HATÉKONYABB OLVASÁSTANÍTÁST AZ 1. OSZTÁLYBAN!

RAFFAI GIZELLA

A korszerű pedagógia legfontosabb követelménye, hogy a kisgyermek is aktívan,

tevékenységgel szerezze meg tudását. A tanulók akkor tanulnak legjobban, ha a tanulási eszközök és
feltételek hajlékonyan alkalmazkodnak egyéni stílusukhoz.
Az olvasáskészség fejlesztésében az olvasás technikai részének és a szövegfeldolgozó
jártasságnak a kialakításában is a hatékonyság növelése a sürgető igény. Ennek megváltoztatását,
korszerűsítését a legkisebbeknél kezdve sürgősen el kell indítani, annak figyelembevételével, hogy a
6–10 éves gyermek sokkal több ismeretet képes elsajátítani, mint amit eddig követeltünk tőle, de
ezeket az ismereteket olyan módszerekkel kell átadnunk, amelyek érdeklődésüket, aktivitásukat
fokozzák, egyéni képességük maximális fejlődését biztosítják.
Ez a végkövetkeztetés arra indított, hogy ezzel kapcsolatban tapasztalatokat gyűjtsek az első
osztályban, személyes meggyőződésem alapján.

Feladatlapokat alkalmaztam

Az első osztályos gyermek 210 magyar nyelvórán vesz részt. Azt kell kérdeznünk, vajon
ezeknek az óráknak hány százalékában aktív a gyermek és nyer benyomásokat, érzelmileg is
színezett tapasztalatokat. Eddigi munkám folyamán egy-egy tanévben 80 olvasás-feladatlapot
alkalmaztam. Egy-egy feladatlap kitöltése átlag 10 percet igényel. Ezzel az individualizálással az
egész évi óraszámnak csak a 12%-át használtam fel. A tanulóknak szánt önálló feladatokat nem lehet
rögtönöznünk, nem lehet a véletlenre bíznunk. Meg kell tervezni, ki kell munkálni a pedagógiai
ráhatás legcélravezetőbb eljárásait. A tanulókat fokozatosan el kell juttatnunk a problémák önálló
látására, felfedezésére, megoldására. A feladatlapok összeállításakor figyelembe vett tényezők:
1. fokozottabb szerepet kell adni az önálló gondolkodási készség gyakorlásának;
2. elemi gondolkodási műveletekbe kell bevezetnünk a tanulókat;
3. különböző tantárgyak tanításával összefüggésben kell alkalmaznunk az alapműveletek
elemeit;
4. célszerűen összeállított gyakorlatsorozatokat kell megoldatni.
Az önálló gondolkodási készség gyakorlására szánt feladatoknak tartalmilag is segíteniük kell a
gyermeki gondolkodás egészséges kibontakozását! Különböző gyakorlatokkal végezzük a
gondolkodási műveletek fejlesztését. A gyermek tudatában a szavak pontos jelentést kapnak. A fő
feladat: az elemi fogalmi rendszer kialakítása. A gondolkodás sajátosságai az egyes logikai
műveletekkel kapcsolatban: az analízis, az összehasonlítás, a következtetés, az oksági magyarázat, a
meghatározás stb. szintjeinek a megalapozása.
Az egyes tantárgyakban már elsajátított ismeretek, jártasságok együttművelése, komplex
fejlesztése fontos feladat.

A feladatlapok típusai

1. Az előkészítő gyakorlatokhoz kapcsolódó feladatlapok.

2. Az ismeretek felidézését, alkalmazását szolgáló feladatlapok.
3. Műveletsort igénylő, problémát tartalmazó feladatlapok.
4. Önálló vagy közösen szerzett tapasztalatokat összegező feladatlapok.

