gÉpgyÁrtÁstechnolÓgia TanszÉk

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIA TANSZÉK
CNC PRAKTIKUM
A Gépészmérnöki szak szabadon választható modultantárgya
ALAPISMERETEK ÉS
CNC PROGRAMOZÁS
Készítette: Gyukli Zoltán

Mérnöktanár
Konzulens: Kocsis Imre
Fomérnök
- 1 -
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék ........................................................ 1
1. ..................................................................... Eloszó 3
2 . ...........................................................................A j á n l o t t i r o d a l o m j e g y z é k : 4
3 . ........................................................A C N C - t e c h n i k a é s a s z e r s z á m g é p 5
3.1. Bevezetés ............................................... 5
3.2. CNC gépek fo részei ................................ 10
4 . ........................................................................................ A s z á m v e z é r l é s e l v e 17
4.1. Általános ismerteto .................................. 17
4.2. A C N C - megmunkálás megismerésének
feltételei ............................................... 20
4.3. Koordináta rendszerek.............................. 22
4.4. Vonatkoztatási pontok .............................. 28
4.5. A számvezérlésu gépek vezérlési rendszerei ... 30
5 . .............................................. A s z á m v e z é r l é s u g é p e k e l v i m u k ö d é s e 34
5.1. Megmunkáló központok ............................. 36
5.2. Szerszámkezelés...................................... 38
5.3. CNC és DNC vezérlésu gépek .................... 40
6 . .....................................................................A C N C g é p e k s z e r s z á m o z á s a 46
6.1. Szerszámanyagok..................................... 46
6.2. A szerszámok kialakítása .......................... 48
6.3. S z e r s z á m v á l a s z t á s s z e m p o n t j a i. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 9
7 . ............................................................ A p r o g r a m o z á s á l t a l á n o s a l a p j a i 50
7.1. Elokészítés ............................................ 50
7.2. Programnyelv szerkezete ........................... 51
7.3. Szabványos muvelet- elokészíto funkciók ....... 54

- 2 -
7.4. Technológiai információk........................... 69
7.5. Szabványos M (segéd) funkciók .................. 71
7.6. Ciklusok, menetvágás, fúrás ....................... 74
7.7. Tervezorendszerek ................................... 78
7.8. Program javítása, mentés, dokumentálás........ 81
8 . ......................................................................... C N C g é p e k k a r b a n t a r t á s a 85
8.1. Üzembe helyezés ..................................... 85
8.2. Karbantartás, javítás................................ 86
9 . ....................................................................................M u n k a v é d e l m i e l o í r á s 89
10.Irodalomjegyzék ................................................... 92
- 3 -
1. Eloszó
A CNC PRAKTIKUM c. tantárgy programja
A tantárgy legfontosabb adatai
A tárgy a Gépészmérnöki szak szabadon választható

modultantárgya a nappali tagozaton, amely magyar nyelven kerül
eloadásra.
A CNC praktikum c. tárgy oktatásának célja, hogy

megismertesse a hallgatókat a számjegyvezérlésu megmunkáló és
méroberendezések fontosabb tulajdonságaival, muködésével,
programozásával, használatával, pontossági ellenorzésével.
Segítséget nyújt a hibadiagnosztikában és megoldásban. Lehetové

teszi az alapveto de egyben speciális munkavédelmi ismeretek
elsajátítását.
A tárgy egy féléves, heti óraszáma: 4 óra laborgyakorlat.
A hallgatók otthoni munkája egy alkatrész két dimenziós CAD

modelljének elkészítésébol és egy- egy alkatrész megmunkáló
programjának megírásából áll. Az otthoni munka heti 4 órát igényel.
A tárgy számonkérése folyamatos, gyakorlati jeggyel zárul. A

gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: a gyakorlatokon való aktív
r é s z v é t e l , a z ó r á k a n y a g á b ó l m e g í r t k é t Z H s ik e r e s m e g í r á s a , a C A D -
modell, valamint a megmunkáló program megfelelo szintu elkészítése
A tárgy 2,5 kredit pontos.
A tárgy oktatásának feltételrendszere
Személyi feltételek. A tárgy eloadói és gyakorlatvezetoi: Dr.

Zatykó Erika adjunktus és Kocsis Imre tanszéki fomérnök.
Tárgyi feltételek. A tárgy oktatásához szükséges tantermek,

berendezések rendelkezésre állnak. A számítógépes munka
elvégzéséhez a hallgatók a tanszék laboratóriumában lévo
számítógépes rendszereket is használhatják.
- 4 -
2. Ajánlott irodalomjegyzék:
1. W. H. P. Leslie: NC alkalmazási kézikönyv
Muszaki könyvkiadó, Budapest 1973
2. Csányi Egon: NC technika a gyakorlatban

3. H. Wellers - N. Kerp - F. Liberwirth: Bevezetés a CNC

szerszámgépek programozásába
4. Hans B. Kief: NC/CNC Handbuch

Stodkheim, 1988
5. A . F r i s c h h e r z- H . P i e g l e r : F é m t e c h n o l ó g i a ,
Szakismeretek 2.
B+V Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1994
6. dr. Horváth M. dr. Markos S.: Gépgyártástechnológia

Muegyetemi Kiadó, Budapest 1995
7. dr. Baka O.- Seprényi Z.: Szakelméleti alapössze függések

és alkalmazási mintapéldák gyujteménye I. II. kötet
OMINYOM Nyomda és Kiadó BT. Budapest 1997
- 5 -
3. A CNC-technika és a szerszámgép
3.1. Bevezetés
A különbözo gépi megmunkálási technológiák szüntelen

továbbfejlodésén belül a gépek számvezérlésének megjelenése nagyon
jele nt o s l é p é s .
A bonyolult NC gép beszerzési ára miatt a gép költségek

általában magasak, azonban az elokészületi költség kicsi. A
hagyományos, mechanikus ve zérlésu automatáknál ez éppen fordítva
van. Egy bizo nyos darabszámnál kisebb gyártási volumen esetében a
számvezérlésu gép lesz gazdaságosabb. A számvezérlésu gép
felépítésénél fogva ugyanakkor még, például adaptív vezérléssel,
j o b b a n b i z t o s í t j a a ma x i m á l i s , i l l e t v e o p t i m á l i s t e l j e s í t m é n y t , a m e l y
g a z d a s á g o s s á g á t n ö ve li.
Az NC - technika, amely a N umerical C ontrol angol szavak

kezdobetuibol származik és a magyar fordítása "számvezérlés" -
létrejöttét, fejlodését az alábbi évszámokhoz és kutatókhoz köthetjük:
- 1808. J. M. Jaoquard, francia selyemszövo és mechanikus a róla

elnevezett szövoszéken lyukkártyákat alkalmazott. Ez jelentette a
cserélheto adathordozó feltalálását.
- 1938. C. E. Shannon, amerikai matematikus doktori

disszertációjában arra az eredményr e jutott, hogy gyors számítás
adatátvitel csak bináris formában, a Boole algebra felhasználásával
történhet és a me gvalósítás eszközei az elektronikus kapcsolók
lehetnének. Shannon dolgozta ki a mai számítógépek, illetve
számjegyvezé rlések alapelveit.
- 1 9 4 6 . J . W . M a u c h l y é s J . P . E c k e r t a z U S A- b a n e l k é s z í t e t t e a z
elso digitális számítógépet. Ok teremtették meg az elektronikus
adatfeldolgozás alapjait.
- 6 -
- 1949- 52. J. Parsons és az M. I. T. (Massachusetts Technológiai

Intézet) fejlesztett ki egy rendszert, a me l y b e n a munkadarab
megmunkálását közvetlenül egy számítógép vezérelte [6].
A z e l k é p z e l é s n é g y lé n y e g e s t é t e l e , a k ö v e t k e z o v o l t :
1. Egy pálya elérendo pontjainak tárolása lyukkártyákon.
2. A l y u k k á r t y á k a d a t a i n a k a u t o m a t i k u s b e o lv a s á s a a g é p b e .
3. A b e o lv a s o t t helyzetek folyamatos kiadása és közbenso

értékek számítása annak érdekében, hogy
4. a s z e r v o m o t o r o k a t e n g e l y e k m o z g á s á t v e zé r e l n i t u d j á k [ 6 ] .
Az elso muködo magyar NC- gép az ERS 200 szakaszvezérlésu

eszterga volt, amit Csepelen gyártottak és az 1960- as B N V- n
mutattak be [2].
A szerszámgépet számok és betuk programozásával vezéreljük. A

muködteto program tetszolegesen változtatható, ismételheto és
megfelelo formában tárolható. Az NC- technika lényegét a legjobban
úgy lehet megérteni, ha összehasonlítjuk a hagyományos és az NC-
eszterga muködését.
F o r d u l a t s z á m. A hagyományos szerszámgép foorsójának

fordulatszámát a munkadarab elkészülése során többször kell
változtatni, ezt a gépkezelo a forgácsolási folyamatot megszakítva a
megfelelo kapcsoló karokkal végzi, majd utána folytathatja az
megmunkálást.
Az NC- gép számára betuk és számok kombinációjából álló kód

segítségével programozzuk a kívánt fordulatszámot, amelyet a gép
automatikusan kapcsol.
Elmozdulás . Ha meghatározott hosszúságot kell elmozdulni,

akkor a szánt mozgató hajtókeréken lévo beosztásos tárcsa
(noniusztárcsa) jeleit figyelve a dolgozó állítja le a szánmozgást a
kívánt hosszúság elérésekor. Így készítheto hengeres vagy sík felület.
- 7 -
Az alakos alkatrészeket csak különleges készülékkel, a gép

állításával vagy alakos szerszámmal lehet elkészíteni.
A szán mozgási sebessége (elotolása) az elotoló - hajtómu

áttételeinek kézi kiválasztásával állítható be [10].
Az N C -g é p szánjait nagy pontosságú golyós orsók mozgatják,

amelyeket villamos motorok forgatnak. Az elfordulás mértékét és
sebességét az orsókhoz kapcsolt elektronikus mérorendszer érzékeli.
Í g y a s z ü k s é g e s e l m o z d u l á s h o s s z ú s á g a é s s e b e s s é g e i s b e t u- s z á m
k o m b in á c i ó k b ó l á l l ó k ó d d a l p r o g r a m o z h a t ó .
Van tehát egy olyan berendezés, amelyekbe ezeket a kódokat "be

lehet adni", rendszerint lyukszalag beolvasásával lehet beprogramozni.
Ezt nevezzük számvezérlésu (NC) berendezésnek .
A hagyományos és az NC- gépek közötti alapveto különbség, hogy

az NC- gép a kezelo beavatkozása nélkül végzi el a muveleteket. Ezért
nem kell használni az elmozduló géprészekhez kézi kezelo elemet, a
gép kezelojének forgácsolás közben nem is kell néznie a
munkadarabot.
Az N C-s z e r s z á m g é p külso formájában is eltér a hagyományostól,

kialakításának legfontosabb célja, hogy az NC- technika minden
lehetoségét a legjobban lehessen kihasználni.
Az 1.a, b, ábra a hagyományos és a CNC- esztergát hasonlítja

össze. Az utóbbi vezérloberendezése a gép szerves része, és nagyon
kis helyen elfér. Ez a kis helyszükséglet az elektronika fejlodésének
eredmé nye, amely lehetové tette azt is, hogy egyre több vezérlési
feladatot lehessen programozni, és a forgácsolás teljes folyamatát
aut o matizálni.
A CNC (C omputer N umerical C ontrol) olyan számvezérlésu

berendezés, amely szabadon programozható mikroszámítógépet is
tartalmaz. Muködését alapvetoen a beépített mikroszámítógép
programozása határozza meg. Ezt a programot - kitörlodés ellen
biztons ágosan védve - a vevo készen kapja, ami a CNC- berendezés
- 8 -
üzemprogramja (szoftvere). A szerszámgép állandóan optimálisan

muk ö d t e t he t o , m i v e l a C N C t ö b b r é s z e g y s é g e t v e z é r e l , f e l ü g y e l a
kenésidore, a holtjáték kivételére, a biztonsági reteszelésekre, az
á l t a l á n o s h i b a á l l a p o t k i j e lz é s é r e .
1.a ábra Hagyományos esztergagép
1.b ábra CNC esztergagép
A CNC gép külso jegyeiben is eltér a kézi muködtetésu gépektol.

A képernyo a program kijelzésére és a billentyuzet a program
beadására, illetve módosítására. Robosztus, merev felépítésu,
jellemzoje a gé pet beborító burkolat. Nincsenek, vagy nem a
megszokott helyen találhatók a kézi v e zé r l o e l e m e k . Speciális
- 9 -
konstrukciós megoldásokkal is találkozni, hol a szerkezeti elemek

h a s o n l ó a k , d e a g é p f e l é p ít é s e e l t é r o ( p l . N C v . C N C l é z e r s u g a r a s
kivágó, lángvágó, lemezdaraboló).
- 10 -
3.2. CNC gépek fo részei
Gépágy. Az ágy, vagy az állványszerkezet a szerszámgép alapja.

Ez hordozza a gép összes aktív vagy passzív elemét, az orsókat,
s z á n o k a t , a s z t a l o k a t , s o k s z o r a v e z é r l é s t i s e r r e e r o s í t i k f e l (3 . á b r a
). Az állványszerkezet hegesztett acélból, öntöttvasból vagy
úgynevezett kompozit betonból készül. Legfontosabb szempontok a
merevség, rezgéscsillapító- képesség, hostabilitás.
3. ábra Ferde ágy
Esztergák esetében a ferde vagy függoleges ágyrendszer a

forgácseltávolítás szempontjából a legkedvezobb [2.]. Ferde ágy
esetén viszont a foorsó középvonalának távolsága a kezelooldaltól
messze van, ami a gépkiszolgálást nehezíti. A szánrendszer foként a
felso vezetékre támaszkodva saját súlyával is biztosan fekszik az
ágyon. A foforgásirányt figyelembe véve a foforgácsolóero hatása is
kedvezo.
Függoleges ágy esetében a súlyero kérdése megoldható, és

bizonyítottan nincs jelentosége a szán súlyponti helyzetének (lebegés)
a m e r e v s é g r e , h a a f e l f ü g g e s z t é s t m e g f e l e l o e n o l d j á k m e g (4 . á b r a ) .
Ezzel szemben dönto jelentoségu a munkatér kedvezo kezelhetosége.
Az alapszá n szélessége is növelheto, a gyártási kérdések is
kedvezobbek. Az ágy és a lábazat zárt négyszögrendszert alkot.
- 11 -
4. ábra Függoleges ágy
Vezetékek. Napjainkban gördülo vezetékeket alkalmaznak a

f o r g á c s o l ó s z e r s z á m g é p e k d ö n t o t ö b b s é g é n é l . E z e k l e h e t ne k g o l y ó s
illetve görgos kiviteluek a terhelés függvényében (5.a, b, c, ábra.)
a, Golyós vezeték b, Golyós vezeték c, Görgos vezeték
5. ábra Vezetékek.
Lágy, nagy sebességu megvezetés, optimális futási tulajdonság,

hosszú élettartam és karbantartás- mentesség a jellemzojük. Az 5.b és
5.c ábrán jól megfigyelheto az elrendezés. Az elemek egymáshoz
érnek és folyamatos sort alkotva visszavezetik oket a már elhagyott
p o z í c ió b a . S z e r k e z e t ü k a 6 . a , b , á b r á n l á t h a t ó . A T H K c é g S S R
kompakt golyósora jelentos változá st hozott.
- 12 -
a, Golyós elrendezés b, Görgos elrendezés
6. ábra Vezetékek
A golyók, ill. görgok kenoanyagkamrákban vannak, amelyek

lehetové teszik az egyenletes futást csekély hofejlodés mellett,
jelentosen csökkentve a mozgatási ellenállást. A 7. ábrá n látható,
hogy a golyók nem érintkeznek egymással, nagy sebesség mellett is
enyhe a melegedés, a pontos pozícionálás következtében a mozgatási
e l l e n á ll á s v á l t o z á s a a z e l o z o t í p u s o k é h o z k é p e s t a t i z e d é r e c s ö k k e n t .
K í s é r l e t e k s o r á n a z e l s o k e n o a n y a g- m e n n y i s é g g e l 2 8 e z e r k i l o m é t e r
f u t o t t p r o b lé m a m e n t e s e n [ M u s z a k i M a g a z i n ] .
7. ábra Golyós vezeték (THK)
A vezetékekrol még késobb lesz szó A számvezérlésu gépek elvi

felépítése címu fejezetben.
Mozgató orsók. A lineáris szánok mozgását leggyakrabban

golyósorsó - anya párral oldják meg. Az orsó és az anya közötti
k a p c s o l a t o t a g o l y ó k b i z t o s í t j á k (8 . á b r a ) . A s ú r l ó d á s h a t á s f o k a j ó
(≅0.95 ), a hézagmentesség, a nagy merevség pontos mozgást tesz
- 13 -
lehetové. Holtjáték kiküszöbölésére elofeszítést alkalmaznak, két

a n y á t k e l l e g y m á s s a l s z e mb e n f e l h e l y e z n i .
8. ábra Golyósorsó visszavezeto taggal
A golyók visszavezetését VV taggal v. áthidaló elemmel oldják

meg. Ilyen áthidaló elemes megoldást látni a 9. ábrá n.
9. ábra Golyós orsó áthidaló taggal
A 10. ábra a, képén kétbekezdésu golyósanya látható, a b, ábrán

pedig egybekezdésu, négy menetu anya.
- 14 -
a, Áthidaló taggal b, VV taggal
10. ábra Golyósanyák
Motorok. Szabályozott egyenáramú (DC) vagy váltóáramú (AC)

hajtómotorral közvetlenül hajtva, az orsó elfordulását mérve
(közvetett útmérés) pontos szánmozgást lehet elérni. Fohajtómuveknél
az asszinkron váltóáramú (AC) motorokat alkalmazzák. Az elotoló
hajtások motorjainak (pozícionáló motorok) legfontosabb
tulajdonsága a nagy, ugyanakkor egyenletes gyorsító - lassító
képesség [2].
Útmérok. Mérési eljárás szerint lehetnek abszolút vagy

növekményes mérorendszerek (11. ábra ).
A mérési eljárás szerint
Abszolút Növekményes
A mért értékek érzékelése

szerint
Analóg Digitális
A mérés helye alapján
Közvetlen Közvetett
11. ábra Útmérorendszerek fajtái

- 15 -
Abszolút mérés az a mérési eljárás, amikor a szánelmozdulásra

vonatkoztatott minden méret egy kiindulási ponthoz, a mérorendszer
nullpontjához mérve abszolút értelemb en jelenik meg.
Növekményes mérés az, amikor a szánelmozdulás mértékét egy-

egy útméretegység folyamatos megszámlálásával érzékeljük, ill. e
diszkrét egységek egész számú többszörösével adjuk meg minden
útszakaszra k ü l ö n- k ü l ö n , nem a nullponthoz, hanem a korábbi
szánhelyzethez képest az útegységek összeszámlálásával [2.].
A legtöbb szerszámgépnél az útmérés fotoelektromosan történik.

