Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
3Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
3. tétel - info- és tudásmenedzsment

3. tétel - info- és tudásmenedzsment

Ratings: (0)|Views: 649 |Likes:
Published by bokorhenriett

More info:

Published by: bokorhenriett on Jan 04, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/10/2013

pdf

text

original

 
3. tételAz információ- és tudásmenedzsment fogalma és összefüggéseik (információs és tudásfolyamatok (ciklusok), az emberi és technológiaitényező, összetevőik és mobilizálásuk) nonprofit és profitorientáltpéldák.Információmenedzsmenten
értjük az információ definiálásától kezdve, annakbegyűjn, elemn és szerven, valamint delmén kereszl, azelosztásáig tartó folyamatok összességét egy vállalaton belül. Azinformációmenedzsment technológiái a dokumentumkezelés, a vállalatikategorizálás és keresés, az univerzális összetett keresés (federated search)valamint a vállalati portálok.
Az információ menedzselésének lépései:
1)Stratégiai fókusz megállapítása.2)Önmenedzsment pesek vagyunk-e teljesíteni a teendőket(helyzetfelismerés).3)Szükséges információk szelektálása az információk tengeréből.4)Beszerzés vagy elérés.5)Raktári számok kijelölése (feldolgozás, leltározás).6)Formai és tartalmi feldolgozás.7)Információtárak megtervezése – online katalógus.8)Szolgáltatás általunk hozzáadott értékek, visszakeresés. Önkiszolgálásnagy szerepe!9)Ellenőrzési fázis – éves jelentések (hibák, erények meghatározása).A
knowledge management
angol skapcsolatot legtöbbsrtudásmenedzsmentnek, néha
tudáskezelés
nek,
ismeretkezelés
nek fortják.Alapveen üzleti trendek alapn kialakult tekenységl van szó, amimegítélését önmagában sem pozitív, sem negatív értelemben nem befolyásolja.Célja, hogy keretet szolgáltasson egy közösség (vállalat, intézmény, szervezet)szellemi javainak minél gazdagosabban törkiaksához ésfelhasználásához.Ezzel összecseng az, amit Peter Brophy a 21. század nyvtáráról szólókönyvében ír. Szerinte tudásmenedzsment alatt azon feltételekmegteremtésének és kezelésének folyamatát kell értenünk, amely meghatározzaa tudás átvitelét és használatát.
A vállalati tudáskezelés alapvető feladata:
hogy szisztematikusan feltárja és megsntesse a szervezeten belfellelhető információs hézagokat,
hogy a szervezet valamennyi tagját bevonja az informácgyűjsitevékenységbe,
hogy ezáltal egy kifinomult és etikus információgyűjtő rendszert építsen ki,
hogy megtervezze és kiépítse a szervezet kommunikációs csatornáit,
hogy olyan szervezeti kultúrát igyekezzen kialakítani, ahol a
tudásmegosztása
, a
folyamatos tanulás és ismeretszerzés
, a szervezettudásbázisának állandó építése a napi munkafolyamatok szerves részétképezik.
 
Ezeknek a céloknak a megvalósításában vannak olyan feladatok, amelyeketlegjobban könyvtárosok tudnak elvégezni. Ilyenek például:
egy adott szervezet információs- vagy tudásfolyamatainak feltérképezése,
egy adott szervezet egésze és részegységei által támasztott információsigények feltérképezése,
a szervezet átfogó tudástérképének megalkotása, amelynek alapján aszervezet kidolgozhatja tudásgazdálkodási stratégiáját,
olyan osztályozási rendszer, taxonómia kialakítása, amelynek alapjánlehetővé válik a tudásrendszer alapjainak megteremtése.A tusmenedzsmenttel kapcsolatban azonban tségek és gondok isfelmerülnek. Sokan kétgbe vonják ugyanis, hogy lehetges az emberifejekben található ismeretek összegyűjtése és azoknak a szervezeti információs-és tudásfolyamatokba való beépítése. Nem arról van szó, hogy egy szervezetinformációs- és tudásfolyamataiban még a leghatékonyabb infrastruktúra eseténis ne volna elengedhetetlen az emberi elme folyamatos jelenléte, irányító,szervező szerepe. Igaz, hogy egy szervezet szellemi kincsein alapuló tudásbázistnem csupán kialakítani, megszervezni kell, hanem szükség van arra is, hogykarbantartsuk. Jó, ha nem tévesztjük szem elől, hogy hiába az anyagi befektetés,a legmodernebb kommunikációs technológia, ha a szervezet nem alkalmazkodika tudásmenedzsmenttel kapcsolatos elvárásokhoz. A tudásmenedzsment nemegyenlő egy átfogó információs rendszer kiépítésével, vagy egy tudáskezeszoftver bevezetésével. A probléma gyökere az információ és a tudás közöttinyilvánvaló különbségekben rejlik.Az
információ
üzenetek folyamata, míg a
tudást
éppen ez a folyamat hozzalétre, kapcsolódva az információ birtokosának meggyőseihez éselkötelezettgeihez. Ebben tehát kiemelkeszerepe van az emberitevékenységnek.Az
információ
statikus, személyektől független, explicit, digitális, könnyensokszorosítható, könnyen szétsugározható, nincsen belső lényegéből faka jelentése. A tudás ezzel szemben dinamikus, személyfüggő, rejtett (tacit), analóg,létre kell hozni (nem sokszorosítható), főként szemtől szemben terjeszthető (nemszétsugározható), jelentését személyesen kell meghatározni. Az információból azemberi interpretáció pillanatában lesz tudás.A
tudás
magában foglalja a megértés és a tanulás mentális folyamatait, amelyekcsakis és kilag az agyban folynak le, r sok közülük a lvilággal ésembertársainkkal való interakcióban valósul meg. Tusunkat csakkijelentésekben tudjuk kifejezni. Ezek a kijelentések viszont nem azonosak atudással, hanem az információt alkotják, amelyet aztán mások befogadhatnak,megérthetnek és beépíthetnek saját tudásukba. A kijelentések (vagy üzenetek)létrehozójának és befogadójának életútja és ezzel tudásszerkezete is eltéregymástól.Minden, ami az agyon kívül van és manipulálható valamilyen módon, az
adat 
, haegyszerű tényekből áll, vagy
információ
, ha az adatok beágyazódnak a befogadósmára releváns kontextusba. Üzenetek gyűjteményeit nevezhetjük
információforrás
oknak.Az adatok, információk, valamint az információforrások menedzselhetők. A tudás,vagyis az, amit tudunk, nem menedzselhető. Ez alól némi kivételt jelent, ha maga
 
