A NINDZSA HARCHUVESZKT TITKAI

ASHIDA KIK

AUmwtmjw&üL

SZŰKÍTS
KÖNYVKIADÓ
www.szukitskiado.hu ALAPÍTVA 1929
 A fordítás az alábbi kiadvány alapján készült: „Nem mondhatom el neked a körülírhatatlant, de meg­
taníthatlak néhány nem elhanyagolható művészetre - a lát­
THE INVISIBLE FIST - SECRET NINJA METHODS OF
hatatlanságra, a szárnyak nélküli repülésre, a karddal vagy
VANISHING WITHOUT A TRACE
a kígyó méregfogával szembeni sérthetetlenségre -, amely­
by Ashida Kim
A Citadel Press Book ről már hallottál. Lásd tanulmányaid vezérfonalát!
Published by Carol Publishing Group A misztikus kaput keresve először is el kell látnod ma­
gad a cselekvéshez szükséges tárgyakkal, és láthatatlanná
Copyright © 1998 Ashida Kim kell tenned magad, hogy észrevétlenül bejuthass oda, aho­
Ali Rights Reserved. vá indultál. Ezekben a dolgokban nem válsz mesterré egy
nap alatt. Azután fel kell repülnöd a Mennyek Udvarába,
egészen a legbelső részébe, ott meglepned Lao-ce urat reg­
Fordította
geli közben, megkaparintanod aranyozott elixíres üvegcsé­
SZÁNTAI ZSOLT
jét, elpusztítanod azokat, akik ebben meg akarnak akadá­
lyozni, lerombolnod az égi várkastély falait, és vissza­
térned a földre halhatatlanul. A biztos siker érdekében,
Borítófestmény:
hogy elérhesd a célodat, nem kell mást tenned, csak követ­
JANTNER JÁNOS
ned a tanácsaimat."

ISBN 963 9393 01 0 Részlet Ko Hung Értekezés az alkímiáról,

gyógyításról és hitről című művéből (Kr. u. 320)
Hungárián edition © Szukits Könyvkiadó, 2005
Hungárián translation © Szántai Zsolt, 2005

Lektor: Pozsik László

Tördelés: KARAKTERTAX BT., Szvoboda Gabriella
Színre bontás: A-SzínVonal 2000 Kft.
Felelős kiadó: Szukits László és Szukits Gábor
Felelős szerkesztő: Tézsla Ervin

Debreceni Kinizsi Nyomda Kft.

Felelős vezető: Bördős János
 Előszó

A láthatatlan öklöt nem lehet észrevenni. Figyelmez­

tetés nélkül sújt le, és nem állítható meg. Nem tudsz
elbújni és elszaladni előle.
Miért?
Egyes harcművészeti rendszerek azt tanítják: az
ütésnek oly sebesnek kell lennie, az ökölnek olyan
gyorsan kell visszatérnie kiindulási helyzetébe, hogy
az emberi szem ne tudja követni. Bármely valamire­
való önvédelmi iskola megtaníthatja, hogyan össz­
pontosítsunk veszély esetén, miként hajtsunk végre
teljes erővel, teljes elszántsággal - „megteszem, ha
belehalok is" hozzáállással - egy technikát.
Ha a test képes gyorsabban mozogni, mint a szem,
akkor reagálni is gyorsabban tud. A régi szemfény­
vesztők mondása - a kéz gyorsabb, mint a szem -
egyformán igaz a támadóra és a védekezőre. Függet­
lenül attól, hogy milyen gyorsak vagyunk, hány órát
vagy évet töltöttünk azzal, hogy gyakoroljuk, mi­
ként kell reagálnunk egy támadásra a megfelelő há­
rítással, nem tudjuk megütni vagy blokkolni azt,
amit nem is látunk. Ezért az igazi láthatatlan ökölnek

7
olyannak kell lennie, hogy tényleg ne lehessen meg­
látni. A valóban láthatatlan ököl figyelmeztetés nélkül
sújt le, és nem téríthető el. Senki nem rejtőzhet el
előle, mert akik ismerik a titkát, azok nem hozzák
mások tudomására. Ha valaki szembe találja magát
vele, akkor csakis magának vagy rossz karmájának
köszönheti végzetét.
Senki sem menekülhet a láthatatlan ököl haragja
elől. Ez az ököl azokra sújt le, akik helytelen dolgo­
kat hajtottak végre. A gonosztettek elkövetőinek
minden okuk megvan a félelemre, mert ez az ököl,
ezek az erők végül mindenképpen igazságot fognak
szolgáltatni. Ha valaki el akarja kerülni a láthatatlan
öklöt, akkor ne tegyen rosszat. Ebben az esetben is
igaz a régi mondás: ha nem akarod, hogy leleplezze­
nek és megbüntessenek, ne kövess el bűnt!
A történelem egyes szakaszaiban azok, akik a
harcművészetnek ezt az ágát gyakorolták, a Megtor­
lás Fekete Sárkányának Titkos Társasága tagjaiként
váltak ismertté. Nem azért lettek híresek és retteget-
tek, mert Robin Hoodként jártak a világban, és hely­
rehozták a hibákat, megbüntették a gonoszt cselek­
vőket. Nem. Ennek a társaságnak a tagjai egyszerű,
hétköznapi külsejű és életű emberek voltak, akiket a
rossz emberek gyakran áldozatnak, könnyű prédá­
nak véltek. Ezek a harcosok, ha nem tudtak elmene­
külni a harc, a küzdelem elől, ha rákényszerítették
őket a védekezésre, képesek voltak (és ma is képe­
sek) egyszerű eszközeik és tudásuk felhasználásával
elpusztítani támadóikat. Öltek, de csak azért, hogy
8 9
ők maguk életben maradhassanak. Nem tekintették
dicsőségnek az élet elvételét, és az ősi szamurájtör­
vénynek megfelelően cselekedtek: öltek, azután to­
vábbálltak. Amíg lehetett, kerülték az erőszakos
megoldásokat. Alázatot ismerő, szelíd lelkű, önmeg­
tartóztató emberek voltak; arra törekedtek, hogy a
lehető legnagyobb harmóniában éljenek a földdel, a
világgal. (Ennek érdekében sokan közülük még a
naponta megtehető lépéseik számát is korlátozták,
mert úgy gondolták, a sok járkálással, jelenlétükkel
megzavarják a földet, a mindenség összhangját.)
E félelmetes harcosok első és legfontosabb szabá­
lya a következő volt:
Ok nélkül ne okozz sérülést, soha ne kezdeményezd a
küzdelmet, de soha ne futamodj meg a kihívás előli
A bűnözők, a rablók, a kalandorok, a hivatásos ve­
rekedők és az efféle szerzetek gyakran erőszakos­
kodnak, bűneik hosszú lajstromot megtöltenének.
Amikor egy-egy bűnözőt holtan találnak, mindenki
azt hiszi, valamelyik társa végzett vele, egy másik
gonosz ember állt rajta bosszút, engedelmeskedve a
„szemet szemért, fogat fogért" törvénynek. A tisztes­
séges emberek tudják, hogy aki kardot ránt, maga is
kard által vész el, ezért meg sem fordul a fejükben
az, hogy egy ragadozótermészetű embert esetleg ép­
pen az általa kiszemelt „préda" tett ártalmatlanná;
senki sem gondol arra, hogy az ölte meg a vadászt,
akinek a zsákmány szerepét szánták. Nincs ebben
semmi furcsaság, hiszen mit is tehetnének a hétköz­
napi emberek? Mit csinálhatnának azok, akiket a bű-
 nözők kihasználnak, megfélemlítenek, kirabolnak,
akikkel erőszakoskodnak, akiken élősködnek? Ho­
gyan is üthetnének vissza az öregek, a gyerekek, a
nők, a gyengék? Igaz, némelyiküknek talán elég ere­
je lenne a védekezéshez, de ezt az adottságukat a
legtöbb esetben képtelenek helyesen, gyorsan és fő­
ként hatékonyan használni. Ezeknek az embereknek
azt szokták tanácsolni, hogy fegyverkezzenek fel.
Ostobaság! A támadó könnyedén megszerezheti az
önvédelmi fegyvereket, így ezek az eszközök csak
bajt hoznak tulajdonosukra.
Mit tegyenek hát a gyengék, a jámborak? Törőd­
jenek bele abba, hogy ahhoz a nyájhoz tartoznak,
amelyet e kegyetlen farkasok időnként megtizedel­
nek? Reménykedjenek abban, hogy nem kerül rájuk
sor, hogy megússzák? Reménykedjenek abban, hogy
valamilyen csoda vagy a puszta véletlen folytán
nem tartoznak majd azok közé, akiket lemészárol­
nak ama embernek látszó szörnyetegek, akik sem­
mivel sem járulnak hozzá a közösség fejlődéséhez,
akik parazitaként élősködnek másokon?
Az erejüket - ha egyáltalán rendelkeznek számot­
tevő testi erővel - nem használhatják fel, fegyvert ra­
gadniuk sem tanácsos, a belenyugvás pedig... Nem,
ezt a lehetőséget is el kell vetniük! Kell lennie vala­
milyen módszernek önmaguk megvédelmezésére!
Amikor az úgynevezett „nyugati világ" megismer­
te a karatét, a kung-fut és a többi harcművészetet, az
első dolog, amit a keleti mesterek megtanítottak az
érdeklődőknek, az volt, hogy e módszerek segítségé­
in
vei bárki legyőzhet bármilyen ellenfelet, és hogy ezt
bizonyos esetekben fizikai kontaktus létesítése nélkül is
meg lehet tenni.
Nem számít az életkor, nem számít az erőnlét,
nem számítanak a testi adottságok. Aki ismeri az ön­
védelem művészetét, annak nem kell tartania az
esetleges támadásoktól. Az ember eldöntheti a küz­
delmet, mielőtt az elkezdődne. A harcművészetek
ismerete hozzásegít minket ahhoz, hogy még egy
váratlanul lecsapó, kifejezetten agresszív és kegyet­
len ellenféllel szemben is helyt tudjunk állni, hogy
ne roppanjunk össze a hirtelen ránk zuhanó lelki te­
her súlya alatt. Más szóval: aki ismeri a harcművé­
szeteket, az nem veszti el a fejét, összeszedi magát,
ellenáll és küzd.
A nindzsucu, a láthatatlan ököl az egyetlen olyan
harcművészeti forma, amelynek lényege nem a küz­
delem. A nindzsucut inkább a menekülés, a kitérés
és a rejtőzködés művészetének nevezhetnénk. Mes­
tereinek fő célja az egészség megőrzése, a hosszú
élet és a türelem gyakorlása. A mögöttes logika tel­
jesen világos: ellenfeleinkre, a ránk törőkre, a min­
ket elpusztítani szándékozókra éppen azzal mérhet­
jük a legnagyobb csapást, ha meggátoljuk őket ter­
vük kivitelezésében, vagyis megőrizzük testünk és
lelkünk épségét. Hogy ezt milyen eszközökkel tesz-
s/.ük, egészen más kérdés. A lényeg az, hogy elérjük
a célunkat.
Valamennyi harcművészeti rendszer mesterei
egyetértenek abban, hogy a legnagyobb harcos az,
11
aki küzdelem nélkül győz. Bruce Lee A sárkány köz­
belép című híres filmjében mutatta be ezt a felfogást.
Amikor a hajón egy izomkolosszus küzdeni hívta,
azt válaszolta, hogy az ő stílusa „a harc nélküli küz­
delem", de ennek bemutatásához egy kis hajó fedél­
zeténél nagyobb térre van szüksége. Rávette a vere­
kedőt, hogy egy csónakkal menjenek ki a közeli szi­
getre, és ott küzdjenek meg. Amikor ellenfele beszállt
a mentőcsónakba, Lee hosszúra eresztette a rögzítő­
kötelet, és így ellenfele sorsa a továbbiakben egyedül
az ő könyörületességétől függött; ő dönthette el,
hogy a hánykolódó tengeren „felejti", vagy vissza­
ereszti a hajóra. Egyetlen ütés nélkül győzött: túljárt
ellenfele eszén.
A küzdelem nélküli harc fogásait a legtöbben a tá­
vol-keleti emberekkel kapcsolják össze, pedig -
ahogy a Hanto Yo című, észak-amerikai indiánokról
készült filmből is kitűnik - a világ minden pontján
élhetnek valódi mesterharcosok. Ebben a történet­
ben a főhős becsalta az erdőbe az ellenséget, hogy a
törzs tagjainak módjuk legyen elmenekülni. Az ül­
dözőit ezután egyedül győzte le: kifárasztotta őket,
megroppantotta a lelküket, majd egyenként végzett
velük. Láthatatlan harcos volt - a láthatatlan ököl
elvei alapján küzdött. Legyőzhetetlennek és félel­
met nem ismerőnek tartották, ám ennek ellenére
mindig a békéről és az emberek közötti harmóniáról
beszélt.
Az ősi Kína Saolin-kolostorainak szerzetesei szin­
tén derűs nyugalmukról és békeszeretetükről voltak
12
ismertek, annak ellenére, hogy úgy tudtak küzdeni,
akár „tíz tigris". Feladatuknak tekintették Kína
megvédését az idegen behatolóktól. Ezért indították
el 1900-ban a boxerlázadást.
Az olyan titkos társaságok tagjai, mint amilyen
például a Fehér Lótusz, hagyományos harcművésze­
tük részeként rituális mágiát is gyakoroltak. Annyira
bíztak a kung-fu vastestet adó képességében, hogy
sokan közülük úgy gondolták, még a puskagolyók
sem képesek kárt tenni bennük. Mindig a harcművé­
szetek mestereinek tekintették őket. Tanulmányaik
középpontjában a légzéskontroll és az önismeret fej­
lesztése állt, filozófiájuk lényege az erőszakmentes­
ség volt. Hitvallásuk is békés természetről tanúsko­
dik: „Ha az életedet fenyegető veszéllyel kell szembenéz­
ned, ne mutasd az erődet. Ha egy mód van rá, inkább me­
nekül] el, s ne küzdj."
Ha viszont nincs mód a menekülésre, akkor a
rend, vagyis az eredendő jó és az eredendő gonosz
közötti igencsak labilis egyensúly megszilárdítása,
fenntartása vagy helyreállítása érdekében erőt kell
használni. A valódi mesterek úgy tartják, hogy még
ilyen esetben is „inkább elkerülni s nem megfékezni kell;
inkább megfékezni, mint hárítani; inkább hárítani, mint
ütni; inkább ütni, mint sebesíteni; inkább sebesíteni, mint
megnyomorítani; inkább megnyomorítani, mint ölni; in­
kább ölni, mint megölettetni".
A szerzetesek mindegyike a testalkatának és jelle­
mének megfelelően egy-egy állat stílusáról elneve­
zett rendszert tanulmányozott; mindegyikük tanult
13
meditálni. A meditáció az a forrás, amelyből belső
erejük táplálkozik; a lélek ereje az, ami a test erejét
táplálja. Aki kellőképpen megerősíti a lelkét, annak a
teste is erősödik; akinek erős a teste és a lelke, az úgy
képes menekülni vagy - ha rákényszerítik - küzde­
ni, mint senki más. Ez az a talaj, amelyben a külön­
böző harcművészetek gyökereznek. A felfogás már
akkor ősinek számított, amikor az egyes harcművé­
szeti rendszereket megalkották.
Az ősi Kína egyik legrégebbi törzse a dzsain volt.
Abban az időben nem ismertek náluk kiválóbb vadá­
szokat és harcosokat. Úgy mozogtak, hogy még az
állatok sem érezték meg szagukat; senki és semmi
sem vette észre őket. Szagközömbösítő és -eltüntető
eszközként nagy előszeretettel alkalmazták a füstöt.
A tűz és a füst gyermekeinek tartották magukat; az
idők során - mint megannyi későbbi iskola - miszti­
kusnak tűnő szertartások leplébe burkolták nemzet­
ségük titkait: tűzön jártak, pipáztak, parazsat harap­
tak, és más, mágikusnak tűnő ceremóniákat végez­
tek. Úgy gondolták, amíg harmóniában vannak a
tűzzel, a füsttel és a természettel, addig élő ember
nem árthat nekik. A „láthatatlan nép" tagjairól senki
sem tudja, honnan származnak, hová lettek, eltűn­
tek-e egyáltalán, vagy esetleg ma is köztünk járnak.
És amit az ember nem lát, nem ismer, amiről nincs
tudomása, azt nem is akarja elpusztítani...
A LÁTHATATLANSÁG
MINT MŰVÉSZET
A nindzsucu a közhiedelemmel ellentétben nem
fegyvertelen küzdelmi rendszer, s nem is a fegyve­
rek mesteri ismerete. Ennek a rendszernek a lényege
nem a harc, hanem a láthatatlanná válás mesteri tö­
kélyre fejlesztése.
Az 1980-ban megjelent A nindzsa könyve című kö­
tetben találhatjuk a következő állítást: „Nem létezik
olyan titkos technika, amellyel valaki az emberi szem
számára láthatatlanná válhatna." Tévedés! Igenis lé­
teznek ilyen technikák, bár az igaz, hogy korántsem
.mnyira misztikusak, mint sokan hiszik. A trükkök és
fogások bárki által elsajátíthatók; ezek kivitelezésé­
hez is „csupán" rengeteg türelemre és gyakorlásra van
N/.ükség, nem pedig varázserőre. A gyakorlatok
többségét a legrégebben ismert harcművészeti isko­
la, a Sarkcsillag iskola mesterei dolgozták ki. A mód-
i/rri'ket azonban csakis azok tanulmányozhatják,
15
 akik a kiképzésük során már eljutottak egy bizonyos
szintre - akik beavatottá váltak.
A titkos tanok tudói természetesen tagadják, hogy
léteznek ilyen technikák; csak azok előtt ismerik el lé­
tezésüket, akik már elsajátították az összes többi, ala­
csonyabb szintű tudást igénylő fogást. A tudás ösvé­
nyén haladó előtt csakis akkor tárulhatnak fel a való­
di titkok, ha már elfogadta s hiszi, hogy e fogások
hátterében sokkal több áll, mint holmi bűvészmutat­
vány, mint hitvány abrakadabra; csak azok ismerhe­
tik meg a valódi igazságot, akik tudják, de legalább
sejtik, mi a lényeg, mi a mesterek „mágiája".
Ezek a technikák az alapjai a láthatatlanság japán
művészetének, a nindzsucunak, vagyis a csendes út­
nak. Bizonyos részleteik hasonlítanak más rendszerek
és stílusok egyes elemeire. Mivel az ütések, rúgások,
dobások, leszorítások, fogások és védekezések száma
véges, az egyes stílusokat egymástól a kemény vagy
lágy kivitelezés, bizonyos technikák erősebb kihang­
súlyozása, a kombinációk változatossága, a költői
vagy katonai jellegű kifejezésmód és a stratégia kü­
lönbözteti meg. A lényeget tekintve azonban mind­
egyik ugyanazt tanítja, és mindegyik harcosokat ne­
vel; mindegyik átad valamit a harcos lét titkából;
mindegyik megismerteti a küzdelem öt elemét - az el­
tűnésre érvényes szabályokat -, ám a szándék, amely
miatt ezt teszik, az egyes stílusok esetében eltérő.
Ebben a könyvben a fekete sárkány iskola kilenc
módszerét próbáljuk bemutatni. Ezek a fogások abból
a nyolc misztikus trigrammából vezethetők le, ame-
16
lyek a fi king, a Változások könyve alapját képezik. A tri-
grammákat az öt elemnek megfelelően csoportosítjuk.
A sárkány misztikus erőt képvisel, míg a fekete mel­
léknév arra utal, hogy a rendszer rejtett vagy titkos.
Léteznek mások is, akik korszakokon át követték
és alkalmazták a láthatatlanság technikáit - a rózsa­
keresztesek, a gnosztikusok, a varázslók, a boszorká­
nyok és a sámánok. Némelyek úgy váltak láthatat­
lanná, hogy átrendezték testük szerkezetét, átalakí­
tották önmagukat, hogy a fény áthaladhasson raj­
tuk. Voltak, akik egyetlen pillanat leforgása alatt le­
bontották testüket, majd valamilyen biztonságos he­
lyen ismét összeállították az elemeit. Voltak, akik
meghajlították a fénysugarakat a testük körül, úgy,
hogy egy csillogó, homályos felhő vette körül őket,
és voltak olyanok is, akik elhitették másokkal a látha­
tatlanság gondolatát, hipnotizálva a környezetükben
lévő embereket, így azok képtelenek voltak érzékel­
ni, ami esetleg karnyújtásnyi távolságra, közvetlenül
a szemük előtt volt.
Ma már nehéz eldönteni, hogy mindebből mi tör­
tént meg, és mi csupán kitaláció. A legendák és a va­
lóság elemei összemosódtak az idő tengerében. Az
viszont tény, hogy a fekete sárkány iskolának van­
nak olyan módszerei, amelyek lehetővé teszik a test
eltüntetését. A legtöbb fogás alapja az, hogy a mester
pislogásra, visszahúzódásra, elfordulásra készteti az
ellenfelét, vagy valamilyen trükkel eltereli a figyel­
met magáról, esetleg más, visszavonulni szándékozó
személyről. E módszerek közül néhánnyal ideigle-
17
 korlátozni lehet az ellenfél látását, esetleg rö- valamilyen energia típust (egyenes, kör, spirális) jel­
ne ŐTe m e l e h e t
Tid y S okítani, képez. A modern kor tudósai nem sokra tartják az
vid „ Í ^ I , I —
* yvünkben tehát a láthatatlanná válás módjait efféle allegorikus kategorizálásokat, a fizikai és egyéb
isrnVetJÜk tulajdonságok ilyetén meghatározását; szerintük így
1SI
^ lít
A
t h a t a t l a n n á valá
s művészete öt elemből áll: nem lehet megállapítani, hogy az anyag és az ener­
gia a lét két különböző állapota vagy esetleg ugyan­
j^azas, annak a dolognak két fogalommal való jelölése.
Elődeink nem foglalkoztak az ilyen kérdésekkel.
~~' fezekbe húzódás,
Lényegtelennek tartották, hogy az anyag teremthe­
~ jtjukkanás,
tő- vagy az energia megsemmisíthető-e. A fontos az
-^nés.
volt, hogy a dolgok hogyan hatnak egymásra. A rég­
múltban élt emberek a legtöbb esetben nem foglal­
. legalább alapszin_t en ismeri a kínai orvoslást és koztak a jelenségek behatóbb vizsgálatával, az okok
A
^fját, tudja, hogy létezik öt elem (a föld, a víz, a és az összefüggések kutatásával; ők pusztán megfi­
oí
® . \evegő, a fa), arn e ly köré ez egyes gyógyítási gyeltek, és feljegyezték a tapasztaltakat. E feljegyzé­
t ű z
' ereket é s gondolatmeneteket csoportosítják. sek alapján létrehozták azokat a rendszereket, ame­
nűvészetek esetében is ugyanez a helyzet lyeket ma hipotetikusnak neveznénk. Ám ezeket a
A hí
í£;t

$ és védekező t e c h n i k á k mindegyikét hozzá rendszereket ugyanúgy lehetett tesztelni, mint ma a

támí
^pcsolni valamely i k elemhez. laboratóriumban a kísérletekkel kapcsolatos feltevé­
lehet
0t elem nevét a* ö t u j j segítségével szokták seket. Őseinknek nem volt szükségük bonyolult és
A/
gg yezm: terjedelmes szövegekre ahhoz, hogy megmagyaráz­
megj e ;
zák a megfigyeléseiket - beérték azzal, hogy megfo­
^ld a kisujj,
galmaztak néhány egyszerű, de sok mindenre vo­
%í2agyűrűsujj,
natkozó törvényt.
t ) |2 a középső ujj,
Könyvünk öt részre tagolódik. Azok az informá­
~~" jgvegő a m u t a t ó u j j
ciók, az a tudás, amelyet most átadunk, régen a tora
a hüvelykujj.
no maki, vagyis a titkos iratok anyagát képezték. Ilyen
iratok (tekercsek) még ma is fellelhetők a haj lung
őt elem közül mindegyik az anyag valamelyik r/iíban (a fekete sárkány iskolában). Ezekből az ira­
l l a P t á t ( S Z Ü á r C Í
hal#^ ° ' légnemű, folyékony) vagy tokból kiderül, hogy az öt elem mindegyike kapcso-

18 19
 latban, sőt kölcsönhatásban van az összes többivel;
Egyértelmű tehát, hogy a tan mindennel foglalko­
kiderül, hogy együttesen jelképezik és alkotják azt a
zik: az anyaggal és az anyagtalannal, a léttel és a
végtelen ciklust, amelynek állomásait a fejlődés, a
nemléttel, a két állapot közötti köztes léttel és ezek
változás, az enyészet és az újjászületés eseményei
érzékelhetőségével.
alkotják.
Akik behatóbban tanulmányozták a harcművésze­
Az öt elem mindegyike az anyag valamelyik hal­
teket, azok nem tartanak attól, hogy a bűnös szándé­
mazállapotát jelképezi. Az emberek hosszú ideje
kú, torz jellemű emberek is megismerhetik a titko­
úgy gondolják, hogy az anyag ugyanabban az idő­
kat. Nekik általában nincs türelmük ahhoz, hogy las­
ben a három halmazállapot közül csupán az egyik­
san, lépésről-lépésre haladjanak előre. Vannak kö­
ben létezik; úgy gondolják, lehetetlen anyagot te­
zöttük olyanok, akik rövid előtanulmányok után
remteni vagy megsemmisíteni. Talán így van, de
máris a nehezebb technikák kivitelezésével próbál­
felmerül a kérdés: ez az elmélet mit mond arról,
koznak - vesztükre. Senki sem válhat tűzokádó sár­
hogy az egyes állapotok milyen kölcsönhatásban
kánnyá anélkül, hogy megtanulná, hogyan kell he­
vannak egymással? Az öt elem tana minderre ma­
lyesen lélegezni. Márpedig minden harc, sőt az egész
gyarázatot ad, sőt utalást találhatunk benne olyan
élet a légzéskontrolltól függ.
„nemrég" felfedezett dolgokra, mint például a plaz­
Könyvünk összeállítása során arra törekedtünk,
maállapot.
hogy olvasóink szert tehessenek bizonyos ismere­
A föld az anyag legszilárdabb alakja. Van súlya, te­ tekre, útmutatást kapjanak az önálló gyakorláshoz.
ret tölt ki.
Minden egyes lecke a következő alapköve. Minden­
A víz az anyag folyékony halmazállapota. A ré­ ki úgy, olyan iramban építkezzék, ahogy az számára
szecskéi nem oly szorosan helyezkednek el, és nem a legmegfelelőbb. Fontos megjegyezni, hogy azok,
úgy kötődnek egymáshoz, mint a szilárd anyagoknál. akik ilyen belső utazásokra vállalkoznak, gyakran új
A levegő a gázhalmazállapotot jelképezi. A légne­ emberként térnek vissza. Természetesen nem arra
mű anyagok részecskéi távol vannak egymástól. kell gondolni, hogy valamilyen mágikus erőre tesz­
A tűz a plazmaállapotot reprezentálja. Az atom­ nek szert „odaát", hanem inkább arra, hogy maga­
kutatással foglalkozók csak nemrég ismerték meg
sabb szellemi szintre jutnak, és jobban becsülik,
ezt az anyag és az energia közötti átmeneti álla­
többre értékelik az életet, mint korábban. Az ilyen
potot.
változások szembetűnőek.
A fa a részecskék mozgásának három formáját
A láthatatlanná válás olyan dolog, amire az embe­
(egyenes, körkörös, spirális) szimbolizálja.
rek hosszú időn át vágytak. Csakúgy, mint a repülés,