A mértékmegtestesíto egy igen finom vonalkás rács, amelyet különféle
hordozókra (pl. üvegléc, vagy üvegtárcsa, stb.) visznek fel. A
mértékmegtestesíton lévo osztásrácsra eso fény az osztásrácson
elhajlik, nagy osztásperiódus esetén (ami lényegesen nagyobb mint a
f é n y h u ll á m h o s s z a ) a z e l e m e k ú g y e s n e k e g y b e , h o g y a p á r h u z a m o s a n
megvilá g í t o t t fényátereszto rács mögött az osztás struktúrájának
megfelelo "osztáskép" alakul ki. Ha a rács osztásperió dusa azonos
n a g y s á g r e n d u a f é n y h u l l á m h o s s z á v a l (1 2 . a , á b r a ) , a k k o r a z e l h a j l o t t
s u g á r e l e m e k k o m p l e x á t f e d é s e - e g y i n t e r f e r e n c i a - minta - a la k u l k i .
A durvább osztások letapogatása lényegében a 12.b, ábrá n

b e m u t a t o t t á r n y é k v e t é s e l v e s z e r i n t t ö r t é n i k . A mé r t é k m e g t e s t e s í t o é s
egy letapogató rács egymáshoz képesti elmozdulása világos - sötét
modulációt okoz, amit a fotóelemek érzékelnek [Heidenhain
termékisme rteto].
12.a, ábra Interferencia 12.b, ábra Árnyékvetés

- 16 -
Egy periodikus osztássáv fotóelektromos le t a p o g a t á s a

inkrementális, azaz számláló mérést eredményez. Mivel általában
szükséges egy abszolút viszonyítási pont, ezért legalább egy
referencia jel van, melynek letapogatása szintén fotoelektromosan
történik. Így lehetséges az abszolút referencia pozíc iót pontosan egy
mérési lépéshez hozzárendelni. Az abszolút viszonyításhoz tehát
s z ü k s é g v a n a r e fe r e n c i a j e l é n v a l ó á t h a l a d á s r a . K e d v e z o t l e n e s e t b e n
e h h e z a k á r a t e l j e s m é r é s i h o s s z n a g y r é s z é n á t k e l l ha l a d n i .
Szerszámtartók. Külön érdemes itt megemlíteni a CNC

forgácsológépek szerszámtartóit, melyek önálló szerkezeti egységként
az egyik legfontosabb szerepet töltik be a gép felhasználhatósága
során. A 13. ábra 2 revolverfejes, a 14. ábra lánctáras
szerszámtartót ábrázol.
13. ábra Eszterga késtartó 14. ábra Marógép szerszámtartó
A 13. ábra 4 tengelyes esztergagépe 12- 12 szerszámot a 14.

á b r a m e gm u n k á l ó - k ö z p o n t j a 9 0 s z e r s z á m o t t á r o l h a t . A m u n k a d a r a b
fajtájától függoen több megmunkálási lépés és többféle szerszám
szükséges a gyártáshoz. Ehhez a szerszámgépnek mindenképpen
rendelkeznie kell egy bemért szerszámtárral. A szerszámtárnak
tartalma znia kell az adott alkatrész megmunkálásához szükséges
összes sze rszá mot. Ezzel költségnövelo átszerszámozási idoket
takaríthatunk meg. Minél összetettebbek a megmunkálási lépések,
annál több sze rszámot kell a szerszámtárba helyezni. A szerszámváltás
automatik usan történik, pontos és gyors. A gép árát jelentosen növeli
(kb. 15-20%).
- 17 -
4. A számvezérlés elve
4.1. Általános ismerteto
Mint ismeretes az irányítástechnikában megkülönböztetnek

vezérlést és szabályozást. A vezérlés nyílt láncú, az adott parancs
végrehajtását nem ellenorzik. Azt csak az adott információkkal elore
me gh a t á r o z z á k , m a j d v é g r e h a j t j á k . A v e z é r l é s e l v é n m u k ö d o g é p e k e t
programkapcsolású gépeknek nevezik. Ilyenkor a tárolóban
elhelyezett program csak az egymás után következo muveletek
sorrendjét adja meg. Tehát a vezérlo berendezés minden egyes
muvelethez, csak indító és leállító parancsot ad, de vezérelt
munkaciklusban a munkát végrehajtó szerkezet nem áll a vezérlo szerv
b e fo l y á s a a l a t t .
A szabályozás zárt láncú, a kiadott utasítást a végrehajtott

folyamat paramétereivel visszacsatolás útján összehasonlítják és
ennek eredményeként a folyamatot korrigálják.
Ha szerszámgép irányító szerkezete zárt láncú, tehát szabályozási

f o l y a m a t o t l á t e l , a g é p e t p r o g r a m v e z é r l é s u s z e r s z á m g é p n e k n e ve z i k .
(Az így régebben már meghonosodott elnevezés helytelen, mert nem
vezérlé srol, hanem szabályozásról van szó.) Ilyenkor az irányító
szerkezet nemcsak az egyes munkaelemek egymásutánját határozza
meg, hanem az egyes munkaciklusok lefolyását is szabályozza.
(Például megmunkálás közben érzékeli a munkadarab méretét és ha
szük séges, a szerszámot utánállítja.)[6 ]
A számvezérlésen olyan vezérlést értenek, ahol a gép

megmunkálást végzo részei mozgásának sorrendjét, nagyságát,
sebességét a gépben, vagy a gépen kívül elhelyezett berendezéssel,
például kapcsolókkal, lyukszalaggal elore beállítják, és a gép ennek
alapján a muveleteket elvégzi. A vezérlo információk rögzíthetok
m á g n e s s za l a g o n is, vagy az egész szerszámgépet a számítógép
technikában használatos memóriaegységben rögzített adatok alapján
- 18 -
vezérlik. A programozás lehet teljes, de részleges is, amikor például

csak egy munkaciklust, vagy csak egy tevékenységet (pl.
szerszámváltás) végez el önmuködoen a szerszámgép [6].
A kívánt egyszeru program megadható ütközok, végálláskapcsolók

segítségével is, azonban a bonyolultabb követelménye ket a nyugvó
elemes (dugaszos, nyomógombos, forgókapcsolós) és még inkább a
mozgóelemes tárolók (lyukkártya, lyukszalag, má gnesszalag, stb.)
biztosítják.
Az irányító berendezésnek a munkafeladat teljesítéséhez

információra van szüksége. Az információkat jelekkel teszik
érzékelhetové. A jelek lehetnek analóg és digitális jelek.
Analóg a j e l, ha a jellemezni kívánt paramétert valamely

folyamatos fizikai állapottényezo (pl.: feszültség) meghatározott
értékével fejezik ki.
D i g i t á l i s a j e l, h a a p a r a m é t e r t s z á m o k b a n m e g h a t á r o z o t t j e l e k
sorozataként adják meg. A digitális jelet szakaszos függvény írja le.
Kódolt információ az adatok analóg vagy digitális jelekben

kifejezett alakja.
Végálláskapcsolók v. lovasok szerepe tulajdonképpen egyszeru

fizikai kapcsoló. Elso sorban a gép m u n k a t e r é ne k b e h a t á r o l á s á r a
szolgál, végállás- k a p c s o l ó k é n t , i l l . v é s z v é g á l l á s - k a p c s o l ó k é n t . Má s i k
feladata a szánok jeladóinak a referenciajeleit segíti adott pozícióban
f e lv e n n i . Kvalifikálja a nullimpulzusok jeleit, és mikor az NC
r e f e r e n c ia p o n t f e l v é t e l ü z e m m ó d b a n á t h a l a d e z e n a k a p c s o l ó n , a k k o r
a l e g k ö ze l e b b i n u l l i m p u l z u s j e l e n t i a g é p i r e f e r e n c i a p o n t o t .
PLC. Nem csak forgácsoló szerszámgépek, hanem más gépek

a u t o m a t i z á l á s a c é l j á b ó l f e j l e s z t e t t é k k i a P L C (P r o g r a m m a b l e L o g i c
C ontroler) vezérlést. A PLC vezérloegység közepes bonyolultságú
munkafolyamatokat vezérel (15. ábra). A bemeno oldalon
helyzetkapcsolók, nyomógombok, a kimeno oldalon pedig
tengelykapcsolók, hidraulikus szelepek, mágneskapcsolók muködnek.
- 19 -
A v e z é r l o b e r e n d e zé s p r o g r a m o z á s a e g y s z e r u , l e h e t á r a m u t a s , B o o l e -
algebrai írásmód, vagy PLC programnyelv is. A fejlettebb
berendezések idozíto és számláló feltétel nélküli és feltételes ugró
utasítások, szubrutinhívó utasítások, aritmetikai utasítások
betáplálásával megköze lítik egy folyamatirányító számít ó gép
teljesítményét [6].
NC PLC S z e r s z á m-
kezelopanel program gép
15. ábra PLC helyzete
A vezérlés és a szerszámgép közötti kapcsolat koordinálását a

PLC végzi. A technológiai feladatok megoldásához a szánok
mozgatásán kívül szükség van:
- részben a szerszámgép állapotának jelzésére a vezérlo felé

(részegységek üzemkészsége, vészállapotok, stb...)
- részben a programozható, nem szánmozgás jellegu parancsok

közvetítésére a szerszámgép felé.
A CNC vezérlések többsége ezt a feladatot úgy oldja meg, hogy

a vezérlo szabványokban rögzített értelmu 24V szintu jelet ad ki, ill.
fogad. Ezeket a jeleket erre a célra készített berendezés - PLC -
csatolja és alakítja át a konkrét szerszámgép igényei szerint. Ezek a
l o gik a i e g y s é g e k :
- értelmezik a szerszámgép felol érkezo jeleket
- dekódolják ill. dialógusokra bontják a vezérlotol érkezo

parancsokat,
- illetve ellátnak önálló, általában idofüggvényhez kötött

feladatokat (pl. szánkeno ciklusok).
- 20 -
Az NC a programokat tárolja, azok parancsait lebontja és

közvetíti a szervók és a PLC felé.
Kezelopanel. Tartalmazza a kijelzo egységet, valamint a

n y o m ó g o m b o k a t (1 6 . a , b , á b r a ) . A n y o m ó g o m b o k k é t r é s z b o l á l l n a k .
Az NC
a, b,
16. ábra Kezelopanelek
tasztaturából, amelye k a szerkeszto, adatbevio és funkció gombokat

tartalmazzák, valamint a gépi tasztatúrából, amely az üzemmódváltó,
tengelymozgató, stb. gombokat foglalja magában. A gépi tasztatúra be
lehet integrálva a vezérlésbe [18].
4.2. A C N C - m e g m u n k á l á s m e g i s m e r é s é ne k
feltételei
Ha valaki CNC- gépen akar dolgozni, alapfeltétele, hogy ismerje a

hagyományos muködtetésu megmunkálási módot. Meg tudja határozni
az alapveto technológiai adatokat, ismerje a gép muködését.
A hagyományos megmunkálás technológiai ismeretei fokozatosan

bovíthetok, amíg a gyakorlat segítségével eljutunk a CNC-
programozás és a gép kezelésének biztos megismeréséig.
A munkavégzés minosége is változik, magasabb muszaki

színvonalat képviselo munkaeszköz, a CNC- gép fejlodése további
i s m e r e t b o vít é s t i g é n y e l .
- 21 -
A CNC- technika segítségével az alkatrész meghatározott muveleti

sorrendben készül, de
ha az elso alkatrész már elkészült, akkor a sorozat többi darabja már

a z e g y s z e r k i p r ó b á l t p r o g r a m f u t t a t á s á v a l a u t o m a t i k u s a n k é s z ü l e l.
Az elso alkatrész elkészítése elott:
1 . Meg kell írni a p r o g r a m o t .
2. A szerszámok helyzetét be kell mérni.
3. A nyersdarabot be kell fogni.
4. A programot be kell juttatni a vezérlo berendezésbe (CNC).
5 . A programot eloször a gép muködése nélkül ellenorizni kell

a v e z é r lo b e r e n d e z é s e n b e l ü l .
6. El kell készíteni az alkatrészt.
Ezek részben programozói, részben gépkezeloi feladatok, mint

hogy azonban ismerni kell egymás tevékenységét is, ezért beszélünk
CNC-megmunkálási ismeretekrol, amelyekre a szakmunkásnak,
t e c h n o l ó g u s na k , m u v e z e t o n e k , ü z e m m é r n ö k n e k e g y a r á n t s z ü k s é g e v a n .
A C N C - technika megismerésének személyi feltételei:
- matematikai alapismeretek,
- logikus gondolkodás,
- koncentrálási képesség,
- legyen kedve ahhoz, hogy az elkészült programot a legjobb

(optimális) formáig javítsa, módosítsa,
- felelosségérzet,
- pontosság, alaposság.
A CNC- szerszámgép általában négyszer drágább az azonos

nagyságú hagyományos szerszámgépnél, ezért az üzembeállítás, majd
a z ü z e m e l t e t é s s o r á n s o k k a l n a g y o b b f i g y e l e m m e l k e l l f o g l a lk o z n i
vele. A gyártás során nagyobbak a berendezés iránti követelmények,
így természetesen a gépet muködteto CNC- szakemberek iránt is. A
- 22 -
17. ábra bemutatja ezeknek a gépeknek a gazdaságosságát és

alkalmazhatóságát.
17. ábra A C N C - szerszámgépek gazdaságos alkalmazási területe
A CNC- vezérloberendezések messzemenoen figyelembe veszik a

forgácsoló szakmában elterjedt jelöléseket, muveleteket, szakmai
fogásokat. Ez is megkönnyíti az új technikával való ismerkedést [10].
4.3. Koordináta rendszerek
Most, hogy megismerkedtünk az alapveto elemek funkcióival és

vázlatos felépítésükkel, beszélnünk kell az alkatrészek gépen való
geometriai meghatározásáról is. Azt kell tehát tisztázni, hogy a
m a j d a n i p r o g r a m k é s z í t é s s o r á n a s z e r s z á m g é p e n mi l y e n f o i r á n y o k a t
kell figyelembe venni. A koordináta rendszereket, nevezetesen a
derékszögu (Descartes- féle) koordináta rendszert már az általános
iskolai t a n u lm á n y o k során is használtuk pontok, egyenesek
ábrázolására. A 18. á bra szabványos elrendezést mutat (DIN
66217)[16].
- 23 -
18. ábra Jobbsodrású koordináta rendszer
A muszaki gyakorlatban is ezt használjuk kibovítve a "jobb

sodrású" kifejezéssel, amelynek egyértelmu magya rázatát a 1 8 . ábra
adja. Az elso fotengelyt X , a m á s o d i k f o t e n g e l y t Y, a h a r m a d i k
fotengelyt pedig Z- n e k nevezték el. A koordináta rendszer
kezdopontját (origóját) legtöbbször a gép alaphelyzetének megfelelo
pontra helyezik. Ez eszterga típusú gépeknél - ennek megfeleloen - a
munkadarab befogó (pl.: tokmány) homlokfelülete és a munkadarab
forgási tengelyének metszéspontja (19. ábra ), tengelyeit pedig a
szánmozgások irányának megfeleloen választják meg. Egyezményesen
t e h á t a f o o r s ó t e n g e l y e a " Z " , a k e r e s z t s zán mo zgatása az "X" tengelyt

jelöli ki [6 ].
19. ábra Esztergagép koordináta- rendszere
A p r o g r a m o z á s i k o o r d i n á t a r e n d s z e r f e l v é t e lé n e k v e z é r e l v e , h o g y a
Z tengelyirány mindig a szerszámgép foorsójának szimmetriatengelye
l e g y e n (2 0 . a , b , á b r a ) , é s a s z e r s z á m p o z i t í v Z i r á n y ú m o z g á s a k o r a
m u n k a d a r a b é s a s z e r s z á m k ö z ö t t i t á v o ls á g n ö v e k e d j e n . [ 9 . , 1 4 . ]
- 24 -
D I N 6 6 2 1 7 s ze rint
a, b,
20. ábra 3 tengelyes marógép
Az így Z tengely iránya és értelme segítségéve l a teljes

k o o r d in á t a r e n d s z e r f e l á l l í t h a t ó . P l . a z X m o z g á s i r á n y a k k o r p o z i t í v ,
ha a szerszám távolodik a munkadarab forgástengelyétol. A pozitív
irány felvételénél a matematikában is használatos elso térnegyed a
mérva d ó .
Ha a szerszámgép kialakítása miatt vannak olyan részek, melyek

p á r h u z a m o s a n m o z d u l n a k e l a f o t e n g e l y e k k e l (2 1 . a , b , á b r a ) , e z e k
jelölése U, V, W [16].
a, b,
21. ábra 4 tengelyes marógép és esztergagép

