A MAGYAR ŐSATYÁK ÚJ

SZÖVETSÉGE
Írta: SAMAEL

Utolsó frissités ( 2008. July 25. Friday 18:23 )

- 11-06-2008 15:06
Ennyien olvasták már : 1395

A MAGYAR ŐSATYÁK ÚJ SZÖVETSÉGE

2008 Június 6. péntek a Buddhizmus szerint 10.000 szeres

nap, ami annyit jelent, hogy minden gondolati teremtésünk
10.000 szer erősebben jelennek meg.

Csörgött a mobilom és egyik kiváló képességű médium

barátom hívott, aki sok segítséget ad, sok visszajelzéssel
segíti munkámat.
Ő az egyik Magyarsággal kapcsolatos tiszta égi csatornám,
aki segít a visszajelzéseivel.
- Pénteken el kell hozzád mennem, nem tudom miért, de
azt mondták, hogy nagyon fontos. (A többes számban az égiekre gondolt. )
A megbeszélt időben megérkezett, és a lazító meditációban már kapott néhány képet, ami támpont volt a
későbbiekre tekintettel.
A következőket szeretném úgy átadni, ahogy akkor és ott történt közös utazásunk során.
A szöveg jelentős részét akkor és ott írásban rögzítettem, és szó szerint adom vissza.

Az első képen egy dús, selymes zöld mezőn 12 férfi, kezüket egymás hátán
összefogva, fejüket összedugva, egy szabályos kört alkotva tánclépésben
forognak egyszerre, egyre gyorsabban egyre dinamikusabban.
A kör tágul már csak a válluk ér össze, egymás kezét fogják, és a pörgésben
fellendítik az ég felé, a lendület, a forgás egyre gyorsabb.
A kör tovább tágul, mint 12 ágú csillag, pörög a 12 férfi, már szinte
összeolvad az alakjuk, már elengedték egymás kezét, és minden kéz, mint 24
antenna az ég felé fúródik.

Minden megáll, fény, ragyogás, tűz jelenik meg a kör közepén - a tűz mintha
a körbe rakott hosszúkás valamikből fakadna és nincs füstje, felnyúlik az
égig egy szálon, - és egy alak jelenik meg a tűzben. A tűz mintha a körbe
rakott hosszúkás valamikből fakadna és nincs füstje, felnyúlik az égig egy
szálon
Kérem segítőm, akit a következőkben csak, mint „ANGYAL” nevezem,
kérdezze meg a kör közepén lévő nevét, ki Ő!?

ELOHIM, mondja Angyal, nem hallottam ezt a szót még, de én és Ő is tudja mit jelent.
A Teremtő, az Atya, az Isten.
( Elohim: (Istenek). A Győzelem szellemei. Az Isten megjelenései.
Birodalmuk a Haladás és az Élet, mely összhangban van a
Sensoriummal vagy az érzékenységgel. – Kosdi Tamás: Salamon kulcsai )

Kérdem Angyalt hol is, vagyunk most? – és ő mondja:

Valahol Perzsiában a Tigris és Eufrátesz közötti gazdag sík vidéken az Ősi
Szkítiában.

Kik ezek az emberek, akik az előbb táncoltak, és hívásukra megjelent

ELOHIM?
A Magyarság SZELLEMI ŐSATYÁI, valamikor a történelem kezdetén.

Kérdezd meg akkor sorban őket kik ők, és mond el, hogyan néznek ki.

Angyal az első elé lépett, és az letérdelt Angyal előtt.

Kávébarna ruhában volt, kopaszra borotvált fejjel melyet 7 varkocs ékesített, és kellemes aranysárga aurája
volt.
Angyal kérdezte nevét, és hogy ő ki?

1. ANDORÁS vagyok, és én Szkítiában maradtam, nem csatlakoztam a tovább haladó törzsekhez.

Angyal napkeresztet rajzolt ANDORÁS homlokára áldásként, és a következő Ősatya elé állt, aki szintén
letérdelt.

2. JOZIM vagyok, és az a dolgom, hogy más népek közé menjek, és erősítsem az ott élő magyar lelkek
kapcsolatát az anyanemzettel, erősítsem a büszkeséget, a gyökereket ápoljam.
JOZIM magas, büszke királyi tartású, piros ruhában narancssárga aurával. Ő is az előzőhöz hasonlóan áldást
kapott Angyaltól, és Angyal tovább lépet a harmadikhoz.

3. ÁZUSZ vagyok, ez a doboz, amit a kezemben látsz, tele van gyógyszer-számmal, én segítek a
gyógyítóknak, sámánoknak, táltosoknak, füveseknek., és a betegeknek.
-Ha hívnak, megyek és segítek, teszem a dolgom.
ÁZUSZ fiatalos, hosszúhaja a vállára omlik, amit kékkel dísztett zöld ruha, köntös borít.
Angyal a szokásos áldás után tovább lépett –

4. JING elé.
JING vidám, aranysárga táltos ruhában van, hosszú copfba fonott hajjal.
Én keletre megyek, és én hozom nap, mint nap a NAPOT.
Az áldás után Angyal a következő ősatya elé lép.

5. AZAEL vagyok, én az éjszakét hozom minden nap után, a holdat és a csillagokat.

AZAELEN mélykék köntös van, a fejtetője borotválva, oldalt hosszú fekete kibontott haj.
- El fogok menni Egyiptomba, és JÓZSEFKÉNT fognak majd megismerni az utánam jövők.

6. ÁRPÁD nem szólt semmit, csak dinamikus lényét kihangsúlyozta öltözete, hosszú köntöse, csúcsos
sapkája melynek tetején három kristály trónolt egymáson, és a szivárvány szalagok, amelyek, mintha egy
mágnes vonzásában lennének, mint a lángnyelvek, felfelé lobogtak.
A többiekhez képest alacsonyabb volt, de nem volt feltűnő volt a különbség. Amíg Angyal megáldotta addig
letérdelt, de utána folytatta sajátos mozgását.

7. KUN csak ennyit mondott: Én őrizni maradtam Szkítiaban a TITKOT.

KUN Egyszerű piros és fekete hímzésű ködmönben volt, fehér süveggel a fején.

8. VITÉZ vagy SÓLYOM harcos, fiatalos testén prémes ruha feszült, fején csúcsos sapka.
Ő A MÉNESEK URA.
SÓLYOM ezt mondja: A lovak szent állatok, őket ÁLDOZZÁK az Isten, a Teremtő segedelmének
elnyeréséért. Van, amikor kell, - magát a KIRÁLYT is fel kell áldozni.
Ez a TÖRVÉNY! Én választom ki a Lovak Királyát, a legszebb csődört, Ő helyettesíti az embert, a Királyt!
A Lovak Királyát csak női kéz ÁLDOZHATJA fel! - ez a TÖRVÉNY.

