Welcome to Scribd. Sign in or start your free trial to enjoy unlimited e-books, audiobooks & documents.Find out more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword or section
Like this
2Activity

Table Of Contents

0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
John Brockman Az Elmult 2000 Ev Legfontosabb Talalmanyai

John Brockman Az Elmult 2000 Ev Legfontosabb Talalmanyai

Ratings: (0)|Views: 24|Likes:
Published by Cseke Istvan

More info:

Published by: Cseke Istvan on Feb 06, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

10/23/2011

pdf

text

original

 
 NNCL53-00011015v1.0
A
Z ELMÚLT 2000 ÉVLEGFONTOSABB TALÁLMÁNYAI
SZERKESZTETTEJohn Brockman
A mű eredeti címe: The Greatest Inventions of the Past 2000 YearsA fordítás a Simon & Schustce (NewYork) 2000. évi kiadása alapján készült.Copyright © by John BrockmanMinden jog fenntartva. A jogtulajdonos engedélye nélkül e mű vagy bármelyrészlete semmilyen eljárással nem sokszorosíthatóFordította: Pesthy Gábor
ÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Anthony Cheetham, a londoni Orion Kiadócsoport elnöke vetette fel elsőként, hogy az
 Edge
körkérdésére adott válaszokból érdemes lenne könyvet készíteni. szönetteltartozom neki szívből jövő jóakaratáért és támogatásáért. Az Atlanti-óceánnak ezen azoldalán Bob Bender a Simon & Schustertől lelkes és határtalanul segítőkész volt. SaraLippincottot gondos szerkesztőmunkájáért szintén szönet illeti. A leghálásabbtermészetesen az
 Edge
körkérdéséhez bölcsen hozzászólóknak vagyok.
 Bátyámnak, Philip Brockman fizikusnak 
T
ARTALOM
ElőszóELSŐ RÉSZ
 Ahogyan élünk 
MÁSODIK RÉSZ
 Ahogyan gondolkodunk 
Utószó
 Írta: Jared Diamond  A válaszadók 
 
E
LŐSZÓ
A
The Third Culture
(A harmadik kultúra) című könyvem 1995-ös megjelenését követően1997 januárjában indítottam útjá
ra az
 Edge
(www edge.org), meghívásos alapon működőhonlapot mint a "harmadik kultúra levelezőlistáját".A harmadik kulra be azok a tusok és s gondolkok tartoznak, akikmunkásguk és tudománynépszerűírásaik vén mindinbb átveszik ahag
yományos értelmiségi szerepét annak újrameghatározásában, kik és mik vagyunk. Az
 Edge
nekiknyújt leheget, hogy ne csak a nagyközöng, hanem egymás számára ishozzáférhetővé tegyék nézeteiket, vállalva a vitát. Az
 Edge
(magyarul: "határ") mottója:"Is
mereteink határáig akkor juthatsz el, ha a legcsiszoltabb és legképzettebb elméketegy szobába tereled, hogy tegyék fel egymásnak az őket foglalkoztató kérdéseket:”
 Az Edge
-en megjelenő gondolatok gyakran elméletiek; tudásunk határait feszegetik azevolúcióbiológia, a genetika, a számítástechnika, a neurofiziológia, a pszichológia és afizika területén. Néhány példa a felvetett alapvető kérdések közül: Miként jött létre avilágegyetem? Hogyan keletkezett az élet? Milyen módon alakult ki a tudat?
A harmadik kultúrából tt tre az új természetfilofia, amely a komplexitás és az evolúcújrafogalmazására épül. Új hasonlategyüttesekkel ír le minket, tudatunkat, a világegyetemet és mindazt, amitismerünk benne. Az új eszmékkel és elképzelésekkel foglalkozó ér 
telmiség - a tudósok, akik sajátmunkájukról könyveket írnak - jelenti korunk vezető erejét. Olyan harmadik kultúrástudósok szerepeltek már az
 Edge-
en, mint az evolúcióbiológus Richard Dawkins, a filozófus DanielC. Dennett, a fiziológus Jared Diamond, a számítógéptudós szakember Marvin Minsky és a pszichológusSteven Pinker.
1998 novemberében körlevelet küldtem a levelezőlista tagjainak, egy cikkhez kérveválaszt a kérdésekre: "Mit tart az elmúlt kétezer év legfontosabb találmányának? Ésmiért?" A cikk az
után 1999. január 4-én megjelent az
 Edge
48-ban. A szerteágazó és olykor szórakoztatóelektronikus eszmecserét a többi média (ABC News,
The Wall Street Journal, Newsweek, The DailyTelegraph)
szokatlan figyelemmel kísérte, a kiadóimmal egyetemben. Elhatároztuk, hogy az új évezredméltó fogadása nem lenne teljes az elmúlt korok leglényegesebb technikai vívmányairól készült felmérésnélkül, a technikával és annak ránk gyakorolt hatásaival sokat foglalkozó emberek részvételével. Számostudóstól, filozófustól é
s a tudományos zélet szereplőitől érkezett válasz. Nagyjábólszázat válogattam ki közülük ebbe a könyvbe elkerülhetetlenül önkényesen, amiértnem kívánok mentegetőzni.Ilyesfajta összeállítás esetében a hagyományos tartalomjegyzék szükségszerűenhosszada
lmas és fejfájdító lenne, ezért tehát az olvasó végigböngészheti a könyvet, de felütheti bárhol,vagy válogathat a válaszadók névsora alapján.
 Természetesen nekem is van saját elképzelésem a "legjelentősebb találmányról", amitezennel közrebocsátok.
Pályaf 
utásom kezdetén szerencsém volt producerként és impresszárióként dolgozniolyan művészekkel, akik érdeklődése többek zött Norbert Wiener kibernetikus,Claude Shannon információelméleti szakember és Marshall McLuhan kommunikációsszakember munkáiból szár
mazó új gondolatokra és metaforákra irányult.
LaMonte Young zeneszerző a Theatre of Eternal Music (Örökkévaló Zene Színháza)intézményében egy akkord órákon (vagy napokon) át zengett. Ide belépve olyanakusztikai térbe merültem bele, amelyben az én érzékeim
teremtették meg a kompozícióösszhangját. Andy Warhol nyolcórás filmjét, az
 Empire State Buildinget 
vetítve (és egyhuzambanvégigülve) - bár beismerem, hogy nem szeretnék ebből rendszert csinálni - egyedülállóés hosszan tartó benyomás maradt bennem az idő és az unalom mibenlétéről. Azáltalam 1967-ben kitalált és a segítségemmel egy elhagyott repülőgéphangárban,
 
