,

versmon o
XVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008 . MÁRCIUS
EXORDIUM

Kedves Olvasó!

Bizonyára meglepetten vette ki postaládájából és fogta kezébe lapunk, a Versmondó

tizenhatodik évfolyamának első számát. Csodálkozva lapozott bele és nem érti a formá-
tumváltást.
Sokféle praktikus megfontolásból döntöttünk úgy, hogy tizenöt - talán nem túlzás a
jelző - sikeres év után, a megszokott formátumtól eltérő méretben jelentetjük meg
lapunkat, amelynek szer-kesztési elveit és - konok módon - a minőségét természetesen
megőrizzük . A \érsmondó régtől fogva jelen van az irodalmi köz-életben, s most, a for-
mátum megváltoztatásával, még inkább és látványosan felvállaljuk hasonlóságunkat az
irodalmi folyóiratok-hoz .
A magyar nyelvű versmondás orgánumaként szeretnénk továbbra is olyan írásokat ,
cikkeket és kritikákat közölni, amelyek szolgálni tudják a széles versmondó társadalmat :
a versmondók felkészítőit, a pedagógusokat és a versmondókat egyaránt.
Az utóbbi évek hagyományainak megfelelően továbbra is teret kívánunk adni a
bemutatkozáshoz a fiatal, most induló költőknek, aminthogy természetesen klasszikus
értékeinkről és jeles évfordulóinkról sem feledkezünk meg.
Azt is reméljük, hogy a lapban megjelenő kritikákból a kedves olvasó, de leg-
főképpen a versmondók azt a jó szándékot olvassák ki, amellyel a szerzőik megírták
útmutatásaikat , és segítségnyújtásnak tekintik, hogy versmondóink még eredménye-
sebben tudják felmutatni tudásukat , megjeleníteni a költői üzenetet.
Mindezek reményében bocsátjuk útjára a küllemében megújult Versmondót, hogy
elnyerje az előfizetők, a versmondók tetszését is.

Budapest, 2008 . március 15.

Kiss László
főszerkesztő

versmondó 3
TANULMÁNY

Verset mondunk ...

kortárs versmondás
Az előző alkalommal azt boncolgattam mit is értünk versmondáson, hogyan hat ránk
még ma is a versmondás öröklött hagyománya. Igyekeztem bizonygatni, hogy nem
akkor járunk (el) jól, ha átgondolatlanul elfogadjuk és alkalmazzuk a hagyományt, sem
akkor, ha átgondolatlanul elutasítjuk, marad tehát a közhelyszerű aurea mediocritas: a
hagyományt illik ismerni, de kialakulásának körűlményeiből , az öröklődésének folya-
matából levonható következtetések tekintetében a maga helyén érdemes kezelni .
Most ismét abból indulok ki, ami adott, és ez nem más, mint a puszta szó: vers-
mondás. A versmondás kétségtelenül fiatalabb, és konkrétabb jelentésű , vagyis kisebb
jelentéshalmazt fed le, mint szinonim párja: a szavalás. A kettejük közötti különbség ,
persze nem csak az, hogy a vers szerepeltetése a versmondás szóban eleve szűkíti az elő­
adásra szánt, vagy előadott szövegek körét. Ha hihetünk az ÉrtSz.-nak, a szaval igénk-
nek van néhány pejoratív jelentésárnyalata is, I talán emiatt találkozunk egyre sűrűbben
a versmondó kifejezéssel. Ezt a tendenciát bizonyíthatja, hogy egyre több verseny-
kiírásban \érsmondó Verseny szerepel, a korábbi Szavalóverseny megjelölés helyett.
Félreértés ne essék, nem akarom túlmisztifikálni a jelenséget, de rövidke nyelvtörténeti
tanulmányaim kellőképpen igazolják , hogy az efféle változások többet árulnak el a tár-
sadalomról, az adott területről kialakult felfogás változásáról, mint azt első látásra gon-
dolnánk . Arról pedig, hogya versmondásról, szavalásról kialakult felfogás mennyit vál-
tozott csak az elmúlt kétszáz évben már az előző alkalommal is adtam némi ízelítőt.
Ahhoz, hogy akár csak a saját tapasztalataim alapján leírjam, vagy jellemezzem a
kortárs versmondót, nem árthat a viszonyítási alap. Vissza a szóhoz. A szaval ige az
Etimológiai Nagyszótár tanúság a szerint nyelvújítás korabeli találmány. A szó v-s tővál­
tozatából (szav-) 1- igeképzővel képzett szóalkotás eredménye, melynek feltételezett ere-
deti jelenté-se: 'élőszóval előad' . Innen tehát a versmondásénál tágabb jelent és.'
Amikor kíváncsiságból megnéztem, hogy a Pallas Nagy Lexikona tartalmaz-e sza-
valás szócikket , a vártnál is nagyobb kincsre akadtam . Bár, jól tudom, nem illendő
dolog, de engedtessék meg a szócikk hosszabb részletének közlése, nemcsak azért, mert
a szöveg gyönyörű, és mert ma már érdekességszámba megy a tudományos szócikkekre
nem jellemző személyes hangvétel, a szerző nem leplezett vélemény nyilvánítása,
hanem azért is, mert a cikk tartalma , a benne foglalt információk, - ha úgy tetszik - fel-
használhatóak a jelen dolgozatom céljainak eléréséhez.
"Szavalás (declamatio), szépprózai vagy verses műnek ékes előadása , ugy hogya tar-
talom ne csak világosan, hanem egyszersmind ugyszólván megtestesülve, kerek alakban

I szaval ige - 2. tárgyas (kissé rosszalló) A természetes beszédmódtól eltérően , a szüksé-ge snél nagyobb
lendülettel és az énekléshez közeledő hanglejtéssel, szónokolva mond vmit. Közhelyeket szaval. • Most már
a tiéd vagyok - szavalta Péter nagy páthosszal. (Mikszáth Kálmán) Akármikor felállott politikai szépeket
szava lni. (Móricz Zsigmond) II a. (tárgy nélkül) (rosszalló) A kelleténél nagyobb , a helyzethez nem i llő
pátosszal beszél. Ne szava lj, olvass természetesen! Ugyan ne szavalj már! • A szenvedé ly - szava l - annál
több örömet tartoga t számunka, menné l inkább fékezzük. (Kosztolányi Dezső) II b. tár-gyatlan (rosszalló)
Képmutató módon, valódi alap nélkül beszél. A burzsoá politikusok emberiességről szava Inak. [ÉrtSz.]
2 Elvakult nyelvtörténet-rajongó versmondók kedvéért jegyzem meg, hogy a szava l a szavaz szavunkka l
párhuzamosan, -z igeképzőve l képzett szóalkotás. A késő bbi nyelvérzék talán tévesen szóhasadásnak tekin-
tette a párhuzamos szóa lkotást (pl. a család-cseléd mintájára), mindenesetre a szava l ige megta lálható
'szavaz' je lentésben egyes nyelvváltozatokban. Vö. ÉrtSz.: szaval- 4. tárgyatlan (népies) Szavaz (l ). A jövő
héten választás lesz, én is megyek szavalni. • A szoknya azonban nem szaval. .. (Mikszáth Kálmán)

4 versmondó
TANULMÁNY

és eleven szinekben álljon a hallgató előtt, szivére és kedélyére mélyen hasson és minte-
gy valódi esemény folyjon le lelki szemei előtt. (... ) Minden Sz-nak alapja a tiszta kiejtés,
következik a mondatok érthető, világos előadása. Szavalni ugyanis csak annyit tesz, mint
a szavakat tisztán kimondani. Aki tisztán, érthetően szól, az már félig jól szaval. A szava-
lási mesterség tetőpontja pedig a hármas hangsúlyeltalálása. A hangsúly vagy logikai,
mely a mondat legfontosabb szavát emeli ki, vagy festői , mely a különböző személyeket,
tárgyakat, helyzeteket hangalkalmazás által hozzánk közelebb hozni iparkodik, vagy
végre kedélyi (etikus) , mely a változó hangulatoknak ad kifejezést. E hármas hangsúly
csak akkor érhető el, ha az organum elég hajlékony, ha minél finomabb modulációra
képes . E modulációk a hang mélységében vagy magasságában, erősbödésében és
lágyulásában, az átmenetek és ugrások lehetőségében, a szivbeli rezonanciában, a
tempo kellő gyors változásaiban rejlenek. Erre nézve a jó Sz. sok évi rendszeres gyakor-
lat eredménye. Ahang modulációképessége annyira fontos, hogy a hellén szavaló kat egy
fónászkosz (hangtanító) kisérte minduntig. Mult időkben a Sz. még sokkal szenezettebb
volt, mint ma, mert a modem élet, mint mindenben, ugy itt is egyszerüségre és ter-
mészetességre törekszik." (PNL, xv. kötet)
Hangsúlyoznom kell, hogyaszócikk az 1890-es években, de mindenképpen 1897
előtt keletkezett, ugyanakkor a szavalás ennél szebb megfogalmazásával nem találkoz-
tam eddig. Többszöri elolvasás után, azt kell, mondjam: nemcsak szép, de meglepően
pontos is. Benne van minden , amit a reformkor, vagy akár a Latinovitshoz köthető, ún.
új magyar versmondás ránk maradt hagyománya kapcsán korábban érintettem. Még
több is. A hármas hangsúly, a modulációképesség leírása, kifejtése egy ma már elfele-
dett, de a versmondás eredetéhez, őséhez közelebbi állapot 19. századi meglétét tanúsít-
ja. Egy olyan előadásmódot jellemez, amely ma már elképzelhetetlenül díszes , ugyan-
akkor zene-ileg sokkal kimunkáltabb, átgondoltabb, s így valóbban közelebbi rokonsá-
got mutat az ősi énekmondó hagyományokkal. Egyéb források is bizonyítják, hogya
textus ilyen értelemben vett zeneiségének kihasználása, nem öncélú volt, hanem szoro-
san illeszkedett a szöveg hangulatához, jelentéséhez, ami a mainál komplexebb előadás­
módot eredményezett. De erről majd k ésőbb.'
Felhívnám a figyelmet a szócikk utolsó mondatára, ami tökéletes pontossággal ismer-
teti a kortárs versmondás szerintem legfontosabb ismérvét: egyszerüség, természetesség.
Az egyszerüség, és természetesség, azt gondolom ma már alapvető elvárás a
versmondóval szemben. Természetesen nem volt ez mindig így. Eszembe jutott egy
sokak által ismert történet, annak bizonyítására, hogy ez szintén , a korábbi dolgozatban
tárgyalt hagyományhoz köthető jelenség, vagyis a múlt század elején, közepén jelent
meg, alakult ki, és azóta is meghatározó.
Surányi Ibolya egy rádióvitában elmesélte, hogy, amikor l 959-ben a magyar költészet
akkori nagy öregjeinek verseit készültek bemutatni Jancsó Adrienne Óbor című
előadóestje keretében, felkészülésképpen meglátogattak néhány köztiszteletnek
örvendő, idős költőt.
"Füst Milánt rózsadombi lakásában kerestük föl. Az impozáns, klasszikus aggastyán
hatalmas erővel szinte bibliai dörgedelemmel figyelmeztetett bennünket: »Koturnuson
kell a verset mondani, kotumuson!« Aznap Kassák Lajost is meglátogattuk óbudai
lakásán. Ő nyitott ajtót, fiatalos volt a mozgása, a külseje, s lakása modemül volt beren-
dezve . Kassák is beszélt a versmondói stílusról. »A verset a lehető legegyszerűbben kell
elmondani.« Ez volt a véleménye. S hadd jegyezzem meg, hogy a fiatalos, modem

3 Ezt a jelenséget a Verset mondunk "sorozat" egy következő "epizódjában" a ballada kapcsán részlete-
sebben szeretném tárgyalni , most csak, mint "clifthangert" ("kedvcsiná-Ió") említettem.

versmondó 5
TANULMÁNY

Kassák egy evvel idősebb volt Füst Milannál a robusztus aggnál ." (Surányi, 2002
[1975] , 146)
A szóban forgó vita , beszélgetés 1975 szeptemberében hangzott el a Magyar Rádió
\érsszínpad című műsorában, Koturnus vagy egyszerűség címmel, talán nem kell rés-
zletez-nem: miért. Elég azt megjegyezni, hogy a beszélgetésben Csoóri Sándor, Latino-
vits Zoltán és Török Tamás is részt vettek Surányi Ibolya mellett. Surányi Ibolya az adás
szinte teljes anyagát lejegyezte és publikálta az általa szerkesztett Verset mondok-ban, és
így ezt a rádióvitát, mint a magyar versmondó szakirodalom egyik legfontosabb anyagát
tudom ajánlani mindenki szíves figyelmébe. Úgy is mondhatnám, hogy a koturnus és az
egyszerűség szembeállítása, mint a versmondás ma elképzelhető két lehetséges vég-
pontja legalább annyira alapvető, mint például az irodalomtörténet ún. kunyhó-katély
párosa. Ez lehetne a versmondás nietzschei dualizmusa: az apollóni nyugalom és dionü-
szoszi mámor kifejeződése. Füst Milán, szerintem találó megfogalmazásához hozzá kell
tennem , hogy az én olvasatomban a koturnus nem a mai értelemben vett , funkciótalan ,
modoros pátoszt jelenti, sokkal inkább azt a komplexebb, zeneileg kimódoltabb, dísze-
sebb, előadásmódot, amit az antik kultúra rapszodoszai, karénekesei képviseltek, és
amelynek oldalági leszármazottjáról, 19. századi változatáról valószínűleg az idézett
PNL szócikk szerzője is beszél. Füst Milán rímnélküli szabad verseiben észrevehetet-
lenül felsejlik, sőt lüktet az antik khorikonok ritmikus hullámzása, dithüramboszok eksz-
tatikus hangulata, vagy éppen a bibliai szövegekre jellemző sajátságos prózai költészet.
Ezek ismeretében világosabb értelmet nyer az általa elvárt koturnuson való versmondás.
Kassák Lajos, pedig, aki bátran neveztetnék a magyar posztmodern egyszemélyes
előőrsének, jó érzékkel vetíti előre a mai állapotot. Ugyanis , mint már említettem, mára
már a koturnus és egyszerűség harca az utóbbi győzelmével, pontosabban előtérbe kerű­
lésével véget ért. Legalábbis egy ideig. Hiszen a másik véglet sem tűnt el, csak átalakult,
és ebben az újnak hitt formájában egyre nagyobb teret hódit , sőt, megkockáztatom, hogy
a megzenésített, vagy énekelt vers már nagyobb népszerűségnek örvend, mint maga a
versmondás. Csak megjegyzem, hogy ez a tendencia is az 1950-es évektől indult itthon ,
elég csak a Bródy, Gryllus, Sebő neveket említenem...
Ma a versmondót egyfelől az egyszerűségre való törekvés jellemezheti. Ez az egysz-
erűség azonban, egy feltételezett, korábbi , zeneileg kimunkáltabb, (túl)díszített előadás­
mód ellenében, ahhoz képest értelmezhető . Nem összetévesztendő azzal az egysz-
erűséggel, aminek következtében a versmondás a költemény puszta elmondását, repro-
dukcióját, .Jiangz ósít ását" jelenti/jelentette. Ennek kialakulásához nagymértékben hoz-
zájárult a 20. századi naturalista, realista színészesztétika, pontosabban annak mag-
yarországi , az eredetitől sok esetben eltérő, csupán felületesen elsajátított, félreértel-
mezett (pl. az ún. Sztanyiszlavszkij-módszer esetében) változata. A Latinovits nevével
fémjelzett ún. új magyar versmondás pontosan ezzel a végletekig kitolt egyszerűséggel
szemben lépett fel az ötvenes-hatvanas években, ahogy azt az előző alkalommal rés-
zletesebben kifejtettem. A félreértések elkerülése végett helyesebb lenne természetes-
ségről, vagy természetességre való törekvésről beszélni a ma versmondójának
jellemzésekor. Ez is a hagyomány része , abból következik. Egy anekdota szerint: amikor
Montágh Imre a hetvenes években a Színművészeti Akadémián tanított, az volt a
szokása, hogy a hallgatók kezét vékony zsineggel a törzsükhöz kötözte, és így mondat-
ta el velük a verset újra és újra. Ezzel a módszerrel akarta leszoktatni a színészjelölteket
a felesleges, pótcselekvésszerű, eljátszott, maníros gesztusokról. A tanítványok csak
azokat a mozdulatokat, gesztusokat tarthatták meg , amiknél elszakadt a zsineg, mert
ezek a mester szerint egy mélyről jövő, őszinte érzelem fizikai megnyilvánulásai, és
mint olyanok, hitelesek.

6 versmondó
TANULMÁNY

Hiteles, őszinte, term észetes, Érdemes kicsit foglalkozni ezekkel a fogalmakkal, nem
csak azért, mert sorra e1hangoznak különböző versenyek értékelésein a zsűritagok
szájából, és így valós a versmondókkal szembeni elvárásnak tekinthetők. Azért is, mert
sokszor úgy látom egyes versmondók a hagyomány félreértésének következtében

versmondó 7
TANULMÁNY

ezeket a fogalmakat, elvárásokat is félreértik. A versmondó nem akkor hiteles a pódiu-

mon, amikor megpróbálja tolmácsolni, megmutatni a költő, vagy az általa előadott
szöveg szerzőj ének feltételezett szándékát. Ez, nem győzöm hangsúlyozni : lehetetlen.
Véleményem szerint a versmondó ma akkor hiteles, ha a saját életkorához, habitusához,
érettségéhez, lelkivilágához hűen tolmácsolja az általa megértett (!) gondolatokat. A
versmondó akkor természetes, őszinte, hiteles, ha (és ezt tényleg nem tudom másként
megfogalmazni) méltó ak hozzá azok a szavak, amiket kimond . Ez ugyanúgy igaz a
szöveg által megkövetelt értelmi, és érzelmi jelenlétre is.
A jó kortárs versmondó: alkotó, és nem puszta információközlő. A versmondásról
alkotott kortárs felfogás legjellemzőbb tulajdonsága éppen ez. A vers elmondása (is)
alkotás , újraalkotás. A kortárs versmondó nem reprezentálja, vagy újraközli az elő­
adandó szöveget, de nem is csak rekonstruálja, hanem újraalkotja. Pontosabban újrakon-
struálja az elmondandó szöveget, úgy, hogyelőadásában óhatatlanul is benne vannak az
előadó a szöveg kapcsán előhívott érzelmei , gondolatai, élményei , ismeretei , tudása ...

Hogy ne csak ezekkel a kétségtelenül fontos, de nem kézzelfogható, általánosan megfo-

galmazott definíciókkal dobálózzak újra és újra, a következőkben megpróbálom a saját
versmondással kapcsolatos tapasztalataim rendszerezni. Ehhez kölcsönvettem egy pszi-
chológiai szakszót: attitűd . Az attitűd a szociálpszichológia egyik alapterminusa,
lényegében (és tényleg nagyon leegyszerűsítve) viszonyulási mintát (értékelő beállí-
tódást) jelent. A mi esetünkben a viszonyítási pont , vagyis az a dolog, amire az attitűd
irányul az, ami minden versmondó esetében adott: az alapszöveg. A múlt alkalommal
már használtam az klasszikus versmondó attitűd elnevezést, ami alatt a hagyományt
vakon követő, a szöveg-gel semmilyen komolyabb, egyéni, értékelhető viszonyt ki nem
alakító versmondói hoz-záállást értettem. A következőkben azt igyekszem bizonyítani,
hogy maga a szöveg (típusától , stílusától függ ően) eleve meghatározott, beállítódott vi-
szonyulási mintákat implikál. Azt szeretném megmutatni, hogy az előadó milyen minták
alapján tud egyáltalán viszonyulni a választott szövegekhez. Egyszerűbben fogalmazva:
ismét azt bizonygatom, hogy mennyire fontos a versválasztás, csak ezúttal áltudományos
köntösbe bújtatva, hátha így nagyobb hatást érek el, mint eddig . A cél szentesíti ...
Az a legegyszerűbb, ha az előttem jártakat követve, a műnemekből kiindulva három
nagy csoportot különböztetek meg: lírai, epikus és drámai versmondó attitűdöt.

Lírai versmondó attitűd

"A lirikus szavalás fő mestersége a hangulat előidézése, itt a lélek szaval, itt örömet, bút,
reményt , elcsüggedést, bátorságot, kétségbeesést kell kifejzni és a hallgató lelkét csupa
érzésekben ringatni. Ez a lirikus Sz. a legnehezebb, mert nagyon érzékeny lelket tételez
fel a szavalónál, kinek a vígság és bú közti lajtorján biztosan kell mozognia." (PNL)
A lírai versmondó attitűdöt azok a költemények, szövegek váltják ki, amikben (termé-
szetesen ezek a lírai műnembe tartoznak) a "lírai én" domináns . Ezek a szövegek a
szerző érzelmi , lelki világának kivetülései, különböző érzések , vívódás ok, lelkizések,
filozófiai gondolatok, szentenciák, bö1csességek költői megfogalmazásai. A versek , köl-
temények legnagyobb része, jellegéből fakadóan ilyen. A lírai attitűd tehát személyes
hangvételű, vallomásszerű előadásmód, melyben az előadó nem egyszer a saját lelkét
szedi darabokra, és rakja (jó esetben) össze. Az igazán meg nem értett, csak elmondott
gondolatok ennél az attitűdnél nagyon veszélyesek, nagyon hamar hiteltelenné válhat az
előadás . Nem hiszem, hogy különösebben körül kellene írnom a szerelmes versekre,
létösszegző versekre, vagy pl. a depresszív hangulatú versekre jellemző általános elő­
adásmódot, hiszen ezt a szöveg eleve magában hordozza. Az sem különösen meglepő ,

8 versmondó
TANULMÁNY

hogyakamaszok, a fiatal versmondók zöme ezeket a szövegeket részesíti előnyben.

Pont emiatt a lírai attitűd esetében van legnagyobb esély az ún. "szakmai maszturbá-
ci óra" (Kiss Lacitól kölcsönzött műszó) . Ez az egyik legjellemzőbb hiba a (hangsúlyo-
zom) jó versmondók körében. Szakmai maszturbációról akkor beszélünk, amikor az
előadó összekeveri a mű élvezetét a mű előadásával, ugyanis a kettő nem ugyanaz. Sok
jó versmondó esik abba a hibába, hogy olyan alapszöveget választ, ami valamiért sokat
jelent neki, ez a valami sokszor egy apróság, egy megélt érzés emléke (stb.), ami miatt

versmondó 9
TANULMÁNY

különös vonzalom fűzi a szöveghez, de ezt a különös viszonyt az előadásával nem tudja
érzékeltetni (hiszen a befogadó nincs beavatva), így a közönséget eleve kizárja, meg-
fosztja a vers élvezetének még a lehetőségétől is. Ilyenkor fordul elő , hogya versmondó
tobzódik a saját maga által megélt a pódiumon sok esetben újra átélt érzelmekben, a saját
örömére . Nem szabad azt hinni, hogy ez a sztanyiszlavszkij-módszerből ismert, a színé-
szek által hőn áhított kollektív magány.
Persze, azt is tudom , hogy ez az önmarcangolósdi, amolyan életkori sajátosság.
Valljuk be őszintén, terápiának valóban kitűnő, de mint alkotás , mint előadás például egy
versenyen . ... nem jön be. (Csak megjegyzem, hogy belülről is jól ismerem a problémát.
Ha időben felismerem és megértem ezt a jelenséget, talán lenne egy Radnóti-díjam.)
A lírai attitűdnél a költemény zeneisége is kiemelten fontos, de meg kell találni a
megfe-Ielő arányokat a szöveg zenéje és értelme között , ez sem könnyű .
Összefoglalva, azt kell mondjam, hogy a lírai attitűd szövegei a legnehezebb, a leg-
problematikusabb versek versmondás szempontjából, mégis ebből a halmazból válasz-
tanak legtöbben .

Epikus vers mondó attitűd

"Az epikus szavalás könnyebb , itt fő dolog az események egymásutánját és összefüggését

világosan kidomborítani és a meglepetés hatását elérni. Itt nem annyira lágy, mint erős
hangra van szükség, mely a heroikus tettek, a tragikus szenvedések ecsetelésére, a jelle-
mek ábrázolására szolgáljon." (PNL)
Az epikus versmondó attitűd azon költemények esetében jellemző, amikben a történet
dominál. Az epikus attitűd tulajdonképpen a történet megfelelő elmondása, elmesélése.
Ebben az esetben azt a funkciót kell helyesen eltalálni, ami a történet elmesélését kivált-
ja. Más jellegű előadásmódot követel egy parabola, és mást egy verses mese. Ebben az
attitűdben a humor gyakran domináns elem, tudni kell élni vele . Könnyebben követhető,
szórakoztató, sok tekintetben hatásosabb, a lírai attitűdnél.

Drámai versmondó attitűd

"A drámai magán szavalat nagyon szinezett lehet, mert ugy érzelmeket, eseményeket ,
mint jellemeket kell rajzolnia, a nélkül, hogya gesztikulációt vagy a dekorációkat segít-
ségül hivhatná."(PNL)
A drámai versmondó attitűd akkor jelenik meg, amikor az alapszövegben a drámai
elemek hangsúlyosabbak. Általában beszédeket, párbeszédeket tartalmazó szövegek
eseté-ben jellemző. Igazi előadói vénát követel. A drámai attitűdben a költeményben
szereplő különböző karakterek egymástól való elkülönítése, megszólaltatása okoz
nehézséget. Gyakori hiba a ripacskodás szerű túlzás, és ellenkezője a teljesen színtelen ,
sótlan előadásmód. Ha sikerül megtalálni a megfelelő arányokat, a közönség rendszerint
nagyon hálás az előadásért.
Természetesen manapság egyre gyakrabban találkozom a három, egyébként
egymástól jól elkülöníthető attitűd összemosódásával, együtthatásával. A legnagyobb, és
legszebb költemények legtöbbször mindhárom versmondó attitűd lehetőségét magukban
hordozzák. Vannak olyan szövegek, többek között aballadák, amik jól kizárólag a három
attitűd helyes arányú együttes alkalmazása révén szólaltathatóak meg. Nem beszélve a
kortárs költészet remekeiről, kísérleti műfajokról, amik további, ezeknél bonyolultabb
attitűdöket generálnak. De ezekről majd legközelebb.. ..
(Folytatás következik)
Kinizsi Ottó

10 versmondó
TANULMÁNY

Felhasznált irodalom:

Surányi, Ibolya [1975]

Koturnus vagy egyszerűség , In. Surányi, Ibolya (szerk.) \érset mondok (2002).
Budapest: Holnap. 145-167.
Pallas Nagy Lexikona [PNL], szerk. dr. Gerő Lajos, Budapest, 1897.
A magyar nyelv értelmező szótára [ÉrtSz], szerk. Bárczi Géza, Országh László,
Budapest, Akadémiai Kiadó, 1959-1962.