Angyal megdöbbenve hallgatja SÓLYMOT és halkan, de hogy mindenki hallja, mondja:

NEM KELL ÁLDOZAT!
Az Áldozat azamikor a Király és a Főpapnő együtt odaadták magukat Istennek, de szó nem volt halálról, ez
a feladatuk (milyen szép a magyar nyelv: fel-adni, azt jelenti, felfelé adom magam) része volt. Nem hoztak
áldozatot és a férfi-női energiák összeadódásával tették a dolgukat.
Aki áldozatot hoz, az ad valamit és vár valamit cserébe. Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az
elvárás! Ez már ÜZLET!
A Szeretet nem ismer üzletet: ad és nem vár érte cserébe semmit, mert maga öröméből adja!
A szeretet és az öröm energiája emeli fel a lelket a szíven keresztül Istenhez és az azonos energiák
találkozásával megindul a kommunikáció az Örömteli Isten és az Örömteli Ember között.

A Tűz a szenvedély tüze, azért szükséges, hogy kiégessen, felszínre hozzon

mindent, ami rejtve van és megakadályozza a tiszta Piros és Fehér Öröm
átélését.
A Férfi FŐPAPOK már nem tudtak e-fajta áldozatot nyújtani, ekkortól áldoztak vért: Lovat, marhát, kost,
kakast….
A TEREMTŐ nem vár ÁLDOZATOT!
ELÉG, ha mindenki teszi a SZÍVE SZERINT a DOLGÁT!

Megszűnik a harmónia a férfikörben energiák, feszülnek egymásnak, és a következő –

(És még néhány közbevetett gondolat Angyal által az ÁLDOZÁSRÓL: Az emberek valamikor félreértették az
áldozatot: adni akartak Istennek, a legnagyobbat, a Királyt és annak a legnagyobbját, az életét. Hogy Isten
segítse őket.
Üzlet.
És felemelkedett az egójuk, hogy ők milyen jók, lám odaadták a legkedvesebbet! Azt hitték a szívük,
emelkedik, pedig az egójuk volt büszke saját teljesítményére!
Aztán helyettesíteni kezdték az embert (mert azért az elvesztése fájdalmat okozott és itt már nem volt meg az
összhang!) állattal és egyéb dolgokkal. A haláláldozatot, magát az áldozást már férfi végezte, hímnemű
lénnyel.
Itt se passzolt, mert a női energia eltűnt és a két férfi energia összecsapott (Mikor akar a ló meghalni?)
Ezek után már jött a sok hókuszpókusz, bódítás, "szent" tánc és hasonlók. És egyre inkább az "Istennel
kommunikáló" emberek kezébe csúszott a hatalom.
Nem is hatalom, mert a hatalom önmagában jó, hiszen akinek hatalma van, annak azzal feladata is van!
Jobb szó a befolyás!
Jézus pl. mondta valaha, hogy ő feláldozza magát értünk (talán odaadta)? Én nem emlékszem ilyenre a
Bibliából...a kereszt azóta a sok embernek az áldozat jelképe, nekem az Út jelképe, egy út Istenhez, amit
Jézus mutatott.)

9. ATTILA szólal meg: - Akkor Áldozzatok! Nézzétek, meg hol vagyunk, és addig ott is maradunk, amíg
meg nem értitek, hogy NINCS SZÜKSÉG ÁLDOZATRA!
ATTILA előtt egy hatalmas pallós a FÖLDBE szórva, egyetlen rántással kirántja, és az égbe szúr vele.
Válaszként a Teremtő villámmal válaszol, ami a kardba csap, és létre jön az Ősapák Első szövetsége az

ÁLDOZAT SZÖVETSÉGE!

ATTILA dühös, Ő már tudja, nincs szükség áldozatra, a kard nem elvág, hanem összeköt, öszzeköti az Éget
a Földdel. A SZÖVETSÉG megkötése után ismét a földbe vágja a Pallóst.
ATTILÁN egyszerű köntös van, kopasz fején 7 varkocs, mint ANDORÁS fején. Az áldás után megcsókolta
Angyal tenyerét.

A 10. Ősatya MAGOS vagy MAGYAR, magas szép szál ember, szürke, ezüst-pirosdíszítésű köntösben.
MAGOS ezt mondja: Én majd mutatom az utat, mind a Hold az ég óceánjában.
Ezt teszem, mert ez a dolgom. Mutatni az utat, hogy merre is lehet menni, hogy valahova el is lehet jutni.
Angyal megáldja és tovább lép a 11. ŐSATYA ELÉ, és kérdezi:
Ki vagy Te, kinek nincs teste, de mégis embernek látszol, zöld sapkában, és piros köntösben vagy?

Én a MEG-NEM-SZÜLETETT KIRÁLY vagyok, akit Ti a mai napig Szent Koronának ismertek. A Király
nem kell, hogy megszülessen testben, mint kisgyermek és felnőjön. Mint Király Lélek csatlakozok bárkihez,
aki arra alkalmas (akárhány éves)és vállalja a KIRÁLYSOGOT. Minden Magyar "király" mellett ott voltam
és felajánlottam a segítségét, de nem fogadták el.
Csak hárman kérték, és fogadták el: Szent László, és Corvinus Mátyás, és Rákóczi Fejedelem Urunk. Szt.
István soha nem hallgatott rám, mert a latin kereszt túl nagy súllyal nehezedett szívére.

Az évezredes Teuton befolyás mindig távol tartotta tőlem uralkodóitokat, csak azok láthattak, akiket a
szívük vezetett.

Angyal az utolsó Ősapa elé ért, aki szintén nem emberi lénynek látszott.
Alakja állandó volt, de színe állandóan változott a kék, a rózsaszín, a fehér, és a zöld között.
Ki vagy Te? Kérdezte Angyal.

HERMÉSZ vagyok, egy a FÉLISTENEK karából, azért vagyok itt, hogy segítsek nektek a felemelkedésben.

Időtlen idők óta itt vagyok már a Földön, és feladatom lélekcsoportok, népek segítése.

Most mindnyájan térdeljünk le, fogjuk meg egymás kezét, és egyszerre, együtt kezdjünk el emelkedni,
emelkedjünk, emelkedjünk, és kezünk nyújtsuk a TEREMTŐ FELÉ!

A kép most olyan, mint egy 12 ágú korona, közepén tűzoszlop, és a Tűzben ELOHIM a TEREMTŐ.