A feladatlapok tervezésének követelményei

1. Huzamosabb, 5–10 percet igénylő egyéni munkát tegyen lehetővé.

2. Kérdései, utasításai rövidek és világosak legyenek.
3. A kérdések megválaszolása, a feladatok megoldása kevés technikai munkát igényeljen a
tanulóktól.
4. Az ellenőrzés egyszerű legyen.
1
 5. Változatos gondolkodási műveletekre késztető, gondolkodást fejlesztő feladatokat
tartalmazzon.
6. Rajzos feladat az utolsó helyen szerepeljen, megoldása rövid időt vegyen igénybe.
7. A feladatlap ne tartalmazzon sem túl könnyű, sem túl nehéz feladatokat, a tanulók értelmi
szintjén mozogjon.
8. Az ismeretek elsajátítása érdekében a differenciált foglalkoztatást is biztosítsa.

Az ismeretek felidézését, alkalmazását szolgáló feladatlapok

a) A betűismertetési időszakban két feladatlapot alkalmaztam. A feladatlapon levő kép nélküli

betűt a képes ábécé segítségével a tanulók felismerik, és megfelelő rajzzal visszajelentést
adnak a helyes felismerésről.
b) Az ismeretek felidézése tárgy és szókép azonosítással. Ez a következőképpen történik: Az
iskolába lépő gyermek tárgyszemlélését elsősorban a globalitás jellemzi.Egyszer a tárgy színe,
máskor a tárgy nagysága köti le a figyelmét, vagy éppen az, hogy mit lehet vele csinálni. A
feladatlapok szerkesztésénél ezt a jellemző tárgyszemléletet vettem alapul a szószerkezet
összeállításában, amelyek az olvasási folyamat kialakítását segítik elő. Hogy kezdettől fogva
hogyan alakul és hogyan folytatódik, milyen elvek szerint a szókép felismerése, a szó
elolvasása, aszerint különféle szerkezetű szótípusokat tartalmaznak a feladatlapok. A
betűkapcsolás időszakában a szavak olvastatása és értelmezése képazonosítással történik.
Betűcserével létrejött új értelmi változások például: az első betű változik: ŐZ – ÍZ – EZ – AZ;
mássalhangzóval kezdődő sor: FA – FŰ – FŐ; pillanatnyilag hangoztatható mássalhangzóval
kezdődő sor: TÓ – TŰ – TŐ – TE.
A feladatlapok olvasásával, a szavak képes ábécével való kirakásával, gyakoroltatásával a
szókép a két betű egységben látásával jelenik meg, s ha ebben megerősődnek, áttérünk a
hárombetűs szavakat tartalmazó feladatlapokra.
c) Betűváltozatok a szóképekben: a szó végén a mássalhangzó cserélődik: SZÉK – SZÁL –
SZÉN – SZÉP ( a tanuló magabiztosan olvassa össze a két első betűt); - a magánhangzó
változik a szó közepén: KAR – KÁR – KOR – KÖR – KÉR; - a mássalhangzó a szó elején
változik: FÚR – HÚR – TÚR – SZÚR – GYÚR.
d) Hiányzó betűk keresése:
....... ÉZ ...............ÉZ ...................ÉZ ....................ÉZ
........ÉR ...............ÉR .................. ÉR ................... ÉR
e) Függvényjáték: ékezetváltozással létrejött értelmi változások (az értelmi változás jelzése a
szókép és a rajz egyeztetésével történik):
SZEL MER VER
SZÉL MÉR VÉR
é) Transzformációs játékok: például SZ P betűcsere (Sz helyett P betű):
SZÉK .... ÉK
SZÉP .... ÉP
ESZE E....E
f) Kombinatorikai játékok (1): Mit dob ki a gép? A betűk kombinálásával, új elrendezésével új
értelmi változások jönnek létre.Ezt a tevékenységet a tanulók a képes ábécé betűivel, manipu-
lálással végzik. A betűket bemásolják a feladatlapra, és rajzzal kötik össze.
g) Szóképből szófejlesztéssel alakított szavak (kétféle formában is) (2). Az azonosítás
vonalkötéssel történik.
h) Tárgyak nevének és rajzának összekötése.
i) Minden szóképnek van megfelelő rajza.
j) Több szókép közül választják ki a rajz képének megfelelőt.
k) Szóképhalmazból keresik ki a tárgy nevét és kötik össze a képükkel.
l) Cselekvést, történést jelentő szavakat kötnek össze a rajzokkal. A rajzok élőlényeket, élettelen
dolgokat ábrázolnak.
ly) Milyenségeket kifejező szóképeket kötnek össze a vonatkozó rajzokkal.
m) Rokon értelmű szavakat kötnek össze relációs jelekkel.
2
n) Ellentétes jelentésű szavakat kötnek össze relációs jelekkel.
o) Gyakorlatok, amelyekben fajfogalmat tartalmazó szavakat a nemfogalom szóképével kötnek
össze (3).
ö) Rendezetlen halmazban levő fajfogalmakat válogatnak ki külön halmazba nemfogalmak szerint.
Például: ALMA, PARADICSOM, SÁRGARÉPA, BANÁN, NARANCS, KÁPOSZTA stb.;
fajfogalmakat rendeznek (GYÜMÖLCSÖK, FŐZELÉKFÉLÉK stb.) nemfogalomba.
p) Rendezetlen fajfogalmakat rendeznek két nemfogalomhoz tartozó csoportba, a harmadik
nemfogalomhoz tartozó fajfogalmak csak zavaró körülményként szerepelnek. Például:
JÁTÉKSZEREK, HÁZIÁLLATOK, VADÁLLATOK.
r) Logikai sorrendet állapítanak meg számozással (4).