Pomogáts Béla
"A véletlen tündéri ajándéka"
Kosztolányi a költészetről

Közel negyedszázada (I982-ben) a korán eltávozott Sík Csaba összeállításában meg-

jelent Budapesten egy Ars poeticák a XX. századból című terjedelmes szöveggyűjte­
mény, amely a modem kor íróinak, zenészeinek és képzőművészeinek vallomásait gyűj­
tötte össze arról, hogy ezek a művészek miben is látták mesterségük lényegét. Az igen
sok k ülfőldi (német, angol, francia, olasz, görög) költő mellett viszonylag kevés magyar
sz erző művészetbölcs eleti vallomása kapott itt szerepet. Kassák Lajoson, Szabó Lőrin­
cen, Dsida Jenőn, Nemes Nagy Ágnesen kívül azonban Kosztolányi Dezsőé is, akinek
nézeteit Marcus Aurelius című nevezetes költeménye képviselte. "Semmi, ami barbár /
nem kell soha nékem, semmi, ami bárgyú [...] Csak a bátor, a büszke, az kell nekem, ő
kell, / őt szeretem, ki érzi a fóldet, / tapintja merészen a görcsös, a szörnyű / Medúza-
valóság kő iszonyatfát / s szól: ez van, ez nincsen, / ez itt az igazság, ez itt a hamisság /
s végül odadobja férgeknek a testét. / Hős kell nekem, ő, ki / déli verőben nézi a rémet,
/ hull könnye a fényben / és koszorúja / izzó szomorúság ."
A Kosztolányival foglalkozó irodalom a költő sztoikus filozófiájának tanúságtétele-
ként szokott hivatkozni erre a költeményre, s valóban, inkább bölcseleti vallomás ez,
mintsem "ars poetica" . Mindazonáltal Kosztolányi költészetfelfogása is kiolvasható a
versből , az a racionalista megközelítés , amely révén a költő magát a mesterséget és
ennek törvényeit értelmezte . Kosztolányi ugyanis általában elutasította azt a romantikus
felfogást, amely magát a költészetet a titkok világába utalta, és a mitikus fogalmak
között helyezte el. A versek világának megközelítésében többnyire szemben állott azok-
kal a nézetekkel, ame-Iyeket korának irodalom-értelmezése vagy éppen iskolai oktatása
képviselt. Nem a költő életrajzát vagy élményvilágát állította a .versesztétika" és a
"verselemzés" középpontjába, holott a hazai versértelmezés még a harmincas években
sem tudott igazán elszakadni ettől a hagyományos megközelítéstől. Ezenkívül a költői
mű "szellemtörténeti" helyének és összefüggéseinek vizsgálatától is tartózkodott. Min-
denekelőtt magát a szöveget tekintette irányadónak és értelmezésre érdemesnek , füg-
getlenül attól, hogy a költemény milyen életrajzi, irodalomtörténeti, filozófiai kontex-
tusban foglal helyet.
Tulajdonképpen azt a "szövegközpontú" megközelítést választotta (vagy éppen ala-
pozta meg), amely a magyar irodalomértelmező kultúrában valójában csak a mögöttünk
álló három évtizedben vált általánossá . Ennek a szövegközpontú értelmezési kultúrának
a ki-alakításában több huszadik századi irodalomtudományi iskola és teoretikus hajlamú
költőegyéniség is szerepet vállalt, a francia "explicaton de textes" irányzatától az angol
"close reading" irányzatáig, vagy az orosz strukturalizmusig T. S. Eliotig. Valójában ez

versmondó II
TANULMÁNY

a modem költészetértelmezés és költészetkritikai gondolkodás jelenik meg Kosztolányi

elméleti írásaiban, természetesen anélkül , hogy a magyar költőt bármiféle teoretikus
szándék vagy a korszak költészetelméleti irányzatainak tanulmányozására irányuló
késztetés vezérelte volna fejtegetéseiben . Kosztolányit pusztán eredendő racionalizmusa
és a műalkotás mibenlétének ésszerű szemlélete vezette azokban a korántsem elméleti és
tanulmányjellegű írásaiban, amelyekben a költészet esztétikai mibenlétére és a költői
hatás titkaira keresett magyarázatot.
A Nyugat 1920-as évfolyamában közreadott Tanulmány egy versről című írásában,
amely különben Goethe híres versének, A vándor éji dalának magyar tolmácsolásait
helyezi kritikai mérlegre, a kö-vetkezőképpen világítja meg a költői művek esztétikai
értékének vizsgálatára irányuló módszerét, amelynek segítségével arra kívánt kísérletet
tenni "hogy pusztán a versekből értesse meg a költőket". .Jvlódszerem - fejti ki - az volt,
hogya fejtegetendőköltők egy-egy versét vettem elő, melyekből kibontottam az egyéni-
ségüket, de úgy, hogya költeményt külön , elzárt világnak tekintettem, és anélkül hogy
a tárgyukkal vagy a költő életrajzi kapcsolatával foglalkoztam;volna, magát aszöveget
vizsgáltam, vers- és hangtani szempontból, s mindenekelőtt arra a kérdésre akartam fele-
letet adni, hogy miért kell az illető verset jónak vagy rossznak tartani ? Szóval , a for-
mából haladtam fölfelé, nem megfordítva, mint az esztétikusok zöme teszi ..."

Kosztolányi Dezső
Énekek éneke
Nem hagysz nekem eleget inni
mannás szájadból sohasem,
hogy megtaníts örökre lenni,
lángként lobogni , éhesen.
Nem hagysz nekem sohasem inni
áldott melledből eleget ,
hogy tudjak a szomjamban hinni,
s úgy nézni téged, mint eget.
A te kegyed áldása megvert,
a te oldásod megkötött,
s lihegve tartasz engem embert,
az isten és állat között.
Így váltod a múltat jelenné,
hogy itt se légy és megmaradj ,
a végeset is végtelenné,
és bárhová nézek, te vagy.

Az asztalodhoz hívsz naponta, Te vagy, mi van, te vagy az emlék,

és mintha rútul játszanál, te vagy, ki küld és hívogat
a dús teríték csupa pompa, futnék tetőled s visszamennék,
de üres a pohár, a tál. dajkáid el az én kínomat.
Én, férfi, ennék, egyre innék, Lásd, én tudom, mi e bujócska,
s te a mulót megfékezed, tudom mi itt e lakoma,
ígérve mindég, tiltva mindég ó folyton-új és folyton-ócska
mint papnő emeled kezed. természet ősi cinkosa.
Mint szajha kínálsz csók izével, De mondd, miért e gyatra-elvű
és körmeidnek éle metsz, földön nevelni ily hitet,
itatsz a könnyeim vizével , miért e fájdalmas remekmű,
kongó reményekkel etetsz. bennem mi végre épited?
TItokzatos, örök művé szn ő ,
ki ezt a sorso t rótta rám,
boldo gtalan játékra k é s zt ő ,

12 versmondó
TANULMÁNY

A követett módszert mindenekelőtt az ésszerű megközelités lehetőségének tekinti, és ezt

bizonyítandó, nagyon jellemzően a húszas évek gondolkodására, a természettudomá-
nyos megközelítésmódra hivatkozik. "A módszer - olvassuk Kosztolányi érvelését -
bármily kezdetleges kísérlet is - az esztétikába a természettudomány rendszerét óhajtja
belevinni." Nyomban megvilágítja azt is, hogy a magyar irodalmi kultúrában szokásos
versmagyarázatok, vagyis a hazai versesztétikai gyakorlat miért nem tekinthető tudomá-
nyosan hiteles eljárásnak. "Azt hiszem - jelenti ki - , nem mondok vele újságot, ha
megállapítom, hogy a mai versesztétikánk alig áll tudományosabb színvonalon, mint a
kínai orvostudomány, mely embertestek helyett nemrég még dinnyéket boncolt, és
inkább babonákban hitt, mint annak, amit érzékeivel tapasztalt. Még ma is össze-
tévesztik a verseket a versek tárgyával (az érzéssel és a gondolattal), az olvasók azon az
alapon ítélkeznek fölöttük, hogy rokon érzést vagy rokon gondolatot találnak-e. Ekkor
kijelentik, hogy a vers jó vagy rossz . A bíráló is észleleteinek végeredményét közli, mely
bármily alapos és jóhiszemű, többnyire csak általános, s a pert tulajdonképpen sohasem
az dönti el, amit a kritikus fölfed , hanem az, hogy a műveltsége , az ízlése , a becsüle-
tessége, az irodalmi múltja folytán hisznek-e neki, vagy sem. Sehol olyan tág tere nin-
csen a beleképzelésnek, mint itten."
Hat esztendő múltán, ugyancsak a Nyugatban megjelentetett Új költészetünk című
írásában megint csak az akkori (és persze a. jelenben is élő!) közfelfogással szemben
állapítja meg azt, hogy a költészet lehetőségei nagyon is korlátok közé szorultak a szelle-
mi élet munkamegosztásának modem kori fej fejleményei következtében. "A XIX .
század - jelenti ki - az élet hatalmas területét, melyen a költő annak előtte szabadon
portyázott, fölparcell ázta és gyarmatosította. Egy részét a politika szakította le magának,

versmondó 13
TANULMÁNY

másikat az újság, harmadikat a regény, negyediket a tudomány, mely már nemcsak ska-
tulyázott, cédulázott, hanem fényt vetett a nagy kérdésekre, tisztázott olyan árnyalati
finomságokat, melyekre eddig csak a költőtől vártak feleletet. Az új költő területe meg-
szűkült és gazdagodott." Következésképp "pusztán az maradt övé, ami megillette, az élet
felbogozhatatlan rejtélye. Egyetlen kincse az egyénisége lett, az, hogy teljesen külön-
bözik másoktól. Ezt pedig, miután természetesen kikapcsolódott a társadalomból, ön-
tudatosan érezte."
Ezzel a fejtegetéssel Kosztolányi bizonyos mértékig visszahátrált a költészet pusztán
mesterségbeli, szövegközpontú és nyelvszemléleti megítélésének pozíciójából egy olyan
hagyományosabb felfogáshoz, amely a költészetet a romantikusok és később a szimbo-
listák gondolkodásmódjával ítélte meg. Imént idézett esszéjében találjuk a következő
kijelentést: [a költő] "élményeket nem kereshet úgy, mint az útirajziró , ki elutazik ide-
gen országba, hogy azt, amit lát, leírja. Az ő élménye messzebb van, az öntudatlan
országában. Ha megtalálta, már elvesztette, ha megértette, már nem érti, ha eszébe jut,
már elfelejtette. Csak úgy bukkanhat rá, hogy az emlékezés és önelemzés maga a
művészet érzéki beteljesülésévé válik, s voltaképp akkor tudja meg, hogy mire akart
emlékezni, hogy mit akart magáról kideríteni, mikor verse már elkészült."
Valójában még inkább a romantikus és szimbolista költészet-felfogásra utal vissza
Kosztolányinak egy, az Új Idők című hetilap 1928-as évfolyamában közreadott írása
Ábécé a versről és költőről , melyben a költészetnek egy hagyományosan romantikus
értelmezését követi . "Mi a vers? - kérdezi Kosztolányi . - Az emberiség előbb tudott
versben beszélni, mint prózában . Amikor az első ember kinyitotta szemét bölcsőjében,
mely az egész földgoly ó volt, fölordított azon való ámulatában, hogy erre a világra
született, s az indulat, fájdalom, rajongás ütemes szavait gügyögte. Ivadékai csak később
tanulták meg a prózát." Ez a kijelentés tulajdonképpen a romantikusok irodalom-
felfogósára és esztétikájára utal, közelebbről a königsbergi és rigai bölcselő és teológus ,
Johann Georg Hamann (1730-1788) eszméire. A német filozófus igen korán elutasította
a felvilágosodás és a racionalizmus eszményeit, s a költészet lényegét egy korai roman-
tikus szellemiségű aforizmájában ekképpen határozta meg: "A költészet az emberiség
anyanyelve", utalva arra, hogy az emberiség eredeti és ősi tapasztalatainak mindenek-
előtt nagyszabású költői művek, úgymint a Biblia, a nagy népi eposzok és Homérosz
adtak kifejezést.
Kosztolányi ilyen módon kettős szellemi erőtérben helyezte el a maga költészet-
felfogását és -esztétikáját: egyfelől a romantikus-szimbolista hagyományban, másfelől a
modem, szinte természettudományos eszközökkel dolgozó racionális nyelvi megközelí-
tésben . Gondolkodásának és persze költészetének is talán ez a s z i n téz i s terem tő képes-
sége lehet az egyik nagy értéke: az, hogy mentalitás-történeti korszakok határán elhe-
Iyezkedve egyeztetni tudta a tradíciót és a modernséget. Ez a szintetikus és összegző
poétika alapozta meg utglsó verseskötetének, az 1935-ben megjelent Számadásnak
klasszikus értékeit. Olyan költeményekre gondolok, mint a Februári óda, a Száz sor a
szenvedésről , a Már megtanultam, a Halotti beszéd és mindenekelőtt a Hajnali részeg-
ség, amely a romantikus és szimbolista költészet mitikus és transzcendens tapasztala-
tokat mozgásba hozó magaslatán fejezi ki a költő szorongásait, és ezek békítő meghal-
adását. (Valójában ez a szintézis-teremtő készség jellemezte a Nyugat első nemzedéké-
nek nagy íróegyéniségeit!)
A pálya csúcsára érkező Kosztolányi az imént jelzett szintetikus eljárásnak a révén
adott új fényt és új rangot a költői szónak, amelyet Hogyan születik a vers és a regény ?
című, a Pesti Naplóban 1931. március 8-án megjelent írásában a következőképp határo-
zott meg: "Parancs és szeszély ez együtt, kényszer és akarat, kaland és törvény: a

14 versmondó
TANULMÁNY

véletlen tündéri ajándéka". Képzelhető-e ennél romantikusabb, egyszersmind klasz-

szikusabb meghatározása a versnek?
(Elhangzott a Kosztolányi Dezső Napok 2006-ban megtartott tanácskozásán Szabadkán)

Egy avantgard író természetrajza

Gondolatok Tamkó Sirató Károlyról,
a jogász , könyvtáros, jogázó mester és költő műveiről.

A magyar irodalomtörténet adósa Tamkó Sirató Károlynak. Ismert költő, de nem elis-
mert. Hiába esengenek fülünkben játékos gyermekversei Bőrönd Ödönről a Köröndről,
(Halló) Hajó Lajosról, a becses nevű Bakó Manóról, aki Makón szabó. De említhetjük a
bálnáról és a málnáról szólót, vagy a kongói kongó boltot, és Ecki-Becki Tengerecki
utazásait elmondó három részes versét, amit a gyermekmondókák ütemében fogalma-
zott, népköltészeti elemekkel, fordulatokkal. Mosolygunk nyelvi leleményességén az
afrikai hottentotta gyerek és nagyapja beszélgetését olvasva a Kattintott Fénykorszak-
ban. Teljes életműve , ami az avantgardtól a filozofikus szövegeken át, a joga szellemi-
ségig terjedt, sajnos nem igazán ismert. Méltóbb utóéletet érdemelne. Többször forgath-
atnánk köteteit.
A többnyelvű Újvidéken született I905-ben. Tudott anyanyelvén kívül szerbül, néme-
tül, aztán megtanult franciául is. Nem a semmiből érkezett a szellemi életbe. Orvos-
családból származott, de egy hullaházi látogatás után letett az orvosi hivatásról, és át-
ment a jogi egyetemre. A világ szervezésének törvényi kereteit vizsgáló, megismerő
módot választotta. Aztán a lázadó művészekhez csatlakozott. Rajongott Kassák kons-
truktivizmusa iránt. Belemerült az avantgard áramába. Itthon az expresszionizmus nagy
ígéretének indult, aztán Papírember kötetét és síkköltészetét elutasította a közvélemény,
rájött, "az a világérzés, amely az európai avantgardot vezette messze él a középosztá-
Iyunktól". Az évszázados társadalmi elmaradottság következtében a közízlés sem követi
a művészeti irányzatokat nálunk. Befogadásuk sem vált még általánossá, pedig hol volt
már akkor tőle a világ. A XX. század magyar költészet újítója szenvedélyesen vágyako-
zott a tudásra, a lét titkának megfejtésére .
1930-ban Párizsba ment, és a város szellemi élete rabul ejtette. A hihetetlenül izgal-
mas város, amely a mindennapi életben is csupa élmény, elbűvölte őt is. Ötleteket talált
ötletek hátán, miközben absztrakt festőkkel , szobrászokkal és más művészekkel barátko-
zott. Öt is a teljességre való törekvés vezette, a valóság szellemi hátterét kutatta. Bergson
és Einstein világképe lett gondolatainak vezérlő elve, és az ő filozófiájuk alapján a tér és
az idő összekapcsolását tartotta a jövő művészi látásmódjának. Új világképe gyökere a
nem euklidészi geometria, és ennek értelmező leírója akart lenni. Műveiben az állan-
dóság és a változás egységbe olvad. Szellemi tájékozódási pontja, hogy az "ember vil-
lanyfénye hatalmasabb minden rendszeméI." Társaival - többek között Arppal és
Kandinskyvel - a Dinamizmus kiáltványban fogalmazta meg szemléletmódjukat, és egy
általános művé-szetirányzat elméletének kidolgozását tervezték, de Tamkó Siratót egy
súlyos kór majdnem bénává tette, és a gyógyuláson kívül másra nem maradt ereje.
12 évig folyamatosan beteg volt, két évig járásképtelen is. A dinamizmus aztán egy
elhalt irányzat lett, és ebben közrejátszott, hogy ő elhagyta Párizst, és nem szervezte
tovább a mozgalmat. Mozgásszervi bajára csak később a jógában talált gyógyírt, ami
aztán életformájává vált. Jógaiskolát szervezett, amelyből élete végéig megélt. Nem kel-
lett képzett marxistának lennie a szocializmus idején, és a politikai széljárástól távol
tarthatta magát, amikor csak hihet-tünk a társadalmi javulásban.

versmondó 15
TANULMÁNY

Merész és új költészet az övé, ami a hatvanas évek végén kerülhetett csak újra az
olvasókhoz. Újraélesztette az avantgard szellemét, mert nem tekintette lezárt korszak-
nak. Verseinek bel ső építkezése során a tudományos elméletek, tételek szókészletét is
használja. A nyelv nála sem csak merő forma. A műveiben felvázolt elemek nem csak
egyszerűen együtt szerepelnek, hanem egymással szorosan össze is fonódnak
nyelvezetének hangzás- és jelentésrétegében. Múltunk, jelenünk, jövőnk mind a világ
töredéke csupán, részei vagyunk a világszellemnek.
Így fogalmaz: "Kezdetben vala az ige és a hidrogén. " Nála "az ember egy vizesoldat
egy légbuborékban." Mintha egy laboratóriumban lennénk . Vegyszerek , oldatok ,
részecskegyorsítók, nagyítók, űrfigyelő távcsövek között. Verseiben az űrt birtokba vevő
ember, a tudást és az emberséget megsokszorozó költő szólal meg "korszakok terhes sorá-
val, Nap-Föld tájon, a Jövő sugárútján át kering a Kozmosz-parton, a földvonzásból az
űrszí-vásba," és a nyughatatlan lelkű ember "agyat visz a mindenségbe." Ezért is az egyik
alteregója a vándor Tengerecki, a messzivágyó, j éghegyjáró, felhőszálló , akit hiába vár a
kedvese. Őt a szél repíti, és vágya hajtja. Arcán ott a fintor a világ abszurditása miatt.
Versei egyetlen stílusirányzatot sem képviselnek vegytiszta állapotban. Leginkább
látomások a valóság és az igazságosság lehetséges kapcsolódására. Téma és formavilá-
ga úgy tartozik össze , mint a tömeg és az energia. Felfogásában a bennünket körülvevő
tér nem egynemű, "az ember törvényt párolt az agyködéből" és szerinte "a pszichológu-
sok a nyűtt emberlét üstfoltozói ."
Nem kell barnacukrot szopogatnunk, hogy behatolj unk vonatkoztatási rendszerébe.
Nem a bohém életforma vonzotta, hanem a szellem izgalma. Szerette volna jobban meg-
érteni magát, munkáját. Mindig élt benne rendszerességre való hajlam , ezért is vállalt
hivatali állást vagy, könyvtárosságot. (Az Orion gyárban dolgozott az ötvenes években.
Így elkerülte a Rákosi-rendszerben a politizálás kényszerét. Szakszövegek fordítását vál-
lalta, de irt reklámfeliratokat is.) Munkásságát pusztán technika szempontból vizsgálva:
szabad vers. Fő erényei közé tartozik a tördelt sorok belső ríme, hangulata, a szavak
összecsengése. Nem lágy dallamok áradnak, hanem az égre néző , a történelmet figyelő, a
laboratóriumban kísérletező bölcselő, a csillagjáró , felhőjáró ember szólal meg műveiben.
Szokatlanul gazdag a tudatalattijának téma készlete , és ő kihasználva ezt, önnön
lelkivilágát írta meg. Az új iránti lelkesedés , izgalom hajtotta, és az Atomkor világérzését
fogalmazta meg, ez világnézetének arkhimedészi pontja . Célja, hogy minden mondatnak
igazsága legyen. Nem érezzük verseiben az ihlet görcseit , úgy tartotta, hogy az a jó, ha él
a szöveg és spontán árad. A világot összességében ragadta meg, a négy dimenzióban.
Értelmezésünk hálójával kiemelhetjük, hogy nála az ember a föld porából a föld urává
lett. Hol a tág tér építője, célba fűzi az atommozgást, agyat visz a mindenségbe, hogy
aztán ásványokban szunnyadozzon. A világ anyagkészlete állandó. Nála Földünk kitün-
tetett hely, ahol kultúra jött létre, amelyben az ember egyedülálló teremtmény. A világűr,
az ősrobbanás, a tudomány hatásrendszerének tudatos alkalmazója műveiben. A tér és az
idő tényleg egységben van.
Egy lezárt költői életmű végén az alkotó nem tud védekezni a róla írottakkal szemben.
Ezért a méltányos kritika és elemzés elve szerint kell eljárnunk a tisztesség nevében , ha
arra vállalkozunk, hogy korábbi évek, korok alkotójáról szólunk. Így kell tennünk Tamkó
Sirató esetében is. A költészet amúgy is a megfoghatatlan, a szférák világából származik .
Az ihlet a titkok világából való, itt sincs semmire recept. Szerzőnk tudta, hogy a szavak
nem csak szótári jelentésüket hordozzák, hanem a hozzájuk hangalakilag, értelmileg
kapcsolódó vagy elkülönülő szavak auráját is. Nem elégedett meg azzal, hogy egyszerüen
csak költő. Programot kívánt adni. Versei többnyire kiáltványok egy újszerü gondolkodás,
életszemlélet megteremtéséért. Novák Imre

16 versmondó
TANULMÁNY

Tamkó Sirító Károly várom, hogyatearózsa

várom, hogyatearózsa
Börönd Ödön kinyíljon az aszfaltkövön,
Bőrönd Ödön s a 4-es busz begörögjön!
a Köröndön
Ü I a kövön,
Ü I a kövön Tamkó Sirító Károly
Feketeszínű böröndön. Bíztató
Arra száll egy helikopter, Ne ess kétségbe, érjen bánni!
Lerádióz a riporter: Csak egy a törvény: várni. Várni!
Bőrönd Ödön!
Bőrönd Ödön! Ha reszket alattad a föld:
Miért is ülsz itt Csak önmagadat meg ne öld!
a Köröndön
feketeszín Ha egyetlen vagy, mint a szálfa .
böröndödön? Felvirrad még magányod álma .
Visszafelel Bőrönd Ödön
csepp zsebrádió-adóján: Minden beérik , révbe fut:
Azért ülök a Köröndön És győzött az, ki várni tud.
feketeszín böröndömön,

Hogyan lett Határ Győző költő s közben rabból díszdoktor?