- 25 -
Egyes gépeken a munkadarab a koordinátatengelyek körül

elfordulhat. Erre szükség lehet például megmunkáló - központoknál,
ahol egy felfogásban kell egy munkadarab több oldalát megmunkálni.
Az elfordulás irányának meghatározását is az 22. ábra mutatja. A
forgó tengelyeknek A, B, C, a szabványos elnevezése, amelyek
pozitív fo rgásirányát a körasztalra meroleges lineáris tengely pozitív
iránya határoz meg (A→ X, B→ Y, C → Z). Mikor valamelyik tengely
nem mindig párhuzamos az X, Y, Z, tengellyel, akkor P, Q, R, betuvel
jelölheto (DIN 66217). A függoleges foorsójú marógépeknél
l e g t ö b s zö r a t á r g y a s z t a l v é g z i a z X t e n g e l y i r á n y á b a n a m u v e l e t i
mozgásokat. Az asztal és ezzel a munkadarab mozgását néhány gyártó
az X tenge lyen X| - vel jelöli. A munkadarab X| irányú elmozdulása
ugya nahhoz az eredményhez vezet, mint a szerszám X irányú
elmozdulá s a [1 6 . ].
22. ábra Koordinátarenszer
A gépi koordinátarendszer origója a gép referenciapontja. Ahhoz

hogy a CNC tudja az egyes szánok abszolút helyzetét, bekapcsolás
után ebbe az origóba kell elküldeni a szánokat. Egyes CNC- k
lehetové teszik a gépkezelo által kijelölt gépi nullpontfelvételét is.
A munkadarab koordinátarendszere v. másként a programozás

koordinátarendszerének tengelykiosztása megegyezik a gépi
k o o r d i n á t a r e n d s z e r t e n g e l y i r á n y á v a l , d e a z é r t e l m e z é s e - m e r r e "+ "-
attól függ, hogy mi végzi az adott tengelyirányú mozgást. Jobbsodrású
- 26 -
koordinátarendszer csak akkor jön létre, amikor minden mozgást a

szerszám végez. 4 tengelyes szerszámgép látható 23. ábrá n [16].
23. ábra 4 tengelyes marógép
Ahol a munkadarab mozog a tengelyek elojele megváltozik. Az

NC program készítésénél a munkadarab koordinátarendszert kell
eloállít a ni és ebben kell a programot megírni. A programozás során
minden mozgást a szerszámmal végzünk, a munkadarab áll. Ez a
programozási koordináta rendszer. A szerszámgépeken azonban nem
mindig a sze rszám mozdul el. Azon tengelyek mentén, ahol a mozgást
a munkadarab végzi, a gépi és a programozási koordináta rendszer
tengelyeinek ir á nya fordított. A gépi koordináta rendszer tengelye it
f e l s o , v e s s z o v e l j e l z e t t b e t u k k e l k ü l ö n b ö z t e t j ü k m e g ( X # # # , Y# # # , Z
###) [16, 17]. A programozást a programozási koordináta
rendszerben végezzük el.
- 27 -
Az NC gép mindig a gépi koordinátarendszerben mozog. A

munkadarab koordinátarendszer origójának helyzetkoordinátáit
automatik usan veszi figyelembe, és számolja hozzá a programozott
adatok hoz.
24. ábra 5 tengelyes huzalos szikraforgácsoló

- 28 -
4.4. V o na t k o z t a t á s i p o n t o k
A k o o r d i n á t a t e ng e l y e k e n k í v ü l a s z á m v e z é r l é s u s z e r s z á m g é p e k e n
meghatározott pontokat is megjelölnek (25. ábra ), amelyeknek a
progr amozás és gépkezelés során van jelentoségük [19].
25. ábra Vonatkoztatási pontok
Jelölésük szabványos az alábbi felsorolás ismerteti.
A fontosabb vonatkoztatási pontokat a következokben röviden

ismertetem.
Gépi nullpont, M : A gépi nullpont a gép nem változó - nem

eltolható koordináta rendszerének kezdopontja (nullpontja). Ezt a
pontot a gép gyártója lovasokkal rögzíti, és a gépen lévo összes
- 29 -
további koordináta rendszer és vonatkoztatási pont kiindulási pontja

[6,16].
R e f e r e n c i a p o n t , R: A r e f e r e n c i a p o n t o t a s z e r s z á m g é p g y á r t ó j a
választja meg, amelyet azért rögzítenek, hogy a szerszámot (pl. a
munka megkezdése elott) pontosan meghatározott kiindulási helyzetbe
lehessen beállítani.
A r e f e r e n c i a p o n t a s z e r s z á m- é s s z á n m o z g á s m é r o r e n d s z e r é n e k
hitelesítésére és ellenorzésére alkalmas és használatos.
A referenciaponttal a mérorendszernek egy alkalommal, pl. a gép

bekapcsolása után tájolást adna k, ezáltal a gép munkaterében minden
pont egyértelmuen elérheto.
A referenciapont általában a munkatér határán található, és

automatikusan elérheto. A referenciapont beállítása a
vezérloberendezés bekapcsolása után lehetové teszi az útméro
r e n d s z e r h i t e l e s ít é s é t .
A referenciapont koordinátái a gépi nullapontra vonatkoztatva

mindig ugyanazok, pontosan ismert számértékek [6,10,16].
Munkadarab nullpontja, W: A munkadarab nullapontja a

munkadarab koordinátarendszerének kezdopontja (nullapontja). Ez a
pont szabadon választható, és gép beállításakor vagy a program
k e z d e t é n a g é p i n u l l a p o n t r a , i l l e t v e a r e f e r e n c i a p o n t r a v o n a t k o zt a t v a
rögzítik.
A munkadarab nullapontját ne tetszolegesen jelöljük ki, hanem

mindig arra gondolva, hogy lehetoleg megkönnyítsük a programo zási
munkát. A koordinátákat lehetoség szerint közvetlenül a muhelyrajzról
vegyük át. A rajz méretmegadását figyelembe kell venni [1 0 , 1 6 ].
- 30 -
4.5. A számvezérlésu gépek vezérlési

rendszerei
Az elozo fejezetben megismert alapfogalmakra építve most már

n é zz ü k m e g , m i t i s c s i n á l e g y s z e r s z á m g é p p e l ö s s z e k a p c s o l t v e z é r l o
berendezés.A vezérloberendezés feladata, hogy a betáplált
információknak megfeleloen a kapcsolási, a helyzet- meghatározási
feladatokat, valamint az egész munkafolyamat együttes irányítását
m e go l d j a . I l y e n k a p c s o l á s i f e l a d a t o k a k ü l ö n f é l e f o - é s
mellékmozgások sebességeinek, segédüzemi berendezéseknek
m e g f e l e l o i d o b e n v a l ó b e - é s k i k a p c s o lá s a . A h e l y z e t - m e g h a t á r o z á s i
feladatok alatt a munkadarab és a szerszám egymáshoz viszonyított
helyzetének, tehát a szánok mozgásának me gh a t á r o z á s á t é r t i k .
A helyzetreállás szempontjából készülnek:
1. pontvezérlésu,
2. szakaszvezérlésu és
3. pályavezérlésu szerszámgépek.
A pontvezérlésu g é p e knél nincs funkcionális összefüggés a
k ülönféle koordináta irányú mozgások között. A vezérelt elmozdulás
közben megmunkálás nincs (26. ábra ). Egyidejuleg két koordináta
irányban is lehe tséges elmozdulás [6 ].
26. ábra Pontvezérlés alkalmazása

- 31 -
Tipikus példája az ilyen gépnek a koordináta fúrógép. Az egyes

megmunkálási pontokat a nullpontból (origóból) induló X, Y
koordinátákkal kell megadni.
Szakaszvezérlésnél szintén nincs összefüggés a különféle

koordináta irányú mozgások között. A szerszám viszont a
szánmozgásoknál valamely koordináta irányában fogásban lehet. A
s z e r s z á m a kii n d u l ó p o n t t ó l a b e f e j e z o p o n t i g e g y e n e s m e n t é n m o z o g
valamely tengely
irányában (27. ábra ). Elofordulhat különbözo elotolómozgások
egyideju bekapcsolásával a koordinátatengellyel meghatározott szög
( á lt a l á b a n 4 5 f o k ) a l a t t i e g y e n e s v o n a l ú m o z g á s l é t e s í t é s e i s [ 6 ] .
27. ábra Szakaszvezérlés
A pont és szakaszvezérlésu gépeknél nem követelmény a

tengelyenkénti önálló mellékhajtómu és a fokozatmentes sebesség.
F e l é p ít é s szempontjából ezek a gépek hasonlítanak legjobban a
hagyományo s gé p e k r e .
A pályavezérlésu szerszámgépeknél a különféle irányú

mozgások között funkcionális összefüggés van (28. ábra ). Így a
- 32 -
s z e r s zá m o k és a munkadarabok egymáshoz viszonyított mozgása

valamilyen f ü g g v é ny k a p c s o l a t t a l adható meg. Ilyenek például a
profilköszöruk és profilesztergák. A kontúrvonalat megadó görbét a
gép elemi útszakaszok sorozatával közelíti meg, vagyis a pályát
szakaszokra bontja és azt valamilyen más görbével közelíti meg. A
p á l y a v e z é r l é s n é l a z i n f o r má c i ó s a d a t o k s z á m a s o k k a l n a g y o b b , m i n t a
pont - és szakaszvezérlésu gépeknél. A gép az adatok feldolgozását,
vagyis a pálya
közelítogörbéje adatainak meghatározását a CNC belso
számítógépével végzi el. Ezt a berendezést interpolátornak nevezik
[16].
28. ábra 2D pályavezérlés

- 33 -
29. ábra 2,5D pályavezérlés
Pályavezérlésu gépeknél minden tengelyen önálló, fokozatmentesen

szabályozható sebességu mellékhajtómu szükséges. Az interpolátor az
egyes tengelysebességek folyamatos változtatásával biztosítja a
mindenkor szükséges térbeli pályamenti eredo sebességvektor
beállítását.Ahány tengely összhangban vezérelheto, annyi dimenziós
pályavezérlésrol (D) beszélhetünk. Tehát a dimenziószám az eredo
s e b e s s é gvektor különbözo tengelyek irányába eso
s e b e s s é gk o m p o n e n s e k s z á m a . H a a z N C n e m k é p e s m i n d e n t e n g e l y t
összhangban mozgatni (azaz pályavezérelni) a fennmaradó (csak
szakaszvezérelheto) tengelyeket fél dimenziószámmal jelölték [1 7 ].
A 28. ábra 2D pályavezérlést, a 29. ábra 2.5D pályavezérlést

mutat. Ez utóbbi "teraszos" megmunkálást jelent, azaz síkban (2D)
pályavezérelheto és a harmadik tengely mentén szakaszos elmozdulást
eredményez.
Valódi térbeli alakzatok

általában 5D
pályavezérléssel
munkálhatók meg, mert a
geometria lekövetése
mellett a maró optimá lis
3 0 . á b r a 3 D p á l y a ve z é r l é s élszögeit is be kell állítani.

A 30. ábra egy térbeli
- 34 -
a l a k z a t m e g m u n k á lá s á t m u - t a t j a . A 3 1 . á b r á n l á t h a t ó 5 t e n g e l y e s
megmunkálóközpont.
31. ábra 5 tengelyes megmunkálóközpont
5 . A s z á m v e z é r l é su g é p e k e l v i m u k ö d é s e
A következokben tekintsük át a számvezérlésu gépek egyes
jellemzo típusainak általános felépítését. Számvezérlésu géprol
beszélünk, nem leszukítve a kört csak a szerszámgépekre.
A z i p a r i g y a k o r l a t b a n u g y a n i s i g e n s o k ü z e m b e n h a s z n á ln a k N C
vagy CNC vezérlésu lángvágó, lézersugaras kivágó (32. ábra ),
élhajlító (33. ábra ) és mechanikus lemezdaraboló gépeket,
amelyeknek programozása, szerkezeti felépítése - természetesen a
speciális kons trukciós megoldásoktól eltekintve - elvileg hasonló a
forgácsoló szerszámgépek felépítéséhez. Az eddig ismertetett
á l t a l á n o s a l a p fo g a l m a k s e g í t s é g e t n y ú j t a n a k a z e g y e s k o n k r é t g é p e k
programozásához, sze rkezeti felépítéséhez, azonban a teljes
megismerés sohasem nélkülözheti a rendelkezésre álló gépkönyvek, a
- 35 -
s p e c i á l i s , g é p r e o r ie n t á l t p r o g r a m o z á s i s e g é d l e t e k t a n u l m á n y o z á s á t . A
fentiek elorebocsátásával tekintsük át a fobb típ us o k a t !
32. ábra Lézeres kivágó 33. ábra Élhajlító
A számvezérlésu gépek, már külso megjelenési formájukban is

eltérnek a hagyományos kézi muködtetésu gépektol. Az automatikus
muködés következtében nincsenek, vagy nem a megszokott helyen
t a l á lh a t ó k a k é z i v e z é r l o e l e m e k . A s z e r s z á m v á l t á s o k , a s z á n m o z g á s o k
viszonylag nagy dinamikus erohatásokkal mennek végbe, ezért a gép
robosztus, merev felépítésu. Ezekrol már beszéltem a 9. old.- 15.
old.- ig. A revolverfejes szerszámtartóknál fellépo erohatások miatt
elotérbe kerülnek a prizmás vezetékek helyett a lapos vezetékek.
Ezek a jobb forgácselvezetés érdekében ferde vagy függoleges
elrendezésuek. Vezetékeik a veszélye s stick- slip hatás elkerülése
érdekében gyakran teflon bevonatúak, vagy elofeszített
gördülovezetékek. Orsói többnyire golyósorsók. Jellemzo a
s z á m v e z é r l é s u g é p e k r e a gé p e t b e b o r í t ó b u r k o l a t . A h a g y o m á n y o s
gépek nóniusza helyett közvetett vagy közvetlen út méroelemekkel
v a n n a k f e l s z e r e l v e a z N C gé p e k .
34. ábra Esztergagép 35. ábra Lyukasztó- kivágógép
A 34. ábrá n egy négytengelyes esztergagépet, a 35. ábrá n pedig

nibbelogépet láthatunk.
Több megmunkálási módot végzo gép is összevonható: ezek a

m e g m u n k á l ó k ö zp o n t o k .
- 36 -
5.1. Megmunkáló központok
A megmunkáló központok többféle forgácsolási móddal egy

felfogásban munkálják meg a darabot. Így például egy gépen
(esztergaközpont) elvégezheto az esztergálás, fúrás, dörzsölés,
m e n e t m a r á s , ho r o n y m a r á s , f o g a z á s m u v e l e t e . M á s g é p e k a v í z s z i n t e s
fúró- marógép alapelvén elvégzik az összes fúrási és marási
feladatokat. Az egy f e lf o g á s b a n való megmunkálás növeli a
p o n t o s s á g o t é s c s ö k k e n t i a m e ll é k i d o k e t . A m e g m u n k á l ó k ö z p o n t o k
a l k a l m a z á s a g a z d a s á g o s , s z á m u k a z u t ó b b i i d o b e n r o h a m o s a n n o (3 6 .
ábra ) [6 ].
Az esztergaszeru megmunkáló központok vagy esztergaközpontok

ferdeágyas csúcsesztergákhoz, vagy revolveresztergákhoz hasonlóak,
a m e l y e k e t g y a k r a n a u t o m a t i k u s a n m u k ö d o s z e r s z á m t á r a k k a l s z e r e ln e k
fel. A tengelyirányra meroleges fúr ási, marási feladatokat (pl.
ékhorony marás) az ágyra felszerelt maró- és fúrófejek végzik el,
amelyek munkáját ugyanúgy mint az esztergálási munkákat a vezérlomu
ir á n y í t j a .
- 37 -
36. ábra Megmunkáló központ
Többszános szerszámtartó esetében, amíg az egyik szán a

megmunkálást, a másik a szerszámváltást végzi. A nem dolgozó szán a
váltott szerszámmal megközelíti a munkadarabot és szinte mellékido
veszteség nélkül azonnal megkezdheti munkáját, amint az elozo
muveletelem befejezodött.
A fúrási és marási munkákat végzo megmunkáló központ, mint

említettük, a vízszintes fúró- marómu alapelvén épül fel. A
munkadarabot, a tér bármely irányába mozgó, rendszerint forgó,
o s z t á s i m u v e le t e k r e i s a l k a l m a s a s z t a l r a f o g j á k f e l [ 6 ] .
- 38 -
5 . 2 . S z e r s z á m k e z e lé s
A sokrétu munkafolyamatot az NC vezérlésu megmunkáló

központok csak a legváltozatosabb szerszámkészlettel tudják
megoldani. A gépek kialakításánál ezért a legnagyobb gondot a
szerszámcsere megoldása jelenti. Egyszerubb gépeknél a szerszámokat
r e v o l v e r fe j e s szerszámtartóba helyezik, azonban bonyolult
munkadarabok megmunkálásához igen sok (30- 1 0 0 d a r a b ) s z e r s z á m r a
is szükség lehet, lásd 37. ábra . Ezért a gépeket szerszámtárral
látják el, amelybol a gép a programnak megfeleloen automatikusan
helyezi a fo orsóba a szüksé ges szerszámot, vagy elokészíti azt a
r e v o l v e r f e j b e ( p a r k o l ó s z e r s z á m á ll á s ) .
37. ábra Lánctáras szerszámtartó
Az automatikus szerszámváltás ideje alatt a géporsó leállítását,

újraindítását a PLC vezérli. A szerszámváltó berendezés a szükséges
s z e r s z á m o t h e l y c í m e s v a g y s z e r s z á m c ím e s r e n d s z e r a l a p j á n k e r e s i k i .
A helycímes rendszer esetében a szerszámokat a technológiai

utasításoknak megfelelo sorrendben kell a szerszámtárba behelyezni.
I l y e n r e n d s z e r n é l a t á r m e gf e l e l o s o r o n l é v o r e k e s z e k e r ü l u g y a n i s
cserehelyzetbe. A szerszámot mindig arra a helyre kell visszatenni,
aho nn a n a c s e r é l o k i v e t t e . A z N C a P L C - n e k z s e b s z á m o t a d , a P L C
zsebben gondolkodik, mert azt kezeli le [18.]. Esztergáknál a
szerszámváltás a revolverfej elmozdulásával valósul meg.
- 39 -
Szerszámcímes rendszernél a szerszámok a tárba bármilyen

sorrendben behelyezhetok, ugyanis a szerszámtár a szerszámon
megadott kódjel alapján áll be a csereállásba. A szerszámcímes
megoldásnál tehát a szerszámok valamivel bonyolultabbak, ugyanis a
szerszámtartónak a kódjelet is magán kell viselnie. Ez az úgynevezett
RANDOM (változó helykódolás), ahol az új szerszám helyére teszi a
visszatéro szerszámot. A szerszámkeresés lehet egy irányú
UNIDIRECTIONAL, vagy két irányú BIDIRECTIONAL, ahol a
legrövidebb úton keresi ki a cserélo a szerszámot [18].
38. ábra Szerszámcsere
A mellékidok csökkentése érdekében gyakran a szerszámváltó a

szerszámtárból nem közvetlenül a foorsóba, hanem un. parkolóhelyre
teszi a szerszámot (38. ábra ). A szerszámváltó olyan kialakítású,
hogy a parkolóhelyrol a szerszám igen rövid ido alatt a
munkahelyzetbe kerülhet [6 ].
Elektronikus szerszámkódolás. A legújabb fejlesztéseknél

programozható elektronikus tárolóelemeket (memória - chipeket)
alkalmaznak. eze kben az elemekben a szerszám száma mellett az
összes szükséges szerszámadat elektronikusan tárolható [16.]. Ezzel a
CNC program le h í v egy szerszámot, az összes aktuális adat
beolvasható és a p r o gr a m- v é g r e h a j t á s á n á l figyelembe veheto. A
szerszám használata
- 40 -
után lehetoség van a módosított értékek átvitelére a szerszámtárolóba