Long Islanden, Roosevelt Fieldben létrehozott első multimédiás diszkotékában, aMurray the K's Worldben, amelynek berendezését Gerd Stern USCO C
s
oportja tervezte- több száz lüktető audio- és videoforrásból zúdult kép és hang egyszerre mindenfelőla jelenlevőkre -, megértettem a visszacsatolás mint a kimenet és a bemenet közöttinemlineáris kapcsolat kibernetikus gondolatát. Az "információ" és a "
kommunikáció"szavak új, radikális jelentést nyertek: az elmék egymásra hatásának módjait jelzik.
ny évvel ezelőtt Gerd Stern bb egyetemet giglátogatott a kanadaikommunikációs guruval, Marshall McLuhannal. Különös páros volt. Stern és az USCOCsoport leginkább talán az általuk felújított templomban (Garneville, New York)létrehozott "Psychedelic Tabernacle" ben volt ismert. Sternék foltosra festettruhákban előadott multimédiás performance-a után következett az igen konzervatívanöltözött toron
t
ói professzor előadása. McLuhan híres gondolata szerint, amely az 1964-es
Understanding Media: The Extensions of Man
(A média megértése: az ember kiterjesztései)című nyvében szerepel, a számítógép feltalálása révén kiterjesztettük zpontiidegrendszerünket - azaz az elménket. Munkatársa, Edmund Carpenter antropológus,aki az észak-amerikai eszkimók akusztikai rnyezetét tanulmányozta, 1967-benmeghívott ebédre Fordhambe, hogy vitassuk meg nézeteit az akusztikus térről. Otttalálkoztam először McLuhann
a
l, és emlékszem egy megjegyzésére, miszerint Freudfelfedezte a tudattalant, ám mi tovább léptünk, mert elsőként tettük láthatóvá atudatost.A zeneszerző John Cage-t ilyesfajta gondolatok foglalkoztatták a hatvanas évekközen, egy vacsorasorozat során Dick Higgins otthonában, aki a Fluxusművészcsoport társalapítója volt. Cage azt tartotta, hogy "csak egy elme létezik,amelyen mindannyian osztozunk". Szintetizálva McLuhant és a zent úgy vélte, hogy azelme szocializálódott, és ennek következtében "nem v
áltoztathatjuk meg a gondolatainkatanélkül, hogy a világ is meg ne változna". Cage új környezetnek tekintette az elmét: "kollektív tudat"-nak hívta, és fenntartotta, hogy egy "globális hálózat" megteremtésével csatlakozhatunk be ebbe az újkörnyezetbe.Ebb
en az új ismeretelméletben Occam borotvája talkozik del tevel, ésmegszokott gondolkodásrendszerünk elemeire bomlik. Az alany és a tárgy egyesül. Avalóság átmegy leírásba, és ezáltal felfedezésválik. Az ilyenfajta gondolatokrombolónak tűnhetn
ek; de valójában felszabadítóak, és megengedik, hogy eltemessük a korábbikorszakok általánosításait, amit a szavak történelmi összegzésével tartunk fenn. Ahogy Wallace Stevensmondta: "A világ szavai adják a világ lelkét. Az igazság beszéde a maga valós magányában az a természet,amely a saját szavai által keletkezik."
A "valóság" nem az univerzum részecskéinek kölcsönhatásáról szól, hanem egy olyanuniverzuml, amely folyamatosan hat önmagára, ahol a szeket összekötőmintákban rejlik a lényeg. Az új helyzet megfelelő nyelven való bármilyen elemzése azemberek többségének gondolkozását tükrökkel szegélyezett spirális létrán vezeti.Nincs "válasz" erre a rejtvényre; a nyelv síkjának leírása a leírásaink síkja. A nyelvmegbízatássá, tánccá, játékká, dallá
válik.Az utóbbi két évezred legfontosabb találmányának a Szerteágazó Hálózatos Intelligenciát (Distributed Networked Intelligence - DNI) javaslom. A DNI a kollektív, kiterjesztett tudat - az elme, amin mindannyianosztozunk, az önmagával kölcsönhatásban á
lló, önmagának tudatában lévő kollektív tudatunkvégtelen rezgése, egy teljesebb, gazdagabb dimenziót hozzátéve ahhoz, ami maga azember.
B
ETHLEHEM,
C
ONNECTICUT1999. JÚNIUS

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->