Hamvas Béla:
Tabula Smaragdina
* * *
Kommentár a
Tabula Smaragdina
(Hermész Triszmegisztosz)tizenhárom mondatához, egyben bevezetés az
Alchimiába
(a hermetikus gondolkodásba)* * *
I.TÖRTÉNETI BEVEZETÉS
Nem gyanútlanság, hanem rosszhiszemûség lenne, ha valaki a Tabula Smaragdinát a XX. század közepén olyértelemben kísérelné meg magyarázni, ahogy azt bizonytalan néhány ezer évvel ezelõtt szerzõje értette és leírta.A Tabula Smaragdina az õskori hagyomány nagy és jellegzetes mûve. Keletkezése óta a hagyomány korszakalezárult, az emberiség a történet korszakába lépett, és minden jel arra vall, hogy a történeti korszak is vége felétart. Ami e hermetikus alapmû korhû és filológiailag hiteles magyarázatát lehetetlenné teszi, nem az, hogy attól bennünket néhány ezer év, hanem hogy két világkorszak választ el.
Persze ez nemcsak a Tabula Smaragdinára érvényes. Vonatkozik az archaikus kor minden hasonló mûvére, akínai, a hindu, az egyiptomi, a héber, a görög hagyomány minden fennmaradt sorára, sõt festett és faragott ésépített mûvére. A filológia és a kommentár nem lehet tisztességes, ha az ember nem azzal kezdi, hogy ekorszakok között levõ fundamentális különbséget tudomásul kell venni.
Az õskori mûveket kommentálni mégis nemcsak gondolatilag érdekes, hanem azokat - különösen most - atörténeti korszak végével újra kommentálni kell. Kell pedig azért, mert éppen ma semmi sem látszik fontosabbnak, mint a korszakok gondolkodását egymáson lemérni. Tárgyilagosabb mérték, mint a maigondolkodástól - ha nem is tökéletesen távolálló - de alapvetõen különbözõ archaikus gondolat, nincs. Amireszükség van, nem is filológiai kommentár, hanem oly mérték, amely a két gondolkodást megkülönbözteti, hogy akettõ egységét meg tudja teremteni. A Tabula Smaragdina világa számunkra helyreállíthatatlanul elmúlt. Ahogyelmúlt a Tao-te king és HÉRAKLEITOSZ, a Mahabharáta és AISZKHÜLOSZ világa. Különös naivitás kellahhoz, hogy az ember a mûvek restaurációjában hinni tudjon. A szcientifikus filológia ma részben még ebbõl ahiszékenységbõl él. Az õskor mûvei azonban mindinkább az idõ túlsó felérõl való atmoszférájukkal egyedülállómódon alkalmasak arra, hogy ösztönzéseikkel és gondolataikkal azt, ami bennünk rejtett, kibontsa, ahogy amodern fizika és geometria önmagát PTOLEMAIOSZon és EUKLEIDÉSZen, a matematika önmagátPÜTHAGORASZon tudja mérni, a kémia az alkímia gondolatain tudatosítja önmagát.
NIETZSCHE is Apollón és Dionüszosz orfikus isteneinek neveit veszi elõ, hogy korunk döntõ feszültségeitmegértse. A történet elõtti és történet utáni korok affinitása, úgy látszik, tény. Amit a szcientifikus filológia azaffinitásról tudomást nem szerezve és önmagát objektív eredmények látszatával hitegetve csinál, merõismeretszerzés. De nem ismeretekre, hanem tudásra van szükség.
