Professional Documents
Culture Documents
Az erő
Isaac Newton (1643-1727) angol fizikus nevéhez fűződik többek között a binomiális tétel, a
differenciál- és integrálszámítás alapjai és a fénnyel és a gravitációval kapcsolatos alapgondolatok. Azzal
vált mindenekelőtt a fizika egyik legnagyobb jelentőségű alkotójává, hogy az őt megelőző tudósok
gondolatait rendszerbe foglalta, kiegészítéseivel teljessé és általánossá tette. A természetfilozófia
matematikai alapelvei című művében Newton először a tömeg, a lendület, a tehetetlenség és az erő fogalmát
definiálta, majd ezt a gondolatsort a mozgás alaptörvényeinek megfogalmazásával folytatta.
A tömeg fogalma
A tömeg a testek tehetetlenségének mértéke. Jele: m, mértékegysége: kg. Két test párkölcsönhatása
m1 ⋅ ∆v1
közben létrejött sebességváltozások nagysága fordítottan arányos a testek tömegével: m2 = .
∆v2
Eredő erő
Egy adott testet egyszerre több erőhatás is érhet. Ezek az erőhatások helyettesíthetők egyetlen olyan
erőhatással, amelyeknek ugyanaz a következménye. Ezt a helyettesítő erőhatást jellemző erőt eredő erőnek
nevezzük. A közös hatásvonalú erők eredőjének nagysága az egyes összetevő erők előjeles összege; irányát
az erők összegének előjele mutatja meg; hatásvonala a közös hatásvonal. Az egymást metsző hatásvonalú
erők eredője a paralelogramma-módszer alkalmazásával, vagy a sokszögmódszerrel határozható meg. Ha az
anyagi pontot érő erők vektori összege nulla, akkor azt mondjuk, hogy az anyagi pont és az azt érő erők
egyensúlyban vannak. Ilyen esetben az anyagi pont nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes
mozgást végez.
Erők fajtái:
Példák:
-2-