Read without ads and support Scribd by becoming a Scribd Premium Reader.

Language:

Download

Go BackAdd Note

Link

Embed

Save for later

==========================================================

Blaise Pascal: Gondolatok

A mű eredeti címe: Pensées

Fordította és a jegyzeteket készítette: Pődör LászlóTartalomjegyzék==========================================================A könyv elektronikus változataI. szakasz (1-59.)II. szakasz (60-183.)III. szakasz (184-241.)IV. szakasz (242-290.)V. szakasz (291-338.)VI. szakasz (339-424.)VII. szakasz (425-555.)VIII. szakasz (556-588.)IX. szakasz (589-641.)X. szakasz (642-692.)XI. szakasz (693-736.)XII. szakasz (737-802.)XIII. szakasz (803-856.)XIV. szakasz (857-924.)JegyzetekFüggelékPascal (Katolikus Lexikon)Pascal (Szerb Antal)==========================================================I. szakasz1.A geometriai és az intuitív gondolkodás közötti különbség. -- Az elsőalapelvei világosan érthetők, de távol esnek attól, ami közhasználatú;ezért, a megszokás hiánya miatt, nehezen fordul hozzájuk az ember -- ámha mégis rászánja magát, akkor teljes világosságukban látja őket;tökéletesen ferde észjárásra vallana, ha belőlük kiindulva helytelenülokoskodnánk, hiszen annyira szemet szúrók, hogy szinte lehetetlenségnem felismerni őket.Ezzel szemben az intuitív gondolkodás alapelvei közhasználatúak, ottvannak mindnyájunk szeme előtt. Nincs szükség keresnünk őket, még csakmeg sem kell erőltetnünk magunkat; csupán jó szem kell hozzájuk, de aza szem valóban jó legyen; mert ezek az alaptételek oly finomak, és olynagyszámúak, hogy úgyszólván lehetetlen egyszerre mindet figyelembevenni. Márpedig egynek a mellőzése is tévedést eredményez; ezért nagyonéles szemre van szükségünk, hogy mindet meglássuk, továbbá helyesgondolkodásra, nehogy téves következtetéseket vonjunk le a felismertalapelvekből.Tehát ha jó szemük volna, akkor a mértantudósok egyúttal intuitívelmék lennének, hiszen csak az alapokat kell ismerniük, s már nemokoskodhatnak helytelenül; az intuitív gondolkodásúak viszont kitűnőenértenének a mértanhoz, ha figyelmüket e tudomány számukra szokatlanalaptételei felé tudnák fordítani.Egyes intuitív elmék tehát azért nem válnak mértantudósokká, mertteljességgel képtelenek a mértan alaptételeire irányítani figyelmüket;a mértantudósok viszont azért nem intuitív elmék, mert nem látnak a