3
Műveletsort igénylő, problémát tartalmazó feladatlapok

Az első osztályos gyermeknél három gondolkodási szint figyelhető meg:

- az iskolába lépés előtti gondolkodás maradványai, amelyre jellemző, hogy a tárgyaknak a
legfeltűnőbb lényegtelen tulajdonságát ismeri meg;
- a kor alapvető, jellemző szintje az elemi fogalomrendszer kialakulása;
- a következő magasabb szint elemei, alapjai az oksági gondolkodás. A tanuló egy – egy lényeges
ok megállapításáraa tanult egyszerűbb törvény alapján tud magyarázatot adni. Ha a gyermek felismer
egy tárgyat, ebben benne van egész sor gondolkodási művelet csírája, csak más – más szinten.
Minden korban tud műveletet végezni, csak a szint kialakulását, fejlődését az ismeretek tartalma és
az ismeretszerzés jellege határozza meg.
a) A tanulók fogalmakat ismernek fel fogalmak körülírásával, tartalmi jegyek felsorolásával.
A mondat jelét írják a megfelelő rajz keretébe. Például: Virágról virágra röppen. Fejed védi a széltől,
hidegtől, esőtől.
b) Mondatelolvasás alapján pótolnak hiányzó részeket a rajzon.
c) Hiányos mondatokat pótolnak szóoszlopból (5).
d) Utasításokat tartalmazó feladatlapok. Például: egyforma színű, alakú és nagyságú ábrákat
kötnek össze. (Keresd meg, mivel nyitod ki a kaput!) Stb.
e) Kijelölt szempont alapján alkalmaznak jelöléseket a rajzokon. Például több fajfogalom közül
kikeresik azokat a rajzokat, amit meg lehet enni, vagy ami télen található az udvarban.
é) Logikai sorrendet állapítanak meg számozással (6).
f) Mondattal kifejezett nemfogalom alá keresik a megfelelő fajfogalmat (7). A megfelelő
számjegyeket a megfelelő üres helyre írják.

EGYIK SZÜLŐ NEVE 1. ZOLI

EGY TÁRGY NEVE 2. KEDD
EGY ÁLLAT NEVE 3. MÁJUS
EGY VIRÁG NEVE 4. TÉL
EGYIK HÓNAP NEVE 5. ÉDESAPA
EGYIK NAP NEVE 6. SZEMÜVEG
EGY FOLYÓ NEVE 7. SZEGFŰ
EGY FIÚ NEVE 8. NYÚL
9. TISZA
7

Önálló vagy közösen szerzett tapasztalatokat összegező feladatlapok

Az olvasott szó, mondat, gondolategység, versrészlet, mese- és cselekvéssor megértésének színtje

