A játék szerepe a csecsemő és kisgyermek mindennapi életében.

A játék belső késztetésből fakadó, örömet nyújtó tevékenység, lényegéhez hozzátartozik az

önkéntesség, a szabadon választás.
Játékelméletek:
◊ A felnőttközpontú gondolkodás eredményeként: felüdülés, erőfölösleg megnyilvánulása a
játék, a felnőtt munkájával szemben egyfajta pihenés.
◊ Előgyakorlás: olyan képességek kifejlődéséhez járul, amelyek teljesen csak a gyermekkor
végére alakulnak ki.
◊ A törzsfejlődés szakaszainak rövidített ismétlése, a játék tartalma olyan tevékenységnek
felelnek meg, amelyek egymásutánja az emberiség történelme folyamán azonos volt.
◊ Energiafelesleg levezetése.
◊ A képzelet és a játék a vágyak kivetítése (pszichoanalitikusok).
◊ Piaget: az új helyzetek és élmények értelmi feldolgozása.
◊ tulajdonságai:
o Örömet szerző tevékenység, még akkor is ha nincs látható jele (mosolygás,
nevetés, derűs jókedv).
o Nincs külső célja, a játék önmagáért való (maga a cselekvés, az elképzelés okoz
örömet a gyermeknek).
o Spontán és önkéntes, a gyermek maga dönti el, hogy játszik-e vagy sem, és hogy
mit.
o Hiányzik belőle a jó megoldásért, a teljesítésért, a megfelelésért való szorongás,
nem feladat.
o Mindig valamilyen aktív részvételt tételez fel a gyermek részéről.
o Szoros kapcsolatban áll és fejlődik más funkciókkal, (kreativitás,
problémamegoldás, beszédfejlődés, társkapcsolatok).
A csecsemő és kisgyermek fő tevékenysége, kielégíti mozgás és cselekvésvágyát.
A legkoraibb időszaktól kezdve gazdagítja ismereteit, tapasztalatait, a világ megismerésének
egyik eszköze.
Megismeri a körülötte levő tárgyak tulajdonságait, és azt is, hogy mit tud velük csinálni.
Eközben gyakorolja az újonnan elsajátított mozgásokat, tevékenységmódokat.
Megtanul figyelni, érdeklődést követve egyre hosszabb ideig elmélyülten tevékenykedik.
Megtanul tervet készíteni, előre elképzelni, megvalósítani.
Megismeri a nehézségek, akadályok leküzdésének örömét
Fejleszti a fantáziáját, segít megfigyelni, megismerni a felnőttek életét.
Azért játszik, mert jólesik neki, mert örömét leli benne, mert saját játékával saját vágyait,
törekvéseit valósítja meg.
Általában az újonnan megszerzett készség vagy frissen átélt élmény jelenik meg játékként. Ebből
következik, hogy az egyes gyermekek játéka teljesen különböző lehet, mivel fejlődésmenetük,
tapasztalataik, tudásanyaguk is egyénileg különböző.

Játékfejlődés csecsemőkorban. A manipuláció fejlődése. A játék és az értelmi-, érzelmi fejlődés

összefüggései.

Az újszülött csak ritkán és csak másodpercekig figyel, a 4-5 hetes azonban már a lassan mozgó
tárgyakat követi tekintetével, rögzíti a fölé hajló arcot.
2-3 hónapos, amikor felfedezi a kezét, először véletlenül, később már keresi tekintetével.
Észreveszi a kapcsolatot a saját kézmozgása és kezének a térben elfoglalt helye között.
Felfedezi, hogy ő mozgatja a kezét, sok gyakorlás után ezt már irányítani is tudja. A
szenzomotoros koordinációban az érzékelés összekapcsolódik a mozgással, egységes érzületté
alakul. Kéznézés közben már utána fordul, felváltva figyeli hol, az egyik, hol a másik kezét, beszél
hozzá, nevet rá, közelíti, távolítja, a kezébe akadt tárggyal együtt nézegeti.
a manipuláció előtt a szem-kéz koordináción kívül meg kall még tanulnia a tárgyakért nyúlni és azt
megfogni. Ez nem azonos az újszülött fogóreflexével. Kb. 4 hónapos, amikor a kiszemelt tárgyért
nyúl, érintgeti, majd fokozatosan idomul a fogása a tárgy alakjához. A hüvelyujját csak 9 hónapos
korban tudja opponálni. Elengedni is meg kell tanulnia, sokszor véletlenszerűen ejti csak el a
tárgyat, az elengedés is hosszú gyakorlás eredménye.
 manipuláció minden olyan tevékenység, tárggyal való foglalatoskodás, amely közben figyeli azt,
amit csinál. Kb.4 hónapos korban kezdődik, 10-12 hónapos korra teljesedik ki, és fokozatosan 1,5
éves korra megszűnik önálló jellege, beépül bonyolultabb műveletekbe.
Egytárgyas: 2. negyedévben érintgeti, markolja, nyomkodja, szájába veszi. A 3. negyedévben
forgatja, alapon mozgatja, egyik kezéből átveszi a másikba, alaphoz ütögeti, seprő-súroló
mozgásokat végez vele, ellöki. Másik kezével ütögeti, állítgatja, felborítja, billegteti, két keze között
forgatja. Ekkor gyakori, hogy már két tárgy van a kezében, de külön manipulál velük.
Kéttárgyas: a negyedik negyedévben jelenik meg, összeérinti, összeütögeti őket, szereti, ha
hangot is adnak. Kisebb tárgyat a nagyobba beletesz, vagy rátesz, az egyformákat egymásba
rakja. Gyakori, hogy együtt rázza őket, kiborítja, újra összeszedegeti. Eleinte csak kettő, majd
több tárgyat rak egymásba, egymás mellé, elkezd egyforma tárgyakat gyűjtögetni. Ezeket
rendszerezi, sorbarendezi, innen észrevétlenül megy át építésbe ez a tevékenység.
Játék közben tevékeny, kielégíti mozgás- és cselekvésvágyát, gazdagítja ismereteit,
tapasztalatait, a világ megismerésének egyik eszköze a játék. Megismeri a körülötte levő tárgyak
tulajdonságait, és azt is, hogy mit tud velük csinálni. Közben gyakorolja az újonnan elsajátított
mozgásformákat, tevékenységmódokat. Érdeklődését követve egyre hosszabb ideig leköti a
figyelmét, megtanul komolyan tevékenykedni. Előre elképzeli a tevékenységmódot, megtanul
tervezni, ezt megvalósítani. Megismeri a nehézségek leküzdésének örömét is.
a játék ad lehetőséget a feszültségek feloldására, fejleszti a fantáziáját, segít megfigyelni,
megismerni a felnőttek életét. Azért játszik, mert jólesik neki, mert játékával saját vágyait,
törekvéseit valósítja meg. A játék belső késztetésből fakadó, örömet nyújtó tevékenység,
lényegéhez hozzátartozik az önkéntesség, a szabadonválasztás.
Ezen a területen is nagyon fontos, hogy kompetensnek érezhesse magát, parancsra senki nem
tud tevékenyen játszani.
Csak a magát biztonságban érző gyermek, akinek az alapvető szükségleteit kielégítették, csak az
tud önfeledten játszani.

