Történelem tételek középszinten

Középszintű szóbeli tételek

I.

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

1 .A magyar gazdaság a XIV-XV. Szazadban

2.A gazdasági világválság 1929-1933 42

3.A dualizmus korának gazdasága

n.

Népesség, település, életmód

4 A honfoglalás kora5 A középkori városok gazdasága, társadalma, a középkori kereskedelem6. Magyarország népessége a XVIII. században7. Társadalom és életmód a két világháború között Magyarországon eo

Dl. Egyén, közösség, társadalom

8 A görög polisz és polgárai9 A Habsburg uralkodók a XVTII. században10.A reformkor fo kérdése és programjai

IV.

Modern demokráciák működése

1 l.Az 1848-as polgári forradalom Magyarországon12. Az Amerikai Egyesült Államok létrejötte

V.

Polgári intézmények, eszmék, ideológiák

13. Az Árpád-kor -

.íW,J2o

^W>14. Reformáció és katolikus megújulás

15. A

nemzeti szocializmus? ,

n

16. A Rákosi-rendszer

VI.

Nemzeti konfliktusok és együttműködések

17.Habsburg ellenes harcok a XVII. század végén, a XVIII. században18.Az I. világháborút lezáró békerendszer '"L 19. Magyar ország belpolitikája a Horthy-korszakban

20. A

hidegháború kora

A magyar gazdaság a XIV-XV. században

1301-ben kihalt az Árpád-ház. Az ország széttagolttá vált és a nagy földbirtokkalrendelkező bárók uralkodói jogokat gyakoroltak, magánbirtokaikat és a gondjaikra bízott vármegyéket örökös tartományuknak tekintették és saját udvartartásuk volt. így atartományuraságok önálló politikai tényezővé váltak, ők voltak az úgynevezett

kiskirályok.

Azegyik legnagyobb kiterjedésű kiskirályság a Csák családé volt Magyarország északnyugatirészén. Az Árpád-ház kihalásával trónviszály kezdődött, ami a tartományurak önkényeshatalmával, magas adójukkal válságot és a gazdaság gyengülését idézett elő.1310-ben a pápa és a főpapok támogatásával megkoronázták az

Anjou-házbeli

Károly Róbertet. I. Károly néven az esztergomi érsek koronázta meg Székesfehérvárott a SzentKoronával.1312-ben a rozgonyi csatában a főpapság, a nemesség és a városi polgárság haderejévelKároly Róbert legyőzte a kiskirályokat. 1323-ra az ország egész területén ő lett az úr.Új kormányzati rendszert vezetett be, hadügyi és gazdasági reformot hajtott végre.Stabilizálta a politikát, ami lehetővé tette a gazdaság újraszervezését és konszolidációját. A korábbi állami bevételek nem fedezték a kiadásokat, mert a királyi földbirtok - amiből alegtöbb jövedelem származott - a XIV. századra jelentősen lecsökkent, kb. 20%-a aföldbirtokoknak. Az új reformokat

Nekcsei Demeter

dolgozta ki. A királyi jövedelem ettőlkezdve a királyi birtokokból, az

adókból

(kapuadó, városok adója, pápai tized megadóztatása)és a

regálékból

(bányajáradék/urbura, nemesére monopólium, harmincadvám) állt. A gazdaság siralmas helyzete megkövetelte a király aktív beavatkozását, mivel akereskedelem szinte teljesen elsorvadt, a városok elszegényedtek, az adók nem folytak be, asok rossz pénz pedig zűrzavaros helyzetet eredményezett. Ebben a helyzetben a király azegységes, értékálló pénz megteremtését tartotta a legfontosabbnak. Az új pénz veréséhezazonban fel kellett lendíteni a hazai nemesfémbányászatot.Ezt szolgálta, hogy 1327-ben megszűnt a bányászat királyi monopóliuma. Az új rendelkezésszerint az uralkodó csak az

urbura

(bányajövedelem) 2/3-ára tartott igényt, s a további 1/3részt átengedte a földesuraknak. Természetesen a nemesércet nekik is kötelező volt vertpénzre váltani a királyi kamarákban.Csehországból és Németországból bányászokat telepített a Felvidékre, ami a bányavárosok egész sorának létrejöttét eredményezte.

Aranybányák:

Körmöcbánya, Selmecbánya,Nagybánya, Zalatna.

Ezüstbányák:

Körmöcbánya, Selmecbánya, Rozsnyó. Hamarosankiderült, hogy Magyarország rendelkezik Európa legnagyobb nemesfém-lelőhelyeivel. Ennek köszönhetően egy évtized alatt a bányászatot sikerült felfuttatni, s így az 1330-as években már elég forrás állt rendelkezésre az értékálló, firenzei minta utáni