20
21
 a lebegés, a jövőbe látás, a telepátia, a gyógyítás és az
elhunytakkal való kommunikáció, a láthatatlanság is
érdekelte és izgatta a bölcseket, alkimistákat és jógi­
kat, mivel ebben látták az erőszakmentes önvédelem
lehetőségét. A küzdelemhez legalább ketten kelle­
nek. Ha csak egyvalaki van jelen, akkor előbb-utóbb
rá kell döbbennie, hogy dühének okozója és egyben
célpontja ugyanaz a személy: ő maga. A mások tettei
miatti dühöt is az ego gerjeszti; az ember ilyenkor
másokban keresi a hibát, pedig jobban tenné, ha ön­
magába nézne. Nyugodt szívvel kijelenthetjük: lelki
sérüléseinket mi magunk okozzuk.
Senki sem lát a jövőbe. Bizonyos dolgokat megsejt­
hetünk vagy megérezhetünk, de a részleteket és az
események majdani alakulását nem határozhatjuk
meg pontosan. Teljesen mindegy, hogy jobb vagy
rosszabb dolog történik-e velünk, mint amire számí­
tottunk, amiben reménykedtünk, vagy amitől retteg­
tünk; a kellemes és a keserű csalódások végső soron
ugyanazt eredményezik. Mi a helyes felfogás? Ne
várjunk semmit. Ne ítéljünk el semmit. Minden na­
pot tiszta lappal kezdjünk, ne hozzuk magunkkal
tegnapi „jegyzeteinket". Ha semmire sem számítunk,
akkor semmi sem fog meglepetést okozni nekünk.
A pszichológusok többsége egyetért azzal, hogy a
valóság érzékelése relatív. Vannak olyan kérdések,
amelyekre nem létezik helyes válasz, ám a helytelen
válaszokból meg lehet állapítani, hogy egy-egy em­
ber milyennek látja a világot. A pohár félig üres,
vagy félig teli? A pesszimista ember félig üresnek lát-
22
ja, mert számára a nem létező rész a fontosabb. Ezzel
szemben az optimisták félig telinek látják ugyanazt a
poharat, mert nekik az a fontos, ami létezik.
Hogyan válaszol erre a kérdésre egy bölcs vagy
egy nindzsa? A pohár túl nagy a benne lévő vízhez
képest. Ez nem a nyílt válasz megkerülése, hanem
annak bizonyítéka, hogy a feleletet adó személy ké­
pes a két nyilvánvaló lehetőség mellett egy harma­
dik meglátására. A buddhista koanoknak is az a cél­
juk, hogy a másképp gondolkodásra késztessék a ta­
nulókat.
Valahogy így vagyunk a harcművészetekkel is.
Vannak olyan módszerek, amelyek bárki által elsa­
játíthatók, amelyekhez erő, ügyesség vagy mindket­
tő szükséges, és vannak olyan stílusok is, amelyek­
nek létezéséről az emberek többsége nem is szerez
tudomást.
A nindzsucu jelentése: csendes út. A módszert
azért nevezték el így, mert gyakorlói nem hetven­
kednek mások előtt, nem hirdetik tanaikat, nem mu­
togatják fogásaikat; csak azokkal osztják meg tudá­
sukat, akik erre vágynak, és méltóak a tanulásra.
A láthatatlan öklök nem valami titkos társaság, ha­
nem olyan csoport, amelynek vannak titkai.
Miközben az olvasó a könyvben ismertetett mód­
szereket tanulmányozza (ezek közül néhányat most
ismerhet meg először a nagyközönség), ne feledkez­
zék meg arról, hogy meg kell nyitnia elméjét a taní­
tás előtt, és méltónak kell lennie arra, hogy a tudás
gyökeret eresszen elméjében.
23
 Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy min­
den esetben különbséget kell tennünk az álságos
technikák (szemfényvesztő, semmire sem jó trük­
kök), a kitalációk, illetve a valódi, ténylegesen végre­
hajtható, stratégiai és/vagy taktikai szempontból
fontos cselekvéssorozatok között. Emlékezzünk arra 1
is, hogy az emberi test rendelkezik egy automatikus
védelmi mechanizmussal, a testet gyorsabb mozgás­
ra, nagyobb erőkifejtésre ösztönző adrenalin kivá­
lasztásának reakciójával. Ezt az „adrenalinpumpát" A FÖLD KÖNYVE
a félelem hozza működésbe. Ha az amúgy is haté­
kony módszereket ilyen segédlettel hajtjuk végre, „Homok a szemben"
szinte biztosak lehetünk a sikerben.
Még egy utolsó gondolat, mielőtt az olvasó elin­
dulna a csendes úton: az ember legnagyobb ellensé­ „Egy homokszem a szemben eltüntetheti a hegyet"
ge saját énjének sötét oldala, az az árnyéklény, amely Sidney Toler
szüntelenül lesben áll, és csak arra vár, hogy ránk bo­
(Charlie Chan szerepében, 1937)
rítsa feketeségét. Csak az kerülheti el a harcot, végső
esetben pedig csak az számíthat győzelemre a má­
sok elleni küzdelemben, aki ezt a belső ellenfelet
Minden jelentős harcművészeti iskola elsődleges fel­
legyőzi.
adata az, hogy tanulóinak megfelelő önvédelmi eszközt
biztosítson. A legtöbb iskolában a tanulók éveket tölte­
nek el azzal, hogy megszerezzenek bizonyos jártassá­
got, kialakuljon bennük a megfelelő erkölcsi hozzáállás.
Mi már most, a könyv elején bemutatunk néhány olyan
önvédelmi technikát, amely hatékonynak bizonyulhat,
és kivitelezése nem igényel hosszú gyakorlást.
Az ellenfelek végleges vagy ideiglenes harcképte­
lenné tételét célzó legősibb technikák egyike a vakí-
tás. Ennek legegyszerűbb módja az, ha homokot

25
 szórunk a velünk szemben álló arcába. A mozifil­
mekben gyakran látni ilyen jeleneteket; ezekben a
történetekben általában a jellemtelen negatív hős fo­
lyamodik ehhez a húzáshoz. Igen, valóban nem a
leglovagiasabb megoldás, de tisztességtelennek még­
sem nevezhető. Hétköznapi emberek vagyunk, nem
Grál-lovagok, döntsük hát el, mi előnyösebb szá­
munkra: ha ilyen „aljas" trükköt alkalmazunk, vagy
ha megvernek, esetleg megölnek minket?
Ez a módszer talán úgy alakult ki, hogy egy erős és
egy gyenge ember küzdelme során a földre zuhant,
és kétségbeesésében a homokba markolt, majd ön­
kéntelenül támadójára hajította azt, ami a markába
került.
De mire lehet jó egy maréknyi homok? A támadó
legfeljebb pislogni fog néhányat, talán hunyorog
egy kis ideig, de azután?
Azután? Nincs azután. Az ügyes védekezőnek né­
hány pillanat is elég ahhoz, hogy elmeneküljön, vagy­
is láthatatlanná váljon.
A módszer nagyon hatásos, egyszerű, erőszak­
mentes. A vakítópor anyagától függ, hogy a támadó
csupán néhány másodpercre, vagy hosszabb időre,
esetleg örökre elveszti-e a látását.
FEKETE TOJÁSOK
Az ősi fekete sárkány iskola nindzsái a vakságot elő­
idéző porukat azonnali használatra kialakított speciális
26
tartókban hordták magukkal. Ezeket haj /annak, vagyis
fekete tojásnak nevezték. A tokok ugyanis két végükön
kifúrt, majd kifújt tojásokból készültek. (Vigyázat, az
üres tojás héja még törékenyebb, mint a teli tojásé!)
Borotvával vagy éles késsel kissé tágítsuk ki az
egyik lyukat, vagy vágjuk félbe a héjat, hogy majd
meg tudjuk tölteni a vakítóporral. Hagyjuk a héjat
teljesen kiszáradni.
Töltsük meg a tojáshéjat a saját titkos receptünk
alapján készült porral. Minden iskolának megvan a
saját receptje. Ez lehet valamilyen, a törzs lakhelyén
őshonos fa hamuja, apróra őrölt csontszilánk, só,
mosópor, homok vagy bármi hasonló. Vannak kü­
lönleges összetevők, melyek tartalmaznak bizonyos
gyomokat és alkaloidatartalmú növényeket, ame­
lyek a könnyel érintkezve szikrázó-pattogó hatást
keltenek. Egyes bors- és paprikafélék időleges vaksá­
got okoznak, de használható a kard (kés) élezésekor
keletkező fémreszelék is, amely a szaruhártya mara­
dandó sérülését eredményezi.
Zárjuk le a tojáshéjat ragasztóval! Régen a nin-
dzsáknak több ragasztókészítési receptjük is volt, de
manapság bármilyen, a kereskedelemben kapható
ragasztó megfelel a célnak. A tojáshéjat, benne a va­
kítóporral, könnyen elrejthetjük a markunkban. Zseb­
ben nem tarthatjuk, ahhoz túlságosan törékeny, de
éppen törékenysége miatt könnyen hozzáférhetünk
tartalmához, amikor szükségünk van rá.
A tojáshéjat néhány réteg lakkal vagy fekete fes­
tékkel erősítsük meg. Egy kis kísérletezéssel köny-
27
 nyen meghatározhatjuk, hogy mennyi lakkra vagy
gyakran megesik, hogy le kell csillapítania az elmé­
festékre van szükségünk.
jét a támadás végrehajtása előtt; a lélek nyugalmá­
Ezzel fel is szereltük magunkat a nindzsák egyik
nak megerősítését pedig akár a később felhasználan­
legősibb titkos fegyverével, a haj /annál.
dó por és homok összegyűjtése, átszitálása közben is
el lehet végezni.
Az árnyékban való rejtőzködés több, mint az inpo,
ÁRNYÉK ÉS POR
a behatolás és az elbújás művészete. Aki árnyékban
rejtőzködik (akár valódi árnyékról, akár képletes ár­
Ejtsünk néhány szót az árnyékban való rejtőzkö­
nyékról legyen szó), annak lehetősége nyílik^ meg­
désről. Igaz, ez inkább az álcázás tudományának
figyelésre és a váratlan támadás megindítására.
tárgykörébe tartozik, de kapcsolatban van a fekete
tojással és a porbombával is.
A nindzsák megfigyelték, hogy minél könnyebb
PORFELHŐ
az anyag, amellyel megtöltik a fekete tojásokat, an­
nál tovább lebeg a levegőben, így hosszabb ideig
A nindzsa több módon juttathatja célba a porbom­
akadályozza az ellenfelet a látásban. Rájöttek, hogy
bát. Az első megoldás az, hogy összeroppantja a ke­
erre a célra a legmegfelelőbb a hamu és a por.
zében tartott tojást, és annak tartalmát az ellenfél ar­
Mi mindenre jó a tojás! A nindzsa a belsejét meg­
cába dobja, mégpedig olyan mozdulattal, amilyen­
ette, így erőt merített belőle, a héját pedig - amely
nel a hira surikent, a nindzsák híres-hírhedt dobócsil­
ekkor már fegyverré változott - megtöltötte annak a
lagát szokás célba juttatni. A dobás végrehajtása előtt
tábortűznek a hamujával, amely fölött megsütötte
természetesen figyelembe kell venni, hogy ezúttal
vagy megfőzte a tojás sárgáját és fehérjét. És mi min­
nem csillagot, hanem apró porszemcséket akarunk
denre jók a háztartásban található, esetleg takarítás
nagyobb távolságra eljuttatni. A mozdulat elsajátítá­
közben összegyűjtött anyagok!
sa során a nindzsák száraz rongydarabokkal pró­
A nindzsa minden rendelkezésére álló tárgyat fel­ bálnak eltalálni valamilyen emberfej méretű tárgyat.
használ céljai elérése érdekében. Nyitott szemmel A rongy nagyjából ugyanolyan távolságra száll el,
jár, megfigyeli az árnyékok természetét, tapasztala­ mint egy maréknyi (tojásnyi) por.
tokat gyűjt. A tapasztalatgyűjtést sok esetben úgy
A másik megoldás: a nindzsa összeroppantja a ke­
kell elvégezni, hogy valamilyen egészen hétköznapi
zében tartott tojást, tenyerét felfelé tartva felemeli a
tevékenységgel álcázza valódi ténykedését. Az is
kezét, és a port az ellenfél arcába fújja. Ezzel a mód-
28
29
 szerrel kisebb távolságra lehet eljuttatni a porlö-
vedeket, de némi gyakorlással el lehet sajátítani a
trükköt.
Porfúvás az ellenfél arcába
A harmadik módszerhez szükség van egy olyan
gránátra, amely becsapódáskor füstfelhőt kelt. A nin­
dzsa eltűnhet ebben a felhőben, és a fentebb ismerte­
tett két módozat valamelyikét alkalmazva ideiglene­
sen megvakíthatja ellenfelét. (Ezt a módszert a régi
időkben kevés nindzsa kedvelte, mert - érthető okok
miatt - idegenkedtek az olyan eszközöktől, amelyek
véletlenül idő előtt, esetleg a zsebükben vagy a ruhá­
jukban is felrobbanhattak. Akkoriban a puskapor még
nagyon megbízhatatlannak számított.)
A negyedik módszer viszonylag egyszerű. A nin­
dzsa előkapja a tojást, felfelé hajítja, úgy, hogy neki­
ütközzék a mennyezetnek, széttörjön, és por- vagy
homokesőt zúdítson az ellenfélre.
30
Az ellenfél látásának ideiglenes korlátozását köve­
tően a nindzsa gyakorlatilag észrevétlenül eltűnhet.
A laikus megfigyelő az egész mozdulatsort úgy érzé­
keli és értelmezi, hogy a nindzsa földhöz vágott va­
lamit, ami megvakította az ellenfelet. Sokan mágia
alkalmazásáról suttogtak, pedig, mint látjuk, valójá­
ban nagyon egyszerű, ám ravasz cselfogásról van szó.
(Az egyik mozifilmben - címe: A kígyó és a szivár­
vány /The Serpent and the Rainbow/ - olyan módszert
mutattak be, amelyhez hasonlót a nindzsák valóban
alkalmaztak, de tényleg csak kivételes esetekben.
A harcos nem egyszerű port juttatott az ellenfél arcá­
ba, hanem olyan porított hallucinogén szert, amely a
bőrön keresztül is kifejtette hatását.)
Fogjuk kézbe a preparált tojást! Közelítsük meg az
ellenfelet! (Némi gyakorlással ki lehet tapasztalni,
hogy mekkora a bombánk „hatótávolsága".) Rop­
pantsuk össze a kezünkben tartott tojást! Az ellenfél
meghallja a halk hangot; egy pillanatra lekötődik a
figyelme, nem tudja, mi történhetett. Figyeljük a sze­
mét! Abban a pillanatban, amikor a kezünkre néz
vagy felénk fordul, már el is vesztette a küzdelmet.
Miután összeroppantottuk a tojást, fordítsuk felfe­
lé a tenyerünket, valahogy úgy, ahogy a bűvészek
szokták, amikor előkapnak valamit a semmiből. Ve­
gyünk mély lélegzetet, feszítsük meg a hasunkat,
majd egyetlen erőteljes fúvással (mintha egy maka­
csul égő gyertyát akarnánk eloltani) juttassuk a port
kezünkből az ellenfél arcába. A szemét vegyük célba!
Ha ez sikerül, pislogni kezd. Ez csupán néhány ti-
31
 zed-, esetleg századmásodpercig tart, de a gyakorlott
felhasználása nagyon egyszerű. Védekezés vagy tá­
nindzsának ennyi idő is elég ahhoz, hogy ténylege­
madás során azonban számításba kell vennünk azt a
sen láthatatlanná váljék. Az ellenfél vaksága (a por
tényt, hogy a fóliadarabkák viszonylag lassan mo­
összetételétől függően) 5^45 másodpercig tarthat, de
zognak a levegőben.
számítanunk kell arra, hogy az illető tapasztalt és
Ha villódzó hatást szeretnénk elérni, vegyünk
képzett, és esetleg ismeri a módját annak, hogyan
egyszerű csillámport - ez is nagyon jól megfelel a
nyerje vissza a vártnál hamarabb a látását.
célnak -, amit újabban a hölgyek számára, kozmeti­
kumként árusítanak. Ennek a pornak a részecskéi
nehezebbek, mint a fólia, így gyorsabban érnek föl­
det, viszont messzebbre eljutnak.
A nindzsa a vakítóporon, a csillámporon és a töb­
bi por alapú fegyveren kívül felhasználhatja azokat
az eszközöket is, amelyek éppen a kezébe akadnak.
Figyelemelterelésre kiválóan megfelel egy marék
pénzérme vagy akár egy tányér leves, egy pohár ital
is. A lényeg: az ellenfél arra a bizonyos tárgyra fi­
gyeljen, amíg mi eltűnünk.

Por fúvás

CSILLOGÁS

A varázslók és a bűvészek trükkje, hogy csillám­

port alkalmaznak, s ezzel teszik még hatékonyabbá a
vakítóport. A csillámló szemcsék magukra vonzzák a
közönség tekintetét, így elterelik a figyelmet a való­
ban fontos eseményekről.
Csillámpor helyett használhatunk apróra vágott
alumíniumfóliát is. Ennek beszerzése, preparálása és
Egykezes dobás

32
33
 A dobás
EGYSZERŰ KINCSEK

A vakító és figyelemelterelő eszközöket minden A modern korban nem muszáj tojást használnunk
esetben hirtelen mozdulattal dobjuk az ellenfél irá­ a porszóráshoz, megteszi a nejlonzacskó is. A tasakot
nyába. Ökölbe szorított kezünket, amelyben a port akár liszttel is megtölthetjük. A száját kis szalaggal
(pontosabban a tojást) tartjuk, először emeljük fel, kössük össze, mert így gyorsabban kinyithatjuk.
azután lökjük a célpont felé. Kis gyakorlással kikísér­ A zacskót akár körömmel is kilyukaszthatjuk.
letezhető a legcélravezetőbb mozdulatsor.
Célravezető megoldás lehet az is, hogy a kavicsok­
Porszórásnál az a lényeg, hogy a porfelhő az ellen­ kal vagy valamilyen porral töltött zacskót kiszakítá-
fél és közénk jusson, így rövid időre eltakarjon min­
sát követően két kézzel felfelé dobjuk (valahogy úgy,
ket. Ügyes csel, ha a tojást feldobjuk a mennyezet
mintha vizet mernénk a tenyerünkkel); a tasak tar­
irányába. Ezzel arra késztetjük ellenfelünket, hogy
talma így fentről fog az ellenfélre hullani.
felfelé nézzen. A por ezután természetesen a szemé­
be pereg.
A régi korok mágusai az eltűnésük által okozott Homokdobás
zavart még azzal is fokozták, hogy valamilyen ta­
lizmánt, mágikus jelet, egeret, békát vagy madarat
Ha vészhelyzetbe kerülünk, tegyünk úgy, mintha
hagytak hátra. A trükk áldozatai önkéntelenül is ar­
attól tartanánk, hogy ütést kapunk. Guggoljunk le,
ra gondoltak, hogy a varázsló átváltoztatta magát.
A hátrahagyott állatok láttán az ellenfél néhány pil­
lanatra mindenképpen elbizonytalanodik - ennyi
idő pedig éppen elég ahhoz, hogy a mester eltűnjék
a színről. (Ez a trükk az alapja annak a hiedelemnek,
hogy a vámpírok képesek denevérré, a bűvészek tig­
rissé, a nindzsák pedig valamilyen más élőlénnyé
változni.)

Homokdobás

34
35
 és markoljunk fel a földről némi port, néhány kavi­
csot vagy esetleg egy kis fadarabot. „Lövedékünket"
dobjuk az ellenfél arcába.
Ne feledjük: bármilyen tárgy alkalmas lehet arra,
hogy elérjük vele célunkat, ami nem más, mint az el­
lenfél figyelmének elterelése, visszavonulásunk le­
hetővé tétele.
DOBÁSI TECHNIKÁK
A port hajítsuk a falra kifeszített vászonra, hogy
lássuk a kialakuló mintázatot. Ha megváltoztatjuk
kezünk mozgásának irányát, akkor észrevesszük,
hogy a por másképpen kerül fel a vászonra. Válasz-
szuk ki a leghatékonyabbnak tűnő mozdulatot! Ne
feledjük: megfelelő körültekintéssel és elegendő
gyakorlással még legerősebb ellenfelünket is legyőz­
hetjük!
séges. Aki ezt elsajátította, annak a kezében bármiből
lehet fegyver.
SPRICCELŐFLAKON
Az ellenfél arcára spriccelőflakon segítségével is
rálőhetjük a port. A fegyver elkészítéséhez bármi­
lyen, lágy műanyagból készült flakon megfelel. Szá­
rítsuk ki, majd töltsük meg valamilyen porral.
Fontos a flakon nyílásának nagysága vagy a hoz­
záillesztett cső vastagsága. Kis kísérletezéssel bárki
megtalálhatja a használt porhoz legjobban illő mére­
teket. A flakonon legyen valamilyen könnyen eltá­
volítható kupak. A nyílást esetleg viasszal is lezár­
hatjuk; a kemény viasz könnyen kilökődik a helyé­
ről, amikor a fegyvert használjuk, vagyis amikor ösz-
szenyomjuk a flakont.