A Tabula Smaragdina latin nyelven maradt fenn. Egyesek szerint görög szövege is volt, de elveszett. Mások szerint a Tabula Smaragdinát eredetileg is latinul fogalmazták. Ennek a feltevésnek a szövegben levõ görögszavak ellentmondanak. A Tabula Smaragdina tizenhárom mondat. Szerzõje a szöveg szerint HERMÉSZTRISZMEGISZTOSZ (háromszor legnagyobb Hermész). Hermész nevét a gnosztikus és alexandriai iratok jólismerik. A legvalószínûbb hipotézis, hogy egyiptomi származású ember volt, bár a név nem személynév, hanemúgynevezett beavatási fokozat. Lehet, hogy
Toth
volt, Toth pedig az egyiptomi leviták magas kasztja, mintIránban a Zarathusztra, vagy Indiában a risi. Ma úgy mondanánk, hogy mester volt. Kora bizonytalan. Vannak,akik keletkezését az özönvíz után az elsõ generáció idejére teszik, de nem tudni, hogy Kr.e. 8000-ben, vagy Kr.e. 12000-ben történt özönvízre gondolnak-e. HERMÉSZ TRISZMEGISZTOSZ tekintélye igen nagy volt. Felõlemég az egyházatyák is különös tisztelettel beszélnek.
Az alexandriai korból HERMÉSZ TRISZMEGISZTOSZ neve alatt egész sereg, fõként dialogizált értekezésmaradt fenn. A gyûjtemény általában a
Corpus Hermeticum
neve alatt ismeretes. Ezek az értekezések - hatöredékesek is - világosan jelzik, hogy valamely beavatás oktató mûvei. Túlnyomó részük inkább késeignosztikus iratnak látszik, könnyen feltételezhetõ, hogy itt nem magáról Hermész személyes tanításáról, inkább ahermetikus hagyományba való beavatásról van szó. A Corpus Hermeticumban csak néhány mû van, amely akonvencionális katekizmus stílusnál magasabb nyelvet használ, s e mûvek gondolatainak folyamatos jelenlétekülönbözõ szerzõknél úgyszólván a mai napig követhetõ. Ezek az értekezések, fõként a negyedik (azúgynevezett szent beszéd) és a tizenhatodik (Ammonhoz), a többitõl már tömörségüknél fogva is különböznek,sok tekintetben a gnóziszt, az orfikát, a Kabalát és az egyiptomi hagyományt kötik össze, ma már meg nemállapítható módon szintetikusan, vagy mindössze szinkretikusan. Gondolataik az egyházatyák mûveit is át- megáthatják, ORIGENÉSZét és ALEXANDRIAI KELEMENét éppen úgy, mint NIZZAI és NAZZIÁNIGERGELYét, DIONÜSZOSZ AREOPAGITÁét és MAXIMUS CONFESSORét. Késõbb e gondolatok azalkímián kívül a középkori misztikusoknál élnek tovább. BÖHME, SAINT-MARTIN, OETINGER, SCEUS,BAADER, MOLITOR gondolatvilága egész SZOLOVJEVig, BERGYAJEVig és BULGAKOVig alegkönnyebben innen érthetõ.
A hermetikus mûvek a hellenisztikus Alexandriából kelet felé is elterjedtek, és Európába bizonyosmegfogalmazások az araboktól kerültek át. Vannak, akik az egész alkímiát arab eredetûnek mondják. Ez afeltevés ilyen mereven egészen biztosan hamis. A hermetika olyan hagyomány, amelyen amíg a középkorbanEurópába került, sok iskola dolgozott. Abban az alakjában például ahogy PARACELSUSnál, vagy BÖHMÉnélfelmerül, az eredeti egyiptomi és késõbbi görög orfikus, püthagoreus és kabalista és arab elemeket megkülönböztetni már teljesen lehetetlen. Olyan formájában pedig, ahogy SAINT-MARTIN után jelenik meg, azegész õskori hagyománynak csaknem tudatos egyesítési kísérlete.
II.A SZÖVEG
1.
Verum, sine mendatio, certum et verissimum
- való, hazugság nélkül, biztos és igaz.2.
Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetrandamiracula rei unius
- ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lentvan, hogy az egyetlen varázslatának mûveletét végrehajtsd.3.
Et sicut omnes res fuerunt ab uno, meditatione unius: sic omnes res natae fuerunt ab hac una re, adaptatione
-ahogy minden dolog az egybõl származik, az egyetlen gondolatból, a természetben minden dolog átvitellel azegybõl keletkezett.4.
