Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
2Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
4. Non-profit információ- és tudásmenedzsment (tudományos, oktatási, kulturális intézmények, könyvtárak). Általános áttekintés, gyakorlati példával való alátámasztás.

4. Non-profit információ- és tudásmenedzsment (tudományos, oktatási, kulturális intézmények, könyvtárak). Általános áttekintés, gyakorlati példával való alátámasztás.

Ratings: (0)|Views: 192 |Likes:
Published by bokorhenriett

More info:

Published by: bokorhenriett on Jan 04, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/25/2010

pdf

text

original

 
4. Non-profit információ- és tudásmenedzsment (tudományos, oktatási,kulturális intézmények, könyvtárak). Általános áttekintés, gyakorlatipéldával való alátámasztás.
I. Az alapvető fogalmak tisztázása
I/1. Az adat 
 Az adat jellemző jegyei a meghatározások alapján
Az adat fogalmának számos meghatározása van. Kezdjük az értelmeszótárral:
az adat 
- a"valakinek vagy valaminek a megismeréséhez, jellemzéséhez hozzásegítő tény,
részlet 
Az
adat 
észlelt, de nem értelmezett szimbólum /Mészáros/. /1/ A puszta tények -adatok, az adatok feldolgozásával kapunk strukturált, jelentéssel bíró információkat [2].Az adat olyan tény, mérési eredmény, amely egy adott időpontban egy szituációra vonatkozik.
I/2. Az információ
A második szint az
információ
, az "értelmezett adat", amelynek legfontosabb jegye, hogy bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el. Az
információ
legelterjedtebb jelentése, hogyértelmezett adat, amelynek jelentése is van [1]. Az adat minden esetben „objektív”, ezzelszemben az információ „szubjektív, mindenkinek mást jelent, és az ember nélkül értelmesincs”. Az adatot tehát „emberi fogyasztásra” alkalmassá kell tenni ahhoz, hogy bármelyterületen hasznát lássuk.Az adatból akkor lesz információ, ha valamilyen jelentést kap, s annak alapján valamiféleítélet alkotható, ez pedig meghatározott célú cselekvést indíthat el - írja Bőgel György
I/3. A tudás
Mind az adat, mind az információ, mind pedig a tudás elengedhetetlen fontos és egymássalösszefüggő fogalmak. Az 1990-es években a "tudás" fogalma került látványosan előtérbe(tudástársadalom, tudásrégió, tudásvagyon, tudásbázis, tudásmenedzsment, stb.) és meggyőzőfejlesztésekre került sor főleg a vállalati tudásmenedzsment területén. Ezt nagymértékbenelősegítette az adat-, és információs műveletek szintjén bekövetkezett technológiai fejlesztés.
A tudás és az információ összevetése
A tudás átfogóbb, mélyebb és gazdagabb, mint az adat vagy az információ. Amikor nagy tudású emberekről beszélünk, akkor olyanokra gondolunk, akik alaposak és megbízhatóismeretekkel rendelkeznek egy témáról, akik jól tájékozottak, tanultak és intelligensek. Ritkánmondunk értelmesnek, t nagy tudásúnak egy feljegyzést, egy kézikönyvet vagy egyadatbázist, jóllehet ezek intelligens egyének vagy csoportok alkotásai.A
tudás
az adat-információ-tudás létrán a harmadik fokozatot képezi. A tudást sokszor úgyhatározzák meg, hogy felsorolják, mi mindent foglal magában a megfelelő tájékozottságon
 felül 
: tapasztalatot, szakértelmet, az áttekintés és az elemzés képességét, intelligenciát,értékrendet, döntési és cselekvési mintákat, intuíciót, reflexeket stb. (Bőgel 2000).1
 