Szeretnénk szétoszlatni egy tévhitet. A nindzsák

technikáival foglalkozó „szakemberek" szerint óriási
jelentősége van annak, hogy milyen a dobócsillagok
és dobónyilak formája, súlya, hegye, éle stb. Aki
azonban valóban ért a nindzsucuhoz, az tudja, hogy
nem az eszköz, hanem a dobás a siker titka. Ha sike­
rül a dobás helyes technikáját elsajátítani, egy pénz­
érme is ugyanolyan halálos lehet, mint egy nyílvesz-
sző. A hira suriken, a kés vagy a dobónyíl csak a pon­
tos, megfelelő dobástechnika megtanulásához szük-

A flakon használata
36
37
 A palackot célszerű feketére vagy testszínűre fes­ tek porral, a két végét pedig viasszal lezárták. A fegy­
teni, így könnyebben elrejthető a ruházatban vagy a vert a nindzsa a szájában hordta.
kézben. (Ebben az esetben a technikát a föld-módszerek
Egy ilyen szerkezetet a legcélszerűbb a csípőn vagy közé soroljuk, de a gyakorlott nindzsák - mint ké­
az alkaron viselni; ez az egyik oka annak, hogy a nin­ sőbb bemutatjuk - a lövedék kiköpésének vagy
dzsák hosszú kesztyűt hordtak. Ha valaki a zsebében kihívásának levegő-módszerét és víz-módszerét is
tartja a fegyvert, esetleg hosszasan kotorásznia kell, ismerik. Az előbbi esetben levegőt, az utóbbiban pe­
mire megtalálja, egy ilyen mozdulatsor pedig figyel­ dig vizet juttatnak ellenfelük arcába.)
mezteti az ellenfelet arra, hogy valami készül ellene.
A flakonra rövid zsinórt is köthetünk, amelynek
másik végét a csuklónkra kell hurkolnunk. Ha ezt a KASZUMI DZSÚDÓ
megoldást választjuk, egyetlen mozdulattal a ke­
zünkbe kaphatjuk, és kinyomhatjuk a tartalmát. Ter­ Tegyük fel, hogy titkos fegyverünk nélkül kell meg­
mészetesen itt sok gyakorlásra van szükség. védenünk magunkat. Ekkor hogyan tűnhetünk el?
A nindzsáknak az ilyen esetekre is van megfelelő
technikájuk. Ezt kaszuminak nevezik, ami homályo­
SZÁJKÖD sítást, ködösítést vagy cselt jelent. Most ennek föld­
módszerét mutatjuk be.
Bizonyára az olvasó is hallott már a híres pankrá-
torról, a fekete nindzsáról, Kendó Nagaszakiról. O a
küzdelmei során egy olyan módszert is be szokott
vetni, amelyet a nindzsucuban a fekete sárkány lég­
zése néven ismernek. A küzdelem bizonyos szaka­
szában zöld porködöt fúj az ellenfelére, aki azonnal
az arcához, a szeméhez kap, és gyakran térdre ros­
kad. Érdekes megoldás, igaz?
Mivel Japánban rengeteg bambusz nő, természe­
tes, hogy rájöttek: a kisebb nyilakat vagy a port bam­
buszból készített „pipaszár" segítségével is célba le­
het juttatni. Egy rövidke bambuszdarabot megtöltöt- Kaszumi (A)

38 39
 Kaszumi (A)
Álljunk „Pihenj!" vagy készenléti állásba, szemben
a támadóval; a kezek elöl vagy hátul összekulcsolva,
a térdek enyhén behajlítva. A kudzsikiri, a nindzsa
meditáció ujj tartásai közül a nyolcadik az, amikor az
ujjak nyújtva vannak, a természet öt eleme fölötti
hatalmat szimbolizálva. Ezzel mások felé is jelezzük:
tudatában vagyunk az öt elemnek. A megfelelő pil­
lanatban ezt a jelet fogjuk a támadónak bemutatni,
úgy, hogy megkapja az üzenetet.
Kaszumi (B)
Amint a támadó előrelép, hogy megragadjon min­
ket, térítsük el a karját azzal, hogy mindkét karunkat
vállból fellendítjük. Hajlítsuk be a térdünket, hogy a
Kaszumi (B)
40
csípőnket és a fejünket védekezőleg lesüllyesszük.
Kézhátunkkal az arcot célozzuk. A támadó észlelni
fogja a kezünket, és amikor a közelébe kerül, fel fog­
ja mérni, mekkora veszélyt jelent rá. Mivel a kezünk
távolinak tűnik számára, valószínűleg késve fog rea­
gálni a fenyegetésre.
Kaszumi (C)
Mindkét kezünk ujjaival egyszerre csapjunk felfe­
lé, az ellenfél arcába. A szempillák érintésével ön­
kéntelen pislogást váltunk ki. Ez az ideális eset. Tud­
ni kell, hogy az ujj hegyek már a szemtől 4-5 cm-re is
pislogást váltanak ki. Amit az ellenfél láthatna, ha a
szeme nyitva volna, az mindössze a két tenyerünk
lenne, kinyújtott ujjainkkal. Nem látná, hogy lebuk­
tunk, vagy hogy térdünket behajlítottuk.
Kaszumi (C)
41
 Kaszumi (D)
Jobb lábbal lépjünk keresztbe az ellenfél előtt,
majd a jobb sarkunkon körbefordulva kerüljünk a
háta mögé. Miközben kinyújtott karja alatt elhala­
dunk, üssünk a mellkasára vagy a torkára, lehetőleg
az alkarunkkal. Ezzel a mozdulattal meggátoljuk a
légzését.
Kaszumi (D)
Kaszumi (E)
Bal lábunkkal lépjünk a támadó mögé, s bal karunk­
kal öleljük át a nyakát fojtáshoz. Rögzítsük a fejét -
jobb öklünket szorítsuk a tarkójára, majd fogjuk meg
bal kezünkkel a jobb bicepszünket. így az ellenfél nya­
kát egy 4-es alakú rögzítésbe fogjuk. A nyomás - az
agykéregre gyakorolt trauma miatt, mivel itt van a lá-
42
Kaszumi (E)
tás központja - ideiglenes vakságot okoz, ugyanak­
kor a fogás elzárja az agy vérellátását, s az áldozat el­
ájul. Miután a nyomást megszüntetjük, ellenfelünk
látása nem tér vissza azonnal. (Még körülbelül annyi
ideig marad vak, amilyen hosszú a szorításunk volt.)
Ez a fogás a más harcművészetekben is ismert foj­
tás (altatófogás). Bizonyos esetekben az ellenfél fejét
jobb tenyérrel előrenyomjuk, és rögzítjük a könyök­
hajlatunkban, így az alkarunk és a felkarunk a nyak
mindkét oldalán összenyomja az artériákat, megaka­
dályozva a fej vérellátását. Amikor az ellenfél elájul,
láthatatlanná válunk a számára.
Ezt az eltűnési technikát használhatjuk bármely
eddig megismert vagy később bemutatandó vakítási
technikával együtt.
Mivel a technika spirális mozgást alkalmaz, A föld
könyvében leírt fa-módszernek nevezzük. Három kü­
lönböző mozgástípust különböztetünk meg: egye-
43
 nes, körkörös, és spirális; az utóbbi az első kettő kom­
binációja. Az öt elem közül a föld - csakúgy, mint a
tűz - egyenes vagy jang elem. Mivel minden techni­
kában mind az egyenes, mind a körkörös mozgás­
nak megvan a lehetséges felhasználása, mindegyik
vezérfonala e kettő, illetve ezek kombinációja.
A technika egyenes része az arcba csapás. A kéz
felemelése egyenes, a karok és az ujjak egyenesek.
A körkörös rész: az ellenfél mögé kerülés kereszte­
ző lépéssel. A fa elem szimbolizálja az egyenes men­
tén történő körkörös elmozdulást, ezért ez jelképe­
zi a spirális mozgást, vagyis az univerzum valódi lé­
nyegét.
Célszerű ezt a trükköt kombinálni egy hangos ki­
áltással, amivel megriaszthatjuk az ellenfelet. A harc­
művészetekben ezt kiainák vagy léleküvöltésnek ne­
vezik. A kiai során a hasfal megfeszül, a hang és a le­
vegő kiáramlása erőt, bátorságot ad.
A BELSŐ TŰZ FELSZÍTÁSA
Tegyük fel, hogy sikerült eltűnnünk. Mit tegyünk
most? Általában el kell rejtőznünk. Ehhez türelem
szükséges, ezért a nindzsák kidolgozták a csend gya­
korlatait: hogyan üljünk és lélegezzünk csendben,
amíg az üldözés véget ér. Ennek az időnek a kitölté­
sére, az elme lenyugtatására és a test gyógyítására
dolgozták ki a kudzsikiri légzőgyakorlatokat, a csi-
kung japán megfelelőjét.
44
A test a lélek tárlója, ezért a föld elemhez tar­
tozik.
A lélegzet a szellem. Sok kultúrában úgy tartják,
hogy az újszülött nem élő mindaddig, amíg először
lélegzetet nem vesz. Ekkor költözik csak a szellem a
testbe, magával hozva mindazt a tudást, amely a víz­
környezet helyett a levegő-környezetben való léte­
zéshez szükséges.
Az elme az akarat, amely összeköti az előző kettőt.
Mielőtt megtanulhatnánk, hogyan legyünk „tűz­
okádó sárkányok", meg kell ismernünk a tüzet és a
légzést. A régiek egész sor gyakorlatot kidolgoztak;
ezek végrehajtása az én tudatos és tudat alatti részé­
re is hatással van. A gyakorlatsor végrehajtásánál na­
gyon fontos a sorrend, mivel mindegyik szint az
alatta lévőre épül. Ne siettessük a folyamatot, ne
próbálkozzunk olyasmivel, amit nem alapoztunk
meg kellőképpen!
Az első lépés a belégzés. A második az, hogy von­
juk ki a levegőből a testünk fenntartásához szüksé­
ges anyagokat. A tüdő ugyanúgy kivonja az oxigént
a levegőből, miként a gyomor és az emésztőrendszer
a szükséges tápanyagokat az ételből.
A görögök a levegőben lévő életerőt pneumának
nevezték, a hinduk pranának, a kínaiak csmek neve­
zik. Bármilyen néven nevezzük is, ez nem csupán a
levegőben lévő nitrogén, oxigén és más gázok mole­
kuláit jelenti, hanem azt az elektromos potenciált is,
amely az atomokat összetartja. Amikor az oxigén át­
alakul szén-dioxiddá, meghatározott energiamennyi-
45
 ség szabadul fel. Ha elfogadjuk a modern fizika ama Kudzsikiri (B)
elvét, hogy az energia nem semmisülhet meg, akkor
ennek az energiának valahol lennie kell. A csakrák-
Érintsük össze a középső ujjunk hegyét a hüvelyk­
ban, vagyis a test energiaközpontjaiban, a bőr alatt
ujjunkéval. Ez a összekapcsolja a karunkban lévő
található akupunktúrás pontokban és az aurában ta­
pszichikus csatornákat. Ez az első mudra, vagyis ku­
láljuk meg. Ez az éltető erő, az életenergia. Ilyen tí­ dzsikiri ujjpozíció.
pusú kémiai reakció zajlik az izmokban, amely az
Lélegezzünk be lassan, mélyen az orrunkon keresz­
izomrostok összehúzódását és így végső soron a test
tül, alulról felfelé teljesen megtöltve tüdőnket, mintha
mozgását lehetővé teszi. Molekuláris szinten a szén­
egy edénybe vizet töltenénk. Ez a kudzsikiri első lég-
hidrogének (cukor) elégetéséből nyert energia segít­
zőgyakorlata, a mélylégzés. A legtöbb ember tüdejé­
ségével az adenozin-difoszfátból (ADP) adenozin-
nek csak felső harmadát használja légzés közben.
trifoszfát (ATP) keletkezik, ami az izmok energiaellá­
Vezessük a levegőt mélyen le, a tan tienbe, a köldök
tását biztosítja. Ezt nevezik Szent-Györgyi-Krebs-
alatt öt centiméterrel található pontba, amely a fizikai
ciklusnak.
test egyensúlyi és tömegközéppontja, a kínai orvos­
Ennek az első gyakorlatnak a célja tehát az, hogy lás aranykemencéje. Ezt a folyamatot nevezik a „tűz
a levegőből kinyerjük a gázokat, amelyek az élethez felszításának". Figyeljük meg, hogy az alhas kidom­
szükségesek, valamint a csz't, a mindenütt jelen lévő, borodik, amikor belélegzünk. Ez ugyanaz a része a
mindent átható erőt. A harcművészetekben ezt hasz­ hasunknak, amelyet küzdelem közben, amikor az el-
náljuk a test megkeményítésére. A mesterek olyan
szívóssá tudják változtatni magukat, hogy még a
lándzsa, a kard, a nyíl, a kígyók foga, a tigris karma
sem bír kárt tenni bennük.
Ezt az erőt meditáció révén tudjuk összegyűjteni.

Kudzsikiri (A)

Üljünk fél lótuszülésbe. A jobb láb behajlítva a test

alatt, a jobb sarkunkon ülünk. A bal láb behajlítva,
úgy, hogy a bal lábfej a jobb combon nyugszik.

46
lenféllel összecsapunk, meg kell feszítenünk. Szim­
bolikusan: az aranykemencében fog főni a jade nek­
tárja (erről később még szót ejtünk), egészen addig,
amíg gőze felszáll a fejbe, a titokzatos kamrába.
A szájon keresztül lassan lélegezzünk ki, minden
levegőt préseljünk ki magunkból; enyhén nyomjuk
össze az alhast. Űzzünk ki testünkből minden
szennyeződést és negatív gondolatot. Ez az első re­
laxációs gyakorlat, amelyet sóhajtásnak neveznek.
Tulajdonképpen nem más, mint egy közismert, ter­
mészetes és intenzív stresszoldó technika.
Ezt az első gyakorlatsort természetes légzésnek ne­
vezzük. Az emberek többsége a légzéshez csak a mell­
kas felső részét használja, és ezzel korlátozza az oxi­
génfelvételhez rendelkezésre álló tüdőrészt. A régiek
azt tanították, hogy lélegezzünk a hasunkkal: lélegez­
zünk be teljesen és mélyen, engedjük, hogy a has
kitáguljon az öv alatt, mintha megtelne levegővel.
Ez megnyitja a tüdő alsó részét, így több oxigén tudja
átjárni a vért. Azután hagyjuk a hasat leengedni,
amint kilélegzünk. A gyakorlatot a meditációt meg­
előzően húsz percen át végezzük, majd ismételjük
meg a meditáció befejeztével. (Figyelem! Kezdők csak
három-négy percig folytassák a gyakorlatot, külön­
ben ún. hiperventiláció /túllégzés/ léphet fel náluk!)
A gyakorlat megnyugtatja az elmét, gyógyító ha­
tással van a testre, javítja az emésztést. Segíthet, ha
elképzeljük, ahogy a tiszta levegő beáramlik testünk­
be, és a szennyezések kiáramlanak. Közben hallgas­
suk saját lélegzésünket, fokozatosan változtassuk
48
egyre lágyabbá, lassúbbá és csendesebbé - egészen
addig, míg végül már nem halljuk. Ha ez sikerül, ak­
kor képesek vagyunk az elrejtőzés végrehajtására.
Közben gondolatban vagy akár hangosan mond­
hatunk pozitív megerősítéseket, például: „Beáramlik
a jó levegő, kiáramlik a rossz." Minden egyes ilyen
gyakorlattal nyugodtabbak és frissebbek leszünk.
Mi köze mindennek a láthatatlanná váláshoz vagy
a rejtőzködéshez? Tegyük fel, hogy ránk támad vala­
ki, váratlanul és hirtelen, és lefog minket. Kezünk
használhatatlan, rejtett zsebünkből nem tudjuk elő­
kapni a fekete tojásokat. Ha a fentebb ismertetett
gyakorlatoknak köszönhetően elegendő belső erőre,
csz're tettünk szert, nem érhet minket különösebb baj.
A harcművészetekben a csz't az öv alatti tan tienbe
gyűjtik össze, majd az ökölbe vagy más testrészbe
irányítják. Az ökölből így lehet halálos fegyver, a töb­
bi testrészt pedig így lehet ellenállóvá tenni a sérülé­
sekkel szemben.
A FÉLELEM HASZNÁLATA
Amikor valaki megijed, felgyorsul a légzése. A fel­
gyorsult légzés tovább fokozza a félelmet. A termé­
szetes légzés ezzel szemben megnyugtat - ez már ön­
magában elég ok arra, hogy gyakoroljuk, mi azonban
az önvédelemben akarjuk és fogjuk hasznát látni.
Amint a félelem növekszik, érezzük, hogy a gyom­
runk összeszorul, hogy vérünkben az adrenalin szint-
49
je a küzdési-menekülési reflexnek köszönhetően dunk futni. Egy rövid fújás is pislogásra késztetheti
megemelkedik. Ez természetes, ösztönös reakció, az ellenfelet.
amely minden emberben egyformán működik. Ami­
kor ez történik, vegyünk egy mély lélegzetet, vezes­
sük a levegőt mélyen le a „hasunkba", kiterjesztve és A LÉGZÉSKONTROLL GYAKORLÁSA
megtöltve azt, ugyanúgy, mint a meditációt megelő­
zően. Az adrenalin hatása lecsökken, így lehetősé­ A gyertya elfújása
günk nyílik arra, hogy megfelelően kontrolláljuk a
reakcióinkat, tisztán érzékeljük és értékeljük a hely­ Az alábbiakban az imént leírt technikához illesz­
zetet, és spontán módon reagáljunk. Fújjuk ki a leve­ kedő gyakorlási módszert mutatunk be. Álljunk sta­
gőnek körülbelül tíz százalékát, és feszítsük meg ha­ bil lovaglóállásba, karnyújtásnyira egy gyertyától.
sunkat. Ez segít megelőzni a sérülést és összeszedni Koncentráljunk a lángra, amint belélegzünk. Anél­
a bátorságot. A szamurájok mondták régen: „Ha kül hogy közelebb mozdulnánk, gyakoroljuk a gyer­
félsz, feszítsd meg a hasad, és támadj!" tya elfújását a hasunkból induló kis, pöfékelésszerű
Nézzünk egyenesen a támadó szemébe, összpon­ fújásokkal. A célzást korrigálhatjuk, ha folyamatosan
tosítsunk a homlokára. Ezt a kis trükköt bűvészek és gyengén fújjuk ki a levegőt, és figyeljük, hogy a
hipnotizőrök is használják. Az ellenfélből kisebbségi gyertyaláng mikor kezd remegni.
érzést vált ki, a csekélyebb akaraterővel rendelkező­
ket megfélemlítheti. Lélegezzünk be, és nézzünk
mélyen a támadó szemébe. Ezzel szavak nélkül azt
közöljük vele, hogy elfogadjuk a kihívást, és készek
vagyunk megküzdeni vele. Ellenfelünk elbizonyta­
lanodik, tétovázni kezd. Az is lehetséges, hogy el­
ereszt minket, és lemond erőszakos terveiről.
Ha nem így történne, akkor, miután belélegez­
tünk, és megfeszítettük hasunkat, fújjunk erőtelje­
sen a támadó arcába. Ne akarjuk „az összes gyertyát
egyszerre elfújni", ne ürítsük ki teljesen magunkat.
Annyi levegőt mindenképpen tartsunk vissza,
amennyivel be tudunk vinni egy ütést, vagy el tu- A gyertya elfújása

50 51
 Ez a csi-kung légzéskontroll ellenőrző gyakorlata.
Amikor egyetlen pöffentessél el tudjuk fújni a kar­
távolságban lévő gyertyát, akkor elsajátítottuk a
technikát. Az ellenfél a fújást nem képes blokkolni
vagy megakadályozni, és mindenképpen pislogni fog.
Abban a pillanatban mozduljunk!
Amíg belélegzünk, döntsük el, hogy el akarunk
menekülni, vagy inkább fájdalmat okozunk neki,
esetleg lefogjuk. Ne legyünk határozatlanok, a tétová­
zásnak ilyenkor végzetes következményei lehetnek!
A haladók úgy gyakorolják ezt a technikát, hogy a
gyertyát szemmagasságba helyezik. Eleinte csak
gyengén fújjanak, hogy lássák, lélegzetük milyen
hatást gyakorol a lángra. Egy méter távolságból már
meg lehet lebbentem a lángot a be- és kilégzéssel.
Gyakorolják egy ideig, majd egyetlen pöffentessél
fújják el a lángot. A szemmagasságban lévő gyertya
elfújása más, mint az asztalon lévőé.
Ne erőlködjünk, ne köpködjünk, és ne akarjunk
kartávolságnál messzebb menni! A technika nagyobb
távolságról is végrehajtható, de akkor könnyebben
előfordulhat, hogy fütyülni vagy köpni fogunk.
KŐSÁRKÁNY
A Saolin-tanítás azt mondja: „A földsárkány kőből
van. Nem mozdítható, mert gyökerei a földbe nyúl­
nak." A kősárkány- (föld-) technikák egyenes vona­
lú ütésekből, rúgásokból, levitelekből és dobásokból
52
állnak, amelyek eredményeként az ellenfél földre
kerül, és a küzdelem földharccal fejezhető be. A szel­
lem földi megjelenésének, a testnek a megértése, az
anatómia megtanulása éppúgy szükséges, mint az
életfontosságú, halálos pontok ismerete. Ezt jól de­
monstrálja az ököl a tarkón nevü technika, amely a
gyógyításban is használható. A kősárkány csak egy
kis része a nindzsák vastestet adó rendszerének,
amely alkalmazóját a nehézségek és a fájdalom elvi­
selésére teszi képessé.
A kung-fu klasszikus sárkányfej ökle a nindzsu-
cuban vállütésként ismert. Az ujjakat behajlítjuk, a
tenyérhez szorítjuk, a hüvelykujjal rájuk zárunk,
hogy az ököl még keményebb legyen. A támadó-
felület ebben az esetben a mutató- és a középső ujj
bütyke.
A gyertya „kiütése" (A)
Helyezzünk el egy gyertyát a hasi idegközpont
magasságában. Álljunk stabil lovaglóállásba. Jobb
öklünk készenlétben a csípőn, tenyérrel felfelé.
Nyújtsuk ki másik kezünket, mint a képen is látható,
kézéllel felfelé, vagy tenyérrel előre, az ellenfél tá­
madásának védését utánozva. Ez azért szükséges,
hogy érezzük a megfelelő távolságot, és megtaláljuk
az ellenfelet, hogy még teljes sötétségben is pon­
tosan tudjunk ütni. A cél a szegycsont porcos nyúl­
ványa a szegycsont végénél (hegyénél). Ha megüt-
53
jük ezt a pontot, csekély erővel, mondjuk négy kiló­
nak megfelelő erejű ütéssel, a rekeszizom működése
kihagy, és az áldozat a földre rogy. Semmilyen mara­
dandó károsodás nem éri, hacsak nem sokkal erő-
sebb az ütés. Lehet, hogy soha nem lesz szükségünk
arra, hogy egy támadót így üssünk meg, de ki kell
fejlesztenünk az ehhez szükséges gyorsaságot, meg
kell tanulnunk koncentrálni, mert néhány, később
bemutatásra kerülő technikának ez az alapja.
nénk. Ha ily módon, ütéssel ki tudjuk oltani a gyer­
tyát, akkor egy átlagos termetű embert is képesek
vagyunk egyetlen ütéssel leteríteni. A bal kar az ütés
közben hátrahúzódik a bal csípőhöz, hogy kiegyen­
súlyozza a mozdulatot, és lendületével segítsen az
ütésben.
Az ütés egyenes. (Hasonlítsuk össze A víz könyvé­
ben leírt köríves rejtett kéz technikával!)

A gyertya „kiütése" (A) A gyertya „kiütése" (B)

A gyertya „kiütése" (B)

Üssünk ki a csípőtől, öklünket az utolsó centimé­

tereken átfordítva, hogy az ütés csapódjék. Az ütés­
nek éppen egy kicsivel a láng előtt kell megállnia.
Az a cél, hogy a lángot az ököl előtt összesűrűsödött
levegővel oltsuk ki, anélkül hogy valójában érinte-

54

A VÍZ KÖNYVE
z/A tudattalan medencéje"
„A vízsárkány a tudattalan elme
medencéjében rejtezik"
Saolin-tanítás
Fegyverei: a mérgező permet, a mérgező vízipisztoly
(ez valójában két, egymásba csúszó cső, amelyet ösz-
szenyomva mérgező folyadéksugarat bocsáthatunk
az ellenfélre), a modern folyékony könnygáz, az ön­
védelmi spray, valamint az olyan hétköznapi, de
fegyverként is használható vegyszerek, mint például
a szalmiák.
Fegyvernek nevezhetjük a légzéskontrollt is,
amelynek segítségével a nindzsa sokáig képes víz
alatt maradni. Érdemes megemlítenünk az öt ér­
zelem és az öt vágy megértésének nevezett jelensé-
56
get is. Ennek alkalmazása során a nindzsa önszug-
gesztió segítségével álomszerű állapotba meríti ma­
gát, kikapcsolja a tudatát, és szinte öntudatlanul,
teljes mértékben az ösztöneire hagyatkozva cse­
lekszik.
KÖPÉS A SZEMBE
Már láttuk, hogy a nindzsák alkalmazzák az ellen­
félre való ráfúj ást, amelynek során levegőt préselnek
ki kisebb-nagyobb erővel a tüdejükből. Ha továbblé­
pünk ettől, eljutunk a köpéshez, amely gyakorlatilag
nem más, mint a fújás egyik változata.
A köpést, a nyálnak a másik személy - az ellenfél
- arcába juttatását a legtöbben sértő vagy dacra utaló
tettnek tartják, és nem tartják támadásnak. Lehet­
séges, hogy a köpésnek eredetileg valóban ilyesmi
volt a rendeltetése, ám ha megfelelő időben hajtjuk
végre, méghozzá úgy, hogy utána rögtön igyek­
szünk az ellenfél látóteréből elmozdulni, gyakorlati
haszna is lehet.
A köpés olyan technika, amely a víz elem körébe
tartozik. Vannak, akik a sárkánylehelet víz-módja
néven emlegetik. A bölcs harcművész sosem lesz
fegyvertelen, ha ezt és az ehhez hasonló módszere­
ket megismeri, begyakorolja és szükség esetén alkal­
mazza. Egy nemrég megjelent harcművészeti maga­
zinban az egyik, kung-fuban járatos mester azt állí­
totta, hogy három méter távolságba tud célba köpni.
57
 Szép teljesítmény - ha igaz az állítás. Tulajdonkép­
pillanatot. Nézzünk mereven az ellenfél szemébe,
pen a távolságnak nincs jelentősége, annál fonto-
aki esetleg sértéseket vág a fejünkhöz. Természete­
sabb viszont a célzás.
sen nem válaszolhatunk ezekre a szavakra, hiszen
Ennél a támadási formánál a szem a legtökélete­
már a szánkban tartjuk a folyadékot, de ez koránt­
sebb célpont, mivel az ember testének ez az egyetlen
sem baj, mert az ellenfelet összezavarhatja, határo­
olyan része, amely még néhány csepp nedvességre
zottságát megroppanthatja az a tény, hogy csendben
is reagál.
tűrjük verbális támadásait. Ha szerencsénk van, és a
Bármilyen furcsán hangzik: ezt a technikát is be
támadónk nem túlságosan eltökélt vagy dühös, ak­
kell gyakorolni. Ne felejtsük el, hogy egy jó harcmű­
kor pusztán ezzel a némasággal és merev nézéssel
vész bármit képes fegyverként használni, és a fegy­
összezavarhatjuk.
verekkel - tehát ez esetben a nyállal - mindig óvato­
Az ellenfél tehát valószínűleg megzavarodott, és
san kell bánni.
mereven néz ránk. Amikor fenyegető vagy konkrét
Nemcsak a célzást kell begyakorolni, hanem azt is
támadásra utaló mozdulatot tesz, köpjünk! Egy pil­
ki kell kísérletezni, hogy a kiköpendő nyál milyen
lanatra elvakul, de nem szenved sérülést. Mire meg­
mennyiségű legyen. A szem - mint ezt később látni
törli a szemét, és visszanyeri a látását, már a látókö­
fogjuk - még a szél mozgására is reagál, s a pislogá-
rén kívül kell lennünk, mert ekkor dühe a köpés mi­
si ingert még a legerősebb tudat sem képes vissza­
att még nagyobb lesz.
fojtani. Ebből az következik, hogy már viszonylag
Ha kívül kerültünk az ellenfél látókörén, eldönt­
kevés nedvesség szembe juttatásával is elérhetjük a
hetjük, hogy ellentámadást indítunk, vagy a bölcs
célunkat.
harcosok megoldását választjuk: a harc elől kitérve
Gyakorlás során, amikor úgy gondoljuk, hogy fél
elmenekülünk.
méter távolságba elég jól tudunk célba köpni, tér­
jünk vissza a gyertyához. Próbáljuk meg nyállal kiol­
tani. Ha sikerül, akkor egyre távolabbról próbálkoz­
A JÁDE-ITAL
zunk. Nem baj, ha nem mindig sikeres a dolog, a lé­
nyeg az, hogy a saját személyes terünkön, vagyis
A nindzsák technikáik kifejlesztése során a legap­
karnyújtásnyi távolságon belül jól tudjunk célozni.
róbb tényezőket sem hagyták figyelmen kívül. Eme
Ha úgy látjuk, hogy támadás fenyeget minket,
állítás igazolására bemutatunk egy gyakorlatot, ame­
gyűjtsünk nyálat, vagy vegyünk a szánkba egy korty
lyet „a vörös sárkány elmossa a hullámokat" néven
italt - ha esetleg kéznél van -, és várjuk a megfelelő
ismertek.