Határ Győző az '50-es években irodalom-
és emberszeretete miatt - ugyanis meg
merte mondani, amiről mindenki hallga-
tott - politikai rabként építette a Miskolci
Egyetem kollégiumait. 92 évesen kikérte
magának: ő nem világpolgár! De akkor ki
volt Ő? Egyetemünk díszdoktora, egye-
dülálló Kossuth-díjas író, költő , aki élete
nagyobb részét külhonban, Wimbledon-
ban és Londonban töltötte, és ennek elle-
nére tudott igazán magyar maradni. Miért
kellene bárkit is kategorizálni, hiszen le-
het bárkinek is csak egy énje, egy szemé-
lyisége , csak egy írói oldala? S hogy min-
dezt miből gondolom?
Az utolsó itthonléte alkalmával beszél-
gettem a költővel és jó barátjával, Kab-
debó Lóránttal az irodalomról és más
fontos emberi Iomról, és Határ Győző -
szavát óvatosan vetvén a latra, utalván a
tapasztalatra - pályafutásának kezdetéről
az alábbiakat mesélte:
Jó alaposan vissza kellene menni az
időben ... 70 esztendeje írok, annyi minden
félét., Hogy én hogyan kezdtem, mért
kezdtem? Annyi bizonyos, hogy 15-16 éves
koromban , amikor elkezdtem, ilyen fara-
muci kérdések fel sem merültek bennem ,
egyszerűen elkezdtem naplót írni, azért
mert nagyon szép volt az a nagy fehér
papiros, az a gyönyörü füzet, amit vettem
ebből a célból. Együtt laktam egy kis
unokafivéremmel, aki 3-4 évvel fiatalabb
volt, ott aludt mellettem, én meg az íróasz-
talnál , a lámpa lapos fényében, hogy őt ne
zavarja, elkezdtem írni a naplómat. Mi a
veszekedett fenét? Mi írnivalója van ,
miféle élményei egy 15 éves fiúnak? Hát
nekem mindenféle fura gondolataim
voltak, aztán egyszer csak azon vettem
észre magam, hogy teleírtam , egy száz
oldalas füzete A következő füzetben írtam
megint valamit, az volt címe , hogy
Vonósnégyes, és annak négy tétele volt, s
kiderült, hogy az egy történet. Nem tudtam,
hogy mi az ördögöt csinálok, de tulaj-
donképpen az egy négy részes hosszú no-
vella vagy egy kisregény volt - és hát így

versmondó 17
TANULMÁNY
kezdődött. Aztán elkezdtem verseket írni.
Persze szerettem a verseket, valamelyest
ismertem is a költőket, nem a legfontosabb
és a legjobb költők voltak az első nevelő im,
hanem akik ott voltak a könyvespolcon,
véletlenségből , ezeket olvastam. Elkezdtem
verseket írni. Biztosíthatlak, hogy olyan
cefet rossz versek voltak, hogy a kutyának
ha beadják , az felfordul tőle . De írtam
vagy 300-400 ilyen verset, s egyszer csak
megtanultam verselni . Megtanultam a rím-
szótárt, megtanultam a prozódiát, elővet­
tem a poétikát, aztán a líra történetét, és
17 éves koromban már sok mindent tudtam
a versről. Szóval nem úgy, mint Csöngén a
nagyon jeles későbbi barátom (Weöres
Sándor), aki úgy született, hogy mindent
tudott - , én megtanultam. De mondhatni, a
készség ott volt: először csak hallásom volt
hozzá, aztán mikor már 17-18 éves korom-
ban csináltam ugyanezt, akkor már ab-
szolút hallásom volt. Ennek ellenére sok-
szor vétettem hibákat még jóval később is.
Az önirónia kelleme s bája Határ
Győző Vacakjában is feltűnik: "ítész -
engem? költő Ként s Gyanánt? meg se néz
/ neki oly dögátlátszó vagyok mint a víz /
ítész hogy engem számba venne? meg se
lát / kísértet lépné át Ítészet Vasfalát?
(.. .)" De mit gondolt erről valójában?
Emlékszem egyszer, már a háború után
volt, amikor írtam egy hosszú verset, amit
aztán betettem egy regényembe prológus-
nak, az első sora sehogy se jött össze. Ajó
hangzás ellen vétett, valami hiba volt ben-
ne. S akkor egy kedves jó barátom, nagy-
tudású irodalmár, úgy hívták, hogy Vajda
Endre, (már elsikkadt, a köztudatból ki-
esett) észrevette: rossz volt a kezdősor indí-
tása. És ez a Vajdabandi ránézett, egysze-
rűen csak egy mondattani átcsoportosítás
végzett, két szót rosált, azonnal minden
helyrebillent, pompásan hangzott, jó volt, a
fonémák minthogyha megújultak volna ...
Szóval én mindenkitől elfogadom a kritikát.
S mit szeretnek vajon visszahallani a
költők?
Remélhetőleg megelőzve a pletykákat a
18
költő maga nyilatkozik a legújabb ver-
seiről,
amelyek - Arany után szabadon -
Nyárikák, Oszikék , Télikék.
Milyen az új kötet?
A Plasztikzac skó című kötetem megle-
hetősen szomorú, leverő és mérges kötet,
ami annak tulajdonítható, hogy sok bajom
volt bizonyos magyar hatóságokkal az
utóbbi időben. És ebben a kötetben ami
csak van, mind új, attól függetlenül , hogy
megjelent már valamennyi folyóiratban ,
napilapban, ez utóbbiért a folyóiratok
haragudtak. Dehát nehezen tudok ellenáll-
ni, ha egy olyan lap kér verset tőlem ,
amely 80-150 ezer példányban jelenik
meg, és miért ne legyen benne egy vers.
Arról nem akarok beszéli, miért olyan
goromba maga a Plasztikzacskó - a kötet-
cím és a címadó másféloldalas prózavers
is - , de aki elolvassa, az meg fogja érteni
az okokat. Az öregkor is benne van, a
legutolsó ciklusnak az a címe , hogy
Télikék, az Arany János-féle Őszikék
miatt, de hát ő ugye jóval hamarabb halt
meg, mint én, és én szégyenkezve még
mindig itt mórálok a földi téreken, mit
csináljak, hát az én utolsó ciklusom címe
az, hogy Télikék, és abban sok furcsaság
van.
Például :
"az életláng bennük már takarékon
ég s mi kapkodva-kéklő : azért téli-kéknek
mondom - (havasi gyopár: hulladékony) -
kívülnen hidegek : bennünnen égnek
nem »Őszikék« mert úgy nyolcvan után
az életdelej tűje mindenhogyan ÉSZAK:
arra mutat a magas ég hajlatán
s nincs más csak ez: az Ötödik Évszak
Jelei annak hogy én is voltam-éltem
de Voltakozásban már sehol a Van
e lassú égés hamvad le a »Télik ékben«
s már az ellobbanás kíséri minduntalan"
Molnár Diána
versmondó
ÉVFORDULÓ-ELISMERÉS
Eminescura emlékezve
Barátaim telefonja, majd személyes
hangú meghívó érkezett Gyuláról, onnan
is a magyarországi románság kulturális
központjából. Az intézmény a múlt szá-
zad közepén 1949-ben nyitotta meg
kapuit a Nicolae Bálcescu Román Gim-
názium néven. 1960-ig csak anyanyelven
folyt az oktatás, ma már kéttannyelvű . A
gimnáziumunkba a határmenti, románok
által is lakott településekről , a kéttan-
nyelvű és nyelvoktató iskolákból fogad-
nak tanulókat. Sajátos profilja a román
nyelv és kultúra minél magasabb szintű
közvetítése és az identitástudat formálása.
Végzett diákjaink 80%-a hazai és romá-
niai felsőfokú intézményekben folytatja
tovább tanulmányait.
Impozáns színháztermében gyakoriak a
román és magyar nyelvű színházi előadá­
sok, különféle rendezvények, ahol január
IS-én Eminescu születésnapján irodalmi
est keretében emlékeztünk meg munkás-
ságáról a Szilágyságból érkezett vendégek
közreműködésével. A hangulatos esten
párciumi magyar és román és hazai köl-
tők mutatkoztak be Eminescu szellemé-
ben. Itt volt a Győr megyei Csermajorból
Devecseri Zoltán és gyulai Gaál Áron,
valamint Zilahi költő, írok, közélet szemé-
lyiségek Cristian Contas vezetésével.
-KL-
MIRAI EMINESCU (1850-1889), attól
kezdve, hogy 39 éves korában, ismétlődő
idegzavarok után meghalt, mindmáig a
román költészet legnagyobb alakjának
tudják hazájában is, a világirodalom értő
olvasói is. Életében azonban csupán
egyetlenegy verseskötete jelent meg 1883-
ban. Holott már diákkorában is napvilágot
látott verse , a neve nem volt ismeretlen az
olvasók körében , mivel lírai és olykor
elbeszélő költeményeit szívesen hozták az
újságok és a folyóiratok. Több ízben volt
szerkesztő is.
versmondó
Mihai Eminescu
Ó, jössz-e már?
Látod : a fecske útra kél,
hull a sápadt dió levél ;
deres a szőlő , őszre jár -
Ó, jössz-e már, Ó, jössz-e már?
Karomba veszlek itt megint,
mig szemem szomjan rád tekint,
s fejem válladon elpihen
szép szeliden, szép szeliden.
Hányszor bolyongtunk, édesem ,
e völgy ölén s a réteken!
s fölemeltelek, drága társ ,
hogy messze láss, hogy messze láss.
Vdnnak e földön mindenütt
szép nők : szikrákat szór szemük,
de mint te, oly kedves, komoly
nincsen sehol, nincsen sehol.
Te vagy a lelkem, életem :
tündökölsz tisztán, fényesen :
hol is találnék csillagot,
mely így ragyog, mely igy ragyog?
Késő ősz van , csillan a dér,
halkan csörren a holt levél,
didereg a puszta határ -
ó, jössz-e már, ó, jössz-e már?
Kiemelkedő irodalmi személyiségek nem-
csak kedvelték, hanem mindig elismerés-
sel is szóltak róla . Legjelentékenyebb író-
kortársai - mint Caragiale és Slavici - már
életében a legnagyobb román költőnek
tartották . De rohamszerűen rátörő pesszi-
mizmusa, máskor a szélsőségekig csapon-
gó lelkesedés szerelmi és hazafias költé-
szetében előre jelezték a tragédiát.
Hajlott a szélsőségekre nemcsak han-
gulatában, de véleményeiben is, s ez ma-
gányossá, néha egyenest emberkerülővé
tette. EI kellett következnie korai halálá-
nak, hogy egycsapásra kitörjön a nemzeti
lelkesedés és a világirodalmi elismerés.
Noha már "Költemények" című egyet-
len kötetben megjelent versgyűjteménye
is kifejezetten sikeres volt. "Calin" című
verses meseregényéről megjelenésétől
19
ÉVFORDULÓ-ELISMERÉS
fogva vallják, hogy a román költészet leg-
varázsosabb hangulatú és legzeneibb
hangzás ú alkotása. De életében ez is ,csak
egy ízben, folyóiratban jelent meg. Ujsá-
gokban szórványosan napvilágot látott
politikai költészete: demokratizmusával,
20
népszeretetével , az utópista szocializmus-
hoz is közel álló ábrándjaival és indulatos
önkényuralom-ellenességével minden hal-
adó irányzat számára lelkesítő volt.
(Hegedűs Géza)
versmondó
ÉVFORDULÓ-ELISMERÉS

Gaál Áron és a szemébe nézve láttam

Ipotestiben (La Ipotesti)
(Eminescunak )
Amikor arra jártam
virágzott még a hársfa
s az ipotesti temetőben
csak a csontok aludtak lent a földben
mert szellemükkel a szobákban ' és csobban a viz. És abbamaradt
találkoztam az Eminescu házban
valaki visszanézett a tükörből
és nem tudtam, hogy egy ős öccs
arca volt az vagy az enyém
s a falon a fényképek, mint
családregény
megírhatatlan szavai sorakoztak
körülöttem kiváncsi gyerekek
zsongtak
s míg angolul beszélt hozzám a
tolmács
én azt hallottam, hogy csobog és
zúg a forrás
ahogy rendet vágnak a
völgyben kaszával
és nyájat láttam, kolompjuk csengett
és kicsi szekereket, amint hazamennek
s a dallamos angol nyelv édes
ritmusa bennem kutat idézett,
ahogya láncon a vödör fel s leszalad
véget ért az ismertetés, kint
izzott a Nap
és egy régi asszony hangja halk
búcsúszót mondott és szája
csókot ígért.
Virágzott még a hársfa és az ég
olyan volt, mint gyermekkoromban
a Duna mellett Budapesten,
a Creangáé, a Grigorescué,
Eneseu, Eminescu profán és szent ege,
az a mély moldvai ég Ipotestiben.

Gaál Áron: La Ipctesti (Ipotestiben)

(Lui Eminescu)
C ánd umblam pe acolo
incá inflorea teiul
si la eimiturul din Ipatesti
numa i oasele au adormit ín pámint stráluminind
fiindcá m-am imilnit ín camere
eu duhullor
ín casa lui Eminescu eu dor.
Din oglindá cineva mi-a intors privirea
si n-am stiut dacá era chipul unui
si pe perete poze, Cllvintele nescrise
qle unui roman de famillie.
fnjurul meu copii curiosi murmurau
pina cind a vorbit a vorbit eu mine englezeste talmaciul
eu auzeam cum murmur ásusura izvorul
si privind ín ochii lui vedeam
cum taie aleea eu coasa
si-am v ázut o turm á, sunátori clopotei,
carute mici, cum se duc acasá eu ei,
ritmul melodios si dulce al limbii
romine ín mine mi-a amantit de o
fintin á
cum pe lant g áleata suná ín sus
!ji in jos

versmondó 21
ÉVFORDULÓ-ELISMERÉS

si cum susurá apa.Si-a incetat frumos

s-a sfirsit expun erea. Afará soarele rdea
si glasul unei f emei frumoase fárá
virst á mi gráia
incet r ámas bun, buzele mi-au promis
un sárut.
Atunci inc á inflorea teiul
si cerul era ca in cop ilária mea
lingá Dunáre, apoi intre munti,
cerul sfint si profan allui Creang á,
Grigoreseu, Enes eu, Emines cu,
atunci p este Ipatestiul adin c al Moldovei
mi-au r ámas amintiri, ca jlorile de tei.
(2004)

A költőbarátok nevében Devecseri Zoltán Feleségem zene tanárnő , egyik lányom

méltatta a közelmúltban elhunyt kiváló
költőt Újházi Lászlót
Ma, 2008. január l 8-án arra az Újházy
Lászlóra emlékezünk - zilahi barátaink
kezdeményezésére, s gyulai vendéglátó-
ink jóvoltából -, aki még szerepelhetett a
"Vers e k"cí mű kétnyelvű szilágysági
antológiában , de megjelenését már nem
érhette meg. Általában nem örülünk a tár-
gyi tévedéseknek egy előszóban, de ezút-
tal Cristian Contras román költőbarátunk
nekünk nagyon-nagyon tetszően jelölte
Újházy Lászlót "gyulai költő"-nek. Mert
gyulai költő (is) ő, noha Békéscsabán élt,
hiszen rokonszenve Gyula városának kul-
túrája iránt ismert volt barátai-szerettei
körében. Nekem is többször emlegette
Simonyi Imrét (a "gyulai remetét") , lel-
kesedett verseiért, öntörvényű személyisé-
géért. Nem véletlen: ő maga is egyszeri
jelenség volt, szigorú erkölcsű és ragasz-
kodó barátja azoknak, akik érdemesek
lehettek erre.
A Zilahon kiadott antológiában vázla-
tosan megismerhetjük életútját, innen (is)
idézve emlékezzünk Újházy Lászlóra. Így
ír önmagáról : ,,1945. április 12-én szület-
tem Jánoshalmán ... , a Kecskeméti Pia-
rista Gimnáziumban érettségiztem 1963-
ban . 1965-től Budapesten dolgoztam,
1971-ben nősültem , laktunk Jánoshalmán,
Battonyán. 1983-tól Békéscsabán élünk.
orvos, a másik biológus, a harmadik csel-
lóművésznek készü\. Az unokák (2) fiúk
... ; 1969 óta publikálok."
Ettől az időtől kezdve nagyon sok napi-
hetilap, folyóirat közli verseit, kisebb
prózáit, cikkeit, glosszáit.
Én életem nagy ajándékának tartom,
hogy 1969-ben Budapesten megismerhet-
tem Újházy Lacit, majd később családját,
feleségét, illetve szüleit, testvéreit. Egy
mondatban hadd szóljak édesapjáról is,
aki kőművesként dolgozott, de szenvedé-
lyes könyvgyűjtő is volt. A battonyai
családi könyvtár - gondosan válogatott
anyagával - kisebb városi bibliotékának is
becsületére vált volna. A szellemi indít-
tatás, a műveltségbeli muníció jórés zét
már otthon megkapta a majdani költő , ez
gazdagodott tovább a kiváló egyházi gim-
náziumban, majd Budapesten és Békés-
csabán az Új Aurora szerkesztőségében ...
Devecseri Zoltán: Vers-rejtegető
In memoriam Újházy László
Mi nehezebb: gyöngy-vajúdással
megteremni a verset vagy fölhozni
szerelemmel a férfikor
hegyoldalára?
Elvárni, adni - szót-kezet,
S 'mit módosít egy ékezet

22 versmondó
ÉVFORDULÓ-ELISMERÉS

Jó Újházy László, és mint gyerekkori titkot,

fölötted is, fölöttem is dugdosom a verset
vad vád meg haló háló, könyvek alá,
leírtuk , mégis a lányok... remélve mégis:
lányok ujjain zene hűsöl, valaki megtalálja!

versmondó 23
ÉVFORDULÓ-ELISMERÉS

Ne vegyék (vegyétek) szerénytelenségnek, (1981), A béka jegyében (1985), Hold

ha arról is szólok : több költői estet,
könyvbemutatót szervezhettem Újházy
László részvételével. Az elsőt 1971-ben
Szombathelyen, ahol Nagy Gáspár és
Újházy László verseit mutattuk be a
főiskolai klubban. Nagy Gáspár mindvégig
barátunk maradt, Kossuth-díjas nagy
költők ént is, és ha találkoztunk, mindig
volt néhány üdvözlő mondata, üzenete
Újházy Lacinak is. 2006-ban "Jézusos
fejlehajtva" hallgatta a hírt Újházy László
haláláról. Sajnos már Nagy Gáspár is itt
hagyott bennünket 2007 januárjában.
Kedves Barátaim, román-magyar köl-
tők, irodalombarátok! Ezen a gazdag dél-
utánon - esten, mikor Újházy Lászlóra
emlékezünk , nemcsak hiányára gondol-
hatunk (fájdalmas ez), de fontos az, amit
ránkhagyott. Lehet, hogy egy-két nap alatt
áttekinthető az életműve . Mint a beszédes
című antológiák: a Híd az Éren át,
Madárúton, A mért idő , a Peremvidéken,
az Elpergő napok, Hónak kéne esni. Vagy
a három önálló kötet : Kövek között
alatt repülő szekér (2000).
Tudjuk, hogy Kapuváron , Zilahon, Bé-
késcsabán Újházy László élő emléke töb-
bekben megmaradt. Verseiből román,
szlovák, szerb nyelvre is fordítottak. Még
Ő maga nyugtázta a figyelmes szeretetet:
"Békés megyei alkotótársaim, barátaim
2005-ben személyes hangú szép füzettel
köszöntöttek hatvanadik születésnapo-
mon. "
2006. március 4-én szülőfalujában,
Jánoshalmán elbúcsúztunk Újházy Laci-
tól, a Magyar Írószövetséget Elek Tibor,
a Bárka c. folyóirat főszerkesztője kép-
viselte a szertartáson.
Bizonyos vagyok abban, hogy a jelen
levők és a most itt lenni nem tudó barátok,
szerzőtársak, olvasók éltetik azokat az
értékeket, amelyeket Újházy László életé-
vel és művészetével (a még feltárandó
hagyatékkal is!) adott nekünk
2008. január 15. (a Gyulai megemléke-
zesre) Devecseri Zoltán

Újházy László: levél

Kedves Barátom ( ! )
Megyünk mi fák közt
Paradicsomból kirekedtek
egymásmás mellett
kénköves eső zuhog
megyünk az égígérő fák közt
olomnehéz reggelek tüdejébe taposva
megrémítenek minket tükörrel történő karambolok
életünk egy légypiszkos ablakából rálátunk a temetőre
billeg az asztal poharak kiszáradóvirágok alatt
helyrebillenteni a lelki egyensúlyokat

alszik a teremtés

megyünk egyetlen útra ítélve

menekülünk a valóság elől
vissza ne téljen a múlt
a pámahegyeken túlról üveghegyeken túlról
s a "kilencedik hónap arccal föld felé" következményei
után várunk a sülygalambra -

24 versmondó
ÉVFORDULÓ-ELISMERÉS

szemünk haláirásebző golyói süvítenek a levegőben

női húsokba csapnak
(vagy ásítás lenne már a pillantás is '.')

és hideg vízizene ostora csördül a folyókra

és mintha füstöt sóhajtanának levéltűzben égő ágak
odafönn sasok hajszálkeresztjei
pillanatsortűzek közt kúszunk akármi felé
kezünkben kóró fegyver vagy virág helyett ('?)
a nyomorúságban

"bottal verik a kenyeret" hogy fájjon

bőrünk fehér hava a gyalázatban.

hát csak verje az eső az országhatárt,

gyerekeink álmát, "vagy a te birtokod"!

Ma csönd sziporkázik föld alatt, föld fölött -

de föláll-e kar pusztulásunk dalát el énekelni ,
eiénekeini szenvedéseink sorát ,
s a koponya hátulsó felében
megfelel-e majd a várakozó népnek a dal?!
Éneklő világ!

Döbbenj meg ember, te álmodban-riadt,

pendítsd meg szívedet, zendítsd meg orgon ád,
szólítsd hatalmadat.
Vérérhálóban ring a veszettség, ahogy narancs,
de hullik papírok pora még új bútorokra!
Tömör üvegben hó hullik le, ha látok én virágot.
Barátom, terheid sóhajtsd fellegekk é,
hisz, zsúfoltak vagyunk téllel-nyárral.
Öltözünk mi álruhákba,
fába , virágba, hószállingózásba:
jelen vagyunk.
De ameddig élünk,
égvilági füsttel pörög, pörög
az az ördögkerék
Barátom

FEKETE ZONGORA Idén seregnyi rendezvény ünnepli és

A Nyugat-év nyitánya
A dicsőült
folyóirat emlékének szentelt
esztendő nyitóeseményét január IS-én
rendezték a Király utcai VAM Design
Centerben. A jelenkori magyar kultúra
hódolt a Nyugat előtt.
idézi majd a hazai modernség, s a művészi
autonómia emblematikus irodalmi orgá-
num át, az 1908-ban (igazándiból már
1907 karácsonyán) útjára indult Nyugatot.
Az emlékév programja változatos és
szerteágaz ó, s a szervezők alkalmasint e
kecsegtető sokszínűségre kívánták ráirá-

