Professional Documents
Culture Documents
Versek
Páromról, Páromnak, családomnak
s mindenkinek, akik ismerték és szerették
1996.
Ajánlom ezt az írást
Páromnak, aki lélek,
mint érte való sírást
s zászlóját a reménynek,
hogy viszontlátjuk egymást,
ha én is hazaérek.
DRÁGA PÁROM, JUDITOM 1996. május 2-án este
visszaadta lelkét TEREMTÕJÉNEK. Hazahívta.
„Ha megfosztva kell lennem,
hadd legyek megfosztva.” I. Mózes 43,14
Epitáfium
És szólt az Úr: most el kell válni tõle.
Miért? —Ne kérdjem, egyszer kiderül.
De én hiszem, hogy parancsolt felõle
angyalainak, s nem ment egyedül.
Nem így gondoltam én, URAM:
mehettem volna én korábban,
nem Juditom, ilyen korában,
élt volna még i t t boldogan,
istápolva az unokákat...
Lennék most én helyette Nálad,
de õ van ott, és én meg itt...
– Hadd mondjon Áment rá a hit.
∗
„A tavasz jött a parttalan idõben”,
s az égi végzés elvitt benne tõlem.
Felõled jobbat gondolt az ATYA,
úgy megbecsült, hogy elhívott –haza.
∗
Áprily Lajos
A TEMETÉS - A SÍRNÁL
Beültettük petúniával,
körömvirággal sírodat.
Csak tested ott, hisz messze szárnyal
lelked – csupán a hant fogad.
Felült a bú az ablakunkra:
gyászolni kell, gyötrelmes munka,
emelni szívet és szemet
az ÚRHOZ, AKI él, szeret.
Az anyáknapi margaréták
három hétig nézték a képed,
nem is akart hervadni csokruk,
Fiam hozta... Szeretett téged...
Körülkerítve kegyelemmel
mindent másképpen lát az ember,
érti, mit nem lát s látva lát,
az életet és a halált.
Szeretettel: Juditod