A manipuláció fejlődését elősegítő játékok, a megfelelő játékkészlet kiválasztása, és

folyamatos változtatása a csoport tagjainak egyéni érdeklődését, fejlettségét figyelembe véve.

A manipuláció során a gyakorlás öröme, valamint az "én csinálom öröme" jellemző az első évre. A
csecsemő élvezi, hogy zajt tud kelteni, hogy az előidézett változás az ő cselekvésének az
eredménye. Az érzékelés, arcmozgás, a figyelem az érdeklődés fejlődésének eredményeként az
egy tárggyal való tevékenykedést követi a két tárggyal való manipuláció.
Manipulációs játékok: - játszókendők, frottír labdák, csörgők, rágókák, építőjátékok egyes elemei-
montessuori korongok, hordó-kockasor elemek, homokozóformák, üreges játékok - vödrök,tálak
kosarak
Játékkészlet: a játékok kiválasztásánál, a játékkészlet összeállításánál a gondozó az alábbi
szempontokat kell figyelembe vennie.
A játék kiválasztásánál figyelembe vesszük a csecsemő érdeklődését, tapasztalhatjuk, hogy a
hempergőben elhelyezett tárgy azonnal felkelti érdeklődését, de hosszú időn át szívesen
foglalkozik ugyanazokkal a játékokkal. Fontos, hogy a gondozónő tudja, melyik játékkal szokott a
leggyakrabban játszani. Attól nem kell tartania, hogy a csecsemő hamar megun egy játékeszközt,
mindig felfedez rajta valami újat, a gyakori játék cserélgetésre nincs szükség. Új játékot akkor
célszerű a közelébe tenni, ha a csecsemő játékában olyan manipulációs formák jelennek meg,
amelynek gyakorlására az új játék különösen alkalmas. Pl.: ha a tárgyat a földhöz ütögeti, akkor
helyes olyan eszközt adni, ami más hangot ad. Feladata a gondozónak az is, hogy azokat a
játékokat, amelyekkel már hosszabb ideje nem játszanak kivonja. a csoportszoba (tipegő
nagycsoport) berendezése olyan legyen, hogy a különböző játéktevékenységek jól elkülönüljenek
egymástól.
Elegendő hely álljon a gyermek rendelkezésére, egymást ne zavarják, a játékokat nyitott
polcokon, a gyermek számára elérhető helyen, magasságban úgy kell elhelyezni, hogy
figyelemfelkeltő legyen. Építőjátékokat fajtánként nagy méretű tárolókosarakban. A fokozott
felnőtti felügyeletet igénylő játékokat a játékpolc felső részeiben helyezzük el. A
fantáziajátékokhoz célszerű játéksarkot kialakítani. A gyermek érdeklődését figyelembe véve
időnként cseréljük a játékokat. Egy olyan játékféleséget, mellyel már ritkán játszanak a
gyermekek, átmenetileg el is tehetünk. A gyűjtögetési időszakban ( 1 éves kor), nagyon lényeges
a játék mennyiségének figyelembe vétele. Csecsemőkorban elég, ha 3-4 játékot talál maga körül,
elérhető távolságban.
 Fél éves kor körül már többféleképpen foglalkozik a tárgyakkal, gyermekenként 6-8 tárgy célszerű.
A harmadik negyedévben változatosan játszanak, ennek ellenére gyermekenként 6-8 játéknál
több még nem kell, a többtárgyas manipuláció kezdetéig. Majd egyre több rakodni való elemre
lesz szükség a negyedik egyedévben.

Játékfejlődés kisgyermekkorban. Az építő-, utánzó-, szimbolikus játékok, alkotó játékok.

