Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
3Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Részei vagyunk a földnek!

Részei vagyunk a földnek!

Ratings: (0)|Views: 15|Likes:
Published by hirlevelem
Franklin Pierce amerikai elnök 1855-ben felszólította az USA északkeleti részén, Washington
államban élő duvamis indiánokat, hogy vadászterületüket adják el a fehér telepeseknek, és a
számukra kijelölt rezervátumban telepedjenek le. Az eladdig példátlan felhívásra Seattle, a duvamis
törzs főnöke ezzel a beszéddel válaszolt:
Franklin Pierce amerikai elnök 1855-ben felszólította az USA északkeleti részén, Washington
államban élő duvamis indiánokat, hogy vadászterületüket adják el a fehér telepeseknek, és a
számukra kijelölt rezervátumban telepedjenek le. Az eladdig példátlan felhívásra Seattle, a duvamis
törzs főnöke ezzel a beszéddel válaszolt:

More info:

Published by: hirlevelem on Aug 01, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

04/05/2013

pdf

text

original

 
 Franklin Pierce amerikai elnök 1855-ben felszólította az USA északkeleti részén, Washingtonállamban élő duvamis indiánokat, hogy vadászterületüket adják el a fehér telepeseknek, és a számukra kijelölt rezervátumban telepedjenek le. Az eladdig példátlan felhívásra Seattle, a duvamistörzs főnöke ezzel a beszéddel válaszolt:
RÉSZEI VAGYUNK A FÖLDNEK 
A washingtoni nagy törzsfőnökazt üzente, meg kívánja vásárolnia földünket.A nagy törzsfőnökelküldte nekünkbarátságának és jóakaratának szavait is.Ez megtisztelő számunkra,mert jól tudjuk, őneki a mi barátságunkranincs szükségeS megfontoljuk ajánlatát,mert tudjuk,ha nem fogadjuk el,talán majd eljön a fehér ember,és puskával veszi el a földünket.Hogyan lehet az égboltot vagy a földmelegétmegvásárolni vagy eladni?Ez a fogalom számunkra ismeretlen.Ha nem birtokoljuka levegő üdeségét és a víz csillámlását,hogyan vásárolhatja azt tőlünk meg?Majd eldöntjük, mitévők legyünk.Amit Seattle törzsfőnök mond,abban a washingtoni nagy törzsfőnökugyanúgy biztos lehet,ahogy a fehér testvéreinkaz évszakok változásában biztosakAz én szavaim olyanok,akár a csillagok, nem enyésznek elNépem gondolkodásaés tapasztalata szerinte Föld minden darabja:a fenyők fénylő levelei,a vízpart fövenye,a sötét erdőt megülő köd,minden írtás,minden zümmögő bogár szent.A fákban szétáradó nedveka rézbőrű ember emlékét éltetik tovább.Amikor a fehérek halottai útra kelnek,hogy a csillagok közt bolyongjanak,elfelejtik a földet, ahol születtek.A mi halottaink sohasem felejtik elezt a csodás szépségű földet,mert a föld a rézbőrű embernekédesanyja.Részei vagyunka földnek,és a föld része mindannyiunknak.Nővérünk minden illatozó virág,és fivérünk az őz, a ló és a nagy szirti sas.A sziklás magaslatok, a termékeny rétek,a ló testének és az ember testének melege- egyetlen család.Ha tehát a washingtoni nagy törzsfőnökazt üzeni nekünk, hogy meg akarjavásárolni a földünket,sokat kíván tőlünk.A nagy törzsfőnök azt is tudatja velünk,hogy ad majd nekünk olyan helyet,ahol kényelmesen és magunk köztélhetünk.Ő lesz az apánk, és mia gyermekei leszünk.De vajon lehet-e ez így valaha is?Isten a fehérek népét szereti,és elhagyta rézbőrű gyermekeit.Gépeket ad a fehér embernek,hogy munkájában segítse,és nagy falvakat épít neki.A fehér törzsfőnök népe napról naprahatalmasabb.Nemsokára elárasztja ezt az egész tájat,ahogy a váratlan esők utána vízomlásokban lezúduló folyóinkszokták.Az én népem olyan, mint a visszahúzódódagálycsakhogy nem tér többé vissza.
 