( p l . é l t a r t a m ) . Í g y t e h á t m i n d e n s z e r s z á m r e n d e l k e z i k a s a j á t j e ll e m z o
adataival, amelyeket felhasználnak a programok.
Szerszámbeállításkor, és amikor a kezeloszemélyzet
szerszámellenorzést végez, megfelelo programozó - és
leolvasóegységek szükségesek.
5.3. CNC és DNC vezérlésu gépek
Az NC gépek programjainak elkészítésekor igen sok számítási

feladatot kell megoldani, hogy a munkadarab felfogási, geometriai
adatait, szerszámmozgási adatokat, szerszámadatokat, a technológiai
adatokat olyan formába hozzuk, hogy azt a szerszámgép
vezérloberendezése megértse és az utasításoknak megfeleloen a
f e l a d a t o t e g y é r t e lm u e n v é g r e h a j t s a . I l y e n s z á m í t á s i f e l a d a t l e h e t - a
m u n k a d a r a b p o nt j a i n a k p l . f u r a t k ö z é p p o n t j a i k o o r d i n á t á i n a k
meghatározása- , a munk adarab körvonalának egyenes és körív
s z a k a s z o k r a b o n t á s a - , a t e c hnológiai adatoknak pl. a forgácsolási
sebességnek, elotolásnak kiszámítása. Mindezek a számítási feladatok
e l v é g e z h e t o k h a g y o má n y o s m ó d o n , d e s z á m í t ó g é p s e g í t s é g é v e l i s .
Pályavezérlésu gépeknél gépbe beépített interpolátor mint ismeretes
egyidoben a vezérlési adatok betáplálásával (lyukszalag
l e o l v a s á s a k o r ) e l v é g z i a t á m a s zp o n t o k n a k m e g f e l e l o s u r u s é g b e n a
m e g m u n k á l t p á l y a v o n a l k o o r d i n á t á i n a k k is z á m í t á s á t , i l l e t v e a
pályaegyenes vagy valamilyen görbe szakaszokra való bontását. Az
interpolátor általában azonos módon számítja a pályaelemeket, tehát
viszonylag egyszeru berendezés. Az egyéb számítási feladatok viszont
a m u n k a d a r a b a d a t a i t ó l f ü g g o e n vá l t o z ó a k é s a s z á m í t á s i f e l a d a t o k a z
általános célra épült számítógépekkel oldhatók meg. A számítógép
alkalmazásával takarékoskodni lehet az idovel, a szakképzett
m u n k a e r o v e l é s a s z á m í t á s i h i b á k va l ó s z í n u s é g e i s k i s e b b . A
számítógépre rábízható programhordozó (lyukszalag, mágnesszalag
- 41 -
e l k é s z í t é s e i s ú g y , h o g y a z a g é p v e z é r lé s é r e m á r k ö z v e t l e n ü l
felhasználható. Kezdetben a számítógép sze rszámgépbe való beépítése
igen költséges volt. Ma azonban a mikro processzorok kifejlesztésével
l e h e t o s é g n y í l t a m e g f e l e lo k a p a c i t á s ú é s g y o r s a s á g ú s z á m í t ó g é p
beépít ésére [6].
Azokat a számvezérlésu gépeket, amelyek számítógéppel

muködnek, számítógépes vagy röviden CNC (C omputer N umerical
Control) szerszámgépeknek nevezik. A CNC vezérlésu gépek
elonyösek, mert:
- Rugalmasok, a vezérlés megfelelo programokkal

megváltoztatható anélkül, hogy a vezérlo berendezés
elektronikáján valamit is kelljen változtatni.
- A számítógép tároló, memóriaegysége a különféle

munkadarab programok tárolására felhasználható. A program
b á r m ik o r l e h í v h a t ó , í g y n e m k e l l a g é p n e k m i n d i g a z a d a t o k a t
b e o lv a s n i a .
- Egyszerre több program is tárolható a memóriában.
A tárban lévo programot kijelzon meg lehet jeleníteni.
- A már tárolt programok könnyen javíthatók, módosíthatók, a

javított programok lyuk szalagra kiírhatók.
- Lehetoség van programok láncolására, programciklusok

kialakítására.
- Egyszerubbé válhat a gép kezelése, a szövegesen megjeleno

k i j e l z é s e k l e h e t o v é t e s z i k a " b e s z é l g e t é s t " a s z á mít ó g é p p e l .
- Szerszámkorrekciós mezok száma nagy.
- Lehetoség van a távadatközlésre vagy DNC rendszerhez való

csatlakozásra.
- A számítógép lehetové teszi szerszámgép egyes részeinek

hibáiból származó pontatlanságok kompenzálását (pl. orsók
m e n e t e m e lk e d é s i h i b á i ) .
- 42 -
- Megfelelo hajtás esetén az adaptív szabályozás megfelelo

szoftverrel megoldható.
- A CNC rendszeru gépek megbízhatósága jobb, az NC gépek

négy- ötszöröse.
- A CNC vezérlés lehetové teszi a diagnosztikai és

tesztprogramok használatát. Az ellenorzo programokkal az
k e z e l o s z e m é l y z e t k ö n n y e n m e g á ll a p í t h a t j a a C N C v e z é r l é s
hibáját, annak helyét (öndiagnosztika). A korszeru
modulelemek részegységek cseréjével a h ib a gyorsan
kijavítható.
- A gép elavulása viszonylag lassú, mert új programokkal az új

szolgáltatások beilleszthetok.
- A gép karbantartási igénye minimális, viszont magasan

kvalifikált szakembereket követel [6].
A CNC rendszeru szerszámgépek számítógépre is kapcsolhatók.

Ilyenkor a gép vezérlését biztosító programot a szerszámgép
memóriájában, az irányítási, felügyeleti és adatbank jellegu adatok
p r o gramjait a központi számítógép memóriájában tárolják.
Számítógép Vezér CNC
CNC gép gép
CNC CNC CNC CNC CNC
gép gép gép gép gép
a, Számítógéppel b, Vezér CNC géppel
39. ábra CNC gépek vezérlései
Lehetoség nyílik a központi számítógép elhagyásával arra is, hogy

néhány CNC szerszámgépet összekapcsoljanak. Az összekapcsolt
- 43 -
vezérlés, az alkatrész gyártási folyamatának megfeleloen a

manipulációs muveletek elvégzésére is lehetoséget ad. Egy munkás
ilyenkor az egész gépcsoport irányítását, felügyeletét ellátja.
Takarékossági okokból az összekapcsolt CNC vezérloberendezések
közül gyakran csak egyet látnak el leolvasó ,berendezéssel. Ez a
vezér CNC gép adja a programot a többi gépnek is (39. ábra ) [6].
A NC gépeknek igen sok fajtáját dolgozták ki. Készülnek olyan

CNC szerszámgépek is, amelyek teljes kézi szervo vezérléssel is
muködtethetok. Ezeknél a gépeknél tulajdonképpen elvégezheto a
p r o g r a m o z á s e g y m i n t a d a r a b l e g y á r t á s á v a l . E z e k a C M C (C o m p u t e r
M a nuál C ontrol) gépek.
Ha sok, esetleg egy egész üzemrész NC gépei egy nagy

számítógép, mint folyamatirányító vezérloegység irányítja, akkor a
sze rszámgépek közvetlen (direkt) úton innen kapják az utasításokat.
A gépkezelo a szerszámgépen egy központi számítógéprol tud
p r o g r a m o k a t b e hívni, e z é r t e z t a r e n d s z e r t D N C ( Direct N umerical
C ontrol) nevezik. A központi számítógép és szerszámgépek között
k á b e l- ö s s z e k ö t t e t é s e n k e r e s z t ü l á r a m l i k a z i n f o r m á c i ó , a r e n d s z e r t
O n- line üzemnek is nevezik. A vezérloegység vezérelhet hagyományos
NC gé peket kiiktatott szalagolvasóval, CNC gépeket,
manipulátorokat, k ülönféle szervo hajtásokat. Az alkatrészek
programja - az NC gépek DNC kiegészíto berendezésének
segítségével - a központi vezérloberendezéstol hívható le. Az egyes
gépeken próbafutások végezhetok, a programok kinyomtathatók,
változtathatók.
A DNC rendszer elonyei, hogy a központi folyamatirányító

számítógép összekapcsolható a gyár központi számítógépével, így a
t e c hnológiai folyamatot beépíthetik a vállalat adat- feldolgozási
rendszerébe. Az egész gyártási folyamat integrálható és
automatizálható [6].
A tárprogramozott vezérloberendezések olyan számítógépes

készülékek, amelyeket programozható ipari vezérlési feladatokra
- 44 -
fejlesztettek ki. Teljesítoképességüket döntoen a szoftver határozza

meg. A tárprogr amozott vezérlések feldolgozóegységként PLC - t,
(progr amozható logikai vezérlot = Programmable Logic Controller)
mikro számítógépet vagy folyamatterminált használnak. A PLC - k olyan
elektronikus üzemi eszközök, amelyek egy alkalmazás- orientált
nyelven p r o g r a mo z h a t ó k , és csak vezérlésre alkalmasak. A
mikroprocesszorhoz tartozó assemblyben vagy magas szintu
programnyelven (pl. PASCAL) programozhatók. A program nem más,
mint utasítások
sorozata, amelyeket folyamatosan egymás után (szekvenciálisan) hajt
v é g r e a mi k r o p r o c e s s z o r . A P L C m u k ö d é s é t a p r o g r a m o z á s h a t á r o z z a
meg. A vezérlologikát három különbözo módon határozhatjuk meg
(utasításlista = Statement list: STL, létradiagram = Ladder diagram:
LAD, funkcionális terv = Control system flowchart: CSF). A három
p r o gramozási mód ugyanannak a vezérloprogramnak (
vezérlologikának ) a különbözo meghatározási módja. Ha a kezelo
létradiagrammal vagy funkcionális tervvel adja meg a programot, a
b e v i t e l i e g y s é g ált a l á b a n a k k o r i s á t a l a k í t j a u t a s í t á s - l i s t á v á é s b e t ö l t i
azt a P L C p r o gr a m t á r o l ó j á b a [ 1 6 . ] .
A különféle vezérloberendezések csoportosítását a 40. ábrá n

mutatjuk be.
- 45 -
Szerszámgép vezérlések
Egyedi vezérlés Csoportos, számítógépes
vezérlés, DNC
Hagyományos Számítógépes
NC vezérlés C N C vezérlés
NC PLC CMC NC CNC
vezérlés vezérlés
Miniszámítógé - E g y m i k r o p r o c e s z- Több mikro-
pes vezérlés szoros vezérlés processzoros
vezérlés
40. ábra Vezérlorendszerek csoportosítása

- 46 -
6. A CNC gépek szerszámozása
6.1. Szerszámanyagok
A szerszámozás szempontjából a gépeket két fo csoportra lehet

osztani:
- álló szerszámos és forgó szerszámos (41. ábra ).
41. ábra Forgószerszámos revolverfej
Rögzítésük lehet:
- kézi vagy gépi.
Kézi rögzítésu álló szerszámok befogása lehet:
- hengeres csatlakozású szerszámtartóval,
- prizmatikus csatlakozású szerszámtartóval,
- közvetlen a revolverfejben kiképzett helyre [12].
A megmunkálógépeken legfontosabb kérdés a szerszámelemek

csatlakozásának megoldása, illetve az automa tizálás lehetosége. A
külso felületek szerinti helyzet- meghatározást megvalósító prizmatikus
csatlakoztatások mellett, a bizonytalan Z irányú helyzetet és nehézkes
szerelhetoséget eredményezo hengeres központosítás általánosan
használt. A kúpos csatlakoztatás a jó központozó képességgel,
könnyu szerelhetoséggel és bizonytalan Z irányú helyzettel tunik ki.
Az automata szerszámcserélos gépeknél a szerszámtartók ISO
s z a b v á n y s ze r i n t i k ú p p a l k é s z ü l n e k [ 1 7 ] .
- 47 -
C N C g é p e k e n l e g g y a k r a b b a n h a s z n á l t s z e r s z á m o k a z u n . vá l t ó l a p k á s
(szerelt lapkás) szerszámok. Ezek anyaga legtöbbször keményfém.
Tekintsük át röviden a jelenleg használatos szerszámanyagokat és
szerszám kialakításokat.
Leggyakoribb a k e m é n y f é m, mechanikus rögzítésu váltólapka

formájában. Minoség megválasztásánál ügyelni kell arra, hogy az ISO
szerinti felhasználási csoportokba való besorolásnál jelentos
eltérések lehetnek. Ennek az az oka, hogy sok olyan minoség van,
a m e l y n e k f e lh a s z n á l á s i t e r ü l e t e s z é l e s e b b m i n t a z I S O c s o p o r t . A
t ö b b s é g ü k b e v o n a t o s l a p k a : T iC , T i N , T i C + A l 2 O 3 b e v o n a t t a l , v a g y
wolframmentes keményfém ( N i- M o kötésu). Lapkaválasztásnál

figyelembe kell venni, hogy bevonatos lapkát csak 0.1 mm/fordulat-
nál nagyobb elotolással használhatunk az élgömbölyítés miatt.
A kerámialapkák használata ott lehe tséges, ahol a fohajtás nagy

teljesítményu. Az orsócsapágyazás merev, tartósan nagy fordulatszám
esetén is. A kerámia alapanyaga az aluminiumoxid, a lapkákat fém
kötoanyag nélkül sajtolják, ezért szilárdsága rosszabb, hoállósága
j o b b m i n t a k e m é n y f é m é . K e mé n y f é m n é l u g y a n i s a f o r g á c s o l á s á n á l
keletkezo ho hatására a Co elveszíti szilárdságát, ami az él gyors
t ö nk r e m e n e t e l é h e z vezet. Kerámia esetén nincs nagy jelentosége,
ezért a vágósebesség nem dönto tényezo a lapkakopás nál.
Mivel a vágósebesség többszörösére való növelésénél az egy éllel

forgácsolható úthossz csak kis mértékben csökken, érdemes nagy
vágósebességet használni. A kerámia váltólapkák hajlítószilárdságát
kemény anyagok oxidjainak (pl. ZrO 2), illetve karbidjainak
bevitelével növelik., így sikerült nagyolásra alkalmas minoségeket is

e lo á l l í t a n i ( K r u p p , V i d a l o x , F e l d m ü h l e S N 8 0 ) .
Gyorsacélt csigafúróval való fúráshoz és speciális beszúrásoknál

használunk. Elotérbe kerül acél megmunkálásánál a Co, Mo ötvözésu
gyorsacél, illetve a bevonatos gyorsacélok (Plansee GM- S, Gühring S
bevonat). Szuperkemény anyagot (pl. bórnitrid) ritkán használnak NC
- 48 -
szerszámgépen, csak speciális esetben, amikor más megoldás nem

vezet sikerre.
6.2. A szerszámok kialakítása
F o r g á c s o l á s n á l a v á l t ó l a p k á s s z e r s z á m o k e l t e r j e d t e k , mé r e t e i k
szabványosak (ISO), így a felhasználók nincsenek szállítóhoz kötve.
Általában a biztonságra való törekvés miatt célszeru nagy felfekvo
felületu (negatív alapszögu) lapkákat használni. Ahol a forgácsolóero
korlátot jelent, ott pozitív λ és γ szöget kell biztosítani pozitív
a l a p s z ö g u , v a g y a z u n . p o z i t í v - n e g a t í v l a p k á v a l , a m i b iz t o n s á g o s a b b .
A lapkageometria megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a
lapka tervezett technológiai adatok mellett tört forgá c s o t a d - e [ 1 2 ] .
Belso palástfelületek megmunkálásánál telibefúró és

furatesztergáló szerszámra van szükség. A hagyományos csigafúró
m e l l e t t e l t e r j e d t a v á l t ó l a p k á s f ú r ó , m e l l y e l j e l e n t o s t e r m e l é k e n y s é g-
növelést lehet elérni, de csak merev gépen használha tó, rövid
furatokhoz.
Furatmegmunkálásnál egy több méretbol álló szerszámsorozatot

célszeru használni, hogy mindig az adott furatban elféro legmerevebb
szerszámmal tudjunk dolgozni. A kis furatokhoz hengeres szárú
furatkéseket, a nagyobbakhoz fúrórúdba sze relheto betéteket vagy
he ng e r e s s z á r o n c s e r é l h e t o f e j e k e t l e h e t b e s z e r e z n i . A f ú r ó r u d a k b a n a
betétek fészkének kialakítása elég sokféle, a gyártótól függoen, de az
utóbbi idoben egyre többen gyártják az ISO (és DIN 4985) szerint
csatlakozó betétet is [12].
Kis furatoknál fontos a jó forgácseltávolítás és az, hogy a fo

forgácsoló ero és a fogásvétel irányú ero minél kisebb legyen. Ezért
c é ls z e r u a f u r a t o n k e r e s z t ü l s z o r í t o t t p o z i t í v g e o m e t r i á j ú l a p h o z 9 0
fok körüli foél elhelyezési szöggel. Az anyagkiválaszt ásnál esetenként
d ö n t o l e h e t a z e l o g y á r t m á n y t í p u s a , a l a k j a , é s m é r e t e i s ( k o vá c s o l t ,
öntött, hengerelt, stb. ).
- 49 -
6.3. Szerszámválasztás szempontjai
1. Késszár: munkadarab geometria, szilárdsági szempontok