Az építő-konstruáló játék megalapozója a gyűjtögetés, egyforma játékok gyűjtése, rendezgetése,

rendszerezése. Eleinte csak két tárgyat rak egymásra, egymás mellé. Ez már építési elemeket is
tartalmaz, a gyűjtögetés észrevétlenül megy át építésbe. Felhasználja azokat a mozdulatokat,
ismereteket, amelyeket a manipuláció során elsajátított.
Rúdra felfűz, eleinte színre, nagyságra tekintet nélkül, később valamilyen rendszer szerint.
Szívesen fűz fagyöngyöt, a gyűjtögetett fakockából épít.
A gyermekek a kockákkal először nem felfelé, hanem síkban kezdenek el építeni, ezért az
építéshez sok hely kell.
Az építő-alkotó játék fő indítéka, hogy aktívan befolyásolja a tevékenysége tárgyát, azt alakítva
újat hozzon létre. Cselekvéseiben egyszerre inkább a tárgy lesz lényeges, ez vezérli a
tevékenységét. Felfedez elemi összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat, lehetővé válik a
tárgyakkal való cselekvés mélyebb összefüggéseinek feltárása.
Az alkotó játék során a gyermek elsajátítja a tárgyakkal való anyagszerű és az anyagnak
megfelelő bánásmódot. Ehhez nagyon jó eszközök a só-lisztgyurma, az agyag, a festék, a ceruza,
zsírkréta. Nagyon fontos azoknak az anyagoknak a megismerése és tapasztalása, amelyek
fokozott odafigyelést igényelnek a felnőtt részéről, ilyenek a különböző termések (bab, kukorica),
de alkotásra ad lehetőséget a falevél ragasztása, gyűjtögetése, válogatása is.
1,5-2 éves kor körül jelenik meg a szimbolikus játék, amelyet az utánzás és a képzetek
megjelenése a gondolkodásban tesz lehetővé. Érzékszervi mozgásos sémát megismétel először
anélkül, hogy az ingert keltő tárgy jelen lenne (nincs párnája, mégis lefekszik és úgy csinál mintha
aludna). Azt, hogy mi a játék tartalma a gyermek dönti el, először a saját cselekvéseit képes tárgy
nélkül lejátszani, később a saját cselekvéseit mással, tárggyal végezteti el (babát, felnőttet etet).
Magasabb fokozat, amikor más személynél látott viselkedést utánoz (úgy csinál, mintha újságot
olvasna), majd ezt a cselekvést mással is el tudja végeztetni (a baba olvas újságot).
A fejlődés során különböző kombinációkat is találunk:
Egyszerű kombináció: a teljes műveletet kimunkálja, lejátssza. Fantáziajátékában szimbolikus
képzetekkel ismétli meg minden élményét.
A kiegyenlítő-kompenzációs kombináció: a valóság javítására szolgál. A vízzel nem engedik
játszani, üres tállal csinálja.
A feszültségeket felszámoló kombináció: kínos, kellemetlen jeleneteket, helyzeteket a szimbolikus
áttétek útján átéli, feldolgozza.
A szerepjáték tehát 1,5-2 éves kor körül kezdődik az utánzó-szimbolikus játékkal, óvodás korra
teljesedik ki. Eleinte kevés elemből áll, a tárgyakat aszerint használja, hogy mit jelent számára
(úgy tesz, mintha vezetné az autót, saját maga személyesíti meg a tárgyakat, majd személyeket,
babát altat). Szívesen utánozza, ami érzelmileg közel áll hozzá, olyan szeretne lenni, mint a
nagyok. Egy alkalmasnak vélt helyzet vagy tárgy indítja meg , majd a későbbiekben már előre
kigondolt helyzethez keres tárgyat. A gyermekek eleinte csak egymás mellett játszanak, később
ez közös tevékenységbe megy át. A szerepek ebben a korcsoportban nincsenek elhatárolva,
szerepet cserélhetnek, sűrűn cserélik is.

A gondozónő feladatai a gyermek játéktevékenységének kibontakozásában és a játékkedv

fenntartásában. A gyermek játékkészlete összeállításának szempontjai.

Az elmélyült játéktevékenység feltétele, hogy a gondozónő minden esetben olyan körülményeket