önálló néma olvasást igényel. A feladatlapok ismeretanyagai különbségek, hasonlóságok feltárására,
ok és okozati összefüggések megállapítására szolgálnak. A gyermek a hasonlósági relációt használja,
de a különbséget hamarabb tudatosítja. Nemcsak egy –egy lényeges ok megállapítására képes,
hanem oksági magyerázatot is felfog. A meghatározás az első osztályban nemfogalmakkal történik.
Az első osztályban a magasabb szintű gondolkodás elemeinek alapjait rakjuk le, a feladatlapok
ismeretanyaga, tartalma ezekhez a szintekhez igazodik.
a) A tanulók összehasonlítást végeznek különbségek és megegyezés alapján. Keresik,
hogy két tárgy mibenegyezik, különbözik egymástól. Például: vonatot, autóbuszt
hasonlítanak össze.A két tárgyra vonatkozó különbségeket és hasonlóságokat
tartalmazó mondatok rendezetlen halmazban vannak. Ezekből kell kiválogatni két
4
 megadott szempont alapján külön-külön halmazba a mondatokat. Ez csak jelek
átvitelével, beírásával történik.
b) Két egyenlő tárgyat hasonlítanak össze (8).

1. ALAKJA GÖMBÖLYŰ
PIROS ALMA 2. SZÍNE SÁRGA SÁRGA ALMA
3. SZÍNE PIROS
4. A PIROS ALMA ÍZE ÉDES.
5. A SÁRGA ALMA ÍZE SAVANYÚ.
8

5
 c) Leírás (amely lényeges jegyeket tartalmaz a fajfogalmakról) alapján ismernek fel és
kapcsolnak össze nemfogalmakat. Ezek lehetnek vidámhangú versikék is. Például:
1.
BAJSZA HETYKE, KARMA VÁG,
SZEME, MINT AZ ÉG KÉK.
HA ELINDUL VADÁSZNI,
SÍRNAK AZ EGÉRKÉK.

2.
LOMPOS FARKA, RŐT BUNDÁJA,
RAVASZSÁGBAN NINCSEN PÁRJA.
MINDENKINEK A KOMÁJA,
LIBACOMB A LAKOMÁJA.

Egy feladatlap ebből a típusból hat ilyen hasonló versrészletet tartalmaz. Ezeket a tanulók két
halmazba, a háziállatok és vadállatok csoportjába rendezik, számjegyek beírásával.

d) Tanult és szerzett ismeretek gyakoroltatása történetleírá salapján (9). A fajfogalom

szóképét (NYÚL, KUTYA, FECSKE, VADKACSA, KISEGÉR) a lakás rajzához
helyezik.
e) Egy kis történet elolvasása alapján felevenítik a nemfogalomra vonatkozó tartalmi
jegyet, és ennek alapján a fajfogalmak halmazából kiválogatják az egy nemfogalom alá
tartozókat.Például:
MI A KÜLÖNBSÉG A LABDA ÉS A BURGONYA KÖZÖTT?

EGY KISLÁNY, AMIKOR LÁTTA, HOGY ÉDESANYJA BURGONYÁT ÜLTET,

EL AKARTA ÜLTETNI A LABDÁJÁT, HOGY KIKELJEN. EL IS ÜLTETTE. VÁRTA,
HOGY KIKELJEN. VAJON KIKELT-E? NEM,MERT A BURGONYA ÉLŐ DOLOG, A
LABDA PEDIG ÉLETTELEN DOLOG.

Feladat: az élőlények nevét jelöld ezzel a jellell: O

... MADÁR ... MÓKUS
... RÁDIÓ ... HÁZ
é) A tanulók az elolvasott mese alapján hajtanak végre utasításokat:

A TORKOS NYÚLFI

NYÚLMAMA ÉS NYÚLFI NAGY SÁRGARÉPÁT TALÁLTAK. A SÁRGARÉPA

VASTAGABB VÉGÉT NYÚLMAMA, A VÉKONYABB VÉGÉT NYÚLFI VITTE A
VÁLLÁN. A KISNYÚLFI ÚTKÖZBEN RÁGCSÁLNI KEZDTE A RÉPA VÉGÉT. OLY
MOHÓN FOGYASZTOTTA, HOGY A RÉPÁBÓL CSAK A MAMA VÁLLÁN
MARADT.
A KISNYÚLFI A TEHERTŐL MEGSZABADULT, DE A TORKOSSÁGTÓL A
HASA MEGFÁJDULT.

