l") nyomán tagoljuk: uriSlJe=ie.
"'.lA Az =ie részesviszonyt további példákra is kiterjeszthetjük:
aldine=ie (4.1), ebane=ie (4J.1P1eneJ), ISpuine=(i)e (4.6.1de) ill.
ISpyine=ie (4.6.1p1enj.17Ezekben az esetekben ezzel k:iküszöböltük azt a
problémát, ami szerint ellentmondás lett volna a.Nl-jel IneJ olvasata és a
rögtön az ez után a je},\:\tát:1kövt?1k~zoI jel o}vasata között. (vö. 8.1.2)
Így itt az I jel nem scriptioplene, lultÍema rés~srag elso hangja.
8.5. A SE ésa SI jelek esete külön fejezetet .érdemel. A többi Ce/Gi
jeltol eltéroen a két jel használata a dokumentumok alapján megleh~o-
sen konzekvensnek tunik. Nem világos ugyanakkor, hogy a két jel pár-
huzamos használata milyen hangtani törvényszeruséget szolgál; ha sZ(JI-
gál egyáltalán. Példáink absolutivusbanálló alakjai ,esetében egyértelmu
a helyzet: 41suiSe ill. alsuis€ (7.1.1). Gondok datiVus- és istrumentalis-
dimensionalis-ragok esetében lépnek fel.
"~,,, 8.5.1.i}.részesyi&zony kifeje7!é~ körüli eltéro~IrS~ jelhasználat-
tal és eltéroscriptio plene-vel kapcsolatos zavarok kiküszöbölhetok, ha
a fentebbi: példákra alkalmazott =ie ragot feltételezzük, valamint azt,
hogy a SI jelnek az Uf8.1'!UÍak használták a /S~OI olvasatát: alsuise=(i)e
(7.1.2de), bauSe=ie (7.2.1P1~, daSe=ie (7Jple~, uSmaSe=ie (7.4.1P1enj.
8.5.2. Komolyabb probléma merül fel az instr.-dimensionalis ese-
tén. Itt az elozoektol eltéro tendencia érvényesül, azaz scriptio plene
esetében kizárólag liI-vokalizáció (és SIjelhasználat) figyelheto meg. A
szakirodalom korábban kizárta egy =ini, =ino suffixum meglétét,'8 így
az liI hang nem lehet a rag elso hangja.Ez a jelenség annyira gyakori,
hogy a scritio defecta esetében is kizárhatjuk a /Se201 olvasatot:
alsuisi=no ill. alsdSJ=no (7.1.3), bauSi=no (7.2.2de), uSmaSi=no ill.
uSmaSi=no (7.4.2). A jelenségre egyelore nem tudunk magyarázatot
találni, de feltuno, hogy a korábbi esetek közül is elofordulhat hasonló
módon viselkedo: inusi=no (6JPlene,vö. 8.1.3), vagy egyébként liI-
vokalizáció esetén: lftldi=no(1.2.2pl~. Talán egyfajta szógyölmyúlás-
ról vagy esetleg hangsú1yje1zésrollehet szó?
18
9. Összefoglalva a rendelkezésünkre álló anyagmennyiség alapján
a következo szabályszeruségek állapíthatók meg:
i) A szóvégi -Ce, -Ci jelek kiejtése a vizsgálatba bevont névszók
esetében kevés, bizonytalan hátteru kivételt leszánútva 1°-Cel.
ii) Kivétel ez alól.a vizsgált névszók esetében lftldi isten neve.
iii) 10-Ce/-vokaljzáció áll fenn (szintén kevés, bizonytalan hátteru
kivételt nem számítva, és absolutivus esetén) a vizsgált névszói
sufftxumok mindegyikében: -!Je,-t!Je,-s!Je,-ne, -use, -se.
iv) A részesviszonyt kifejezo rag: -e, -ie.
v) -no insrumentali~:-dimensionalis rag elott aszóvégi le/-.
, vokalizáció liI-re vált és l vagy megnyúlik.
Természetesen az uraI'tUiorthográfiának és a nyelv hangtani sza-
bályainak összefiiggései még korántsem lezárt kutatási témák. Az
lJraqu-kutatás épp azért kalandos vállalkozás, mert mindig számítanuhk
kell arra, hogy egy, a vizsgálódásba bevont új szöveg, vagy valamilyen
Újszöveglelet többé vagy kevésbé módosíthatja korábbi következtetése-
mket. Ezenkívül persze nem lehet elfeledkezni aITólsem, hogy a "rokon
tudományterület", a hurri nyelvészet eredményei is folyvást befolyásol-
hatják az ókori kelet egyik méltatlanul bár, de kicsit háttérbe szorított
birodalmáról szóló ismereteinket. Nemcsak a nyelvj ismereteinket, mert
az Uraqu-kutatás másik "íze'Laz, hogy muveloi még ,elmondbatják:
Ilistoria est grammatica...i,~'S;
..
.,-'f':
19
 Jegyzetek lJatt=o=!Je "hettita", aSt=o=!J!Je"noi",.tur=o;=!J!Je!'férfi". (Einf. p.
47 f.; HuU p. 70,rTab. 11-2) :! '