A Teremtő most ezt mondja:

A TŰZRE, a tisztulásra nagyon fel kell készülni!
Alázattal, szeretettel nyúljatok a TŰZHÖZ, a tűz pirosa mindent kiéget. Mikor egy piros almát láttok,
gondoljatok a tűzre, a tűz pirosára. Ha megtisztított a Tűz, akkor csak az ÖRÖM marad!
Ha szeretettel élitek az örömöt, akkor gyújtsatok egy fehér gyertyát, és szúrjátok az almába, mert a szeretet
RÓZSASZÍNJE csakis a szív pirosából és az öröm fehérjéből (földi öröm pirosa és az égi öröm tisztasága)
keveredik össze.
Másként a szeretet rózsaszínje nem jöhet létre!
Az ÖRÖM országa így fog példát mutatni a Világnak!
Trianonban hoztátok meg az utolsó áldozatot, SZÍV formára vágtátok ORSZÁGOTOK.

NINCS SZÜKSÉG TÖBB ÁLDOZATRA!

Az ŐSAPÁK mind a 12 - egy áldozótőrt jobb kézbe fogva - azt az égnek emelik és Elohim villámja csap
belé, feloldva az

ÁLDOZÁS ŐSI TÖRVÉNYÉT.

Mostmár tegyük a valódi dolgunk!

– Mondják az Ősatyák
– – az IDŐ lejárt, megérkeztünk!
Tesszük a dolgunk.

AZ ŐSATYÁK ÚJ SZÖVETSÉGET KEZDENEK, mert lejárt az IDŐ,

Mert, mostmár KHAM-nál a tudás, csak rá kell csatlakozni.

Ezt megerősítvén megjelenik KHAM a térben, az ŐSATYÁK előtt, kik közben félkörbe rendeződtek.
Balkezüket fölé teszik, a csatlakozást jelezve, a jobbal pedig teszik a dolgukat.

FONTOS AZ ÖSSZHANG,
az áldozókést le kell tenni,
NINCS SZÜKSÉG TÖBB ÁLDOZATRA!
Most letérdelnek, HERMÉSZ FÉNNYEL tölti be a teret, és felemelkednek.

Most a „Király” kér segítséget:

”ITT AZ IDŐ, KIRÁLY KELLENE!
MINDENKI TEGYE A DOLGÁT!”

A SZENT KORONA jelenik meg a tűz fölött, és három férfiember távolabb.

ELOHIM ezt mondja: Azé lesz a korona, ki bemegy a lángok közé és megtisztul.

Az első indulna de tétova! Fiatal, csikó, még nem tiszteli a tüzet, a feladatot.
A második már tudja mi a tét, talán már indulna, nem fél, de tudja ez még nem az ő ideje, mert még azt
hiszi, áldozatot kell hoznia, mert még azt hiszi, áldozatot kell hoznia.
A harmadik fél, már megégette magát, ismeri a tűz erejét, de tudja, dolga van.

Ha majd elérkezik az idő, hármójuk közül egyikőjük fejét ékesíti majd a Szent Korona, de nem, mint
URALKODÓKÉNT, hanem mint KIRÁLYKÉNT!
Nincs megírva a sorsuk, csak rajtuk múlik.

Ennyi volt a jelenés, ANGYAL szemében könnycseppek csillogtak, hálás volt az Égieknek, velem együtt,
hogy így üzentek, és gondoskodnak rólunk.

Fogadjátok szertetettel: „Angyal” és gyury

Az alábbi cikk csak ráadás!

Tomory Zsuzsa: A MAGYARSÁG SORSA

Népünk ősidőktől kezdve hitt Isten igazságában, s a jót jóval viszonozó emberi magatartásban. Ez volt
örököletes egységeibe építve a teremtés hajnalától kezdve. Ezt a hitet, ezt a kincset hordozza
önmagában napjainkig is népünk, ezt adja át utolsó lehelletével utódjainak, hogy legyen a jóságnak
hangadója, képviselője ebben a megveszett, veszni készülő világban.

Kolozsvári Grandpierre Endre említette egy írásában, hogy mint félelmes fekete lepel borul hazánk
fölé a világ pusztító szándéka, s ugyanazon erők játszották ugyanazt a szerepet ezredéveken át: a
magyarok pusztítását. Kétségbeesve kerestük ennek okát, önvádolón, önmagunk felelősségre
vonásával: "Turáni átok..." volt a leggyakoribb magyarázat egy időben. "Idegen jöttmentek vagyunk,
barbárok egy művelt Nyugat kebelében, nem csoda, ha nem fogadnak be minket" hangzott az ítélet
másutt, s máig.

Tárgyilagosan nézve nemzeti összeomlások idején egyé forrott magyarságban turáni átoknak nyoma
sem volt, ennek napjaink eseménye, 1956 a legragyogóbb tanúja. S hogy barbárokként érkeztünk
volna? Csekély körültekintéssel is láthatjuk, hogy az utolsó ezer évben bekövetkezett nemzeti
összeomlásunk az önző, működésképtelen nyugateurópai társadalmi rendszer átvételének
következménye.

Európa műveltségi szintjét vizsgálva: minden magyar írástudó volt, amíg rá nem kényszerítették a
pogány latin írást, mely őseink rovásírásának hiányosan átvett változata, mely semmi képpen nem
tudta hiányos volta miatt nyelvünk szükségleteit szolgálni. Nyugaton a IX. században rovásunk még
"rébusznak" számított a nyugaton, a királyok sem tudtak írni ebben az időben, s később is még
sokáig. Példa erre a hazánkban nevelkedett Erzsébet skót királynő esete, kit írástudatlan királyi férje
oly nagyon tisztelt, hogy az olvasni való könyvet sajátkezüleg vitte mindig felesége után.

Tőlünk tanultak meg földet művelni, főzni, öltözködni, fürdeni: Szent Erzsébet Tűringiai rokonai nem
ismerték a fürdőkádat, s az angol társadalom évente egyszer fürdött: innen a júniusi esküvők szokása.
A székelyek ősei már tornácos házakban laktak[1], mikor a mai nyugati népek még nem érkeztek
Európába.

Boszorkányokat égettek - itt Amerikában még a XVII. században is, mikor Könyves Kálmán (1095-
1116) királyunk már a XI. század fordulóján törvénybe foglalta, hogy boszorkányok nincsenek, s ilyen
okon senkit sem háborgattak.

A franciák Szent Bertalan éji szörnyű mészárlását állítják a szabadság eszméjének példájaként, mikor
az ősmagyar társadalom teljes egyenlőségnek örvendett ezredeken át, a "Minden székely nemes"
törvénycikkbe foglaltak őshagyományai mintájára.

