A vaskorban (Kr. e. VII-VI.

)
a mai Szeged területén
megtelepedett
agathürszosz és szignünna
népcsoportoktól
származhat: a „tijah”
(ejtsd: tidzah) szó folyót
jelenthetett
A Tisza hossza valamikor 1419 km
volt. Az Alföldön folyik keresztül,
amely Közép-Európa legnagyobb
síksága, s mint minden síkság,
lelassítja a folyók futását. A Tisza
is rengeteg kanyart és mellékágat
alakított ki, így gyakoriak voltak
az áradások.
gróf Széchenyi István szervezte
meg a Tisza szabályozását, ami
1846 augusztus 27- én vette
kezdetét.A szabályozás
eredményeként a folyó új
hossza 962 km lett, született 136
km új, épített meder, valamint
kialakítottak 589 km holtágat.
 Hossz:962 km
Vízhozam:820 m³/s
Vízgyűjtő terület:157 000 km²
Forrás:Északkeleti-Kárpátok, Ukrajna
Torkolat:Duna, Szerbia
Országok:Ukrajna, Románia,
Magyarország,
Szlovákia, Szerbia
A folyó esése a kilométerenként 6 cm
A víz sebessége3- 5 km/ó között
A legmagyarabb
folyó.
Jókai Mór szerint a Tisza a legmagyarabb folyó. Ez
a jelző évszázadokig igaz is volt. Magyarország
területén volt a forrásvidéke, s Magyarország
területén ömlött a Dunába.
Tisza Visonál (Ukrajna )
Fekete és a Fehér-Tisza összefolyása
Tisza Óbecsén
Tisza és a Bodrog
Tisza Kiskörénél
Zagyva és a Tisza torkolata Szolnoknál
Körös-torok Csongrádnál
 Pontonhíd a Csongrád – Csépa átkelőnél.

AZ ÁTKELÉS FOLYAMATOSAN
LEHETSÉGES, 7,5 tonna SÚLYKORLÁTOZÁS
MELLETT, 5 km/h SEBESSÉGGEL! KÉRJÜK
ÖNÖKET EZEK BETARTÁSÁRA A SZERKEZET
MEGÓVÁSA ÉRDEKÉBEN!
Tisza- Maros torkolat
Tisza Szegednél
Szőke Tisza.
 Tiszavirágzás a Tiszán.
E rövid életű, tömeges násztáncot járó rovarokról, a
kérészekről, már az ókorban említést tesz Arisztotelész (Kr. e.
384-322), aki Ephemeronnak, egynapinak nevezte őket. Egy
nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére, melyek a
fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. A hímek az utolsó
lárvastádiumot követően nehezebben repülő ún. szubimágókká
válnak, amelyek a partra repülnek és egy újabb vedlés után
kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó életüket. A
nőstények valamivel később jelennek meg, mint a hímek és
levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak. Ezt követően
csak párjuk keresésével törődnek, nem is táplálkoznak.
A rajzás általában szakaszokra osztható. Előrajzás alkalmával
csak százával repülnek az állatok. A leglátványosabb főrajzás
során milliónyian repülnek a víz felett. Az utórajzáskor csak
néhány tucatnyi állattal találkozhatunk. A rajzás a késő
délutáni, esti órákban, kb. 18-21 h között zajlik.
VÉGE