Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword or section
Like this
26Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Micrae Eliade: Szent és profán

Micrae Eliade: Szent és profán

Ratings: (0)|Views: 645|Likes:
Published by Istvan Fodor
A híres román származású vallástörténész talán leghíresebb könyve. Egészségére mindenkinek. Főleg minden KRE-HTK hallgatónak. (Ti ugyanis ki tudjátok találni melyik tanárra gondolok most. Arra aki oly nagy lelkesedéssel írta be elménkbe ezt a könyvcímet... ;) )
A híres román származású vallástörténész talán leghíresebb könyve. Egészségére mindenkinek. Főleg minden KRE-HTK hallgatónak. (Ti ugyanis ki tudjátok találni melyik tanárra gondolok most. Arra aki oly nagy lelkesedéssel írta be elménkbe ezt a könyvcímet... ;) )

More info:

Published by: Istvan Fodor on Feb 21, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/27/2014

pdf

text

original

 
 
 
 
Tartalom
BevezetésI. A szent tér és a világ szakralizációjaII. A szent idı és a mítoszok III. Természeti szentség és kozmikus vallásIV. Az ember létezése és az élet megszenteléseJegyzetek (Ara-Kovács Attila)(Életrajz, Fıbb mővei)
 
 
Bevezetés
 
Rudolf Otto A szent címő könyve mindmáig emlékezetes visszhangnakörvend[i]. Sikere a szerzı egészen sajátos és új nézıpontjának köszönhetı;mővében ugyanis nem isten és a vallás fogalmával foglalkozott, hanem avallásos tapasztalás különbözı formáit kívánta elemezni. Ottót pszichológiaiéleslátása és kettıs - teológiai és vallástörténészi - elıképzettsége tette ráképessé, hogy e tapasztalás tartalmát és sajátos vonásait kibogozza. Aracionális és spekulatív elemet mellızve, a vallásnak elsısorban az értelemszámára nem hozzáférhetı oldalával foglalkozott. Luther nyomán megértette,mi a hívı ember számára az "eleven isten" : nem a filozófusok istene ez, mintpéldául Erasmusé, nem "eszme", nem elvont fogalom és nem is morálisallegória, hanem sokkal inkább egyfajta borzasztó hatalom, amely az isteni"haragban" nyilvánul meg.
 
A szent címő könyvében Rudolf Otto ennek a rémületes és irracionálistapasztalásnak a lényegi vonásait dolgozza ki. Szembetalálkozik a Szent, amysterium tremendum, a megnyomorító túlerıvel rendelkezı majestas elıttirémület érzésével; szembetalálkozik a mysterium fascinans-szal szemben érzett jámbor, félelemmel elegyes tisztelettel Mindezeket a tapasztalatokat Ottonuminos-nak (a latin numen=istenség szóból) nevezi, mert isteni hatalom egyikrészének megnyilvánulásából származnak. A numinózus mindenen kívül áll,"egészen más" nem hasonlítható hozzá semmiféle emberi, a világmindenségsemmilyen más jelensége. A numinózussal szemben az embert önnön teljessemmisségének érzése keríti hatalmába, úgy érzi, ,;csupán kreatúra", vagy,miként Ábrahám mondta az Úrnak: "nem egyéb pornál és hamunál". A szentmindig olyan valóságként nyilvánul meg, amely egészen másfajta, mint a"természetes" valóságok. Noha a nyelv a tremendum-ot, a majestas-t vagy amysterium fascinans-t a természettıl vagy az ember profán szellemi életébılkölcsönzött szavakkal fejezi ki, ez az analogizáló kifejezésmód éppen abbólfakad, hogy képtelenek vagyunk az egészen mást megnevezni: a nyelv mindent,ami a normális emberi tapasztaláson túlmutat, kénytelen olyan szavakbaöltöztetni, amelyek a normális tapasztalásból származnak.
 
Rudolf Otto vizsgálódásai még ma is érvényesek. A jelen munkában mégis másutat választunk. A szent jelenségét egész sokféleségében kívánjukmegvilágítani, és nemcsak irracionális oldalát tartjuk szem elıtt. Nemcsak avallás nem racionális és racionális elemei közötti viszony érdekel bennünket,hanem a szent a maga egészében. A szent elsı meghatározása pedig akövetkezı: a profán, ellentéte.
 
A szent megnyilatkozik
 
Az ember azért tud a szentrıl, mert az megnyilatkozik, és a profántóltökéletesen különbözınek bizonyul. A szentnek ezt a megnyilatkozását itt ahierophánia szóval kívánjuk jelölni (görögül hierosz = szent; phainomai =megmutatkozni). Használható kifejezés ez, mert semmi egyebet nem fejez ki,mint azt, amit etimológiai összetétele tartalmaz: nevezetesen, hogy valamiszent mutatkozik meg nekünk.* Azt mondhatnánk, hogy a vallások története, alegkezdetlegesebbektıl a magasan kifejlettekig - nagyszámú hierophániából,vagyis szent valóságok megnyilatkozásából áll. Töretlenül folytonos út vezet alegelemibb hierophániától (például a szent megnyilvánulásától valamilyentárgyban, kıben vagy fában) a legmagasabb rendtí hierophániáig (a keresztényember számára Isten Jézus Krisztusban való megtestesüléséig). Mindig

Activity (26)

You've already reviewed this. Edit your review.
cm liked this
1 thousand reads
1 hundred reads
idiotepanne liked this
László Major liked this
ktyla liked this
Emőke Benkő liked this
katalinr liked this
Katona József liked this
Katona József liked this

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->