Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword or section
Like this
8Activity

Table Of Contents

0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
szekely_tortenelem

szekely_tortenelem

Ratings: (0)|Views: 848 |Likes:
Published by alex0662

More info:

Published by: alex0662 on Jun 17, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

06/11/2013

pdf

text

original

 
A Székely Nemzettörténete és alkotmánya
írta:
Dr. Szádeczky Kardoss Lajos
egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia tagja
E kiadás a "Hargitaváralja" J. Sz. K.a Franklin-Társulat bizományaBudapest, 1927. alapján készült
 
A Székely Nemzet története és alkotmánya - Előszó
ELŐSZÓ
A könyvek balsorsáról szóló latin példabeszéd (habent sua fata libelli) erősen ráillik a székelyek történetére is. Félszázév viszontagságai után lát napvilágot az a könyv, melyet a székelyek oly régóta várnak.1874-ben Kolozsvárt a székelyek történetének megíratására bizottság alakult (gróf Mikó Imre elnöklete alatt), mely(főként Jakab Elek buzgólkodására) pénzalapot gyűjtött és Szabó Károlyt a kolozsvári egyetemen a magyar történelem tanárátmegbízta a munkával. Ő nagy szorgalommal látott az anyag összegyűjtéséhez, kiadta a «Székely Oklevéltár» három kötetét(1872-1890.), a negyedik hagyatékában maradt; szép tanulmányokat is írt (melyek «A
 
régi székelység» c. a. összegyűjtve különis megjelentek Kolozsvárt 1890); de a székelyek történetét nem írhatta meg. Ideje nagy részét az adatok gyűjtése és kiadásamellett főként a székelyek eredete felett Hunfalvy Pállal folytatott vitája foglalta le.Szabó Károly halála után a Bizottság gróf Kuun Géza elnöklete alatt 1892. november 13.-án tartott közgyűlésén engem bízott meg, mint Szabó Károly utódát a kolozsvári egyetem magyar történelmi tanszékén a még hiányzó anyag összegyűjtésévelés a székelyek története megírásával.Én legelőbb is bejártam a Székelyföldet, összegyűjtöttem évek során át tartó széleskörű levéltári kutatások alapján amég hiányzó anyagot, s kiadtam a Székely Oklevéltár még négy kötetét (IV-VII. kötet, Kolozsvárt 1895-1898.), s azutánhozzáláttam a történelem megírásához. Tanítványaimat is foglalkoztattam székely történelmi kérdésekkel az egyetemitörténelmi szemináriumban, s azoknak eredménye több doktori értekezés, melyekre munkám folyamán a jegyzetekbenhivatkozom. Ezek között
Connert János
dr. műve «A
 
székelyek intézményeiről»
 