„liliomos" aranyforint

kibocsátására. Emellett a helyi piacok szerényebb szükségleteire gondolva, megtartották azezüst és réz ötvözetéből készült dénárt is. Az új pénz lökést adott a kereskedelemnek, és apénzfelhalmozást is lehetővé tette. Ettől kezdve viszont Károly Róbert lemondott a pénzévenkénti újraverésétől, ami a pénzrontáson keresztül az udvar egyik legfontosabb jövedelemforrása volt, mivel a nemesfémbányászat bevételei ezt pótolták. Az aranypénz bevezetésévelegyidejűleg Károly Róbert elrendelte a nemesércek királyi monopóliumát is. A határozatértelmében a nemesérc beváltása kizárólag a királyi pénzverő kamaráknál történhetett, s a veretlen aranyat és ezüstöt kivonták a szabad kereskedelemből. A

kamara haszna

(pénzbeváltási adó) kiesését viszont arra használta fel, hogy bevezessenegy új adót, 1336-ban a

kapuadót,

amit minden olyan ház után kellett fizetni, melynek kapuján egy szénásszekér át tudott haladni. Ez volt az

első állami egyenesadó

Magyarországon. A király a városokat és a pápai tizedet is megadóztatta. Ezen kívül alkalmanként rendkívüliadót is kivetett A városok az eltérő földrajzi tájegységek találkozásánál vagy egyéb forgalmas

vásártartó helyeken jöttek létre, ahol sokféle áru találkozott. A távolsági

kereskedelemben

adélnémet kereskedők iparcikkeket, olasz fűszereket hoztak az országba s nemesfémekkeltávoztak. A levantei kereskedelem határainkon belüli ellenőrzését hamarosan szinténnémetek, az erdélyi szászok szerezték meg. Mindezek következtében a Nyugat ésperemvidéke között kialakult az az utóbbiakra nézve előnytelen munkamegosztás, amely évszázadokra szólóan meghatározta az „iparosodott" Nyugat és a „mezőgazdaságraszakosodott" peremvidék arculatát. 1335-ben a

visegrádi

lengyel-cseh-magyar

királytalálkozón

született egy cseh-magyar gazdasági egyezség. Bécs 1242-ben szerzettárumegállító jogát egy cseh-morva kereskedelmi útvonallal kerülték ki. Az új útNagyszombaton és Pozsonyon át vezetett Buda felé. A nemesérceken kívül különösen a bor és a szürkemarha talált külföldön vevőre. A király által kivetett adók közül elsősorban a vámok érintették a polgárokat. A legfontosabb a

harmincadvám

volt. A főútvonalakon felállított harmincadhelyeken a behozott és kivitt áruk értékének 1%-át fölözte le a kincstár. Később ez az arány 3,33% lett. Kellő apparátushiányában az új adók beszedését a király bérbe adta (10 kamaraispánság). A fenti intézkedéseknek köszönhetően az ország gazdasága a XV. század közepére gyorsfejlődésnek indult. Az udvar és a bárók növekvő kereslete az iparcikk-behozatalmegugrásához vezetett, mivel a gyenge hazai kézművesipar nem tudta kielégíteni azigényeket sem mennyiségben, sem minőségben. A kereskedelmi deficitet azonban az országaranypénzexporttal fedezte. Európa aranytermelésének 2/3-át magyarországi bányák adták.Ennek ellenére a kincstárban hatalmas pénzmennyiség halmozódott fel, ami később lehetővétette Nagy Lajos király külföldi hadjáratainak finanszírozását.Nagy Lajos halála után trónutódlási harcok törtek folytak. Luxemburgi Zsigmondot, a trón várományosát a bárói liga bebörtönözte, és csak 1387-ben koronázták meg.Zsigmond a

külkereskedelem

jól kitaposott útjait örökölte elődeitől. A délnémet városokkalfolytatott külkereskedelem északról megkerülve Bécset, Nagyszombaton és Pozsonyon áthaladt Buda felé. A Nagy Lajos korában fellendült északi, lengyel- és oroszországikülkereskedelem jelentősége megmaradt. Zsigmond ezért különösen támogatta a nyugati ésészaki városokat: 1402-ben Pozsony, Sopron, Nagyszombat és Bártfa

árumegállító jogot

kapott. Ezek voltak a legjelentősebb

szabadkirályi városok

is Kassa, Eperjes, Buda és Pestmellett. A király városfejlődést szorgalmazó gazdasági intézkedései a mezővárosokat isérintették, amelyek száma ugrásszerűen megnőtt.Zsigmond a városok támogatásától jövedelmének növekedését várta, ezért adottárumegállító jogot, vámmentességet és pallosjogot nekik. Megadta nekik a jogot arra is, hogy

képviselőt küldjenek

a rendi országgyűlésekre. Erről először 1405-ből van írásos emlék,hazánkban ettől kezdve érthetjük, hogy a városlakó polgárok

önálló rendet

alkotnak.Egyes városok szövetségbe tömörültek, például a szász városok. A városok bírósági, polgári, adózási és egyéb ügyeit a

tárnokmester

intézte, ő felügyelteországos szinten.Zsigmond uralkodásának utolsó évében 1437-ben azonban, a fokozatos pénzrontáskövetkezményeként

parasztlázadás

tört ki Erdélyben

Budai Nagy Antal

vezetésével.Zsigmond európai látókörű, művelt uralkodó volt, aki Magyarországot egy hatalmas birodalom középpontjává akarta tenni. Ennek érdekében sokat tartózkodott külföldön. A XV. század másik jelentős gazdasági reformokat hozó magyar uralkodója HunyadiMátyás, akit 1464-ben koronáztak meg. Gazdaságpolitikájának célja az állami bevételnövelése volt egy szigorú adózási rendszer kialakításával.Mátyás a napi ügyek intézésére egy szűkebb királyi tanácsot alakított, melynek üléseinalacsonyabb származású szakértők is részt vettek. Az országgyűléseken meg kellett nyerni a