teremtsen, amely lehetőséget ad az aktív, tartalmas, tevékeny játékra.
Biztosítja a gyermek jó testi közérzetét, a jó érzelmi állapotát, időben észreveszi a fáradtságát,
kényelmes ruházatot ad a gyermekre, kialakítja a jó személyes kapcsolatot, védettséget,
nyugalmat biztosít, a helyes szociális szabályokat kialakítja, kornak és fejlettségnek megfelelő
játékeszközöket kínálja, bőséges időt biztosít a játéktevékenységre, elegendő helyet biztosít a
tevékenységhez.
Nagyon fontos, hogy a gyermekeket hozzásegítse ahhoz, hogy önállóan, elmélyülten és
tartalmasan tudjanak tevékenykedni, a belső indítékaiknak eleget tudjanak tenni.
a gyermekek nem találják fel magukat, ha nem találnak játékeszközöket. A gondozónő a
gyermekeket ismerve olyan játékeszközöket készít össze, ami felkelti a gyermekek érdeklődését,
kíváncsiságát, a tevékenységre ösztönzi őket.
Pedagógiai és egészségügyi szempontok a játékeszközökkel kapcsolatban.
Komolyan veszi a játékát a gyermeknek, területét tiszteletben tartja. Ha épít kikerüli, elfogadja a
szimbólumait, biztató tekintettel nyugtázza a játékot.
Probléma, nehézség esetén javaslatot, ötletet ad, nem hagyja magára a gyermeket, megkíméli a
felesleges kudarcoktól.
A tevékenység elismerése, az odafigyelés ösztönzőleg hat a gyermek játékára.
Nem utasítja vissza a gyermek kezdeményezését, de nem is veszi át a vezető szerepet. Ez az
együttjátszás ne a gondozónőt szórakoztassa.
Az ötletadása ne legyen bonyolult, olyant tanácsoljon, amit a gyermek már ismer, vagy már
csinálta.
a fogás, elengedés gyakorlásához célszerű olyan tárgyakat adni, amelyek különböző, nem nehéz
anyagból készültek, az egytárgyas manipulációhoz tollaslabda, csörgőkeret, csörgők, műanyag
tojástartó, láncoscsörgő, babaépítő elemek, lábrács, frotirlabda. (Lóczy módszertani levél!)
2.évben hasonló formájú, nagyságú, színű tárgyakat válogatunk össze, mégpedig sokat.
Legyenek középmértűek is benne, legyenek üreges tárgyak, amibe gyűjtögethet.
Elhelyezésnél soha ne legyen benne a megoldás, ez vezet majd a konstruáláshoz.
Mozgásos játékok dominálnak még, főleg a nagy alakú, tologatós játékszerek.
Szerepjáték kezdeti formájához babák, játszókendők, takargatós ruhák, edényzet (nem miniatűr
méretű!).
3.évben építő játékok összerakható, szétszedhető, kirakható. Egyre vezetőbb lesz a szerepjáték,
öltöztetéshez kötött, könnyen feladható-levehető ruhadarabok, edényzet, sarkok (fodrász,
bolt,stb...)
A gyermek játékának kibontakozására leghelyesebb a demokratikus nevelési stílus, melynek
lényege: hogy a felnőtt elfogadóan, pozitívan viszonyul a gyerekhez, érzelmi biztonságot nyújt
számára, partnerként kezeli őt. Tekintettel van a gyermek egyéniségére, fejlettségére, pillanatnyi
fizikai, érzelmi állapotára, igényeire. Igyekszik minden helyzethez önállóságot biztosítani. A
gyermek minden helyzetben érezze a felnőtt támogató odafigyelését, tudja, hogy bármikor
számíthat segítségre. A felnőtt szerepe a gyermek játéktevékenységében kettős:
A feltételek megteremtése
Nyugodt légkör, elegendő idő és hely, megfelelő játékkészlet biztosítása. Jó a játékkészlet, ha
megfelel a gyerek életkorának, fejlettségének és érdeklődésének, többféle tevékenységre ad
lehetőséget, vannak alkotó konstruáló tevékenységhez, szerepjátékhoz, nagymozgázos
játékeszközök, aktivitásra, szabad választásra módot nyújtva rendszerezetten tárolva.
Részvétele a játékban
Pozitív jelenlét (támogató-megerősítő-odafigyelő), kezdeményezés, együttjátszás, megerősítés,
segítségnyújtás a tevékenységhez, segítségnyújtás a konfliktusok megoldásához, ötletadás - új
tevékenység lehetőségének felkínálása, ésszerű és életszerű viselkedési szabályok kialakítása.
A felnőtt hátrányosan befolyásolja a gyermek játékát, ha:
◊ gyermek akarata ellenére kíván részt venni a játékban,
◊ olyan játékot erőltet, amihez a gyermeknek nincs kedve,
◊ közös tevékenység során saját elképzeléseit erőlteti a gyerekre,
◊ az együttjátszást direkt tanítási lehetőségnek tekinti,
◊ a játékot direkt nevelési helyzetnek tekinti,
◊ kioktatóan viselkedik,
◊ immel-ámmal vesz részt a játékban,
◊ kivételez,
◊ a játokot mint feladatteljesítést minősíti,
◊ a viselkedésével azt közvetíti a gyereknek, hogy a tevékenység folyamata
lényegtelen, csak annak eredménye fontos igazán.
Lényeges a játék befejezettsége, a későbbi iskolai életre is kihat, a feladatok megoldását illetően.
A bölcsődei játék alapelvei:
A játékfejlődés és más funkciók fejlődése között szoros kapcsolat van.
A megfelelő napirend a lehető legtöbb és leghosszabb játékidőt biztosítja a szobában és az
udvaron.
A jól kiválasztott játékok lehetővé teszik az események eljátszását.
Az a gyerek játszik nyugodtan, aki biztonságban érzi magát.
 - Az elmélyült, nyugodt játék feltételei: nyugodt légkör- megfelelő, max. 12 fős csoport létszám-
gondozó állandósága- szoba megfelelő berendezése- játéknak megfelelő elhelyezése- a gyerek
korának megfelelő fajtájú és mennyiségű játék- az öntevékenység és a szabad választás
lehetősége- a gyermek fejlődésének és kreativitásnak támogatása- a felnőtt odafigyelése,
elismerése, ötletadás, együttjátszás, a közös tevékenység során nyújtott, viselkedési és
helyzetmegoldási minták.
A bölcsődében gyakori az együttjátszás a társakkal, fontos, hogy minden gyerek a saját
érdeklődésének, egyéniségének, fejlettségének, igényeinek megfelelően vehessen részt ezekben
a tevékenységekben, csupán a viselkedési szabályok vonatkozásában legyenek azonosak az
elvárások. Így a gyerek tevékenysége okozta öröme kiegészül az együttesség élményével. Fontos
az egymás iránti érdeklődés, figyelem és tapintat felkeltése és fejlesztése, más játékának
tiszteletben tartása. A gondozó ne székből irányítson, a gyerek szintjének megfelelően, mellé ülve
a szőnyegre.
Játékkészlet: a játékok kiválasztásánál, a játékkészlet összeállításánál a gondozó az alábbi
szempontokat kell figyelembe vennie.
Egészségügyi szempontok:
◊ könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen
◊ balesetet ne okozzon, ne legyen törött, ne essen szét darabjaira, éles sarkai ne legyenek,
ne lógjon
◊ hosszú zsinóron, ne legyen túl nehéz.
Pedagógiai szempontok:
◊ minden tevékenységformához legyen megfelelő játékszer (konstruáló, manipuláló,
mozgásfejlesztő)
◊ játék színe, nagysága, formája keltse fel és tartsa ébren a gyerek érdeklődését.
◊ több fajta tevékenységhez lehessen felhasználni.
◊ legyen más nemzetek szokásait tükröző játék
◊ a nemek közötti egyenlőség elvének betartása (lányoknak is legyen autó, fiúknak is baba).