(rezgés, lehajlás)
2. Lapkaalak: munkadarab a ny a g a , forgácstörés, rezgés,

g é p t e lj e s í t m é n y
3. Lapka méret: fogásmélység, elotolás
4 . C s ú c s s u g á r : n a g y o l á s , f e l ü l e t i é r d e s s é g , e l o t o l á s , s i m ít á s
5. Lapkaminoség: munkadarab anyaga, megmunkálás módja
6. Vágósebesség: munkadarab anyaga, szerszám anyaga,

fogásmélység, elotolás, élszögek, megmunkálási körülmények
(hutés, kenés, stb.), éltartam (gazdaságosság.
A forgácsolóél helyzetét meghatározó szögeket a 42. ábra mutatja.
42. ábra Forgácsoló élszögek

- 50 -
7. A programozás általános alapjai
7.1. Elokészíté s
A CNC program elkészítéséhez szükséges gyártástervezést

végezni, ha már ismerjük az elogyártmányt, a megmunkáló gépet,
r e n d e lk e z é s r e á l l n a k s z e r s z á m a d a t o k , g y á r t á s t e c h n o l ó g i a .
A CNC gyártástervezés szempontjai [6]:
1. A felfogási terv tartalmazza a munkadarab azonosításához

szükséges adatokat, a munkadarab vázlatát a felfogáshoz szükséges
fobb méretekkel, a munkadarab koordinátáit a gép koordinátáihoz
viszonyítva, valamint a befogókészülék megnevezését. Az
elkészítéséhez szükséges segédleten fel kell tünt etni a gép
felfogóelemeinek j e ll e m z o méreteit, a programozható
m u n k a t a r t o m á n y t . S e g é d l e t k é n t s ze r e p e l n e k a k ü l ö n b ö z o k é s z ü l é k e k ,
katalógusok is.
2. A megmunkálási terv a muvelettervhez, muveleti utasításhoz

h a s o n l ó a n t a r t a l m a z z a a m u n k a l é p é s e k e t , a t e c h n o ló g i a i a d a t o k a t , a
szerszámterv azonosítási számát és a munkadarab azonosításához
szükséges adatokat. A segédletek a technológiai tervezéshez
szükséges szempontokat tartalmazzák.
3. A szerszámterv a muveleti sorrendnek megfelelo szerszámok

adatait és a hozzájuk tartozó technológiai adatok kódjeleit, a
szerszámok vázlatát, beállítási méretét tartalmazza. Segédletként
szerszámkártyákra van szükség, amelyeken feltüntetik a szerszámok
j e ll e m z o a d a t a i t , a k ü l ö n b ö z o a n y a g m i n o s é g e k h e z é s a z a d o t t g é p h e z
tartozó technológiai adatok kódjelét.
4. A koordinátaterv a munkadarabnak a programozás

koordinátarendszerében való ábrázolása. Elkészítésének alapja a
felfogási terv, mint segédlet. A koordinátaterv tartalmazza a
megmunkáláshoz szükséges összes útinformációt, a munk adarab és a
szerszám relatív pályáját.
- 51 -
5. A programlap az elobbi tervek alapján állítható ki és a

megmunkálási terv szimbolikus leírását tartalmazza. Segédletként a
gép kódtáblázatára van szükség, amely a gépen beállítható
technológiai adatok kódjelét tartalmazza.
7.2. Programnyelv szerkezete
A CNC vezérlések programozási nyelve - hasonlóan a számítógépi

p r o g r a m n y e l v h e z- s p e c i á l i s s z i n t a x i s s a l é s s z e m a n t i k a i s z a b á l y o k k a l
rendelkezik. Ma már kizárólag a címkódos rendszert használják. A
c í m z é s i e l j á r á s s e gí t s é g é v e l a s z a v a k a m o n d a t o n b e l ü l i h e l y ü k t o l
függetlenül dekódolhatók, így a szavak sorrendje kötetlen. A
programlap tartalmazza a megmunkáláshoz szükséges valamennyi
k a p c s o l á s i é s ú t i n f o r m á c i ó t i s . A z e g y e s u t a s í t á s o k a t á l t a l á b a n " s z ó "-
nak nevezik és a több szóból álló "mondat" legtöbbször a
megmunkálási folyamat va lamely ciklusának egy szakasza (pl.
s z e r s z á m e l o r e f u t á s , v i s s z a fu t á s ) .
A szimbolikus nyelv lehet betukbol (alfabetikus), számjegyekbol

(numerikus) és betu és számjegyekbol álló (alfanumerikus ). Ez utóbbi
a legelterjedtebb. A program m o n d a t o k b ó l áll. Egy mondat minden
olyan adatot tartalmaz, amely egy muvelet végrehajtásához szükséges
(pl. X50 F.5). Minden mondat több szóból áll. Minden szónak
meghatározott jelentése van (pl. F.5 ### 0.5 mm/ford. elotolás). A
s z ó egy betu és számjegyek kombinációja. A betut c í m n e k ne vezzük.
X50
cím szám
A programmondat felépítési szabályait a programozási

utasítások tartalmazzák, ezek vezérloberendezésenként különböznek
e gym á s t ó l . A z e l t é r o p r o g r a m o z á s i u t a s í t á s o k b a n a z o n b a n s o k a z o n o s
kód is van.
- 52 -
A z a l f a n u m e r i k u s n y e l v e s e t é b e n a z e g y e s u t a s í t á s o k b e t u- é s
számjelekbol állnak. A betujel mint "címzés" alapján kerülnek az
egyes utasítások a funkciónak megfelelo tároló - vagy
e l o s zt ó e g y s é g b e . A számjelek az egyes funkciókon belüli
utasításadatokat t a r t a lm a z z á k . Az alfanumerikus rendszernél az
u t a s í t á s o k s o r r e n d j e ( s zó r e n d ) n e m k ö t ö t t , v á l t o z a t l a n u t a s í t á s o k a t
nem kell még egyszer leírni. A programozás egyszerubb.
Á l t a l á n o s s á g b a n m e ge m l í t j ü k a z o k a t a z i n f o r m á c i ó k a t , a m e l y e k e t
egy programrésznek tartalmazni kell. Ezek a következok (MSZ 9226-
73 szerint) [6]:
- a programazonosító
- a mondatformátum sorszáma (mondatszám) (N)
- koordinátaértékek, geometriai információk
(X, Y, Z, A, B, C, I, H, K)
- muvelet- elokészíto (G) funkciók
- kapcsolási, vagy más néven segédfunkciók (M)
- fordulatszám kódja (S)
- szerszám kódja (T)
- szerszámkorrekció kódja (H, D)
- elotolás kódja (F)
- programciklusra vonatkozó utasítások.
A szavak tartalmilag négy nagyobb csoportba sorolhatók:

programtechnikai, geometriai, technológiai, programszervezési. A szó
á lt a l á b a n e g y e t l e n g é p i f u n k c i ó r a v o n a t k o z ó u t a s í t á s . A m o n d a t e g y
pályaelemhez vagy akár egy teljes muveletelemhez tartozó össze
utasítást tartalmazza. A vezérlés a cím megfejtésével (dekódolás)
é r t e lm e z i az adatokat. Elvileg teljesen közömbös, a különbözo
g é p f u n k c ió k h o z milyen címbetuket rendelünk hozzá. Az egységesítés
azonban elenge dhetetlen feltétel, így az egyes vezérlések az ISO
e l o í r á s o k h o z r a g a s zk o d n a k . A k ö v e t k e z o k b e n ö s s z e f o g l a l j u k a z M S Z
- 53 -
9226 és az MSZ 9227 alapján a szabványos muvelet- elokészíto

funkciókat [6].
- 54 -
7.3. S z a b v á n y o s m u v e l e t- e l o k é s z í t o f u n k c i ó k
Kód Funkció
#########################################################
######################################################
G00 helyzetbeállítás gyorsmenettel
G01 lineáris interpoláció (rendes méret)
G02 X ← Y← Z← X k ö r ü l j á r á s i i r á n y ( n o r m á l m é r e t )
G03 X → Y→ Z→ X k ö r ü l j á r á s i i r á n y ( n o r m á l m é r e t )
G04 adott idotartamú késleltetés
G05 várakozás
G06 nem foglalt
G07 nem foglalt
G08 gyorsulás
G09 lassulás
G10 lineáris interpoláció (hosszú méret)
G11 lineáris interpoláció (rövid méret)
G12 háromdimenziós (3D) interpoláció
G13- G16 tengelykiválasztás
G17 X- Y sík kiválasztása
G18 Z- X sík kiválasztása
G19 Y- Z sík kiválasztása
G20 X ← Y← Z← X k ö r ü l j á r á s i i r á n y ( h o s s z ú m é r e t )
G21 X ← Y← Z← X k ö r ü l j á r á s i i r á n y ( r ö v i d m é r e t )
G22 kapcsolt mozgások, pozitív
G23 kapcsolt mozgások, negatív
G24 nem foglalt

- 55 -
Kód Funkció
#########################################################
#########################################################
G26- G29 állandó jelleggel nem foglalt

G30 X → Y→ Z→ X k ö r ü l j á r á s i i r á n y ( h o s s z ú m é r e t )
G31 X → Y→ Z→ X k ö r ü l j á r á s i i r á n y ( r ö v i d m é r e t )
G32 nem foglalt
G33 menetvágás, menetemelkedés állandó
G34 menetvágás, menetemelkedés növekvo
G35 menetvágás, menetemelkedés csökkeno
G36- G39 állandó jelleggel nem foglalt
G40 szerszámkorrekció törlése
G41 s z e r s z á m k o r r e k c i ó b a l o l d a li
G42 szerszámkorrekció jobb oldali
G43 szerszámkorrekció, pozitív
G44 szerszámkorrekció, negatív
G45 szerszámkorrekció +/+
G46 szerszámkorrekció +/-
G47 szerszámkorrekció - /-
G48 szerszámkorrekció - /+
G49 szerszámkorrekció 0/+
G50 szerszámkorrekció 0/-
G5 1 szerszámkorrekció +/0
G52 szerszámkorrekció - /0
G53 kezdopont eltolásának törlése
G54 kezdopont eltolása (X koordináta)
G55 kezdopont eltolása (Y koordináta)

- 56 -
G56 kezdopont eltolása (Z koordináta)
G57 kezdopont eltolása (X és Y koordináták)

- 57 -
Kód Funkció
#########################################################
#########################################################
G58 kezdopont eltolása (X és Z koordináták)
G59 kezdopont eltolása (Y és Z koordináták)
G60 helyzetbeállítás, 1. pontosság
G61 helyzetbeállítás, 2. pontosság
G62 gyors helyzetbeállítás
G63 menetfúrás
G64 f o r d u l a t s z á m- , i l l e t v e e l o t o l á s v á l t á s
G65- G79 csak helyzetbeállításra
G80 rögzített (fix) ciklus törlése
G81 rögzített (fix) 1. ciklus
G90 abszolút méretmegadás
G91 növekményes méretmegadás
G92 nullpont eltolás
G 9 3 - G 9 9 nem foglalt
Ahhoz, hogy a forgácsolás létrejöjjön, a munkadarab és a

szerszám relatív elmozdulása szükséges.
- 58 -
Sebességviszonyaik vonatkozásában lehetnek gyorsmenetu

pozícionálások vagy programozott elotolással végrehajtott mozgások.
Az ismétlodo utasításokat nem kell megadni (általában), mert egy

u t a s í t á s a d d i g v a n é r v é n y b e n , a m í g ú j a b b e l t é r o ( a z t f e l ü l í r ó é r t e lm u )
nem jön. Az utasítások öröklodnek. A következoekben ismerjünk meg
néhány fontosabb geometriai utasítás jelentését ábrák segítségével.
Gyorsmeneti pozícionálás egyenes mentén. A CNC gépek

értelemszeruen gyorsmenettel nem tud nak mozogni pl. körív mentén,
hiszen ez a mozgás a levegoben történik és a legrövidebb úton. A
gyorsmeneti pozícionálás sebességértéke konstans. Gyorsmeneti
sebesség gépenként változó. A tényleges értéket a szerszámgép
gépkönyve határozza meg. Ez a sebesség programban nem
változtatható, a szerszámgép le gnagyobb sebessége, melyet a gyártó
állít be. Értéke géptol függoen 5- 30 m/min lehet.
a, b,
43. ábra G00 mondattípus
A G00 mondattal mint a 43. ábrá n is látszik a munkadarabhoz

közelítjük a szerszámot vagy eltávolodunk tole. Az alkatrészprogram
geometriai adatait a munkadarab koordináta- rendszerben célszeru
megadni. A vezérlés viszont a gépi koordináta- rendszerben a
szerszámnak egy pontosan meghatározott pontját mozgatja. A gépi
koordináta- rendszer a programozó számára adottnak tekintendo,
melyhez alkalmazkodnia kell a munkadarab koordináta- rendszerének
- 59 -
megvá lasztásakor. Fo szabály a programozott elmozdulás

meghatározásánál, hogy mindig a szerszám mozog a munkadarabhoz
képest. Mive l az NC egy pontot vezérel a gépi koordináta-
rendszerben, ezért ezt a pontot mé rjük be (a szerszám egy pontját) a
munkadarabhoz képest.
A szerszámok programozott pontjai [17]:
Eszterga: - a kés hegye (csúcsa), vagy a csúcssugár origója.
F ú r ó : - a f ú r ó c s úc s p o n t j a .
Maró: - marószerszám középpontja.
A k o n t ú r e g y e s s z a k a s z a i t , í v e i t k ü l ö n- k ü l ö n m o n d a t o k b a n
programozzuk.
Lineáris interpoláció a 44. ábrá n látható. Az elmozdulás szintén

egyenes mentén történik, de programozott elotolással.
a, b,
44. ábra G01 mondattípus
F cím: elotolásérték programozása. F címen programozott érték a

pályamenti sebességet határozza meg. Mértékegysége: G94 -
parancsállapotban: mm/min. G01 használata esetén értéket kell adni
a z e lo t o l á s n a k , m i v e l a m o z g á s s e b e s s é g e é p p e n e z a z é r t é k [ 1 6 ] .
A programozás korlátai:
G94 - mm/min parancsállapotban az F címre írt adat nem lehet

nagyobb, mint a tényleges gyorsmenete a szerszámgépnek.
- 60 -
A programozott F érték átírásáig érvényben marad, és vonatkozik

minden mozgásra, kivéve:
- a gyorsmeneti pozícionálást, és
- a menetvágást.
Álló foorsó mellett a szánok csak G94 parancsállapotban

mozgathatók. JOG mozgás esetén a vezérlomu átmenetileg feltételezi
ezt a parancsállapotot.
Körinterpoláció az óramutató járásával megegyezo és ellentétes

irányban. A DIN 66025 2. lapja szerint az óramutató járásával
megegyezo irány illetve az óramutató járásával ellentétes irány
mega d á sát az adott síkra meroleges tengely negatív irányában nézve
é r vé n y e s a szerszám relatív mozgására. Az irányok értelmezését
s z e m l é lt e t i a 4 5 . á b r a (csak jobbsodrású koordináta- rendszerben)
[16].
Z Z
X G02 Y X G03 Y
45. ábra Körinterpoláció
A programban meg kell adni azt a síkot, hol értelmezzük a

k ö r í v e t , m e l y i k a m e g m u n k á l á s i s í k . E z e k r e a G 1 7 X- Y , G 1 8 X- Z , é s
a G 1 9 Y- Z síkok vonatkozna k .
A körüljárási irány értelmezése:
G 0 2 : X← Y ← Z ← X
- 61 -
G 0 3 : X→ Y → Z → X
46. ábra G02 marásnál és esztergálásnál
A 46. és 47. ábrá kon esztergálás és marás esetén a G02 ill. G03
irányának értelmezését látjuk.
47. ábra G03 marásnál és esztergálásnál
Körinterpolációnál ugyanúgy mint a G00 és G01 útfeltételeknél a

célpont koordinátáit a G02, illetve G03 útfeltétel után adjuk meg .
Mindkét megvalósítási módná l észre kell azonban venni, hogy
m e ge g y e z o kiindulási koordináták, megegyezo célkoordináták ill.
megegyezo útfeltételek mellett is végtelen sok különbözo körív állhat
elo. Csupán ezekkel az adatokkal a körívet nem határoztuk meg
e g y é r t e lm u e n .
- 62 -
Egy körívet akkor határozunk meg egyértelmuen, ha például a

kiindulási és végpontja mellett a körközéppontját is megadjuk. Ezek
szerint a CNC vezérlést még a körközéppont helyzetérol is
tájékoztatni kell. Erre szolgálnak az I, J, K interpolációs
paraméterek.
48. ábra Körközéppont elojele és értéke
A DIN 66026 1. lapja szerint a körközéppont helyzetét az I, J,

és K koordinátákkal lehet megadni. Az I határozza meg a
körközéppont X irányú, a J az Y irányú és a K a Z irányú helyzetét
[16].
A 48. ábrá n látszik, hogy a kezdoponthoz képest növekményesen

és elojelhelyesen kell megadni a középpont helyét. Ezen az ábrán az
A pontból haladunk és a kör középpontja az M pont. Az A ponthoz
képest kell tehát az M pont helyzetét I és J koordináta értékkel
- 63 -
( r e l a t í v ) e l o j e l h e l y e s e n m e g a d n i . P e r s z e a z I é s J a z X- Y s í k m i a t t
van (G17- es kód) [12].
A körközéppontok helyzetének leírására számos lehetoség

k í n á l k o zi k . A r e n d e l k e z é s r e á l l ó g é p p r o g r a m o z á s a k o r a n n a k k e z e l é s i
útmutatóját, ill. programozási kézikönyvét kell segítségül hívni.
Ezekben adott esetben az eloforduló kiegészíto programozási
l e h e t o s é g e k a lk a l m a z á s á t i s i s m e r t e t i k , m i n t p é l d á u l :
- Sugármegadás az I, J, K helyett.
- Az egyik interpolációs paraméter elhagyása.
- Mindkét interpolációs paraméter elhagyása szabályos

negyedkör- ív esetén egy térnegyedben.
- Programozás szimbólumok használatával.
A DIN 66025 a méretmegadást mikrométerben követeli meg.

