• Embed Doc
  • Readcast
  • Collections
  • CommentGo Back
Download
 
“Ha
 
szegényeink 
 
szenvedéseit
 
nem
 
a
 
természet
 
törvényei
 
okozzák 
,
hanem
 
a
 
mi
 
intézményeink 
,
nagy
 
a
 
mi
 
b
ű
nünk”
(
Darwin
)
Claus
 
Offe
 
szerint
 
“a
 
 jóléti
 
állam
 
és
 
a
 
gazdasági
 
növekedés
 
a
 
kölcsönös
 
támogatás
 
 jótékonyegyüttesében
 
fonódik 
 
össze
.
Az
 
európai
 
integráció
 
ezt
 
a
gyakran
 
a
 
szociálpolitika
 
ésgazdaságpolitika
egységeként
értelmezett
összefonódást
 
törte
 
szét
:
a
 
nemzeti
 
költségvetési
,
monetáris
 
és
 
kereskedelmi
 
 politika
 
többé
 
nem
 
képes
 
a
 
gazdasági
 
növekedés
 
 befolyásolására
 
a
 
KözösPiac
 
nyitott
 
gazdaságaiban
,
ugyanakkor 
 
a
 
szociálpolitika
 
alakítása
 
továbbra
 
is
 
nemzeti
 
szintenmaradt
.
(
Offe
 
2006
:
39
)
Az
 
Európai
 
Szociális
 
Modell
 Az európai szociális modell
(a kifejes Jacques Delorskezdeményezéseként jelent meg az 1980-as években)megere irányuLisszaboni Stragia grehajsaérdekében fogadták el 2000 decemberében a nizzai EurópaiCsúcson az Európai Szociális Menetrendet. Ez a cselekvési programöt éves időszakra harozza meg az EU legfontosabb szocliscéljait. A Menetrend célja a
szociálpolitika szerepének növelése,s ebben kulcsszerepet játszik a teljes foglalkoztatásra, agazdasági dinamizmusra, az erőteljesebb szociális kohézióraés a nagyobb méltányosságra épülő gazdasági ésfoglalkoztatási program megvalósítása.
 Tulajdonképpen azakv ti állam
1
építésének irányait foglalja össze aMenetrend, az alábbi célkitűzések mentén:
(a)
 
a szociális védelemkorszerűsítése; (b) a társadalmi befogadás előmozdítása; (c) anemek zti egyenlőség előmozdítása; (d) az alapvejogomegszilárdítása és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem.
A szegénység és a társadalmi kirekesztős orvoslására atagállamoknak meglönböztetett figyelmet kell fordítaniuk, ésintézkedéseikről az Európai Tanácsnak be is kell számolniuk. Aszegénységre és a társadalmi kirekesztődésre vonatkozóan a NizzaiCsúcs további döntést is hozott. Eszerint
a tagállamoknak kétéventeel kell szítenk a szociális integráct szolgáló Nemzeti Akciótervet 
. A Lisszaboni Stratégia tagállami szintű megvalósítása, anemzeti akciótervek elkészítése, azért lényeges, mert az
EurópaiUniónak nincs egységes szociális biztonsági rendszere.
Anemzeti akciótervek a szoclis rbesd megvalósítását éserősítését célozzák.A Lisszaboni Stratégia félidős értékelése során újragondolásra
1
A kifejezést gyakran az Európai Szociális Modell szinonimájaként használják, ami nem jelentifeltétlenül a fogalmak tartalmi azonosságát. A két fogalom hátterében eltérő társadalomfilozófiákállnak. Az aktív jóléti állam a jóléti állam racionalizációját jelenti. Ez annyit tesz: szociális juttatásokhelyett szociális beruházás (Giddens:1999.) Mindazonáltal az Európai Szociális Modell pontos tartalmi jelentése nem ismert, semmiképpen nem koherens, de körülírásának vannak állandó elemei: emberi jogok, demokrácia, szolidaritás, társadalmi igazságosság, teljes foglalkoztatás, befektetés azemberekbe, nemek közötti egyenlőség, társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, mindez egységben amagas szintű gazdasági fejlettséggel.
 