Pater eius est Sol, mater eius Luna, portavit illud ventus in ventre suo, nutrix eius terra est
- atyja a Nap, anyjaa Hold, a Szél hordozta méhében, a Föld táplálta.5.
Pater omnis thelesmi totius mundi est hic
- õ a théleszma, az egész világ nemzõje.
6.
Vis eius integra est, si versa fuerit in terram
- ereje tökéletes, ha a földbe visszafordul.7.
Separabis terram ab igne, subtile a spisso, suaviter, cum magno ingenio
- válaszd el a Tüzet a Földtõl, akönnyût a nehéztõl, tudással, szenvedéllyel.8.
Ascendit a terra in coelum, iterumque descendit in terram et recipit vim superiorum et inferiorum. Sic habebis gloriam totius mundi. Ideo fugiat a te omnis obscuratis
- a földrõl az égbe emelkedik, aztán ismét a földreleszáll, a felsõ és az alsó erõket magába szívja. Az uralmat az egész világ fölött így nyered el. E perctõl fogvaelõled minden sötétség kitér.9.
Hic est totius fortitudinis fortitudo fortis. Quia vincit omnem rem subtilem, omnemque solidam penetrabif
-minden erõben ez az erõ ereje, mert a finomat és a nehezet áthatja.10.
Sic mundus cratus est
- a világot így teremtették.11.
Hinc adaptationes erunt mirabiles, quarum modus est hic
- ez az átvitel varázslata, és ennek ez a módja.12.
Itaque vocatus sum Hermes Trismegistos, habens tres partes philosophiae totius mundi
- ezért hívnak Hermész Triszmegisztosznak, mert a világegyetem tudásának mindhárom része az enyém.13.
Completum est quod dixi de operatio solis
- amit a Nap mûveleteirõl mondtam, befejeztem.
AZ ARAB VÁLTOZAT
1.
Való, való, nincs benne kétség, biztos, megbízható
.2.
Íme, ami fent van, alulról jön, ami lent van felülrõl. Az Egy mûve a varázslat
.3.
Ebbõl az Egybõl egyetlen mûvelettel minden létezõ így keletkezett
.4.
Apja a Nap, anyja a Hold, a Szél hordozta méhében, a Föld táplálta
.5.
Õ a varázslat nemzõje, õrzõje, ereje tökéletes, a fények élesztõje
.6.
Tûz, amely földdé válik
.7.
Válaszd el a tüzet a földtõl, a könnyût a nehéztõl, vigyázva, mesteri kézzel
.8.
A földrõl az égbe száll, úrrá lesz a fény fölött, s ismét leszáll a földre. Megszerzi a felsõ és az alsó erõket. Ígylesz úrrá afölött, ami fent van, s ami lent. Mert veled van a fények fénye, s ezért a sötétség elõled kitér
.9.
Az erõk erejével leszel úrrá a finom fölött, és hatolsz be a nehézbe
.10.
Olyan ez, mint a világ teremtése
.11.
Az ilyen tett varázslat, és ez a módja
.12.
Ezért neveztek Háromszor Nagy Hermésznek
.13.
Amit a Nap mûveleteirõl mondtam, befejeztem
.
Gabir ibn Khajjam
(Al Gabir)
*
A Tabula Smaragdina mondanivalója a következõ. Ha az ember az Egy varázslatának mûveletét végre akarjahajtani, mûveletéhez az, ami lent van és ami fent van, egymásnak megfelel. Mert ahogy minden dolog az Egygondolatából származik, úgy a természetben is - átvitellel ugyan, de - minden az Egybõl keletkezett.
Hogyan származott és hogyan keletkezett?
Nemzõje a Nap. Anyja a Hold. Méhében a Levegõ hordozta és a Föld táplálta. Mert õ (a théleszma) az egész
of 00
Hamvas Béla - Tabula Smaragdina
937 Reads
Info and Rating
| Category: | |
| Rating: | |
| Upload Date: | 11/28/2009 |
| Copyright: | Attribution Non-commercial |
| Tags: |
Leave a Comment