A gondozónő közvetlen feladatai az építő játékokkal kapcsolatban. A játékkészlet

kiválasztásának szempontjai. A gyermek játékába való felesleges beavatkozás kedvezőtlen
hatása a gyermek spontán aktivitására, s ezen keresztül a felnőtthöz fűződő dependens (függő)
viszony kialakulására.

Az építés, konstruálás a harmadik évben rohamos fejlődésnek indul. Ehhez az összerakható,

szétsztedhető, kirakható, építésre alkalmas játékok gazdag választékából lehet meríteni.
Több építőanyagra és választékos elemre van szükség, ebben az életkorban már nagyobbak az
építmények és bonyolultabbak.
itt is nagyon fontos a játékeszközök pedagógiai és egészségügyi követelményei.
Az építéshez a szoros összeillesztésű eszköz nem jó, a gyermek nem tudja szétszedni, a felnőtt
segítségére utalt.
Minden csoportban fontos, hogy legyen egy törzs játékkészlet, amire mindig számíthat a
kisgyermek. Ezt lehet kiegészíteni a speciális felügyeletet igénylő tevékenységekkel.
A kisgyermek szinte minden játékot fel tud használni építésre (vödrök, poharak). A kockákat
először nem felfelé, hanem síkba kezdi el építeni. Az 1-2 évesnek 8-10 darabnál nem kell több,
ehhez a tevékenységhez. A gabi-lego-korongépítő előnye, hogy összeillesztés után viszonylag
stabilan egyben maradnak a gyorsan gyarapodó tornyok.
Az építéshez sok hely kell. Ügyelnünk kell arra, hogy minden gyermeknek elegendő helye és
játékszere legyen.
A játékba belemerült, nagyot és szépet építő gyermek rendszerint a társa figyelmét is magára
vonja. Ügyelnünk kell arra is, hogy ezt az elmélyült tevékenységét senki ne zavarja, egymás
építményeit ne rombolják szét.
Gyakran adnak értelmet annak, amit építettek, de az is előfordul, hogy csak a szerteágazó, szép
formának örülnek. Ne kívánjuk mindig az értelmezést.
A gondosan előkészített, önállóan levehető, elvehető játékszerek fokozzák a gyermekek
játékvágyát. Az építő elemek ne egybeömlesztve , összekeveredve legyenek tálalva. Játék
közben is többször össze kell rendezzük az elemeket.
A játék segítése, a felnőtt szerepe sokat változott az idők során. Volt olyan időszak, amikor a
napirendbe kétszeri foglalkozás volt beiktatva, óvodai mintára (kötelező foglalkozások: színek
bemutatása, az alma ismertetése). Kötelező volt, tematikája és anyaga adott volt. A gondozónő
ütemtervet készített, figyelme erre koncentrálódott, a gyermekek passzívak voltak. Később a
foglalkozások kötelező jellegét megszüntették, de a minősítésnél még nagyon fontos volt a
gondozónő nevelő tevékenysége, amit a játék során alkalmazott, ezért általában mindenki t
rávezetett arra, hogy a foglalkozáson részt vegyen. Előnye, hogy enyhébb volt, hagyott időt a
bekapcsolódásra. A gyermek itt is passzív befogadó. A gondozónő akkor érezte magát hitelesnek,
ha a gyermekek azt játszották, amit ő kitalált, az irányítása rejtettebbé vált, elvette a fantáziáját a
gyermekeknek, leszegényítette a játékát, a játéktevékenységet kisajátította az oktatás számára.
Az, hogy a gyermek játéka sokkal gazdagabb, hogy önmagától is tud játszani óriási ellenállást
váltott ki a gondozónőkből (átestek a ló túloldalára nagyon sokan).
A gyermekek egy része valóban nem tud önállóan játszani, mert már elvették tőle a játék örömét,
másik részük pedig még nem illeszkedett be a bölcsődébe. Ezért nem hagyható a gyermek
teljesen magára a játéktevékenység során sem. Segíteni kell abban, hogy magára találjon, hogy
mozgásigényét, tudnivágyását kielégíthesse. Fokozatosan el kell érnünk, hogy megtanulják a
játékkal kapcsolatos viselkedési szabályokat, a játékok helyét, és azt is, hogy az egyes játékokkal
mit tehet. Az együttjátszásban az egyezkedésben (ki módosítja a feltételeket, tevékenységet) a
gyermek játssza a főszerepet. Ne váljon csak szemlélőjévé a tevékenységnek, ne legyen a felnőtt
tevékenységére utalva a játék során. Ha valamit mutatunk neki, csak azokat a mozdulatokat,
amelyeket a felnőtt nélkül ő maga is meg tud ismételni, sikerhez juthat általa.
Az egészséges, jó állapotban levő gyerek ébrenléti idejének nagy részét aktív
játéktevékenységgel tölti el. Tevékenysége a játék különböző formáiban nyilvánul meg: ismerkedik