Teljes vallásszabadság uralkodott, a Tordai Országgyűlés 1557-ben a vallásszabadság elvét

hivatalosan is megfogalmazta, de gyakorlati szinten ősidők ilyen hagyományait követték. 1568-ban
törvénybe is iktatták, ezzel megelőzve minden nyugati társadalmat.[2]

Ezer éves gondolkodás után talán felfedezzük, miért nem tudtak megtűrni bennünket az ún. európai
népek, de még egyházuk sem: Nem mi magyarok, de ők az európaidegenek! A magyarság őseurópai
nép, ősi műveltségével segítette a bejövőket, kik később Nyugat-Európában telepedtek le. S ezt a
tudatot, történelmünk halovány emlékét is ki kellett irtani a magyarságból. Hogy miért gyűlölnek
bennünket? - Mindig az gyűlöl, akinek a legtöbb veszteni valója van.

Addig, amíg őstársadalmunk nem vetélkedésre épült, hanem a jó diadalát egyengette a kezdet
kezdetétől, a nyugati társadalmak éltető eleme az önzés és vetélkedés. Ennek ékes példája, hogy
világpusztító fegyverek gyártásában is az elsőséget keresik nem a világ békés jövőjét. Ősmúlttal, s a
vele járó gazdagabb műveltségi értékekkel nem tudnak versenyre szállni, ezek átvételének beismerése
szemükben gyengeség, így legegyszerűbb megszabadulni azon társadalom embereitől, akik ezt
képviselik: a magyarságtól.

Minderre leggyönyörűbb példa IV. Béla királyunk levelezése: mongol-dúlás[3] előestéjén irt levelében
elmondja, hogy Isten kegyelméből mindenünk megvan, másét soha nem kívántuk. Ugyanakkor a
művelt nyugat egymással versenyezve hajtotta szolgaságba a nálánál gyengébb, jóhiszeműbb népeket:
az angolok Indiát, Délafrikát, Írország egy darabját, mely napjainkban érlelte keserű gyümölcsét,
Kanadát, Ausztráliát is befolyásuk alatt szeretnék tartani, a németek nyugat és kelet Afrikát, a
franciák Afrika nagy részét, még a kicsi hollandok is gyarmatosítottak, sőt a Habsburgok is nagy fába
vágták fejszéjüket akkor, amikor Mexico felé kacsintgattak. A legnagyobb csúfolódás az Egyesült
Nemzetek megalkotásánál az volt, hogy a történelmileg hadakozó népeket emelték a "béke őreiként"
vezető szerepre, s a nem gyarmatosító népeket mellőzték e téren. Még a milliókat kiirtó szovjetek is
alkalmasnak látszottak e szerepre rövid gondolkodás után.

Az indiánok kiirtásánál elkövetett rémtettek egyik képviselőjének szavaiból - itt Cotton Mather[4]-re
gondolok - közvetetten azt is megtudjuk, hogy a nyugat hogyan gondolkodik népünkről. E nemes
boszorkány és indián üldöző hittérítő kijelentette, hogy az indiánok pusztítása, emberszámba nem
vevése megengedett, mivel azok szittyák. Ha egy egyszerű hittérítő előtt tisztán kirajzolódott a
pusztítandó népek képe, akkor a népünket pusztító indulat nemcsak a kárpátmedencei gyönyörű hon
megszerzésére irányult, de népünk, rokonnépeink jót képviselő lelkülete ellen, s ez alól a szittyák sem
kivételek.

Kinek mi veszíteni valója volt?

A nyugati társadalmak elsőbbsége volt veszélyben, s ezt a hibát minden körülmények között ki kellett
küszöbölniük. Amit nem vettek figyelembe az az, hogy az elsőbbséget nem anyagi javak tömege,
hanem ezek bölcs, az emberiséget szolgáló használata biztosíthatja csak.

Még nagyobb veszélyt jelentett népünk jelenéte a Római Katolikus egyház és ótestamentumi társa
számára. Ez utóbbinak - meg akarván vetni lábát az emberiség művelődéstörténetében - el kellett
tüntetni azokat a nyomokat, melyek bizonyítják, hogy hirdetett egyistenhitük ősnépeink ősvallásából
vett kép torz mása, az első pedig ősvallásunk pusztuló romjaiból épített magának világot máig
nyomorító hatalmat. Egyik sem fogta fel a teremtő szeretet képviselte hit lényegét, s így a
megkaparintott hatalomhoz egy ősnép kipusztítása árán is ragaszkodnak.

Ez a két erőszak feszült népünk ellen mindenkoron: a világi, országnyi hatalom, s az egyházinak
álcázott, de ugyancsak világi, egyetemességet követelő hatalomrendszer. A római egyház ellenünk
elkövetett bűnei - melyek a mában is folytatódnak - köteteket töltenének meg, így néhány jellegzetes
példát hozok csak fel:

Vallásos erényekben bővelkedő István királyunk a pápa szellemi vezetésének alávetve magát népünk
műveltségét képviselő rovásírásunkat a történelem szemétdombjára igyekezett küldeni pápai
sugallatra, ezzel ősmúltunk nagy része pusztult el. Idegen hittérítőket hívott hazánkba, s idegen
inkvizítorok működését pártolta, noha ezen jegyzőkönyvek szerint a perbe fogott Táltosaink ellen
hitbéli kifogást nem tudtak emelni. Ugyanakkor II. András királyunkat, fiait, az ország főnemeseit és
az egész országot is IX. Gergely interdictum alá helyezte 1234. tavaszán[5].

Félelmes korkép rajzolódik ki IV. Béla (1235-1270) levelei nyomán:

"Minthogy Magyarországot a tatárok pestise nagyobb részében pusztasággá változtatta és mint a

juhaklot a kerítés, úgy veszik körül a hitetlen népek, mármint a rutének, brodnikok keletről, a bolgár
és bosnyák eretnekek délről, akik ellen jelenleg is harcolunk seregünkkel, egyedül nyugatról és
északról a németektől, mint azonos hitet vallóktól kellene országunknak a segítség némi gyümölcsét
vennie, de innen is nem gyümölcsöt, hanem a villongás töviseit kell éreznünk, mikor az ország javait
váratlan rablótámadásokkal ragadozzák el.