* Rövidítések: ~. Pl. LUGÁL "király,", LUGÁL-tu~.!Je "királyság" KUKN 174 A3:19

AMI = Archiiologische Mitteilungen aus Iran passim. A Mittanni..hurriban. ~ -:-t/Je,igenévképzoként viselkedik, pl.:
AoF = Altorientalische Forschungen PaSs- "küld",paSs=i=tlJi "követ{=küldött)". (Einf. p; -52; HuU p. 70,
Einf. = I. WEGNER: Hurritisch. Eine Einfilhrung. Wiesbaden, 2000 Tab.1~ ,',;',
HuU = I. M. DIAKONOFF: Hurrisch und Urartiiisch.München, 1971 6. Utóbbi a hurri nyelvben valamilyen speciális kapcsolódási viszonyt
(MÜllchnerStudienzut Sprachwissenschaft.Beiheft 6) fejez ki, amiben a képzett szót jelzo dolog kimondottan ahhoz a fo-
JKF = Anadolu Ara§tzrmalan. Jahrbuch filr Kleinasiatische galomhoz kapcsolódik, amelybol aszó képzodött, pl.: alJri "tömjén",
Forschungen alJr=u=s!Je "tönijéntartó"'JtiY~ "sZÓ",tiv=u=s!Je "beszéd". (Einf. p.
KUKN = N. V. ARUTJUNJAN: Korpus urartskich klinoobraznych 50; HuU p. 70, Tab. 15)Aképzo QraI1Uijelenlétére jó példa a 2.5. hi-
nadpisej. Erevan, 2001 vatkozás: ur- "tesz,készít'~;ur.:=i=s!Je "táTgy,dolog, eszköz".
OLZ = Orientalische Literaturzeitung 7. L.: a Karahan-sztélék egy eddig ismeretlen kifejezése körül kirobbant
SCCNH = Studies on the Civilization and Culture of Nuzi and the vitát: AKarahan 2:6 és Katahan 8:2,23 sorokban (= KUKN20b:6)
Hurrians' ' található NE-ri-bi szó olvasata A. M. DIN<;:OL/ E. KAVAKU'(JKF
SMEA = Studi Micenei ed Egeo-Anatolici Beiheft 1:55) és N. ARUr~JAN szerint feribi, M. SALVINIszerint
UPM = W. C. BENEDICf: Urartian Phonology and Morphology. Univ. nerlbi. (SMEA 22, 19801179. Megjegyzendo azonban, hogy M.
of Michigan, Ph.D, 1958 SALVINI a KUKN-ról írt 'recenziójában minden egyéb megjegyzés
ZA = Zeitschrift filr Assyriologie nélkül a fe:rri-bi átírást közli: M. Salvini, SMEA 43,2001:246)
R.Hurri -nna, -n (Einf.p. 79 f.) > uraI1Ui-no enklitikus~bsolutiv-
1. Önálló' kötetként uraqui szótár mindezidáig még nem jelent meg. A suffixumsg.3., ' ",'
teljes urarpri szövégkorpuszt publikáló szövegkiadásoknak mindig 9. 1.WEG~ER_ésmások szerint "Artikel": Einf. p. 53. Mások viszont, pl.
voltak azonban részletes szójegyzékeik, legutóbb: KUKN pp. 405- G. WILHELMa "vonatkozórag" ("Relator") kifejezést használják. (1.
530. Hurri szótár több, mint két évtizede jelent meg (E. LAROCHE: pl. G. WILHELM:Suffixaufhahrne in Hurrian and Urartian =F. Plank
Glossaire de la language hourrite. Paris, 1980), ez azonban az utób- (ed.): Double Case Agreement by Suffixaúfnahme. New York / Ox-
bi évtizedek eredményei után frissítésre szorul. ford, 1995pp. 113-135) "

