1.

A MUNKAERŐPIAC MÚLTJA, JELENE

Kiadványunk egy hét kötetből álló sorozat első kötete, amely a statisztika eszközével mutatja be a munkaerőpiac helyzetét, a
foglalkoztatottságot meghatározó társadalmi-gazdasági tényezőket. Az adatok forrásai a teljes körű magyarországi
népszámlálások anyaga, a két népszámlálás közötti időszakban, általában az évtized közepén tartott, reprezentatív mintán alapuló.
mikrocenzusok eredményei, valamint a különböző folyamatos, illetve rendszeresen, meghatározott időközönként ismétlődő
adatszolgáltatásokból, felmérésekből származó információk.
A jelen kiadvány – a legutóbbi népszámlálás eredményein túl – részletesen bemutatja azokat a múltbeli munkaerő-piaci
folyamatokat is, amelyek segítik megérteni a „munka világát” jelenleg meghatározó körülményeket. A kötet különösen sok
információval szolgál a rendszerváltást megelőző, illetve az azt követő évtizedről.
A magyarországi munkaerői-piaci folyamatok alakulása nem érthető meg más nemzetek, különösen a volt szocialista országok
munkaerő-piacán végbement változások bemutatása nélkül, ezért kiadványukban részletes adatokat közlünk az Európai Unió és a
csatlakozó tíz ország munkaerő-piaci helyzetéről is.
2. A FOGLALKOZTATOTTAK FŐBB JELLEMZŐI
Kiadványsorozatunk második kötete a foglalkoztatottak strukturális jellemzőit alapvetően két fő ismérv, a foglalkozási és a
nemzetgazdasági összetétel köré csoportosítja, és mindkét fő ismérvet a népességcsoport legmagasabb iskolai végzettsége szerinti
részletezésben, kombinációs táblázatokban is bemutatja. A kiadványban részletes adatok találhatók a foglalkoztatottak
összetételében az elmúlt két évtizedben bekövetkezett jelentős változásokról, a foglalkozási struktúra átalakulásáról.
A kiadványban bőséges információk találhatók a foglalkoztatottak területi elhelyezkedéséről, összetételének területi (régió, megye,
statisztikai kistérség) különbségeiről, a kiegészítő mezőgazdasági munkavégzés jelentőségéről, néhány nehéz helyzetben lévő
foglalkoztatotti réteg (fogyatékosok, cigány nemzetiségűek) demográfiai, foglalkozási jellemzőiről.
A foglalkoztatottak főbb jellemzőit nemzetközi adatokkal összehasonlítva is közzé tesszük.
3. MUNKA NÉLKÜL
Kiadványsorozatunk harmadik kötete a munka világán kívül rekedt, illetve onnan visszavonult lakossági csoportok adatait mutatja
be, összefoglalva a munkanélküliség alakulásának az 1990-es évtized első, illetve második felére vonatkozó főbb jellegzetességeit,
kiemelten kezelve a munkát keresők, illetve a munkanélküliek háztartási, családi és területi jellemzőit. A kiadványban adatok
találhatók a hátrányos helyzetű népességcsoportok (fogyatékosok, cigány nemzetiségűek) munkanélküliségének főbb jellemzőiről,
azok legfontosabb összefüggéseiről. Külön fejezet foglalja össze a nyugdíjasok főbb demográfiai, foglalkozási (utolsó foglalkozás
szerinti) adatait, különös tekintettel a háztartási, családi és lakáskörülményeikre.
4. TERÜLETI MOBILITÁS A MUNKA VILÁGÁBAN
Kiadványsorozatunk negyedik kötete a foglalkoztatottak lakóhely-változtatásának (vándorlásának), valamint a lakóhely és
munkahely közötti mozgásának (ingázásának) fő irányait, sajátosságait mutatja be. Éppúgy mint a sorozat korábban megjelent
köteteiben, az olvasó ebben a kiadványban is részletes történeti áttekintéssel találkozhat, tekintettel arra, hogy az utóbbi évtizedek
népszámlálási programjai mindig tartalmaztak e témával kapcsolatos kérdéseket. A kiadványban részletes adatok találhatók a
naponta ingázók demográfiai és foglalkozási összetételéről, nemzetgazdasági ág szerinti struktúrájáról. Részletesen elemezzük
mind az ingázók, mind a lakóhelyükön dolgozók közlekedési szokásait (közlekedési eszköz, utazásra fordított idő), kiemelt figyelmet
fordítva a főváros és a nagyobb városok helyzetére.
5. ÉRTÉKELÉSEK, KÖVETKEZTETÉSEK, JÖVŐKÉP
Kiadványsorozatunk ötödik kötete, amelyben összefoglaljuk és értékeljük a korábban közreadott, a foglalkoztatottsággal, a
munkanélküliséggel, a foglalkoztatottak vándorlásával és ingázásával kapcsolatos legfontosabb információkat, az adatok közötti
összefüggéseket, következtetéseket. Összefoglaló elemzést közlünk a munkaerőpiac jelenéről, ismertetve azokat a tendenciákat,
amelyek legmarkánsabban jellemzik annak aktuális helyzetét. Külön fejezet foglalkozik a munkaerő-piaci prognózisokkal, amelyek
segítségével hosszabb időtávon kíséreljük meg modellezni a foglalkoztatottság és a munkanélküliség jövőbeni helyzetét.
A kiadványban módszertani összefoglaló található a munkaerővel kapcsolatos statisztikai adatfelvételek jelenlegi helyzetéről,
problémáiról, utóbbiak megoldásának módszertanáról.
6.A MUNKAERŐPIAC VÁLTOZÁSAI, 2001-2005 KÖZÖTT
Kiadványsorozatunk hatodik kötetének megjelenését az indokolja, hogy már rendelkezésre állnak a 2005.évi reprezentatív mintán
alapuló mikrocenzus eredményei. Így folytatni tudjuk a 2001. évi népszámlálás óta bekövetkezett változások elemzését.
A kiadvány számot ad a népesség társadalmi-gazdasági összetételének alakulásáról. Összefoglalja a gazdasági aktivitás,
inaktivitás és foglalkoztatás tekintetében 2001–2005 között bekövetkezett főbb változásokat. A mikrocenzus alapján behatóan
értékeli a foglalkoztatottság és munkanélküliség jellemzőit. Az európai uniós csatlakozást tekintve súlyt helyez a megfelelő
nemzetközi összehasonlításra is.
7. A FOGLALKOZTATOTTAK STRUKTURÁLIS JELLEMZŐI
A 2001-2005 .évi időszakot magában foglaló elemzés hetedik kötete a foglalkoztatottak strukturális jellemzőit tárgyalja. Tekintettel
az oktatás, az iskolai végzettség és a foglalkoztatás kapcsolatára, kiadványunkban részletesen szólunk a foglalkoztatottak iskolai
végzettségéről, foglalkozásuk és szakképzettségük összefüggéseiről. A kiadvány más ismérveket (például foglalkozási viszony,
munkaidő hossza szerinti összetétel) is elemez. A mikrocenzusnak a munkáltató tulajdoni jellegével és külföldi érdekeltségével
kapcsolatos kérdésére alapozva az állami és magánszféra foglalkoztatottjainak jellemzőit is vizsgáljuk. A sorozat korábbi
köteteihez hasonlóan fontos feladatnak tekintjük, hogy a foglalkoztatottak főbb jellemzőit ne csak országos, hanem területi szinten
is bemutassuk. A foglalkoztatottak főbb jellemzőit – különös tekintettel az Európai Únióhoz Magyarországgal egy időben
csatlakozott államokra – nemzetközi összehasonlításban is közzé tesszük.