Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more ➡
Download
Standard view
Full view
of .
Add note
Save to My Library
Sync to mobile
Look up keyword
Like this
6Activity
×
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
03.Az erő

03.Az erő

Ratings: (0)|Views: 1,094|Likes:
Published by Szalmon Ella

More info:

Published by: Szalmon Ella on Mar 03, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, DOC, TXT or read online from Scribd
See More
See less

11/18/2013

pdf

text

original

 
2. Az erő
Isaac Newton (1643-1727) angol fizikus nevéhez fűződik többek között a binomiális tétel, adifferenciál- és integrálszámítás alapjai és a fénnyel és a gravitációval kapcsolatos alapgondolatok. Azzalvált mindenekelőtt a fizika egyik legnagyobb jelentőségű alkotójává, hogy az őt megelőző tudósok gondolatait rendszerbe foglalta, kiegészítéseivel teljessé és általánossá tette.
 A természetfilozófiamatematikai alapelvei
című művében Newton először a tömeg, a lendület, a tehetetlenség és az erő fogalmátdefiniálta, majd ezt a gondolatsort a mozgás alaptörvényeinek megfogalmazásával folytatta.
Newton I. törvénye – tehetetlenség törvénye
A tehetetlenség a testek egyik legfontosabb, elidegeníthetetlen tulajdonsága. Annak a testnek nagyobb a
tehetetlenség
e, amelyiknek nehezebb megváltoztatni a sebességét. A tapasztalatok azt igazolják,hogy változás csak kölcsönhatás közben jöhet létre. Ezt a tapasztalatot fogalmazza meg
Newton I.törvénye
, a tehetetlenség törvénye is:Egy test mindaddig megőrzi nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását, amíg egy másik test ennek megváltoztatására rá nem kényszeríti.
A tömeg fogalma
A
tömeg
a testek tehetetlenségének mértéke. Jele:
m
, mértékegysége:
kg 
. Két test párkölcsönhatásaközben létrejött sebességváltozások nagysága fordítottan arányos a testek tömegével:
2112
vvmm
=
.
Newton II. törvénye – dinamika alaptörvénye
Az azonosan mozgó testeknek is eltérő lehet a
mozgásállapot
a. A testek mozgásállapotát dinamikaiszempontból jellemző mennyiséget
lendület
nek, impulzusnak nevezzük. A test mozgása miattiállapotváltoztató képességet jellemző mennyiséget
mozgási energiá
nak nevezzük. Bármely két testmechanikai kölcsönhatása közben bekövetkező sebességváltozások fordítottan arányosak a testek tömegével. Tehát tömegük és sebességváltozásuk szorzata egyenlő:
2211
vmvm
=
.
Az
vm
 
szorzat az
m
tömegű és
v
sebességű test mozgásállapotát jellemzi dinamikai szempontból. Ezt a szorzatot nevezzük 
lendület
nek:
vm I 
=
. Jele: I (vagy p), mértékegysége:
 smkg 
. A lendület vektormennyiség, nagysága
vm
, iránya megegyezik a pillanatnyi sebesség irányával, tehát a test mozgásának mindenkori irányával:
vm I 
=
. (A több testből álló rendszer együttes lendületvektorát az egyes testek lendületvektorának összegeként paralelogramma-módszerrel határozhatjuk meg. Ha a több testből álló rendszer elemei csak egyetlen egyenes mentén mozoghatnak, akkor együttes lendületük egyenlő az egyes testek lendületének előjeles összegével.) Az olyan anyagi rendszereket, melyeken környezetük változást nem hoz létre, mert akülső hatások elhanyagolhatók vagy kiegyenlítik egymást,
zárt rendszer
nek tekintjük. A zárt rendszertalkotó testek állapotváltozásának vizsgálatánál csak a rendszerbeli testek egymásra gyakorolt hatását kellfigyelembe venni. A megmaradási tételek csak zárt rendszerekre alkalmazhatók. Ilyen a
lendületmegmaradás törvénye
is: a zárt rendszert alkotó testek lendületváltozásának összege nulla, tehát azárt rendszer lendülete állandó.A mozgásállapot-változtató hatást
erőhatás
nak, mennyiségi jellemzőjét pedig erőnek nevezzük.Jele:
. Az erőhatásnak fontos jellemzője az iránya is. Ezért az erő vektormennyiség, amelyhez irányán ésnagyságán kívül támadáspont és hatásvonal is rendelhető. Az erővektor jele:
 F 
. Egy test pályája csak akkor lehet egyenes, ha a testet érő erők eredőjének nagysága nulla, vagy iránya megegyezik a sebességirányával. A testek egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásának dinamikai feltétele, hogy a testet érőerők eredőjének nagysága változatlan legyen. A lendületváltozás csak az erőtől és annak időtartamától függ:
 F  I 
~
 
és
 I 
~
 
 
 F  I 
~
 
 
 I  F 
~
. Az az erőhatás nagyobb, amelyik bármely testenugyanannyi idő alatt nagyobb lendületváltozást hoz létre, vagy ugyanakkora lendületváltozás létrehozásáhozrövidebb időre van szüksége:
 I  F 
=
. Az erő mértékegysége: N(ewton),
 smk N 
11
=
. Az
vm F 
=
 képlet átrendezhető az
vm F 
=
formára is. Az
 F 
az erőhatásra jellemző, és
erőlökés
nek nevezzük. Az
vm
lendületváltozás az erőlökés következménye és a mozgásállapot-változás jellemzője.
- 1 -

Activity (6)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 thousand reads
1 hundred reads
Sebestyén Béla liked this
Szabó Bence liked this
Attila Csákó liked this
Gergő Kocó liked this

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->