58
59
 A gyakorlatot ülve, meditációs testhelyzetben vé­
A kínaiak ezt a töltéssel rendelkező folyadékot
gezzük, ezért a belső, az életerőt keringtető cselek­
(nyálat) jáde-italnak nevezik, és úgy hiszik, hogy
vések közé soroljuk. A kínaiak eredetileg fogmosá­
megnyugtatja az elmét, gyógyítja a testet, és javítja
si módszerként alkalmazták - és alkalmazzák ma is.
az emésztést. (Ebben lehet némi igazság; elég, ha az
Tehát üljünk le, helyezkedjünk el kényelmesen.
emésztést elősegítő enzimekre gondolunk.) Elképze­
A lábak keresztbe téve, a szem csukva, a hát egye­
lésük szerint a lenyelt folyadék a mennyet, a földet
nes, a fej kissé felszegve. Lágyan futtassuk körbe
és az embert, vagyis a létezés három szintjét képvi­
nyelvünk hegyét a fogak belső oldalán balról jobb­
seli, tehát bizonyos fokig filozófiai szerepe is van.
ra, összesen tizennyolcszor. Ezután ismételjük meg
A harcművészek a gyakorlatot az elme, a test és a lé­
a gyakorlatot úgy, hogy a nyelv jobbról balra mo­
lek egyesítése néven ismerik.
zog - ezt is tizennyolcsszor végezzük el. A szánk­
ban összegyűlt nyálat összesen harminchatszor
toljuk előre, majd szívjuk hátra. Amikor ez is meg­
VÍZKÖPÉS
történt, nyeljünk egyet. A gyakorlat masszírozza a
foghúst, eltávolítja a lepedéket, tehát meggátolja a
Miután végrehajtottuk az előző gyakorlatot, tér­
fogszuvasodást, ráadásul végrehajtása során rájö­
jünk át egy másik, ehhez hasonló „fegyverre". Ahe­
hetünk, hogyan tudunk könnyen nyálat gyűjteni a
lyett hogy saját testnedveinket használnánk fel és el,
szánkba.
töltsünk tele vízzel egy kisebb poharat, vegyünk a
A kínaiak hite szerint a nyál a vörös sárkánnyal szánkba kisebb kortyokat, és ezzel a vízzel próbáljuk
(vagyis a nyelvvel) történő „kezelés" hatására pozi­ kioltani gyertyánk lángját. Gyakoroljuk be a spricce-
tív és negatív részecskékkel töltődik fel. Ez az oka lést, az egyszerű köpést és a vízfelhő létrehozását.
annak, hogy mindkét irányba ugyanannyiszor kell Ez utóbbinál arra kell törekednünk, hogy a szánkból
végrehajtani a gyakorlatot. Könnyen észrevehető, kifújt víz minél nagyobb területet foglaljon el a leve­
hogy az említett számokat összeadva ( 1 8 + 1 8 + 3 6 ) gőben, és így fátylat képezzen köztünk és ellenfe­
hetvenkettőt kapunk. Ha a hetest és a kettest - a lünk között.
numerológiából ismert logikának megfelelően - ösz-
Ne fröcsköljünk, inkább arra törekedjünk, hogy a
szeadjuk, akkor kilencet kapunk, a kilenc pedig nem
víz megtisztítsa ajkunkat. A kisebb mennyiségeket
más, mint a sugendónak, annak a buddhista szektá­
sugárban vagy permetként bocsássuk ki, a nagyob­
nak az elsődleges száma, amelyet kapcsolatba szok­
bakat pedig úgy, mintha nem folyadékot, hanem va­
tak hozni a japán nindzsucuval.
lamilyen szilárd tárgyat juttatnánk ki a szánkból.

60
61
Ügyeljünk arra, hogy menet közben ne fogyjunk ki
a szuszból.
Bármilyen folyadékot felhasználhatunk. Egy bög­
re kávé vagy tea, egy tányér leves is fegyverré válhat
a harcművész kezében (szájában). Tegyük fel, hogy
ketten támadnak ránk. Az elsőre fröccsentsünk fo­
lyadékot a szánkból, a másikhoz pedig vágjuk hozzá
a bögrét vagy a tányért. Ugyanúgy nyerhetünk ma­
gunknak néhány másodpercnyi időt, mintha por­
bombáink egyikét vetettük volna be.
DOHANYLÉ
A technika továbbfejlesztett változatának is nevez­
hetnénk a dohánylé használatát. A bagórágás nem
valami egészséges és nem is túlságosan gusztusos
szokás, de önvédelmi szempontból megvannak a
maga előnyei. (Az egyik westernfilmben Clint East-
wood is „fegyverként" használja a bagólét. Ez a jele­
net kiváló példa arra, hogy a „rossz" eszközt is fel le­
het használni a jó cél elérése érdekében.) A szembe
jutott nikotinos lé kellemetlen, égető és maró érzést
kelt, és ideiglenes vakságot okozhat. A szag irritálja
az áldozat orrát - aki ráadásul mocskosnak érezheti
magát, és zavarodottá válhat, hiszen megalázták: le­
köpték.
62
SAVLEHELET
Ennél a pontnál meg kell említenünk egy híres hi­
vatásos verekedőt, a Gyilkos Kán néven ismert bru­
tális férfit. Gyilkos Kán mongolnak vallotta magát,
de a mérkőzései előtt az arénában mindig végrehaj­
totta a japán szumóból ismert sószórási ceremóniát.
A kritikus pillanatokban valamilyen zöld folyadékot
köpött ellenfelei arcába. A lé marta a bőrt, és komoly
fájdalmat okozott. Az áldozatok ösztönös mozdu­
lattal az arcukhoz, szemükhöz kapták kezüket, s a
százharminc kilós mongol ekkor szorította le őket a
földre.
A nindzsucuban ez a fogás savlehelet vagy a sár­
kánylégzés víz-módja néven ismert. Végrehajtása
nem is olyan nehéz, mint amilyennek tűnik. A nin­
dzsa krétaszerű tablettát tart a szájában; a tablettát
viaszréteg védi a feloldódástól. Amikor a nindzsa
úgy dönt, hogy felhasználja, egyszerűen ráharap.
A tablettát alkotó anyagnak nyálképző hatásúnak
kell lennie, máskülönben nehéz lesz célba juttatni.
A tablettákat különböző festékekkel színezik. A szer
maró hatása nem lehet túlságosan erős, különben al­
kalmazója testében több kárt okozna, mint az áldo­
zatéban.
Nem fontos maró anyagot alkalmaznunk. A savle­
helet alkalmazásának elsődleges célja a zavarkeltés,
és ezt más szerek alkalmazásával is elérhetjük. Töké­
letesen megfelel például az a művérkapszula, ame­
lyet a vicces holmikat árusító boltokban lehet kapni.
63
Ha ilyesmihez nem tudunk hozzájutni, tegyünk pici
celofánzacskóba vízfestéket. A zacskót a nyelv alatt
rejtsük el. A vízfestékeknek általában nincs mérgező
hatásuk, viszont elég rossz ízűek ahhoz, hogy fokoz­
zák a nyálkiválasztást.
A FELÖKLENDEZÉS MŰVÉSZETE
Szót kell ejtenünk egy, még az előbbieknél is un­
dorítóbbnak tartható védekezési formáról, amelyet
legtalálóbban célzott hányásnak nevezhetnénk. Való­
színűleg mindenki megtapasztalta már a lámpaláz
valamelyik formáját, tehát mindenki tudja, hogy
stresszhelyzetben az ember gyomra összeszorul,
émelyegni kezd. Ilyenkor az embernek uralkodnia
kell magán, sok esetben le kell gyűrnie a hányingert.
Nos, a nindzsák nem ezt teszik; ők nem fojtják el in­
gereiket, hanem szabad utat engednek nekik, esz­
közként használják saját gyengeségüket.
Harry Houdiniről azt tartják, hogy amikor pályája
elején ócska lebujokban dolgozott, egy öreg kínaitól
tanult egy trükköt, amelyet később sikeresen alkal­
mazott. A dolog lényege az volt, hogy lenyelte azt a
tárgyat - kulcsot, pántot, kapcsot -, amely elenged­
hetetlenül szükséges volt szabadulómutatványa
végrehajtásához. A lenyelt tárgyat aztán a megfelelő
pillanatban felöklendezte, majd használta.
A tárgyak lenyelését és felöklendezését nagyon
egyszerű módon begyakorolhatjuk. Fogjunk egy ki-
64
sebb burgonyát, esetleg egy „fekete tojást", erősít­
sünk rá vékony spárgát, és eresszük le a gyomrunk­
ba. Noha a burgonya, a tojás és a spárga is meg­
emésztődik, csakis azok fogjanak hozzá a technika
gyakorlásához, akik már kellő önuralommal rendel­
keznek, és valóban képesnek tartják magukat arra,
hogy végrehajtsák a gyakorlatot. Vigyázat! Sok em­
ber egyszerűen nem bír nagyobb tárgyat lenyelni;
sokan pánikba esnek, amikor úgy érzik, hogy elzá­
ródik a nyelőcsövük. A pánik pedig akár végzetes
következményekkel is járhat!
Tehát aki képesnek érzi magát a gyakorlat végre­
hajtására, nyelje le a kisebb, emészthető tárgyat,
majd a spárga segítségével hozza fel azt a gyomrá­
ból. Menet közben rá lehet érezni a dolog lényegére,
és megfelelő mennyiségű gyakorlást követően már a
spárgára sem lesz szükség.
A technika gyakorlása során a nindzsák ismét rá­
kényszerülnek, hogy uralkodjanak testükön, hogy
leküzdjék természetes reakcióikat; elérhetik, hogy
az elméjük irányítsa azon testrészeik és izmaik moz­
gását is, amelyeknek más embereknél a tudatalatti
parancsol.
A tárgyak felöklendezését követően rá lehet térni
a harmadik fázisra: a gyomor tartalmának szándé­
kos kiürítésére. A módszer valóban gusztustalan, de
ne felejtsük el: ha az életünk a tét, akkor csak az szá­
mít, hogy bármilyen eszközzel kivédjük a támadást,
biztonságba jussunk. Fintorogni és mosakodni csak
az élők tudnak...
65
 MÉREGFRÖCCSENTŐ ESZKÖZÖK
Hasonlóak a korábban már ismertetett spriccelő-
flakonhoz. Az első fecskendő valószínűleg egymásba
illeszkedő bambuszdarabkákból készült. A véko­
nyabbik végén nyílás volt, a vastagabbikat mocsár­
vízzel, olajjal vagy valamilyen más folyadékkal töl­
tötték meg. Ha a vastagabbikat összenyomták, a vé­
konyabbik végén lévő résen keresztül a folyadék ki­
lövellt az ellenfél irányába.
A modern korban a kémek egyik kedvelt fegyvere
a savval töltött üvegfecskendő. Ezt az eszközt sokkal
könnyebben el lehet rejteni, mint a lőfegyvereket, ha­
tásuk pedig - a sav töménységétől függően - akár ha­
lálos is lehet. Az egyik hírhedt bankrabló, Willie Sur­
fon úgy szabadult ki a börtönből, hogy lúgot fröcs-
csentett őrei szemébe. A mosodában szerzett fehérí­
tőszert teniszlabdákba juttatta, s ezekből spriccelte ki
áldozataira. Vannak olyan országok, ahol a postáso­
kat hígított szakmákkal töltött vízipisztollyal fegyver­
zik fel, hogy védekezni tudjanak a harapós kutyák el­
len. Gyerekes eszköz, mondják sokan. Lehetséges, vi­
szont hatékony, és vészhelyzetben ez a kulcsszó!
REJTETT KÉZ
A harcművészetben mindegyik elemhez tartozik
egy jellemző ütésforma. Mivel a víz - szemben a li­
neáris földdel - körkörös elem, ebben az esetben az
66
ütésforma nem más, mint a rejtett kéz néven ismere­
tes, körkörös ütési technika.
Létezik néhány olyan technika, például az altató­
fogás, amely oxigénhiányt idéz elő az ellenfél agyá­
ban. Az áldozat ilyenkor elveszti tájékozódási képes­
ségét, villódzó foltokat lát (hasonló foltokat, mint ak­
kor, amikor csillámport dobunk az arcába), bíborszí­
nű ködöt. Nem sokkal a köd észlelése után bekövet­
kezik az eszméletvesztés. Az alábbiakban egy ilyen
technikát fogunk bemutatni.
Zárjuk össze ujjainkat, szorítsuk ökölbe a kezün­
ket, de úgy, hogy a középső ujjunk kézfejtől számí­
tott első ízülete kiemelkedjék. A többi ujjunkkal tá­
masszuk alá a középsőt. Ezt a kéztartást bölényujj-
ökölnek vagy főnixszemökölnek nevezik. A középső
ujjúnkat úgy kell használnunk, mintha kopogtat­
nánk vele egy ajtón, egy asztalon - vagy egy hom­
lokon.
A szemek között van egy felület, amelyet harma­
dik szemnek neveznek. Ezen a ponton fontos idegek
találkoznak, amelyek közvetlenül az agy homlokle­
benyének központi barázdái előtt vannak. Ha a bö-
lényujj ököllel lefelé irányuló kemény csapást mé­
rünk erre a pontra, megzavarjuk a szemet az aggyal
összekötő idegpályákon haladó impulzusok áramlá­
sát. A gyakorlott harcművész képes bezúzni a kopo­
nyát, széttörni a homlokcsontot, de ebben az esetben
nem ezt teszi, hanem csupán megzavarja az agy mű­
ködését. Az agy reagálni fog a fájdalomra, és csak ezt
követően fogja fel a szemek által közvetített jeleket.
67
 Az áldozat foltokat, csillagokat fog látni. A szem­
golyók felfelé fordulhatnak; az ütés nyomán jókora
vörös folt keletkezik, mely púppá dagadhat. (Ezt a pú­
pot jegeléssel csökkenteni lehet.) Az áldozat ösztö­
nösen a homlokához kap, így eltakarja a szemét.
Ha nem lefelé irányuló, hanem egyenes ütést mé­
rünk a harmadik szemre, akkor rövid időre megbé­
nulnak az ott összefutó idegek. A szem izmai megla­
zulnak, megnyúlnak, s az akár három-öt percre is
használhatatlanná válik.

Bíbor köd keltése (A)

A bölényujj ökölben a középső ujj előbbre nyúlik,

mint a többi. Alkalmazzuk a rejtett kéz technikát: a
bal kezünkkel takarjuk el a jobb öklünket. így az el­
lenfél nem láthatja, hogy jobbunkból milyen fegy­
Bíbor köd keltése (A) és (B)
vert teremtettünk.

szemét nézve. A homlokra ütés során a kéz először

körívesen felfelé mozog, majd szintén körívesen le­
Bíbor köd keltése (B) csap az ellenfél harmadik szemére.
A rejtett kéz technika könnyen elsajátítható: a kör­
Fordítsuk bal vállunkat az ellenfél irányába, hogy
körös mozdulatsorra szinte rááll az ember keze.
kisebb célpontot nyújtsunk, és rejtsük el öklünket a
szeme elől. Finoman hajlítsuk be a térdünket, ezzel
felkészülve arra, hogy egy gyors lehajlással kikerül­
Bíbor köd keltése (C)
jünk a látóteréből, és süllyesszük le a tan tient, az
egyensúlyközpontot. Nézzünk el a bal vállunk felett,
Ahogy az ellenfél előrelendül, hogy megragadja a
és rögzítsük az ellenfél tekintetét, annak harmadik
ruhánkat vagy a vállunkat az elöl lévő kezével, talál-

68
69
kőzzünk vele félúton, egy kissé előrelépve, majd fe­
jünket leengedve közeledjünk hozzá. Söpörjük félre
karját a bal tenyerünkkel, az arca felé irányuló, a ko­
rábbi készenléti állásból indított széles, köríves moz­
dulattal; ugyanakkor lendítsük a jobb öklünket kife­
lé és hátra széles ívben, hogy lendületet vegyünk az
ütéshez. Ha a kopogtató technikát hajtjuk végre,
lendítsük az öklünket felfelé, majd vágjunk vele le­
felé, a homlokra. A nagy trükk ebben az esetben a
kézvillanás a szem előtt (a bal tenyér eltakar minket),
ami olyan hatásos lehet, hogy a támadó meg sem bír
moccanni.

Bíbor köd keltése (D)

A bölényujjöklöt széles ívben, vízszintesen lendít­
sük, és csapjunk le vele az ellenfél jobb halántékára.
Ez az ütés kábító jellegű, gyakran eszméletvesztést
okoz, ha pedig túl sok erőt viszünk bele, csontot tör­
hetünk. (A halántéknál a csontok sokkal vékonyab­
bak, mint a homlokrészen.) Ezzel a technikával je­
lentős fájdalmat, esetleg maradandó sérülést okoz­
hatunk, ennek ellenére gyakoroljuk be, mert elkép­
zelhető, hogy egy nap olyan támadóval kerülünk
szembe, akit másképpen nem lehet megállítani.
Ez a technika hasonlít a bokszból ismert horogra.
Az ököl az ellenfél elülső válla fölött halad el. Ha az
ütésbe beleadjuk a vállunk és a csípőnk lendületét,
nagyon erősre sikerülhet.
Bíbor köd keltése (C) és (D)
HARAKI
A harcművészeteknek van egy ága, amelyet csak
kevesen gyakorolnak: ez a haraki. Az elnevezés szó­
összetétel; a hara japánul a fizikai test központját je­
lenti, a ki jelentése pedig azonos a csíével.
A haraki magában foglalja a levegő begyűjtését
(belégzést), leirányítását a központba, majd a testből
való, kiáltással kísért kijuttatását. Hasunk a haraki vég­
rehajtásakor megfeszül. Az üvöltés legyen erős: ad­
junk bele mindent, ne csak morogjunk, mint ahogy

70 71
sok karatés teszi a kiai helyett. A kilégzést akkor hajt­
suk végre, amikor a megindított ütés vagy rúgás célba
ér. (Kiválóan kivitelezett harakikat figyelhetünk meg
például a töréstechnikai bemutatók során.) A kiáltás­
nak figyelemelterelő szerepe is van.
Köztudott, hogy a katonai kiképzések vagy a rend­
őrségi akciók során a mély, parancsoló hangnak óriá­
si jelentősége van. (Később, A levegő könyvében is­
mertetni fogjuk a hipnotikus hang hatását is.) A kü­
lönböző viták során, vagy éppen a csatatéren, ahol
fiatal férfiakat parancsolnak a tűzvonalba, hogy vég­
rehajtsák azokat a dolgokat, amelyekre a kiképzés
során „beprogramozták" őket, a határozott, erős
hangot semmi más nem tudja pótolni. Hogy milyen
kapcsolatban van a víz elem a hanggal? A válasz
egyszerű: mindkettő hullámokból áll.
A kiai hatékonysága bizonyított. Az ellenfél a
hang hatására megtorpanhat, esetleg megijedhet,
összerezzenhet, meginoghat. A kiáltás hatótávolsá­
ga nagyobb, mint az arcbafúvásos technikáké. Van­
nak olyan harcművészeti iskolák, amelyeknek alap­
tételei közé tartozik az az elképzelés, hogy a világon
minden élő és élettelen dolog rezeg. A szilárd hal­
mazállapotúak rezgése lassabb, a folyadékoké gyor­
sabb. Rezgési sebesség tekintetében a folyadékot a
levegő követi, azt pedig a tűz. Valamennyi dolog kö­
zül a fa által szimbolizált üresség rezgése a leginten­
zívebb. Az emberek e rezgések közül sokat nem ér­
zékelnek, legalábbis nem a megszokott módon.
Tény, hogy vannak olyan hangok, amelyeket nem
72
hallunk, csak a bőrünket bizsergetik meg, és létez­
nek olyan sípok, amelyek sivítását csak a kutyák
hallják.
Összegezve: a hang is lehet olyan eszköz, amelyet
felhasználhatunk az ellenfél ideiglenes „elvakításá-
ra", vagyis figyelmének elterelésére.
FORDÍTOTT LÉGZÉS
A karakthoz társított meditációs technika „fordított
légzés" néven is ismert. Végrehajtása a következő:
belégzéskor engedjük összehúzódni a hasunkat, ki­
légzéskor pedig hagyjuk, hogy kitáguljon.
Tehát minden pontosan fordítva történik, mint
a normál légzés során. Nagyon fontos, hogy meg­
tanuljuk és begyakoroljuk ezeket a légzési techni­
kákat.
A fordított légzést húsz percen keresztül végez­
zük. Fontos, hogy nyugodtan és vigyázva hajtsuk
végre a gyakorlatot! A normális légzés során pozitív
energiát, vagyis csit szívunk magunkba; ez az ener­
gia a test különböző részeibe jut. A fordított légzés
esetében is ez történik, azzal a különbséggel, hogy
mivel tudatosan irányítjuk a máskor ösztönösen vég­
rehajtott folyamatot, lehetőségünk nyílik szellemi
energiáink ellenőrzésére is.
A fordított légzés során a test bizonyos részei meg­
feszülnek, míg más részekbe vér pumpálódik. A jó­
gából ismert lótuszülés végzése közben a lábak elein-
73
te elzsibbadnak, mert a vér a gerinc tövében gyűlik
radt hátra, hogy hagyjuk lecsapódni és visszatérni a
össze. A has megfeszítésével ez a vér felpumpálható
tan tienbe, hogy teljessé váljék kis mennyei köre.
az agyba. A nindzsucuban ezt a folyamatot a gőz fel-
Ez a folyamat az elme békéjét, a jó egészséget és a
eresztésének nevezik. Az agyba áramló vér fokozza
hosszú életet biztosítja.
az elme erejét.
A lecsapódást úgy idézhetjük elő, hogy nyelvün­
A modern tudomány hívei is elismerik, hogy az
ket a szájpadlásunkhoz érintjük. A kínai orvoslásban
ember agysejtjeinek igen kis részét használja. Az olyan
a száj üreget mennyei tónak nevezik; ez a jáde-ital
módszerek, amelyek az egyébként tétlenségre kár­
forrása. A mennyei tó rést képez a test energiarend­
hoztatott agysejteknek adnak munkát, mindenkép­
szerében, meggátolja a esi szabad áramlását. A szaka­
pen pozitívnak mondhatók.
dék csak ezzel a gyakorlattal hidalható át.
A fordított légzés során az agyba oxigénben gaz­
dag vér jut. Az agyban - a test más részeivel ellentét­
ben - nincsenek bonyolult hajszálérhálózatok, ezért
A gyertya eloltása kiáltással (A)
amikor a megszokottnál több friss vér jut belé, az
ember úgy érzi, „kivilágosodik számára az égbolt" -
Gyakoroljuk a gyertya eloltását kiáltással. Helyez­
vagy ahogy a Zen-szövegekben áll: „kinyílik előtte
kedjünk lovaglóállásba, a célpont karnyújtásnyira
az Ezerlevelű Lótusz".
legyen tőlünk. Lélegezzünk be lassan és mélyen, az
Természetesen az ilyen transzcendens élmények
aljától a csúcsáig töltsük meg a tüdőt levegővel.
nem írhatók le tényszerűen. Legyen elég annyi,
hogy a jelenség valós, az élmény hatására tisztábbá
válnak a gondolatok, jobb lesz az ember általános
A gyertya eloltása kiáltással (B)
közérzete, fokozódik ébersége.

Erőteljesen lélegezzünk ki, az alhasból indítva,

egy egyetlen szótagból álló parancsszót kiáltva.
A MENNYEI TÓ
Ajkunkkal irányítsuk a cél felé a kiáltást. Feszítsük
meg hasunkat a kiáltáshoz. Gyakorlatilag bármely
Most, miután a természetes és a fordított légzéssel
kirobbanó szó használható a kiaihoz: „Hal", „Üss!",
felélesztettük a tüzet, a esi kifinomodott az aranyke­
esetleg maga a „Kiai!". Bármely egytagú kifejezés
mencében, majd a gerinc mennyei pillérén keresztül
használható, amelyet egyetlen kilégzéssel kimond­
felemelkedett a titokzatos kamrába, már csak az ma-
hatunk, és kiejtése nem jár az ajkak összezárásá-

74
75
 Látni fogjuk, hogy korábban a mellkas összenyomá­
sával lélegeztünk ki, míg most az alhas egy rövid,
erőteljes összenyomása adja ki a hangot.

A gyertya eloltása kiáltással (A) és (B)

val. (Az om szót inkább meditációink során ismé­

telgessük.)
A gyertya eloltása kiáltással (C) és (D)

A gyertya eloltása kiáltással (C)

Gyakoroljuk a harakit Szorítsuk öklünket hüvelyk­

ujjunk köré, és emeljük ajkunkhoz. Koncentráljuk a
cs/t, és összpontosítsunk a célpontra.

A gyertya eloltása kiáltással (D)

Mozgás nélkül lélegezzünk ki erőteljesen az alhas-

ból, hangtalanul. Irányítsuk a kilégzést a lángra, és
oltsuk ki azt, mint korábban is, de ez alkalommal a
csendes kiait használva. Hasonlítsuk össze a testtar­
tást és az arc kifejezését a korábbi gyakorlatokkal.