Főleg két dolog miatt írunk, hogy ne vádoltassunk se lustasággal, se hanyagsággal.... De hanyagsággal
nem vádolhatnak, mert mikor a tatárok országunkban harcoltak ellenünk, a szóban forgó ügyben
megkerestük az egész kereszténység három legfőbb udvarát, tudniillik a Tieteket, mint amelyet a
keresztények minden udvar urának és mesterének hisznek és vallanak, a császárét, amelynek
szándékunkban volt magunkat is alávetni, ha az említett pestis idején nekünk hathatós segítséget és
támogatást nyújt; megkerestük a franciák udvarát is, de mindezektől semmiféle vigaszt, vagy
segítséget nem kaptunk, csak szavakat."[6]

Gondoljunk itt csak Trianonra, s látnunk kell, hogy ugyanezen erők feszültek ellenünk ott is.
Mindezek az ismeretek az ún. egyházi vonal követése nyomán tárulnak elénk. Egy-két szó a nyugatiak
politikai rendszeréről, mely számunkra Trianonban csúcsosodott ki:

Árpád honszervező harcával kapcsolatban a következőkre kell döbbennünk:

"A pozsonyi csata emléke még nagyon újkeletű volt, és jól tudták, hogy a nemzet jövője függ a német
egység megbontásának sikerétől. A német cél világos és félremagyarázhatatlan volt. A németek
elfogadták a Gyermek Lajos király jelmondatát: "a magyarokat ki kell irtani." ("Ugros boiariae
regno eliminades esse.")[7] Ugyanezt imádkozták a templomaikban is" mondja Botos László
Hazatérés című művében, s amint láttuk ugyanez visszhangzik a XVII. században, egy fél világgal
odébb egy anglikán hittérítő szavaiban.

Ugyanezen ármánynak és indulatnak esett áldozatául korábban Atilla Nagykirályunk.

Ezen magyarirtó tevékenység felkent harcosai emlékezetünk határain belül a Habsburgok voltak.
Addig, amíg ma a gyönyörű bécsi palotákat csodálgatja a világ nem szabad elfelednünk, hogy "Az
osztrák császár mindenkor hadat viselt a magyar király ellen." A bécsi paloták magyar vérrel és
izzadtsággal épültek, s palotáikba magyar életet vakoltak. Mielőtt a szép bécsi keringők dallamára
elandalodnánk, erre is gondolnunk kell. Itt is csak néhány példát hozok fel.

A török háborúk és uralom idején elpusztult várak száma meg sem közelíti a Habsburg magyarnak
csúfolt királyok erőszakos, békében történő várpusztítását. Szülővárosom Dombóvár várát is
Habsburg rendeletre robbantották fel, csak egy árva fala állt még, melyet a dombóvári gólya tüntetett
ki fészkével jelezve, hogy él még a magyar élet. Tinódi Lantos Sebestyén itt irta 1537-ben Jáson és
Medea cimű művét.

"1702-ben I. Lipót (1664-1705) uralkodása alatt történt a legtöbb (várrombolás), miután a török
kivonult (a Temesség kivételével; Karlócai Béke 1699). A probléma összetett, már előtte is voltak, s a
Rákóczi felkelés után is..." Majd: "A béke oka egyszerűen az volt, hogy I. Lipót galád jelszavát
teljesítendő: "Magyarországot rabbá és koldussá tenni", hátunk mögött megegyezett a törökkel, hogy
ők ketten békésen osztozkodnak az országon. Minek harcolnának egymással tovább? Mikor a
zsákmány úgyis Magyarország! Az osztrák ház halálos döfése volt ez, hogy így rémuralomba
kergessék az országot, leigázzák, koldussá tegyék és amidőn teljesen elpusztult, kedvező szerencsével,
alkalmas pillanatban bekebelezzék az osztrák birodalomba! (A török remélhetőleg úgyse marad itt
örökké.)"[8] A törökkel Velence és a pápaság is egyezkedett haláltusánk napjaiban, s vagyonuk így
sokszorozódott.

Nehéz az ellenünk elkövetett Habsburg bűnök rangsorolása, mert valamennyit nemzetpusztulásunk

eszközeiként alkalmazták: történelmünket meghamisították, nyelvünket elorozták hamis
elméletekkel, még a táncainkat is tiltották, s gróf Széchenyi István részéről már az is merészségnek
számított, hogy egy bált felesége közreműködésével magyar tánccal nyitották. Talán a leghatalmasabb
bűnük a jósággal álcázott lélekgyilkolás volt. Magyarországi nemztiségeink mindig valamely
veszedelem elől kértek segítséget és letelepedést hazánkban, amit meg is kaptak. Ilyen betelepedőket
hivatalosan tisztelt vendégeinknek tartottuk, s úgy is kezeltük. Iskolákat építettünk számukra,
irodalmukat megalapítottuk: a román irodalom első gyöngyszemeit erdélyi fejedelmeink ideje alatt
Budapesten nyomtatták. Adót nem fizettek, nem voltak hadkötelesek sem, s így békében,
biztonságban szaporodhattak. A szlovákok a török ellen menekülő szlovén rétegekből fejlődtek,
szaporodtak a Felvidék ritkábban lakott területein. Habsburg hataloméhség - az életünkkel és
vérünkkel védelmezett Mária Terézia idejétől - ezen nemzetiségeket tervszerűen ellenünk lázították,
kedvezményekkel csalogatták, s az ellenünk való gyűlölet magvait hintették el. A Nemzeti Hirháló
2006. november 18.-i számában közölt cikk Ferenc Ferdinánd következő szavait idézi: "E célból
Magyarországot négy részre bontom fel, nyelve kizárólag német lesz. Ha szükséges Magyarországot
eggyel többször a kard élével kell meghódítani. Nem látom, hogyan tudnánk ezt a szükségszerűséget
elkerülni. Meg fogom találni a módot arra, hogy Magyarországot letöröljem a térképről. Erdélyt át
kell engedni Romániának azzal a feltétellel, hogy a kialakult Nagy Románia a Habsburg hatalomhoz
csatlakozzék, mint a federáció tagja."

Ugyanekkor a német nemzetiségű erdélyi polgárok is a román csoporthoz szegődtek. A Római Egyház
eddig soha nem tapasztalt engedékenységgel a Román Orthodox egyháznak adott elsőbbséget, ezzel is
gyengítve a magyar egységet. Ugyanakkor az évszázadokon át magyar papot kérő csángó magyarok
csak elutasításban részesültek napjainkig.