2. Itt és a továbbiakban a zárójelben szereplo elso szám R. LABAT:
Manuel d'épigraphie akkadienne. Paris, é.n. jelkatalógusára utal, a
dolt betus szám pedig GAÁLE.: Urarfui jellista (kéziratban) számo-
zására.
3. A szavak jelentésének meghatározásában a továbbiakban -ahol más-
ként nem jelezzük- N. V. ARUTJUNJANszójegyzékét követjük.
(KUKN pp. 405-530)
4. Hurri -(lJ)!Je "Adjektivsuffix" , általános értelemben a "valamihez
tartozóság", "hozzátartozóság" kifejezésére, pl.: lJurr=o=!Je "hurri",
10. I. WEGNER szerint "Lokativ-Instrumental (Ablativus-Instrumental)"
&inf. p. 57). ,A hurrinyelvben ez a rag csakugyan kifejezhet
,instrumentalist (",mivel?"), vagy ablativust ("honnan?"). Ugyanakkor
a hurri-hettita bilingvis,tanulmányozása során kiderült, hogy egy bi-
zonyos ne/i rag directivlJ$i (hova?") vagy akár locati~s~ '("hol?")
szerepet is elláthat'E.NW" a bilingvis elso teljes feldolgoiója szerint
az "Artikel"-nek(op. ~it,)1.enne egy hely- és / vagyiiányhatározói
funkciója: Das Húrritische~"~ine a/torientalische Sprache in neuem
Licht. Mainz / Stuttgart, 1988 p. 31 f., ill. uo: Der hurritische

20 21
 Absolutiv als Ortskasus. Zur Syntax der hurritisch-hethitischen
Bilingue aus ljattuSa = H. ütten et al. (Hrsg.): Sedat Afp'a
Armaghan. Festschrift fUr Sedat Afp. .Hittite and Other Anatolian
and Near Eastern Studies in Honour of Sedat Afp. Ankara, 1992 pp.
391-400. Mások viszont az újonnan kimutatott funkciókat nem az
"Artikel"-hez I vonatkozóraghoz kötik, hanem az eddig
instrumentalis-ablativusnak nevezett .raghoz .(aminek nyelvtörténeti
szempontból ugyan~kkor persze lehetett valami köze.a vonatkozó-
raghoz, valamilyen általános "viszony,esetet" kifejezv:e), és tágabb je-
lentéstartományt feltéte1eznek: a hurri.nyelyben .~flstritmentalisJabla-
tivus és directivus-jelentést, ami azonban az'uraJ1Uiban csupán
instrumentalisra korlátozódott. (M. GIORGERI:Di~ hupjtische
Kasusendungen = SCCNH 10, 1999:273""256;G. WILlfELM~ZA 83,
1993:105 ff.; AoF 24, 1997:284~ A ~'ne!i-végzodésproblém~jamég
mindig a hurri nyelvészet nyitott kérdése. (1. M. GIORGIERI,op. cit.
243 ff.)
ll. Pl. MaSria=nni "Egyiptom",. mqria=nni "harci kocsizó",
fandari=nni "szakács", tabiri=nni "kovács". A hurri -nni suffixum
korabeli írnoki tradíciót jeleníte.~. meg Ura$ban: G. WILHELM:
Urartu als Region der KeilschriftkuItll = V. Haas (Hrsg.): Das Reich
Urartu. Ein altorientalischer Staat in.h 1. Jahrtausend
:..',;t
v. Chr.
Konstanz,1986pp.95-113 . ,
17.1. M. DIAKONOFFszerint az urart. dativus-rag: -U)o(HuU p. 95, Tab.
3). Talán felállítható egy hurri-uraJ1Uinyel~~ szabályszerus~g, ami
két pilléren nyugszik: Egyrészt a hurr. lvi> urart. I*j/, vö. hurr. -va.>
urart. - *)lo dativus (HuU p. 93, 95, Tab. 2, 3;Elnf. p. 57) illetvé'a
nem-indikatív igemódok esetén megfigyelt hurr. -eva.> urart. ""~~J.
(HuUp. 130, 135, Tab. 8; Einf. p. 93 (a.Másrészt ezek a példák~.:ki~'i;
gészülve továbbiakkal, azt jelzik, hQgy legalábbis a Mittanni-b~li.éf3'
,a Bogazköy-i hurri dialektushoz képest,p;UrartW szóvégek zártáb~~J
válnak: hurr. -da> urart. -do directivus (HuD p. 93, 95, Tab. 2; ~;,
Einf. p.' 57), a feritebb em1ített absolutiv-sufflxum: hurr. -nna > urart.
-nt:7,hurr. atta> urart. ato"atya", hurr. savala > urart. saval(7~'év,""
hurr. taie > urart. taSo"adomány, ajándékll, hurr. pala> urart. pile
"csatorna" (HuD p, 76 f., vö. p. 56 is) ,
18. Legalábbis mint .egy i speciális
<' melléknévképzot
,

kiterjedt használatára 1.'Einf. p. 49 (,,zugehörigkeitsuffix"): G. -WILHELM: Zur urartaischen