76

ATŰZKÖNYVE
„A tűzokádó sárkány"
A kéz középső ujja a tűz elemet jelképezi. Ebben ta­
lálható az akupunktúra szívmeridiánja, ennek he­
gyében ér véget a karban található jangjü pszichikai
csatorna csakúgy, mint a kéz és a kar több idege.
Ebben a fejezetben a tűz elem fizikai megjelenése­
it fogjuk tárgyalni úgy, ahogyan azt a nindzsucut
gyakorló fekete sárkány iskola tagjainak is tanítják.
Ezt az iskolát sokszor a „vad és félelmetes" vagy a
„küzdőművészetek sötét oldalát gyakorló" néven
emlegetik - tévesen. A dolgok megjelenési formája
eltérő lehet, de a lényeg ettől még ugyanaz marad.
Példa erre a közismert jang-jin szimbólum. Számos
egymástól eltérő módon ábrázolják, de a jelkép a lé­
nyegét tekintve sosem változik. Vannak olyan alap­
vető nindzsatechnikák, amelyeket valamennyi isko­
la ismer és alkalmaz, csak a külsőségek, a körítések
mások.
78
Az eltérések a legszembetűnőbben a katak végre­
hajtása során mutatkoznak meg. Ezeket a gyakor­
latsorokat a harcművészetekkel foglalkozók közül
sokan unalmasnak tartják, sokan pedig a karate
olyan részének tekintik, amelynek egyetlen célja az
övvizsgák sikeres letétele. Lehetséges, hogy bizo­
nyos stílusok esetében valóban nincs komolyabb je­
lentősége a dolognak, az iskolák többségénél azon­
ban létfontosságúnak bizonyulnak. Például a brazil
capoeirában, amelyben a harcosok folyamatos, ritmi­
kus mozgással próbálják megzavarni ellenfeleiket,
vagy az említett nindzsaiskolában, ahol a kata dan-te
elnevezésű gyakorlat során a harcos bemutatja azt
a huszonegy kézmozdulatot, amelyek mindegyike
alkalmas az ellenfél megbénítására, megnyomorí-
tására vagy megölésére, korántsem tekinthető fe­
lesleges hókuszpókusznak. (A nindzsák ezt a gya­
korlatsort többféleképpen is végre tudják hajtani;
másként mutatják be a kezdők, a haladók és a mes­
terek. A lényeg minden esetben az, hogy a lehető
legkisebb erőkifejtéssel és a lehető legpontosabb
célzással ütéseket mérjenek a testen található élet­
pontokra.)
A nindzsák - egyebek mellett a katák végrehajtásá­
val - begyakorolják, hogy pontosan mekkora erőt vi­
gyenek bele egy-egy mozdulatba. Ugyanazzal a tech­
nikával fájdalmat, sérülést, esetleg halált is lehet okoz­
ni; ugyanazokkal az ütésekkel felszíni, könnyebb sé­
rüléseket, vagy éppen izomszakadást, csonttörést le­
het elérni.
79
 A katák egy-egy elemet szimbolizálnak. A víz-kata
olyan mozdulatokból áll, amelyek végrehajtása so­
rán a harcos mintegy „körbefolyja" támadóját. A föld­
katák majdnem minden esetben hátrafelé irányuló,
menekülő lépéssel kezdődnek. A levegő-katák során
a harcos átlósan előre mozog. A fa-katák során a
nindzsa nem ugrik, nem tesz lépéseket, nem kupo­
rodik le, hanem megtámaszkodik, és legfeljebb csak
oldalra fordul el.
A már említett kata dan-te során a harcos különbö­
ző módon tartja a kezét: sárkánykarmot, tigrisman­
csot stb. formál az ökléből. A kéztartásokat az ele­
meknek megfelelően is lehet kategorizálni: isme­
rünk tűz-kezet, levegő-kezet stb.
Az alábbiakban a tűz-kéz technikákat írjuk le.

Rejtett kéz
Rejtett kéz

A tűz meggyújtása kifejezést a nindzsák olyan

mi magunk - olyasvalaki, aki tudja, hogyan védhe­
mozdulatra vagy mozdulatsorozatra használják, ti meg magát.
amellyel megindítják a esi áramlását, vagy felszít­
Mivel a nindzsa saját dühének tüzét már régen ki­
ják az akarat tüzét. A gyakorlat alapja az a rejtett
oltotta a meditációk során, a víz-technika alkalmazá­
kéz állás, amelyet korábban már bemutattunk;
sával is legyőzhetné az ellenfelét (mind fizikailag,
most azonban ahelyett, hogy a bal vállunkat mu­
mind pszichésen „kiolthatná a tüzét"), tehát anélkül
tatnánk az ellenfélnek, nagy ütési felületet kíná­
hogy küzdelembe bocsátkozna. Most azonban még­
lunk a számára. Ezzel pszichésen próbáljuk eltérí­
is úgy dönt, hogy „találkozik a tűzzel".
teni őt támadási szándékától. A rejtett kéz állásnak
Az első lépés a küzdelemre való pszichés felkészü­
ez a formája a harcművészetekben jártas ember
lés, saját indulataink kontrollálása, az ellenfél dühé­
számára jelzés, hogy ellenfele - ebben az esetben
nek felszítása. Ezt részben azzal érjük el, hogy nyu-

80
81
godtan állunk a rejtett kéz állásban, várva, hogy a tá­
madó mozduljon. Az öklöt a bal kezünkkel elrejtjük.
Ebben az esetben a sárkánytenyeret máshol mutat­
juk meg. Ne feledjük: a kínai mitológiában a sárkány
a tűz elemet szimbolizálja.
lelő erő elegendő. (Ez körülbelül akkora erő, amek­
kora egy 30x30 centiméteres fenyődeszka eltörésé-
hez szükséges.)
Nem szükséges vállalni a küzdelmet, az is elég, ha
gyorsan reagálunk, közelebb kerülünk a támadóhoz,

„A sárkány kiterjeszti szárnyát" védés

Az ellenfél a támadását egy előrelépés közbeni

jobbhoroggal indítja. A nindzsa ekkor három dolgot
tesz egyszerre. Először: bal lábbal előrelép, hogy az
ellenfél térdével találkozzék a saját térde, amivel
blokkolja annak lépését, és sarkával leszorítja az el­
lenfél lábfejét a talajra. A lábfej belső részén sok ideg
található, ezért az erre a pontra gyakorolt nyomás
fájdalmas és zsibbasztó lehet. Ha térddel az ellenfél
sípcsontjába rúgunk, szintén fájdalmat okozhatunk
neki.
Másodszor: a nindzsa felfelé és kifelé lendíti a bal
karját, mint a bölényujjököllel végrehajtott ütésnél
is, csakhogy most az ütés a támadó alkarjának belse­
jét éri, nem a külső részt. Hasonlóan a lábhoz, az el­
lenfél alkarjának alkarral vagy kézéllel való megüté-
se fájdalmat okoz, ráadásul a becsapódási ponttól le­
felé elzsibbaszthatja a támadó karját, ha eltaláljuk az
alkar felső részén végigfutó ideget. Cél lehet az el­
lenfél karjának eltörése is. Ebben az esetben a pon­
tosság a lényeg, mert ha jó helyen találjuk el, akkor
viszonylag kis, nagyjából két kilogrammnak megfe- „A sárkány kiterjeszti szárnyát" védés

82 83
és megakadályozzuk, hogy végrehajtsa az elterve­ Kéztő az állon
zett technikát. (A közelítés azért is fontos, mert bele-
állunk az ellenfél ütésébe, amely így sokkal gyen­ A harmadik dolog, amelyet ebben a mozdulatsor­
gébb lesz.) ban tennünk kell, hogy a jobb alkarunkat az ellenfél
szegycsontjához helyezzük, és kéztővel a támadó
állára, felfelé olyan szögben ütünk, hogy ne lássa
kezünket, tehát ne tudja hárítani az ütést. Amikor
ebbe a támadásba beleállunk, az alkarunk természe­
tesen az ellenfél mellkasára kerül, mivel ösztönösen
el akarjuk tolni őt magunktól. A nindzsák felismer­
ték ezt a természetes reakciót, és erre alapozták az
ellenfél állát megcélzó kéztőütést. Az ütésbe itt sem
kell túl sok erőt belevinni. Az ellenfél feje hátracsa­
pódik. Mivel a célpont az állcsúcs, amelyben renge­
teg ideg található, az ütés eredménye eszméletvesz­
tés is lehet.

A szemek karmolása

A felütést követően a nindzsa ujjheggyel támadja

ellenfele szemét. Ebbe az ütésbe sem kell túl nagy
erőt belevinni. A támadó szeme még a legenyhébb
érintés hatására is könnyezni kezd. A nindzsa körme
végigkarmolja az arcot, feltépi a bőrt. A karmolás
okozta sérülés csípő, égető fájdalommal jár együtt,
ezért a mozdulatsor lángoló kéz néven is ismeretes.
E módszer elsajátítása során a nindzsának derékig
vízben kell állnia. Előtte egy 30x30x2,5 centiméteres
Kéztőaz állon deszkadarab lebeg a vízen, amely fölött a szív ma-

84 85
gasságában egy nyaláb füstölőrúd van. A tanuló
nindzsa a kezét kinyújtva, tenyérrel lefelé tartja.
A kézfején meg fogja érezni a füstölőrudak melegét.
Ekkor megfeszíti a hasát, sárkányökölbe zárja az uj­
jait, és lecsap a deszkára, amely kettétörik. (A deszka
A szemek karmolása
86
természetesen csak hosszas gyakorlás után fog el­
törni.)
A nindzsa, amikor megfeszíti a hasát, „tüzet
gyújt". Számít a támadásra. Jobb kezébe átáramoltat­
ja a csit (Egyes nindzsák a bal kezet részesítik előny­
ben, mert úgy gondolják, az ellenfél figyelheti a jobb
kezet, megláthatja, amikor azon a esi hatására kipirul
a bőr, és ebből rájöhet, milyen ellenreakció várható.)
A nindzsa ezt követően „feltöltött" kezével ütést mér
az ellenfélre - pontosan úgy, ahogy gyakorlás köz­
ben a lebegő deszkára. Ütés közben erős kiáltást hal­
lat. Ezzel a hanggal megzavarhatja, még jobban elbi­
zonytalaníthatja az ellenfelet. A tanulóknak általá­
ban azt javasolják, hogy minden indulatukat ára­
moltassák át a kiáltásba és az ütésbe.
Magányos tűz tenyércsapás balról
Elképzelhető, hogy az előbbiekben leírt módon
nem tudjuk használni a tűz-kezet, mert például az
ellenfél már alkalmazott egy olyan rögzítést vagy fo­
gást, amelyből először ki kell szabadítanunk magun­
kat. Ha így történne, vagy ha további ütések lenné­
nek szükségesek, akkor további, a kata dan-te forma­
gyakorlatból ismert mozdulatokat kell végrehajtani.
A karmolás után a gyakorlatsorban az a mozdulat
következik, amellyel az ellenfél karját blokkoló ke­
zünket végigcsúsztatjuk a támadó kar mellett, hogy
fordított kéztőütéssel lesújtsunk a halántékára.
87
 A fülre mért ütés nagyon hatékony. A tenyér leve­
gőt nyom a fülbe; ez a levegő belülről „üti" meg az
ellenfelet, anélkül hogy a bőrön bármilyen sérülés
keletkezne. A fordított kéztőütés olyan szögben tör­
ténik, hogy szinte lehetetlen kivédeni.
Magányos tűz tenyércsapás balról
88
A fordított kéztőütéssel az arc felső részét is meg­
célozhatjuk. Az ütés ebben az esetben az itt futó há-
romosztatú ideget fogja eltalálni, aminek az lesz a
következménye, hogy az arc elzsibbad. A kézben
összegyűjtött hő átvihető az ellenfél arcára, ha meg­
feszítjük ujjainkat, és arcfogást alkalmazunk. (Ebben
az esetben az is elég, ha valamilyen módon megfog­
juk az arcbőr egy részét.)
Magányos tűz tenyércsapás jobbról
Amikor az előbb ismertetett módon végrehajtott, a
fülre mért ütés után visszahúzzuk a kezünket, fordítsuk
el a csípőnket és a vállunkat, és egy fordított kéztőütés­
sel támadjuk az ellenfél fejének bal oldalát. A célpont eb­
ben az esetben is lehet a fül vagy a háromosztatú ideg.
A nindzsák ennek a technikának a végrehajtása
során alkalmaztak egy érdekes trükköt. Kezüket jó
előre szilvaborba mártották, és a mozdulatsor meg­
kezdése előtt lángba nyúltak. Kezükön ekkor meg­
gyulladt az erős, pálinkaszerű bor. Az ellenfél meg­
hökkent a tűz láttán; nem látott mást maga előtt,
csak cikázó lángokat. A nindzsa könnyedén végre­
hajthatta a technikát. Nem csupán ütést mért ellen­
felére, de meggyújtotta annak haját, fejét, ruháját.
A nindzsák jól tűrték a hőt, mert a lángoló kéz gya­
korlatok során hozzászoktatták bőrüket a tűzhöz, és
önszuggesztióval csökkentették fájdalmukat. (Elkép­
zelték, hogy a vízen lebegő deszkára csapnak.)
89
 „A sárkány összezárja szárnyát" karrögzítés

Amikor a tűz-kéz alkalmazása után az ellenfelet

beborítják saját meggondolatlan támadásának láng­
jai, nyúljunk a bal karja alá, és ragadjuk meg a vállát
- valahogy úgy, mintha egy részeget akarnánk tal-

Magányos tűz tenyércsapás jobbról

Hatékony lehet, ha az ellenfél fejének két oldalát

egyszerre vagy majdnem egyszerre támadjuk. Ha az
egyik ütést hárítja is, a másik mindenképpen célba
talál.

„A sárkány összezárja szárnyát" karrögzítés

90
91
pon tartani. Ezután könnyedén oldalra tudjuk ve­
zetni, és le tudjuk ültetni.

Sárkányszájütés a torokra

A következő lépésben elzárjuk a levegőt, amely

az ellenfél támadásának tüzét táplálja. Üssük meg
tenyérrel a szegycsontját. Az ütés hatására ki­
préselődik a levegő a tüdejéből. Csúsztassuk ke­
zünket az álla alá, hogy mutató- és hüvelykujjunk­
kal megüthessük vagy megnyomhassuk a légcsö­
vét. Ez az ütés vagy nyomás sosem erős, a célja in­
kább az, hogy végrehajtása után megfoghassuk a
nyakat.
Hüvelyk- és mutatóujjainkkal gyakoroljunk erős
nyomást a nyaki erekre. Ha sikerül, nem jut vér a tá­
madó agyába, ezért másodpercek alatt elveszítheti
az eszméletét. Ha nem sikerül a dolog, akkor sincs
baj, mert annyit mindenképpen elérünk, hogy el­
vesszük a kedvét a további harctól.
Nem fontos elzárnunk a légcsövet, sőt nem is cél­
szerű ezt tennünk, mert fuldokló ellenfelünk ösztö­
nösen kapálózni kezd, és esetleg eltalálhat minket.
Sárkányszájütés a torokra
Sokkal jobb, ha szabad kezünkkel végrehajtunk egy
karfeszítést, s ujjainkkal elzsibbasztjuk a felkartól le­
Ha látjuk, hogy ellenfelünk elájul a nyakszorítás­
felé, a bicepsz belső oldalán futó idegeket. (Ezt neve­ tól, eresszük el. Ebben az esetben nem szenved ko­
zik a kis tűz meggyújtásának.) molyabb sérülést.
Mindeközben térdünket feszítsük lábkulcsban a
térdéhez, és billentsük ki egyensúlyából.

92
93
 A sárkány barackot lop
Hogy az ellenfélben tomboló tüzet kioltsuk, nagy
ívben lendítsük el kezünket a torkától, és tenyérrel
felfelé üssünk az ágyékába. A kéztő a szeméremcsont
a közepén lévő kis kinövéssel ütközik. Ez a csont
A sárkány barackot lop
94
közvetlenül a húgyhólyag előtt található, ezért az
ütés hatékony. Az ujjainkkal megmarkoljuk a heré­
ket, és akkora erővel szorítunk, amekkora elegendő,
hogy az ellenfelet térdre kényszerítsük. Egyszer az
ilyen típusú technikákról nyilatkozva G. Gordon Lid-
dy ezt mondta: „Ha megragadtad a tökét, tiéd a szí­
ve és a lelke."
Régen a nindzsák ezt a technikát úgy gyakorolták
be, hogy a középső (a tüzet szimbolizáló) ujjukkal a
törzs alján, középen elhelyezkedő akupunktúrás pon­
tot (tű az óceán fenekén) üssék meg. Ez a pont köz­
vetlenül a prosztata fölött helyezkedik el, és mivel
idegek tucatjai találkoznak itt, viszonylag kis erőki­
fejtéssel is óriási hatást lehet elérni.
Ezt a technikát nevezik még „a majom barackot
lop" ütésnek vagy a szív elrablásának is.
Az ütést testközelből indítjuk, kicsi az íve, ezért az
ellenfél nem láthatja kezünket.
Sárkányszárnyütés a hasi idegközpontra
Amikor az ellenfél meggörnyed saját gyűlölete
poklától, az előbbiekben leírt, az életpontjait ért üté­
sektől, állítsuk fel őt egy, a hasi idegközpontra mért
könyökütéssel. A gyomorszáj fölötti, a szegycsont
alatti pontot célozzuk. A szegycsont végén elhelyez­
kedő, háromszög alakú csontnyúlványt könyékkel
be lehet ütni a rekeszizomba. A rekeszizom fő idegét
sokk éri. Ez az az ideg, amelynek feladata a légzés
95
irányítása. Amikor ütés éri, összezavarodnak a lég­ továbbítanak annyi levegőt, hogy ne következzék be
zést irányító impulzusok, szünetel a rekeszizom mű­ komolyabb agykárosodás.)
ködése, és az ellenfélbe beszorul a levegő. Ha nem
viszünk túl nagy erőt az ütésbe, ellenfelünk megúsz-
sza komolyabb sérülés nélkül. (Az ütés helyén zúzó­
dás sem keletkezik, és a bordaközi izmok továbbra is

Sárkányszájcsapás a jáde-párnára

Sárkányszájcsapás a jáde-párnára

Csípőnket elfordítva és a jobb lábunkkal hátralépve

Sárkányszárnyütés a hasi idegközpontra az ellenfelet egy biztosabb karkulcsba foghatjuk. A fe-

96 97
je olyan magasságba kerül, hogy egy lefelé irányuló
könyökütéssel a koponyaalapra tudunk lesújtani. Ez is
olyan közeli technika, amelyet az ellenfél képtelen
észlelni és védeni. Az ütés ne legyen túl nagy (nyo­
mást is alkalmazhatunk helyette). A koponyalapra
mért ütés következtében az agy megrázkódik, belső
zúzódások és szakadások keletkezhetnek. Ha ütés he­
lyett nyomásos technikát kívánunk alkalmazni, akkor
az ellenfelet földre kell vinnünk, és könyökünket a
tarkójára szorítva sárba kell dörgölnünk az orrát.
nyökét fogjuk a vállunkhoz, és az ízületre gyakorolt
nyomással rögzítjük. A kézéllel végrehajtott rövid
vágó ütés - mintha egy kis baltával vágnánk - ele­
gendő ahhoz, hogy súlyosan megfeszítse vagy kifi­
camítsa az ízületet. A könyökön alkalmazott feszítés
elegendő fájdalmat okoz ahhoz, hogy engedelmes­
ségre vagy együttműködésre bírjuk az ellenfelet,
anélkül hogy maradandó sérülést okoznánk.

A sárkány szárnyának eltörése

Ha támadás ér minket, a következő lehetőségek

közül választhatunk:
- állhatunk egy helyben, elszenvedve az ütéseket;
- visszavághatunk, küzdhetünk, kockára téve sa­
ját és ellenfelünk testi épségét;
- elmenekülhetünk;
- lefegyverezhetjük a támadót.
A lefegyverzés történhet verbálisan, mentálisan
vagy fizikailag. A fizikai lefegyverzés egyik példája
az a módszer, amelyet a kata dan-téban favágásnak
neveznek. Ez a technika egyaránt alkalmazható láb­
ra és karra is, a csata körülményeitől és a támadó
megfékezéséhez, legyőzéséhez szükséges erőtől füg­
gően. Az alapelv az, hogy az ellenfél ízületeit üssük,
méghozzá akkor, amikor azok megfeszülnek. (Pél­
dául karfeszítés közben.) Jelen esetben az ellenfél kö- A sárkány szárnyának eltörése

98 99
 A sárkány vallanak eltörése
Túlfeszítjük a könyököt, majd megütjük a váll hát­
só részét. A karkulcsnak köszönhetően egy mérsékelt
erejű ütés is elegendő ahhoz, hogy a váll kificamodjék.
A váll nagyon sokféle módon kiugorhat a helyé­
ről. Előrefelé ugyanolyan fájdalmas, mint bármely
más irányba, de általában műtét nélkül visszahe­
lyezhető.
A sárkány elkábítása
A harmadik vágó ütést a hetedik nyaki csigolyára
visszük be. Ennek a hatása megközelítőleg ugyanaz,
mint a könyökkel a koponyaalapra végrehajtott
ütésnek. Kábító ütés, az ellenfél elveszti az eszméle­
tét. Ismét megjegyezzük: ha nem alkalmazunk na­
gyobb erőt, akkor ritkán keletkezik maradandó sérü­
lés, bár a csigolya kimozdulhat a helyéről, és meg-
nyomva a gerincvelőt időleges bénulást okozhat. Kettős sárkány-taposórúgás
(Nagyobb erőkifejtés esetén kificamítható a csigolya
és elszakítható a gerincvelő.) Engedjük el a karkulcsot, és ugorjunk az ellenfél
hátára, hogy kipréseljük tüdejéből a levegőt. Hason­
lóan, mint a hetedik nyaki csigolya támadásakor, itt
is nagy erő szükséges ahhoz, hogy a gerinc eltörjön,
vagy valamilyen belső szerv megrepedjen. Mivel
nem megölni, csak elkábítani akarjuk az ellenfelet,
ne alkalmazzunk nagy erőt! Ne felejtsük el: támadá­
sunk hatásfoka nagy, mert az ellenfél talpunk és a ta­
laj közé szorult.

Kettős sárkányökölütés a halántékra

103
 Kettős sárkányökölütés a halántékra

A korábban már ismertetett, fülre mért kettős ütést

alkalmazzuk, de most hátulról hajtjuk végre a tech­
nikát. Mindkét kezünkkel egyszerre csapunk a fülre.
A fej lángba borítását a haj megragadásával és meg­
húzásával helyettesítjük. A fejbőr nem olyan érzé­
keny, mint a test bizonyos más területei, de sok tá­
madót el lehet vezetni a hajánál fogva. Ahová a fej
megy, oda megy a test is.

A sárkány meglovagolása

A lángoló kéz ütés utánzásának második művele­

te, hogy a hajat megragadva az ellenfél fejét a föld­
höz csapjuk. A homlok földhöz ütése a koponya­
alapra mért ütéshez hasonlóan megrázza az agyat.
Ez elegendő ahhoz, hogy az ellenfél csillagokat lás­
son - vagy szikrákat, ha a tűz szimbolikájához kívá­ A sárkány meglovagolása
nunk ragaszkodni. Az ütés ne legyen erős; a célpont
a két szemöldök között és fölött lévő harmadik szem
legyen. A sárkány keresztülszáll az égen
Az ütés hatására a homlokon dudor keletkezik, az
arc elvörösödik, mintha tűzben égne, a szem becsu­ Vállát és csípőjét megragadva, hátralépve fordít­
kódik a fájdalomtól - a nindzsa láthatatlanná válik suk hátára ellenfelünket, ahhoz hasonlóan, mint
az ellenfél számára. ahogyan elsősegélynyújtáskor a hordágyra fordíta­
nánk. Álló helyzetben ezt úgy hajtjuk végre, hogy az
ellenfelet oldalra „dobjuk", mintha egy ajtót akar­
nánk kinyitni, amin keresztül elmenekülhetünk.

104 105
Vallanak és csípőjének egyidejű meghúzásával kibil­
lentjük őt egyensúlyából. Ezt a fogást a parázs meg-
kavarásának is nevezik, mert olyan, mintha meg
akarnánk nézni, hogy maradt-e még tűz az eszmé­
letlen ellenfélben.
A sárkány keresztülszáll az égen
106
Kettős sárkány-taposórúgás a mellkasra
Ismételjük meg a kettős sárkány-taposórúgást a
fekvő ellenfélre. Kiszorítjuk a levegőt a tüdejéből, sé­
rüléseket okozunk a belső szerveiben. A törzs első fe­
lének megtaposása, akár két lábbal, mint a képen is
Kettős sárkány-taposórúgás a mellkasra
107
látható, akár különálló taposórúgásokkal, valószínű­
leg súlyos sérülést okoz. Sajnos, vannak olyan szi­
tuációk (részeg, drogos vagy dühtől elvakult táma­
dók esetében), amikor kénytelenek vagyunk ilyen bru­
tális technikákhoz folyamodni.
A sárkány a földre ereszkedik
Ha térdünket vagy sípcsontunkat a földön fekvő
ellenfél légcsövére helyezzük, és kissé lefelé nyom­
ul sárkány a földre ereszkedik
108
juk - győztünk. Ebben az esetben több időre van
szükség ahhoz, hogy az ellenfél elájuljon, mint mond­
juk a nyakon alkalmazott egykezes szorításnál, de az
előző testhelyzetből ezt a fojtásformát a legköny-
nyebb végrehajtani.
Kettős sárkánykarom a fejen
Amikor az ellenfél elterülve fekszik a földön, a lán­
goló kéz ütéssel támadjuk az arcát. A technikát így
Kettős sárkánykarom a fejen
109
könnyebb végrehajtani, mint álló ellenféllel szem­
ben, mert most csupán annyi a dolgunk, hogy ka­
runkat előrenyújtva, csípőből előredőljünk. (Ha az
ellenfél áll, mélyen le kell buknunk, és a védekezés­
re felemelt kezek alatt és között betörve, a figyelmet
elterelve helyezhetjük el a két ütést.)
Kettős, fordított sárkánykarom a fejen
A lángoló kéz egyik változata a kettős, fordított
tűzkéz-ütés. Az ellenfél védelmi vonalán belül kell
Kettős, fordított sárkánykarom a fejen
110
végrehajtanunk, egyszerre két pont ellen. Keresz­
tezzük két alkarunkat a mellkas előtt védekezően,
majd nyújtsuk előre mindkét karunkat, miközben a
csuklók keresztezve maradnak, és így egyszerre üs­
sük meg az ellenfél fejének mindkét oldalát. Kis gya­
korlással megtanulhatjuk, hogyan tágíthatjuk a nyí­
lást a két kéz között, és hogyan mérhetünk erős ütést
a fülre.
 Sárkánytenyérü tés

Kéztőütéssel vagy tűzkéz-ütéssel támadjuk az el­

lenfél orrát, amely rendkívül érzékeny pontnak szá­
mít. Az orr eltalálása után az ellenfél erős fájdalmat
érez, a szeme könnyezni kezd. Kisebb erejű ütés ál­
talában nem elegendő az orrcsont eltöréséhez, vi­
szont az orrvérzés már ilyenkor is bekövetkezhet.
(Az orrban lévő erek igen sérülékenyek.) A vérző or­
rú ellenfél általában letesz arról, hogy folytassa a
megkezdett támadást.