Sokan irigyelik Magyarország magas szellemi színvonalát, amit tudósaik, intézményeik munkái
árulnak el leginkább. Ugyanakkor meg kell említenem, hogy művelt társadalom kialakulásának
előfeltétele a békés, letelepedett élet. Gyakorlati síkon: nehéz lenne örök vándorlás közben egy
igazságos társadalom megalapítása, történelmi szemlélet kialakítása, ősgyökökre töretlenül épülő,
ezredeken át változatlan nyelv megtartása. Nézzük meg tehát e letelepedett műveltség néhány elemét,
a "The Hungarian Genius" - a Magyar lángelme című könyv nyomán:

A Honszervezés utáni első egyetemet Pécsett alapították a XIV. században.[9]

Nagy Lajos alapította a Budapesti Egyetemet, s innen küldött egy bizottságot a Constanci Zsinatra
1414-1418-ig.

Vitéz János esztergomi érsek 1467-ben egy négy karral működő egyetemet alapított Pozsonyban. A
Trianon békeparancs idején ezt a várost is - sok mindennel együtt - elvették a magyarságtól, s most
idegen tollakkal ékeskedve Bratislava néven került a világ köztudatába. Vitéz János különben kora
egyik legnagyobb tudású csillagtudósa is volt, s ezen ismereteket az Esztergomi Székesegyház
hupolagjának (kupolájának) részévé is tette.

Pázmány Péter esztergomi érsek alapította a Nagyszombati egyetemet 1777-ben, mely később Budára
költözött 1784-ben, s azóta is ott teljesíti feladatát.

Teljesség igénye nélkül sorolom fel a következő híres egyetemeket: Kolozsvár, Debrecen, Szeged, s
ismét Pécs. (31. old.) Kolozsvár Trianon következtében ugyancsak elszakított országrészhez tartozik,
mint Pozsony. Az egyikkel a románok, a másikkal a csehek büszkélkednek.

Magyarország első nyilvános könyvtárát Bártfán alapították a XV. században, minden ott élő
honpolgár használatára. 1916 óta a Magyar Nemzeti Múzeum része Budapesten. (43. old.) Ez
nyilvánvalóan elárulja, hogy írástudatlanság a polgárok körében ekkor nem volt, különben
kölcsönkönyvtár iránti igény nem jelentkezett volna. Nyugaton a teljes írásbeliség máig is várat
magára némely gazdag, befolyásos országban is. Ennek magyarázata szerintem az, hogy az ősidők óta
rovásíró őseinknek volt idejük megérni az írás alapeszméjének teljes megértésére, s ezt - bár a latin
irásra való áttérés igen zavaró körülmény volt - ezen készségüket többé elveszteni nem tudták.
Nyugaton ez az ősi alap hiánya, s nyelvük teljes meg-nem-értése okozza az írásbeliség nehézségeit, ami
az angol "betűzés" mellett is nehezen sajátítható el, s tulajdonképpen nem is olvasnak, hanem a latin
betűkkel leírt szó alakja nyomán képírást gyakorolnak.

Ugyanakkor a magyar nyelv és tudomány művelődésének előmozdítására gróf Széchenyi István által
alapított Magyar Tudományos Akadémia Habsburg kinevezésű elnöke hihetetlen értékű történelmi
ősiratokat égettetett el ez intézet pincéjében. Ugyanekkor Széchenyi alapítását megvonó végrendeletét
máig sem foganatosították, s hogy a Divina Comedia teljes legyen: kommunista meghívásra egy
Habsburg csemete esküvőjének fogadását itt rendezték meg.

Mátyás király gyönyörű Corvináinak nagy része idegen kézben, ismeretlen helyen van. A jelenlegi
tulajdonosban annyi becsület nincsen, hogy az általános műveltség nevében ezeket nyilvánosságra
hozza: az eredetiket egy tárlat keretén belül, másolataikat pedig közforgalom számára. Igen sok, ma
homályos történelmi eset tisztázódhatna általuk. Talán éppen ez akadályozza meg jelenlegi
tulajdonosokat ezek másolatainak forgalomba hozásában.

Teljes írás: http://www.magtudin.org/

[1] Toronyi Etelka A Kárpáti medence a kultúrák bölcsője és a magyarok őshazája, A magyar irodalmi és
kulturtársaság kiadása Buenos Aires Argentina

[2] The Hungarian Genius, p.63 The Turán Printing and Bindery, Garfield NJ, 1975

[3] Mongol dúlást említek tatár-járás helyett, mivel ez a fogalom egy pusztitó, ismeretlen népre akasztott
név, mely a latin tartarus, pokol szó alkalmazása. E gyűjtőfogalommá vált név körébe beletartoznak a
Dzsingisz kán hadseregébe tartozó mongol, tatár, török népek, az American College Dictionary Tartar
cimszava szerint.

[4] Dee Brown Bury My Heart At Wounded Knee

[5] Árpád-kori és Anjou-kori levelek, XI-XIV. század, Gondolat kiadó Budapest, 1960, 330. old.
[6] u.o. IV. Béla király IV. Ince pápához 1250. november 14. (Kelt Sárospatakon.), 156. old.

[7] Botos, László: Hazatérés, Budapest 1997 p. 29. Padányi Viktor: Történelmi Tanulmányok. München,
1959. 168-169 old.

[8] Gelsei Bíró Zoltán: A Habsburg Ház Bűnei. Budapest, 68. old.

[9] Radisics Elemér The Hungarian Genius - Pictorial Record of a Thousand Years, Budapest 1944 , reprint
ba Turán Printing and Bindery Garfield, N.J. USA

Hozzászólások Hozzászólás
Felhasználói szavazat
(1 szavazat)
Megjelenítve 7 a 7 hozzászólásból

1. 12-06-2008 18:29

királyság
Csiribusz - örülök, hogy végre hozzászóltál, és isten tartsa meg eme szokásodat.
Mindenhol vannak EMBEREK, meg emberek. Reméljük az egész világon
egyre több lesz az előbbiekből.
Én nem éltem át Pelikán elvtárs, és Virág elvtárs korát, de még a Legényanyaét sem. Ám
kínunkban sírva nevettünk rajta, mert tudtuk, hogy így lehetett.
Sokat számít a nevelés, és amint Te is mondod, az ember mégis érez valamit, amit nem
lehet kiölni belőle.
István a Király-t hetente meghalgatjuk. A gyerekek még csak a felszínt hallják. Én
csodállom a két alkotót, annyira sok rétegű, sokat mondó mű. Mindig elkapok egy két megfontolandó
dolgot belőle. Zseniális, és bravúros, legalább annyira, mint Himnusz álltal imádkozni az Istenhez a
kommunizmus alatt. :-)

Tudom álltalánosítottam, sarkítottam, hogy kiemeljek bizonyos dolgokat.

Rengeteget töprengtem, hogyan lehetne egy olyan helyet létrehozni a világon, ahol olyan emberek laknak,
akik követik a teremtés rendjét.