I/3.1. A tudás új megközelítései 
A tudás három szférája
A tudás három szférát integrál magában: az értelmi /kognitív/ szférát, az affektiv-értékrend-szférát, és a pszichomotoros szférát.
 A tacit és explitic tudás
A fentiekhez kapcsolódik Polányi felosztása is. Szóhasználatával beszélünk szavakkal kifejezhető, ún. explicit tudásról, és hallgatólagos, ún. tacit tudásról (készségről,tapasztalatról stb.). A tacit és explicit tudás átalakulását az 1. ábra szemlélteti.
II. Non-profit információ- és tudásmenedzsment
A vállalati szférában alkalmazott tudásmenedzsment a könyvtárak számára is fontos kérdés.Az egyik legrövidebb meghatározás szerint a tusmenedzsment nem s, mint azintézményi szellemi tőke növelését céltörekvések összessége. E területen a könyvtárifeladatok abban állnak, hogy
tudatosítsák saját munkatársaik és a közvélemény számára, hogy milyen információkat birtokolnak és képesek szolgáltatni; szervezzék meg a könyvtári munka tanulságainak és tapasztalatainak megosztását a munkatársak között;
adatbázis-szolgáltatásaikat összefogott, rendezett szervezeti és technikai kereteközött kínálják fel;
csökkentk hasziknak azokat a nezségeit, melyet a nagy me,emészthetetlen keretek között áradó információ okoz, és ugyanakkor tegyék lehetővé,hogy az olvasók ismerethiányaikat célzott és támogatott formában feloldhassák.Mindehhez szükség van ún. tudástérképre. A tudástérkép nem más, mint annak ismerete, hogyadott intéznyen bel mikor és hova (kikhez) érdemes fordulni. A legegyszerűbbtudástérkép az intézmény szervezeti felépítése. Ha belegondolunk, hogy különösen egy nagykönyvtárban mennyi és milyen sokféle tudás testesül meg az adatbázisokban és a rájutámaszkodó könyvtári szolgáltatásokban, máris érzékelhető, mennyire fontos, hogy akönyvtár munkatársai saját, intézményen belüli technikai és szakmai lehetőségeikkel mintegy„térképszerűen” tisztában legyenek.Tévedés azt hinni, hogy e feladatok megoldásában kizárólag a megfelelőinformációtechnológia segíthet. A technológia csak a könnyebb elérhetőséget biztosíthatja. Atudásmenedzsment feladata éppen az, hogy minden — nem csak számítástechnikai — eszköztfelhasználjon az eredményes könyvtári adatbázis-szolgáltatás céljából. A kereskedelmi2
 
adatbázis-szolgáltatókhoz képest a könyvtárak lényegesen többet tehetnek a szolgáltatandóinformációk személyes tudássá átalakításában. E téren a könyvtáraknak katalizáló szerepevan, ami nincs még eléggé tudatosítva.
A könyvtár, mint nonprofit intézmény
Igénybevevő célja szerint a
könyvtár megkülönböztetése más infomrációs intézményektől:
könyvtár: ismeretszerzés, az információt gyűjti és rendelkezésre bocsájtja, általánosigényeket szolgál ki
információs intézet : speciális információt nyújt, attól függetlenül, hogy ez azinformáció hol található, megrendelésre dolgozik Mindkettő információt zvetít és informács termékeket ált elő, pl. referátumok, bibliográfiák, témafigyelések ,szakirodalmi szemlék, cél, hogy meg lehessen tudni, adotttémában van-e valami új.
Alapkérdés: kinek a feladata könyvtár finanszírozása?
 
munkaerő fizetése
gyűjteményszervezés
karbantartásRégen az állam finaszírozottJelenleg: pályázatatás, alapítványok, államMi szükséges a pénz megpályázásához?
feladatmeghatározás, célkitűzés pontos legyen
rendelkezzék a könyvtár stratégiai tervvel
ismerje az olvasóit és azok igényeit, legyen helyisemrete
elképzelései legyenek a szolgáltatások karbantartásárólA könyvtárak között látszólagos esélyegyenlőség van, de nincs valós versenyhelyzet, illetvenincs mindig. Gondot okoznak a rhuzamosgok, azaz nincs feladat els akönyvtárak között
Ahhoz, hogy a könyvtár eldöntse, melyik szolgáltatás legyen pénzes, meg kell nézni:
 
melyek a könyvtártól jogosan elvárt szolgáltatások (pl. kölcsönzés)
melyek a speciális szakmai körök által elvárt szolgálatások 
milyen speciális eszközök és technikák segítik az adott könyvtárat, milye van és émitlehet mbeszerezni
a jelenlegi szervezet alkalmas-e arra, hogy az iménti feladatot ellása
milyen valós költségek merülnek fel a fenntartás és a fejlesztés terénMikor végignézi a könyvtár ezeket a pontokat, a könyvtár saját pénzéből mit tud elvégezni,aha nem, mint is tud pénzért adni, de folyamatosan figyelnie kell arra, hogy a könyvtár nonporfit intézmény!3

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->