Keresztező lépés

Átlépünk a test felett a keresztező lépéssel, kitérve

az ellenfél elől. A kata dan-téban ez a lépés a „tánc"
végét jelzi.
A nindzsáknak meg kell ismerniük a testen lévő
akupunktúrás pontokat, amelyeket harc közben tá­
madni érdemes. Ilyen pont például a jobb oldali alsó
borda alatti rész, amely az ott elhelyezkedő máj vész­
pontja. (A kínai gyógyászatban úgy tartják, hogy ami­
kor az ilyen vészpontok érzékennyé válnak, akkor a
hozzájuk tartozó szerv működése rendellenes. A harc­
művészetekben azért fontos a vészpontok ismerete,
mert az ezekre mért ütésekkel vagy rúgásokkal a
nindzsa sérülést idézhet elő ellenfele különböző szer­
veiben. Az ilyen technikák végrehajtását követően
külsérelmi nyomok nem mutatkoznak az ellenfélen,
Keresztező lépés
viszont az érintett szervek megrepedhetnek, és belső
vérzés következhet be.) A májvészpont támadásának
hatékonyságát az ökölvívók is ismerik, csakúgy, mint
a bal oldali legalsó borda alatt található lép-vészpont
érzékenységét. A nindzsák mind a tizenkét szerv
vészpontjának helyét ismerik.
A vészpontok ismerete, valamint a támadó agyá­
ban lejátszódó folyamatok megértése teszi képessé a
nindzsát arra, hogy eredményesen vegye fel a harcot,

112 113
hogy hatékonyan megvédje magát. Ha elég erős az
akaratereje, ha rengeteg tanulással és gyakorlással fej­
leszti a mozgását, erősíti magabiztosságát, tűzzel tud­
ja fogadni a tüzet, vagyis ahelyett hogy porrá égne a
támadó gyűlöletének poklában, ő lesz az, aki éget,
perzsel és megsemmisít. (A megsemmisítést, mint
ahogy eddig is láttuk, nem szó szerint kell érteni; a ta­
pasztalt és bölcs nindzsa megelégszik azzal, hogy csu­
pán akkora erőt vigyen a mozdulataiba, amekkora fel­
tétlenül szükséges. A nindzsa nem akarja megölni az
ellenfelét, csupán annyit kíván elérni, hogy kiszaba­
duljon a veszélyes szituációból.)
A LÉLEGZET MINT FEGYVER
John Gilbey könyvében, A világ titkos harcművésze­
teiben elmesél egy történetet egy harcművészről, aki
titkos fegyverével, a szájszagával is képes volt kiütni
ellenfeleit. Mint írja, ez a mester rájött, hogy a fizikai
konfrontáció nem neki való, ezért kitalált egy ravasz
fogást: a gyomrából felböfögött bűzzel védekezett.
Az erős szagok megterhelik az agyat, az orr fölött el­
helyezkedő szaglólebenyeket, amelyek gyakorlatilag
védtelenek az ilyen támadásokkal szemben. Gilbey
megkérte az említett mestert, mutassa be neki a trük­
köt. A mester böffentett, Gilbey pedig elvesztette az
eszméletét.
A bűztámadás sokban hasonlít az arcot célzó ütés­
hez, azzal a különbséggel, hogy ez közvetlenül az
114
idegrendszerre és az agyra fejti ki hatását, így gya­
korlatilag védhetetlen.
A kínai gyógyászatban fontosnak tartják a böfö-
gést; úgy vélik, csak ezzel a módszerrel lehet eltá­
volítani a gyomorból az ott összegyűlt, ártalmas gá­
zokat. Mivel a gyomor jin, vagyis üreges szerv, felfúj­
ható. Vegyünk mély lélegzetet, és közben nyeljünk -
vagy fordítva: nyelés közben lélegezzünk be. A gyo­
mor záróizma, amely megakadályozza, hogy emész­
tés közben a gyomortartalom (a táplálék és a keletke­
ző többféle gáz) visszaáramolják, ilyenkor szétnyílik.
(Ha valakinek sehogy sem sikerül a szándékos böfö-
gés, igyon szénsavas üdítőitalt, és a has enyhe meg­
feszítésével, szabályozva adja ki magából a felesleges
gázokat.)
A bűz harci célokra történő alkalmazása nem is­
meretlen dolog. A gladiátorok például napokig nem
fürödtek a viadalok előtt, hogy a közelharcot még
kellemetlenebbé tegyék ellenfeleik számára. Vissza­
taszító szagú olajok felkenésével és fokhagyma fo­
gyasztásával elérhető, hogy az ellenfél rosszul érez­
ze magát, undorodjék tőlünk, vagyis: összezavarod­
jék és elbizonytalanodjék.
CSENDES KIAI
A karatéban a kiai eredménye, hogy a has megfe­
szül, és a dinamikus megfeszülés hatására a levegő
nagy része kiszorul a tüdőből. Ha megtanuljuk, ho-
115
gyan lökjünk ki a hasból egy „levegőgolyót", akkor
még az egészen távol lévő gyertyákat is elolthatjuk.
Álljunk lovaglóállásban, arccal a gyertya felé, kar­
távolságnyira attól, nyitott szájjal. Lélegezzünk be
mélyen. Hasunkat hirtelen húzzuk össze, és lövell­
jünk csi't a lángra. Közben ne adjunk ki hangot. Ha a 4
levegő kiáramoltatása közben sikerül megnyitnunk
a gyomor záróizmát, nem levegő, hanem fegyver­
nek minősíthető, bűzös gáztömeg jut ki a szánkból. A LEVEGŐ KÖNYVE
„Az elme kardja"

A láthatatlan ököl célja az emberi elme elködösítése,

vagyis az, hogy a nindzsa elbizonytalanítsa, cseleke­
deteinek és terveinek átgondolására kényszerítse az
ellenfelét, anélkül hogy komolyabb fizikai erőt vagy
fegyvereket alkalmazna.
A cél elérése érdekében a nindzsa valamennyi
elemet megvizsgálja, így a levegőt is. Az égi sár­
kány technikák tartalmazzák a többi harcművé­
szet számára sem ismeretlen ugró és repülő rúgá­
sokat, a repülő sárkány szárnycsapásait utánzó
körkörös ökölmozdulatokat, valamint a mérgező
leheletet, amelyet szintén ebben a fejezetben mu­
tatunk be.
A levegő szimbólumként az elmét képviseli, ezért
ide tartoznak még az elmekapu technikák. (Ezek: a
pszichológia gyakorlati alkalmazása, a hipnotizálás
és az illúziókeltés.) Az egyik gyakorlatsor a szél meg-

117
lovaglása néven ismeretes, és a telepatikus képessé­
gek fejlesztésére szolgál.
A TRANSZ
Ezt a technikát a pszichikai hatásokra fogékony
embereken tudjuk legjobban gyakorolni. Válasszunk
ki egy önként jelentkezőt. Üljünk csendben egy per­
cig, hogy megteremtsük az ellazult állapotot. Amikor
az alanyon látszik, hogy ellazult, transszerű állapotba
került, egyszerűen közöljük vele, hogy egy bizonyos
szó elhangzását követően nem fog látni minket. Vár­
junk egy kicsit. Az alany pislogni fog néhányat, és
visszatér a transzból. Ezután mondjuk ki a szót, és
lépjünk ki a látóteréből. Ekkor már nincs transzban,
mégsem fog látni bennünket - olyan érzése támad,
mintha a szeme láttára váltunk volna semmivé.
A mutatvány kulcsa az, hogy az alany, mielőtt
közöljük vele utasításunkat (vagyis megmondjuk
neki a „varázsszót", amelynek hallatára „megvakul"),
transszerű állapotban legyen, a teste és a szelleme
ernyedjen el. Ügyeljünk arra, hogy az utasítás, ame­
lyet közlünk vele, ne legyen több kilenc szónál.
Az alany később valószínűleg azt fogja mondani,
hogy végig követte az eseményeket, és a nindzsa va­
lóban eltűnt előle. A közönség természetesen tudni
fogja az igazat.
Vajon mi készteti rá az alanyt, hogy letérjen arról
a mentális ösvényről, amelyen korábban haladt, és
118
teljesítse a nindzsa utasítását? Talán az, hogy úgy
hiszi, a mester valamilyen titkos hatalommal bír;
ezért szívesen belemegy a játékba, mert azt reméli,
menet közben ő is megismerheti a rejtélyt. A transz­
ba esésben tehát jelentős szerepe van az alany ön-
szuggesztiójának és hitének. Amikor pedig már er­
nyedt állapotban van, szinte mindenre rá lehet
venni.
Az is lehetséges, hogy a folyamatnak és a jelenség­
nek egészen más a magyarázata, de ennek a nindzsa
szempontjából nincs különösebb jelentősége. Ha lé­
tezik olyan technika, amely hatékonynak bizonyul,
akkor azt meg kell tanulni, és szükség esetének be
kell vetni. Azokban a helyzetekben, amikor a testi
épségünk, esetleg az életünk kerül veszélybe, nem
válogathatunk az eszközök között, nem kutathatjuk
a miérteket és a hogyanokat - meg kell tennünk azt,
amiről tudjuk, hogy segítségünkre lehet a bajból
való kijutásban.
A HIPNÓZIS
Mind a fizikai, mind a mentális technikák elsajátí­
tásához rengeteg türelemre, eltökéltségre és gyakor­
lásra van szükség.
Az egyik mentális eszköz a hipnotizálás.
119
 Transz előidézése (A)
Az alany és a nindzsa egymással szemben helyez­
kednek el, mindketten meditációs térdelőpózt vesz­
nek fel. A nindzsa mereven az alany szemébe néz.
Ezzel arra készteti, hogy néhányszor mély lélegzetet
vegyen; ennek hatására az alany ellazul. A nindzsa
ekkor lágy, halk, hipnotikus hangon beszélni kezd.
Nem foglalkozik a külső, zavaró tényezőkkel - ezzel
arra készteti a vele szemben térdelő embert, hogy ő
se vegyen tudomást a külvilágról.
Transz előidézése (A)
A nindzsa erősen az ellazulásra, az alvásra gondol.
Közben beszél, olyan hangokat és szótagokat hang­
súlyoz, amelyek hangzásuk révén nyugalmat sugá­
roznak magukból. (Például olyan szavakat mond,
amelyekben benne van az om - nyugalom - szó, vagy
olyan pisszegő, sziszegő hangokat hallat, mint az
120
anyák, amikor gyermeküket altatják.) A megfelelő
hangok alkalmasak a félelem eloszlatására. A nin­
dzsa az alannyal egyszerre lélegzik, majd fokozato­
san lassabban, mélyebben szívja be a levegőt. Ezzel
arra kényszeríti a vele szemben térdelő embert, hogy
hasonlóképpen cselekedjék. Közben mintegy kisu­
gározza az elméjéből az ellazultsággal és az alvással
kapcsolatos gondolatokat.
Transz előidézése (B)
A nindzsa egy egyszerű mozdulattal utasítja az
alanyt, hogy hunyja le a szemét. A mozdulat lefelé
irányuló legyen, a kéz közvetlenül az alany arca
előtt mozogjon. Az alany ebben az esetben önkénte­
lenül be fogja hunyni a szemét - azután már nem is
nyitja ki, amíg a nindzsa nem akarja.
Transz előidézése (B)
121
 Az alany transzállapotba került. Bízik a nindzsá-
ban, hiszi, hogy nem fog ártani neki, nem zavarja meg
semmivel. Lehunyt szemmel térdel. A nindzsa ekkor
azt csinálhat vele, amit akar: nem hall, nem észleli a
külvilágból érkező jeleket. Rálépett arra az útra,
amelyen csakis a nindzsa irányításával haladhat.
Transz előidézése (C)
A nindzsa ezután elvégez egy egyszerű ellenőrző
gyakorlatot, hogy meggyőződjék arról, az alany
hipnózisban van. Az alany kétkedés és ellenszegü­
lés nélkül végrehajtja a parancsait. A nindzsa utasít­
hatja a hatalmába került embert, hogy tegye tűzbe a
kezét.
A szuggesztiós kapcsolat létrejött; az alany min­
dent meg fog tenni, amire a nindzsa utasítja. Vigyá-
Transz előidézése (C)
122
zat! Ez a különös kapcsolat a bizalmon alapszik - az
alany hiszi, sőt tudja, hogy a mester nem fog ártani
neki -, a bizalom pedig olyasvalami, amivel soha,
semmilyen körülmények között nem szabad visz-
szaélni. A nindzsa még ebben a helyzetben se térjen
le a helyes útról, máskülönben tragikus következmé­
nyekkel kell számolnia.
A nindzsa ellenőrzi, milyen szintű az alany enge­
delmessége. Utasítja, hogy emelje fel a kezét, azután
eressze le. Közben elmondja neki, hogy könnyű, na­
gyon könnyű a karja, szinte lebeg a levegőben. Az
alany kezének és karjának mozgásából meg lehet ál­
lapítani, milyen erős a szuggesztiós kapocs. Ha a kí­
sérlet az első néhány alkalommal sikertelen, tovább
kell erősíteni a kapcsolatot, vagyis halk, de határo­
zott hangon addig kell beszélni az alanyhoz, míg az
fenntartás nélkül mindent elhisz, amit hall. Ha sike­
rül a gyakorlat, a nindzsa dicsérje meg partnerét,
esetleg jutalmazza meg erőfeszítéseiért.
Ezután a nindzsa közli az alannyal, mit vár el tőle
a transzállapot befejezése után.
Amikor ez is megtörtént, a nindzsa arra utasítja az
alanyt, hogy felejtsen el mindent, ami kapcsolatban
áll a hipnózissal - egészen addig, amíg utasítást nem
kap az emlékek felidézésére. Ezután háromig szá­
mol, esetleg tapsol egyet, és magához téríti az alanyt.
A transz megszakítása után kérdéseket tesz fel,
hogy meggyőződjék arról, az illető valóban végre
fogja hajtani a hipnózis során kapott utasításokat.
Arról is meg kell bizonyosodnia, hogy az alany való-
123
ban elfelejtette-e a hipnózissal kapcsolatos élmé­
nyeit. Miután mindez megtörtént, megköszöni az
együttműködést, és közli, hogy véget ért a kísérlet.
Mindketten felállnak.

AZ UTASÍTÁS

Ha valaki öt percig elernyedt testtel ül, majd hirte­

len feláll, kissé megszédül. (A szívnek fel kell gyor­
sulnia, hogy a vér feljusson a fejbe.) Ez a szédülés
majdnem minden esetben a látás elhomályosulásá-
val jár együtt; az ember néhány pillanatig képtelen a
tájékozódásra.
Amikor az alany a felállást követő bizonytalan
állapotban van, a nindzsa adjon neki utasításokat.
Az alany ezeket is ellenkezés nélkül végre fogja haj­
tani, de mivel a hipnotikus kapocs egyre gyengül,
az idő múlásával engedelmessége fokozatosan
csökken.
Kilépés a látótérből (A)
A nindzsa kiad egy vizuális parancsot (ugyanazt a
kézmozdulatot végzi, amellyel a hipnotikus kapcso­
lat során előidézte a szem lehunyását). Elhúzza a ke­
zét az alany arca előtt, ezzel pislogásra, a szem lehu-
nyására készteti. Amikor az alany lehunyta a szemét,
a nindzsa villámgyorsan kilép a látóteréből.
Kilépés a látótérből (A)
A korábban már ismertetett szemlezáró mozdula­
tokkal ellentétben ezt nagyobb távolságból is lehet al­
kalmazni, mivel a korábban már hipnotizált alany em­
lékezni fog arra, mit kell tennie akkor, amikor ezt látja.
A nindzsa kiadhat egy rövid, lehetőleg egyszavas
parancsot is, amellyel visszajuttatja az alanyt a
transszerű állapotba. Ez a parancs lehet értelmes szó,
de lehet valamilyen zagyvaság is - a lényeg az, hogy
ugyanaz legyen, amit korábban a nindzsa belehip­
notizált az alanyba, aki tudja, hogy a „varázsszó" el­
hangzását követően mit kell tennie.
Kilépés a látótérből (B)
Az alany tekintete üvegessé válik - ez jelzi, hogy
transszerű állapotba került. Előfordulhat, hogy meg-

124 125
szédül, elveszti egyensúlyérzékét. A nindzsa ekkor
kiad egy ellenőrző parancsot, majd kilép az alany lá­
tóteréből, és közben visszahozza őt a valóságba.
Kilépés a látótérből (C)
A hipnotikus szuggesztiónak engedelmeskedő
alany a nindzsa titkos utasításainak megfelelően
teljesen visszanyeri öntudatát, körülnéz, a nindzsát
keresi, aki - úgy látszik - hirtelen eltűnt. Egészen
addig nem fogja újra látni a nindzsát, amíg az úgy
nem dönt, hogy visszatér, esetleg újabb utasítást
ad.
Befejezésül hajoljunk meg az alany előtt, köszöne­
tünket fejezve ki az együttműködéséért.
Ismét közelebb kerültünk ahhoz, hogy képesek le­
gyünk ködöt bocsátani az emberek elméjére.
126
Kilépés a látótérből (C)
AZ ÖNKÉNT JELENTKEZŐK
A varázslók és hipnotizőrök nagy előszeretettel
tesznek mágikus kézmozdulatokat az alany teste fö­
lött és körül. E mozdulatok többsége csak a közön­
ség megtévesztésére jó. A hipnotizőrök vizuális pa­
rancsokat és utasításokat is alkalmaznak, míg a hittel
gyógyítók úgy vélik, hogy a testet finom mágneses
mező veszi körül, és ezt a mezőt gyógyító energiával
feltöltött tenyerükkel és ujjaikkal befolyásolni tud­
ják. A későbbiekben még szólunk erről a mezőről.
A színpadi hipnózis esetében a misztikus művé­
szetek mestere kiválaszt egy csapat önként jelentke­
zőt a közönség soraiból. Ezeknek az embereknek a
többsége extrovertált személyiség, olyanok, akik
imádnak a figyelem középpontjába kerülni, akik sze­
retik a tapsot, a sikert. Félénk emberek nem vállal-
127
koznak önként, őket csak ritkán lehet felcsalogatni a
színpadra.
A színpad a varázsló birodalma, az átlagos szín­
házjáró kényelmetlenül érzi ott magát. Az átlagem­
ber hiszi - vagy hinni akarja -, hogy a mágus titkos
erők ismerője és birtokosa; ő az a személy, aki az
adott helyzetben dominánsnak számít. És ez való­
ban így van.
A mágus az, aki kedve szerint választhat az ön­
ként jelentkezők közül. Azt, hogy kit hívjon fel a
színpadra, ki lesz majd megfelelő alany a számára,
nagyon egyszerűen eldöntheti. Eleve azok közül vá­
laszt, akiken látja, hogy érdeklődve figyelik őt, a
ténykedését. Az ilyen emberek nyitottabbak, és haj­
lamosabbak hinni a varázslatokban. A színpadra hí­
vott alanyok közül azután már csak azokat kell ki­
szűrni, akiken látszik, hogy szántszándékkal dacol­
ni akarnak az ő akaratával, versenyre akarnak kelni
vele, esetleg le akarják leplezni a trükkjeit. Őket
visszaküldi a helyükre. Aki a színpadon maradt,
minden esetben engedelmes statisztaként fog visel­
kedni.
A mágus a mutatvány elején közli, hogy senkinek
sem fog sérülést okozni, senkit sem fog megszégye-
níteni - abban az esetben, ha együttműködik vele.
Ezt mindenki elfogadja. A mágus ezt követően rábír­
ja alanyait, hogy ostobán táncoljanak, ugráljanak,
reagáljanak az elképzelt hidegre vagy melegre, utá­
nozzanak bizonyos személyeket stb. A rábírás so­
rán egyszerű módszereket alkalmaz: elhúzza kezét a
128
már megpuhított lelkű és fogékony alany előtt, fá­
radtságot, álmosságot szuggerál neki, halkan, mono­
ton hangon beszél, visszafelé számol, vagyis össze­
hangolja magát az alannyal.
A közönség eközben szintén ellazul, hiszen - elmé­
letileg - mindenki együtt érez a kiválasztott személy-
lyel, aki közülük való, akit az ő csoportjukból emelt ki
a „nagy ember". A teremben mindenki fogékonnyá
válik arra, hogy elhiggye, amit a színpadon lát.
Ha a mutatvány után megkérdeznénk az önként
vállalkozókat, majdnem mindegyikük az állítaná,
hogy tényleg ellazult, de nem érezte, hogy bármifé­
le bűvölet hatása alatt állt volna. Azt, hogy mi az
igazság, képtelenség megállapítani, de nem is ez a lé­
nyeg. Az adott szituációban az a legfontosabb, hogy
közösen jól szórakozzanak.
A mágusok sok esetben ujjcsettintéssel térítik ma­
gukhoz az önként jelentkezőket. Ha csukva a sze­
mük, a hangra kinyitják; ha nyitva a szemük, akkor
pislogni kezdenek, mintha éppen akkor ébrednének.
CSETTINTÉSES VÉDELEM
A nindzsa ezt a technikát úgy alkalmazza önvéde­
lemre, hogy az ellenfél vagy a támadó arcába cset­
tint, s így pislantásra kényszeríti. A szem idegvégző­
dései a legérzékenyebbek; az idegrendszer jelentős
része a fej és a szem védelmére irányuló válaszreak­
ciókért felelős.
129
 Ujjcseüintés (A)

A támadó egy fenyegető és parancsoló kézmoz­

dulatot tesz, egy vagy két ujjal a nindzsa szeme
felé bök. (A bokszolok a ringben néha a kesztyű­
j ü k hüvelykujjával homályosítják el ellenfelük lá­
tását.)

Ujjcsettintés (B)

Ujjcsettintés (C)

Csettintsünk az ujjunkkal olyan közel az ellenfél

orrához, amennyire csak lehet! Mint a függőleges
ütésnél, a lényeg itt is az, hogy a lehető legközelebb
Ujjcsettintés (A)

Ujjcsettintés (B)

Tereljük el a támadó kezét! Ne üssük el, mert az

csak fokozhatja az ellenállást; egyszerűen lendítsük
meg a kezünket. Az ujjaink legyenek készenléti hely­
zetben, egészen addig, amíg el nem érjük az ellenfél
látóvonalát, körülbelül az orra szintjénél. Ezt váll-
blokknak hívják.
Ujjcsettintés (C)

130 131
kerüljünk a támadóhoz, de ne tűnjünk fenyege­
tőnek. Egészen eddig ütőtávolságon kívül helyez­
kedtünk el. Amikor közelítünk, alkalmunk nyílik a
támadásra, de ellenfelünk is könnyebben elérhet
minket.
Ujjcsettintés (D)
Azonnal fordítsuk lefelé a tenyerünket, és bök­
jünk a mutató- és a középső ujjunkkal a támadó sze­
mébe, hogy megvakítsuk a „két sárkány keresi a
gyöngyöt" technikával, amelyet ujjbökés néven is is­
mernek. Ne legyen merev az ujjunk! Egyrészt szük­
ségtelen, másrészt sérülést okozhat mind az alkal­
mazójának, mind az ellenfélnek.
Ha a támadó nem pislantott a csettintés hatásá­
ra, akkor egy célt tévesztett ütéssel ezt előidézhet-
Ujjcsettintés (D)
132
jük. Egy könnyebb ütés megnedvesítheti a sze­
met, és ideiglenes fájdalmat okozhat. Ha merev
ujjal bökünk, komoly kárt tehetünk a szemben.
Ha még agresszívebb technikát alkalmazunk, és
döfünk, akkor kifordíthatjuk a helyéről a szem­
golyót.
A szem megérintése után azonnal húzzuk visz-
sza a kezünket. Ahhoz, hogy ezzel a technikával
elérjük a célunkat, gyakoroljuk az ellenfél látóte­
réből való kikerülést. Csak akkor nézzünk vissza,
és akkor ellenőrizzük, milyen sérülést okoztunk
ellenfelünknek, amikor már ütőtávolságon kívül
vagyunk.
SZEMBE CSAPÁS
Ennek a technikának alapja ugyanez az önkénte­
len pislantás.
Ezzel a technikával az amerikaiak (és utánuk a vi­
lág) először a Longstreet című sorozatban találkozhat­
tak. Több részben is a híres harcművész, Bruce Lee
volt a sztárvendég. Ót mint a kung-fu szakértőjét
mutatták be, akihez azért fordult Longstreet, hogy
önvédelmet tanuljon, miután egy dokkmunkás
megverte. Longstreet urat, a New Orleans-i ügyészt
egy bomba megvakította, de ő tovább folytatta a
rosszak jó útra térítését és a gonosztevők megbünte­
tését. Lee különböző technikákat mutatott be neki,
dobásokat, földreviteleket, térd- és könyökütéseket,
133
amelyeket annyit gyakoroltak és finomítgattak,
amennyi egy hatvanperces adásba belefért. Termé­
szetesen a technikákat úgy alakították át, hogy egy
vak ember is alkalmazhassa azokat. Egyetlen olyan
technika volt, amelyet nem használt: a szembe csa­
pás. Nem akarta veszélyeztetni ellenfelei látását,
mert már elvesztette a sajátját. Végül mégis rákény­
szerült a dologra. A kikötőben ismét összetalálkozott
régi ellenfelével, és néhány elhibázott mozdulat
után arra kényszerült, hogy mégis bevesse az általa
gyűlölt technikát. Nyert. Szembe csapás (A)
Mi ebből a tanulság? Előfordulhat, hogy olyan
helyzetbe kerülünk, amelyben olyan módszerhez
kell folyamodnunk, amelynek alkalmazásától egyéb­ Szembe csapás (B)
ként tartózkodunk vagy viszolygunk. Ezért nem
árt, ha mindent megtanulunk, mindent begyakor- Amikor az ellenfél üt, térítsük el a karját előretol­
lunk. Megeshet, hogy a testi épségünk vagy eset­ va, és engedjük, hogy lesújtson az elöl lévő vállunk­
leg az életünk múlik azon, hogy elég elszántak va­ ra, így olyan helyzetbe kerülünk, hogy az elöl lévő
gyunk-e.