önmagával, mozgásával, cselekedeteinek hatásával, a körülötte levő játékkal, tárgyak-játékok
összehasonlítását, alkotást. A konstruálás már nem önmagáért való, hanem valamilyen céllal
kezd építeni a gyerek, pl.: kerítést, parkolót. Ebben az időszakban a gyermek sokat beszél, sok
kérdést tesz fel a gondozónőnek, így fontos a gondozónő biztonságot nyújtó támasza,
odafigyelése, a kért segítségre való bekapcsolódása. A gondozónő ötletet adhat, információt
nyújthat, megerősítést adhat (verbális-nonverbális formában), együttjátszhat a gyerekkel. A
játékszerekkel kapcsolatban számos teendője van a gondozónőnek. A csecsemőknél ügyelni kell,
hogy a játékot egyenletesen elosztva legyenek a játszóterületen. A játékot mérete, súlya, alakja
olyan legyen, hogy ha a csecsemő rájuk fekszik, v. ha magára ejti, ne legyen számára fájdalmas,
semmi kép sem lehet olyan, amit lenyelhet, nem adhatók szőrmeállatok, hajas babák. Az
alapjátékokból minden gyereknek jusson: kendő, baba, mesekönyv, labdák, mozgásfejlesztők.
Csecsemőnek adható: csörgő fa-műanyag, rágókák, montessuori korongok, hordó-kocka sor,
homokozóformák, textilfigurák, üreges játékok: vödrök, tálak, kosarak. Mozgásfejlesztő: labda,
mászópárna, úszógumi. Könyvek: keménylapú, egy ábrás, műanyag, textil.
Tipegőkorúak játékai: a nagyméretű játékokon kívül minden gyermek jusson azonos típusú (baba,
mackó, autó, labda) a gyűjtögetésre alkalmas játékféleségből a csoportlétszám 3-4-szerese
szükséges. - konstruáló: dubló legó, Gabi építő, montessuori korong, babi logi, pohár-hordó sor,
formakirakók, fűzhető fa gyöngy.- húzogatható, tologatható eszközök: vonatok, autók.- üreges:
kosarak, tálak, talicska, vödör- utánzó játékok: csészék, tányérok, kanalak, babák, macik, takarók,
szatyrok, szerszámok, közlekedési eszközök. - homokozó: vödrök, lapátok, homokozóformák,
sziták- alkotójáték: zsírkréta, ceruza, gyurma- könyvek: keménylapú, leporelló
Nagycsoportos gyerek játékai: építő játék: változatos építő játékok,
kisebb méretű pl.: legó- szerepjáték kellékei: használati eszközök,
felnőtt tárgyainak kisméretű másai: lábasak, tányérok, poharak, sziták, szűrők, szerszámok,
seprűk, egyes foglalkozások jellegzetes eszközei: orvosi táska, fodrászkellék, babaruhák,
takarók, babakocsi, gyümölcsök, zöldségek, flakonok, dobozok.-
nagymozgásos játék: autók, dömperek, motorok, tricikli, mászóka, csúszda, libikóka, labdák.
alkotó játék: zsírkréta, ceruza, festék, kréta, iskolatábla, gyurma, olló, papírok, természetes
anyagok, mágnestábla.
logikai játékok: képkirakó, képes lottó, kártyák-
bábok: kesztyű- és ujjbábok- hangszerek: dob, xilophon, cintányér- könyvek: puha
képeskönyvek
A szobában szabadon játszó gyermekek számára a legjobb megoldás, ha a játékokat könnyen
elérhető (számára) helyen, nyitott polcon tároljuk, így az önálló választás lehetőségét biztosítjuk
számára. Az építőjátékokat fajtánként, nagyméretű tárlókosarakban, az apró, fokozott gondozói
felügyeletet igénylő játékokat magasabb polcokra helyezzük. Fontos a játéksarok kialakítása.
A gondozónő közvetlenül is segítségére lehet a játszó vagy a játékban megtorpant gyereknek. Ha
a gondozónő észreveszi, tekintetével, biztató szavaival nyugtázza a gyerek tevékenységét, ezzel
is támogatja, segíti a játékát. Amikor műanyag pohárból tornyot építő gyerek mellé újabb "adag"
poharat helyez el, amikor a macit lefektető és takarót kereső gyereknek tanácsot ad, ezzel is
segíti a gyerek játékát, kifejezi helyeslését, támogatását. Lényeges: ha a gyerek
 kezdeményezésére bekapcsolódik a játékba a gondozónő, ha elfogadja a felkínált szimbolikus
"kávét", ha a felkínált "kincset" megőrzésre elfogadja, mindezzel kifejezésre juttatja a gyerek
számára, hogy ő is örül a játékának, érti, támogatja. Amikor a gondozónő bekapcsolódik a gyerek
játékába, természetesen mindig ügyelnie kell arra, hogy ne ő legyen a játék főszereplője,
papucsként viselkedjen. Fontos az időbeli visszalépés.
Dependens (függő): amikor a gyerek nem tud játéktevékenységet kezdeményezni a szülő
irányítása nélkül.