versmondó 25
ÉVFORDULÓ-ELISMERÉS
nyítani a közönség figyelmét azzal a ki-
adós ünneppel, amely január IS-én este
mondhatni megszállta a Király utcai VAM
összes tenneit, pincétől a padlásig.
Az este vezérmotívumául nem a folyó-
irat hősi indulása szolgált, hanem az a leg-
endás zeneakadémiai ünnepség, amellyel
1932 januárjában a Nyugat huszonötödik
évfolyamát köszöntötték a folyóirat mun-
katársai és olvasói. A múltidéző műsorban
ilyesformán főszerep jutott egy fekete
zongorának, hiszen az egykori ünnepség
emlékét máig az a fotográfia idézi szá-
munkra, amelyen a Nyugat rendszeres
szerzői valamely koncertzongora körül
csoportosulva láthatóak. Az 1932-es
zeneakadémiai rendezvényt elevenítette a
VAM fedett udvarán lebonyolított műsor
is, az est ünnepi beszédeiből és az estre
visszaemlékező szövegekből recitáltak
részleteket a jelenkori magyar irodalmi
élet kiválóságai Nádas Pétertől Spiró
Györgyig. Különösen élvezetes volt hall-
gatni Lator László tiszta és nemes dikció-
ját , valamint Esterházy Pétert, akit - lévén
rutinos előadó - az a módfelett bizarr ötlet
sem billentette ki a nyugalmából, hogy
szövegének első felét egy mozgó liftben
kellett felolvasnia.
Az udvaron lezajlott megemlékezést
követően a VAM Design Center legkülön-
A Magyar Versmondók Egyesülete örökös tagjának,
Serfőző Simonnak ítélték oda a Balassi Bálint-emlékkardot
Éppen egy évvel ezelőtt tisztelte meg
egyesületünket Serfőző Simon, aki örömmel
fogadat el felajánlott Örökös tagságot, s
amelyről így írt lapunk. "Megköszönöm a
Magyar Versmondók Egyesülete meg-
tisztelő gesztusát.... . Egy olyan grémium
tette ezt a javaslatot, amely a versmondók
hatalmás táborát képviseli. Azokét a vers-
mondókét, akik az egyetemes magyar köl-
tészet legszebb alkotásait tolmácsolják,
missziót teljesítve ezáltal, hogy a szép szó
minél szélesebb körben hódítsa meg hall-
gatót." Lapunk 2007 évi jubileumi számá-
26
bözőbb pontjain nagyjából egy órán át jó
tucatnyi felolvasás, illetve beszélgetés
kínálta magát, s az épületben kóborolva a
meghívottakat könnyen hatalmába kerí-
thette a bőség zavara. Az első emeleti gan-
gon grasszálókat Babits-részletek csábít-
hatták Jókai Anna tolmácsolásában, vagy
választhatták mondjuk a Gellért Oszkár-
szöveget elővezető Nádasdy Ádámot. S
még más többeket: Jordán Tamást és Parti
Nagy Lajost, diákdolgozatokat és film-
részleteket, vagy éppenséggel az Így írtok
ti... részleteit Fesztbaum Béla és Szabó
Győző alkalmi felolvasásában.
Magunk a frappírozóan gazdag szorti-
mentből a Holmi derűsen okos pódium-
beszélgetését választottuk , ahol is Békés
Pál jámbor irányítása mellett a folyóirat
friss Nyugat-számáról beszélgetett Réz
Pál, Márton László, Várady Szabolcs és
Závada Pál.
A párhuzamos programok végeztével
újra megelevenedett a központ átriuma,
hogy záróaktus gyanánt a múltidéző zon-
gora köré gyülekezzenek a magyar liter-
atúra jelenkori és egyszersmind jelenlévő
képviselői egy új csoportkép számára .
Imponáló a sereglet és rokonszenves a
gesztus. Méltó a Nyugat máig követésre
sarkalló emlékezetéhez .
László Ferenc
ban Krekity Olga interjúját közöltük Ser-
főzőSimon József Attila-díjas költővel.
A magyar költők közül Serfőző Simon,
műfordításaiért pedig az orosz Jurij Gu-
szev vehette át a Balassi Bálint-emlék-
kardot. Az emlékkarddal a magyar líra
kiemelkedő alakjait és a magyar irodal-
mat, azon belül Balassi Bálint műveit for-
dító európai költőket jutalmazzák. Az elis-
merést tizenkettedik alkalommal adták át,
a hagyománynak megfelelően Bálint nap-
ján, február 14-én.
versmondó
ÉVFORDULÓ-ELISMERÉS
A Balassi Baráti Kör annak a költőnek
ítéli oda az elismerést, akinek líráját mél-
tónak tartja a reneszánsz alkotó élet-
művéhez. A díjat, egy középkori végvári
szablya korhű másolatát, Fazekas József
bonyhádi mester kovácsolta. Serfőző
Serfőző Simon
Szolgáltasson igazat
E meghőköitetett
és megfélemlített népre
köptek csak,
s legyintettek
szárnyaikkal a madarak.
S elnézett másfelé a Nap.
A messze elügető
földek szélén,
s túl a károgó fákon is,
mit látott volna ?
Csak a szorongástól,
versmondó
Simon nagy megtiszteltetésnek nevezte a
Balassi nevével fémjelzett elismerést. "Jó
szívvel veszem át, mivel egy olyan grémi-
um szavazott rám, amely mértékadó, s
olyan eszmeiséget képvisel, mely mellé
boldogan odaállok" - mondta.
a kisebbség érzéstől roggyant,
alkonyattal
elhamvadó tájakat.
Ám ez útszélekke1
félrehúzódott,
engedelmességre neveit
népnek is,
mint a többinek,
kiknek forradalmai
a huzat-ordítású magasba
vesztesen lobbantak el,
a mások elleni vétkekért,
miket elkövettettek vele,
szolgáltasson igazat mentsége:
27
ÉVFORDULÓ-ELISMERÉS
a fáradt homályú,
önállótlan létű hazában
sorsát nem ő intézte.
Ahol, mint jószágok
az esődöngölt kertvégben,
csak meghúzódva élhetett.
Megtűrtként
a mindennapok óljain túl.
A múlt magas
szélszeméthalma mögött,
leghátul.
Serfőző Simon 1942 októberében Zagy-
varékason született. 1959-től '62-ig mun-
kás Budapesten, majd újságíró a Szolnok
Megyei Néplapnál. 1968: a miskolci Nap-
jaink versrovatának szerkesztője. 1990-
től a Felsőmagyarország Könyvkiadó ve-
zetője, a Holnap főszerkesztője. 1995: az
Új Holnap főmunkatársa. 1991-ben
József Attila-díjat kapott. 2007-ben a
Tokaji Írótábor elnökévé választották.
Serfőző Simon a tanyák, falvak világában
nőtt fel, s ez a gyermek- és kamaszkori
élményanyag ihletének állandó forrása.
Első két kötetéből (Hozzátok jöttem,
1966; Nincsen nyugalom, 1970) kisgyer-
mek- és kamaszéveinek meghatározó
színhelyei , történései, eseményei rajzo-
lódnak elénk.
Múltba süllyedő tanyavilág, odafűző
emlékek sora, a városba kerüléssel együtt
járó nyugtalanság, különféle életkörök
vonzásának és taszításának feszültségei:
ezek a valóságmozzanatok és motívumok
alkotják e két kötet verseinek legfon-
tosabb rétegeit. Töprengő, többnyire elé-
gikus hangvételben kapunk hiteles képet
egy, a lírai személyiség által már maga
mögött hagyott, történelmileg is letűnő
életformáról. Az egykor megismert tárgyi
világ leltárszerű versbe foglalását gyerme-
ki áhítat és rácsodálkozás ösztönzi. Ez a
jól körülhatárolható, nemritkán az önis-
métlés veszélyét is magában hordozó
élményvilág tágabb határok között mutat-
kozik meg harmadik verseskönyvében, a
Ma és mindennapban (1975).
28
Természetesen a költői magatartást
most is mindenekelőtt a származtató világ
iránti hűség jellemzi, de jóval erősebb
közéleti hangsúlyokkal. S ami fontosabb:
ez a kötet a nyelvi megformálást tekintve
igényesebben megmunkált az előző ket-
tőnél. Serfőző Simon a hagyományosan
kötött versformákat nem műveli , de kön-
nyedén követi az élmény megkívánta ter-
mészetes beszéd folyását. Eszközeit a ter-
mészeti világból kölcsönzi, hangja soha-
sem harsogó , a változtatás igényét is
olyankor érezzük igazán hitelesnek, ha
visszafogott hangnemben , kirívó díszek
nélkül, a vers szövetébe rejtve adja elő .
A díjakat a Gellért Szálló Gobelin
Termében adták át csütörtökön délelőtt
tizenegytől. Serfőző Simon életművét
egyik legjobb barátja, költőtársa , a
Kossuth-díjas , Balassi-emlékkardos Buda
Ferenc ismertette laudációjában Buda
Ferenc Kossuth-díjas költő méltatta a
Hetek költőcsoport érdemeit, közülük
Ratkó József, Raffai Sariolta, Kalász
László, Bella István elhunyt, az élők : Ágh
István, Serfőző Simon, Buda Ferenc, tel-
jes létszámban részt vettek az átadáson.
Buda Ferenc, aki korábban szintén el-
nyerte az emlékkardot, laudációjában
kiemelte: "az embert a tettei dicsérik".
A műfordítónak járó elismerést Jurij
Guszev kapta, aki tavaly tavasszal Moszk-
vában adta ki a Balassi-életmű teljes
fordítását, amelyet mintegy másfél év-
tizedes munkával három költőtársával
együtt készített. Ezt a teljesítményt is-
merte el a díj kuratóriuma. Jurij Guszev
munkásságát Nagy István irodalomtörté-
nész méltatta, hangsúlyozva : "a fordító-
nak a gazdag orosz nyelvből sikerült
kikeverni azt a színt, amely az orosz
olvasóhoz közel hozza a magyar Balassit"
A Balassi kard eddigi díjazottai :
l. 1997 - Tóth Bálint
2. 1998 - Döbrentei Kornél és Wass
Albert életmű díjként posztumusz
3. 1999 - Nagy Gáspár
4. 2000 - Buda Ferenc és posztumusz
versmondó
ÉVFORDULÓ-ELISMERÉS
Gérecz Attila
5. 2001 - Utas sy József
6. 2002 - Farkas Árpád és Balassi-
fordításaiért Ernesto Rodrigues
(Lisszabon)
7. 2003 - Kiss Benedek és Balassi-
fordításaiért Tereza Worowska
8. 2004 - Vári Fábián László és Balassi-
fordításaiért Armando Nuzzo
9. 2005 - Ferenczes István és Balassi-
fordításaiért Tuomo Lahdelma
50 éves TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad, Veszprém
Veszprém nagy múltú irodalmi színpadát
1958-ban Pintér Tibor előadóművész és
népművelő alapította Fuchs Pál vegyész-
szel és Borbély László Ki mit tud? győztes
versmondóval közösen . A Veszprémi
Vegyipari Egyetemmel való jó kapcsolat
révén a fiatal, lelkes versmondó csapat
csatlakozott a Tudományos és Ismeret-
terjesztő Társulat Veszprém megyei Ta-
versmondó
10. 2006 - Csoóri Sándor és Lucie
Szymanovska cseh költő , műfordító
ll. 2007 - Csokits János és Dursun Ayan
török műfordító.
Egyesületünk valamennyi tagja nevében
őszinte szeretettel és tisztelettel grat-
ulálunk Serfőző Simonnak!
Az MTI, Könyvpiac közlései és a
Wikipédia szócikke alapján
összeállította: Kiss László
gozatához azzal a nyilvánvaló szándékkal,
hogy annak egyedüli kulturális csoport-
jaként az ifjúság körében is terjessze a
költészet, az irodalom szépségét, értékét.
Váci Mihály nevét 1971-ben vette fel az
irodalmi színpad. Székhelye kezdetben a
Szakszervezetek Megyei Tanácsa Kis-
faludy Művelődési Házában volt, 1994
őszétől pedig a Városi Művelődési Köz-
29
ÉVFORDULÓ-ELISMERÉS
pontban kapott helyet. Fenntartásáról
jelenleg a Művelődési Központtal közösen
gondoskodnak .
Pintér Tibor negyven éven keresztül
irányította eredményesen a Váci Mihály
Irodalmi Színpadot: szervezte, szerkesz-
tette és rendezte a műsorokat, amatőr fia-
talokból kiváló versmondókat nevelt és
egy országosan elismert, Veszprém megye
városait, falvait rendszeresen látogató
színvonalas versmondó csoportot ková-
csolt. Az elmúlt öt évtízedben közel 400
személy vett részt a csoport munkájában ,
közülük többen hivatásos előadóművé­
szek, vagy színészek lettek.
Tagjai többségében diákok, de értel-
miségíek, szakmunkások és nyugdíjasok
voltak Kezdetben színműveket, színpadi
játékokat is előadtak, majd áttértek a pódi-
umműfajra , az utóbbi években pedig iro-
dalmi összeállításaik némelyikét néma-
filmes játékkal varíálják. Saját szerkesz-
tésű műsoraikat többnyire zenei közre-
működőkkel adják elő. Repertoárjukat a
sokszínűség jellemzi; vannak alkalmi,
tematikus és évfordulós előadásaik . Gyak-
ran vállalnak fellépést kortárs szerzőkkel
együtt, megszólaltatva és népszerűsítve
azok műveít.
1998-ban Pintér Tibor tanítványának
Sz. Csordás Éva előadóművésznek adta át
az irodalmi színpad vezetését. A vers-
mondó körök kultusza ekkorra bőven leál-
dozott, egyre szűkült a versbarátok köre,
csökkent az igény a klasszíkus pódíum-
műsorok iránt. 2002 után formálódott újjá
a színpad, amikor Sz. Csordás Éva és Hor-
váth Imre mellé felnőtt Felfóldi Gábor, akí
színházi tanulmányainak köszönhetően
mind szerkesztésben mind rendezésben új
szemléletmódot képvísel a hagyományok
lerombolása nélkü!.
A Veszprémí Irodalmi Pódíum sorozat
kereteí közt egy évadban 4-6 új bemutató
születik leginkább költői évfordulókhoz
kötődő en. Az irodalmí színpad az ismeret-
terjesztést és az ígényes szórakoztatást
tekinti fő missziójának. Kezdetben szín-
műveket, színpadi játékokat is előadtak,
30
majd áttértek a pódiumműfajra, az utóbbi
években pedig irodalmi összeállításaik
némelyikét némafilmes játékkal variálják.
Saját szerkesztésű műsoraikat több-
nyire zenei közreműködőkkel adják elő.
Repertoárjukat a sokszínűség jellemzi;
vannak alkalmi, tematikus és évfordulós
előadásaik. Gyakran vállalnak fellépést
kortárs szerzőkkel együtt, megszólaitatva
és népszerűsítve azok műveit.
A művészeti csoport taglétszáma 10-35
fő között van.
Napjainkig fellépéseik száma meghal-
adja a 3400-at. Jelentősebb előadásaik
voltak: - A hosszú élet titka; - Bakony-
erdő gyászban van; - Én, Francois Villon;
- Hazádnak rendületlenül; - 2000 év
szerelmes versei; - A Nyugat költőnem­
zedéke.
l 990-től minden év januárjának utolsó
hétvégéjén megrendezik a Versbarátok
találkozóját In memoriam Borbély
László mottóval, amely keretében
megemlékeznek fiatalon elhunyt tehet-
séges, egykori Ki-mit-tud győztes tár-
sukról, s egyben alkalmat teremtenek a
költészet kedvelőinek egy tartalmas és
örömteli együttlétre.
Segítik a 2000-től kétévente a Városi
Művelődési Központ és a Magyar Vers-
mondók Egyesülete által Pintér Tibor
emlékére megrendezendő "Örök pódiu-
mon" országos vers- és prózamondó ver-
senyt.
Az együttes 1996-tól tagja a Magyar
Versmondók Egyesületének. A csoport
munkája elismeréseként 1964-ben és
1968-ban Kiváló Együttes, 1998-ban Pro
Comitatu (Veszprém Megyéért) kitün-
tetést , 2003-ban a Magyar Versmondó
Egyesület "Ki viszi át a szerelmet" díját
kapta.
Munkájának elísmeréseként a csoport
l 964-ben és I968-ban a kulturálís tárcától
Kiváló Együttes cimet, I 998-ban a Veszp-
rém megyeí Önkormányzattól Pro Co-
mitatu-díjat, 2003-ban a Magyar Vers-
mondók Egyesületétől "Ki viszi át a
szerelmet" -plakettett kapott.
versmondó
ÉVFORDULÓ-ELISMERÉS
A színpad munkájában nyújtott kima-
gasló teljesítményért a tagok közül többen
részesültek városi- , megyei- és országos
kitüntetésekben.
Eddig két művészeti vezetője volt a
csoportnak: Pintér Tibor 40 éves munka
után, - halála előtt egy évvel -, I998-ban
adta át az irányítást az egyik legrégebbi
színpadtagnak, Szilvási Lajosnénak, aki
napjainkban is odaadóan végzi ezt a szép
feladatot.
A Veszprémi Váci Mihály Irodalmi
Színpad 50 éve alakult , s azóta folyam-
atosan , figyelemreméltó színvonaion mű­
ködik. Tartalmilag , technikailag mindig a
kor elvárásaihoz alkalmazkodva tudott
megmaradni, s előadásaiknak mindig
meg-megújuló, érdeklődő és értő közön-
sége van. Az irodalmi ismeretterjesztés
terén a csoportnak kiemelkedő szerepe
van Veszprémben, de megyeszerte.
***
Tagok a 20071200S-as évadban
Sz. Csordás Éva
művészeti vezető , előadóművész
Felföldi Gábor
szerkesztő-rendező, előadóművész
Rábai Zsanett versmondó
B. Fuchs Borbála versmondó
Fekete Veronika versmondó
F. Tatai Lívia színjátszó
TIschler Barbara versmondó
TIschler Fruzsina versmondó
Felföldi Viktória versmondó
Németh Edina versmondó
Csaba Lilla versmondó
Borbély Lászlóné versmondó
Rohrer Lászlóné versmondó
Habóczki Máté versmondó
Bikki Dániel versmondó
Lohonyai Zoltán dalköltő, gitáros
Szász Lőrinc színjátszó
Bihari Zsolt színjátszó
TImár Áron színjátszó
Márta Attila versmondó
Adorjáni Zoltán operatőr
versmondó
A TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad
műsorkínálata
\érses irodalmi műsorok
.Elmondanám ezt néked ." - Válogatás a
Xx. század legszebb magyar verseiből
"Tiszta szívvel" - József Attila műsor
Azok a csodálatos szegedi fiúk - Juhász
Gyula, József Attila műsor
"Júliusból csak a zuzmarába" - Nagy
László műsor
"Mert dalaimnak..." - Irodalmi kabaré
Heltai Jenő művei nyomán
A hosszú élet titka - Vidám műsor
Születés - Karácsonyi betlehemezés
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi - Eredeti
magyar rege négy levonásban
Arany János: Bolond lstók - Elbeszélő
költemény némafilmes illusztrációval
Ismeretterjesztő irodalmi műsorok
Történelmi emlékműsor
A reformkor irodalma
Petőfi Sándor : "Bakony erdő gyászban
van ... " - Betyár műsor
A Nyugat első nemzedéke
Ketten versben
"Egy évad a pokolban" - Arthur Rimbaud
műsor
Magyarnak maradni Európában
Mosolyogni tessék!
Tavasztól tavaszi g
F erenczes István
Ott az öröm vérpadán
talán ott leszek én is
azon az állomáson
ahol jégre fogsz állni
hogy ne győzzön le az álom
ott az öröm vérpadán
végre rádtalálok majd -
a te vonatod délre
az enyém északra tart
31
EMLÉKEZÉS

SZABÓ MAGDA
Kilencvenéves korában elhunyt Szabó Magda Kossuth-díjas, kétszeres József Attila-
díjas író - olvasás közben érte a halál.
Szabó Magda 1917-ben született Debrecenben. A helyi Református Leányiskolában,
majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Mi-
nisztérium munkatársa lett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de Révai József
utasítására még abban az évben visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották. 1958-ig
nem publikálhatott. Ebben az időben általános iskolai tanárként dolgozott. Az eredetileg
költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza.
A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől
fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a
Régi-módi történet és a F ür Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század ele-
jének Debrecenjét mutatja be. Gyermek- és ifjúsági irodalmunk kiemelkedő műveiben:
Mondják meg Zsófikának (1958), Abigél (1970) pedagógus i elhivatottsága is megnyilat-
kozik. Az Abigél diáktörténetéből filmet is készítettek. Szülővárosának, a kálvinista
Debrecennek hagyományai meghatározóak voltak személyisége alakulásában . Elbe-
szélő-művészetével a lélektani regény nagy hagyományait folytatja és újítja meg. 1985-
től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület fő gondnoka és zsinati világi alel-
nöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták. Az
Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja,
Debrecen városának díszpolgára.
1959-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1983-ban Pro Urbe Budapest
díjat, I987-ben Csokonai-díjat kapott. 1992-ben a Getz-díjjal tüntették ki. 1996-ban Déry-
díjat, 2000-ben Nemes Nagy Ágnes-díjat és 200 l-ben Corvin-kitüntetést kapott. Regé-nyei
a világ számos országában arattak sikert, Ő volt a legtöbbet fordított magyar író.

32 versmondó
EMLÉKEZÉS
A Magyar Versmondók Egyes ülete egyik verséve l búcsúzik Szabó Magdától.

Szabó Magd a: Eliysium

Radnóti Miklós emlékének
A fű derékig ér. A földbe szúrt
lánd zsák hegyén tollászkodik a nap.
Zavartan néz az üdvözült. Legelnek
a villogó lovak.
Paj zs koccan. Félrefordul. Nem felel
a hős öknek, ha kérdezik
népét, nevét,
hazáj a szé p törvé nye it.
Mert dulce et decorum. Ámde az
mit mon djon, kit kizárt országa b ő öle,
s nem édese n, s d i c s őn , fegyverte len
omo lt a földre le?
E sisakos koponyák sűrű cso ntj án
hiába zúzódnék a szó,
sebén, a buggyanó
velőn csak megcsúsznék az értelem.
Me llén szorítja ártatlan kezét,
mint vértjük harcosok :
habzik a lúgozó folyó,
az örvény mé lyén Bomeo ,
narancs koro ng forog .
Egy vidám kar nyilaz. Átzúg a lomb okon
a vessző. Fe lkiált: "Madár!"
Elbotlik pill antása a h ő si arcokon,
gyanakvón nézik, fegyve rek mögül,
s nem kérik másik szóra már.
Mereng
a felvilág felé. Mit hulltában elejtett,
szava szép zász lait most lenget i
ifjú arcok felé az esz mélő közösség.
Deréki g ér a fű .
\ákul az üdvözül t:
rányitja tág sze mét a virrasztó Örök lét.

SZÉKI PATKA LÁSZLÓ

Lapzártakor érkezett a döbbenetes hír, hogy a Magyar Versmondók Egyesületéhez
közel álló, munkánkat elismerő és szerető , a Veszprém-megyei versmondók segítő­
je, az ottani versenyek halk- és okos szavú költő zsűrorra 60. életévében elment
k özül ünk. Munkásságét következő számunkban méltatjuk.

Széki Patka László

AMORGOSZ - 2001. keresztünk egyszülöttjeként
záróvers Pünkösd el őtt

hosszú sirálysikoJtással úgy jutunk a túlvilágra

kimúlik lassan majd
hangtalanul újra föl -
támad benned a sziget
aszfodélosz hagymába harapsz
nyelvedre ráfeszüInek az oregano
origója baziliszkusz koronát
fonsz retzinától gyantázott
kopon yádra zsálya zsongítja
macskákkal miákoló szíved
sómarta orrod rozmaring
ill atába roskad szamarak
szomorkás holdját ösztökéled
Judittal köveket háziasítasz
mint vergő dő hala k a
kiszikkadt folyómederben
bel ső mágneses viharaink
közepette porladó árnyékunk
bokrok takarják be álmaink
kopottas gúnyáját sorra le-
vetjük félig már önmagunk istenévé
váJtan visszariadunk a köznapi
megváltástól: születésünkbe iszonyodunk

versmondó 33
VERSESKÖTETEK
Szokoly Tamás-est Veszprémben
Most, hogy végighallgattuk Szokoly Ta-
más harminchárom versét, sokféle emlék,
érzelem és sokféle gondolat mozdult meg
bennem. Az első az volt, hogy I950-ben,
érettségi után, átköltöztem Pápáról ide
Veszprémbe , s itt akartam végleg lesáto-
rozni. Lóránd Imre, a Veszprém Megyei
Népújság akkori szerkesztője a fiatal új-
ságírók vőfénybotját azzal nyomta a ke-
zembe, hogy itt a Bakony erdők szom-
szédságában tanuljam ki a szakmát és
négy-öt év múlva bármelyik országos lap
fölkínálja nekem irodalmi rovatát vagy
tárcarovatát. Hiúságomnak tetszett ez a
lendületes jóslat, de a lelkem zárkózottabb
felének nem : ugyanis én nem újságírónak
készültem, hanem, titokban, írónak. Erről
a becsvágyamról soha senkinek nem be-
széltem. Pedig már Pápa utcái közül is
azokon az utcákon jártam legszívesebben,
amelyeken Petőfi járt, betyárkodott és
tágítgatta feje fölött az egeket.
A pápai mítosz mellett itt, Veszprémben
egy köznapian is átélhető élménnyel aján-
dékozott meg a sors . 1950 nyarán a fő­
szerkesztőm behivatott a szobájába és
közölte velem, hogy három napra a váro-
sunk és a szerkesztőségünk vendége lesz a
Villon- átköltéseiről elhíresült Faludy
György költő , a Népszava újságírója, aki
az épülő veszprémi egyetemről szeretne
hosszú és színes beszámolót írni. S ő
- mármint a főszerkesztőm - úgy döntött,
hogy holnaptól háromm napig én legyek a
kísérőj e, a csicskása, a kalauza.
Eletemben addig eleven költőt még sose
láttam. Hát még olyat, aki fiatalon bele,
mert bújni, egy eretnek költő bőrébe,
ráadásulolyanéba, aki az európai líra
egyik legeredetibb megteremtője és meg-
újítója volt. Villon sikamlós , duhaj, gyer-
meki s kötélre való vagány lévén, nem félt
Istentől, püspököktől, uralkodóktól, nem
félt a haláltól sem. Egyenesen Dante barát-
jának illett volna be toprongyosan is.
34
Három napot egy ilyen lélekvándorlásos
ember közelében eltölteni, fölér egy
kolumbuszi utazással. Egyszer csak azt
vettem észre, hogy Faludyt nem érdekli a
szocialista építkezés fennköltsége, sokkal
jobban érdekli a költészet, mert kéretlenül
is elkezdett nekem Babitsról, József Atti-
láról, Radnótiról, Vas Istvánról és lllyésről
beszélni . Elő szájból a halott Babits, a
halott József Attila és a halott Radnóti élő
mondatait visszahallani - olyan volt ez
nekem , mint a beavatás szertartása: mos-
tantól kezdve közénk tartozol te is,
ismerned kell az elődeidet.
Ismétlem: a versek elhangzása után azért
szerettem volna ezt a veszprémi él-
ményemet fölid ézni, mert Szokoly Tamás
rögtön megértette volna, hogy milyen be-
avatásba szeretném beavatni őt is. Faludy
György neki is jó ismerőse volt.
A másik elgondolásom még az elsőnél is
szertelenebb lett volna . Az futott át rajtam,
hogy az elmondott versek közül nyolcat-
tízet nem villanylámpák fényében, hanem
sötétben kellett volna elmondani: susogva,
zaklatottan, hadd érezzék meg a jelen-
lévők, hogya színpadi megoldásokhoz
szokott író belső vilá~ából hogyan törnek
elő katartikus versei . En nem féltem volna
ilyen szélsőséges megoldásoktól sem,
hiszen a Szokoly versek nagy része nem
hasonlít a kortárs versekhez. Legtöbbjük,
főként a hosszú költemények, megsebesí-
tett drámai monológok. Épp attól teljesek,
hogy csonkák. Épp attól történelmiek,
hogy épp csak érintkeznek a történelem-
mel.
A Futamok című verséből idézek egy
részt:
kilakoltatott vagyok , mert
kilakoltattam magam
és száműzött vagyok,
mert úgy találta a sorsom:
nincs közöm a közös ügyekhez -
ezt a verset ma megírom,
versmondó
VERSESKÖTETEK
mert van valami,
amit be kell fejezni,
mert van valami, aminek
vége,
s talán lesz valami,
amihez már semmi közöm.
A szabadságtalanság a szabadság maga
A 20. század emberének titokzatos mo-
tyogása ez a vers. Azé az emberé, akinek
nemcsak háborúk idején kellett elmenni
egy-egy puskacső előtt, de a különféle
diktatúrák hazug békéjében is. Ki tudja,
maholnap nem lesz-e újra időszerű ez a
motyogás?
* nélkül Ady is leírta, hogy: Nekük Mohács
Már rég nem írtam le efféle jóslatot, de né-
ha rákényszerűlök. Rákényszerűlök, mert
bizonytalan mögöttünk a háttér és bizony-
talan az előtér is. Igazság szerint: a kom-
munizmus kimúlásával új korszaknak kel-
lett volna elkezdődni e mind a két világ-
ban: Nyugaton is és Keleten is. Hiszen a
védekezésre berendezkedett Nyugat min-
den ereje föl öslegess é vált, amikor Szov-
jetunió a hozzáláncolt közép-európai or-
szágokkal együtt térdre rogyott. De nem a
karosszékek nyugalma jött el. A hideghá-
ború helyett a hidegbéke versenykorszaka
tört rá az emberiségre . A legügyesebb
kommunisták kapitalistákká váltak, a
demokráciát legtöbb helyen a diktatúra
kaptafájára húzták rá, s a hagyományos
kapitalisták új lendületet adtak a régi ka-
pitalizmusnak , ma már globalizmusnak
nevezik, s a Világ proletárjai egyesüljetek!
jelszót pedig elvették a szegényektől, és
azt írták föl a felhőkarcolók homlokára,
hogy Világ kapitalistái fogjatok össze a
munkások ellen, mert sokkal kevesebb
munkáskézre lesz szükségünk, mint
amennyire még tegnap gondoltunk. A
civilizáció legyőzte a nemzeteket, az álla-
mokat, legyőzte a szellemet. A tömegtájé-
koztatás a világ mind a négy sarkán le-
gyezte alanyait. Legérzékletesebb példája
ennek az, hogy a demokráciák főeszköze
nem a könyv, hanem a televíziók és az
versmondó
újságok Az emberiség - immár egy JO
százada - nem a gondolkodásra ren-
dezkedett be, hanem a felejtésre. Amit ma
lát, holnapra elfelejti. Ezért történhetik
meg vele az, hogy ami-nek semmi köze a
történelemhez , az esik meg vele a leg-
gyakrabban: az elszürkülés, az eltom-
pulás, a sehonnaiság . Nem véletlenül ír le
Szokolay ilyen sorokat, hogy: kivilágított
kutyaól lesz legszebb hazád.
A tizenhét év előtt lezajlott rendszerváltás
után ilyen sorokat írni, maga a megkérdő­
jelezhetetlen bukás. Ha politikai versben
olvasnék ilyen sorokat, azt mondanám,
értem az okát, hiszen visszatartott lélegzet
kell vagy azt, hogy mi a hőkölő harcok
népe vagyunk. De Szokoly Tamás nem
politikai verseket ír, hanem létverseket.
Létverseket, amelyekben egyforma han-
gon szólal meg a szerelem, a magány, az
elesettség, az élm-nemtudás és az éle-
takarás is. Összegyűjtütt versei közt a
szerelmes versei a leginkább épek, ron-
csolás nélküliek .
Hadd idézzek mutatóban egy rövidet.
A vers címe: Harc éve?
Hány éve ülsz a nagyszobában?
A fotelben hány éve ülsz,
mint egy fehér madár a felhőn,
hogy attól félek, e/repülsz?
Nem merek közelíteni,
nehogy tekinteted zavarjam...
És itt maradok isteni
kínok között, megint magamban.
Igen, a magány? Nem tudom, hogy Szo-
koly Tamás nemzedékének van-e még
olyan költője , aki annyit tusakodna az
egyedülléttel , az eszmei társtalansággal ,
mint ö? A művészetek peremvidékére
sodródott, nincs benne semmilyen céhben,
csoportosulásban, ilyen vagy amolyan
rohamosztagokban. Olyan alapítványok
környékén se sündörög, ahol ösztöndí-
jakat osztogatnak Dacos szegénylegény,
aki magakeresése közben találta meg lába
35
VERSESKÖTETEK
alatt a feddet. Hallgassuk csak meg egyik
versének részletét:
jó ez nekem így hideglelősen
a hóesés szálkáit bogozva,
jó ez nekem így te Jégkirályka
a széltől átfújva megbotozva
lásd : nemcsak zsebeim üresek,
de stukkerem sincs , hogy rálőjek a ka-
kukkra:
múljon az idő
induljon az óra
köpök undok véres lepedéket
a hóra,
a hóra .
Gottfried Benn, a németek modem költője
ír emlékezetes sorokat erről a megalkuvás
nélküli állapotról. Azt írja, hogy a művész
tökéletesen magára van utalva. Például
én-egyetemi tanárnak, aki kétezer évvel
ezelőtt használt rézöntvényekkel foglal-
kozik , az 1860-as évektől 1948-ig renge-
teg segítség és rengeteg analízis áll ren-
delkezésére, szám szerint négyezerhét-
száz-huszonkilenc, a könyveket csupa el-
ismert tanár írta, akire bátran ráhagyat-
kozhat. Sőt , a nemzetközi könyvtári szol-
gálat útján megtudakolhatja, mi a véle-
ménye Cambridge-nek ma a fakóércekről.
És így tovább, és így tovább. Mindebből
semmi hasonló segítség nincs a művészet­
ben . A művész, a költő önmagáért telel.
Nekilát a dolgának s be is fejezi. Belső
hangra hallgat, amelyet senkise hall.
Szikoly ezt végzetes egyszerűséggel így
fejezi ki:
Ki kell fosztanom magam,
hogy gazdag legyek.
Vagy így, amelyet Önök már hallottak a
Bennem kelt útra című versében.
Ha jól emlékszem az ötödik vers volt:
ha buktam hát buktam
véres kendőt roppant derekamról
magam oldoztam
selymet én fújtam orr alá comb fölé
szénfekete hajammal
36
én kevertem el az éjszakát
ködöt magam faltam
borotvák ünnepi láncát te gyönyörű
szemfényvesztésedre én mesterkedtem
csuklók kényes hanyatlásaival
én oltottam el félelmeidet.
Szokoly versei modem versek, de nem a
régi szürrealista vagy expresszionista
sugalmazások hatására azok. Új elemek is
gazdagítják őket: nem stílusjegyek, hanem
a szürrealista valóság mindennapos ele-
mei: titokzatos születések, talányos elha-
lálozások, szétesett családok töredékei ,
politikai őrűlet, s lobogó tűzön fölforralt
álmok.
S mindez egy dunántúli történelmi város-
ban : Veszprémben! Azért hangsúlyozom
ezt, mert a 20. században csak kevés költő
vállalta a .vidékiséget". Például Juhász
Gyula, Gulyás Pál, Csorba Győző, Takács
Gyula, Simonyi Imre és a Verőér szerzője ,
Szakoly Tamás.
Összegyűjtött verseiről - sűrű jegyzeteim
alapján - még kétszer ennyit tudtam volna
mondani, ha esszét kémek tőlem s ne
bevezetőt.
A megíratlanul maradt részből két vers-
idézet mégis ide kívánkozik, amelyet
boldogan írnék bele bármelyi versembe.
Ráadásul ezt a két sort sötétben monda-
nám el a közönség előtt:
mi az amire tellett mi az amire vágy tál
megfáztál a halottas ágynál
A másik pedig így:
Nékem egy jó Bejárónő kéne
aki fellegekbe jár - helyettem is.
Hatvan esztendő eltelte után szerény kí-
vánság ez egy költőtől. Azt kívánom
Szokoly Tamásnak, hogy ez az óhaja tel-
jesedjék.
Csoóri Sándor
versmondó
VERSESKÖTETEK