került a Szociális Menetrend szociálpolitikai lkitűzése. Amegújítást a Lisszaboni Stratégia teljesítményével vaelégedetlenség ösztönözte. Ennek hatására új jelentést adtak ki. AzEurópai Bizottság 2005-ben a „
Közös munkával a növekedésért és amunkahelyekért – a lisszaboni stratégia új kezdete
” címet viselőbizottsági közleményt bocsátott ki. Ez a közlemény tulajdonképpenegy új cselekvési programot ajánl, ami némiképp eltér az eredetiLisszaboni Stragiától, s annak Szoclis Menetrendjébenfoglaltaktól. Az új jelentés fókuszában a
gazdag- ésfoglalkoztatáspolitika
áll, s elhalványulni tszanak a rsadalmikohéziót célzó törekvések. Az
Európai Szociális Modell megőrzését 
hangsúlyozó megelőző stratégiai program „átváltozott”, a Modellt„korszerűsítő” és „előremoztervek. A
zlemény az „előrelendítést” és „korszerűsítést” a növekedés fellendítésétől és amunkahelyek gyarapításától várja
. A szociális védelmi rendszerekkorszerűsítésének igénye nem önálló célkitűzésként jelenik meg,hanem a több és jobb munkahely létrehozását célzó blokkban, tehátfoglalkoztaspolitikai dimenzban. A rsadalmi befogast(inklúziót), gazdasági befogadásként emlegeti a dokumentum.
2
(Arsadalmi befogas lefokozásának, illetve a vekedés- ésfoglalkoztatáspolitikai célkitűzéseknek való alárendelődésénektovábbi meggyőző bizonyítékait veszi szemügyre Daly (2009).A Szoclpolitikai Menetrendben meghatározott lkitűzésekmegvalósítása nem egyforma intenzitással rténik.
Kiemelt  jelentőséggel bírnak a foglalkoztatási deficit leküzdését és a tudás-alapú gazdaságra való átállást szolgáló intézkedések 
, amelyek azUncseleksi programjának magjába tartozó
foglalkoztatásistratégia
szerves rést alkotk. A bb és jobb munkahelymegteremtése a teljes foglalkoztatási ráta 70%-ra, a nők esetében60%-ra vaemelését tűzi ki 2010-re. A magasabb szintűfoglalkoztatást a rugalmas munkaerőpiac megteremtésével kívánjákelérni, ami bizonyos értelemben, ellentmondásban áll amunkakörülmények harmonizációját sürgető törekvésekkel.
 A cél, aversenyképesg és a szolidaritás egttes érnyesítése arugalmas, de biztonságos munkaerőpiac megteremtéseszempontjából. ( 
Az uniós terminus ezt jelöli a
flexicurity 
kifejezéssel)
2 A Szociális Menetrend megújításával foglalkozó másik, szintén 2005-benkiadott dokumentum ugyanakkor leszögezi, hogy a Bizottság az Európai SzociálisModell „korszerűsítése és előrelendítése” mellett a társadalmi kohézió elősegítésetekinteben is teljes mértékben elkötelezett. Az egyenesélyekmegteremtésével látják megvalósíthatónak a befogadóbb Európát. Kiemeltszerepet kap tobbra is a szegénység elleni zdelem, s ezzel szorosösszefüggésben a szociális védelmi rendszerek átalakítására tett javaslatok. Ezektartalmazzák annak fontosságát, hogy e rendszerek átalakításakor ügyelni kellarra, hogy azok ösztönözzék a munkavállalást (aktiválás) és prioritást kell kapniaaz alacsonyan képzett munkaerő foglalkoztatásának
.
 
A
 
társadalmi kohézió
, az új gondolkodásmódban amunkaerőpiaci, illetve foglalkoztatáspolitikai dimenziónkeresztül kap értelmet.
A szociálpolitikának afoglalkoztaspolitikával vaösszekapcsolása, vagy inbb afoglalkoztaspolitika krében vameghatározása bbleértelmezést tesz lehetővé. Gondolhatunk arra, hogy aszoclpolitikát a munkaepiaci politikával és a gazdaságifejlődéssel kombiazon elképzesek állnak a ttérben,amelyek a svéd ti állam szociáldemokrata felfoban istükröződnek. Ennek értelmében 
a nagyobb gazdasági egyenlőségnem akadálya, hanem előfeltétele a gazdasági hatékonyságnak.Ebben a koncepcióban az államnak aktív munkaerőpiaci politikát kell folytatnia. Központi cél, hogy lehetőleg minden munkaképesember maga teremtse meg a szociális biztonságát a munkaerőpiacirészvétellel.
A munka-vonal erősítése azonban sok mindent jelent. Jelenti pl. a munkakörülmények javítását, munkahelyi biztonságot, a jól fizeálsok szaporodását (kifizetődő munkavállas), afelzárztató bérpolitikát, atipikus munkahelyek (részmunkaidősállás, félállás, távmunka) nagyszámú létesítését és az ilyen típusúmunkavégsre vafelkésst (e-Work), vagy az egnekerőforsainak képzéssel és rehabilitációval történő javítását. Aszociáldemokrata elképzelés tehát úgy tartja megvalósíthatónak arugalmas munkaerőpiacot, hogy még nagyobb egyenlőséget és mégnagyobb biztonságot kíván adni a munkavállalóknak.Ezzel ellentétben azonban az is elképzelhető, hogy a rugalmasmunkaepiac kialakítására irányureksek tt selképzelések húzódnak meg. A neoliberális elmélet a rugalmasmunkaepiac kiépülésének feltételét abban tja, hogy ha amunkavállalókat kiteszi a piaci erők hatásának, azaz a kereslet-kínálat szabályainak. Ez azt jelenti - nagyon leegyszerűsítve -, hogya rugalmasg egyenlő azzal, hogy a munkaepiacra könnyűbelépni, de ugyanakkor könnyű onnan kiszorulni is. A kérdés csakaz, hogy a rendelkezésre álló munkaerő hajlandó-e ezt a helyzetettolerálni. Hajlandó-e a munkaerő a kereslet változásaihoz igazodvaingázni a munkaerőpiac jó és rossz állásai között, vagy a munka és amunkanélküliség között? Mindemellett azt is figyelembe kell venni,hogy a ti államok munkaerőpiacai bbkben duális jellegűek. Van egy belső mag, a gazdaság elsődleges szektoráhoztartozó munkaerőpiac, ahol (relatív) munkabiztonság ésbérbiztonság van, és van a másodlagos, vagy periférikusmunkaepiac, ahol az alacsonyan képzett, vagy képzetlenmunkaerő csoportosul, szociális biztonság nélkül. Ez a dualizmusnem kedvez a rugalmas munkaerőpiac kialakulásának, hiszen abelmag munkavállalói ragaszkodnak kialkudott pozíciójukhoz. Természetesen ellenállnak azoknak az innovációknak, melyek olyanszakképzettséget követelnek, melyekkel ők maguk nemrendelkeznek, illetve az olyan munkahelyek kialakítását is ellenzik,melyek kívül esnek a megszokott kollektív alku-egységen, mind a
of 00

Leave a Comment

You must be to leave a comment.
Submit
Characters: ...
You must be to leave a comment.
Submit
Characters: ...