Szembe csapás (A)

Álljunk rejtett kéz pózba, vállunkat fordítsuk a

támadó felé - így kisebb célpontot kínálunk fel
neki. Bal tenyerünk a jobb öklünket takarja; te­
gyünk úgy, mintha jobbunkban valamilyen fegy­
ver lenne.

Szembe csapás (B)

134 135
kezünkkel üthetünk. Lendítsük ki és körbe a bal ke­
zünket, mintha a tűz-kezet alkalmaznánk. A koráb­
ban már bemutatott példában a támadó a bal kezé­
vel ütött, most azonban a jobbját használja. Az álta­
lunk alkalmazott technika látszólag ugyanaz, a kü­
lönbség mindössze annyi, hogy az ütés a támadó
védelmi vonalán belül történik, így blokkolja a lefe­
lé irányuló támadást. Csuklónk a kaszumi techniká­
nak megfelelően be van hajlítva, az ujjak elrejtve
(visszahajlítva), ún. csirkenyakökölben. Az ököl há­
tulsó részével ütünk.
Szembe csapás (C)
Hirtelen állítsuk meg a bal kéz ívét, és csapjuk az
ujjhegyek hátsó részét oldalról a támadó szemébe,
így sokkal kevésbé valószínű, hogy sérülést okozunk
Szembe csapás (C)
136
neki, viszont biztos, hogy pislogásra kényszerítjük.
Ezt a technikát használhatjuk, amikor próbaképpen
akarunk támadni, vagy el szeretnénk tűnni. A moz­
dulatsort követheti egy meglepő főnixszemököl
technika.
A szembe csapást az ujjak hirtelen gyorsulása
miatt nehéz blokkolni vagy eltéríteni. A kar mozgá­
sa áttevődik a kézfejre, amely úgy fog csapódni,
mint az ostor vége. Mivel kis távolságból indítjuk,
kezünk nem látható.
Hagyjuk, hogy gyorsan visszapattanjon a kezünk,
és az ellenfél ütőtávolságán kívülre kerüljön. Készül­
jünk fel arra, hogy szükség esetén ismét kilendítsük,
vagy valamilyen komolyabb támadást tudjunk in­
dítani.
A mozdulatsor a karatéból ismert fordított ököl
technikára emlékeztet, amelynél a támadó felület
az ujjak első két ízülete. A mozdulat sebessége miatt
a technika megtévesztő, ezért például már a profi
bokszban sem engedélyezett. (Annak idején Mu-
hammad Ali sokszor alkalmazta. Nem csupán azt ér­
te el vele, hogy megtévesztette az ellenfelét, de fel is
bőszítette, vagyis óvatlanabbá tette.)
A GYERTYA ELOLTÁSA CSAPÁSSAL
A fentiekben ismertetett technika alkalmazásával
sokkal könnyebben fog menni a gyertya lángjának
eloltása.
137
 A gyertya eloltása (A)
Álljunk rejtett kéz állásba, a vállunkat fordítsuk a
gyertya felé. A csuklónkat lazítsuk el, és hagyjuk,
hogy a bal kezünk lazán eltávolodjék a jobb öklünk­
től. Feszítsük meg a hasunkat.
A gyertya eloltása (A)
A gyertya eloltása (B)
A csuklónk hátsó részével célozzuk meg a lángot,
és csapjunk felé. Kezünk, ha ökölben van, 10-15 cen­
timéterrel rövidebb, mint ha nyújtva lennének az
ujjaink. Amennyiben a csuklónkat lefelé hajlítjuk,
akkor „kardunk" már 20-25 centiméterrel rövidebb,
mint akkor, amikor megfeszítjük a csuklónkat, és ki­
nyújtjuk az ujjainkat. Ennek figyelembevételével
mérjük fel a célpont (a gyertyaláng) távolságát, és
138
határozzuk meg, hogy milyen sebességgel fogjuk
mozgatni a kezünket.
A gyertya eloltása (B)
A gyertya eloltása (C)
Csapjunk ki ujjainkkal a láng felé, és egy gyors,
legyintő mozdulattal oltsuk el. Amikor kinyújtjuk a
kezünket, a könyökünk nem egyenesedik ki telje­
sen. Ujjaink hátulsó (köröm felőli) részével megsu­
hinthatjuk a gyertyát - vagy ellenfelünk halántékát,
fülét. Ha ez sikerül, biztosak lehetünk abban, hogy
akkor is meg tudjuk majd ütni az orrát, ha gyakor­
lott a hárításokban, az ütések eltérítésében. E tech­
nika kulcsa az, hogy a legtöbb ember lehajol vagy
blokkol, amikor érzi, hogy valami közeledik az arca
felé.
Végül rántsuk vissza a kezünket.
139
 amikor lefogták őket, és le akarták tépni maszkjukat,
hogy felfedjék arcukat. Ha a lövedékeik célba talál­
tak, még arra is lehetőségük nyílt, hogy megszökje­
nek, vagy egyszerűen eltűnjenek.

A KIÁLTÁS

Ha érezzük, hogy támadás fog érni bennünket,

okosan tesszük, ha megpróbálunk lelkileg az ellenfél
fölé kerülni.
A gyertya eloltása (C)

A haraki, a leieküvöltés
FÚVÓCSÖVEK

A nindzsának fel kell készülnie arra, hogy táma­

Néhány nindzsa rövid fúvócsövet használ, amely-
dás éri. Levegőt továbbít a tan tienbe, és megfeszíti a
lyel pici nyilakat lő az ellenfelére, annak szemébe.
hasát. Ezután parancsoló hangon rákiált az ellenfél-
Sokan a tűköpést kedvelik, amelynek során a nyel­
vet úgy hajlítják meg, hogy a közepén kis csatorna
keletkezzék. A kilövésre szánt tűt ebben a vájatban
helyezik el. A vassulyomköpés a könnyebb módsze­
rek közé tartozik, mivel a lövedékek viszonylag
nagyok. Vigyázat! A gyakorlatlan nindzsa könnyen
saját fegyverei áldozatává válhat! Elég, ha csupán
egyetlen pillanatra megfeledkezünk arról, mit tar­
tunk a szánkban. Belegondolni is rossz, mi történik
akkor, ha az ember lenyel egy-két tűt vagy hegyes,
háromágú fémdarabot...
A nindzsák a régi Japánban általában akkor alkal­
mazták a lövedékköpéses technikák valamelyikét, Haraki

141
140
re, hogy megállítsa, vagy - éppen ellenkezőleg - moz­
gásra késztesse. Közben, ha az ellenfél közel áll hoz­
zá, erőteljesen az arcába fúj.
A kiai alkalmazásakor a legtöbb iskola szerint a
„Ha!" szót kell kiáltani. (Ez a szív hangja.) A haraki
alkalmazásakor nem hallható értelmes szó, itt pusz­ 5
tán a hanghullámokkal kell elérnünk a kívánt hatást.
(A hatás fokozható, ha a levegőn kívül bűzfelhőt is
küldünk ellenfelünkre.)
Ha sikeres volt a kiáltás, az ellenfél meghátrál,
A FA KÖNYVE
méghozzá anélkül, hogy akár egyetlen ujjal is hoz­ „Hatalom az elfelhősödött
záértünk volna.
elméjű emberek felett"

Eddig négyet írtunk le az öt elem közül: a földet, a

vizet, a tüzet és a levegőt. Az elemek bemutatása
ebben a sorrendben történik, mert így helyezked­
nek el a kézen az ezeket szimbolizáló ujjak. A kudzsi-
kiríben, a nindzsák meditációs ujjösszefűzési gya­
korlatában az első az ujjak hegyének összeérintése.
Ezzel összekapcsoljuk a fizikai csatornákat és az aku-
punktúrás meridiánokat a jó egészség és a hosszú
élet eléréséhez. A kisujj a földet szimbolizálja, a
gyűrűsujj a vizet, a középső ujj a tüzet, a mutatóujj
a levegőt; az ujjak ebben a sorrendben egyesülnek.
A hüvelykujjak a fa elemhez kapcsolt meridiánokat
és csatornákat képviselik és kapcsolják össze; eze­
ket utolsóként érintjük egymáshoz. Ezután a tenye­
reket nyomjuk össze, hogy a sárkány- és a tigrisüre-

143
get összekapcsoljuk, és létrehozzuk az imádkozó
kéz mudrát.
Az öt elemből kettő, a föld és a tűz a kínai iskolák
szerint hatásukat és természetüket tekintve lineári­
sak. A föld szilárd, akár a hegy, és nem mozdítható
vagy szakítható el gyökereitől, a tűz előrehaladó,
pusztító erő, amelyet a levegő (az akarat) hajt, és a
vágy, vagyis a fa táplál. Az öt elem törvényének ez az
elve képezi a katonai stratégiák és a kínai holisztikus
orvoslás alapját.
Ha a kategorizálásban tovább követjük a kínai
mintát, az ellentétek párba állításából az következik,
hogy a másik két elem, a víz és a levegő, természetét
tekintve körkörös. Ez tisztán látható, ha megfigyel­
jük a víz folyását az akadályok körül, vagy azt, ahogy
a szél a nyitott térségeken átfúj. Mind a kettő a legki­
sebb ellenállás irányába halad, a föld és a tűz viszont
a legnagyobb ellenállás felé tart; az egyik pár vissza­
utasítja a változást és mozgást, a másik mozog, és
mindent megváltoztat, ami az útjába kerül.
Az ezek között az erők közötti egyensúlyt a spirál
szimbolizálja, vagyis az egyenes tengely mentén le­
zajló körkörös mozgás. Azok, akik ezeket az alapel­
veket először megfigyelték, az ilyen típusú mozgást
a fához kapcsolták. A fa felfelé nő, ágai és levelei
mindig az ég irányába emelkednek, gyökerei viszont
lefelé nyúlnak. Ennek a két ellentétes iránynak a ta­
lálkozási pontja a föld felszíne - csakúgy, mint a
szintén spirálisan mozgó forgószél esetében. A fa év­
gyűrűi azt mutatják, hogy fejlődése körkörös. Tehát
144
egyszerre zajlik le a felfelé és lefelé irányuló, vala­
mint a körkörös mozgás, e kettő együtt pedig azonos
a spirális elmozdulással. A modern tudomány ugyan­
ezt a jelenséget figyelte meg az élőlények elektro­
mágneses tulajdonságaiban.
Azok, akik keresik és követik a csendes utat, felis­
merik, hogy a tűz - az indulat - önmagában kevés.
Az embernek fel kell fedeznie önmagában a vizet,
vagyis az empátiát, meg kell értenie, hogy egy bizo­
nyos személy miért vált olyan kiegyensúlyozatlan­
ná, hogy fizikai erőszak alkalmazásához folyamodik.
A megértéshez szükség van a levegőre, vagyis az el­
mére, és persze a földről, a psziché és a materiális
valóság közötti fizikai hídról sem szabad megfeled­
kezni.
A fa az összes olyan elemet magában foglalja,
amelyek kölcsönhatásából kialakul a világegyetem
spirális szerkezete. A fa az „alacsonyabb rendű" ele­
mek kombinációja, azoknak az elveknek a legmaga­
sabb szintű megjelenési formája, amelyek ismereté­
ben bármely téma, orvoslási, filozófiai vagy harci
rendszer leírható. Az ősi nindzsamesterek szimboli­
kájában a fa jelenti a természettel való harmónia ki­
fejezését és a legmagasabb szintű technikákat.
Annak, aki meg akarja ismerni a fa szintjét, először
meg kell tennie a belső utat, vagyis meg kell ismer­
nie önmagát, az erőszak természetét, és az erősza­
kosság ellentétét, a könyörületet. Rá kell jönnie,
hogy az ellenség nem más, mint önmaga egyik tük­
röződése, egy olyan énmás, amely még nem ismeri
145
saját motivációit, az univerzumban neki szánt he­
lyet. Más szóval: ismerjük meg önmagunkat, hogy
megérthessünk másokat. Ha értünk valakit, akkor
már nem lesz nehéz kiszámítani a lépéseit - a kiszá­
mítható lépések ellen pedig viszonylag könnyű vé­
dekezni.
HATALOM ÖNMAGUNK ÉS MÁSOK FELETT
Minden nagyobb vallás ugyanazt az üzenetet ta­
nítja. A karate minden stílusában a végső cél a meg­
világosodás, vagyis annak megértése, hogy mit mi­
ért teszünk, és a világ miért olyan, amilyen. Akik fo­
lyamatosan és tudatosan haladnak a megvilágoso­
dás felé, azok sosem lehetnek magányosak, eltéve-
lyedettek. Az emberekben szerencsére megvan az
igény arra, hogy megértsék világukat. Akiknek ez si­
kerül, azok tökéletességre törekszenek, mind mesz-
szebbre nyúlnak, és talán felismerik, milyen lehető­
ségek rejlenek bennük.
Ábrahám Lincoln egyszer azt mondta: „Isten nem
teremthetett egy olyan tökéletes teremtményt, mint
az ember, csak a pillanatnyi létezésnek. Nem, az em­
ber az örökkévalóságnak készült."
Sokan haladnak a megvilágosodás felé. Vannak,
akik még éppen csak elindultak, mások pedig akár
tanítók is lehetnének. Léteznek, akik tekintettel van­
nak másokra, és léteznek olyanok is, akik akadályo­
kat gördítenek a többiek elé. A nindzsának végig kell
146
haladnia az úton, meg kell ismernie önmagát, és
meg kell értenie, hogy semmiben sem különbözik
másoktól. Ha ez sikerül neki, akkor képes lehet arra,
hogy uralkodjék önmagán, ha pedig ez is sikerül, ak­
kor mások fölött is hatalma lehet.
Az egyik kínai filozófus felismerte, hogy az embe­
rek többsége minden figyelmét a mindennapoknak,
az életben maradásnak szenteli, ezért nem nyílhat
alkalma, nincs ideje arra, hogy elinduljon a medi­
táció csendes útján. Aki azonban a nindzsucuval kí­
ván foglalkozni, annak mindenképpen meg kell ten­
nie ezt.
A BÉKE ÚTJA
A nindzsa elszánt és kiváló harcos, de eredménye­
it főként annak köszönheti, hogy megértette önma­
gát, és önmagán keresztül másokat is. Ha megér­
tünk másokat, akkor akarva-akaratlan megkedvel­
jük őket, de legalábbis képesek leszünk arra, hogy
könyörületesen bánjunk velük. Ezért a valódi nin­
dzsa szerint bármiféle harcnak csupán egyetlen jó
pillanata van: amikor véget ér. Egyesek szerint az
erőszak nem a lehetséges válaszok egyike, hanem az
egyetlen elképzelhető reakció. Ok nem tudják, hogy
mások megtámadásával a saját végzetük beteljesülé­
sét siettetik.
Kardtól vész el, ki karddal él. A karma egyik alap­
vető elve az, hogy mindazt, amit másoknak adunk,
147
háromszorosan kapjuk vissza. Valamennyi vallás
alapelvei között megtalálható az „azt tedd másokkal,
amit magadnak is szeretnél" elv valamilyen megfo­
galmazása. Egyértelmű, hogy az ember csakis akkor
élhet békében, harmóniában és biztonságban, ha
nem árt másoknak, mert akkor mások sem fognak
ártani neki.
Az emberiségnek csakis akkor lehet hosszú és bol­
dog jövője, ha mindenki felismeri ennek az alapvető
és logikus tételnek az érvényességét. Fel kell fog­
nunk, hogy az univerzumot éppen alkotórészeinek
sokfélesége teszi egészségessé és kiegyensúlyozottá,
így nem szabad arra törekednünk, hogy mindenkit a
magunk képére formáljunk. Fogadjuk el, hogy van­
nak olyanok, akik a belső úton még nem jutottak el
ennek felismeréséig, és a lehető legkönyörületesebb
eszközök alkalmazásával próbáljuk őket eltéríteni at­
tól, hogy megváltoztassanak minket, vagy kárt te­
gyenek fizikai, szellemi testünkben.
AZ AKARAT MEGZABOLÁZÁSA
A viselkedés megváltoztatásának azok a technikái,
amelyeket az önbizalom kifejlesztésére használunk,
nem korlátozódnak a harcművészetekre. Minden ön­
képző könyvben fellelhetőek, mindenféle témakör­
ben, a súlyleadástól a dohányzásról való leszokásig.
A sikerhez csak az szükséges, hogy a megfelelő uta­
sításhoz kössük a vágyott eredményt, hajtsuk végre
148
a parancsokat, legyünk türelmesek. Az eredmény
nem marad el.
A nindzsamesterek azt tanítják: ha az ellenfél dü­
hös, elolthatjuk benne a harag lángjait, és kényszerít-
hetjük, hogy túl nagy eredményt várjon a támadás­
tól, vagy annyira felbőszüljön, hogy egyszerűen
képtelen legyen végrehajtani tervét. Ezt a „tűzoltást"
végre lehet hajtani a támadó kigúnyolásával és félel­
meinek kihasználásával. Ebben az esetben a levegőt
(az elmét, az intellektust) vetjük be a tűz (a harag, az
indulatok) ellen. A lángok kiolthatok a víz (empátia,
érzelmek) felhasználásával is. Ebben az esetben a
nindzsának színleg rokonszenveznie kell ellenfelé­
vel, ki kell fejeznie szimpátiáját, türelmes tanácsokat
kell adnia. Mindezzel lehetőséget ad az agresszor-
nak arra, hogy méltósággal visszavonulhasson - ön­
magának pedig arra, hogy fizikai harc nélkül meg­
védje magát.
Az alábbiakban ismertetendő technikákban nincs
semmi misztikus, csak a mai, túlságosan racionális vi­
lágban tűnhetnek titokzatosnak. Ha sikerül kezünkbe
venni érzelmeink és tudatunk irányítását, akkor ezek­
kel a módszerekkel is elérhetjük célunkat. Fel kell fog­
nunk és el kell fogadnunk, hogy a sárkány bennünk
lakozik, és amikor szükség van rá, azonosulhatunk
vele. Ha megfelelő önuralommal és önbizalommal
rendelkezünk, bármilyen feladatot végre tudunk haj­
tani, bármilyen próbatételt képesek vagyunk kiállni.
A nindzsucu tanulmányozása során a legfonto­
sabb az, hogy megismerjük önmagunkat, és végre-
149
hajtsuk azokat a változtatásokat, amelyek a tökélete­
sedés érdekében szükségesek. Fontos továbbá az is,
hogy ne térjünk le a járt útról, híven kövessük az
előírásokat, a mintákat, mert - megfelelő mennyisé­
gű gyakorlás után - csakis így érhetjük el a vágyott
eredményeket.
Az ősi kínai mesterek végigjárták az önmegisme­
rés útját, komoly belső munkát végeztek önmaguk
tökéletesítése érdekében. A nyugati világ alkimistái
nem ismerték fel, hogy a kínaiak okkultnak tartott
munkáikban nem az ólom, az arany és a higany kü­
lönböző felhasználási módjait írták le, nem jöttek rá,
hogy ezek a fémek valójában csak szimbólumok vol­
tak, és hogy a régi mesterek nem aranycsinálással
foglalkoztak, hanem a belső szellemi és fizikai ener­
giák összegyűjtését, keringtetését, megmunkálását
és felhasználását tekintették fő céljuknak. A misz­
tikusnak, varázslatosnak tűnő írások és megfigyelé­
sek valójában mindig az emberre, a lélekre és a test­
re vonatkoztak, nem pedig a materiális világ külön­
böző elemeire; a mesterek az emberi elmével, nem
pedig túlvilági és okkult jelenségekkel foglalkoztak.
MÁGIKUS SZERTARTÁSOK
A rituális mágiának nevezett módszer alapjaiban
véve nem más, mint a modern pszichológusok által is
fontosnak tartott vizualizáció, pozitív vagy negatív
kisugárzás tradicionális módon történő végrehajtása.
150
E technika alkalmazása során olyan gondolatokat su­
gárzunk másokra, amelyekkel elősegítjük céljaink
megvalósulását. Fontos, hogy ne „programozzunk"
negatív gondolatokat, mert mindazt, amit mások fe­
jébe idézünk, egyszer majd háromszorosan kapjuk
vissza. A vizualizációk során figyelmet kell szentel­
nünk a részleteknek is, és körültekintően kell eljár­
nunk. Előfordulhat, hogy az az ember, akinek ma sé­
rülést kívánunk, a jövő héten a barátunkká válik, és
akkor meg kell küzdenünk az önbizalom és a belső
nyugalom egyik legnagyobb ellenségével, a bűntudat­
tal. Meg kell értenünk, hogy ezekkel a kívánságokkal
nem átkokat vagy áldásokat osztogatunk, csupán el­
képzelünk valamit, aminek a valóra válását fontos­
nak tartjuk - vagyis gondolatban megfogalmazzuk,
letisztázzuk céljainkat. A világos célért pedig mindig
könnyebb küzdeni, mint a fel nem ismertért.
A tradicionális módon végrehajtott rituálék elején
tisztító vagy űző szertartást hajtanak végre, a padló­
ra rajzolnak egy jelet (általában az öt elem szimbólu­
mának nevezett pentagrammát), amely megvéd a
démonoktól. Sokan arra gondolnak, hogy ezek a dé­
monok valamiféle külső lények. Tévedés! A démo­
nok valójában az ember lelkében lakozó negatív tu­
lajdonságok, az önzés, a kapzsiság, az irigység, a ke­
gyetlenség szimbólumai. Legelőször ezeket kell le­
győzni ahhoz, hogy önmagunk urai lehessünk.
A rituálékhoz általában szükség van valamilyen
mantrára vagy varázsigére, egy talizmánra, és vala­
milyen mozdulatsorra. Sokan az öt elem szimbólu-
151
mait is előveszik. (Víz: csésze; tűz: vessző; levegő:
kard; föld: érme; fa: lemniszkáta, azaz a fektetett
nyolcas ábrája, mely a végtelent jelképezi.) A varázs­
igék és a tárgyak semmilyen mágikus erővel nem
rendelkeznek! Az egyetlen dolog, amelyben energia
lakozik, maga az ember. A rossz- vagy jóindulatú
szellemekhez intézett fohász valójában önmagunk­
nak, a saját énünknek szól.
A szertartások végrehajtásának száma növeli a si­
ker esélyét. Ha a varázslás másokra irányul, a siker, a
hatás időtartama függ a végrehajtó személyétől, gya­
korlatától, elméjének rendezettségétől. Az ige addig
hat, ameddig az azt kimondó személy az adott kér­
désre összpontosít.
Vannak olyan varázslatok, amelyek bizonyos em­
berekre nem fejtenek ki hatást. Az erős érzelmek,
mint a düh vagy a félelem, megakadályozhatnak
egy tisztán mentális erőfeszítést. A legnagyobb erő a
szeretet. Az az igézés, amelyet a szeretet motivál,
nem fulladhat kudarcba.
Ne felejtsük el: a varázslás, a varázserő, a mágia
csupán fogalmak, amelyek jobb híján azt a képessé­
get jelölik, melyet minden emberi lény birtokol.
AZ AURA
Ahogyan az elektromágneses és gravitációs erők
megtartják a Föld körül a légkört, úgy a belső ener­
giák is megtartanak az emberi test körül egy bizo-
152
nyos töltéssel rendelkező gázrészecskékből álló au­
rát. Ez hasonlatos ahhoz a „szagréteghez", amelyet
jobbára csak a kutyák érzékelnek.
Vannak emberek, akik képesek érzékelni az aurát.
Ennek az elektromágneses térnek a részecskéi ren­
delkeznek bizonyos töltéssel, hiszen atomokból áll­
nak, amelyeket elektronok, protonok és neutronok
alkotnak. Ha elfogadjuk, hogy az idegi impulzusok -
bár kémiai kölcsönhatások keltik őket - alapvetően
elektromos természetűek, akkor logikusan követke­
zik, hogy induktív teret keltenek, amely túlterjed az
ideg fizikai kiterjedésén.
Az aura tehát létezik és érzékelhető, sőt megfele­
lő légzéssel, a hangulat megváltoztatásával átalakít­
ható.
A következő mentális gyakorlat célja az, hogy az
aurát a légzőgyakorlat során erősebb töltéssel ren­
delkező részecskékkel telítsük. Ha ez sikerül, a burok
opálossá válik, olyan lesz, mint egy üveg, amelybe
füstöt fújunk. Ennek következménye az lesz, hogy
láthatatlanná válunk önmagunk számára. Ha pedig
hiszünk ebben, akkor automatikusan olyan mentá­
lis jeleket bocsátunk ki magunkból, amelyek lehe­
tővé teszik, hogy mások is elhiggyék: láthatatlanok
lettünk.
E módszer alkalmazása során felmerülhet egy
probléma. Ha valaki nem látja a saját kezét vagy lá­
bát, akkor könnyen beleütközhet a környezetében
lévő tárgyakba. A nindzsák ezért begyakorolják a
vak technikák végrehajtását is.
153
 Paradoxnak tűnhet, de tény: ha elhitetjük ma­
gunkkal, hogy láthatatlanok vagyunk, ha sikerül
annyira beszűkítenünk a tudatunkat, hogy nem lát­
juk a saját testünket, akkor képesek lehetünk arra,
hogy mások számára is érzékeihetetlenné váljunk.
A LÁTHATATLANSÁG VARÁZSLATA
A most következő gyakorlat végrehajtásával látha­
tatlanná válhatunk, jelenlétünket sem szemmel, sem
más, ún. hatodik érzékkel nem lehet észlelni. Tes­
tünk alakja, tömege, felépítése azonban nem válto­
zik, a padló deszkái ugyanúgy megreccsenhetnek a
talpunk alatt, mint normális esetben, tehát továbbra
is óvatosan kell mozognunk. Nem úgy válunk látha­
tatlanná, mint H. G. Wells regényének hőse, akinek
a gyomrában látható volt a megemésztetlen étel;
minket köd vagy füst vesz majd körül. Viszont a mi
testünk is vet árnyékot, mi is hagyunk lábnyomokat.
Ez az állapot mindaddig fennmarad, amíg úgy
akarjuk.
Gyakorlás során maradjunk mozdulatlanok, me­
ditáljunk. Ürítsük ki tüdőnket, vagyis a kilégzést ne
kövesse belégzés. Annyi ideig maradhatunk látha­
tatlanok, amíg kibírjuk levegővétel nélkül. A legtöbb
ember esetében ez negyven szívdobbanásnyi idő,
vagyis körülbelül harminc másodperc, megfelelő
gyakorlással azonban eljuthatunk száz szívdobba­
násnyi ideig is.
154
Jobb kezünk mutatóujját helyezzük az ajkunk­
hoz, és suttogjuk el: „Shhh!", mintha csendre inte­
nénk valakit. A kínai orvosok azt tartják, hogy ez a
hang segít megszabadulni félelmeinktől. (A kisba­
bákat, a balesetek sérültjeit is hasonló hangokkal
nyugtatják. Ez az a hang, amellyel gyermekkorunk­
ban „beprogramoznak" minket a relaxációra; ez az a
hang, amelynek hallatán később is megnyugszunk,
automatikusan elhisszük, hogy minden rendben
van.)
Az ajak megérintése a világon mindenhol csen­
det kérő gesztus. Egyes iskolák azt tanítják, hogy a
mutatóujj helyett a hüvelykujjat emeljük a szánk
elé, azonban ez nem kérő, inkább követelő jellegű
mozdulat.
Az ujj hegyet az ajkunkon tartva hajtsuk végre a
csendes út mudrát. Háromszor lélegezzünk be las­
san, mélyen és halkan. Ez a három légzés a mennyet,
a földet és az embert jelképezi. A belégzések előtt
képzeljünk el három vonalat, majd mindegyik kilég­
zés során mindig eggyel kevesebbet.
A harmadszorra beszívott levegőt nyeljük le.
Érintsük a nyelv hegyét a szájpadláshoz, és gondo­
latban idézzünk fel egy rövid, nyugtató kifejezést
vagy imát. Gondoljunk arra, hogy „ellazultam",
vagy „a tudat mélyebb, egészségesebb szintjére ke­
rültem" - így mentálisan kapcsolatba kerülhetünk a
relaxációs folyamattal. (A transzból való kiszállás
során a „jobban vagyok" vagy a „visszatérek öntu­
datomhoz" gondolatot kell agyunkban keringtetni.)
155
Ez a mentális kapcsolat segít abban, hogy elszakad­
junk a mindennapoktól, a stressztől, és menedékre
leljünk önmagunkban.
Hajtsuk végre a nyolc csatorna mudrát. Ez össze­
kapcsolja a test energiacsatornáit, az akupunktúrás
meridiánokat, a nyirok- és a vérrendszert. Ezt az ujj-
kulcsolási tartást a kudzsikiriben arra használjuk,
hogy a test bizonyos rendszereit összekapcsoljuk egy­
mással. (A nyolc csatorna felfut a háton, le a test ele­
jén, körben a derékon, le a karok belsején, fel a karok
külső részén, le a lábak külső részén, fel a lábak bel­
ső oldalán, és a tan tienbe csatlakozik. Ez az oka an­
nak, hogy a meditáció kezdetekor mindig a harára
vagy a tan tienxe koncentrálunk.)
Keresztbe tett lábbal kell ülnünk. A csatornák
egyesítését célzó mudra akkor a leghatékonyabb, ha
középső ujjúnkat a hüvelykujjunkhoz érintjük, és
kezünket tenyérrel felfelé a térdünkre helyezzük.
Nem kell a keringésre gondolni ahhoz, hogy az vég­
bemenjen, bár vannak iskolák, amelyek az erő áram­
lásának tudatos irányítását tanítják. Elegendő, ha
elég hosszan ülünk - így is mindent megtanulha­
tunk, amit tudnunk kell.
A hátat egyenesen kell tartani, a vállat kihúzva.
A szem félig lehunyva, az orrunk hegyét nézzük.
Lassan és mélyen lélegezzünk be, töltsük meg csfvel
a tan tient. Képzeljük el, hogy meleg, kicsi, barát­
ságos láng lobog a hara aranykemencéjében; tűz,
amely megtölti a testet melegséggel és élettel. Hagy­
juk, hogy a szánkban összegyűlő nyál jáde-itallá vál-
156
jék, megtöltse a szájüreget, majd elpárologjon a bel­
ső tűzben. Ez a felhő lényege.
Feszítsük meg a harát, hagyjuk, hogy a felhő fel­
emelkedjék a gerinc mentén a koponyába, ahol arany
harmatcseppekké válva lecsapódik. Ez a belső desz­
tillációs folyamat pontosan úgy hat, mint az, amit
arra használnak, hogy a gyógynövényekből elixírt
készítsenek. A harmatcsepp a jáde-ital finomított esz-
szenciája.
Bár itt allegorikus szimbólumokban beszélünk, a
felsoroltaknak létezik a kémiai megfelelőjük is, ame­
lyek mentális képekkel aktiválhatok. Ezek az élet eli-
xírjei.
A FELHŐ (KÖD)
Lélegezzünk ki lassan, erőltetés nélkül. Képzel­
jük el, hogy a kékesfehér pára vagy köd, amely a
belső desztillációs folyamat gőze, kiáramlik a ki­
légzés során. Közben suttogjuk: „Shhh!" Hagyjuk,
hogy a gőz alászálljon, és eltakarja a lábunkat, lágy
örvényléssel párát vagy ködöt formáljon az alsótes­
tünk körül, akár egy lábmelegítő takaró. Erezzük az
ellazulást a test minden részében, ahogy a köd las­
san beburkolja a fizikai testet. Jó érzés ellazultnak
lenni.
Ismételjük meg ezt az eljárást kilencszer, s enged­
jük, hogy a felhő teljesen elnyeljen minket, áthatol­
hatatlan gömböt alkosson az aurán belül. Képzeljük
157
azt, hogy az auránk egy palack, amelyet feltöltünk
gőzzel.
A felhő keltése (A)
Hajtsuk végre a csendes út mudrát, a mutatóujját
az ajakhoz érintve, a kisujjat kitartva, a gyűrűs- és
középső ujjat pedig a tenyérbe hajlítva!
A felhő keltése (B)
Lélegezzünk be, és vezessük a levegőt az aranyke­
mencébe. Keringtessük nyolcvanegyszer, a kilenc lég­
zést használva, megtartva a nyolc csatorna mudrát
mind a két kézzel!
A felhő keltése (A) és (B)
158
A felhő keltése (C)
Képzeljük el, hogy pára távozik minden kilégzés­
kor, és alászáll, hogy ködöt hozzon létre, amely a test
köré ülepszik, aztán emelkedni kezd, majd elpáro­
log, szétszéled a szélben! Képzeljük azt, hogy a felhő
sűrűsödik, és megtölti az aura palackját.
A felhő keltése (D)
Képzeljük el, hogy a felhő részévé válunk, ahogy
körülveszi a testünket, elrejti alakunkat. Képzeljük
el, hogy testünk egyre könnyebb, végül pedig elszáll
a terjedő köddel. A forma megszűnik - nem látható
többé.
Képzeljük el, hogy a felhő szétterjed, már nem lát­
ható, eggyé válik a világegyetemmel. Az idő és a tér
A felhő keltése (C) és (D)
159
elveszti jelentőségét. A test láthatatlanná válik, túljut
A lassúság is fontos. A felhő belsejében lezajló gyors
a kézzelfogható valóságon, oda, ahol bármi lehetsé­
mozgás megzavarná a gáznemű anyagot. A mozgást
ges - az álomállapotba. (Ausztrália őslakói ismerik az
célszerű vízben gyakorolni.
ún. álomidőt. Érdemes lenne alaposabban tanulmá­
A láthatatlanul indított támadások hatékonysága
nyozni gondolataikat.) Az emlékezetet kapcsoljuk
minimum 50%-kai nagyobb, mint a normál támadá­
hozzá a képzelethez. Ezután bármilyen esemény­
soké, mert az ellenfelet felkészületlenül érik. Ellenfe­
sort végig tudunk futtatni agyunkban, képesek le­
lünknek ebben az esetben nincs esélye arra, hogy
szünk arra, hogy előre megismerjük a végkifejlete­
védekezzék, elmozduljon, blokkoljon, vagy megfe­
ket. A megoldások képekben, szimbólumokban fog­
szítse a testét. A láthatatlanul végrehajtott mozdula­
nak megjelenni előttünk.
tokat, támadásokat finoman, csekély fizikai erővel is
végre lehet hajtani.
Persze nem fontos mozognunk a ködben. Megte­
LÁTHATATLANSÁG hetjük, hogy egyszerűen leülünk, és élvezzük a pi­
henést, az egyedüllétet. Ebben az állapotban fel le­
A ködbe burkolt személy mozgása lassú, de tetszé­ het gyorsítani a sérülések gyógyulását.
se szerint cselekedhet - láthatatlanul. A meditáció­
Ezt az alapjában véve meditációs gyakorlatot
ban a gyakorlás kezdeti szakaszában ez a mozgás
számtalan módon végre lehet hajtani. Akinek sike­
mint belső mozgás ismert, azonos a test gyógyításá­
rül, az komoly és hatékony mentális technikák birto­
val, méregtelenítésével, a esi összegyűjtésével és ke­
kába kerülhet.
ringtetésével. Fizikai értelemben a mozgás azonos a
szél meglovaglásával. Olyan lassan, csendesen és
spontán módon kell mozognunk, hogy eggyé vál­
VISSZATÉRÉS A FÖLDRE
junk a természettel, beleolvadjunk a háttérbe, és ez­
által észrevétlenek, láthatatlanok maradjunk. Ha ez
A ködöt lassan, fokozatosan fújjuk szét. Lélegez­
sikerül, csak akkor válunk láthatóvá, amikor úgy
zünk ki lassan, és közben suttogjuk a „húúú" szót.
döntünk, hogy kilépünk a ködből.
Ez a föld hangja, ennek segítségével térhetünk visz-
A csend nagyon fontos. Ha úgy tudunk lélegezni,
sza a földre, másképpen fogalmazva: így nyerhetjük
hogy nem halljuk magunkat, akkor képesek lehe­
vissza öntudatunkat.
tünk olyan csendesen mozogni, hogy láthatatlanok
A kifújt levegő és a hang szétoszlatja a ködöt, las­
maradjunk.
sanként láthatóvá válunk. Az önhipnózisból nem