M iv e l a m u n k a d a r a b m é r e t e i t á l t a l á b a n m i l l i m é t e r b e n a d j á k m e g , a
k ö v e t e lm é n y t e l j e s í t é s e k i s n e h é z s é g e t o k o z . A C N C b e r e n d e z é s e k
i g e n na g y t ö b b s é g e l e h e t o v é t e s z i a m é r e t e k b e v i t e l é t m m - b e n . A z o k a
C N C ve z é r l é s e k , a m e l y e k m i n d k é t m é r e t m e g a d á s i m ó d o t e l f o g a d j á k , a
tize desjellel tesznek különbséget a ketto között [ 1 0 ] .
Mielott a programozást megkezdenénk a szerszám útjának

leírásával, a v e zé r l é s n e k meg kell adni, mire vonatkoznak a
programban szereplo koordináták (pl. X20. Z- 5.). Elvileg két
lehetoség van a méretmegadásra.
Abszolút méretmegadás G90- es kóddal. A G90 megadásával azt

az információt közöljük a vezérléssel, hogy a következo koordináták
értékei abszolút méretek, amelyek a munkadarab- nullpontra
vonatkoznak. Azokat a koordinátákat kell ezután megadni, ahová a
s z e r s z á m a m u n k a d a r a b - nullponthoz képest elmo zdul (4 9 . á b r a ) .
- 64 -
Y Y
X X
Abszolút méretmegadás Növekményes méretmegadás
49. ábra Méretmegadási módok
Legtöbbször az abszolút programozási módot alkalmazzák, de

mivel célszeru a rajzon feltüntetett méreteket megadni, ezért a relatív
programozási mód is elterjedt. Nevezhetjük még növekményes, vagy
inkrementális programozásnak is.
A növekményes méretmegadást a G91 szóval adhatjuk meg a

vezérlés számára. A relatív méretmegadáskor azt határozzuk meg,
hogy a célpont eléréséhez mennyivel és milyen irányban (pozitív vagy
ne gatív) kell a szerszámnak elmozdulni az aktuális kiindulási pontból.
A munkadarab rajzán f e lt ü n t e t e t t méretek több bázisfelület-

elemet is figyelembe vesznek. Ezért a muhelyrajzokon találunk
abszolút és relatív méretmegadásra is példát. Mivel célszeru
programozni a rajzi méreteket, ezért mind a két méretmegadási módot
a lk a l m a z z u k , é s e z t v e g y e s p r o g r a m o z á s n a k n e v e z z ü k . N a g y o n f o n t o s ,
hogy amikor váltunk egyikrol a másikra, azt csak külön
programmondatban tehetjük meg.
Mivel a G90 és a G91 is öröklodo utasítás, ezért ezt elfelejteni

nem szabad a programozás során.
A 50. ábra vegyes programozásra mutat be példát.

- 65 -
50. ábra Vegyes programozás
Az 51. ábra segítségével nézzük meg az abszolútértékes és a

növekményes méretmegadás módját.
150 Y
100
50
0 X
0 50 100 150 200 250
51. ábra Marási feladat
A C N C m e g m u n k á l á s m i n d e n lé p é s é t a v e z é r l é s s z á m á r a e g y - e g y
programsorként, egy mondatként adjuk meg. A mondatokat a
programtárolóból adott sorrendben olvassa ki és dolgozza fel a
v e z é r lé s , és azok alapján szerszámmozgásokat vagy kapcsolási
muveleteket hajt végre. Az N mondatszám az egyes mondatok
- 66 -
a z o n o s í t á s á r a s z o lg á l . A p r o g r a m e l e j é n t e r m é s z e t e s e n t e c h n o l ó g i a i
információkat kell megadni pl. az elotolásról, fordulatszámról.
Bizonyos kapcsolási f e la d a t o k a t is elengedhetetlenek mint
szerszámváltás, foorsó forgási iránya stb. Most csak geometriai
információkat nézünk, melyek a szerszámmozgás módját és a
koordináták adatait tartalmazza
Feladat: CNC program az 51. ábrá n látható kontúr leírásához a

haladási irányt figyelembe véve, és a 0 pontból indulva, majd ugyan
oda visszatérve. A szerszám kiindulási helyzete a 0 pont felett van
100 mm- rel. A munkadarab nullpontja 0- 0 pontban van.
N1 G90 G0 X40. Y30. Z1. N1 G 9 1 G 0 X 4 0 . Y 3 0 . Z- 9 9 .
N2 G 1 Z- 5 . N2 G 1 Z- 6 .
N3 Y120. N3 Y90.
N4 X210. N4 X170.
N5 Y30. N5 Y- 9 0 .
N6 X160. N6 X- 5 0 .
N7 Y70. N7 Y40.
N8 X90. N8 X- 7 0 .
N9 Y30. N9 Y- 4 0 .
N10 X40. N 1 0 X- 5 0 .
N11 G1 Z1. N11 G1 Z6.
N12 G0 X0. Y0. Z100. N 1 2 G 0 X- 4 0 . Y- 3 0 . Z 9 9 .
Mint a programból látható a G90, G91, G0, és a G1 is öröklodo

funkció. Az N mondatszám (angolul number) mivel a mondatokat
megjelöli, ezért csupán egy programtechnikai információt hordoz.
Vezérléstol függoen opcionális a megadása. Célszeru megadni, mert a
m o n d a t k e r e s é s t m e g k ö nn y í t i . A k ö v e t k e z o p é l d a k ö r í v m e g m u n k á l á s á t
mutatja be abszolútértékes programozással. A körközéppont
koordinátái automatikusan növekményes értékek. Vannak olyan
vezérléstípusok, amelyeknél az I, J, K értékét nem automatikusan
- 67 -
értelmezi. Minden esetben a programozási utasítást kell figyelembe

venni az adott szerszámgépnél. Feladatunk hasonló az elozo esethez.
A rajzon látható kontúrt kell leírni CNC mondatokkal (52. ábra ).
150
100
50
0 X
0 50 100 150 200 250
5 2 . á b r a M a r á s i fe l a d a t
N1 G90 G0 X20. Y20. Z1.
N2 G 1 Z- 5 .
N3 G3 X60. Y60. I0. J40.
N4 G2 X90. Y90. I30. J0.
N5 G3 X110. Y110. I0. J20.
N6 G2 X170. Y110. I30. J0.
N7 G3 X210. Y70. I40. J0.
N8 G2 X230. Y50. I0. J-20.
N9 G1 Z1.
N10 G0 X0. Y0. Z100.
A szerszám egy pontját vezettük végig a kontúron, de ez nem a

v a l ó s á g b a n f o r g á c s o l ó p o n t . F ig y e l e m b e k e l l v e n n i a z á t m é r o j é t i s .
- 68 -
A szerszám programozott pontja és a megmunkálandó kontúron

lévo c é l p o nt nem esik egybe. Ugyanakkor célszeru, ha az
alkatrészprogramban a rajzról leolvasható koordináta értékek
szerepelnek. A korszeru számítógépes számvezérlés alkalmazása
esetében nem s zo k á s bevonni a forgácsoló szerszám sugarát a
munkadarab k ö r v o n a lá n a k s z á mí t á s á b a . A CNC vezérlés
mikroszámítógépe és szoftvere a programozó helyett elvégzi az
egyentávolságú pálya meghatározását. Ehhez meg kell adni a vezérlés
számára a lekerekítési sugár nagys ágát és az elméleti szerszámcsúcs
helyét. Ezeket az adatokat a gépkezelo a gép beállításakor egyéb
szerszámadatokkal együtt adja be a korrekciós tárolóba. Az 53.
ábra mutatja, hogy a programozott pontra hogyan kell a szerszámnak
ráállnia.
53. ábra Pályagenerálás
Ahhoz, hogy az egyentávolságú pályát a vezérlés egyértelmuen

meg tudja határozni, meg kell adni, hogy a korrekció a munkadarab
b e p r o g r a m o z o t t k ö r v o n a l á t ó l b a l r a v a g y j o b b r a t ö r t é n j e n- e . E z t a
következo útfeltételekkel tehetjük meg (54. ábra ).
54. ábra Szerszámpálya - korrekció balra és jobbra
G41 vagy G42 hatására a vezérlés a szerszámátméro ismeretében az

a l k a t r é s z p r o gramban leírt kontúrral ekvidisztáns pályát határoz meg.
- 69 -
A DIN 66025 szerint G41/G42 útfeltételeknél a szerszám "a

s ze r s z á m relatív mozgásának irányában nézve a munkadarab
felületének bal/jobb oldalán" található. Ez azt jelenti, hogy a
programozó elméletileg követi a szerszám útját, közben elore az
elotolás irányába fo rdítja tekintetét (54. ábra ) [17].
G41 - akkor alkalmazzuk, amikor a szerszám a munkadarab

szélétol balra található.
G42 - akkor alkalmazzuk, amikor a szerszám a munkadarab

szélétol jobbra található.
G4O - A vezérlo alaphelyzetben a szerszám elméleti csúcspontját

ve zeti a programozott kontúr mentén.
7.4. Te c h n o l ó g i a i i n f o r m á c i ó k
Elotolás. Az F (feed) címkóddal lehet az elotolás értékét

megadni (lásd 52. oldal). Esztergálásnál általában mm/körülfordulás-
ban adják meg az elotolást, tehát például az F0.4 körülfordulásonként
0,4mm- es elotolást határoz meg. Maráskor legtöbbször mm/perc- ben
történik a megadás, tehát például az F300 egy 300mm/perc- es
elotolásnak felel meg. Az elotolás mértékegységei között a G94
illetve a G95 útfelt étellel lehet választani [1 6 ].
Szerszám. A szeszámokat a T (tools) címkóddal lehet

k iv á l a s z t a n i ( p l . T 0 1 ) . T c í m r e á l t a l á b a n 2 j e g y u s z á m í r h a t ó b e , d e
ez gé p függo. Ez a számjegy: a kiválasztott szerszámot ( revolverfej
esetén a pozíciót ) határozza meg. T címre írt érték öröklodik, csak
á t í r á s s a l v á lt o z t a t j u k m e g . A T- r e í r t s z á m j e g y m e g v á l t o z á s a e s e t é n a
gép a muszaki leírásban rögzített módon szerszámváltást hajt végre,
illetve szerszámot keres. M6- ra beváltja a szerszámot. (Ennek módját
a szerszámgép gépkönyve isme rteti ).
H címen hosszkorrekciók behívása az alábbi módon történik:

A ve zérlo kiszámítja az új korábbi hosszkorrekció értékek
különbségét, majd ezzel az értékkel módosítja a pillanatnyi
- 70 -
helyzetként nyilvántartott koordinátaértéket. Tényleges

elmozdulás az új korrekcióérték lehívásakor nem történik, de
a következo pozícionáláskor a vezérlo az új értékbol kiindulva
számítja ki a programozott végpontig megteendo utat. G43
paranccsal az adott H értéken levo korrekciót veszi
figyelembe.
D címen a szerszám átmérojét adjuk meg, melyet a vezérlo

G41/42 parancsok esetén vesz figyelembe [10].
55. ábra Szerszámcsere
Szerszámcsere. M6- os kódra a vezérlo szerszámcserét hajt

végre, ha elotte T címen szerszámkiválasztás történt. A foorsóban
levot kiveszi és az eloválasztottat helyezi be. Végrehajtása gépfüggo,
a gyártó határozza meg (55. ábra ).
Fordulatszám. Az S címkód az angol "spindle speed function"

kifejezésbol származik. Az S szó (pl. S2500) informálja a vezérlést a
beállítandó fordulatszámról, tehát a példában a fordulatszámot
2 5 0 0 ∗ 1 / p e r c - b e n h a t á r o z t u k me g . E s z t e r g á l á s n á l a G 9 6 ú t f e l t é t e l l e l
állandó forgácsoló - sebességre lehet válltani [14.].
A G96 S200 sorral 200m/perc- es állandó forgácsolósebességet

lehet meghatározni. A G97 megadásával a fordulatszám ismét visszaáll
az eredeti 1/perc- es mé rtékegységre (pl. Sinumeric 810T).
- 71 -
Fokozatmentes egyenáramú fohajtás esetén a foorsó

fordulatszáma az alábbi módon szabályozható: S címen ekkor a
fordulatszám tényleges értékeit kell megadni. S címre írt 4 jegyu szám
a l s ó é s f e ls o k o r l á t j á t a k o n k r é t s z e r s z á m g é p t u l a j d o n s á g a i
h a t á r o z z á k m e g ( l á s d a s z e r s z á m g é p g é p k ö nyv é t ) .
7.5. Szabványos M (segéd) funkciók
A CNC gépek különféle építési módjától függoen (eszterga - ,

m a r ó - , k ö s z ö r u- , m é r o - , s z i k r a f o r g á c s o l ó - g é p e k s t b . ) s e g é d f u n k c i ó k
állnak rendelkezésre az adott gépre vonatkozóan, amelyek
meghatározott kapcsolási feladatokat teljesítenek. A következo
kódok a DIN 66025 2. lapjából vett kivonat, amely sok géptípusra
érvényes. A gyakorlatban a rendelkezésre álló gép programozásakor
a z a d o t t v e z é r l é s k e ze l é s i ú t m u t a t ó j á t k e l l s e g í t s é g ü l h í v n i [ 1 6 ] .
M00 Felt étlen program "ÁLLJ"
Az orsófordulat, a hutés és az elotolás leállítása. A

program folytatása "START" nyomógombbal lehetséges.
M01 Feltételes program "ÁLLJ"
A vezérlés csak akkor veszi figyelembe az utasítást, ha a

kezelo a feltételt megadta (pl. egy kapcsolóval). Ha a
megállásra adott a feltétel, akkor megegyezik az M00- val.
Ha a dolgozó nem avatkozott be az érvényesítése végett,
akkor a program feldolgozása tovább folytatódik megállás
nélkül.
- 72 -
M02 Program "VÉGE"
A mondat ö s s ze s utasításainak
végrehajtása után leállítja az
orsót, a hutést és az elotolást.
Ált a l á b a n végtelenített szalagok,
kézi szerszámcserék, kézi
munkadarab- fordítások, stb.
esetén alkalma zz á k . ( 5 6 . á b r a )
56. ábra M02
M03 Orsóforgás OJM irányban. Az orsó megindítása olyan

forgásirányban, amellyel jobb- menetu csavar a
munkadarabba behatolna (57. a, 58. a, ábra ).
M04 Orsóforgás OJE irányban. Az orsó megindítása olyan

forgásirányban, amellyel a jobb- menetu csavar a
munkadarabból kicsavarodna (57. b, 58. b, ábra).
M05 Orsóleállítás
Az orsó leállítása a leghatásosabb módon (fékezéssel, ha

van fék), a hutés egyideju leállítása mellett
- 73 -
a, M3 b, M4
57. ábra Marógép forgásirány
a, M3 b, M4
58. ábra Esztergagép forgásirány
M06 Szerszámcsere
Utasítás a szerszám vagy szerszámok kézi vagy automatikus

cseréjére. Automatikusan kikapcsolja a hutést és az
o r s ó f o r g á s t . A s z e r s z á m k i v á l a s z t á s t e z a f u n k c i ó n e m v é gzi
el.
M07 2. hutési mód (pl. ködhutés) bekapcsolása
M08 1. hutési mód (pl. elárasztó) bekapcsolása
M09 Hutés leállítása. Minden hutési folyamat vagy egyéb

egyenértéku segé dfunkció (pl. M50 kenés) leállítása.
M13 M03 + M08
M14 M04 + M08 Hutés

orsóforgással.
59. ábra Hutés orsóforgá ssal.

- 74 -
M30 Program "VÉGE" A vezérlo a

mondat végrehajtása után leállítja a
foorsó forgását, kikapcsolja a
h u t o viz e t , a z e l o t o l á s t . S z á m o l j a a
befejezett programfutások számát ,
majd megszünteti a program
végrehajtás állapotát és
AUTOMATA üzemmód kezdetére
áll. Ez jelentheti a programtároló
visszaállást, esetleg palettacserét

60. ábra
is. A program ismételt
Program vége
végrehajtása - elejétol kezdve -
CIKLUS START nyomógomb megnyomásával
kezdeményezheto (sza - lagvisszafutással).
M19 Foorsó indexelt megállása. A tájolt orsómegállás szükséges

a szerszámcserénél, speciális szerszámok használatánál (pl.
furatban alászúrás stb.) [17].
7.6. Ciklusok, menetvágás, fúrás
Adatbeírásnál mind a bal oldali, mind a jobb oldali értéktelen

nullák elhagyhatóak. Ha az adatban nincs tizedes érték, egyes
vezérléseknél elhagyható a tizedespont is. A vezérlés programozási
u t a s ít á s á t k e l l f i g y e l e m b e v e n n i .
A vezérlo sajátossága, ho gy a program egy helyén definiált

kontúrkészítés leírása a program más helyeirol is hívható, pl.
nagyolási vagy ciklusszervezési feladatok végrehajtása céljából.
Ha például sok anyagfelesleg van a munkadarab kontúrján, a

szerszámmal nem lehet egy lépésben azt forgácsolni. A felületminoség
miatt is célszeru na gyoló és simító szerszámot használni. Így a
munkadarab kontúrján többször is végig kell menni, a programban
többször le kell írni a különbözo szerszámoknak ugyan azt a
- 75 -
szerszámpályát, vagy a kontúrral egyenletesen eltolt célpontokat. A

CNC program nagyon ho sszú lenne, és sok felesleges munkát okozna
a programozónak. A CNC vezérlok beépített mikroszámítógépük
segítségével ezt a feladatot elvégzik. Az elv az, hogy a kontúrt leírjuk
egy alprogramban és ezt többször me ghívjuk, közben a szerszámot
eltoljuk a munkadarabhoz képest. A vezérlok gyártótól függoen
s z i n t a k t i k a i l a g k ü l ö n b ö z o mó d o n o l d j á k e z t m e g , e z é r t a p r o g r a m o z á s i
leírás alapos ismerete ele ngedhetetlen. Vannak a vezérlésekben külön
beépítheto szo lgáltatások, melyek opcionálisak és külön lehet
m e g r e n d e l n i e ze k e t .
A ciklusok szervezéséhez néhány útfeltételt ismerjünk meg. A

G54- tol a G59- ig nullponteltolást hajt végre a vezérlés. A
munkadarab nullpontját helyezi át a gépi koordináta- rendszerben. A
hozzá tartozó értékek a programtárban vannak, elég a program elején
erre hivatkozni. A G92 szintén nullponteltolás, de a programban kell
értékét me gadni. G98 alprogram lehívás, G99 pedig az alprogram vége
és visszaugrás a foprogramba. P.. az alprogram szá ma, L.. a
végrehajtás gyakorisága, tehát a vezérlés hányszor hajtsa végre [10].
Az alprogramokkal jelentosen egyszerusítheto a programozás. A

programot egyszer írják meg alprogramként, amely szükség esetén
tetszoleges gyakorisággal lehívható. Az alprogramo zás technikája
nincs szabványosítva, ezért függ a vezérlés jellegétol. Az alprogramok
e gym á s b a i s s z e r v e z h e t o k , a z a l p r o g r a m ú j a b b a l p r o g r a m o t , é s a z
újabb alprogramot hívhat meg. A programozás megkönnyítése,
egyszerusítése és rövidítése érdekében a CNC ve zérléseket
megmunkálási ciklusokkal látják el. Az alprogramot az adott
megmunkáláshoz a programozónak kell elkészítenie. A fix beépített
ciklusokat csak megfeleloen alkalmazza az adott folyamatra. A
m e g m u n k á l á s i c i k l u s o k e lo r e e l k é s z í t e t t m o z g á s f o l y a m a t o k a f ú r á s ,
marás esztergálás során gyakran eloforduló megmunkálási feladatok
elvégzésére. Eze khez az elore elkészített mozgásfolyamatokhoz
- 76 -
programozáskor már csak a sajátos megmunkálási feladatokhoz

tartozó megfelelo értékeket rendelik hozzá [16].
A megmunkálási ciklusok általában nincsenek szabványosítva.

