Read without ads and support Scribd by becoming a Scribd Premium Reader.
 
35. HATÁRIDŐ”Kiment?” Kérdezte Edward nemtörődöm hangon. Az arckifejezése valahogy erőltet volt éppcsak egy-kicsit ölelte Renesmee-t szorosabban a mellkasához.„Igen, néhány perce történt...” Válaszoltam csak úgy mellékesen.Rámosolygott a kedvenc mosolyommal. „Siess vissza hozzám.””Mindig.”Megint elvittem a Volvóját, miközben azon töprengtem, hogy leolvasta-e a kilóméterórát azutolmegsom után. Mennyit mindenre tt ? Ez teljes titok volt nekem.Kivetkeztethette az okok miért nem ztam meg benne? Azt hitte hogy Aro tannemsokára többet tud majd mint ő? Azt gondoltam, hogy Edward rájöhetett a bejezésre amimegmagyarázta, hogy miért nem követelt okokat tőlem.Úgy véltem, hogy megpróbál nem töprengeni túl sokat, és megpróbálja távol tartani aviselkedésemet az elméjétől. Összekapcsolja ezt a különös viselkedésemmel ami Aliceelutazása utáni reggelen történt vajon elégetni a könyvemet a tűzben? Nem tudom ő megtudná-e akadályozni.Ez egy sivár délután volt kezdett besötétedni. Átsuhant rajtam a szomorúság, megnéztem anehéz felhőket. Havazni fog ma este? Elég sok fog esni ahhoz, hogy megvalósuljon Aliceziója? Edward úgy becsülte, hogy nekünk körülbelül g két napunk van. Azuntisztáznunk kell magunkat Volturiéknál az általunk választott helyen.Ahogy keresztülmentem az elsötétülő erdőn, megfontoltam egy utolsó kirándulást Seattle-be.Azt gondoltam, hogy ismerem Alice szándékát azzal kapcsoltban hogy elküldött engem arraaz omladozós találkozási pontra ahol J. Jenks azonosítja a klienseit. Ha jártam volna az övénkívül másik hivatalos irodákban akkor vajon tudnám, hogy mit kellene kérdeznem? Ha úgytalálkozta volna vele mint Jason Jenks vagy Jason Scott,valódi ügyvéd, felkezdtem volnavalaha is J. Jenks-et a törvénytelen iratok szállítóját?  Nekem a tisztás irányába kellet mennemami nem tűnt jónak. Ez volt az én nyomom.Sötét volt már mikor a megbeszéltnél néhány perccel korábban megérkeztem az étterem parkolójába, figyelmen kívül hagytam a lelkes pincért a bejáratnál. Lekapcsoltam a lámpámatés elindultam, hogy megvárjam J az étterembe. Siettem ugyan, hogy túl legyek ezeken anyomaszkellékeken és haza mehessek a családomhoz ,bár J gondosan ügyelt arra, hogytiszta maradjon a közönséges társaság szemében; az volt az érzésem hogy egy ügyletcsere asötét parkolóban megsértené az érzékenységét.Megadtam a Jenks nevet a pódiumnál és az alázatos főpincér felvezetett az emeltre egy priváthelyiségben ahol tűz lobogott egy kandalban. A pincér elvitte a hosszú vajszínű kabátomat amit álcából hordtam az tény, Alice elképzelése szerinti megfelelő öltözéketviseltem és halkan zihált-am a osztrigaszatén-koktélruhámban. Nem segített a kis hízelgés sem; még mindig nem szoktam hozzá ahhoz, hogy mindenikek szép voltam nemcsak Edwardnak. A főpincér dadogott egy félhivatalos bókot ahogy kihátrálta szobából.
 