a tudás birtokosa kezeli tudását, aminek szintén megvan a korlátja, hiszengyakran magunk sem tudjuk, hogy mit tudunk. Erre utal az is, hogy sok mindent,amit megtanultunk, látszólag elfelejtünk. Amikor azonban szükségünk van rá,váratlanul előkerül.
A tudásmenedzsment fogalma
Az egyik legrövidebb meghatározás szerint a
tudásmenedzsment 
nem más, mintaz intézményi szellemi tőke növelését céltörekvések összessége. Mi tesziszükségessé ezeket a törekvéseket? Mi sarkallja arra a szervezeteket, hogy - akár„tudásmenedzsment-stratégiát" hirdetve a legnagyobb erőfeszítéseket tegyékezen a téren? A válasz: súlyos gondokat kell orvosolniuk, íme a problémák leltáraRob Abbott (2000) szerint:• Az intézmények nincsenek tudatában annak, milyen információkat birtokolnak.A rendelkesre álinformáck halmaza széteső, rendezetlen, nincsszerkezete, nem összpontosul célok köré.• Az emberek egyszerre szenvednek az információk tömegétől és az ismeretekhiányától.Szakmai jártasság, szakértői tudás, értékes tapasztalatok és munkakapcsolatoksemmivé válnak, mihelyst mindezek birtokosa, a dolgozó elhagyja az intézményt.• A tanulságok és a tapasztalatok megosztásának nehézsége oda vezet, hogyrengeteg idő és pénz pazarlódik el (ugyanazon a cégen belül) az egyszer mármegoldott feladatok újbóli megfejtésére. Nem használják ki a drágán megszerzettinformációt, még kevésbé használják fel
ugyanazt új módon.
• Tengernyi bonyodalmat okoz a meglévő nyilvántartások nehézkessége.Mindeközben egyre többen vélik úgy, hogy a „megfelelő" információtechnológiasethet a gondokon, és ez a reny a tusmenedzsment fefordítjaérdeklődésüket.
Tacit és explicit tudás
A kimondatlan tudás az egyének fejében, személyes tapasztalataiban rejtőzik.Döntő szerepe van a gyakorlati problémák megoldásában annak ellenére, hogygyakran nem hogy másoknak, de tulajdonosának sincs tudomása a létezéséről,aztán egyszer csak történik valami, és a titkos tudás megmutatkozik. Ezt a fajtatudást sejtik az ösztönös megérzés mögött. A mindennapi életben legtöbbszörsemmilyen esemény nem világít rá a néma tudásra. A kezembe került írásokközül az egyik megkockáztatott egy becslést, miszerint egy-egy vállalaton belülaz összes tudás 80 százaléka
tacit tudás
.Az
explicit tudás
ezzel szemben az a fajta tudás, amit birtokosának sikerültmegfogalmaznia, így ez a tudás már közzétehető, másnak átadható. A kifejezésrévén megragadott, ily módon
alakot 
öltött, azaz
formába
öntött tudás nem más,mint
információ.
Az információ a tudás részhalmaza, a tudásnál szűkebb fogalom.
Vállalati tudástőke
Egy cég tudástőkéje három összetevőből áll:• a piaci kapcsolatok tőkéje,• az ún. strukturális tőke és• az emberi tőke.

Activity (3)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 hundred reads
1 thousand reads
József Fodor liked this

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->