Ezért a vezérloberendezések gyártói egymástól eltéroen alakítják ki
és nevezik el oket. Lehívásukhoz különbözo - legtöbbször a DIN
66025- ben szabadon rendelkezésre álló - G funkciókat használnak.
Általános formája a rögzített, fix ciklusoknak:

N.. G.. X.. Y.. Z.. R.. Q.. P.. F.. L..
N: mondatszám
G: a fix ciklus kódja (pl. G81- fúróciklus)
X: a kezdopont X koordinátája
Y: a kezdopont Y koordinátája
Z: az elotolással történo elmozdulás végpontja (a fúrás

v é gp o n t j a )
R: gyorsmozgás végpontja
Q: mélyfúrásnál egy fúrási lépés hossza
P: várakozási ido
F: elotolás
L: ciklus ismétlési szám
Esztergálási nagyoló ciklusnál pl. elég megadni a vezérlonek

paraméteresen azt a területet, amelyet forgácsolunk, az elotolás és
fogásmélység ismeretében a parancs hatására végrehajtja a
megmunkálást.
Menetvágó ciklus általában a G33- as kóddal programozható, itt

R20, R21, R22, stb. paraméterekkel adjuk meg a szükséges adatokat.
Ezek: menetemelkedés, simítási ráhagyás, tisztító fogá sok száma,
nagyolási fogások száma, fogásvétel iránya, menetmélység, kezdo- és
végpontok koordinátái, túlfutás a menet után stb. Van olyan NC
vezérlés, ahol változó menetemelkedés programozható [17].
- 77 -
Program szerkezete FANUC vezérlésu marógépre automata

s ze r s z á m c s e r é l o v e l :
%O1997
N1 G90 G17 G0 G56 G94 T1
N2 G43 H1 Z300.
N3 M6
N4 G41 D1 X0. Y0. Z1.
N5 S2500 M3 M8 F400
N6 G1 X.. Y.. Z..
Program, kontúr, stb.
N.. G0 G40 X200. Y200 Z300
N.. M6
N.. M30
Magyarázat:
N1 - abszolút érték, X- Y sík, gyorsmenet, munkadarab

nullpontja, elotolás mm/min, 1- es szerszám kiválasztása.
N 2 - az 1- es hosszkorrekció figyelembevétele a Z tengelyen
N 3 - szerszámváltás
N4 - pályagenerálás az 1- es szerszám átmérojével, mozgás az

adott pontra
N5 - 2500- as foorsófordulat jobbra, hut ovíz bekapcsolása,

400mm- es elotolás
A program végén szerszámváltás, program vége. A program % jellel

és programazonosítóval kezdodik, % jellel végzodik.
Mérociklusok. A mérési adatok begyujtésének legegyszerubb

módja a programmegszakítás. Ha egy mondatban M0 utasítást (
programozott megállás ) adunk ki, a gép addig állva marad, míg a
- 78 -
bille ntyuzetrol nem engedélyezzük a további megmunkálást. A

közbeeso idoben a munkadarabot meg lehet mérni. Ha a munkadarab
közelít az eloírt határeltéréshez, a szerszámkorrekciós értékek
megfelelo kézi megváltoztatásával elérhetjük, hogy a következo
m u n k a d a r a b n á l a m é r e t ú j r a m e g f e l e l o le g y e n .
Mérociklusok segítségével automatikus mérést végezhetünk.

Ekkor egy mérotapintót helyezünk a géporsóba és a munkadarab egy
meghatározott pontjára állítjuk. Egy rendkívül kopásálló rubingolyó
0,001 mm- es pontossággal jelzi a munkadarab érintését. A CNC
vezérlés fogadja ezt a jelet és kiértékeli. Az így megállapított
méreteket összehasonlítja a tárolt turésértékekkel. A határeltérés
elérése elott a vezérlés automatikusan kijavítja a szerszámkorrekciós
tároló értékeit.
Mérociklusok segítségével bonyolult mérési folyamatok is

végezhetok. Csak az új, nagy pontosságú NC gépeknél célszeru
használni (pontosság 10µm alatt) [16].
7.7. Tervezorendszerek
A muhelyi programozás mellett a programozás gyakran a munka-

elokészíto részlegekben zajlik. Ezzel a CNC gépek állásideje
lecsökken és a programozást egy zajmentes helyen végezhetjük, így
egy koncentráltabb, hibamentesebb programozás válik lehetové. Ettol
függe t l e n ü l a z o p t i m a l i z á l á s t é s a p r o g r a m k o r r e k c i ó t t o v á b b r a i s a
gépnél kell végezni, tehát a gépkezelonek ismernie kell az ide
vonatkozó programszerkezetet és a vezérlés teljes programozását.
A k é z i p r o g r a m o z ó - h e l y e k e n a P C - t u g y a n ú g y k e l l p r o g r a mo z n i ,
mint a gépet. Csak a gép kezelopultját váltja fel a PC billentyuzet. A
CNC programot közvetlenül át lehet vinni a szerszámgépre. A szoftver
szimulálja a programot, szerszámadatok bevitele után figyelembe veszi
azokat, szintaktikai hibákra figyelmeztet,kirajzolja a
szerszámpályákat, stb.
- 79 -
Gépi programozásnál a programot már nem CNC mondatokban adjuk

meg a PC- n, hanem az adott rajz alapján mértani alapelemek
segítségével határozzuk meg a munkadarabot. A megmunkálási
sorrendet és a munkadarab körvona lának megmunkálási pályáját a
képernyon rögzíthetjük. Ezekbol az információkból a technológiai és
kapcsolási adatok hozzárendelése után eloáll a forrásprogram. Ez a
s z e r s z á mm o z g á s o k meghatározását egy általános formában
tartalmazza. Így azokat a gépi progr amozóhelyeken is lehet szimulálni.
A posztprocesszor (program) a forrásprogramot az adott vezérlésre
jellemzo CNC programra fordítja. Minden CNC vezérléstípushoz
külön s p e c iá l i s posztprocesszor szükséges. Nagy elonye, hogy a
munkadarabot különbözo vezérlésu gépeken is egyszerubb legyártani,
mivel a megmunkálás rajza, a forrásprogram rendelkezésre áll, (és
csak egyszer kell
elkészíteni) és csak az
adott vezérlé shez kell
posztprocesszálni [16.]
A 61. ábrá n egy 5

tengelyes huzalos
szikraforgácsoló - gép
felso s zá l v e z e t o j é n e k
mozgá sa látható.
Posztprocesszálás
segítségével a
munkadarabrajz
elkészítése után például
a 62. ábrá n látható
felülethez a
tervezorendszer
- 80 -
62. ábra 63. ábra
Pályavezérlés huzalos szikraforgá csoló - gépen és marógépen
A rajzok elkészítésénél egyre nagyobb jelentoséggel bírnak a

C A D r e n d s z e r e k . M i u t á n e l k é s z ü l t a r a j z , (6 3 . á b r a ) a m u n k a d a r a b
alakjának összes adata geometriai alapelemek (pontok, egyenesek,
k ö r ö k s t b . ) f o r m á j á b a n á l l r e nd e l k e z é s r e .
Ezeket az adatokat a CNC program elkészítésekor használja fel a

rendszer. A megfelelo program segítségével csak a megmunkálás
sorrendjét és a technológiai adatokat kell a geometriai információkkal
összekapcsolni. Ugyan úgy mint a gépi programozó - helyekné l egy
forrásprogram készül, amelyet a posztprocesszor CNC programmá
fordít le. Az ilyen, a tervezéstol a gépi megmunkálásig terjedo
koncepciót nevezzük CAD- CAM rendsze rnek [16].
Az alkatrészprogram elokészíto munkahely muködéséhez

szükséges adatok adatbázisokban vannak tárolva. Ezeket az
adatbázisokat egy központi adatbázis - kezelo rendszeren keresztül
érik el az egyes modulok. Az adatbázis - kezelo rendszer biztosítja a
rendezett adattárolást, a gyors adatelérést a programok közötti
adatforgalmat, az adatátvitelt, az adatbázisok karbantartását,
valamint egységes adatkezelési módot nyújt a felhasználó számára.
- 81 -
Az adatbázis - kezelo rendszer szolgáltatásai az egyes

programmodulokon keresztül automatikusan, illetve a felhasználó által
eloírt módon érhetok el. A kezelés dönto mértékben
menütechnikával, rámutatásos alapon történik, gépeléssel csak a
legszükségesebb esetekben kell adatot megadni. Az adatbázisok
telepítése úgynevezett "fa" rendszeru. Egy adott adathoz egy
a z o n o s í t ó , v a g y a z o n o s í t ó k l á n c o la t á n a k k i j e l ö l é s e ú t j á n j u t u n k .
7.8. P r o g r a m j a v í t á s a , m e n t é s , d o k u m e n t á lá s
Az új programokat az automatikus végrehajtás elott célszeru

tesztelni, hogy az esetleges programozási hibák ne a végrehajtás elott
d e r ü l j e n e k k i . T e s z t e l n i a t e r v e z o r e n d s z e r e k e n i s l e h e t , a me l y e k a
munkadarabot kirajzolják, 3D grafikus megjelenítéssel a
megmunkálást szimulálják, külön a szerszámpályákat is kivetítik.
Testmodellezéssel érzékletes módon mutatható be a forgácsolás
minden fázisa, forgatással az elkészülo alkatrész minden oldalról
megt e kintheto.
Ha a vezérlésnek van PC- n szimulációs programja, a CNC

programot valós helyzetben is lefuttathatjuk. Mivel ez 100%- ban
k o m p a t i b il i s a s z e r s z á m g é p v e z é r l é s é v e l , a z e l k é s z ü l t p r o g r a m u n k
hibátlan. Ezek a programellenorzések nem mindig küszöbölik ki
viszont a szerszámok helyzetébol adódó hibalehetoségeket. Nem
veszik figyelembe a szerszámgép munk a t e r é t , a m u n k a d a r a b
megfogásából adódó mozgáskorlátokat, a szerszám méreteit. Fontos,
hogy a vezérlésbe betöltött kész megmunkáló programot a
s z e r s z á mg é p e n i s t e s z t e l j ü k . A v e z é r l é s e k a m i k r o s z á m í t ó g é p ü k
segítségével képesek grafikus megjelenítésre is. A színes képernyon
é l e t s z e r u e n le h e t m e g j e l e n í t e n i a m u n k a d a r a b k o n t ú r j á t , a n n a k
adatait, és a gyártással kapcsolatos információkat(64.ábra ).
6 4 . á b r a Hagyományos CNC vezérlo

- 82 -
Ma már új generációs CNC- vezérlések

jelennek meg a szerszámgépeken. A 65.
ábra a jelenleg legjobb, legnagyobb
teljesítményu az egész világon. A magassága
60 cm, térfogata az elodjének a negyede.
Ezt az LSI és az SMD technológia tette
lehetové. A CNC vezérlést üvegszálas kábel
köti össze a szervomotorokkal. Támogatja
az IEC1131- 3 szerinti lépéslánc -
programozást, de C nyelven is lehet
p r o g r a m o z n i . M e mó r i a k á r t y á k s e g í t s é g é v e l C N C a d a t o k , p r o g r a m o k
b e - é s k i a d á s a l e h e t . [ M u s z a k i M a ga z i n ] 65. ábra
Új generációs vezérlés
A szerszámgép vezérlésén alapvetoen három módszer létezik a

programok teszteléséhez. Az elso, amely a programvégrehajtást
parancskiadás nélkül valósítja meg, és a programot szintaktikailag
ellenorzi. Figyelembe veszi a gép mozgástartományát is, de a
szerszámkorrekcióval nem foglalkozik. Alapveto programhibák,
elírások (pl. elojel), helytelen utasítások észrevételét segíti. A
második mó dszerhez a mozgásokkal is megvalósított programtesztek
tartoznak, elotolással, illetve gyo rsmenettel hajt végre minden
mozgást a gép. Természetesen ilyenkor a levegoben kell a tesztet
végrehajtani. A harmadik csoportot a grafikus tesztek alkotják. Itt
síkban, térben, illetve testmodellezé ssel lehet a megmunkáló
programot ellenorizni. A vezérlés a szerszám síkbeli vagy térbeli
pályát, illetve a megmunkálás eredményeként k ia l a k u l ó darab
axonometrikus képét állítja elo.
Mindig célszeru a grafikus tesztet eloször végrehajtani, a gépi

mozgások csak ez után következzenek. Program belövésénél lassan
ha jtsuk végre a mondatokat, álljunk készen a gép azonnali
megállítására rendellenesség esetén.
- 83 -
A hibákat a tervezorendszerek is jelzik, de a szerszámgép

vezérlésének is vannak hibaüzenetei. Ilyenkor a programozó vagy a
g é p k e z e l o m a n u á l i s a n j a v í t j a a h i b á s s zó t , v a g y a m o n d a t o t , r o s s z a b b
esetben programrészletet kell javítani. A vezérlésen grafikus
tesztelésnél a szerszámbemérés hibáit is lehet észlelni, gondosan
ellenorizzük ezért a programot. Használjuk ki a nagyítás, kicsinyítés,
f o r g a t á s l e h e t o s é ge i t .
A program mentését a rendelkezésre álló CNC rendszer

lehetoségei határozzák meg. PC esetén FDD és HDD, illetve az
a d a t b á z i s le h e t o s é g e i a m é r v a d ó a k . A v e z é r l é s s a j á t m e m ó r i á j á b a n i s
tud kapacit ásától függoen megmunkáló programokat tárolni.
Lyukszalagos, magnószalagos tárolási módok ritkábban fordulnak elo.
A programok nyilvántartása okozza inkább a legnagyobb gondot.
Á l t a l á b a n a p r o g r a mo k a t a z o n o s í t ó v a l l á t j á k e l , é s e z e k t ö b b n y i r e
számok. Ha az azonosító szöveges, akkor az utal a munkadarabra,
könnyebb a z o no s ít a n i . A számoknak valamilyen szisztematikus
r e n d s z e r t c é l s z e r u a d n i a p r o g r a m p o n t o s m e g h a t á r o zá s a v é g e t t .
Mentési funkciók után célszeru egy ellenorzéssel meggyozodni az

elmentett programról, azonosítójáról, és valamilyen rendszer szerint
dokumentálni. Ennek módja mindig az adott munkahely sajátossága,
kialakult szokása, a lehetoségek, melyet a technikai eszközök
biztosítanak. Ma már számítógépen tartják nyilván a programokat, és
jó, ha van biztonsági másolat, ha a program kisebb részei is
elmentettek. Az adatmentés és - tárolás nagy gondosságot igényel.
Tesztfuttatás során a mikroszámítógépben tárolt program megsérülhet.
A biztons ági másolatot egy központi helyen kell tartani. Ezeknek az
eljárásoknak nagy jelentoségük van az iparban, hiszen általuk
nagymértékben le lehet csökkenteni az állásidoket. Különös
gondossággal kell eljárni a dokumentáció elkészítésénél is (program
r ö v i d l e í r á s a , p r o g r a m l i s t a ma g y a r á z a t o k k a l , s z ü k s é g e s h a r d v e r - é s
szoftverelemek, stb.).
- 84 -
Az új vezérlések normaidot is számolnak, a kész technológiát

azonnal ellenorizni lehet futásidore. Ha módosítunk a programon, a
normaido változása azonnal látszik. Az adatátvitelt (geometriai
alakzatok) nemzetközi szabványokon lehet megoldani (IGES, DXF).
- 85 -
8. CNC gépek karbantartása
8.1. Ü z e m b e h e ly e z é s
A gép telepítése meghatározhatja a hibalehetoségeket. A gyártók

a gépkönyvben megadják a géptelepítés adatait, rajzát, ezt fontos
betartani. A gép muködése, jótállási feltételek, szervizköltségek és
azok gyakorisága múlik ezen. Rengeteg szempontot kell figyelembe
venni, a gép környezetének vizsgálatától az alapozásig. Biztosítani
k e l l a r e zgésmentességet, gondoskodni kell a megfelelo rögzítésrol is.
Ellenorizni a villamos teljesítményt, vezetékek állapotát, földelést és
jegyzokönyvben kell rögzíteni. Gondoskodni kell a levego
páratartalmának, homérsékletének, tisztaságának és cseréjének
lehetoségeirol. Elhelyezéskor körültekintoen kell eljárni a gép
k i s z o l g á lá s á n a k b i z t o s í t á s a m i a t t a d o l g o z ó , v a g y r o b o t o k , i l l e t v e
anyagellátás, szállítás, elleno rzés, vagy akár a késobbi bovítési
elképzelések véget.
Pontossági beállítás a vízszintbe állítás. Mérési helye és módja a

gépkönyv szerint. Általánosságban: eszköze a vízszintméro , beállítási
értéke 0,02/1000 mm. A mérés kiterjed statikus (álló és közép) és
dinamikus (mozgó és szélso) helyzetben. Iránya hossz és kereszt
irányú.
Az üzembe helyezést végeztessük a gyártóval, vagy annak

