6.

tétel - Az információs társadalmak (globális, EU-, nemzeti, regionális)

információmenedzsment vonatkozásai.

Az információs társadalomépítés az EU-ban

Az infokommunikációs szakmapolitikát, stratégiát, technológiai és szolgáltatási fejlesztési
lépéseket erősen meghatározza az Európai Uniós környezet, az európai és magyarországi
információs társadalomfejlesztési programsorozat.
Napjainkig a Lisszaboni stratégia 2000 illetve annak részleges módosítása 2004-ben határozza
meg az információs társadalomfejlesztés konkrét programjait.
A lisszaboni stratégia szerint a cél az, hogy „Európa 2010-re váljon világ legversenyképesebb
és legdinamikusabb gazdasági közösségévé” Az átfogó lisszaboni célokat követve az Európai
Bizottság 3 terület mentén alakította ki az információs társadalommal és az
infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos politikáját: (1) szabályozás, (2) kutatás +
fejlesztés támogatása és (3) eEurope akcióprogramok.
Az eEurope programok az eEurope 2002-es (2000), majd az eEurope+ (2001) végül
az eEurope 2005-ös (2002) akcióterveken alapulnak. Ezek lényegi célja dinamikus, tudás-
alapú gazdaság létrehozása, felgyorsított és fenntartott gazdasági növekedés elérése. Cél, hogy
2005 végére az EU-ban modern, online közszolgáltatásokat vegyenek igénybe (e-kormányzat,
e-egészségügy, e-oktatás alkalmazások), megfelelő elektronikus tartalmakat („e-tartalmakat”)
alkossanak és dinamikus e-üzleti környezet működjön a széles körben elterjedt szélessávú
hozzáférésű hálózatokon, amihez a fogyasztók versenyképes árakon és biztonságosan jutnak
hozzá (e-gazdaság, e-üzlet).

i2010 Kezdeményezés
A 2005-ben kidolgozott program (teljes magyar nyelvű változata „i2010: európai információs
társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” címen letölthető word-ben, vagy pdf-ben:
http://europa.eu.int/information_society/eeurope/i2010/i2010/index_en.htm cím alatt). A
megvalósításhoz az európai társadalom minden politikai és gazdasági segítségét igénybe
veheti, legyenek azok ipari együttműködések, kutatásfejlesztési projektek vagy jogi
lehetőségek.
Kiemelt területek: az IKT-szektorban dolgozók számának növelése, az információs és
kommunikációs technológiák, pl. szélessávú internethozzáférés fejlesztése, a különféle
technológiák - kábeltévék, internet, mobiltelefon - jobb szabályozása és közös fejlődésük
bátorítása, illetve olyan területek, mint például a nanotechnológia.
Az i2010 Kezdeményezésnek három fő pontja
1. Információs társadalmi és médiapiac: egy nyílt és egységes versenyfeltételeket kínáló
európai uniós információs társadalmi és médiapiac létrehozása.
2. IKT-kutatás és fejlesztés: az információs és a telekommunikációs technológiák területén
kutatás-fejlesztésre szánt európai uniós összegek megemelése 80 százalékkal. Az Európai
Unió jelenleg lakosonként csak 80 eurót költ kutatásfejlesztésre, míg(Japán 350, USA 400).
3. Nyitott információs társadalom: egy minden európai uniós állampolgár számára nyitott
információs társadalom megteremtése lehetővé téve, hogy a digitális technika és az internet
előnyei rövid időn belül mindenki számára elérhető legyen.
A célok megvalósítást szolgáló menetrend szerint minden tagországnak, így
Magyarországnak ütemesen kell megoldani bizonyos stratégiai, szabályozási feladatokat.
Az e-mobility program elindítása
A 2005. év másik fontos fejleménye volt, hogy kétmilliárd eurós kutatási programot indított
2005 márciusában 15 európai mobiltelefon-gyártó és hálózatüzemeltető cég az Európai
Bizottság támogatásával annak érdekében, hogy megóvja az uniós cégek vezető helyét ezen a
piacon a főként ázsiai versenytársakkal szemben.
Cél az innováció, a munkahelyteremtés a gazdasági növekedés segítése a kommunikáció
biztonságának javítását, a gördülékenyebb adatközvetítést és a hálózatok közötti átjárhatóság
javítását célzó kutatások és fejlesztések révén.

A NESSI konzorcium létrehozása

A konzorcium létrehozása 2005.szeptember 7-én szoros összhangban van az i2020
Kezdeményezéssel. A 13 európai, vagy itt is működő technológiai cég konzorciuma a
"Networked European Software and Services Initiative" (NESSI) nevet viseli.
A NESSI weboldalán kifejtett távlati cél: az európai gazdaság átformálása tudásalapú
gazdasággá, emellett pedig konkrétan az, hogy a szoftverek és kapcsolódó informatikai,
infokommunikációs szolgáltatások terén a jelenleginél jóval erősebb globális piaci pozícióra
tegyenek szert az itt működő vállalkozások és társaságok.

Az információs társadalom építése Magyarországon

Magyarországon az információs társadalom fejlesztésének fontosságát már az 1990-es
években felismerték. A legfontosabb lépéseket a 8. táblázat mutatja be
A stratégiai tervezési folyamat egyik markáns eredménye volt az első Nemzeti Fejlesztési
Terv (NFT), amely az Európai Unió által társfinanszírozható fejlesztéseket foglalja
rendszerbe. Alapul szolgált ahhoz, hogy a csatlakozást követően az ország 2004 és 2006
között hozzájuthasson ahhoz a - magyar finanszírozással együtt - körülbelül 1200-1500
milliárd forintnyi forráshoz, amelyet az EU a csatlakozás után Magyarország fejlesztésére
szánt. Az Európa Terv - átfogó, Magyarország egészére vonatkozó fejlesztési terv, az ország
jövője szempontjából meghatározó jelentőségű fejlesztési dokumentum.

A stratégiák változó hangsúlyai

A technológia tényezők primátusát megőrizve a magyarországi stratégiákban olyan új
tényezők kaptak különleges fontos hangsúlyt, mint a tartalom / s így a tartalomszolgáltatások,
a technológia segítségével hozzáférhető tartalom, tartalomszolgáltatások és tartalomipar,
tartalomfejlesztés kérdései/
A használók /ügyfelek /motiváltsága, IKT-használati képességeinek alakulása /információs
írástudás, digitális írástudás /.
Ezek fontosságának alátámasztására a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) fő
beavatkozási területei között az infrastruktúra és a jogi-társadalmi környezet mellett
szerepel a tartalom és szolgáltatások, digitális műveltség, tudás (K+F), és az esélyegyenlőség
biztosítása.
Az infrastruktúrafejlesztés fő területei: szélessávú hálózatok, hozzáférés fejlesztése és a
közcélú szabványok, szoftver eszközök biztosítása.