Míg vártam a tűz elé álltam, és egész közel tartottam az ujjamat a ngokhoz, hogyfelmelegítsem azokat az elkerülhetetlen kézfogás előtt. J nyilvánvalóan nem volt tudatábanmindennek ami Cullenékkal kapcsolatos de ez jó szokás volt, amit nem árt gyakorolni .Egy fél másodpercen keresztül azon töprengtem, hogy mit réznék ha a tűzbe tenném a kezem.Olyan érzés lenne mint mikor égtem…J belépése megzavarta a morbid ötletemet. A főpincér szintén elvitte az ő kabátját is aznyilvánvalóvá vált, hogy nem csak én öltöztem ki a találkozó miatt.„Annyira sajnálom ,hogy elkéstem” , mondta J mikor már egyedül maradtunk.„Nem te pontos vagy.”Amikor kezet fogtunk úgy érzettem hogy a keze alig melegebb mint az enyém.Úgy tűnt ez nem zavarja őt.„Káprázatosan néz ki , ha lehetek ennyire merész, Mrs. Cullen.”„Köszönöm J. De szólíts Bellának.”„Azt kell hogy mondjam, egy különleges érzésem van veled kapcsoltban. Ez volt Mr Jasperrelis de vele kevésbé volt... zavaró.„ Mosolygott tanácstalanul.„Igazán? Mindig azt tapasztaltam, hogy Jasper lénye nagyon nyugtatólag hat mindenkire.”Összeráncolta a szemöldökét. „Csakugyan?„ mormolta udvariasan míg az ellenkezés tisztánlátszott rajta. Milyen furcsa. Jasper mit tett ennek az embernek?„Régóta ismered Jaspert?”Felsóhajtott és tszólag kényelmetlenül érezte magát. „Több mint 20 éve dolgoztamMr.Jaspernak és az én régi társam már 15 éve ismerte őt… Ő soha nem változik” J finomanmegalázkodott.„Igen, Jasper amúgy nem mindennapi.”J úgy rázta a fejét minta el tudná hessenteni a zavaró gondolatokat. „Nem ülsz le Bella?”„Voltaképpen egy kicsit sietek. sokat kell vezetnem hazáig.” Amíg beszéltem a táskámbólelővettem egy vastag fehér borítékot a juttatásával és átadtam neki.„Oh” mondta egy kis csalódást fedeztem fel a hangjában. A borítékot begyömöszölte adzsekije belső zsebébe anélkül ,hogy kellemetlenkedve ellenőrizte a volna az összeget.„Reméltem ,hogy tudunk még beszélgetni egy pár pillanatot.”„Miről? Kérdeztem érdeklődve„Nos, engedd meg nekem hogy elösször a te tételeidet adjam át. Arról akarok meggyőződni,hogy elégedett vagy.”Elfordul majd az asztalra tette az aktatáskáját felkattintatta a csatokat. Egy normál méretűmanila borítékot vett elő.
 
A
manila boríték A szokványos borítékoknál vastagabb és keményebb anyagból készült ált. sárga színű A4nélnagyobb méretű boríték/irattasak, amit iratok szállítására használnak. Lehet még kék és bézs színű is.
Bár nekem fogalmam sem volt,hogy mit kellene látnom, kinyitottam a borítékot és vetettem ráegy futó pillantást.J rámutatott Jacob fotójára, és megváltoztatta a színeket így nem azonnal vált egyértelművéhogy ugyan az a kép van az útlevelében és jogsijában is.Számomra mindkettő kimondottan tökéletesnek tűnt de nem céloztam rá.A másodperc töredéke alatt rápillantottam a képre Vanessa Wolfe útlevelén majd gyorsanfélrenéztem, egy gombóc keletkezett a torkomba.„Köszönöm”, Mondtam neki.A szemei kissé szűkültek, és éreztem, hogy csalódást okoztam neki azzal, hogy nemvizsgálatom nem volt alaposabb. „Biztosíthatlak hogy minden darabja tökéletes. Mind át fogmenni a legszigorúbb és tüzetesebb szakértői vizsgálaton is.”„Biztos vagyok benne hogy mindegyik megfelelő. Én igazán méltányolom amit értetem tettélJ.”„ Öröm volt számomra Bella.” A jövőben fordulj hozzám nyugodtan ha a Cullen családnak  bármire van is szüksége.„Igazából nem célzott erre de ez úgy hangzott hogy kedvel engem ésa jövőben Japer helyett legyek én a közvetítő.„Volt még valami amit meg akartál beszélni?„Er, igen. Ez egy kicsit kényes...” Ő egy gesztussal a tűzhöz irányítót és kérdő arckifejezésselfigyelt. Kandalló szélére ültem ő meg mellém ült. izzadság cseppek tűntek fel homlokán újraerre előhúzott egy kék selyemzsebkenőd a zsebéből és elkezdte felit
atni
„Te vagy Mr. Jasper feleségének a nővére? Vagy a feleségének a sógornője vagy?” kérdezte.„Hozzámentem a felesége a bátyjához.„ Tisztáztam miközben azon tűnődtem hova is vezetez.„Te lennél Mr. Edward felesége ezek szerint.?”„Igen.”Bocsánatkérően mosolygott. „Tudod sokszor láttam már mindegyik nevet. Fogadt megkésettgratulációmat. Ez nagyszerű,hogy Mr Edward ennyi idő után ilyen csinos partnert talált.”„Köszönöm, nagyon köszönöm.”Szünetet tartott, és letörölte az izzadságot. „Elhiszed hogy az évek során kialakult bennemegy nagyfokú tisztelet mr Japer és családja iránt?”Óvatosan bólintottam.Vett egy mély lélegzetet azután kifújta anélkül, hogy megszólta volna.
Search History:
Searching...
Result 00 of 00
00 results for result for
  • p.
  • Notes
    Load more