megbízottjával. Telepítésnél a gép szokott lenni a fo szempont, és a
már meglevo környezetre történo hatásokkal nem szoktak törodni. A
CNC gép intenzív hutofolyadék használata, zajhatásai, az emberre
ható fertozésveszély az új típusú huto- kenoanyagok miatt mind
hatással lehet a gép költségeire.
Próbaüzemet végezzünk. Forgó és alternáló mozgások alacsony

sebességen, a terhelés fokozatosan növekvo. Ellenorizni 75- 100 óra
után kell a szerszámgép pontossági adatait. Célszeru a gép üzembe
helyezése alkalmával tesztprogramot futtatni, ezzel ellenorizni a
- 86 -
szerszámgép muködését, a vezérlés megbízhatóságát. Lehetoleg a

saját programunkkal próbáljuk ki, és vegyük át a gépet.
8.2. Karbantartás, javítás
Kenést gépkönyv szerinti minoségben és gyakorisággal kell

alkalmazni. A PLC - n keresztül a szerszámgép kenését lehet
módosítani, a kenoanyag szintjét a tartályokban ellenorizni kell. Hiba
lehetoség az olajozás hiánya, esetenként nem indul el a gép, vagy
leáll. A helytelen kenoanyag megválasztás a szánok berágódását és a
s z e r vo m o t o r o k t ö n k r e m e n e t e l é t e r e d m é n y e z i .
Fontos: az NC gépek szerelt edzett- ragasztott csúszó, vagy

szerelt gördülo vezetékkel készülnek. Mivel kenésük programozott,
karbantartást csak kenés szempontjából igényelnek. Hiba okok a
vezetékeknél: kopások (természetes, vagy kezelési), berágódás,
lazulás. Berágódást okozhat az elégtelen kenés, rossz lehúzó elemek,
hibás gépápolás. A 6 6 . ábra szerelt vezetéket mutat. A szabadon levo
e le m e k e t b u r k o l n i k e l l t e l e s z k ó p o s , v a g y h a r m o n i k á s v e z e t é k v é d o v e l .
Ezek sérülése a fémforgács, illetve a hutofolyadék bejutását
eredményezi, a fent említett hibákat okozza.
Hibát okozna k a lazulások is. Egyik oka a rossz beállításból

ered.
66. ábra Szánszerkezet beépítése
További okok a túl magas fordulatszám, túlterhelés, ütközésekbol

eredo feszülések, a kapcsolódó felületek hibás geometriája (furat és
- 87 -
homlokfelület). A beépített eleme k kifáradása, anyaghibája is okozhat

muködésbeli bizonytalanságot. Találkoztam már megrepedt
tengelykapcsolóval a jeladó és a golyósorsó között, nyomtatott
áramköri
lemezen szakadt fóliával, letapadt kapcsolóval a referencia - ponton.
Ezeket a hibákat nehéz kiszurni, mert nem rendszeresen jelentkeznek,
a homérséklettol, a rázkódástól függoen jelentkeznek, szervízelésnél
nehéz reprodukálni. A kapcsolók mozgó alkatrészeit vazelinnel
vékonyan vonjuk be.
A hutofolyadék tartályát a használattól függoen tisztítani kell. A

szennyezodés mértékét legalább havonta egyszer vizsgáljuk meg. A
kenoolaj a hutovízbe csöpögve emulgeálódik, iszapot képez. Ennek
eltávolítása rendszeresen szükséges. A hutovíz pH értékét az eloírt
szinten kell tartani, ezt figyelni kell. Megmunkálás közben a hutés
akadozása, esetleges megszunése komoly problémákat okoz. A
hutofolyadéknak a hutésen kívül a forgács eltávolítása is feladata.
A csapágyak élettartam kenésuek, karbantartást nem igényelnek.

A szíjak fogazottak, trapéz, körív stb. alakú fogakkal (T, HTD,
HDD). Feszességét a használattól függoen ellenorizni és utánállítani,
és tisztán kell tartani. Az elotoló - motorokat szétszedni tilos!
A gépek hibaüzeneteket adnak nem megfelelo kezelés és

programozás esetén, vagy ha a muködés feltételei nem biztosítottak
(pl. s urített levego nyomása kevés). A hibaüzenetek szöveges, vagy
számkód formájában kerülnek megjelenítésre a képernyon. Fo vagy
m e ll é k h a j t á s v a l a m i n t a C N C v e z é r l o m e g h i b á s o d á s a e s e t é n f e l t é t l e n ü l
szervizhez kell fordulni. A beépített szuroket ellenorzés után
tisztítani, cserélni szükséges. Elektromos kapcsolókat, reléket évente
egyszer szemrevételezéssel ellenorizzük. A beégett érintkezoju
készülékeket cseréljük ki, a laza kötéseket meg kell húzni. Esetleges
biztosítékok cseréjénél mindig megfelelo amperszámú és kiolvadási
jelleggel bíró biztosítót alkalmazzunk. A villamos berendezések igen
- 88 -
jó minoségu, hosszú élettartamú elemekbol épülnek fel.

Karbantartásra vonatkozó utasításokat a gép könyve tartalmazza [1 8 ].
- 89 -
9. Munkavédelmi eloírás
A CNC gépekre a gyártó mindig ad biztonságtechnikai elo -
írásokat, mely az adott gépre vonatkoznak és a gépkönyv tartalmazza.
Általában minden gépre eloírás a következo:
Oktatási intézményben a gépet minden 14 évnél idosebb személy

kezelheti, ha ki van oktatva a gép alapveto kezelési ismereteibol és
balesetvédelmi eloírásaiból. A gépet még oktatói felügyelet mellett is
csak egy személy kezelheti, hogy tudomása legyen minden
beavatkozásról, ne legyen kitéve a véletlen indítás veszélyének. A
g é p ke z e l é s e c s a k abban az esetben jelent veszélyforrást, ha kezeloje
nem rendelk ezik megfelelo ismeretekkel. Ezért fontos a gépkönyv
alapos áttanulmányozása, a kezelési ismeretek maradéktalan
elsajátítása.
Érintésvédelmi szempontból üzembe helyezésnél a villamos

b e r e n d e zé s e k k i e l é g í t i k a z M S Z 2 1 0 0 / 1 - 7 2 k ö v e t e l m é n y e i t , v a l a m i n t
me gf e l e l n e k a z I E C - 2 0 4 a j á n l á s a i n a k . H á l ó z a t b a c s a t l a k o z á s n á l a z
M S Z 1 6 0 0 e l o í r á s 1- 1 4 p o n t j a i é s a z M S Z 4 4 7 e l o í r á s a i i r á n y a d ó k . A
ve zérloberendezés és a gép érintésvédelmi osztálya I. az MSZ 172/I
e lo í r á s a i s z e r i n t . H á l ó z a t r a c s a t l a k o z á s s o r á n m e g k e l l g y o z o d n i a
földelo vezeték helyes bekötésérol is. Célszeru, ha az üzembe
helyezést a gyártó végzi. Bármilyen jellegu beavatkozást a szekrénybe
vagy a gé pen elhelyezett elektromos szerelvényekbe csak
áramtalanítás után szabad végezni. Ezt a munkát megfelelo
s z a k k é p z e t t s é g u s z e m é l y vé g e z h e t i . Ü z e m e l t e t é s k ö z b e n a z e l e k t r o m o s
illesztoszekrény ajtóit t il o s nyitvatartani! A vészstopkört és az
elotolásstop muködését idoszako san ellenorizni kell! [1 8 ]
A b e á ll í t á s és próbaforgácsolás idoszakában a következo

megelozési fokozat érvényesül: "a dolgozó a veszélyzónában, illetve
idonként a veszélyzónába hatolva végzi tevékenységét, a védelem a
dolgozó magatartásától függoen muködik." A baleset megelozése
szempontjából tehát a szerszámok beállításánál, a munkadarab be- és
- 90 -
kifogásánál, a gép kézi üzemmódban való üzemeltetésekor, a

p r ó b a f o r g á c s o l á s é s a p r o g r a m k i p r ó b á l á s , ( "b e l ö v é s " ) i d e j e a l a t t
körültekinto gondossággal kell eljárni.
A gép kezelojének ismernie kell a vezérloberendezésen elhelyezett

nyomógombok funkciójának és a megindított folyamat hatását. A
programozási és kezelési ismeretek birtokában mindig elore kell lá tnia
beavatkozásának következményeit. Ügyelnie kell a beadott méretek,
ut a s í t á s o k , m o z g á s i r á ny o k , szerszámkorrekciók helyességére.
Feltétlenül szükséges, hogy a méretek beállítását a gép kezelését egy
személy végezze a váratlan indításból bekövetkezo balesetveszély
elkerülése céljából.
A fent felsorolt feladatok ellátásához a gép önálló üzemeltetéséhez

legalább betanított munkás szükséges. A betanítás folyhat a
munkahelyen, de a gyártó telephelyén is. Amikor a gép automata
üzemmódban dolgozik, a következo muszaki megelozési fokozat
érvényesül: "v e szélyforrás nincs, a dolgozó veszélyzónán kívül végzi
tevékenységét és oda akaratlanul nem tud behatolni".
A gépek konstrukciós kialakításában munkavédelmi és ergonómiai

szempontok is érvényesülnek. Munkavédelmi berendezéseket,
burkolatokat muködés alatt álló géprol eltávolítani tilos! [18]
Veszélyforrások:
Megmunkálás közben a forgácsvédo tolóajtó lezárja a

munkateret a dolgozó elott és a burkolat megakadályozza a
hutovíz és forgács kiverodését. Veszélyforrást a nem
megfelelo technológiai paraméter megválasztása jelenthet.
Ezért a t e c h n o ló g i a i utasítások elkészítésénél a
próbaforgácsolásnál ügyelni kell arra, hogy a befogó elemek
szorítóereje, a szerszámok befogása a munkadarab méretével,
a fogásmélységgel, fordulatszámmal és az elotolással megfelelo
a r á n y b a n v a n- e ?
- 91 -
A gép üzembeállítása és muködése során az alábbiakra hívjuk

fel a figyelmet:
- - Gondosan ellenorizni kell az elso indításnál az egyes elemek és

részegységek felszereltségi állapotát, az olajtartály
folyadékszintjét, hutovíz állapotát.
- - A gép kezelojének a gép zavartalan üzemeltetéséhez szükséges

karbantartásokat folyamatosan el kell végezni (olajszintek
figyelése, esetleges rendellenes zörejek okainak felkutatása, a
gép környezetének tisztántartása stb.).
- - A s z e r s z á m b e f o g á s a a t á r b a i l l e t v e a f o o r s ó b a , r e n d b e n v a n- e
-- Munkakezdés elott vezérlomu s z e r s z á m- k o r r e k c i ó t á r és

programmemória tartalmát ellenorizni kell.
-- A munkadarab elhelyezésekor meg kell gyozodni a helyes

felfekvésrol, valamint a szerszámbefogás megfelelo
muködésérol.
- - Darabcserénél ügyeljünk a felfekvo felületek és a szerszám

rögzítettségi állapotára. A rosszul befogott vagy sérült
szerszám veszélyforrást jelent.
- - Ügyeljünk arra, hogy ha van, a pneumatikus, vagy hidraulikus

rendszer muködtetéséhez a megfelelo nyomás rendelkezésre
álljon.
A gép kezelése csak abban az esetben jelent veszélyforrást, ha

kezeloje nem rendelkezik megfelelo ismeretekkel. Ezért fontos a
gépkönyv alapos áttanulmányozása, a kezelési ismeretek maradéktalan
e ls a j á t í t á s a . Bármilyen rendellenesség észlelése esetén azonnal
szüntessük meg az összes mozgást a vezérlomu kezelolapján
e l h e l y e z e t t v é s z g o m b s e g í t s é gé v e l [ 1 6 , 1 8 ] .
- 92 -
10. Irodalomjegyzék
[1.] W. H. P. Leslie: NC alkalmazási kézikönyv
Muszaki Könyvkiadó, Budapest 1973
[2.] Csányi Egon: NC technika a gyakorlatban

[3.] Farkas Emil: Az NC gépek kezelése és a kézi programozás

gyakorlata
[4.] Csató Á. - Cselle T. - Váradi A.: NC szerszámgépek

programozása (segédlet)
[5.] Mátyási Gyula: UNIMERIC CNC programozása

B. M. E. 1986
[6.] Dr. Fórián István: Az NC technika elméleti alapjai

OPI, Budapest 1986
[7.] HUNOR PNC 721 esztergavezérlés programozási utasítás

EMG, Budapest 1986
[8.] HUNOR PNC 721 esztergavezérlés kezelési utasítás

EMG, Budapest 1986
[9.] Miniturn eszterga oktatókönyv

EMG, Budapest 1987
[10.] H. Wellers- N. Kerp- F. Liberwirth: Bevezetés a CNC

szerszámgépek programozásába
[11.] Farkas Emil: Bevezetés az NC- gépek kézi programozásába

[12.] Csepel Oktatási Vállalat: NC szaktanfolyam jegyzet

Budapest, 1988
- 93 -
[13.] Hans B. Kief: NC/CNC Handbuch

Stockheim, 1988
[14.] Nagy László - Varsányi Gábor: Gépi forgácsoló példatár

OPI, Budapest 1989
[15.] Eötvös Oszkár- Szilágyi Sándor- Szucs Ferenc: CNC

forgácsolási munkafüzet
OPI, Budapest 1990
[ 1 6 . ] A . F r i s c h h e r z- H . P i e g l e r : F é m t e c h n o l ó g i a , S z a k i s m e r e - t e k 2 .
B+V Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1994
[17.] Dr. Horváth M.- Dr. Markos S.: Gépgyártástechnológia

Muegyetemi Kiadó, Budapest 1995
[18.] NCT 90 marógép és esztergagép vezérlések, gépkönyvek

NC Technika Gmk, Budapest 1996
[19.] Dr. Baka O.- Seprényi Z.: Szakelméleti alapösszefüggések és

alkalmazási mintapéldák gyujteménye I. II. kötet
OMINYOM Nyomda és Kiadó BT. Budapest 1997
[ 2 0 ]. M i r c o n a , I S G - K F , S a n d v i k , K r u p p W i d i a
szerszámkatalógusok, termékismertetok

gÉpgyÁrtÁstechnolÓgia TanszÉk

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

gÉpgyÁrtÁstechnolÓgia TanszÉk

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIA TANSZÉK

A Gépészmérnöki szak szabadon választható modultantárgya

Készítette: Gyukli Zoltán

3.1. Bevezetés ............................................... 5

3.2. CNC gépek fo részei ................................ 10

4.1. Általános ismerteto .................................. 17

4.2. A C N C - megmunkálás megismerésének

4.3. Koordináta rendszerek.............................. 22

4.4. Vonatkoztatási pontok .............................. 28

4.5. A számvezérlésu gépek vezérlési rendszerei ... 30

5.1. Megmunkáló központok ............................. 36

5.3. CNC és DNC vezérlésu gépek .................... 40

6.2. A szerszámok kialakítása .......................... 48

7.1. Elokészítés ............................................ 50

7.2. Programnyelv szerkezete ........................... 51

7.3. Szabványos muvelet- elokészíto funkciók ....... 54

7.4. Technológiai információk........................... 69

7.5. Szabványos M (segéd) funkciók .................. 71

7.6. Ciklusok, menetvágás, fúrás ....................... 74

7.7. Tervezorendszerek ................................... 78

7.8. Program javítása, mentés, dokumentálás........ 81

8.1. Üzembe helyezés ..................................... 85

8.2. Karbantartás, javítás................................ 86

A CNC PRAKTIKUM c. tantárgy programja

A tantárgy legfontosabb adatai

A tárgy a Gépészmérnöki szak szabadon választható

A CNC praktikum c. tárgy oktatásának célja, hogy

Segítséget nyújt a hibadiagnosztikában és megoldásban. Lehetové

A tárgy egy féléves, heti óraszáma: 4 óra laborgyakorlat.

A hallgatók otthoni munkája egy alkatrész két dimenziós CAD

A tárgy számonkérése folyamatos, gyakorlati jeggyel zárul. A

A tárgy 2,5 kredit pontos.

A tárgy oktatásának feltételrendszere

Személyi feltételek. A tárgy eloadói és gyakorlatvezetoi: Dr.

Tárgyi feltételek. A tárgy oktatásához szükséges tantermek,

2. Csányi Egon: NC technika a gyakorlatban

3. H. Wellers - N. Kerp - F. Liberwirth: Bevezetés a CNC

4. Hans B. Kief: NC/CNC Handbuch

6. dr. Horváth M. dr. Markos S.: Gépgyártástechnológia

7. dr. Baka O.- Seprényi Z.: Szakelméleti alapössze függések

A különbözo gépi megmunkálási technológiák szüntelen

A bonyolult NC gép beszerzési ára miatt a gép költségek

Az NC - technika, amely a N umerical C ontrol angol szavak

- 1808. J. M. Jaoquard, francia selyemszövo és mechanikus a róla

- 1938. C. E. Shannon, amerikai matematikus doktori

- 1949- 52. J. Parsons és az M. I. T. (Massachusetts Technológiai

1. Egy pálya elérendo pontjainak tárolása lyukkártyákon.

3. A b e o lv a s o t t helyzetek folyamatos kiadása és közbenso

Az elso muködo magyar NC- gép az ERS 200 szakaszvezérlésu

A szerszámgépet számok és betuk programozásával vezéreljük. A

F o r d u l a t s z á m. A hagyományos szerszámgép foorsójának

Az NC- gép számára betuk és számok kombinációjából álló kód

Elmozdulás . Ha meghatározott hosszúságot kell elmozdulni,

Az alakos alkatrészeket csak különleges készülékkel, a gép

A szán mozgási sebessége (elotolása) az elotoló - hajtómu

Az N C -g é p szánjait nagy pontosságú golyós orsók mozgatják,

Van tehát egy olyan berendezés, amelyekbe ezeket a kódokat "be

A hagyományos és az NC- gépek közötti alapveto különbség, hogy

Az N C-s z e r s z á m g é p külso formájában is eltér a hagyományostól,

Az 1.a, b, ábra a hagyományos és a CNC- esztergát hasonlítja

A CNC (C omputer N umerical C ontrol) olyan számvezérlésu

üzemprogramja (szoftvere). A szerszámgép állandóan optimálisan

1.a ábra Hagyományos esztergagép

1.b ábra CNC esztergagép