Egyetértek Ati-val, egyetlen út a belső, amikor mi éljük, amit látni szeretnénk magunk körül.
Ezért is fontos országunk királyává válni. Minél több egyenrangú, tudatosságtól fénylő "királyság" fog
össze, az árnyék annál jobban elhúzódik.
Tag
» Válasz erre a hozzászólásra...
ata

2. 12-06-2008 11:02

atának
 Ata! neked és azoknak a magyaroknak is, akik külföldön élnek, de hazahúz a szívük:
nemsokára elérkezik az idő, hogy hazagyeretek.Véglegesen és Tömegesen.Sok
dolgunk lesz, de meg fogjuk változtatni a mostani helyzetet.Tudom, hogy rengetegen
éreznek ugy, ahogy te.S az idő elérkezik..hogy magyar, magyart segítve építse ujjá a
hazáját.
Tag
» Válasz erre a hozzászólásra...
sid

3. 12-06-2008 10:11

Cikk második része

Ezt a második részt csak most olvastam el, ATA hatására. A Magyarok meséjében már
megfogalmazódott bennem ez az érzés, a kihasználtság érzése, s hogy van kiút. Ezt nem is
taglalnám.
ATA írására eszembe ötlött nagyapám kora. Őket Kassáról telepítették ki a negyvenes évek elején
Magyarságuk miatt. Akkoriban az itteni rokonok jó szívvel fogadták őket, s természetes, hogy így tettek!
Tudták, hogy nem a nyakukon fognak élni, hogy nem vesznek el semmit, hiszen Magyarok és Rokonok. S
az ilyesmi akkortájt nem volt szokás. Megérkeztek, keményen dolgoztak, házat építettek. Emelték kis
Magyarország fényét.
Eltelt 40-50 év, s bebizonyosodott az agymosás hatásossága. Megspékelve azzal, hogy míg nagyapámék egy
Magyarok által kormányzott országba érkeztek, addig a rendszerváltás körüli és után érkezők, már nem! Ma
valóban semmit nem jelent ezeknek az érzéketlen, nemzetietlen bürokrata erőknek, hogy valaki eleve
Magyar, vagy ép kínai. Nekik ez ugyan az. Illetve nem, mert a Magyar ember ha az anyaországba érkezik
önmagát képviseli, s nem feltétlenül vagyonos, míg a kínait a maffia segíti, pénzzel és ármánnyal. És persze
ez nem azt jelenti, hogy a más fajtájú ember rosszabb, vagy jobb. Csupán a rendszer eddig zsebtömésre
programozta a szolgáit. S ahonnan kapott ott engedett.
A Királyok Szövetsége, benső erőnk teremtő ereje azonban lukat üt ezen a pajzs illúzión! Ahogyan
önvalónk királyságát megtisztítjuk a külső kényszerektől és programoktól, úgy fog ez kívül is megjelenni. S
ahogyan vannak tízezerszeres napok az időben, úgy vagyunk mi Királyok a szellemben. S úgy váltjuk
tízezerszeres erőnk valósággá!
Tag
» Válasz erre a hozzászólásra...
ZadakulAti

4. 12-06-2008 09:30

.
Sziasztok! Eddig még nem nagyon szóltam hozzá az írásokhoz, jóllehet mindig megvolt a
mondanivalóm. De most szeretném megtenni.
Nagyon jó érzés volt olvasni az Ősatyákról és tudni, hogy fogják a kezünk. Bízom benne,
hogy Isten nem azért tartott meg Minket oly sok viszály és baj közepette, hogy aztán ukk-
mukk-fukk elveszejtsen. Ez nem így működik.
Az üzenet utáni írás azonban nem kis fájdalmat okozott. Tény, a nyugat már csak ilyen,
de nem szabad általánosítani, mert az ottani átlagember ezekben a kérdésekben szerintem
éppúgy be van csapva, mint mi az által, hogy eltitkolták a múltunkat. Ott is élnek
igazszívű emberek, akiket felháborítana, ha tudnák mi megy itt a felszín alatt.
A másik, amiben kicsit meg vagyok zavarodva, az Szt. István király. Most már aztán tényleg nem tudom
hová tegyem. Mindig szeretettel gondoltam rá és nehezen tudom elhinni, hogy egy Árpád-házi, aki abból a
bizonyos szent ágból való, rosszat cselekedett volna. Nem tudhatjuk milyen helyzetek és körülmények
kényszerítették őt. Jó, ez persze csak filozgatás a részemről, de mégis�
Ata! � Amit most �mondok�, szeretetből és magyarságból írom, ne bántódj meg!
Én győri vagyok, ezért soha nem kellett félnem attól, hogy bántanak a magyarságom miatt, vagy arcul
csapnak, ha az anyanyelvemen szólalok meg. Nem mondom, hogy érthetem, amit átéltél múltban vagy
jelenben, mert nem én éltem át. De valahányszor azt hallom, hogy magyarokat vernek Erdélyben, a
Felvidéken vagy bárhol � az rettenetesen tud fájni. És fájt most is, ahogyan olvastam, amit írtál. Bár a Te
fájdalmad, de valahol az enyém is, a miénk is.
Én sem értem, hogy sok magyarországi magyar hogyan tud így gondolkodni, pedig közülük való vagyok.
De kérlek, ne hidd, hogy mindenki ilyen itt! Igazából nem teljesen az ő hibájuk.
A �70-es években születtem. Abban a korban, amikor nem volt divat Istenben hinni vagy magyarságról
beszélni. Nálunk legalábbis nem. Az iskolában sem tanították, csak érintőlegesen, nem kihangsúlyozva
Trianont, és ha hittanra jártál, jobban tetted, ha suttogva beszéltél róla, vagy inkább sehogy. Ha pedig a
történelem tanárnőt elhalmoztuk a kérdéseinkkel és gyermeki őszinteséggel kimondtuk az igazat, a válasz:
�Csitt, hallgassatok!� volt. Az bezzeg fontos volt az iskolaigazgatónak, hogy ünnepekkor elénekeljük a
szovjet himnuszt oroszul és a nyakunkban minden áldott nap ott legyen a vörös nyakkendő! Így neveltek az
iskolában. Persze akkor megkérdezhetjük, hogy én mégis miért éreztem másképp. Bizonyára nem voltam
egyedül. Nem tudom a választ. Nem tudom mikor jött belém az érzés, de kisgyermekként már magával
ragadott Szörényi/Bródy István királya, és tizenhárom évesen bár vigyázzba vágtam magam, ha
meghallottam a szovjet himnuszt, mert úgy gondoltam, függetlenül attól milyen népről van szó, a tiszteletet
meg kell adni. De énekelni�főleg oroszul�már nem voltam hajlandó. Mert én magyar vagyok.
Csak azt akartam mondani, hogy M.o-ban is vannak jó magyarok, akik szeretnek titeket és soha, soha, soha
nem mondanak le rólatok még akkor sem, ha a látszat ezt mutatja. És ott vannak mindenhol ezek az
emberek, csak néha nem is olyan könnyű észrevenni. De amikor magyartéma kerül terítékre, akkor fel lehet
ismerni őket, mert a fény felvillan a szemükben és ez csodálatos érzés. Csodálatos nekik és csodálatos annak
is, aki látja. Legyen bármilyen politikai, gazdasági vagy egyéb nemzetgyalázó kiáltozás, igenis
összetartozunk függetlenül attól, mit kívánnak a politikai érdekek, milyenek a gazdasági helyzetek, hova
tologatják a határokat vagy mit hoznak a szavazási eredmények. Testvérek vagyunk és ezen nem változtat
semmi és senki. Főleg nem ember. Éppen elég az, hogy rosszakaróink gyengíteni igyekeznek érzéseinket,
mi nem tehetjük ugyanezt. Nekünk erősíteni kell önmagunkat és egymást. Hinnünk kell magunkban,a
magyarságunkban még akkor is, ha kilátástalannak tűnik minden, mert EZ A MI MEGTARTÓ ERŐNK! És
ez nem kérdés!!! Ez tény!!!
Tag
» Válasz erre a hozzászólásra...
Csiribusz

