Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
18Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Karasszon_Keresztyen Hit Es Hermeneutika

Karasszon_Keresztyen Hit Es Hermeneutika

Ratings: (0)|Views: 1,627|Likes:
Published by Istvan Fodor

More info:

Published by: Istvan Fodor on Feb 19, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/09/2014

pdf

text

original

 
1
 Karasszon István
ERESZTYÉN HIT ÉS HERMENEUTIKA
 
Kecskemét, 1995
 
2
A HERMENEUTIKA TUDOMÁNYA MA
Ha hermeneutikáról van szó, többen kissé elbizonytalanodnak,mert attól tartanak, hogy olyan területre léptek, ahol „mindenrelatív”. Elsı látásra ez föltétlenül így is van; különösen is ér-demes megvizsgálni pl. a hermeneutikai szempontok elıtérbekerülését etikai kérdésekben, ill. azt a rémületet, ami követi ezt a — ma már egyébként természetesként ható — filozófiai éstheologiai irányzatot. A bizonytalanság azonban olyan nagymérető, hogy például a címben szereplı „tudomány” szóval isgondja lenne több hermeneutának. Ha valaki az elmúlt 100 évkutatását áttekinti (amikor is köztudottan robbant a hermeneutikatudománya), s eközben a hermeneutika fogalmának definíciójára,a hermeneutika szükségszerőségének az indoklására és ahermeneutika célkitőzéseire összpontosít, akkor minden bizonnyal hiteles képet kap arról, hogy hol tart a hermeneutikatudománya — ma.Hogy a hermeneutika tudomány-e vagy sem, azt amindenkori tudomány-fogalom dönti el. Jelen kurzusunk alapjául egy olyan felosztás szolgál, amely a hermeneutikáttudománynak, mégpedig történeti tudománynak fogja föl, s bizonnyal így határozná meg: a Szentírás magyarázatának és amagyarázás tradícióinak az elvei teszik ki a hermeneutikát,múltban és jelenben. A bibliai hermeneutikák nagy száma követiezt a fölfogást (így pl. K.
 Frör 
,
Tıkés
I., de ezen túl az E.
 König 
 vagy L.H.K.
 Bleeker 
által írt mővek is, kisebb modifikációkkal.)Ehhez járulhat még az, hogy az illetı szerzı egy speciális témátkiragad, s annak valamilyen okból kimagasló jelentıségettulajdonít, hogy aztán mindent ennek fényében világítson meg(így tesz A.H.J.
Gunneweg 
is, aki a Bibliában a két szövetségviszonyát látja a legfontosabb hermeneutikai kérdésnek; ezzeltermészeteseten többen egyetértenek, így pl. H.
Gese
is.)Bármilyen elterjedt is ez a fölfogás, bármennyire szükséges isennek ilyen formában történı mővelése, mégis azt kell mondjuk,hogy általában az említett bibliai tudósok nem hermeneuták;
 
3
mégis ık juttatják e szemléletet érvényre munkájukban. Ez arravall, hogy a szaktudomány képviselıi élnek a magyarázástudományával (vagy mővészetével) — aminek következményeaz, hogy a deskriptív elem mőveikben túlteng. Mégis joggalremélhetik azt, hogy új szemléletet juttathatnak érvényremunkájukban. Természetesen a hermeneutika jóval szélesebbterület, mint a bibliamagyarázás, mégis aki a legnagyobb propagálója volt a hermeneutikának az éppen a theologia felıl jött: D.F.
Schleiermacher 
t kell itt megemlítenünk, aki viszonttudományként sem akarta említeni a hermeneutikát, haneminkább más kifejezésekkel élt: Kunstlehre, Verstehenslehre.Ezzel ı inkább a mővészetekhez közelítette a magyarázáselméletét. Ez pedig nyilvánvalóan a romantikus találkozás-fogalom eredménye volt nála: két személy, vagy a miesetünkben: egy személy és régi írások találkozása esztétikaiélményként hat. Hogy ezt és ennek következményeitföltérképezzük, ahhoz segít hozzá a hermeneutika — igaz, ha
Schleiermacher 
írásait tekintjük, akkor azt kell mondjuk, hogy bármely nyelvfilozófiai munkával fölveszi a versenyt, ami bonyolultságát illeti. A bevezetıben említett elbizonytalanodástmármost
Schleiermacher 
fenti lépése idézte elı (már 
 Nietzsche
 gúnyosan mondta róla: Schleiermacher ist ein Schleiermacher). Nem vitás azonban, hogy a helyes út ez volt: a filozófia továbbifejlıdése a találkozás szubjektumának továbbirelativizálódásához vezetett, s M.
 Heidegger 
„Sein und Zeit” c.mővében kulminált, amely ezt a relativitást a szubjektumidıiségében, ill. történetiségében, valamint ennek tudatábanlátja. Árulkodó jelenség, hogy H.-G.
Gadamer 
opusmagnumában („Igazság és módszer”) külön passzust iktat be aFelvilágosodás elıítélet-ellenességérıl, s megfogalmazásaszintén sokat mond: a Felvilágosodás súlyos hibája, hogyelıítélete volt az elıítélettel szemben. Az elıítélet rehabilitációjamindenképpen azt sugallja, hogy a megismerés folyamatábanmegismerendı tárgyként áll elıttünk maga a megismerı személyis. Ezért fontos
Gadamer 
kijelentése: a tudósra sokkal inkább jellemzık elıítéletei, mint tulajdonképpeni ítéletei. A

Activity (18)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 thousand reads
1 hundred reads
ktyla liked this
ricsi_m liked this
Sinka Csaba liked this
Sinka Csaba liked this
Atty85 liked this
Atty85 liked this

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->