 Franklin Pierce amerikai elnök 1855-ben felszólította az USA északkeleti részén, Washingtonállamban élő duvamis indiánokat, hogy vadászterületüket adják el a fehér telepeseknek, és a számukra kijelölt rezervátumban telepedjenek le. Az eladdig példátlan felhívásra Seattle, a duvamistörzs főnöke ezzel a beszéddel válaszolt:
RÉSZEI VAGYUNK A FÖLDNEK 
Nem, mi két különböző faj vagyunk.Gyermekeink nem játszanak egymással,és véneink nem ugyanazokat atörténeteket mesélik.Isten a fehér ember népéhez pártolt,mi árván maradtunk.A nagy törzsfőnök ajánlatátföldünk megvásárlására megfontoljuk.Nem lesz könnyű döntés,mert nekünk szent ez a föld.Szeretjük ezeket az erdőket.Valahogy mi mások vagyunk.Számunkra apatakok és a folyók csillámlóvizenem csupán víz,őseink vére az.Ha eladjuk a fehér embernek ezt a földet,tudnia kell, hogy szent ez a táj,és gyermekeit meg kell tanítania rá, hogyszent,és hogy a tavak áttetsző vizébenminden tovaringó képaz én népem életénekhagyományait és eseményeit őrzi.A víz csobogása az én őseim hangja.A folyók a testvéreink - megoltjákszomjunkat.A folyók a hátukra veszik kenuinkat,és táplálják gyermekeinket.Ha eladjuk ezt a tájat,a fehér embernek meg kell tanulnia,és gyermekeit is meg kell tanítania,hogy a folyók a testvéreink,a mieink és az övéik,és mától fogva jónak kell lennie afolyókhoz,ugyanúgy, ahogy minden más testvéréhez jó.A rézbőrű embernek folyvást hátrálnia kellaz előrenyomuló fehér ember elől,ahogy a hajnali köd húzódik visszanapkeltekor az erdőbe.De apáink hamva szent,sírja megszentelt föld,s így nekünk szentek ezek a dombok,ezek a fák,szent ez a darab föld.Tudjuk, hogy a mi érzelmeinketa fehér ember nem érti meg.Számára ez ugyanolyan föld,mint bármely másik,mert idegen, ki éjszakja érkezik,és elveszi a földtől mindazt, amireszüksége van.Neki a föld nem testvére,hanem ellensége,és mihelyt meghódította, továbbáll.Elhagyja apái sírját - és nem gondol többévele.Elorozza gyermekei leendő földjét, és nemgondol vele.Elfelejti atyái sírjátés gyermekei jogát arra, hogymegszülessenek.Úgy bánik édesanyjával a földdelés testvérével az éggel,mint holmi eladásra vagy zsákmányolásravaló dologgal,eladja, akár a juhot vagy a csillogógyöngyöt.Mohósága elnyeli a földet,és nem hagy hátra mást csak sivatagot.Nem tudom, a mi természetünk más, mintaz övé.
 
 Franklin Pierce amerikai elnök 1855-ben felszólította az USA északkeleti részén, Washingtonállamban élő duvamis indiánokat, hogy vadászterületüket adják el a fehér telepeseknek, és a számukra kijelölt rezervátumban telepedjenek le. Az eladdig példátlan felhívásra Seattle, a duvamistörzs főnöke ezzel a beszéddel válaszolt:
RÉSZEI VAGYUNK A FÖLDNEK 
Városai látványa fája rézbőrű embernek.Talán azért, mert a rézbőrűek vadak,és nehéz a felfogásuk.A fehérek városaiból eltünt a csend.Nem akad bennük egyetlen olyan helysem,ahol tavasszal meghallani a rügyfakadástvagy a rovarzümmögést.De meglehet, csupán azért vélekedem így,mert én is vad vagyok, és mindezt nemértem.Ez a lárma sérti a mi fülünket.Mi maradhat meg az életből,ha nem hallani a madarak rikoltozásátvagy éjszaka a békák cívódását a tóban?Rézbőrű vagyok, és számomrafelfoghatatlan mindez.Az indián szereti a tó tükrét simogató szélsuttogását.a déli esőben tisztára mosott szelet s afenyvesek nehéz illatát.A levegő becses a rézbőrű ember számára,mert minden egyazon levegőn osztozik.Állat, fa, ember -mind ugyanazt a levegőt szívja.Úgy látszik a fehér embernem vesz tudomást a levegőről, amelyetbeszív;akárcsak a napokon át haldoklóé,az ő szaglása is eltompult,érzéketlen a bűz iránt.Hanem ha eladjuk neki a földünket,nem szabad megfeledkeznie róla,hogy számunkra becses a levegő,mert a föld lelke az,mely megosztja magát minden élővel,melyekben lakozik.A szél volt apáink szájában az elsőlélegzet,s a szél lesz az utolsó leheletünk.A szélnek kell erősítenie gyermekeinket is.És ha eladjuk a fehér embernek aföldünket,úgy kell azt megbecsülnie,mint különleges, megszentelt földet,mint olyan helyet, ahol ő ismegérezheti a szélben a réti virágok édesillatát.Megfontoljuk az ajánlatát,és, ha úgy döntünk, hogy elfogadjuk,akkor csakis egy feltétellel:a fehér embernek úgy kell bánniae föld állataival, mint testvéreivel.Vadember vagyok, s én másként nemfoghatom ezt fel.Ezerszám láttam oszló bölénytetemeket,melyeket a fehér ember hagyott magaután -a bölényeket az elhaladó vonatból terítettele.Vadember vagyok, és nem értem,miként lehet az a füstölgő vasparipafontosabb a bölénynél,amelyet mi csupán azért ejtünk el,hogy életben maradjunk.Mit ér az ember állatok nélkül?Ha valamennyi állat kiveszne,az ember elpusztulnalelkének mérhetetlen magányában.Ami ma az állatokkal történik,nemsokára az emberekkel is megtörténikmajd.Minden összetartozik.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->