A gondozónő feladatai az alkotó- és szimbolikus játékkal kapcsolatban, a megfelelő játékszerek

és egyéb eszközök kiválasztásának szempontjai, a játékba avatkozás kritikája, a gyermekkel
való együttjátszás lehetőségei.

Az egészséges, jó állapotban lévő gyermek ébrenléti ideje nagy részét játékkal tölti. Játékra
készteti általában aktivitása és mozgásvágya, kíváncsiság, érdeklődése önmaga és környezete
iránt, az alkotás öröm a kellemes élmények újraélésének vágya, a kielégítetlen vágyak
megvalósítása, félelmek, indulatok levezetésére szolgál. A harmadik évre jellemző az alkotó játék,
mely során a gyermekek sokféle anyaggal ismerkedhetnek meg kreativitásuk kibontakozhat.
Felfedezik az anyagok sajátosságai mellett az ábrázolás lehetőségét, örömét. Megjelennek az
emberrajzok, a gyurmából való formázások. A gondozónő feladata: a megfelelő játékeszközök
kiválasztása, illetve az eszközök helyes használatának megmutatása ( nem azt mutatja meg, hogy
milyen alakzatot rajzoljon, hanem hogy hogyan fogja meg a ceruzát, hogy még szebbre
sikerüljön).
Alkotó eszközei: zsírkréta, ceruza, festék, iskolatábla, kréta, gyurma, olló, papírok, természetes
anyagok (falevél, gesztenye, toboz) mozaik, mágnestábla.
Szimbolikus játék kialakulása a második évre jellemző. A szimbolikus játék eszközei: Andi- öcsi
építő, utánzó játékok - csészék, kanalak, poharak.
A gondozónő szerepe a gyermek játékában: a demokratikus nevelési stílust célszerű alkalmazni,
melynek lényege, hogy a felnőtt elfogadóan, pozitívan viszonyul a gyermekhez, érzelmi
biztonságot nyújt számára, partnerként kezeli őt. Tekintettel van a gyermek egyéniségére,
fejlettségére, pillanatnyi fizikai és érzelmi állapotára, igényeire. Minden helyzetben igyekszik a
gyermek kompetenciájának, és ezen belül igényeinek megfelelő mértékű önállóságot biztosítani.
A gyermek minden helyzetben érzi a felnőtt támogató odafigyelését, tudja, hogy bármikor
számíthat a segítségére. A felnőtt szerepe: nyugodt légkör, elegendő idő-hely, megfelelő
játékkészlet biztosítása.
Együttjátszás: - örömet okoz a felnőttnek, gyermeknek egyaránt, - mélyíti a kapcsolatot,-
lehetőséget nyújt egymás jobb megismerésére, - biztonságot nyújt a gyermeknek, -
tapasztalatszerzési, tanulási lehetősége bővülését jelenti.
A bölcsődei nevelésben szerepet kell játszania a felnőttnek a gyermekek játékában, hiszen
odafigyelése, elismerése, esetenként ötletadása, az együttjátszás öröme, a közös tevékenység
során nyújtott viselkedési és helyzetmegoldási minták a fejlődés fontos segítői. A felnőtt támogató
odafigyelése, a gyermek pillanatnyi érzelmi állapotához, igényéhez és tevékenységéhez igazodó
részvétele a játékban közvetíti a gyermek számára azt, hogy a felnőtt érzelmileg elfogadja a játék
fontosságát. A gyermek személyiségfejlődését pozitívan befolyásolja. Fontos a szabad
tevékenységválasztás lehetőségének biztosítása a gyermek öntevékenységének és
kreativitásának támogatása.
Az együttjátszás során ügyelnie kell a gondozónak arra, hogy ne ő legyen a játék főszereplője. A
felnőtt könnyen vezetővé válik, lényeges a partneri kapcsolat fenntartása és az időbeli
visszalépés.

A játéktartalom, mint feszültségredukció az alkotó-, szimbolikus játék során.