Feladat: Fesd be a répa megmaradt részét! (A feladatlapon a szöveg alatt a mese rajza
van.)
f) A tanulók a rendezetlen halmazban felsorolt fajfogalmakat tartalmazó mondatokból a
kiemelt fajfogalmakat nemfogalom alá gyűjtik. (Téli és tavaszi jelenségek közül csak a
tavaszi jelenségeket gyűjtik egy halmazba.)

6
 Ha megfelelő szimbólumokkal és betűkkel végeztetjük a rendezést a tanuló vissza-
jelentést kaphat munkája helyességéről, például egy értelmes „ jutalmazó ” szóban.
g) Probléma, helyzetszituáció megoldása

ÁLLJ, HA PIROS!
VÁRJ, HA SÁRGA!
AKKOR MENJ, HA
ZÖLD A LÁMPA!

Feladat: Színezd a jelzőlámpát olyanra, hogy a gyerekek átmehessenek!

Tanuld meg!

KINEK KEDVES KEZE, LÁBA, NÉZZE MIT JELEZ A LÁMPA!

ZÖLDET? SÁRGÁT? PIROSAT? SZABAD UTAT? TILOSAT?

Tartsd be a szabályt!

GONDOSAN KÖZLEKEDJ, HOGY NE ÉRJEN BALESET!

gy) A házi olvasmányok útján szerzett ismeretek ellenőrzése rendezéssel. A mese-

mondatok (idézetek mesehősöktől, három meséből) rendezetlen halmazban vannak. A
tanulók a mesemondatokat a megadott mesecímek alapján három halmazba rendezik.
A mondatok jelölése a halmazokban betűbeírással történik. Ha ezeket a betűket a
megjelölt helyre kiírják a tanulók, egy értelmes szót kapnak, amely egyben visszajel-
zést ad munkájuk helyességéről.
h) A feladatlapok végén a tanulók rendszerint könnyen ábrázolható szöveget, vidám
hangú versrészletet illusztrálnak:

SZÜRKE BUNDÁS KICSI NYÚL,

HOSSZÚ FÜLE LEKONYUL.
MEGLAPUL A SZÉNÁBAN,
MEG SE MOZDUL NÉGY LÁBA.

Néhány megjegyzés

Osztályom ötperces betűhelyes olvasásmérési átlageredménye az idén március hónapban 1096

betűhely volt. Ezért, ha átlag 10 percnyi időt számítunk egy olvasás-feladatlap megoldására, lényeges
kérdés lehet a feladatlap tartalmának terjedelme. A terjedelmet fokozatosan kell növelni az olvasási
készségképzés folyamatában, hogy kellő terhelést kapjanak a tanulók. Figyelembe kell venni az
olvasás gyorsaságát és megértését.
A feladatlapok megoldásáról, a helyes megoldás megerősítése érdekében „ visszajelentést ”
adunk a tanulóknak. Egy tanuló nemcsak saját teljesítményét tudja értékelni, hanem önmaga érté-
kelése beépül az egész osztály értékelési rendszerébe, és ennek tükrében reálisabban mérheti saját
teljesítményét. Így mind a tanuló, mind a tanító a tanítási és a tanulási folyamat időszakaiban ponto-
san ismeri az elsajátítási szintek kialakulását, az ismeret, a megértés, a jártasság és a készség színtjét.
A felsorolt olvasás-feladatlapokat túlnyomórészt az első félévben alkalmaztam. A második
félévben az olvasmányokat dolgoztam fel feladatlapokon, hogy az olvasás- és íráskészség fejlesztését
is szolgálják a produktív alkotó képesség fejlesztése érdekében.
Nem terheljük-e meg a tanulókat a feladatlapokkal? –vetődik fel a kérdés. Erre vonatkozólag
idézhetjük Lénárd Ferenc pszichológus megállapítását: „ A mindennapos tapasztalat és a kísérleti
7
vizsgálatok azt mutatják, hogy a tanulók számára a problémák önálló megoldása igen kellemes
érzelmi hatással jár együtt. Ez az érzelmi hatás fokozza a munkakedvet, erősíti az érdeklődést, és
növeli a teljesítményt.”