12. M. SALVINI szerint = V. Haas (Hrsg.): Das Reich Urartu. Ein Nominalflexion = ZA 66, 1976:105-119. .1
altorientalischerStaat In 1. Jahrtausend v. Chr. Konstanz, 1986 p. ,>
35 ff.
'. (~.
13. I. WEGNERnélmint -(u)zzi: pl. asti "asszony", aSt=uzzi (egy noi ruha
megnevezése)' (Einf. p. 49 f.; HuU p. 70, Tab. 14)
14. Pl. aSti "asszony", aSt=a=sse "noiesség". A hurri -sse rag szélesköru
használatára 1.Einf. p. 48 ff.
15. M. SALVINI,Orientalia 60,1991:344-346; SMEA 43,2001:243 f.
16. A szakirodalomban I. M. DIAKONOFFvallotta azt a nézetet, ami
szerint az uraJ1Uiírásbeliség egy, a Mittanni-beli orthográfiai Öröksé-
get megorzo hurri írnokiskola muve lenne. (HuU p. 33, majd újab-
ban: AMI 22, 1989:78-79) Ellentétes nézetet fogalmazott meg W. C.
BENEDICT(upM p. 11), majd M.. SALVINI(OLZ 71, 1976:29). A
legkorábbi, I. Sarduri által íratott szikiafeliratok jel-' és ~iPkészlet-
ének vizsgálata alapján G. WILHELMazt állapítottá rp.eg,'hogy a leg-
elso feliratok írója a n. ASsur-nasir-apli asszírkirá1y ~.~.' 8'83-859)

22 23
 I .
..1:-
Rezümé .j" . iv) The suffixes of the dative case are -e, -ie:
.,
.fIaldi=(iJe (1.2.1 def.1") vs. ijaldi=ie (1.2.1 plene.3"),
The Pronunciation of Final-Ce, -Ci-signs in the Urartian uriS!Je=ie (2.5p1ene.1_2),aldine=ie (4.1). ~bane=ie
'.,} (4.3.1pleneJ), ISpuine=(i)e vs. Ispuine=ie (4.6.1),
alsuiSe=(iJe (7.1.2~, bauSe=ie (7.2.1Plenj, daSe=ie
There are lots of ev -signs in the Urartian clUleiform texts, which (7.3P1j, uSmaSe=ie (7.4.1p1enj.The last four exarnples
have two possible pronlUlciationsofthe last vowe1: -Ce or -Ci. The use suggest that the sign SI has got a reading lse2r:!in the
of the scriptio plene would help to decide the right pronlUlciation but in Urartian.
this case the repeated vowel sign often does not fit in aith the vowe1 of v) Jn the case of instr.-dimansionalis, we find
the prior stayed sign, thus the pronlUlciation becomes lUlCertain. We... other liI-pronlUlciation. This phenomenon is such
have colIected in this study words of the Urartian texts dated the time o~~ fi'equent that we can c10se the reading lse2r:!in the case
two Urartian kings, ISpuini and Minua, which are written at least oncel of scriptio defecta: alsdsi=no vs. alsuisi=no (7.1.3),
Mths~M~~ . . bauSi=no (7.2.2de~, uSmaSi=novs. uSmaSi=no (7.4.2).
To surnrnarize our investigation, the next phenomena could be There are similar phenomena in the above mentioned
observed:
examples: inusi=no (6.3p1enj,flaldi=no (1.2.2p1j. It
i) The pronlUlciation of the final -Ce, -Ci-:signs is seerns that the final lel becomes liI and I or longer in
;O-Cel: ufde vs. ufde (1.1), arlJe vs. arlJe (2.1), the case of instr.-dimensiona/is.
kamnalJe (2.2), panitlJe (203), sulJe vs. sulJ~ (2.4), pile
vs. pile (3.1), 'are (5.1), pare vs. pare (5.2),patare vs.
patare(5.3), sure(5.4), zare vs. zare(5.5), Sardure vs.
Sardure(5.6); aZsuinevs. alsuine(4.2), ebane (4J.1de~
vs. ebane (4J.1p1ene.1),KUR-ne vs. KUR-ne (403.2),
inaine vs. inaine (4.4def, 4.4Plene.1), sersine (4.5),
ISpuine=!Ji vs. ISpuiné=!Ji (4.6.2), ISpuine=so(4.6Jde~;
aluse vs. aluse (6.1), aSilJuse (6.2), puluse vs. puluse
(6.4), suse vs. suse (6.5). There are any exceptions,
ebani (4.3.1plene.2), inaini (4.4p1ene.2), ISpuini=so
(4.6.3P1enj,inusi=no( 6JP'j
ii) The pronlUlciation of the name of god .fIaldi is
;O-Ci!(1.2.2-3)
iii) As the exarnples show above, alI of the
investigated nominal suffixes have fO-CeI-
pronlUlciation (at least, if they stay in absolutive case):
-!Je,-t!Je,-slJe, -ne, -use, -se.

24 25