Veszp rém
-f.908 .
f ebr . 25.
Kis s Lá s zl é
alap it ó - f ő s z erkes z t ó Urn a k

BU DAF ES T
Hus zár ut c a 8 "
1 07 4

Ked v es , r~ ő l-i s m ert Lá szló !

Pá piÍn t e tt { g ér e t emnek me g f e l elően a zo nn a l kü ldöm

Csoóri Sá nd or b ev e z e t őj ét, lline lye t - ene em n a gyo n meg-
ti szt e lő módon é s , h a s z ~ ad { gy f og a lma zn om: h evü11 t -
t el mond ot t e l Ve s zprémben 2007. s ze pt .2 4-én , a VE~ c .
köt e t em bemut at éj án.
Csoóri szeoé lyes j el enl ét e é s villúl á s a azé r t volt
ki v é tele s é s példa- érté kŰ , mert mint el mo n do mt a : Magyar or s zá-
gon j el e nt ő s i de j e nem válla l közs zerep lé st. Ó Maga mon d t a .
Nekem, skíről c s ak megis merk edé s ünk után j ó t í z évv el k ésőbb
tudt a meg, hogy n emc s a k a n épmt vel és " f enegy er ek e" l e z i s
a z Ő s zava , kifej e zé s ei vo ltam-v agyo k , ( ak i á l l { t ólag t ett em
i s ezt és a zt , e l s ő s o rb an a z " elhire sült " l e zt én mondom i gy !I
"Munk umoréil". " Egy e s üln i, t er j e szkedni l " , a z "É l e t vi z e" é s
l e g f ő k é p p g " El"l,oc s á j tott Légió . Latin ov i t s Zol t .:n emlé ke ze-
tére " c . amat őrsz inház i pro duk oióimme l I ARÉNA EGYU~'T.\S). - hanem
v erse t is {rak . '
Egy szó mi n t szá z : váll al á s a , ér t em- é s v el em- szól á s a
If ők é nt a j ó i dej e t artó "ma8 ya r" h el yz etb enl ór iás i meg t is z-
t e lt e t é s .
Lac i !
Nagyo n örül ök , h ogy köz l öd Lap odban , Lapot okb Qn , ame l y ,
- s a j n os,- c s a k r i t kán j ut e l hoz zám, mer t n ek em a r r a bi zony
n em f mtj a/ hogy e16f i z e ss em. Ar r a s em. re dig , p ed i g • •• S va l a ha •••
De er r61 már c s ak ke vesen t udn ak , még kev e s eb be n t a rt hn a k s zá-
mon é s v e s z ik i g ényb e , ~l i még Ime ddi g ?I a g ényb e v e hető .
Miért ?
I
lL kö t e tb 61 , ha ugy g on dol od , - v ál a s sz { zl é s ed , i g ény e d,
s zer k esz t6i el v ei d s ze r i n t .
Öl el é s mindi g v á l l a l fel adat ot , ha kére d , ké ri t e ~

versmondó 37
VERSESKÖTETEK

SZOKOLY TAMÁS Ha, akkor, ugyan

"" "
VEROER Mindig egy tucat rizikós faktor
mit mikor ne és mit mikor hol

próbáltam mindig azt remélni

isten barma is lehet ám vidéki

Jeruzsálem bár hazámhoz távol

de fővárosi a Jeruzsálem-jászol

ha egyszer bármihez hitemet adom

vágjon kupán egy (milyen is?) atom

akkor már mindegy : inneni onnani

lesz belőlem egy szép holt sehonnai

megszépült testemet spirituszba rakják

kiváncsi turisták megbámulhatják

ha ugyan lesznek még Orbisok Ibuszok

corpust konzerváló frankó spirituszok

Szokoly Tamá s
Ady etikáját írja
Ma is vannak szentek, ahogy mindig is voltak.
Nem látjátok rajttik a jelet, a glóriát?
Máskor se látták.
Csak azok tudnak róluk, akik asztaluknál ülnek,
ágyukban fekszenek, akik a húsukat emésztik
és a húsukat szülik újjá.
De mit lehet tenni a szentek jós ágával?
Visszaélni vele!
Aztán a szenteknek bánni, az őrületig bánni,
hogy ezek - visszaéltek.
És megint csak visszaélni.
Hát ezt teszik.
S akivel teszik sem tehet arást,
ő maga kényszeríti rá őket ,
máskülönben hogy' is lehetne módja jónak lenni.
Nekik tehát latroknak és gonoszoknak kelle lenniök,
persze nem is azok szegények.

38 versmondó
VERSESKÖTETEK

Ajó ember pedig külön fájdalmat érez azért ,

mert rosszul fizetik jóságát
és külön fájdalmat azért, mert rosszá teszi azokat akikhez jó.
Mert szeretetéve l szeretetlenné teszi az Őt szeretőket.
És így jó lesz a jó ember ere menthetetlenebbül önmaga.
Mert hogyan is lehetne rossz azokhoz, akik miatta rosszak?
Egyetlen fegyvere a megbocsájtás,
amely mindi önnön húságba vág,
miközben észrevétlenül fakadnak rajta
a majdani emlékén kirajzolódó stigmák:
a Jel, a Glória, amelyet most senki se lát.

Szokoly Tamás új verseskötete megvásárolható:

Írók Könyvesboltja (Budapest, Andrássy út 45.)
vagy megrendelhető az
AGENDA NATURA KIADÓNÁL
(8200 Veszprém, Kistó u. 8. Tel: 88/563 -030 , Fax: 88/563-031
e-mai i: agendamedia@invitel.hu

versmondó 39
VERSESKÖTETEK

Bella-posztumusz
Száz költőből a legszerencsésebb esetben is csak néhánynak az életműve kerűl , ha sike-
resen a későbbi megmérettetésekből , a többiek, nagyrészt igazságtalanul, kezdenek
elfelejtődni . Csupán látszólag vannak jobb helyzetben azok az életművek, amelyeknek
szerzői nem a kései időskorban távoznak el közülünk , s így számos kortársuk szor-
goskodhat népszerűsítésükért, hiszen a baráti szeretetet sokan túlzónak tarthatják. A tár-
gyilagos irodalomtörténeti értékelés valóban nem a legközvetlenebb utókor feladata, de
most sem mi, sem nélkülözhetjük, a veszteség fájdalmát nem feledve ugyan, a higgadt
számvetést.
Bella Istvánnak I966-ban jelent meg az első verseskönyve, amely szakmai feltűnést
keltett. Sorra jelentek meg újabb munkái, s néhány év múlva már olyan verseit olvashat-
tuk, mint a Sárkeresztúri ének, a Szeretkezéseink, a Halotti beszéd , a Testamentom, ame-
lyek azóta is e líra tartópillérei, s okkal számíthatjuk őket hét, azaz inkább már nyolc év-
század legszebb magyar versei közé. l 984-ben Az ég falára című válogatás, majd 1999-
ben a Tudsz-e még világul?, az összegyűjtött versek kötete egy formálódó, majd egy
mindinkább kiteljesedő életművet tárt elénk, amelyet 200 l-ben méltán ismert el a
Kossuth-díj . Közben egyik legkiválóbb műfordítónkká is vált, főleg lengyeleket és
finnugor folklórt varázsolt magyarrá.
Hátrahagyott verseinek kötetét még ő maga állította össze. Nem a halálra készülve,
hanem arra, hogy szokása szerint pihentesse még egy darabig , s újabb írásokkal
egészítse ki. Ez a feladat azonban már a hagyaték ot gondozó társra, Zayzon Mártára és
arra a Hegedős Máriára hárult, aki a második kötet óta gondos szerkesztője a Bella-
könyveknek.

Bella István: Kétszer szültek

Mikor húszéves voltam,
szartam a halálra,
mert halhatatlan voltam,
mint maga a halál :
Amikor harminc lettem,
el-eltünődgettem,
hogy meghalhatok én is,
de elmém nem hitte el:
Amikor negyven lettem,
már tudtam, valami bűzlik
hitem ravatal án,
mint egy-egy barát, rokon.
Így hatvan után már
tudom, mint mindenkit,
engem is kétszer szültek;
két ikerasszony szüllt-meg.
Az édesanyaélet;
és mostohaanyánk, a halál.
És a halál tolófájása
volt az életem.

40 versmondó
VERSESKÖTETEK

Ez a posztumusz kötet, a Mintha tükrök között beszélnék különös és egyéni módon 'ösz-
szegzi és zárja le a költői pályát. Ami a legter-mészetesebb: közli az utolsó évek verster-
mé-sét. Hozzáilleszt ehhez újabb gyerekverseketket, s azokhoz prológusként készült az
Előhang minden Áni Máni énekhez. Már a cikluscím jelzi azt a témát, amelyhez csak
idősödve lehet eljutni: az Unokaversekhez. 'A kötet szerkesztése közben került elő egy
~jabb ciklusnak hét darabja: ezek Kamaszkori versek, de meglepően érettek. Az
Oszirózsák, vázában pedig annak a csuvas költőnek, Gennadij Ajginak tartalmazza ver-
seit, aki Bella István egyik kortárs kedvence volt, s akit nagyszerűen forditott. Nem
kaleidoszkópszerű, hanem sokszínűségében is egységes kötet született így, amelyet a jó
barát Ágh István utószava tesz még teljesebbé.

A könyv címe többféle, akár egymásnak is ellentmondó értelmezésre ad lehetőséget. El-

sősorban a tükörmotívum hangsúlyozását emelném ki. Az elmúlt években már lezárult,
s a magyar költészetben a lehetségesnél kevesebb tartós eredményt jut hozó posztmo-
dern korszak elméletei meglehetős egyértelműséggel utasították el minden művészetben
a valóságtükrözés arisztotelészi eredetű elméletét, vagyis két és fél évezred legáltalá-
nosabb felfogását próbálták meg eltörölni, kérdésessé tenni, különösen a kortársak
körében. A posztmodern azonban soha nem vált egyeduralkodóvá. Irodalmunk az ezred-
végen, az ezredfordulón nagyszámú, komolyan nem is vitatható érvényességű művet és
életművet hozott létre, teljesített ki a többféle jelzővel ellátható modernség és korszerű­
ség jegyében. Emlékeztetőül említem Ágh István, Bella István, Bertók László, Csoóri
Sándor, Kányádi Sándor, Orbán Ottó, Petri György, Utassy József nevét, Közülük azon-
ban a nemrég megjelent A magyar irodalom történetei című terjedelmes munka
mindössze Csoóri Sándort tárgyalja, egyetlen oldalnál valamivel nagyobb terjedelem-
ben, a többieknek a puszta neve se mindig szerepel a könyvben . Nem lesz könnyű fel-
adat elfogadtatni végre az említett költők és szellemi-művészi társak rangját a nagy-
tudományú urakkal és hölgyekkel. Alighanem könnyebb az út az olvasókhoz, akik
részben megőrződtek a múltból, részben toborozhatóak az újabb nemzedékekből. Bella
István szerelmes verseinek szépsége és esztétikai értéke például könnyen belátható, ha-
csak nem tekintjük magát a szerelmet is ókonzervatív témának, a posztmodern önmeg-
valósításból gátló érzületnek. Erre a téma- és motívumkörre ez a kötet is szép példákkal
szolgál. A költő esteli védőbeszéde hitvese színe előtt remélhetően állandó antológia-
darabbá fog válni. A derű, a humor, a játékosság, a szeretet hatja át ezt a művet, csupa
olyan sajátosság, amelyre mindannyiunknak szüksége van. Mindez természetesen a
gyermek- és az unokaverseket is jellemzik.

Ámde versek sorában meghatározó kikerűlhetetlenül az elmúlás, a halál motívumköre .

Ez nem most jelent meg, hosszú évek óta jelen volt, súlyos betegség figyelmeztetett rá,
s a hatvanadik életév után még kikerülhetetlenebbé vált a számvetés. Zömönek így szól
a verscím-ajánlás összegzése: "A halált ki keli érdemelni / Nemcsak az életet. / Az egyik,
bulik, percenetnyi. / A másik egész életre megy. / / Jó volna elfeledni mégis, / vagy el-
hinni: voltam s leszek. / Ahogy erdő volt a szén is, / vacogok és melegítek. / / Hogy is
tudna énekelni, / aki még meg sem született."

Bella István, a posta natus befejezte földi pályafutását. Mi még itt vacogunk, ám me-
legítenek bennünket a versei. Köszönet érte.
Bella István: Mintah tükrök között beszélnék
Hátrahagyott versek
Felsőmagyarországi Kiadó, Miskolc 113 oldal, 2000 Ft

versmondó 41
VERSENYRŐL VERSENYRE

Megalázni sikerült, de megtömi nem!

Szavalóverseny a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban
A fenti idézetet választotta mottóul a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége
ahhoz a szavalóversenyhez, amelyet 2007. december 3-án rendeztek a Beregszászi
Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban az 1944-ben ártatlanul elhurcolt kárpátaljai
magyar férfiak emlékének tiszteletére.

A vendégeket és a versenyzőket a gimnázium igazgatója , Szabó Árpád köszöntötte . Mint

mondta , a malenykij robot örökre az emlékezetünkbe vésődött. Az ártatlanul elszen-
vedett sérelmeket meg lehet bocsátani , de elfelejteni nem. Nem lehet, nem szabad elfele-
jteni azok emlékét, akik soha nem térhettek haza, akiknek testét a jeltelen tömegsirok
őrzik.

A mi feladatunk nem a bosszúállás és nem az ítélet. A fiatalabb nemzedékek feladata a

remény, hogya kárpátaljai magyarság lelkén ejtett sebeket egyszer begyógyítja a múló
idő , hogy az l 944-es népirtás nem ismétlődik meg soha többé, hogy megfogyva is meg-
maradunk magyarnak, megőrizzük kultúránkat, hagyományainkat, anyanyelvünket.

A felszólalásokat követően felidézte emlékeit Varga Géza nagymuzsalyi és Kovács And-

rás beregszászi túlélő, majd kezdetét vette a megmérettetés.A verseny három korcsoport-
ban zajlott, amelyre 38-an jelentkeztek. Számos kiváló szavalat hangzott el, eltölthettünk
egy tartalmas délutánt , amely méltó emléket állított az ártatlanul elhurcolt magyar fér-
fiaknak.

A verseny végén a következő eredmények születtek:

A 6-8. osztályosok k özött első lett Nagy Flóra Boglárka (BMG, felkészítő tanára Riskó
Márta), a második helyen 'varga Julianna (Jánosi, felkészítő tanára Snitzer Zsolt), a har-
madik helyen pedig Simon Dániel (BMG, felkészítő tanára Jánossy Teréz) végzett.
A 9-11 (12). osztályosok korcsoportjában Tüzes Gréta (Ficseri stúdió, felkészítő tanára
Vidnyánszky Éva) végzett az első helyen, második lett Poór István (Nagyberegi Refor-
mátus Líceum , felkészítő tanára Kovács András) , a képzeletbeli dobogó harmadik fokára
pedig Mező Andrea (Nagyberegi Református Líceum, felkészítő tanára Kovács András)
léphetett fel.

A harmadik kategóriában ezúttal felnőttek mondtak verset. A zsűri (Horkay Zsuzsanna,

a BMG magyartanára, Riskó Márta, a BMG magyartanára, a KMPSZ elnökségi tagja,
Kádár Rozália, az UMDSZ Beregszászi Járási Szervezetének elnöke, Kenyeres Mária, a
MÉKK Beregszászi Városi-Járási Szervezetének elnöke) döntése értelmében Pen der
Erzsébet beregszászi nyugdíjas (saját versét szavalta) végzett az első helyen. Őt követte
\árga Túróczy Zsuzsanna magyartanár (Zápszony) , illetve a megosztott 3. helyezett
Csobolya József történész (saját versét szavalta) és Kelnik Elza beregszászi nyugdíjas
lett. A győztesek a MÉKK okleveleit, 100, 75 és 50 hrivnya értékű pénzjutalmat vehet-
tek át, a felkészítő tanárok pedig a kárpátaljai irodalom legszebb megzenésített verseit
tartalmazó CD-t vihették haza.

A szavalóversenyen mindenki nyert: volt, aki helyezést, volt, aki tapasztalatot. Ám vala-
mennyi résztvevő egy csodálatos élménnyel gazdagabban térhetett haza.
- manna-

42 versmondó
VERSENYRŐL VERSENYRE

Szeretettel gratulálunk Nagyhegyesi Zoltának egyesületünk kiváló és sikeres tagjának, a

Kaleidoszkop-díjas versmondónak, aki 2007. november 26-án az Országos Széchényi
Könyvtár dísztermében megtartott Nyugat szavalóverseny országos döntőjén nagyszerű
teljesítményével megnyerte a versenyt. Jordán Tamás a zsűri elnöke meleg és őszinte
szavakkal értékelte a versmondók teljesítményét.

A verseny első három helyezettje

I. Nagyhegyesi Zoltán
II. Árvai Péter
lll. Szilágyi Csenge

Gratulálunk a versmondóknak, és további sikereket kívánunk a verspódiumokon!

***

Regösök húrján .... Pápán

A "Regösök húrján" 5-8. osztályosok országos vers- és prózamondó versenyének döntő­
jére a 2007 tavaszán régiónként - Budapesten a Kondor Béla Közösségi Házban, illetve
Veszprémben a Városi Művelődési Központban - megrendezett versenyek, kategórián-
kénti S-5 első helyezettje kapott meghívást. Közülük 19-en vettek részt a versenyen; az
5-6. osztályosok kategóriájában 10, a 7-8. osztályosokéban pedig 9 versmondó. A
versenyzők a kiírásnak megfelelően 2-2 művel szerepeltek, s a zsűri összesített pontjai
alapján alakult ki a helyezési sorrend.

Nagyszerű élményekkel gazdag "versenyen" vettünk részt Pápán az általános iskolásko-

rú versmondók számára szervezett találkozón. A verseny szót azért tettem idézőjelbe ,
mert szándéka szerint a pápai versünnep már a győztesek gálája, a vers felszabadult
ünnepe, örömszerzés és adás és nem verseny. De hát sajnos olyan világban kénysze-
rűlünk élni, amely naponta állít bennünket versenyhelyzetbe . Miért lenne ebben kivétel
a versmondás, pedig tulajdonképpen lehetne.

Elveim ellen való negatív mondattal kezdeni egy olyan nagyszerű esemény bemutatást ,
amelynek részese lehettünk és szerencsére a versélmények azt is elfedtették velünk,
hogy milyen nehézségekbe ütközött a pápai gála megrendezése , illetve elhalasztás az
elmúlt év őszéről az idei évre. Ennek tulajdonképpen nagyon egyszerű oka volt, az
egyesület likviditási gondja azaz magyarul - nem volt pénzünk. No evezzünk szebb és
élvezetesebb vizekre és szóljunk az örömökről. Az ez évi megrendezésből következően
többen .Jcinött ék" saját korosztályukat , nevezetesen elsős középiskolásként tértek
vissza.

Nagy örültünk annak a jelenségnek, hogy versmondóink többsége - majdnem mindenki

- a versválasztásban nem tévedett és olyan verset választott magának, amely képességei-
hez, tudásához , "alkatához", illeszkedett, vagy úgy tudta saját magán átszűrve, saját
érzelmeivel, gondolatival feldúsítva átadni, hogy művészi szempontból teljesen hitelessé
vált. Ez az utóbbi azért rendkívül fontos, mert mindig az ilyen megszólalások, "kísér-
letek" vitték előre, újították meg az előadóművészetet.

versmondó 43
VERSENYRŐL VERSENYRE

Kicsit bátortalanok voltak viszont az átadás intenzitásában. Némelyek nem mertek a

kívánt mértékben kitárulkozni , pedig az őszinte gondolatátadás egyik feltétele, hogy
merjem megmutatni érzelmeimet, indulatomat, kétségeimet, a költő és az előadó lelki
tusáját. Természeten igaztalan vagyok, ezzel az igazán tehetséges felnövekvő nemzedé-
kéhez, mert bizony ilyen "képesség" megszerzéséhez sok-sok versmondói tapasztalat
szükséges, amelyet Ők még természetesen nem tudtak megszerezni.

Néhány versmondónál előfordult olyan indulati megfogalmazás , amelyet sem érzelmi-

leg, sem technikailag nem tudtak igazán jól kezelni, így hamis és öncélú "han-
goskodásnak" lehettünk tanúi. Szololay Tamás kiváló költő a zsűri egyik tagja, rendkívül
bölcs és fontos kritikájában arra próbálta felhívni a résztvevők figyelmét, hogy egy-egy
költői gondolat, mint metaforát próbálják meg értelmezni és ne csupán annak első jelen-
tését közvetítsék.

Egy szó, mint száz csillagos homlokú "aranyműves" ifjú tehetségek találkozóján vehet-
tünk részt, segíthettük jó szóval, útmutatással további fejlődésüket, versmondásukat. A
találkozó megszervezéséért köszönetet kell mondanunk , Ferencz Zsuzsannának, aki is-
mételten precíz és pontos háziasszonya volt a rendezvénynek, s nemkülönben a pápai
Pedagógus Művelődési Háznak, aki sokadjára is helyet adott rendezvényünknek.

A zsűri tagjai: Dudás Dorottya, Szokoly Tamás, Kiss László, elnöke: Bartók László

Díjazottak
l. Kategória (5-6. osztályosok)
I. Sodró Ábel
2. Üst Martina
3. Szanics Annamária
Különdíjasok: Roósze Péter
Ungváry Zsófia

ll. Kategória (7-8. osztályosok)

l. Balla Nóra
2. Solymosy Kata
3.Bikki Dániel

Különdíj: Pozsgai Jusztina

Petkó Márta

Az első helyezést elért versenyzők felkészítéséért Szokoly Tamás Verőér című verseskö-
tetét kapta jutalmul: Sodró István (Pilisvörösvár) és Szecsödi Tamás (Budapest).

A helyezést elért versenyzők meghívást kaptak a 2008. április 12-én Budapesten, a

FÉ-SZEK Művészklubban megrendezendő Költészet Napi gálaműsorban való szerep-
lésre.

A döntő valamennyi résztvevője megkapta a Magyar Versmondók Egyesülete által kiál-

lított oklevelet, valamint minden versenyző a Versmondó c. Iap l-l példányát.
Kiss László

44 versmondó
VERSENYRŐL VERSENYRE

A Nemzeti Tankönyvkiadó,
Magyar Tankönyvért Alapítvány másodszor hirdeti meg
a Lázár Ervin Országos Prózamondó Versenyt
általános iskolás tanulóknak
A versenyzők szabadon választhatnak Lázár Ervin műveiből legfeljebb 5 percben elő­
adható alkotást vagy részletet, vagy - a Reneszánsz Évre való tekintettel - Mátyás
királlyal kapcsolatos prózai műből legfeljebb 5 percben előadható alkotást vagy részletet.

