Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Találkozás9

Találkozás9

Ratings: (0)|Views: 175 |Likes:
Published by innostrada
AZ EMBER DÖNTÉSEI
AZ EMBER DÖNTÉSEI

More info:

Published by: innostrada on Dec 14, 2009
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/14/2009

pdf

text

original

 
AZ EMBER DÖNTÉSEI
 
To buy, or not to buy – that is the question! Venni, vagy nem venni, ez itt akérdés, mondhatnánk Shakespeare után szabadon. Ez a Találkoazemberi dönsékről alkotott racionalitás elvének korlátozottságát és adöntésekben részt vevő pszichológiai tényezőket veszi számba.
 
Az ember soha sem tudhatja, mit akarjon, mert csak egy életevan, s azt semmiképp sem tudja összehasonlítani az előéleteivel, vagy megjavítani az elkövetkező életei során.M. Kundera
 
Az írók, a költők és az egyszerű ember dilemmái a meghozandó és meghozott döntésekkelkapcsolatban életszerűeknek tűnnek. Vajon Ön, kedves olvasó, jól döntött, amikor ezt aképzési formát és ezt a képzési irányt választotta, ami miatt most gazdaságpszichológiaivesződéssel múlatja óráit? Vajon a tegnapi döntése, hogy moziba megy és nem színházba, jódöntés volt? Vajon az, hogy Scholl papucsot vásárolt a nyár elején, az jó döntés volt? Ha atőzsdén éppen eladok, nem kéne inkább venni?Az író bizonytalanságát osztja-e a közgazdász? Nézzük, mit mond a döntésekről a nagy közgazdasági guru:
 
 
Samuelsonnak természetesen igaza van, ha a piacról mint gazdasági rendről beszél. Nemvitatjuk a közgazdásági tudástöbblet azt a jogát sem, hogy a fenti és hasonló tézisekbőlkiindulva messzemenő következtetéseket vonjon le. Ez a feladata. A fenti (vizuális) formábanmegjelenő kiemelés azt sugallja, hogy a gazdasági akterek (termek, fogyasztók)DÖNTÉSEKET hoznak. A döntéseik pedig az itt inplicite beépített racionalitás elve alapjánszületnek meg. A racionalitás elve szerint a döntések prognosztizálhatók. Ezt a racionalitásáltalános érvényességűnek vélt axiómái teszik lehetővé.A közgazszok legtöbbször nem fogadk el, hogy az emberek veszteséget akarnamaguknak okozni, hanem, azt igyekeznek bizonyítani, hogy egoista céljaikat optimalizálni,vagyis maximalizálni szeretnék.
GRAVELLE ÉS REES 
(1981
1
) a következő axiómákat vezetik be, amelyek az optimalizálásimagatartás leírásának kiinduló pontjai:
1. Teljesség:
ha az előnyben részesített alternatívát az alternatívák egy halmazából kellkiválasztani valószínűleg azt, amely adott költségek mellett a legnagyobb szubjektívnyereséget vedelmezi –, az individuumnak meg kell afel bizonyosodnia, milyen jellemzőket mutatnak fel a különböző alternatívák. A jellemzőket értékelni kell, és mindenrendelkezésre álló alternatívát egymással össze kell hasonlítani. A teljesség elfogadásának megfelelően (completeness) az egyéneknek képeseknek kell lenniük, hogy az alternatívákat preferenciális sorba állítsák. Más szóval, az individuumok olyan helyzetben kell, hogylegyenek, hogy az alternatívák között relációkat állíthassanak fel, ami után az
a
alternatívavagy jobb vagy ugyanolyan jó, mint a
b
(
a
b
), vagy a
b
ugyanolyan jó vagy jobb, mint az
a
(
a
b
), vagy az individuum indifferens az
a
-val és
b
-vel szemben. (
a
b
)
2. Tranzitivitás/átjárhatóság:
a továbbiakban el kell fogadni, hogy az individuumok konszisztens rendet teremtenek, és nem változtatják tetszőlegesen a preferenciájukat. Aviszonyítások átjárhatóak (transitivity). Ha egy fogyasztó netalán olyan véleményen van,hogy az
a
alternatíva esetleg jobb, vagy ugyanolyan jó, mint a
b
, és ha ez ugyancsak jobbvagy ugyanolyan jó mint a
c
 ,
akkor ennek a fogyasztónak azt is vélnie kell, hogy az
a
jobb,vagy ugyanolyan jó, mint a
c
(ha
a
b
és
b
c,
akkor 
a
c
). Ha az
a
alternatíva ugyan olyan jó, mint a
b
, és
b
ugyanolyan jó mint
c
, akkor az individuum az
a
és
c
iránt is indifferens kell,hogy legyen (ha
a
b
és
b
c
, akkor 
a
c
). Ez azt jelenti, hogy egy alternatíva csak egyetlenindifferencia-szethez tartozhat, sosem többhöz.
 