160 161
 szabad gyorsan, hirtelen visszatérni. Az is elképzel­
hető, hogy a köd megszüntetése nehéz. Legalább
annyiszor kell elsuttognunk az ködoszlató szót,
ahányszor kimondtuk a ködteremtő igét.
Megfelelő gyakorlással elérhetjük, hogy - a kon­
centráció fokától függően - egy, két vagy három ki­
légzéssel is szétoszlathatjuk a ködöt. Visszatérés után
melegséget érzünk majd, kipihentek leszünk.
Hozzuk létre képzeletünkben a három, egymás
fölött elhelyezkedő vízszintes vonalat, a hármas szám
kínai ideogrammáját, majd távolítsuk el őket felülről
lefelé, egyenként, ahogy mind mélyebbre merülünk,
azután a „felébredés" során helyezzük vissza őket
alulról felfelé. Nyeljünk egyet, lazítsuk el a nyelvün­
ket, ami eddig összekapcsolta a test jen mo és to mo
csatornáit. Sóhajtozva pihenjünk, vagy maradjunk
meditatív állapotban, esetleg hajtsunk végre néhány
további gyakorlatot. Az imént leírt módon hozzuk
vissza magunkat a valóságba.
Amikor ez megtörtént, zárjuk le a gyakorlatot egy
szóval. Az om vagy az ámen ugyanúgy megfelel a cél­
nak, de más lezáró szót is használhatunk.
A KÜZDELEM KÖDÉBEN
A leírt módon létrehozott ködöt használjuk a harc­
ban. Hatalmunk lesz az elfelhősödött elméjű embe­
rek felett. Amikor támadás ér minket, képzeljük el,
hogy a felhő a daránkban van. Feszítsük meg hasunk
162
alsó részét, és fújjunk böffentésnyi levegőt az ellen­
fél arcába. A esi a levegővel együtt kijut a szabadba.
Képzeljük azt, hogy egy gyertya lángját kell elolta­
nunk. Ez a láng az ellenfél két szemöldöke között, a
szemöldök vonalától valamivel feljebb helyezkedik
el. A hipnotizőrök is ezzel a harmadik szem techni­
kával rögzítik alanyaik tekintetét. Nem kell olyan
erősen fújni, hogy az ellenfél pislogjon, az is elég, ha
odagondoljuk a felhőt a feje köré. A felhőt, amely
elhomályosítja, majd eloltja akaratának gyertya­
lángját. ..
A felhő kivetése
Kilégzés közben, ahogy levegőt fújunk az ellenfél­
re, feszítsük meg még jobban a has alsó részét. Tágít­
suk ki mellkasunkat, és hajoljunk előre. A pöffentést
A felhő kivetése
163
követően egy hosszú „haaa"-val fújjuk belső tüzünk
forróságát az ellenfél arcába. Villantsuk ki a fogun­
kat, és úgy nézzünk az ellenfélre, mintha lángba bo­
rult volna a feje. Ereznie kell lélegzetünk melegét, fel
kell fognia, hogy hajlandóak vagyunk elfogadni a ki­
hívását, képesek vagyunk halálig küzdeni. Ettől egy
pillanatra megtorpan, átvillan az agyán a kérdés: ér­
demes folytatni a megkezdett támadást? Ha megvál­
toztatja alapállását, vagy hátrálni kezd - nyertünk.
Ha nem mozdul, akkor ugorjunk feléje, vagy mene­
küljünk el addig, amíg megpróbálja eldönteni, hogy
mit tegyen.

Sárkánymancsököl

A régi korokban a nindzsák gyakran finom gesz­ Sárkánymancsököl

tusokkal azonosították magukat, mozdulatokkal,
kéztartásokkal utaltak képzettségi szintjükre. Ezek­
nek a gyakorlatban annyi hasznuk volt, hogy megfé­
lemlítették az ellenfelet, vagy figyelmeztették, hogy
egy képzett harcos készül lecsapni rájuk.
A sárkánymancsökölnél a középső és a gyürűsujj
behajlik a nyitott tenyérbe, a kisujj és a mutatóujj al­
kotja a sárkány szarvait. A hüvelykujjat behajlítjuk
és rögzítjük, hogy erősítse az öklünket. A csapást tű-
ujjal mérjük a dim mak idegpontokra, a gyűrűs- és
középső ujjal lefelé söpörve. Üthetünk még kézéllel,
mint a kardkézcsapásnál, vagy tenyér belső oldalá­
val, mint a kéztőcsapásnál. A hüvelykujjat beakaszt-
hatjuk az ellenfél szájába vagy szemébe, a kis- és
mutatóujjal beleszúrhatunk a szemébe.
Ezt a kéztartást Tibetben lámakéz, a nindzsucu
fekete sárkány iskolában láthatatlan ököl néven
ismerik.
Alló tenyér
Az arc elé emelt kézzel a dzsúdóban fojtást hárít­
hatunk el. Ha nyitott tenyérrel csata közben arcul
csapjuk magunkat, megtorpanásra késztetjük az el-

164 165
 *
lenfelet. Elgondolkodik, mi oka lehet annak, hogy
magunkat ütjük, pislogni kezd - ennyi idő pedig a
nindzsának éppen elég arra, hogy eltűnjék.
Lámakéz
A tibeti kung-fu lámakéz technikája a nindzsucu
elfeledett formáinak, és az egyesek által Sangri-lának
nevezett rejtett birodalom titkos tanításainak forrá­
sa. A lámakéz valójában az ellenfél (bármilyen ellen-
Az álló tenyér A lámakéz
166
fél) azonnali, fizikai kontaktus nélküli legyőzésének
művészete.
AZ ELMEKAPU TECHNIKA
A nindzsa azért tökéletes harcos, mert elég akarat­
tal és tudással rendelkezik ahhoz, hogy felhasználja
a láthatatlan ököl módszereit.
Számos kiváló harcművészeti rendszer létezik;
mindenkinek el kell döntenie, hogy mely stílusokat
vagy technikákat tudja a legjobban használni. Ahogy
Bruce Lee mondta: „Fogadd magadba mindazt, ami
hasznos!" Mindenki másvalaminek a befogadására
képes. Nem állt szándékunkban a nindzsucut más
harcművészetek elé vagy fölé helyezni, és elismer­
jük, hogy az bemutatottakon kívül számos módja
van a láthatatlanná válásnak.
A pszichológia az ősi nindzsaszövegekben az el­
mekapu technika elnevezést kapta. A mozgásérzéke­
lésre épülő sárkány technikától eltérően ez gyakorla­
tilag teljes egészében vizuális. A kudzsikiri meditációs
technika végrehajtása során a esi a mennyei oszlop
(a gerinc) kilenc kapuján át felemelkedik a titokzatos
kamrába, vagyis a koponyába, és úgy kering ott,
ahogy a harmadik szem irányítja. A vezérlést a mentá­
lis képzeleten keresztül végezzük. Egyszerűen elgon­
doljuk, hogy mit csináljon az ellenfél, és ő azt fogja
tenni. Ami elképzelhető, az végrehajtható. Ez a mód­
szer nagyon sokban emlékeztet a tantrikus tanítások-
167
 ra, valamint azokra a problémamegoldó gyakorlatok­ gyerek szülőjének zord arcára, vagy arra a torz si­
ra, amelyek során az álomállapotot használják fel. kolyra, amellyel a harcművészek támadásaikat kísé­
Azok, akik ezzel a technikával eltűnnek, általában rik.) Régen gondosan megtervezett kosztümöket és
a szemöldökük közötti harmadik szemre néznek. csontokból összerakott maszkokat használtak, ame­
Azok, akik szemtanúi voltak ilyen jelenségnek, azt ta­ lyeket általában vörösre festettek.
pasztalták, hogy a helyiségben pislákolni kezdtek a
fények, azután sötétség öntötte el a szobát, és csak a
jógi homlokán izzott egy világosságfolt. Miután ez is Démonmaszk léleküvöltéssel
kihunyt, a sötétség összesűrűsödött. Hogyan lehetsé­
ges ez? Először is: amit nem látunk, azt nem rejthet­ A fekete sárkány iskola tanításai szerint a lélek-
jük el. A sárkány technika a szemre hat, köddel veszi üvöltés több célt szolgál: megfeszíti a nindzsa testét,
körül alkalmazóját, az elmekapu technika viszont le­ és elbizonytalanítja, jobb esetben megbénítja vagy
hetetlenné teszi a látást. Alkalmazói minden esetben
jártasak a hipnózisban és az illúziókeltésben. Másod­
szor: fizikai szinten e technika alkalmazása nagyon
egyszerű. A szem a pupilla összehúzódásával és kitá­
gulásával reagál a fény erősségének megváltozására.
A pupilla reakciója eltart bizonyos ideig; ez alatt az
idő alatt az ember nem lát tisztán. Tehát egy lámpa le-
oltásával vagy leverésével, esetleg egy éles fény fel­
villantásával a nindzsa bizonyos időt nyer - időt,
amelyet kihasznál arra, hogy eltűnjék.

DÉMONOK

A nindzsucu démonmaszk iskolájának tanítása sze­

rint hasznos az ellenség megfélemlítése. Ezt a leg­
egyszerűbben egy félelmetes arckifejezéssel vagy
hanggal lehet elérni. (Gondoljunk a csintalankodó Démonmaszk léleküvöltéssel

168 169
 megrémíti az ellenfelet. A képzés során a mesterek
arra biztatják a tanulókat, hogy egyetlen kiáltásba
sűrítsék össze minden félelmüket és dühüket.
Képzeljük el, hogy egy tűzgömb pattan ki a ha­
sunkból, amely lángokba borítja és elpusztítja azt,
amitől félünk. Ha kiadjuk magunkból ezt a tűzgo­
lyót, megszabadulunk a negatív gondolatoktól és ér­
zelmektől, megnő a bátorságunk. Ha sikerül elkép­
zelnünk, akkor az ellenfelünk is látja, érezni fogja
dühünk hevét, és megretten.
ELTÉRÍTÉS
A mesterek az imént felsorolt dolgokat eltérítés­
nek vagy félrevezetésnek nevezik. Trükkök, ame­
lyeknek az a céljuk, hogy megnyissuk az ellenfél vé­
delmi vonalát, megroppantsuk a figyelmét. Ha ezt
sikerül elérni, akkor a nindzsa támadást indíthat,
vagy láthatatlanná válhat.
Ez a lényeg: az ellenfél összezavarása. Dobjunk va­
lamit az őrszem mellé, hogy elinduljon megvizsgálni
a hang forrását. Nézzünk el a velünk szemben álló
támadó válla fölött, hogy azt higgye, áll valaki a háta
mögött, és megforduljon. Két ellenfél esetén egyszer­
re támadjuk mindkettőt, hogy egyik se tudja, a kö­
vetkező pillanatban mire számíthat. Teljesen mind­
egy, mit teszünk - a cél az, hogy néhány pillanatra el­
terelődjék rólunk ellenfelünk figyelme, és így alkal­
munk nyíljék arra, hogy kijussunk a látóteréből.
170
TÜRELEM ÉS CSEND
Nem félünk attól, hogy ezeket a gyakorlatokat
rosszul fogják használni, mert azoknak, akik ezt ten­
nék, nincs elég türelmük vagy kitartásuk megtanul­
ni őket. Aki ismeri a sárkány titkát, de nem elég fel­
készült, tehát nem elég magabiztos, nem lesz képes
végrehajtani e technikákat. A mudrát is meg lehet is­
merni, meg lehet vizsgálni a láthatatlanság titkát, de
aki nem tette meg mindazt, amit leírtunk, annak esé­
lyes sincs arra, hogy végre tudja hajtani a gyakor­
latokat.
Bizonyos dolgokat csak rengeteg gyakorlással le­
het elsajátítani; aki pedig gyakorol, az közben meg­
érti a lényeget, és nem fogja rossz célra használni a
megszerzett tudást.
Mindenki hozza ki magából a legtöbbet! Mi csu­
pán az irányt mutattuk meg, mindenki találja meg
a célhoz vezető utat. A legfontosabb az önbizalom
fejlesztése, annak a tudatnak a kialakítása, hogy az
ember szükség esetén képes megvédeni magát, és
ha nagyon kell, akkor láthatatlanná is tud válni.
A nindzsák nem alkotnak klubokat, nem szerve­
ződnek hadseregekbe. A nindzsák közössége egy­
formán gondolkodó barátokból áll, akik segítik egy­
mást.
A láthatatlanság titka a csend, a test és a lélek
csendje, továbbá nyugalom és a magabiztosság. Aki
nyugodt és magabiztos, az akár egy marék homok­
kal is képes megvédeni magát, erőszakmentesen
171
 vagy minimális erőszak alkalmazásával ki tud kerül­
ni a veszélyes helyzetekből.
Sajnos, mindig lesznek olyanok, akik szerint erő­
szakkal mindent meg lehet oldani. Az erőszakos cse­
lekedeteknek több motivációja is lehet. A nindzsa
egyik célja ezeknek az okoknak a megértése. Lehet, Tartalomjegyzék
hogy valakinek valóban jó vagy jónak vélt oka van
arra, hogy másokra támadjon. Lehet szánni, sajnál­
ni, de akkor és ott, az adott pillanatban csak és kizá­
rólag a védekezésre szabad gondolni. A nindzsa vé­ ELŐSZÓ 7
di az életet, így a legvégsőkig elmegy, hogy elkerülje
a küzdelmet. A nindzsa azonban legfőképpen a saját BEVEZETÉS: A LÁTHATATLANSÁG
életét védi, ezért harcban képes és hajlandó elmenni MINT MŰVÉSZET 15
a legvégsőkig.
A nindzsa névtelenül beleolvad a tömegbe, csend­ 1 A FÖLD KÖNYVE
ben marad, nem vonja magára a figyelmet. Látha­ „Homok a szemben" 25
tóan láthatatlan. Amikor azonban valami miatt még­
is ráterelődik mások figyelme, és ez nemkívánatos a 2 A víz KÖNYVE
számára, mindent megtesz azért, hogy ismét vissza­ „A tudattalan medencéje" 56
olvadjon a láthatatlanok közé. Még a leggyengébb,
legszelídebb ember is megtalálhatja a védekezés pasz- 3 A TŰZ KÖNYVE
szív, erőszakmentes módját. „A tűzokádó sárkány" 78
A legenda szerint Mijamotó Muszasi, a középkori
Japán egyik leghíresebb hőse azt vésette kardja mar­ 4 A LEVEGŐ KÖNYVE
kolatának egyik oldalára: A Kard, amely öl; a másik­ „Az elme kardja" 117
ra pedig azt: A Kard, amely életet óv. Ez a két mon­
dat akár a láthatatlan ököl mottója is lehetne. 5 A FA KÖNYVE
„Hatalom az elfelhősödótt elméjű emberek
felett" 143
„Nem mondhatom el neked a körülírhatatlant, de meg­
taníthatlak néhány, nem elhanyagolható művészetre, a
láthatatlanságra, a szárnyak nélküli repülésre, a karddal
vagy a kígyó méregfogával szembeni sérthetetlenségre,
amelyekről már hallottál."
Részlet Ko Hung: Nei Pien (Értekezés az alkímiáról,
gyógyításról és hitről) című művéből; i. sz. 320.

Minden nindzsákat övező legenda közül talán a láthatatlan­

ság képességéről szóló a legérdekesebb. A titokzatos japán
harcosokról szóló történetekben szinte mindig felbukkan az
a részlet, amikor a nindzsa egyszerűen köddé válik az ellen­
ség orra előtt. De vajon mágikus képesség-e ez?
Ashida Kim, a nindzsucu nemzetközileg elismert mestere
könyvében egyértelmű választ ad: szó sincs varázslatról.
A láthatatlanná válásnak számtalan módszere létezik, ám
mindegyik megegyezik abban, hogy a megtévesztésre
épül, és kellő figyelemmel, összpontosítással és gyakorlás­
sal bárki elsajátíthatja őket.

5 |
%5 *

í^k
www.szukitskiodd.ht

SZUKITS
IÍHÍM 1790,-