A gyermek igen komolyan veszi a játékát, de bizonyos kettősége van az átélésének. Teljesen
beleéli magát a játékába, nagy gonddal eteti babáját, ijedten kiabál rá arra aki bele akar lépni a
"szőnyeg-Balatonba", ugyanakkor pontosan tudja, hogy amit csinál az játék. Valószínű ő lepődne
meg a legjobban, ha a baba lenyelné az ételt.
Játéka a tudatos tapasztalatait és érzelemvilágát tükrözi, emellett azonban a tudattalan vagy
féltudatos érzelmeit, konfliktusait is. Így annak a kisgyermeknek, aki semmi jelét nem adja a
nemrég született kistestvér iránti féltékenységének, megjelenhet a játékában negatív érzelme.
Játékában gyakran utánozza a családtagjait, az egész felnőtt világot. A papa dolgozni megy, a
mama bevásárol, elkíséri a gyerekeket, elutaznak, sőt a családtagok néha veszekednek is. Az
 ilyen folyamatos, gyakran visszatérő játékoknak az örömét az adja meg, hogy a gyermekek
beleélik magukat a szülők mindennapjaiba, játékukban naggyá, felnőtté válnak.
a játéksor lejátszásának másik lehetősége, hogy levezetheti a konfliktushordozó kínos
élményeket. A szülők veszekedése beépül a gyermek játékába, ezáltal újra és újra lejátssza,
közben megszelídíti a hozzá tapadó indulatokat.
Általános jelenség, hogy a sok orvosi vizsgálatot és injekciót elszenvedett gyermek nagyon szeret
orvosost játszani, félelmeiért, kiszolgáltatottságáért, szenvedéseiért kárpótolja a játék, amiben
természetesen az orvos aktív szerepében ő van, ő ad injekciót a babának, még vigasztalja is.
Érzelmi színezettel átszőtt emlékképek sűrűsödését, viselkedési mintát és játéktartalmat kínál a
szülők egymás iránti szeretetének, gyengédségének eljátszása is. Ennek is van bizonyos
feszültségtartalma a gyermekben. Némi irigység, féltékenység lép fel és kínos számára. Ezt
lejátszva a jó érzésbe beleszövődött negatív érzésekkel keltett feszültségét vezeti le.
A félreértett magyarázat, a meg nem értett rejtély is okozhat indulati feszültséget a gyermekben. A
születésről, a gólyameséről alkotott képzeletét játékhelyzetben konstruálja. Tárgyivá,
megfoghatóvá teszi a fantáziáját. (békató-Mérei) A játék öröme csökkenti az ismeretlentől való
szorongását.
A játék során nagy mennyiségű sikerélményhez is juthat. Épít, rajzol, fest, formáz - amit kigondol
azt meg tudja valósítani. Rajzában szintén tárgyivá teszi azt, ami számára érthetetlen, nehezen
felfogható. Közben beszélgetve kimondhat sok bizonytalan kérdést, gondolatot.
Ezeket a felnőttnek nagyon komolyan kell vennie, és a lehető legegyszerűbb, legérthetőbb
válaszokat kell adnia. Mindez nagymértékben segíti, hogy feszültségeit feldolgozza, kijátssza.
Csoportban játék során tapasztalhatja, hogy ezekkel a kérdésekkel nem egyedül van gondja.
Társai játékába bekapcsolódva, szerepcserékkel jobban oldódnak a felgyülemlett feszültségei.
Mindkét szerepet kipróbálhatja, a reakciókat gyakorolhatja. Ezzel a környező világot is sokkal
jobban megismeri, segíti alkalmazkodását.

A nyugtalan, az elmélyült játékra képtelen kisgyermekkel való helyes törődés.

A kiváltó ok lehet::
◊ az új környezet, az elválás az anyától, a csoporttársak jelenléte.
◊ A játék örömének hiánya: nem tanult meg, nem tanulhatott meg játszani.
◊ erősen korlátozó, szabályozó szülő, stb.
Egyéni odafigyelés, tapintatosan lehet csak rávezetni arra, hogy játszani jó. Ne a gondozónő
játszon helyette, mindig hagyja meg a befejező mozdulatot.
A minimált cerebrált díszfunkciós gyermekek nem tudnak elmélyülten játszani. Figyelmük
szétszórt, ismételni nem tudnak, a kudarcok hatására agresszívvá válhatnak.
Nagy türelmet igényel, fontos, hogy egy információval többet ne közöljünk, és az olyan játékok
biztosítása amit kis lépésenként haladva lehet végrehajtani, rövid ideig tartson, fontos a dicséret, a
pozitív megerősítés
Tünethordozó lehet, otthoni problémák kiderítése akkor a mi feladatunk, ha ez az állapot tartós. A
gyermeki szorongás az elmélyült játék akadálya, a gondozónő támogatását igényli, a társas
játékban ne zavarjuk, támogassuk, ne utasítsuk.
Fontos az ok megkeresése, hogy ez átmeneti vagy tartós állapot-e. Lehet, hogy a háttérben
nevelési hiba van, ekkor lényeges a szülőktől való segítségkérés, indirekt módszer. A gyermeknél
fontos a játék befejezésének érzetét kialakítani. Lényeges: a kevés játék, kis lépésekben való
haladás.
ne hasonlítgassuk csoporttársaihoz, nem jó, ha a társak sérelmeire, bánatára utalunk. Az ő
tevékenységében kell - nagymozgásos, finommotorikus, zenei, alkotó, kreatív - a pozitívumot
felfedeznünk, és ebben megerősíteni minél többször.

Felhasznált irodalom:

Pikler Emmi (szerk.) 1978. Az egészséges csecsemő és gyermek fejlődése és gondozása 2.

kiad. 1-3 köt. Bp. Medicina. (E.ügyi szakiskolák tankönyve)
Tardos Anna (szerk.). 1982. Szöveggyűjtemény a csecsemő és kisgyermek szakgondozónők
részére Bp. Egészségügyi Szakdolgozók Központi továbbképző Intézete.
Tardos Anna: Jegyzet a bölcsődei és csecsemőotthoni gondozónők számára. Egészségügyi
Szakdolgozók Közp. Továbbképző Intézete, Bp. 1982.
Vajda Zsuzsanna: Nevelés, pszichológia, kultúra. Dinasztia, Bp. 1994
Cole, M. - Cole, S.R.: Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest, 1997
Piaget, Jean: Szimbólumképzés gyermekkorban. Utánzás, játék és álom; a kép és ábrázolása.
Gondolat, Bp. 1978.
Pikler Emmi: A szabad játékról. Magyar Pszichológiai Szemle, 1989.
Korintus Mihályné: Játékfejlődés az első 3 évben. In: Egészségnevelési feladatok a csecsemő-
és gyermek-egészségügyi ellátásban. (szerk.: Várbíró Béla) OOK, Bp. 1987.
Korintus Mihályné-Nyitrai Ágnes-Rózsa Judit: Játék a bölcsődében. Módszertani levél