5. 12-06-2008 07:39

...
Szép Napot Mindenkinek!
A cikket olvasva, az a gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy, megvan a 3 jelőlt( három
királyfi, mint a mesében) de még nem jött el az idő, még nem érett be a gyümölcs, a tudás .
A királyfinak még tanulnia kell ahoz hogy felvállalja a sorsát. Még nincs meg a kritikus
tömeg, ami meghozza a változást.
Ha, a környezetedbe próbálod elmondani azt amit közölnek veled az égiek, a legtöbb amit
kaphatsz, egy kis sajnálat: "Szegény...". Csakhogy ez nincs hiába, mert a magot elültetted és
a szeretetet elküldted. Hibákat keresni, vádolni lehet, de csak akkor ha már saját portádon
rend van és harmónia. Ataban sok a keserüség és a düh. Mindig ott vagyunk, ahol éppen lennünk kell.
Vagyis tapasztalnunk. Én is átéltem azt a folyamatot amit te, Erdélyben születtem. A megpróbáltasások
vezettek el sok felismeréshez. Mindegyikre szükségem volt ahoz hogy az értékrendem megváltozzon és
megtaláljam a pozítiv oldalt.
Turáni átok ide vagy oda, mindig az egyén döntése volt a vállasztás.
Ezt vállasztották az elődeink, nekünk az a dolgunk hogy ezt megváltoztassuk, hiszen , leszármazottaik
vagyunk.
Magunkban viseljük azt amit a 12 férfi képvisel, és amit a három királyfi is.
Tag
» Válasz erre a hozzászólásra...
alpiel
6. 12-06-2008 03:28

...
Olvasva a második részt egy hatalmas görcs forrongott a napfonatomban, és nem bírt
feloldódni.
Felvidékiként küldtek már engem is a Duna mögé, rendőr is parancsolt rám Kassán, hogy
ne beszéljek magyarul.
Ám ennél jobban fájt, amikor áttelepülve Magyarországra, idegenként kezeltek a
hatóságok. Csúszópénzzel a kínai hamarabb megkapta az iratait, mint én, aki tisztességesen
utánajártam mindennek, ráadásul még a magyar nemzet tagja lennék vagy mi.1/2 millió
forint (98-ban), másfél évi huzavona. Az állampolgárság megszerzéséhez vizsgát kellett
tenni, mintha nem magyar gimnáziumban érettségiztem volna. Letettem, de az állampolgárságot mégsem
kértem.
Betelt a pohár, és azt mondtam ebből a fertőből menni kell.
Himnuszkor és Szózatkor fesztelenül csacsogó, arctalan, gerinctelen, gulyászsírban tocsogó,trabantgőzben
fuldokló, "sógoroknál" csencselő, agymosott birkatömeg. Még annak a szomszédnak is szlovák voltam, akit
a szomszéd városból telepítettek ki 1947-ben.

Viszont egyre jobban érzem, hogy haza kell menni, dolgom van. Még nem tudom mi, de vár.
Tag
» Válasz erre a hozzászólásra...
ata

7. 11-06-2008 16:44

...
Nekem ez az üzenet nagyon tetszett! Először is imádom regős ritmusát. Mikor belementem, hogy
átérezzem, egy erős felfelé toló fehér fényt érzékeltem, amint pulzálva állandóan emel. Mint egy
feltörő fehér energia gejzír. Itt az érzések birodalmában feltűnt milyen régen is játszódik mindez az
időben.
Éreztem, egy intenzív személyre szóló vonulatot, ami az utazónak és talán az utaztatónak is szólt.
Aztán arra gondoltam: Hm, ez szép és jó, de mi ebben az újdonság? Hiszen ilyen legendás nagy királyok
már voltak. Hol itt az új energia? Miért kell 1 vezető?
Beszéltem gyuryval. Ő csak nyomta, hogy kell. Én meg hogy nem kell, mert már volt elég. Jézusnak sem
jött be.
Aztán átvillant rajtam a felismerés:
Az, hogy mi tudatára ébredünk királyságunknak, s tesszük ezt egyre többen és többen. Teljes felelősséget
vállalva önmagunkért, királyságunkért. Mindezek a tudatos cselekedeteink, benső harmóniánk és végtelen
teremtő erőnk végül létrehozza a királyságot kívül is! Beleszólunk a politikába, a társadalom menetébe!
Ha mindezt önmagunkban létrehozzuk. Királyságunk átmegy ezen a tisztító tűzön, úgy a tükörben
természetes hogy mindez megjelenik!
Az "amint fent, úgy lent" Hermészi kijelentés ma kiegészülne így: "amint bent, úgy kint"
Valójában, ha jobban megfigyelitek önmagatok, láthatjátok, hogy a külvilág már most is benneteket tükröz!
Áldott minden egyéni királyság, s áldott a tükör!

Csak bemutatásául szolgáltam ezt a kis hozzászólást annak, miként lép harmóniába két ellentétes vetület, ha
mindegyik felfelé tör.

Köszi gyury! Nagyon jó a cikk!