az irodalomban is méltó elismerést váltott ki.Hosszú évek nehéz munkájába került, míg elkészült a székelyek története, mintegy 50-60 ny. ívet kitevő kétkötetnyiterjedelemben. Legépeltettük két példányban, kiadtuk bírálatra Nagy Gézának, majd az ő halála után Sebestyén Gyulának,Márki Sándornak és Kozma Ferencnek.*Erdélyből távozásom előtt (1919 őszén) a kész munka egyik gépírásos példányát otthagytam Kolozsvárt a Bizottságnál,a másik példányt magammal hozva, 1920 őszén felolvasás keretében bemutattam a Magyar Tudományos Akadémia történelmiosztálya ülésén. A pénz értékének rohamos süllyedése, a nyomdai árak gyors emelkedése miatt a Magyar TudományosAkadémia könyvkiadása is megcsappanván, nem remélhettem, nem is kértem kiadását, bár azt a legilletékesebb székelytörténelmi szakértők a nemzeti becsület kérdésének mondották a már akkor tőlünk elszakított székelyek irányában. Később akormány részéről érdeklődtek a munka iránt, de «az időközben bekövetkezett igen nagy áreltolódás miatt» nem tudtak kellő«támogatást adni a munka kiadásához.» Az elszakított Erdélyben rekedt pályadíj-alap hadikölcsönbe fektetve időközbenelértéktelenedett.A székelyek története így népükkel, írójukkal együtt hontalan bujdosóvá vált és várt a jobb idők felderülésére.A székely szívósság és lelkesedés vette pártfogásába saját története elárvult ügyét. A menekült erdélyi honfitársak «
 Hargitaváralja
 jelképes székely községe» előfizetési felhívást bocsátott ki a felényire összevonandó munka kiadására. Azelőjegyzésnek oly páratlan szép eredménye lett, hogy annak alapján a Franklin-Társulat elvállalta a munka kiadását, 2000 példányban való kinyomatását.A munka eredetileg tehát szélesebb keretben készült, mint ahogy összevont alakjában megjelenhet. A részletekbőlmintegy felét ki kellett hagynom, de jellegében nem változott. Irányelvem, melyet a pályázati tervrajzban kifejtettem, nemváltozott. r abban hangsúlyoztam, hogy «a székelyek eredetének vitás rdésében az én vezéreszmém a nemzetihagyománynak összekapcsolása, kiegyeztetése az ismert történeti tényekkel s a székelyek eredetét a hun birodalom megdőlése sa magyarok honfoglalása között a hagyomány nyomán keresem. Ha a kérdés matematikai bizonyossággal el sem dönthető: atörténeti igazság, azt hiszem, megközelíthető. A nemzetek őstörténelme különben sem szokott okleveles dokumentumokonalapulni, mégis minden nemzet tiszteli és megbecsüli az ősi hagyományokat.»«Mindamellett én a székelyek történetének lényegét és súlypontját nem az eredet homályos kérdésének tisztázásában,hanem a már dokumentálható történelem és az intézmények fejlődésének megállapításában látom. Az őstörténelem tehát különválasztandó a valódi történelemtől s a súlypont erre fektetendő.»Ezt a programot követtem és megtartottam. Az eredet kérdésében összegeztem röviden a mások véleményeit,hozzáadtam a magamét, anélkül, hogy csalatkozhatatlanságot tulajdonítanék bármely véleménynek. A székelyek eredetének elmélete nyílt kérdés marad továbbra is; a valódi történelem s az alkotmányos intézmények keretét azonban - azt hiszem -sikerült annyira megállapítanom, hogy azok maradandó értékűek. Ami hiány mutatkozik, az nagyrészt az összevonás rovásáraírandó.A szűkre szabott keret nem engedte, hogy behatóbban tárgyaljam a székely intézmények némely ágát: pl. atörvénykezést, a birtokjogot, a székely jogszokásokat stb. Nem terjeszkedhettem ki a székely kultúr történelem részleteire, pl. aszékely rovásírásra (melyről
Sebestyén
Gyulának van alapvető nagy munkája: A magyar rovásírás hiteles emlékei, Budapest1915.); nem a székely népművészetre (lásd Huszka József: A székely ház, Budapest 1895. A magyar ornamentika hun eredete,Budapest, 1914.); nem a Székelyföld leírására (lásd Kőváry László: Székelyhonról, Kolozsvár 1842.. báró Orbán Balázs: ASzékelyföld leírása I-VI. Budapest, 1868-73., Hankó Vilmos: A Székelyföld, Budapest 1897.); nem néprajzára (lásd JancsóBenedek: A székelyek, történelmi és néprajzi tanulmány, Budapest 1921; franciául és angolul is megjelent: The TransylvanianQuestion c. a. Ajtay József és Kovács Alajos pótlásaival Budapest. 1921.) Kizárólag a szorosan vett történelemre ésalkotmányra szorítkozhattam csak a kiszabott 25 nyomdai íven. Szolgáljon ez tájékoztatásul és mentségül a mű megítélésénél.A forrásidézetekkel is takarékoskodnom kellett. Fő forrásomat, a Székely Oklevéltárt Sz. O., az Erdélyi OrszággyűlésiEmlékeket, E. O. E. kezdőbetűkkel jeleztem.- 3 -

Activity (8)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 thousand reads
1 hundred reads
Attila Sántha liked this
pollinctor liked this
buzogy5966 liked this
buzogy5966 liked this

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->