Eckhart Tolle: A most hatalma.
3
EL
Ő
SZÓ
Az azúr szín
ű
égboltba takart, lemen
ő
Nap narancssárga sugarai néha olyan hatal-mas szépség pillanataival ajándékoznak meg minket, hogy hirtelen csaknem beleszé-dülünk. Lábunk földbe gyökerezik, s tekintetünk szinte megdermed. A pillanat pompájaelkápráztat bennünket, kényszeresen fecseg
ő
elménk elnémul, és nem röpít ki minketgondolataival az itt és mostból. A ragyogásban fürödve úgy érezzük, mintha kapu nyíltvolna meg egy másik valóságba, amely állandóan jelen van, mégis ritkán észleljük.Ábrahám Maslow „csúcsélménynek” nevezte ezeket a ritka pillanatokat, hiszenilyenkor az élet legmagasabb szint
ű
megtapasztalásával találkozunk. Boldogságra éb-redünk, hirtelen a közönséges, világi birodalom határain túl találjuk magunkat. A „be-kukkantás” pillanatainak is nevezhetnénk ezeket a ritka alkalmakat. Rövid id
ő
re ilyen-kor maga a Lét örök birodalma tárul föl el
ő
ttünk. Ha csak rövid másodpercekre is, de
valódi önmagunkhoz
térünk haza.„Ó...” - sóhajtunk fel. „Olyan nagyszer
ű
!... Bárcsak ebben az állapotban maradhat-nék!” De hogy lehetne állandóan így maradni?Az elmúlt 10 évemet annak szenteltem, hogy erre rájöjjek. Kutatásaim során az amegtiszteltetés ért, hogy korunk legmerészebb, legihletettebb és legvilágosabban látóúttör
ő
ivel beszélhettem, azokkal, akik az orvostudomány, a természettudomány, apszichológia, az üzleti élet, a vallás, a spiritualitás és az emberi képességfejlesztés te-rületén tevékenykednek. Ezek az - egymástól sokszor nagymértékben különböz
ő
- em-berek egybehangzóan úgy vélik, hogy az emberiség evolúciós fejl
ő
désének folyamatá-ban min
ő
ségi ugrás következett be. Gyökeres szemléletváltás zajlik, világképünk jelen-t
ő
sen módosul. Két sarkalatos kérdésre keressük a választ: „kik vagyunk?” és „milyen avilágegyetem, amelyben élünk?” Alapvet
ő
en e kérdésekre adott válaszaink határozzákmeg személyes kapcsolataink min
ő
ségét a családban, barátaink között és a munkahe-lyi, f
ő
nök-alkalmazott viszonylatokban. S - egy más szinten - végs
ő
soron ezek hatá-rozzák meg a társadalmat is.Nem csoda, hogy a napjainkban kialakuló világszemlélet hitrendszerünk több olyantényez
ő
jét is megkérd
ő
jelezi, amelyet a nyugati világ igaznak tart:
1. mítosz:
az emberiség elérte fejl
ő
désének tet
ő
pontját.
Michael Murphy, Esalen társalapítója, az összehasonlító vallástudomány, az orvostu-domány, az antropológia és a sportok tanulmányozására támaszkodva azt a kihívó ál-láspontot képviseli, miszerint az emberi fejl
ő
désnek léteznek az eddig elértnél lénye-gesen magasabb szintjei is. Amikor valaki eléri a spirituális érettségnek ezeket a ma-gasabb fokait, akkor különleges képességek nyílnak meg benne a szeretet, az életer
ő
,a személyiség, a testi tudatosság, az intuíció, az érzékelés, a kommunikáció és azakarat területein.Els
ő
lépés: fölismerni ezen szintek létezését. (A legtöbb ember sajnos nem jut el idá-ig.) Csak ez után lehet, tudatos szándékkal, elkezdeni a különböz
ő
metódusok alkal-mazását.
2. mítosz:
teljesen elkülönülve élünk egymástól, a természett
ő
l és a kozmosztól.
Az „
ő
más, mint én” mítosza felel
ő
s a háborúkért, a bolygón elkövetett számtalan er
ő
-szakért és az emberi igazságtalanság mindenféle megnyilvánulásáért. Hisz kinek jutnaeszébe megbántani egy másik lényt, ha saját személye részeként tapasztalná
ő
t meg?Stan Grof, a tudatosság rendkívüli állapotait kutatva, a következ
ő
kre jutott: „A vizsgála-tok szerint valamennyiünk pszichéje és tudatossága kapcsolatban áll a »Minden Léte-z
ő
vel«, mert valójában nincsenek végérvényes határok a test/ego és a lét teljességeközött.” Az ima gyógyító erejével kapcsolatos tudományos kutatások remekül alátá-
Leave a Comment