A versenyzők két kategóriában indulhatnak:

• alsó tagozat (1--4. évfolyam),
• felső tagozat (5-8. évfolyam)

Természetesen várjuk a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok ilyen korú tanulóinak

jelentkezését is.
Nevezési határidő: 2008. március 27.
A középdöntők időpontjai: 2008. április 10., 11., 17., 18. Kezdési időpontok: 11 óra
Ajelentkezőket értesítjük a versenynapokról. A középdöntőben részt vevő tanulók utazá-
si költségeihez az alábbiak szerint járulunk hozzá:
l . Budapest és vonzáskörzete nem kap hozzájárulást.
2. A Budapestre 200 km távolságon belülről érkezők gyerekek 2000 Ft értékű
ajándékutalványt kapnak.
3. A Budapestre 200 km-től távolabbról érkező tanulók 3000 Ft értékű ajándék-
utalványt kapnak.
Megjegyzendő: csak a diákok kapnak utazási hozzájárulást.

A középdöntők helyszíne:
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, XlV. ker. Szobránc u. 6-8.

Egy iskola egy kategóriában egy versenyző vel képviseltetheti magát. A versenyre jelent-
kezők további felvilágosítást kaphatnak a kiadó referenseitől és a verseny szervezőjétől,
Lukács Szabolcstól.
A döntő időpontja: 2008. április 25 . 11 óra.

A döntő helyszíne: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, XlV. ker. Szobránc u. 6-8.

A döntőben részt vevő versenyzők gálaműsort adnak: 2008 . május 20-án, a Katona
József Színházban (Budapest, V. ker. Petőfi Sándor utca 6.).

A verseny díjazása:
I. helyezettek: 30 OOO Ft értékű ajándékutalvány és 30 OOO Ft értékű könyvjutalom
II. helyezettek: 20 OOO Ft értékű ajándékutalvány és 20 OOO Ft értékű könyvjutalom
III. helyezettek: 10000 Ft értékű ajándékutalvány és 10000 Ft értékű könyvjutalom
A felkészítő tanárok is ilyen jutalmazásban részesülnek.

A verseny védnökei:
• Vathy Zsuzsa író ,
• Pápai Erika színművész,
• és Jókai István, a Nemzeti Tankönyvkiadó vezérigazgatója.

versmondó 45
VERSENYRŐL VERSENYRE

A Nagy László Városi Könyvtár

és
Szabadidő Központ
évtizedes hagyományaihoz hűen
2008-ban is megrendezi a
NAGY LÁSZLÓ VERS-
ÉS PRÓZAMONDÓ TALÁLKOZÓT

A vers ezen szép ünnepe tisztelgés megyénk szülötte, intézményünk névadója, a 30 éve
elhunyt Nagy László emléke előtt. Az évforduló méltó megünneplését április 26-27-én
tartjuk Ajkán illetve Iszkázon . Szombaton rendezzük az elődöntőket , vasárnap kerül sor
a döntőbe jutott versmondók meghallgatására. Színes kís érőprogramokkal várjuk a fiata-
lokat. Szombat délután az elődöntőket követően kirándulást teszünk Iszkázra , a Nagy
László Emlékházhoz, ahol a Mentés másként együttes megzenésített verseit hallhatja a
közönség .

Vidéki vendégeink számára a találkozó időtartamára szállást és étkezést, a helybeli fiata-

lok részére étkezést tudunk biztosítani az előz etes en jelzett igények szerint. Kérjük, hogy
szállás- és étkezésigényüket a nevezési laphoz mellékelve pontosan j elezzék számunkra,
külön megjelöl ve a felnőtt kís érőt , továbbá a fiú-lány résztv evők számát.

Információ:
Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ 8401 Ajka, Szabadság tér 13.
Pf.: 129. Tel./fax: 88/312-946 . Tel/fax : 88/211-744,88/211-745
E-maiI: ajka.konyvtar@invitel.hu .ajkavkszk@ajkanet.hu

Nagy László: Deres majális

\ádmeggy virágzik álmomban.
Hol a sör, a bor meg a szóda?
Dobol a szívem majálist -
varjak jönnek a hívó szóra.
Borzong a szagos meggylevél,
nehéz ökörvér-színnel alvad,
elpityergi magát az ég,
táncolnak a fűben a varjak .
Hát a víg fiúk hol vannak?
Logarlécce l az első számol,
csúcsos nullái újszülött
fejek, rínak rácsozott ágyból.
Sisakban, vörös kocsival
szirénázva robog a másik,
hajón zsákol a harmadik,
hallom ropogó csigolyáit.
Láger-hidegben lebegett
a negye dik, ott lett halála,
hóba temették, letörött
füleit úgy dobták utána.
Hol van a régi maj ális?
Társak, mit látok szemeimmel!
Fehérek leszünk, mint a csont,
poharunk más kézben csilingel.

46 versmondó
VERSENYRŐL VERSENYRE

A TEM! Fővárosi Művelődési Háza és az Életfa Kulturáli s Alapítvány

Regionális népmese- népmonda- és népballada e lőadói találkozót hirdet
A találkozóra a Közép- magyarországi régióban tanul ó/él ő általános és középiskolás, vala-
mint feln őtt amatőr vers- és prózamond ók jel entke zését várjuk az alábbi kategóriákban:
L Népm ese. Il. Népmonda. III. Népb allada
Témabeli me~kötést nem határozunk meg a j elentkezők számára, de szeretnénk, ha a
Reneszánsz Evére való tekintettel minél több en nevezn ének a reneszánsz korához
kötőd ő mesékk el és mond ákk al.

A nevezés feltétel ei korosztályonk ént:

Általános iskolás korú ak : Egy magyar népm ese/népmonda/népballada előadása
Középiskolások és feln őtt korosztály: Két magyar népm ese/n épm onda/népb allada
e lő adása Egy-egy mű hossza nem hal adh atja meg a 6 percet.

A jelentke zési lapok bek üldend ők az alább i címre: TEM I Fővárosi , Műv el ődé s i Háza,
111 9, Budapest, Fehérvári u. 47. Tóth En ikő kulturális szervező.
Bekűldési határidő: 2008. április 21.
A vers- és prózamondó találkozóra 200 8. május I7-én kerül sor a Fővárosi Művel ődé s i
Házban. Aje lentkezők számától függ ő en e l ő d ö ntőket is szervez ünk.
A találko zóról információ Tóth Enikőtől kérhető az alábbi telefonszámon és e-ma ii
címen: 203-38 -68/ 118. mellék eniko.toth @fmhnet.hu

Barcsai Hanem megtaláljuk szép piros hajnalkor

Menj el uram menj el aj ki Kolozsvárr a
Aj ki Kolozsvárra apám udvarába
Hozd el onnan hozd el a nagy vég vásznokat
A nagy vég vásznokat s ingyen kapott gyocsot
Ne menj apám ne menj aj ne menj hazol ki
Anyám asszon bizon Barcsait szereti
Hallod asszon hallod mit ebeg a gyermek
Ne hidd édes uram részeg ez a gyermek
Avai elindula az asszon szavára
Az asszon szavára aj ki Kolozsvárr a
M i kő fele uttyát elutozta volna
Csak eszibe ju ta küssebb gyermek szava
Ahajt megfordula hazafelé tére
Hazafelé tére hazáj ába ére
Mingyár nyitok mingyár édes já mbor uram
Hadd vessem nyakamba vise lő szoknyámat
Hadd kössem elömbe az el őruh ám at
Nyiss ajtót nyiss ajtót asszon feleségem
Mingyár nyitok mingyár édes já mbor uram
Hadd huzzam lábomba fejelés csizmámot
Hadd kössem fejembe vise lő ruhámot
Nyiss ajtót nyiss ajt ót asszon feleségem
Aj mit tuda tenni ajtot kelle nyitni
Add elé add elé a nagy láda kóccsát
Nem adom nem adom a nagy láda koccsát
A szomsz édba jártam kertem általhágtam
A nagy láda kóccsát ottan elhullattam
Szép piros hajn alkor világos virra datkor
Ahaj t csak bérugá gyo ntáros ládáj át
Végig lehasittá az egyik óda iát
Csak kihengeredék Barcsai belölle
Aj kapja a kardját fejit vevé vélle
Hallod feleségem hallod asszon hallod
Három halál közzül melyiket választod
\ágy azt választod el hogy fejedet vegyem
\ágy selyemhajaddal házat kisöpörj em
\ágy azt választod el reggelig virasztasz
Hét asztal vendégnek vigon gyértyát tartasz
Három halál közzül én es azt választom
Hét asztal vendégnek vigon gyértyá t tartok
Inasom inasom én küssebb inasom
Hozzad elé hozzad a nagy kászu szurkot
Hozzad elé hozzad a nagy vég vásznokat
A nagy vég vásznokat ingyen kapott gyócsot
Fejinél kezdjétek talpig tekerj étek
A sok ingyen gyócsot fejire kössétek
Fej inél kezdj étek talpig szurkozzátok
Talpánál kezdj étek végig meggyútsátok
Fejihez állitok egy oláh furulyást
Lábához állítok egy cígány hegedüst
Fujja d oláh fujj ad az oláh furulyát
Huzzad cigány huzzad a cigány hegedüt
Fujjátok széltibe huzzátok ízibe
Mostan hadd vigadjon feleségem szive

versmondó 47
VERSENYRŐL VERSENYRE

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata,
a Kondor Béla Közösségi Ház és a Magyar Versmon dók Egyesülete
SZÉCSI MARGIT
SZÜLETÉSÉNEK 80. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL
SZÉCSI MARGIT - NAGY LÁSZLÓ - KONDOR BÉLA
vers- és prózamondó versenyt hirdet.

A verseny fővédnöke:
Nagy András grafikus művész , Szécsi Margit és Nagy László fia

A verseny célja :
Szécsi Margit, Nagy László hitvese és költőtársa, Kondor Béla barátja, idén ünnepelné
SO. születésnapját. Költészetére emlékezve, művészetét ápolva, versmondó versenyt
hirdetünk határain kon innen és túl, a magyar nyelvterületen élő versmondók számára .

Nevezési feltételek:
Betöltött 16. életév, felső korhatár nincs. A három költő egy versének ismerete ötelező!
Tekintettel évfordulójára, javasoljuk, hogya nagyszerü költőnő , Szécsi Margit
munkásságából merítsenek . Szabadon választott versként a Nyugat költészetéből
válogathatnak a versmondók.

Jelentkezési határidő: 2008. május 5.

Jelentkezési cím: Kondor Béla Közösségi HázllSI Budapest, Kondor Béla sétány S.
e-maii cím: kondorkh @kondorkh .hu További információ : Czinczkyné Fejes Mónika
telefon : 06 I 291-6564-es, e-maii : czinczky @kondorkh .hu

A versenyt ideje:
2008. május 24-én, szombat, 10 óra
Helye: Kondor Béla Közösségi Ház. Az intézmény megközelíthető a 3-as Metró
Köbánya-Kispest végállomásától a piros 136-os busszal (6. megálló).

Szécsi Margit: Kifent, ezüst fenyegetés

Isten lágy pergőtüzei Ragyog a súlyra mért világ,
az elfoszladó menny alatt: elnehezednek a napok.
tülekvő , színezüst fejek, Dohánnyal, deci boroddal
anyaméhet-célzó halak. csinálsz magadnak jó napot

Vigyázz- a kilincsek mögött

megesznek dúsgazdag rabok .
Kifent, ezüst fenyegetés
pengéje alatt álmodok.

4S versmondó
VERSENYRŐL VERSENYRE

A Magyar Versmondók Egyesülete,

a Kondor Béla Közösségi Ház, Budapest
a Veszprémi Városi Művelődési Központ,
A Szakmaközi Művelődési Háza, Kiskunfélegyháza
megrendezi a
"REGÖSÖK HÚRJÁN"
országos vers- és prózamondó versenyét

Az iskolai versmondó versenyek legjobbjainak tehetséggondozó rendezvénye

egy hagyományosan színvonalas találkozó keretében.
A "Regösök h úrj án" Vers- és Prózamondó Versenyre várjuk a költészetet és szépprózát
szerető (iskolás) fiatalokat , akik a vers és próza tolmácsolásához tehetséget éreznek
és kipróbálták magukat iskolai versenyeken.
A versenyt az egész országra kiterjedően - a Dunától keletre elhelyezkedő országrész
megyéinek Kiskunfélegyházán, Pest megyei versmondók-nak és Budapest kerületeinek
a fővárosban, a Dunántúlon Veszprémben rendezzük meg.
A három városban megrendezett versenyt egyenrangú országos eseménynek tekintjük.
A győztesek meghívást kapnak az országos gálára, amelyet Pápán rendezünk meg.

A verseny és a jelentkezés feltételei:

I. A versenyen a Közép-magyarországi régiókból, illetve a megyékből delegált, korábbi
eredményeik alapján legkiemelkedőbb 10-14 éves vers és prózamondók vehetnek
részt.
2. A versenyzőknek három, egyenként 4 percnél rövidebb verssel vagy szépprózával
kell készülni, szabadon válogatva a magyar és világirodalomból, valamint az idén
évforduló s költők és írók műveiből.
3. A helyi versenyek eredményei alapján a Megyei Pedagógiai Intézetek a kitöltött
nevezési lapok beküldésével delegálhatják a megyéjüket képviselő versmondókat.

A verseny két kategóriájának (10-12 és 13-14 évesek) legjobbjai,

a zsűri döntése alapján, díjazásban részesülnek.
A verseny helyszínein rangos szakemberekből álló zsűri bírálja
a vers- és prózamon-dókat, illetve nyújt segítséget további művészi fejlődésüket.

A verseny helyszínei és időpontjai:

Budapest Kondor Béla Közösségi Ház (1181 Budapest Kondor sétány 8.)
időpontja: 2008. április 19. Czinczkyné Fejes Mónika 06 (1)290-7819 , 06(1)291-6564
kondorkh @kondorkh.hu
Kiskunfélegyháza Szakmaközi Művelődési Háza (6100 Szent János tér. 3.)
időpontja: 2008. május 10. Pintér Julianna (76) 462-364 (06) 20-442-25-29.
pinterj@citromail.hu
Veszprém Városi Művelődési Központ (8200 Veszprém, Dózsa Gy. u. 2.)
időpontja : 2008. május 17-én. Farkasné Molnár Csilla 06 (88)429-111
fmcs@chello .hu

versmondó 49
VERSENYRŐL VERSENYRE

XI. ORSZÁGOS MÉCS LÁSZLÓ SZAVALÓVERSENY

A Boldog Jövőnkért Alapítvány és az Országos Mécs László Irodalmi Társaság Mécs
László premontrei pap-költő szellemi hagyatékát megőrizendő és ápolandó ismét
meghirdeti az Országos Mécs László Szavalóversenyt.

Kategóriák: L Ifjúsági (14-18. év), ll. Felnőtt (18 . év fölött).

A versenyzőnek egy szabadon választott és egy Mécs László-verset kell tudnia.
A (kötelező) Mécs László-verset azon versenyzők szavalják, akik a döntőbe jutnak.
Jelentkezéseket csak írásban (a honlapon elhelyezett űrlap kitöltésével) fogadunk el.
Jelentkezési határidő: 2008. április 30.
A határidőn túl jelentkezést nem fogadunk el!
Aszavalóverseny időpontja és helyszíne:
2008. május 24.(szombat), 10 órától; Regisztráció: 9 órától
8500 Pápa, Fő u.2., Pedagógus Művelődési Ház
Kérjük , hogy a verseny kezdetéig a szavalók érkezzenek meg!
Nevezési dij: 1000 Ft / fő
(a nevezési díj tartalmazza az étkezést is !)
A nevezési díjat átutalással kérjük befizetni:
Boldog Jövőnkért Alapítvány Kiemelkedően Közhasznú Szervezet
Számlaszám : OTP Bank NyRt. 11748045-20037570
Jutalmazás: Kategóriánként az 1-5 . helyezett Oklevelet kap,
továbbá értékes tárgynyereményekben (könyvek, egyéb tárgyak) részesül.
Szállást és útiköltséget biztosítani nem tudunk.
Amennyiben a nevezési díjról számlát kémek, kérjük jelezni!
Számlát csak a befizető nevére tudunk kiállítani!
Amennyiben a versennyel kapcsolatban bármi változás történik,
e-mailben értesítjük a jelentkezőket!
Levelezési cím: 850 I Pápa, Pf. 192.
Infoline: Telefon :0670 9484822- Rátz Ottó tanár,alapító
E-maii : bjal@freemail.hu

Mécs László: A mesterek utcájában

Megyek az utcán. Egy öreg cipész
épp műhelyének ajtajában áll,
s egész lényemből, mint egy műítész
csak a cipőmet nézi: mosolyog .
A két oreámon enyhe pír remeg:
igaz, cipőm nem éppen műremek.
A borbély áll a borbélybolt előtt,
víg szarkafészek-vágyú tincseim
táncát szemléli és sem agyvelőt,
se hírt nem véve számba, mosolyog.
A két oreámon egyhe pír remeg:
igaz, hajam nem éppen műremek.

Tovább megyek. A ruhák mestere Kék égboltjából, csillag-ablakon

azt vallja, hogy az embert a ruha
teszi s vizsgálgat válltól lefele,
civilruhámat nézi: mosolyog.
A két oreámon enyhe pír remeg:
igaz, ruhám nem éppen műremek.
kikönyököl a szívek mestere,
Isten szemével ember-alakom
átröntgenezve csöndbe mosolyog.
Egész külsőm-belsőm beléremeg:
Mester, milyennek látod szívemet?

50 versmondó
VERSENYRŐL VERSENYRE

A Balatonszemesi Önkormányzat Képviselőtestülete

a Polgármesteri Hivatal, A ,Latinovits Emlékmű Alapítványa" ,
a Magyar Versmondók Egyesűlete és
a Balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Ház
Középiskolai és felnőtt szavalók részére
ORSZÁGOS LATINOVITS ZOLTÁN VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ
TALÁLKOZÓT

hirdet XlV. alkalommal , a művész halálának 32. évfordulója tiszteletére.

A versenyre nem hivatásos versmondókat és a középiskolák
2 legjobb versenyzőjét várjuk.
Kiemelten kérjük, hogy a legjobb vers- és prózamondójukat küldjék rendezvényünkre,
mivel a Magyar Rádió ez évben is felvételt készít a versenyről.
A versmondóknak két verset, vagy prózát kell megjelölni .
(Lehet egy vers és egy próza).
Ez XX. században született magyar író, vagy költő alkotása.
Ezek elmondására 4 perc áll rendelkezésre, melynek betartását kérjük.
A versenyzők részére (középiskolásoknak kísérőik részére is)
péntekre és szombatra szállást, szombatra ebédet biztosítunk a mi saját költségünkre.
(Kérjük szállásigényeiket jelezzék!) Nevezési díj: 2000 Ft/fő .

A verseny időpontja :
2008. május 30-31-június 1. (péntek- szombat-vasárnap.)
Pénteken este tájékoztatóval, koszorúzással kezdődik programunk,
szombaton kerül sor a versenyre, vasárnap délelőtt a gálára.

Helye, mely egyben levélcímünk is:

8636 Balatonszemes, Szabadság u. I. Latínovits Zoltán Művelődési Ház.

DÍJAZÁS:
Felnőttkategória : l. díj: Latinovits Zoltán-díj ll . díj: 20.000,- lll. díj: 15.000, Ft,
Ifjúsági kategória: l. díj 20.000 , -ll. díj: 15.000, lll. díj 10.000,- Ft,
továbbá a szponzorok és támogatók által felajánlott különdíjak.

Nevezési határidő: 2008. május 23.

Ajelentkezési lapon kérjük közöljék nevüket , (a középiskolások iskolájukat) ,

lakcí-müket, telefonszámukat, valamint a versek,
prózák szerzőit és címeit levél-címünkre, fax számra : 84/361-204 ,
e-maii címünkre:martacsonka@gmail.com
Telefon és információ : 84/361-027 361-204, 30/90-240-90 Csonka Mártánál.

Csonka Márta Kiss László Takács József

a Latinovits Zoltán a Latinovits Alapítvány Balatonszemes
Művelődési Ház igazgatója elnöke polgánnestere
a Magyar Versmondók
Egyesületének alelnöke

versmondó 51
VERSENYRŐL VERSENYRE

Babits Mihály Országos Versmondó Verseny

2008. november 29-30
Szekszárd

Szekszárd Megyei Jogú Város, a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kara

és a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza
a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus ,
a Magyar Versmondók Egyesülete szakmai támogatásával
kétfordulós országos versenyt hirdet Babits Mihály születésének
125. évfordulója tiszteletére .

A versmondó verseny célja: a költő európai szellemiségének ébrentartása és a babitsi

életmű népszerűsítése . A versenyen részt vehet minden 15. életévét betöltött amatőr
versmondó . Az előválogatókat Esztergomban és Pécsett rendezzük 2008. októberében.
Az előválogatók egy naposak.
Jelentkezni kitöltött nevezési lappal lehet, amelyhez csatolni kell a nevezési díj
befizetését igazoló bizonylat másolatát.
A nevezési lap és a számlaszám letölthető a www.babitsmuvhaz.hu web lapról.
Nevezési díj: 5000 Ft.
Beküldési határidő : 2008. június l. Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza
7100 Szekszárd, Szent István tér 10.
A résztvevők 2 Babits művel készüljenek . A zsűri a verseny megkezdése előtt kijelölheti
a bemutatásra kerülő verset. A vers 7 percnél ne legyen hosszabb!
Díjazás: L díj: 100 OOO Ft.
ll . díj: 70 OOO Ft.
III. díj: 50 OOO Ft. valamint értékes különdíjak.
A zsűriben országosan elismert neves szakemberek vesznek részt.
További információk:
- A november 29-30-i szekszárdi döntő étkezési és szállásköltségeit a rendezők biz-
tosítják.
Az utazási költségek a versenyzőt terhelik.
A jelentkezések beérkezése és regisztrálása után a versenyzőket tájékoztatjuk az
előválogatók helyszínéről és időpontjáról.
A nevezés i díjat küldő szerv is átvállalhatja.
A Magyar Versmondók Egyesületének tagjai - tagdíj befizetési bizonylat másolatá-
nak megküldé se esetén - 1000 Ft-os kedvezményben részesülnek.
Jelentkezési lap és információ az alábbi címen kérhető :

Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza

7100 Szekszárd , Szent István tér 10.
Pék Jánosné tel: 74/529-610 fax: 529-615,06/30290-9708
e-maii : info@babitsmuvhaz.hu
pekne .marika@babitsmuvhaz.hu

52 versmondó
VERSENYRŐL VERSENYRE

VERS-, PRÓZAÍRÓ ÉS MŰFORDÍTÓ

PÁLYÁZAT

Az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület,

az Uni-Hotel Miskolc és a Magyar Versmondók Egyesülete
magyar nyelvü vers- és prózaíró, valamint versfordítói pályázatot hirdet
egyetemisták és főiskolások körében.

A pályázaton hazai és határon túli hallgatók valamennyi, meg nem jelent magyar
nyelvű pályaműve részt vehet, az alábbi kategóriákban:
1. VERS
2. PRÓZA (ma~: 8 ~épeJt olda.J, műfaj~ korlátok nélkül)
3. üNALLü GYUJTEMENY
4. (saját versekből és/vagy prózákból, saját kezűleg összeállított,
5. címmel ellátott - akár illusztrált - gyűjtemény)
6. VERSfüRDÍTÁS (nem magyar nyelvű vers magyar fordítása)
A pályamunkákat egy példányban,
nyomtatottan és CD-re vagy DVD-re mentve is kérjük
(Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, Windows 2000 vagy rtf. formátumban) .

A műveket nagyalakú zárt borítékban, jeligével és kategóriával ellátva fogadjuk el,

amelyben kis alakú, zárt borítékban a szerző a jeligével együtt nevét,
a felsőoktatási intézményt, állandó lakcímét,
elektronikus e-maii címét és telefonszámát közli (le-hetőség szerint a mobilt is).
A pályázatokat szakmai bizottság bírálja el.
A legjobbnak ítélt művekből - a korábbi évekhez hasonlóan, a Kaleidoszkóp
Könyvsorozat folytatásaként vers- és prózaantológiát jelentetünk meg.
A kötet lektora Turczi István József Attila-díjas költő,
a Magyar Írószövetség Költői Szakosztályának elnöke,
a Parnasszus folyóirat főszerkesztője, szerkesztője Lutter Imre előadóművész ,
a Kaleidoszkóp VersFesztivál igazgatója.
Benyújtási határidő: 2008. május 16.
Jelentkezési díj : 3000 Ft kategóriánként, amelyet az alábbi bankszámlaszámra lehet
befizetni, rózsaszín postautalványon vagy átutalással:
Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület
54500181-10001332 (Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet)
A pályaműveket az alábbi címen várjuk, személyesen vagy postai úton:
Káelné Kovács Rita, Uni-Hotel 3515 Miskolc-Egyetemváros
Eredményhirdetés és a kötet leleplezése:
2008 októbere, Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál
További információ: 06 (30) 619-8634

Hivatásos írók , költők nem pályázhatnak.

A pályázó hozzájárul a pályamű jogdíj-mentes közléséhez.
A nyertes pályázókat értesítjük!
Információ: www.versfesztival.hu, www.vers.hu

versmondó 53
VERSENYRŐL VERSENYRE

10. KALEIDOSZKÓP NEMZETKÖZI VERSFESZTIVÁL BUDAPEST

"Vers, ahogy még nem ismered ..."

A legnagyobb színjátékos és pódiumművészeti seregszemle

A Magyar Versmondók Egyesülete,

az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó
Egyesület szervezésében
a Magyar Szín-Játékos Szövetséggel és a myMusic-kal
együttműködésben meghirdeti a 10. Kaleidoszkóp
nemzetközi VersFesztivál színpadi versenykategóriáit.

KA LEI D O S Z K Ó P Pódiumművészeti szemle és minősítő fesztivál

VERSFESZTIVÁL k ülföldí vendégszerepléssel!

A Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál Közép-Európa egyik legnagyobb pódi-

umművészeti és színjátékos seregszemléje, ahol a vers valamennyi írott és színpadi for-
mája bemutatkozik. Az egyhetes versenysorozaton hivatásos és nem hivatásos
versmondók, színészek és előadóművészek a tévéképemyőn , külön kategóriában
mérhetik össze tudásukat, tehetségüket.
A versenyprogramok közönség előtt zajlanak, a Pódiumi Estek Fesztiválja kategó-
riájánál szakmai kuratórium dönt előzetesen a nevezés ekről. A Kaleidoszkóp minősítő
fesztivál: a Magyar Szín-Játékos Szövetség a produkciókat és az előadókat kérésükre

54 versmondó
VERSENYRŐL VERSENYRE

minősíti. A zsűri pódiumművészeti szemlét tart a fesztiválon: a Magyar Versmondók

Egyesülete fólvállalja a legjobb előadások népszerűsítését, kiajánlását. A sok millió
forint összdíjazású versenyek legjobbjait a rangos Kaleidoszkóp-díjak mellett utazással,
wellness- és spa-hétv égével, képzőművészeti alkotásokkal, folyóirat-el őfizet ésekkel,
könyvjutalmakkal és szakmai továbbképzésekkel jutalmazzuk. A versenyzők díjmente-
sen látogathatják a fesztiválprogramokat. A Magyar Televízió többrészes önálló műsor­
ral jelentkezik a fesztiválról. Médiapartnerűnk többek között: Magyar Televízió, a Viva
TV, Juventus Rádió, Klubr ádió, MRI Kossuth Rádió , Ringjer Kiadó: a Blikk Nők és
Tina magazin, Versrádi ó, Versmondó folyóirat, Ob-jektív Hírügyn öks ég, port .hu és
zene .hu .

A fesztivál időpontja: 2008. október 13-19.

SZíNPADI VERSENYKATEGÓRIÁK
A Magyar Versmondók Egyesülete külön kategóriákat hirdet hivatásos és nem hivatásos
versmond ók, színjátszók és művészek számára.

Nem hivatásos művészek kategóriái.

Nem hivatásos művészek jelentkezése mellé az előadást vagy annak részletét tartal-
mazó DVD-felvételt kérűnk lehetőség szerint csatolni (de legalább referenciát és
fényképeket, esetleg támogató levelet, zenei kategóriánál akár webcím megjel öl éssel),
amely alapján egy négyfős szakmai kuratórium dönt a fellépés lehetőségéről.

Klasszikus és Kortárs Versmondó Szalon

Nevezhet minden 12. életévét betöltött, nem hivatásos versmond ó, két verssel, melyek
közül az egyik a felsorolt évfordulós klasszikusok valamelyikének egy költemé-nye, a
másik egy szabadon választott kortárs költő verse (ajánlott kortársak listája a Vers-
Fesztivál honlapján, segédanyagok címen, évfordulós költők: vers.hu).

Választható évfordulós klasszikus költők:

Komjáthy Jenő, Juhász Gyula, Babits Mih ály, Kölcsey Ferenc, Arany János , Tompa
Mihály, Petőfi Sándor, Karinthy Frigyes, Nagy László, Márai Sándor

VersZenei Fesztivál és világzenék versenye

Bármely (szabadon választott) énekelt vagy megzenésített vers , zenekari kísérettel vagy
anélkül. A dalok száma az elődöntőkön nincs korlátozva. Feltétel azonban, hogy
legalább három saját megzenésítésű dal szerepeljen a reperto árban, a fellépés ideje pedig
nem haladhatja meg a 30 percet. Hivatásos és nem hivatásos előadók, zenekarok,
együttesek is versenyezhetnek.
Megfelelő létszámú jelentkező esetében önálló kategóriában indulnak a Tinódi Lan-
tos Sebestyén műveit feldolgozó vagy a műfajnak megfelelő egyéb repertoárral in-duló
előadók, valamint a myMusic vers- és világzenekarai!

róntuvn ESTEK FESZTIVÁLJA

Előadóest
l-2 szereplős, melynek repertoárjában többnyire magyar versek vagy prózák szere-pel-
nek (maximum 40 percben)

versmondó 55
VERSENYRŐL VERSENYRE

Monodráma
(maximum 30 percben).

Performance
egy vagy többszereplős, többnyire versekre és prózákra épülő, rendhagyó előadás (maxi-
mum 30 percben) .

Mozgásszínházi előadás
versekre vagy prózákra épülő koreográfia (maximum 30 percben).

Műhelyprodukciók
nyári táborokban, szemináriumokban, műhelyekben készült vers- vagy prózaproduk-
ciók, előadások (maximum 30 percben).

Emlékestek
versösszeállítások, drámajátékok a Batthyány Lajos-évforduló kapcsán (maximum 30
percben).

Utcaszínházi előadások
kocsmadarabok, népi vagy népies játékok, pajzán előadások (maximum 30 percben) .

Monológok, színdarabrészletek, egypercesek, egyéb prozódiák színpadra adap-tálva

A pódiumi estek fesztiválján egyetlen előadás sem haladhatja meg a 40 perces időtarta­
mot, egyéni prózai produkciókban, a monológok kategóriájában formától függetlenül az
öt percet.

Hivatásos művészek nevezhetnek az alábbi kategóriákban:

Előadóest
1-2 szereplős, melynek repertoárjában többnyire magyar versek vagy prózák szerepelnek.

Monodráma
egy vagy többszereplős, többnyire versekre és prózákra épülő, rendhagyó előadás

Performance
egy vagy többszereplős , többnyire versekre és prózákra épülő, rendhagyó előadás

Hivatásos előadónak tekintjük azokat a művészeket, akik

a Színház- és Filmművészeti Egyetem prózai vagy musical színész szakán végeztek,
akik közép- vagy felsőfokú vers- és prózamondó, illetve előadóművész vagy színész
2. képesítéssel rendelkeznek,
akiket a Magyar Versmondók Egyesülete Magiszter Versmondó címmel tűntetett ki,
valamint azokat , akik ugyan a fenti feltételeken kívül esnek, de legalább egy évtizede
bizonyíthatóan hivatásszerűen foglalkoznak vers- és prózamondás-sal (színházakban,
televízióban, rádióban, önálló esteken vagy egyéb fellé-péseken).

Információ, program, online jegyrendelés: www.versfesztivaI.hu

A fesztivál fővédnöke
dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter

56 versmondó
VERSENYRŐL VERSENYRE

A fesztivál társadalmi fővédnökei:

dr. Demszky Gábor, Budapest főpolg ármestere,
dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke, a Verskultúra Lovagja.

Fesztiváligazgató:
Lutter Imre előadóművész , a Magyar Versmondók Egyesületének kreatív alelnöke.

Jelentkezési határidő:
A jelentkezés folyamatos , a versenyezni kívánó társulatok és előadók produkcióit
előzetesen egy négyfős szakmai kuratórium bírálja el a jelentkezők produkciós refe-ren-
ciája alapján, a VersFesztiválon tehát a sorrendben beérkező legjobbnak vélt elő-adások
kapnak helyet! Érdemes mielőbb jelentkezni. Végső határidő: 2008. szep-tember 10.

Jelentkezési díj:
3000 Ft/fő/kategória, a jelentkezési díj tartalmazza a szállást (vidékiek részére) és az
ebédet (a versenynapon), és a heti belépőt (ezek együttes értéke egyébként 9000 forint).

Jelentkezési cím:
Káelné Kovács Rita, Miskolci Egyetem Uni-Hotel, 3515 Miskolc-Egyetemváros
vagy elektronikusan a jelentkezo@versfesztival.hu címen
(a kategóriánként változó jelentkezési lap mindegyike letölthető vagy online, auto-
matikusan beküldhető a VersFesztivál honlapján, míg a DVD-ket a megadott posta-
címen várjuk).

További információ: jelentkezo@versfesztival.hu

vagy a fenti e-maii címen. "Térjen, térj be egy versre!"

A fesztivált Bella István Kossuth-díjas költő , fővédnök emlékére ajánlja!

versmondó 57
VERSENYRŐL VERSENYRE

"Reneszánsz daloskönyv"
A Magyar Versmondók Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet
és Képzőművészeti Lektorátus "Reneszánsz daloskönyv" címmel
magyar vers-, próza és énekmondó versenyt hirdet a Reneszánsz Év
alkalmából
A pályázatot meghirdetők célja, hogy a reneszánsz kultúra értékeire irányítsa a figyel-
met, a korszak nagy költőinek szellemét megidéző versekkel.
A verseny többfordulós; helyszíneiben később meghatározott előválogatók után
kerül sor az országos megmérettetésre. A határainkon túl élő versmondókat értesítjük,
melyik előválogatón vehetne k részt, de a Szervezőbizottság fenntartja annak a jogát is,
hogy határon túli versmondó egyesületek delegáltjait előválogatás nélkül fogadja a
döntőn .

A döntő 2008 . október 17-18-19-én lesz, Sárospatakon.

Részvételi feltételek:

A vers- és prózamondó versenyen részt vehet minden 15. életévét betöltött , hazai és
hatá-ron túl élő magyar nyelvű amatőr vers- és prózamondó.

A versmondóknak az alábbiakkal kell készülni :

- § három reneszánszkori verssel vagy prózával a világirodalomból
- egy magyar reneszánsz költő/író alkotásával
- egy kortárs alkotással , amely szellemében a reneszánsz életörömöt, az emberbe vetett
hitet, az alkotás szépségét dicsőíti
Egy-egy vers vagy próza hossza nem haladhatja meg az 5 percet.

A jelentkezési lapokat az alábbi címre kérjük küldeni (innen továbbítjuk majd az

előválogatók szervezőihez):

Magyar MűvelődésiIntézet és Képzőművészeti Lektorátus

Művészeti Programo k Főosztálya
1011 Budapest, Corvin tér 8.

Ajelentkezési lapok a www.vers.hu illetve a www.mmi.hu/muveszetek oldalrólletölthe-

tők, illetve postai úton a fenti címről igényelhetők.
(Ugyanitt a jelentkezők választásuk-hoz bibliográfiai segítséget is találnak .)

Információk:

Kiss László, tel.: +36(20) 512-7661 , e-maiI: vers@c3.hu;

Tóth Erzsébet, tel.: +36(1) 214-6019 , +36(30)606-8366, e-maiI: tothe@mmi.hu;
Tóth Zsuzsanna, tel.: +36(1) 225-6029, +36(30)748-0671, e-maiI: tothzs@mmi.hu

58 versmondó
VERSENYRŐL VERSENYRE

FELHíVÁS VERSMONDÁS- RENDEZŐI ISMERETEK

TANFOLYAMRA
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus akkreditált tanfolyamot
hirdet: A program megnevezése: Versmondás-rendezői ismeretek
Felelős neve: Tóth Zsuzsanna
Cím:
Magyar Művelődési Intézetés Képzőművészeti Lektorátus
1011 Bp., Corvin tér 8. Telefon: 225-6029 E-maii : tothzs @mmi.hu
Alapítási engedély száma: A I74/60/163/2003. (X.OI.) Közm.
Indítási engedély száma : In/88/60/167/2003. (X.O\.) Közm.
Az MMIKL a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában
O1-0048-06 szám alatt lett bejegyezve.
Foglalkozási órák száma: 60
A továbbképzés célja: A közművelődésben dolgozó, művészeti csoportokat, versmondó
köröket, műhelyeket vezető munkatársak ismereteinek megalapozása, elmélyítése,
gyakorlati rendezői szempontokból. Illetve a versmondás sal komolyabban foglalkozók
előadói ismereteinek bővítése.

Tananyag: előadóművészet-történet, beszédtechnika, versdramaturgiai ismeretek,

verselemzések, pódiumismeret.

A jelentkezés feltételei:
- iskolai végzettség: felsőfokú vagy felsőoktatásban folyó tanulmányok (humán előny),
- megelőző szakmai gyakorlat: előnyös, de nem szükséges ,
egyéb: előny a saját versmondói tapasztalat.

A továbbképzés célcsoportja: Közművelődési intézmények színjátszó-versmondó cso-

portokat vezető munkatársai, művészeti előadók, civil szerveződésű versmondó
egyesületek tagjai, vezetői, pedagógusok, felsőoktatásban tanuló diákok.

Az ismeretek számonkérésének módja: Elméleti (írásbeli - verselemzés, rendezői­

előadói kérdések felvetése , elemzése) és gya-korlati (vizsga versrendezés).
A program összes követelményének sikeres teljesítését igazoló dokumentum: Tanúsít-
vány.

A továbbképzés részvételi díja: 60 OOO Ft

Egyéb információk: A tanfolyam minimum 10 fő jelentkezése esetén indul. A foglalkozá-
sokat megbeszélés szerinti időpontokban - hétköznap , vagy hétvégén délután, esetleg
nyári tábor jelleggel - tartjuk . Időpontot tervezni csak akkor tudunk, ha a kellő létszám
összejött.

A továbbképzéssel kapcsolatban részletes felvilágosítást nyújtó személy :

Tóth Zsuzsanna: Cím: MMIKL - 1011 Bp., Corvin tér 8.• Telefonszám: 201-5692
E-maii: tothzs@mmi.hu

Jelentkezési határidő: 2008. március 15.

versmondó 59
TÁBOR FELHíVÁSOK - KÉPZÉS

A Kondor Béla Közösségi Ház, a Magyar Versmondók Egyesülete

a balatonszemesi Latinovits Zoltán Müvelődési Ház támogatásával,
vers- és prózamondó tábort szervez Balatonszemesen
10-14 éves korosztály, általános iskola felső tagozatosai részére
2008. június 29 - július 5-ig.
A tehetséggondozó művészeti tábor, egy Részvételi díj: 28 OOO Ft
kellemes balatoni üdülés keretében, a A részvételi díjat, vagy annak egy részét
vers- és prózamondás szakmai ismere- az iskola is átvállalhatja!
teinek megalapozásán, illetve továbbkép- Az érdeklődők 2008. június 16-ig a név,
zésén kívül személyiségfejlesztő gyakor- születési idő, pontos lakcím és telefon-
latokat, műelemzéseket, irodalmi bemuta- szám, valamint az iskola megnevezésével
tókat és vetélkedőt foglal magába. az alábbi címen jelentkezhetnek:
A tematikus órák felhőtlen hangulat- Czinczkyné Fejes Mónika szervezőnél.
ban, kifejezetten gyerekekre épített mód- Kondor Béla Közösségi Ház
szerek szerint zajlanak, neves szakembe- 1181 Budapest , Kondor Béla sétány 8.
rek: művészek és pedagógusok közremű­ Tel.: 06 (1) 291-6564
ködésé-vel. A kurzus hasznos felkészítést A jelentkezési határidőig kérjük a 20 OOO
nyújt a különféle iskolai- és egyéb költé- Ft előleg befizetését.
szeti rendezvényeken való részvételhez, Számlaszámunk:
valamint versmondó versenyekhez . Mind- UniCredit Bank Hungary Zrt.
emellett a tábor a sajátos drámapedagógiai 10900028-00000005-31940017
módszertan miatt egyén- és közösségépítő Lemondás esetén az előleget nincs lehető­
jellegű. ségünk visszatéríteni.
A versmondó palánták a tábor végén
közös, nyilvános gálaműsort adnak. Várjuk a jelentkezéseket!

60 versmondó
TÁBÜR FELHíVÁSOK - KÉPZÉS

VERSMŰVÉSZETI SZEMINÁRIUM 2008

Igazi közösség!
Kipróbált csapat!
Elismert szakemberek!
Komplex pódiumművészeti képzés!
Darabbemutató !
Hatalmas bulik ...

Európai színvonalú közösségi térben, biztonságos, őrzött szállással, a Balaton partján, a

bajai táborok szellemiségével. Népszerűbb költők, írók, színészek, előadóművészek,
ismert televíziós személyiségek társaságában!

Kiss László versrendező, a Versmondó főszerkesztője

Pataki András rendező, a Forrás Színház igazgatója
Turczi István költő , a Parnasszus főszerkesztője, a Pen Klub alelnöke
Wiegmann Alfréd színházi és televíziós rendező
Bakos-Kiss Gábor, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója
Szennik Éva rendező
Nemes Levente Kaleidoszkóp-díjas verszenész
Huzella Péter zeneszerző , előadóművész
Lutter Imre, a szeminárium vezetője, előadóművész, a Versmondók kreatív alelnöke .
Lesz minden , amire egy színészpalánta vágyik : rendhagyó pódiumi est, közös darab,
egyéni versfoglalkozások, Balaton-parti party... Akik szeretnének megismerkedni a szí-
nészvilággal, tanulni akarnak a mai sztároktól, a versek között, egy igazi közösségben
keresik az utat, azok kezdhetnek pakolni . Mert nekik van ez a tábor.
A tíznapos Versművészeti Szeminárium 200S. július IS-tól 27-ig tart,a foglalkozások
helyszíne a balatonszemesi Latinovits Művelődési Központ.
Nálunk elsajátíthatod a szakmai fogásokat: lehetőséged van hangképzést, beszédtechni-
kát, színpadi mozgást tanulni ,szituációs feladatokban , bizalomjátékokban vehet sz részt,
helyzetgyakorlatokban próbálhatod ki magad, a színészmesterség alapvető szabályait
ismerheted meg. Az elismert szakemberek által vezetett versszeminárium hasznos felké-
szítést nyújt a különféle versmondó versenyeken és találkozókon történő szereplésekhez.
A Szeminárium végén az alkalmi társulatok darabbemutatót tartanak!
A diákokból alkalmi társulatok szervező dnek, amik a kurzusok végén önálló előadás­
sal lepik meg a közönséget. A legjobban produkáló táborozók ingyenes részvételt nyer-
nek az ország legnagyobb verstalálkozójára, az októberi Kaleidoszkóp VersFesztiválra
(www.versfesztival.hu).

Részvételi díj: 42 OOO Ft/fő, amely tartalmazza a teljes étkezést, a szállást és a foglalko-
zások díjait!

Kedvezmények:
A Magyar Versmondók Egyesülete tagjainak 1000 Ft kedvezmény, akik igazoltan be-
fizetik az egyesületi tagdíjat a jelentkezési határidőig) Tavalyi résztvevőknek, valamint
csoportoknak (10 fő felett, egyénenként) 5000 Ft kedvezmény!
A költségeket az iskolák átvállalhatják.

versmondó 61
TÁBOR FELHíVÁSOK - KÉPZÉS

A részvételi díj vagy annak egy része üdülési csekkel is fizethető!

Jelentkezni lehet: Czinczkyné Fejes Mónika 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8.
Információ: 06 (20) 512-8004

Jelentkezési határidő:200S. július 05.

Kérjük, a Versművészeti Szeminárium, a Színész- és Előadóművész Felkészítő Műhely
és a Kulturális Média Műhely egységes jelentkezési lapja miatt pontosan jelöljék meg a
tábor nevét és időpontját a jelentkezésnél!

Jelentkezési feltételek:
A jelentkezéseket 15 OOO Ft előleg befizetése után fogadjuk el, amelyet legkésőbb a je-
lentkezési határidőig be kell fizetni . A táborozóknak a tábor kezdetéig a teljes összeget
be kell fizetniük, amelyet a helyszínre érkezéskor igazolni kell.

A részvételi díj egy összegben is befizethető a jelentkezési határidőig.

Számlaszámunk:
Magyar Versmon dók Egyesülete
OTP Bank Rt. 11708001-20554707
(Lemondás esetén az előleget nincs lehetőségünk visszatéríteni.)

További információ és jelentkezési lap:

a Vers Oldalán - www.vers.hu (Műhelyek, táborok link)
Ízelítő az elmúlt évi Versművészeti Szeminárium és Műhely munkájából:
a Versmondó folyóiratban (www.versmondo.hu)

62 versmondó
TÁBÜR FELHíVÁSOK - KÉPZÉS
SZíNÉSZ ÉS ELŐADÓMŰVÉSZ FELKÉszíTŐ MŰHELY
A Magyar Versmondók Egyesülete másfél hetes intenzív kurzust hirdet
azon 16 év fölötti fiataloknak, akik a színházat vagy a pódiumművészetet
leendő hivatásuknak tekintik, színésznek vagyelőadóművésznek készülnek.
Idén is a Magyar Szín-Játékos Szövetséggel közösen!
Színész képzés:
a színházművészet, a színpadi beszéd és
mozgás, a rendezés és a dramaturgia men-
tén a Színház- és Filmművészeti Egyetem
színész szakának felvételi vizsgájára ké-
szít fól.
Előadóművész képzés:
a pódiumművészet, a versrendezés, az
előadóestek készítésének érzelmi és tech-
nikai hátterének megismerése és elsajá-
títása révén a közeljövőben rendezendő
előadóművészi vizsga gyakorlati oldalára
készít fól.
Miért éri meg?
Mert a Magyar Versmondók Egyesülete az
előadóművész vizsga letéteményese ...
Mert a Magyar Szín-Játékos Szövetség
minősítő rendszerében színész vizsgaelő­
adásokat szervez ...
Mert közeledik a Kaleidoszkóp Vers-
Fesztivál, ami 2007-ben is minősítő feszti-
válként működik (www.versfesztival.hu)!
Mert mindehhez saját pódiumi ested is
elkészül a műhelyben!
Mert a legjobb szakemberek egyénileg
foglalkoznak a résztvevőkkel!
Mert a VersRádió a legsikeresebb elő­
adásokat közvetíti!
Ideje: 200S. július IS-tól 27-ig.
Helyszíne: a balatonszemesi Latinovits
Művelődési Központ.
Szaktanárok:
színészmesterség, dramaturgia :
Solténszky Tibor rendező, dramaturg, a
Rádió Színház igazgatója
színpadi mozgás, koreográfia:
Kiss Gábor, a Színház- és Filmművészeti
Egyetem hallgatója
versmondó
beszédtechnika, színpadi jelenlét:
Pataki András rendező , a Forrás Színház
igazgatója
színház- és pódiumelmélet:
Kinizsi Ottó színész, a Barátok közt sztárja
drámapedagógia:
Gabnai Katalin, a Színház- és Filmművé­
szeti Egyetem tanszékvezető tanára
irodalom:
Turczi István költő, a Magyar Írószövet-
ség költői szakosztályának vezetője .
A Versművészeti Szeminárium és Műhely
vezetője: Lutter Imre előadóművész, a
Versmondók kreatív alelnöke.
A műhelyben valamennyi hallgatóközös
vagy saját, színpadképes előadóestet, jele-
netet vagy kísérleti darabot készít, amelyet
a záró előadáson közönség előtt mutathat
be! Hidd el, hogy meg tudod csinálni!
Az elmúlt két években 6 növendékünket
vették fel a Színművészeti Egyetemre,
nyolcan színházak vagy színházi stúdiók
tagjai! Innen indult Kinizsi Ottó, Zámbori
Soma, Hujber Ferenc, Horváth Kálmán,
Kárász Eszter és Lutter Imre is!
Helyszín:
európai színvonalú közösségi térben, biz-
tonságos, őrzött szállással, a Balaton
partján
Részvételi díj:
52 OOO Ft/fő, amely tartalmazza a teljes
étkezést, a szállást, és a szakmai felkészí-
tést (az iskolák a költséget átvállalhat-
ják!).
Kedvezmények:
A Magyar Versmondók Egyesülete tagjai-
nak 1000 Ft kedvezmény (akik igazoltan
63
TÁBOR FELHíVÁSOK - KÉPZÉS
befizetik az egyesületi tagdíjat a jelentke-
zési határidőig) Tavalyi résztvevőknek,
valamint csoportoknak (l0 fő felett, egyé-
nenként) 5000 Ft kedvezmény! A költsé-
geket az iskolák átvállalhatják, A részvé-
teli díj vagy annak egy része üdülési csek-
kel is fizethetnek.
Jelentkezni lehet:
Czinczkyné Fejes Mónika 1181
Budapest, Kondor Béla sétány 8.
Információ: 06 (20) 512-8004
Jelentkezési határidő: 2008. július 05.
Kérjük, a Versművészeti Szeminárium, a
Színész- és Előadóművész Felkészítő Mű­
hely és a Kulturális Média Műhely egysé-
ges jelentkezési lapja miatt pontosan je-
löljék meg a tábor nevét és időpontját a
jelentkezésnél!
64
Jelentkezési feltételek
A jelentkezéseket 15 OOO Ft előleg befi-
zetése után fogadjuk el, amelyet legkésőbb
a jelentkezési határidőig be kell fizetni.
A táborozóknak a tábor kezdetéig a teljes
összeget be kell fizetniük, amelyet a hely-
színre érkezéskor igazolni kell.
A részvételi díj egy összegben is befizet-
hető a jelentkezési határidőig.
Számlaszámunk:
Magyar Versmondók Egyesülete
OTP Bank Rt. 11708001-20554707
(Lemondás esetén az előleget mncs
lehetőségünk visszatéríteni. )
További információ és jelentkezési lap: a
Vers Oldalán - www.vers.hu (Műhelyek,
táborok link) Ízelítő az elmúlt évi Felké-
szítő Műhelyből: a Versmondó folyóirat-
ban (www.versmondo.hu).
versmondó
EGYESÜLETI ÉLET
KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS
A KÖLTÉSZET NAPJA VERSMONDÓKKAL
A Magyar Versmondók Egyesülete tiszta szívvel várja tagtársait 2008. április l2-én
szombaton 14 órától a tisztújító küldöttk özgy űl ésére, amelyet , ha nem lesz jelen a tag-
ság ötven százaléka, + egy fő , akkor a közgyűlést 14, 30-kor megismételjük.
Ezt követően szeretettel várjuk Önt és Kedves Családját 18 órától
KÖLTÉSZETNAPIGÁLAESTJÉRE
és az azt követő fogadásra a Fészek Klubba (Budapest, VII. kerület , Kertész u. 36.).
Az ünnepi rendezvényen a Magyar Versmondók Egyesületének legeredményesebb
versmond ó, versmondó versenyek győztesei és népszerű műv észeink, költők, ir ók, szí-
n észek, előadóművészek és zeneművészek lépnek fel.
Az est házigazdái:
Bartók László elnök Kiss László, a Versmondó folyóirat főszerkesztője
Lutter Imre kreatív alelnök Pataki András szervezési igazgató

Négy esztendő a versmondásért

A Magyar Versmondók Egyesületének számvetése
"A vers az amit mondani kell", "A versmondás igazmondás", "A vers a lélek vitamin-
ja", "A dolgok változnak, a vers örök". Négy mottó, négy év a Magyar Versmondók
Egyesületének életében .