3. Reflexivitás/rugalmasság (reflexivity):
A rugalmasság elfogadása feltételezi, hogyminden alternatívaköteg, olyan jó, mint amilyen önmaga (
a
a
). Ennek elfogadása triviálisnak nik. gis szükges azonban, hogy biztosíthassuk, minden alternatíva egyetlenindifferencia-szethez tartozik, akkor is, ha a megfelelő szet egyetlen egy alternatívából áll.
 
 
4. Mohóság (telítetlenség, non-satiation).
Eszerint azt áltják, hogy az emberek egyáruköteget egy sikkal szemben akkor szesítenek előnyben, ha az legabb egyösszehasonlítható áruval többet tartalmaz, és az összes többi áruból legalább ugyanannyit,mint a másik köteg.5.)
Folyamatosság (continuity)
axiómája azt jelenti, hogy lehetséges az
a
áru meghatározottmennyiségének veszteségét a
b
áru meghatározott mennyiségével kompenzálni, úgy, hogyegy individuum a tömegkombinációkkal szemben indifferens
(a, b)
és
(a-x, b+y)
.
 
6. Konvexitás(convexity):
végül feltevődik, hogy az individuumok akkor, ha az
a
árubólcsekély, a
b
áruból pedig nagy mennyiséget birtokolnak, csak akkor indifferensek egy részelvonásával szemben, ha
b
áru viszonylag nagy mennyiségét pótlag megkapják. Akonvexitásnak eme axiómája megfelel a telítettségi törvénynek, mely szerint egy árutömegegységének relatív haszonnövekedése az áru növekedésével csökken.E feltevések alapján kifejlesztették az állítások egy komplikált rendszerét az ökonómiában,ami megengedi a ltozó lmények tti emberi magatartás megjósolását. Aneoklasszikus teória alapfeltevéseinek megfelelően az az alternatíva, melyet a gazdálkodóindividuumok az alternatívák egy készletéből kiválasztanak, a leginkább preferált alternatíva.Az individuumok arra törekszenek, hogy maximalizálják a hasznot. Ez a feltevés megkövetelia gazdálkodó személyektől, hogy a rendelkezésre álló alternatívák összehasonlítási folyamataután egy konzisztens és stabil preferenciarendet képezhessenek, ez az ökonómiában azt jelenti, hogy racionálisan cselekednek. Az alapfeltevések tehát a haszon maximalizálása és azésszerűség. A cselekvő személyeket kiragadják szociális kontextusukból, mások elszigeteltenfigyelik őket, úgy mint ha egy társadalmi vákuumban operálnának a haszonmaximalizálás és aracionalitás elvei szerint (Etzioni 1988).
 
A gazdaságpszichológia azonban azokra a lélektani jelenségekre óhajt rávilágítani, amelyek magát a döntési folyamatot, a döntések megszületésének lélektani hátterét jelentik.Mint azt
 KIRCHLER
mondja:
 
 Azokra a kérdésekre, amelyeknek kutatására az ökonómia szentelte magát, a különböző 
általános alapelvek 
(mint pl. a fenti, megjegyezte L.S.) szerint kísérelnek meg válaszolni.Gazdálkodni eszerint annyi, mint meghatározott kritériumok alapján
választani és dönteni.
A gazdálkodók szokás szerint nem tudják minden igényüket kielégíteni. Alternatívák közül kell 

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->