Nem vagyok egy folyton hátrafelé tekintgető ember, de most mégis meg kell tennem.
Magamnak, az egyesület szervezőinek, a versmond óknak, a felk ész ít őknek, a versszere-
t őknek , na és az utókornak. Okul ásul, hogy erőt adjon mindenkinek: érdemes és kell
foglalkozni a költészettel, a versek megszólaltat ásával, a "lélektől lélekig" szóló és ható
mély EMBERI kapcsolatokról.
Négy évvel ezelőtt volt egy (sok) álmunk. Eljutni minden ember lelkéhez-szívéhez a
versekkel. Kicsit álmodoztunk, aztán leszálltunk a földre, körűlnéztünk és látva a való
világot, a realit ásokat, elkezdtük használni tudatunkat és ujjászerveztük magunkat és az
egyesületet. Kerestük azokat , akik segítenek megvaló sulni álmainkat, kerestük a pénz-
forrásokat, hangyaszorgalommal keresgéltük a pénzforrásokat, ötletbörzét tartottunk és
nekivágtunk. Mi heten . (Nem mint a gonoszok) Az elnök: BL, az elnökhelyettes: Kiss
László , Kreatív alelnök: dr. Lutter Imre, a kapcsolatokért felelős alelnök: Popper Ferenc ,
a szervezési igazgató: Pataki András, a marketing igazgató: Dudás Dorottya és a titkár:
Németh András . Ezen a rögös úton néhányan lemaradtak. Marketing igazgatónk élete
más irányt vett, titkárunk Németh András az égi pódiumra szállt. Marad-tunk öten és
velünk a több mint ezerkétszáz egyesületi tag, több ezer versszerető szerte a Kárpát-
medencében.

"A Magyar Versmondók Egyesülete célja:

A pódiumi műfajok a magyar nyelvű vers-és prózamondó kultúra ápolása , az egyetemes
és magyar irodalom népszerűsítése .

versmondó 65
EGYESÜLETI ÉLET

A Magyar Versmondók Egyesülete ernyő szervezet, amely célja tagjai sorába

szervezni a regionális és határon túli magyar nyelvű versmondó egyesületeket, társula-
tokat, műhelyeket és stúdiókat.
A Magyar Versmondók Egyesülete pedagógiai és ifjúsági szakmai szervezet.
Kiemelten fontos céljának tekinti a vers- és prózamondók, illetve műhelyek segítését, az
országos, határon túli, regionális, megyei fővárosi , a továbbiakban megyei) és helyi,
valamint réteg versenyek szakmai segítését, a vers- és prózamondó szakképesítés meg-
szervezését, valamint a hivatásos pódiumművészet alkotóinak és alkotásainak
koordinálását, az előadóművészek segítését , pártfogását. További célja az ifjúság tár-
sadalmi és kulturális identitásának erősítése a drámapedagógia, a költészet, a vers-
mondás segítségével.
Az egyesület szakmai képviseletet is ellát; kezdeményezi a pódiumi műfajok, a vers és
prózamondás anyagi és erkölcsi támogatását.
Az egyesület céljának tekinti, hogy tagjai sorába szervezze a vers- és prózamondó
versenyek rendezőit is." (részlet az Alapító Okiratból)

Az első évben megszerveztük a továbblépés alapjait. Szervezeti, gazdálkodási és szak-

mai döntéseket hoztunk.
A következő év a "vers éve" volt a bizonyítás esztendeje, hiszen József Attilla
szellemében, az 56-os forradalom ünnepében , Bartók Béla zenei géniuszában Illyés
Gyula emlékezésében és Radnóti Miklós költészetében ftirödhettünk.
Ez év lendülete vitt minket a harmadik évbe, sikeres volt a Kaleidoszkóp
VersFesztivál, a nyári szakmai tábor és szeminárium .
És a negyedik év volt a gazdasági rendezés, a számvetés és az érett gyümölcsök
begyűjtésének esztendeje.
A végső számvetés: megteremtettük a továbblépés lehetőségeit, rendeztük kapcso-
latainkat, számos versmondással foglalkozó egyesületnek, szervezetnek intézménynek
és műhelynek adtunk szakmai támogatást. Egyesületünk országos és nemzetközi ren-
dezvényei generálták és jobban a köztudatba hozták a vers-mondást és a költészetet.

Lássuk a teljesség lehetősége nélkül a részleteket

Szakmai képzések
\érsművészeti Szemináriumok, Baja-Balatonszemes
Baján a hagyományos versmondó tábort megújítva , tíz naposra bővítve , versművészeti
szemináriummá alakítva sikerült egy nagyon magas szintű műhelymunkát létrehozni .
Mivel a szeminárium kinőtte a bajai körűlményeket, ezért kerestünk és találtunk új
otthont Balatonszemesen a Latinovits Művelődési Ház hathatós segítségéve!. (tábor-
vezető: dr. Lutter Imre)

Színész-és Előadóművész-felkészítő Műhely, Baja

A Bajai Versművészeti Szeminárium hozadéka azaz igény, hogy a már magasabb szintre
képzett tehetséges versmondók hivatásos útra segítése . Felkészítő műhely ered-
ményeképp többen színészi pályára léphettek, mások hivatásos előadóművészek lettek.
(szakmai vezető: Pataki András)
Gyermek versmondó táborok, Csopak-Balatonszemes
Csopaki hagyományos versmondó táborunkat, mely 10-16 évesek részére szerveződik,
amelyet immár évtizede minden év június végén tartottunk, áthelyeztük Bala-

66 versmondó
EGYESÜLETI ÉLET
tonszemesre . A szervezésért köszönet a Kondor Béla Közösségi Ház munkatársainak és
Kiss Mariann igazgatónak és munkatársainak (szakmai vezető: Bartók László)
Budapesti versmondó klub
A budapesti Fészek Klub adott otthont a versmondó klubnak, mely évközben biztosí-
totta Kárász Eszter vezetésével a versmondóknak a továbbképzést és felkészülést a
versenyekre, illetve a Kondor Béla Közösségi ház adott otthont Pataki András kurzusá-
nak, azok számára akik a hivatásos pályát célozták meg
\érs és prózamondó előadóművész-képzés
Tulajdonképpen a fentieknek köszönhető , hogy sikerült hosszú évek óta először meg-
szervezni a Magyar Művelődési Intézettel közösen a hivatásos felsőfokú vers- és próza-
mondó előadóművész képzést és vizsgáztatást. Az eredmény: tehetséges előadó­
művészeket képeztünk - összesen tizenöt fő kapott előadóművész szakképesítést-, akik
a jövőben , hivatásszerűen , magas szinten képviselik a magyar versmondás ügyét.
(szervezők és tanárok: Tót Zsuzsanna, Kiss László, Tóth Erzsébet, Gabnai Katalin,
dr. Bhöm Edit, Tatay Éva, Wiegmann Alfréd) Szakemberekkel és anyagi támogatással is
segítettük a székelykereszturi és a vajdasági Topolyán rendezett táborokat (Pataki
András)

Versenyek, rendezvények egyesületi szervezésben

Költészetnapi Versmondó Gála
Az éves számvetés legfontosabb állomása a Költészetnapi Gála.
Az Apáczai Kiadó Színháztermében tartottuk meg a kötelező évenkénti egyesületi köz-
gyűlésünket, ahol beszámoltunk a kabinet munkájáról, valamint terveiről, az egyesület
aktuális feladatairól. Az esti gálaműsorban felléphettek az év legkiemelkedőbb
versmondói , átadtuk a Magiszter Versmondó címet, a Vers-gondnoki díjat, Verskultúra
Lovagokat avattunk, "Kiviszi át a szerelmet" kitüntetést adományoztunk. Ebben az
évben visszatértünk a Fészek klubba, ahol egykoron a magyar szín- és előadóművészet
legendás alakjai mondták verseiket, mint például Latinovits Zoltán, Mensáros László,
Jancsó Adrienn.
Szervező és rendező: dr. Lutter Imre és Pataki András

KaleidoszkópNemzetközi Versfesztivál
Az egyesületi élet .zászlóshajója", mely Misko1cról indult és kinőve magát átköltözött
az egyhetes rendezvény Budapestre a Merlin Színházba.
A fesztivál befogadott minden olyan amatőr és hivatásos fellépőt, valamint műfajt,
melynek középpontjában a vers és a költészet áll.
Vers-és prózamondó szemle, Vidám Művek Fesztiválja, Pódiumi Estek Fesztiválja
(hivatásos és amatőr), VersZenék Színpada, Klasszikus és Kortárs Versmondó Szalon,
Performanszok, verses színpadi játékok.
A fesztiválokra minden alkalommal megjelent egy-egy kötet fiatal egyetemista és
főiskolás költő verseiből. A Magyar Televízió négy részes összeállításban adott hírt
Fesztiválról. Felléptek neves együttesek, előadók, többek között a Ghymes együttes,
Palya Bea, Kinizsi Ottó, Mácsai Pál, Huzella Péter.
Fesztiváligazgató: dr. Lutter Imre, Főrendező: Pataki András.

Radnóti Miklós Nemzetközi Vers-és Prózamondó Verseny, Győr, 2004, 2006

A több évtizedes múltra visszatekintő verseny kétévente lehetőséget ad a Kárpát-

versmondó 67
EGYESÜLETI ÉLET

medence legjobb versmondóinak a megmérettetésre . A Radnóti-érem a nem hivatásos

versmondók legnagyobb elismerése. Alkalom a versmondók művészi színvonalának
felmérésére .
Ezen alkalommal kapják meg a Radnóti-díjat azok a szakemberek (pedagógus,
versmondó szakemberek), akik hosszú éveken át segítették a magyar versmondás ügyét.
Főszervező: Popper Ferenc.

"Regösök húrján" 5-8 osztályosok országos vers-és prózamondó versenye (Kecske-

mét-Budapest- Veszprém-Pápa)
Tíz éves múltra tekint vissza ez a verseny, amely az ország legjobb gyermekko-fÚ
versmondóit keresi. A felmenő rendszerben zajló versenyen több száz kisdiák mérettetik
meg. (terűleti döntők: Kecskemét , Pintér Julianna, Budapest, Kiss Mariann, Veszprém,
Ferencz Zsuzsa) Ez az a korosztály, mely mindenkor a jövőt mutatja meg. Azt tapasz-
taljuk évről évre, hogy függetlenül a társadalmi változásoktól , mely a fiatalokat "homo
hambugerré" bulvárfogyasztókká, pláza-cicákká és kandúrokká nevelné, köszönhetően
az érték-érzékeny szülőknek és tanároknak, az érdeklődés és a színvonal nem csökken,
sőt némi emelkedés is tapasztalható. Döntő : Pápa, Pedagógus Művelődési Ház
Főszervező : Ferencz Zsuzsa, szakmai felelős: Bartók László.

Kondor Béla-Nagy László-Szécsi Margit vers- és prózamondó verseny (Budapest,

Kondor Béla Közösségi Ház)
Támogattuk és szakmai segítséget nyújtottunk azon nagyszerű kezdeményezésnek, hogy
Kondor Béla, Nagy László és Szécsi Margit költészetének hódoljunk, valamint a mél-
tatlanul már-már elfeledett művész-polihisztor költő-képzőművész emlékének adózzunk
Főszervező : Kiss Mariann, szakmai felelős: Kiss László.

68 versmondó
EGYESÜLETI ÉLET
Illyés Gyula Nemzeti Vers- és Prózamondó verseny - Ozora
Részvettünk a kétévente meghirdetésre kerülő felmenő rendszerü nemzetközi versenyen,
amelyet Illyés Gyula és kortársai költészetének szenteltünk .
Főszervező: Tóth Zsuzsanna, egyesületi szakmai felelős : Kiss László

"Cantata Profana" Nemzetközi Versmondó Verseny, Bartók Béla születésének 125.

évfordulóján.
Bartók Béla géniuszának és a zenével kapcsolatos verseknek adtunk teret ezen évfor-
dulós felmenő versenyen , hiszen e rokon művészeti ég kapcsolódik a legszorosabban a
költészethez. A vers is a zeneiség hordozója, megszólaltatója pedig a vers énekese.
Szakmai felelős: Kiss László és Bartók László.

"Vigyél hírt a csodáról" Vers-és Prózamondó verseny az 1956-os forradalom 50. évfor-
dulója tiszteletére.
A magyar történelem e fájdalmas mégis gyönyörüséges félévszázados emlékére a
költészetben megfogalmazott legszentebb érzésről, az emberi szabadságvágyról hang-
zottak el versek szerte országszerte (Szakmai felelős : Kiss László

József Attila Vers-, Énekeltvers-és Prózamondó verseny a költő születésének 100. évfor-
dulója jegyében (2005, 2007 Tatabánya)
A több mint egy évtizedes múltra tekintő versmondó találkozó - amelynek kezdetek óta
társrendezői vagyunk - a József Attila évforduló kapcsán a legkiemelkedőbb versenye
volt a centenáriumi évnek . Főszervező: Tóth Erzsébet, közre-működő Kiss László)

Országos Egyetemi és Főiskolai Versmondó Verseny (Győr)

A tapasztalat sajnos az, hogy a középiskolás évek után kiváló versmondók sora tünik el.
Ezért is nagyon fontos, hogy, mintegy folytatásként lehetőséget adjunk felsőfokú tanul-
mányaikat folytató versmondóknak a megmutatkozásra. Az évente megrendezendő
versenyt a Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületünk gondozza.
Főszervező és szakmai felelős: Popper Ferenc és a néhai Németh András)

Latinovits Zoltán Vers- és Prózamondó Verseny, Balatonszemes

A szintén évente ismétlődő, immáron a tízéves jubileumát meghaladó versmon-dó
találkozó , napjainkra az egyik legjelentősebb versenyünkké vált, amely a középiskolá-
sok mellet a felnőtt korosztály számár is kiváló bemutatkozási lehetőség. Minden évben
a legjobb felnőtt versmondó ezüst Latinovits-díjban részesül.
Szervezője : Csonka Márta, szakmai vezető: Kiss László

Versenyek, rendezvények, melyeket szakmailag és/vagy támogattunk:

Tompa Mihály Országos Versmondó verseny, Rimaszombat.

Radnóti Miklós Regionális Versmondó verseny, Győr.
Pintér Tibor Emlékverseny, Veszprém.
Gyurkovics Versmondó Verseny a költővel - a Kráter Műhely Egyesülettel közösen
szerveztük.
Társszervezettel közösen rendeztük meg az Örök Pódiumon - Pintér Tibor
Emlékverseny.
"Költészet tavasza" szilágysági verseny, Zilah.
Csokonyai Vitéz Mihály versmondó verseny (Kaposvár) .

versmondó 69
EGYESÜLETI ÉLET

Kós Károly versmondó verseny (Budapest).

Ikervári Versünnep általános iskolásoknak .
Nyelv kommunikációs rendszerben tanító általános iskolások országos versmondó
versenye (Siklós).
Penyigei kilenc kislány balladamondó verseny - a Magyar Művelődési Inté-zettel
közösen (Penyige).
Dudás Kálmán vers- és prózamondó verseny, Topolya.
Vajda János verseny Vál.
Östör Antal versmondó verseny Zsira.
József Attila centenáriumi verseny hivatásos művészek számára (Buda-
pest-Veszprém/Duna Televízió-Magyar Rádió/)

Versmondó táborok
Topolyán rendezett táborok
Szakemberekkel és anyagí támogatással is segítettük a székelykereszturi és a vaj-
dasági,

A versmondó egyesület célja, hogy ismerje és elismerje azok szakmai munkáját, akik
segítik célkitűzéseink megvalósítását. Ezért létrehozott egy szakmai és egy támogatói
címet. Íme:

MAGISZTER VERSMONDÓ
A Magiszter Versmondó cím egy szakmai elismerés-fokozat a hivatásos előadóművészi
pályára lépéshez. Lehetőség, de egyben szakmai felelősség is. Lehetőség, hogy meg-
felelő szakmai tapasztalatot szerezzen a cím tulajdonosa , de felelősség a versmondás
elkötelezettsége és a művészi színvonal emelése iránt. Példakép és alternatíva a fiatal
versmondás iránt érdeklődők előtt

VERSKULTÚRA LOVAGJA
A magyar és egyetemes verskultúra - a költészet, a versmondás , a pódiumművészet,
mint önálló művészeti ág és mint hungarikum - megőrzésének, továbbfejlesztésének és
népszerűsítésének biztosítására a Magyar Versmondók Egyesülete megalapította a
Verskultúra Lovagja kitüntető címet. A Magyar Versmondók Egyesülete a Verskultúra
Lovagja cím megalapításával az egyesület, s ezáltal a teljes magyar versmondó mozga-
lom, a hazai és határon túli magyar pódiumművészet támogatóit kívánja kitüntetni, min-
den évben egyszer, a Költészet Napján.

Zsűrizési szempontrendszer
Szakmai szempontból szükségessé vált egy új, objektivitást segítő értékelési rendszer
kidolgozása és bevezetése . Ennek lényege, hogy különválasztódik a versválasztás, a
beszédműveltség és művészi megvalósítása értékelése. E három szempont összessége
adja az eredmény. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszer működik és szinte
egyáltalán nincs utólagos reklamáció a zsűri mun-kájával szemben

Egyéb kezdeményezések
Partneri kapcsolat alakult ki a Parnasszus költészeti műhellyel , a Turczi István vezette
szerzői műhellyel. Több komoly rendezvényt tartottunk - közönségtalálkozókat, folyó-
irat bemutatókat , ünnepi emlékesteket.

70 versmondó
EGYESÜLETI ÉLET
Láthatóan erősödött a szakmai kapcsolat a költőket , írókat és műfordítókat tömörítő
szervezetekkel, ennek kapcsán ember-ember közelbe kerültek a szerzők és a
versmondók (kiváló példa erre a VersFesztivál) .
Hitelességünket bizonyítja, hogy 2üü6-ban képviseltethettük magunkat a mű-velő­
dési miniszter felkérésére a Csokonai-díj kuratóriumában.

Kezdeményeztük és segítettük több regionális egyesület létrehozását. Megalakult, illetve

a megalakulás jogi úton van, de már tevékenykedik
a békéscsabai központú Délkelet-magyarországi Egyesület (Józsa Mihály),
pécsi központtal a Dél-magyarországi Egyesület (Balogh Zsuzsanna),
Budapesti és Közép-magyarországi Egyesület (Kiss Gábor),
Székelyföldön az Erdélyi Magyar Vers Egyesület Székelykeresztúron (Illyés
Izabella),
partiumi Aradon (Puskel Tünde Emese)

Reméljük, hogy regionális egyesületek hamarosan olyan intenzitással tudnak és akarnak

dolgozni , mint a Magyar Versmondók Egyesületének Győr-Moson-Sopron Megyei és az
Északkelet-magyarországi tagszervezete.
Így immár 12 regionális egyesület és 7 tagszervezet dolgozik a Kárpát-medencében,
és két társszervezet, a New York-i és a Los Angelesi az óceánon túl, a versmondásért,
céljaink megvalósításáért.
Ez azt is jelenti, hogy a Magyar Versmondók Egyesületének immár egy "ernyő­
szervezet" szerepét is el kell látnia. Ezért is volt, egyebek mellett , szükség a szervezeti
és tartalmi forma megújítására.

Média és internet megjelenések

Egy szervezet munkájának hatékonysága attól is függ súlyozottan, hogy mennyire képes
úgymond eladni magát. A minél szélesebb körű megismertetés volt a kabinet egyik
nagyon fontos feladata. Ennek érdekében lett megújítva az egyesület honlapja. Meg-
szereztük a www.vers.hu honlap címet, így még könnyebb az Internet elérhetőségünk.

Megjelentünk egy-egy rendezvény kapcsán a Magyar Televízióban, a Duna televízió-

ban, a TV2-nél, a Hír tévénél, az RTL-ben, a Főnix tévében és számos helyi televízióban.
A Magyar Rádióban , a Civil Rádióban, a Rádió C-ben, a Katolikus Rádióban több alka-
lommal nyilatkoztunk.
Országos napilapokban és helyi újságokban is számos alkalommal foglalkoztak az
egyesület rendezvényeivel és munkájával.

\érsmondó folyóirat
Nemcsak egyesületünk, hanem a Versmondó c. szakmai folyóiratunk is az elmúlt évben
ünnepelte megalapításának tizenötödik évfolyamát. A tekintélye lap immáron végérvé-
nyesen beírta nevét az irodalmi lapok sorába. Szakcikkeivel, orientáló kritikáival nagy-
ban hozzáj árult a versmondó társadalom szakmai fejlődéséhez, valamint szervező ere-
jével a lapon keresztül (is) tartjuk a kapcsolatot tagságunkkal. Egyre több könnytári polc
kínálja lapunkat olvasásra , amely azt jelenti, hogy a nagyobb könyvtárak érdeklődnek
lapunk iránt, illetve előfize-tőnk.
Köszönet mindazoknak akik önkéntes munkával, írásokkal , vagy a lap terjeszté-sében
való közreműködéssel segítették munkánkat.
Főszerkesztő : Kiss László

versmondó 7\
EGYESÜLETI ÉLET

Gazdasági tükörkép
A négy év alatt közel 60 millió forintból és 40 millió bartell-támogatásból gaz-dálkodott
az egyesület. A pénzbeni támogatás 90 százaléka pályázatokból jött össze. A legnagyobb
nehézséget az jelentette, hogy a már megkapott támogatások egy része u.n utófinan-
szírozás keretében folyt be, ami azt jelenti, hogy a rendezvény már lebonyolódott, de a
támogatás csak hónapokkal később érkezett meg . Így számos esetben a kabinet tagjainak
kellett előteremteni a pénzt. A másik alapprobléma a működési támogatások szűkössége.
Itt szinte csak a felajánlott adó I %-ára és a tagdíjakra támaszkodhattunk. Az elmúlt év
végére sike-rült utolérni magunkat, így az új vezetésnek adósságmentesen, tudjuk átad-
ni az egyesület gazdálkodását.

Tapasztalati javaslat az utódoknak .

A kabinet vezetési struktúráját meg kell újítani, hiszen hallatlanul sok feladat hárul ma
már az irányító testületre
Célszerű lenne kibővíteni a kabinetet 9 főre . Speciális területekhez értő szakem-be-
reket is be kell vonni, hogy jobban lehessen elosztani a feladatokat. (szervező, PR, mar-
keting, pályázatkezelő , gazdasági , szakmai, művészeti felelősök .) Va-lamint külön sza-
kember foglalkozzon a társművészetek bevonásával : színházi, költészeti, versszínházi.
A táborok, képzések, műhelyek szakmai szervezésére is külön szakembert érdemes
felkérni.

Zárszó
Gyönyörűségesen nehéz és szép négyesztendő áll mögöttünk. Gyönyörűség es , mert
hitet adó-kapó volt látni-hallani a versmondás örömében fürdőző versmondók százait
találkozni számosan sok megszállott felkészítővel, érezni a hallgatóság köszönet-vis-
szhangjait. Nehéz volt megküzdeni az ezerfejű bürokráciával, a hivatalokkal , akik nem
értik, hogyaversmondás nem üzlet, a versmondásért küzdők önzetlenül adják magukat
a közért, átvállalják a társadalom egy részének költészet-éhségének csillapítását. Nehéz
és küzdelmes volt az anyagiak előteremtése.

Szép volt találkozni a költőkkel, akik bíznak bennünk és hiszik , hogy érdemes írni, hiszen
szaporodnak azok , akik értőn, ékes magyar nyelven tudják megszólaItatni verseiket.

Szép volt , mert tettünk néhány lépést álmaink beteljesedése felé.

És ebben segítségünkre volt:
Magyar Művelődési Intézet, Tóth Zsuzsanna, Tóth Erzsébet
Kondor Béla Közösségi Ház, Kis Marian és munkatársai
Veszprém Városi Könyvtár és Művelődési Ház, Ferencz Zsuzsanna
Pápai Pedagógus Művelődési Ház , Egresits János
Világosi Gábor országgyűlési képviselő
Turczi István költő, a Magyar Írószövetség Költészeti Tagozatának Elnöke
Soltészky Tibor rendező
Nagy András László, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnöke
Merlin Színház
Magyar Televízió
NKA
NCA
Mobilitás
Oktatási és Kulturális Minisztérium
Budapest Polgármesteri Hivatala

72 versmondó
EGYESÜLETI ÉLET
Köszönet és hála nékik minden versmondást szerető és kedvelő nevében
Az elnök és emberei: Bartók László , Kiss László, Dr. Lutter Imre, Pataki András, Popper
Ferenc és néhai szép emlékű Németh András
Budapest, 2008. március

versmondó 73
Ady Endre
KÉTFÉLE VELSZl BÁRDOK
Azoknak a po éta-társaimnak, akiknek
versmondó
az élet s a magyar élet több a po ézisnál. Kiadja a Magyar Versmondók Egyesülete

A fá tyol borult, az asztal terült,

Örült az úr-rend a Deáki tettnek,
Fecerunt magnum áldomás s Buda
Filoxerátlan hegyei lihegtek.

Piros borával megint itatott Támo gatónk:

Vármegye báljánjókedvü alispán, .s
Mindenki támadt, élt és szabadult, tt1~~\
Csak a plebs maradt egyedül a listán.

Cigány is kellett, nótázó diák,

D icsbe-űzője aggodalmas gondnak
Oktatási és Kulturáli s Mini sztérium
S a velszi bárdok kézbe-csaptanak
S pihentető, szép énekeket mondtak.

Egy em beröltőn folyt a dáridó

S ékes meséje Toldi hűségének,
nka
Nemzeti Kult urá lis Alap

Soha egy riasztó, becsületes,

Egy szabaditó vagy keserü ének.

Most már orgia és eszeveszett

neA
Nemzeti CIvil Alapprogram

Haláltán c már a nemesurak tánca

S dühbe csapott a béres igricek
Vesztük-érző, úr-dicsérő románca.
Honl ap : www.vers.hu • www.versmondo .hu
De künn a dal szabaditó s szabad,
Dörgölőzőn nem vágyik úri kegyre,
Most már csakis úgy nem volna remény,
Ha, mint tegnap, aljasul p ihenne.
A szerke sztőség címe :
1011 Budapest 1., Corvin tér 8.
Elektronikus cím : vers@e3 .hu
www .versradio .hu • www.versfesztival.hu
Szerke szti : az MVE kabinetje
Főszerkesztő : Kiss László
Telefon : 06 (20) 512- 7661

ISSN 1217-3282

A Versmondó a Mikszáth Kiadó gondo zásában

jelenik meg.

Ára: 400 Ft.

A Versmondó megrendel hető a szerke sztőség
eim én.
E l ő lizetés i díj 2008-tól 2400 Ft.
Megjelenik évente hat alka lommal.

Az egyes számok meg vásárolhatók az Írók

Könyv esboltj ában
Budapest VI., Andr ássy út 45 .
A címlapon ??????? ?????????? ????
A lapban közölt fotókat ???????????????