szemüktől, és mivel megszokták a mértan világos, valósággal szemetszúró alaptételeit, mivel vérükké vált, hogy csak akkor következtetnek,ha már helyesen meglátták és alkalmazták őket, egyszerre tanácstalannáválnak az intuíciót igénylő kérdésekben, holott ezekben nemalkalmazhatók ugyanúgy az alaptételek. Ezek alig felfedezhetők, nemláthatók, inkább csak érezhetők; végtelenül nehéz érzékeltetni őketolyanokkal, akik maguktól nem érzik őket; annyira árnyaltak, oly nagy aszámuk, hogy roppant kifinomult, éles érzék kell észlelésükhöz, ahhoz,hogy e megérzés alapján helytálló ítéletet alkothassunk magunknak,hiszen a legtöbb esetben nem is tudjuk levezetéssel bebizonyítani őket,mint a geometriában, ugyanis nem vagyunk e tudományhoz hasonlóan azalaptételek birtokában, és különben is: véget nem érő vállalkozás lenneennek a megkísérlése. Egyszerre, egyetlen szempillantással kellfelismernünk -- legalábbis egy bizonyos fokig -- a dolgot, nem pediglépésről lépésre haladó okoskodással. Ezért oly ritka az a mértantudós,aki intuitív elme, az intuitív gondolkodásúak között pedig a mértanbanis erős, mivel a mértantudósok tudományuk módszerével akarják megoldaniazt, ami lényeglátást kíván, és nevetségessé válnak, mertmeghatározásokból, majd alaptételekből akarnak kiindulni, holott azilyenfajta okoskodásban nem így kell eljárni. Nem mintha eszünk mindeztnem végezné el; de magában, magától értetődő módon, tudományosszabályok nélkül végzi, szóban való megfogalmazása ugyanis meghaladminden emberi képességet, a lényeg ilyen megérzésére csupán kevesenképesek.Az intuitív gondolkodásúak viszont, hozzá lévén szokva, hogy egyetlenpillantás alapján ítéljenek, valahányszor olyan tételekkel kerülnekszembe, amelyekhez nem értenek, beléjük hatolni pedig csak olyanriasztó definíciók és alaptételek során át tudnának, amiknek részleteselemzéséhez nincsenek hozzászokva, kedvükszegetten riadnak vissza.A ferde észjárású emberek azonban sem nem intuitívek, sem nemgeométerek.A csupán mértanhoz értők tehát helyesen gondolkodó elmék, de csakabban az esetben, ha definíciókkal és alapelvekkel mindent jólmegvilágítanak nekik; máskülönben tévednek, elviselhetetlenek, mertcsak teljesen tisztázott alaptételekből kiindulva gondolkodnakhelyesen.A csupán intuitív elmék viszont képtelenek türelmesen lehatolni azáltaluk soha nem látott és a gyakorlatban teljesen szokatlan elméletiés képzeletbeli dolgok alapjaiig.2.A helyes észjárásnak sokféle fajtája van; egyesek helyesengondolkoznak egy bizonyos gondolatkörben, de másikban badarságokatkövetnek el.Vannak, akik helyes következtetéseket vonnak le csekély számúalaptételből, ez az egyik fajtája a helyes gondolkodásnak.Mások olyan esetekben következtetnek helyesen, amikor nagyszámúak azalaptételek.Egyesek például helyesen értik a víz tulajdonságait, itt ugyaniscsekély számú alaptörvénnyel van dolguk; a belőlük levonhatókövetkeztetések azonban oly árnyaltak, hogy csupán rendkívül logikusgondolkodás képes levonni őket.Ám lehet, hogy ettől még nem lennének jó mértantudósok, mert ebben atudományban nagy az alaptételek száma, és elképzelhető olyan elme,amelyik igen jól lehatol néhány törvénynek egészen az alapjaiig,ellenben teljességgel képtelen felfogni azokat a jelenségeket,amelyekben sok törvénnyel találkozik.Kétfajta gondolkodás létezik tehát: az egyik gyorsan és teljesmélységükben felfogja az alaptételekből származó következményeket, ezt

nevezhetjük hibátlan gondolkodásnak; a másik egyszerre sok törvénytképes felfogni, anélkül hogy összezavarná őket, és ez az igazigeometriai gondolkodás. Az egyik az értelem ereje és tévedhetetlensége,a másik az értelem átfogóképessége. Mármost e kettő nagyon jól meglehetegymás nélkül, az emberi szellem ugyanis egyaránt lehet erős ésugyanakkor korlátolt, vagy átfogó, de ugyanakkor gyenge.3.Akik megszokták, hogy megérzésükre hallgatva ítélnek, nem érteneksemmit a következtetést igénylő dolgokhoz, mert egy csapásraszeretnének mélyükre hatolni, ahhoz azonban nincsenek hozzászokva, hogymegkeressék a törvényeket. Azok viszont, akik törvényekből kiindulvaokoskodnak, ahhoz nem értenek, ami a megérzés körébe tartozik, mertilyenkor is törvényeket keresnek, és képtelenek egyetlen pillantássalmindent átfogni.4.Geometria, intuíció. -- Az igazi ékesszólás fittyet hány azékesszólásra, az igazi erkölcs fittyet hány az erkölcsre -- más szóvalaz átfogó meglátásból fakadó erkölcs fittyet hány az okoskodó észerkölcsére, neki ugyanis nincsenek szabályai.Mert a lényeg meglátásának körébe tartozik a megérzés, a tudományokpedig az ész birodalmába. Az intuíció a lényeglátás, a geometria az észfeladatköre.Semmibe venni a filozófiát azt jelenti, hogy igazán filozofálunk.5.Akik szabály nélkül ítélnek valamely műről, úgy viszonyulnak a többiemberhez, mint az óra [nélküliek] az óratulajdonosokhoz. Az egyikszerint: ,,két órája történt''; a másik szerint: ,,még csak háromnegyedórája.'' Rápillantok az órámra, és így szólok az egyikhez: ,,magaunatkozik''; a másikhoz pedig: ,,magának valósággal repül az idő'';mert másfél óra telt el, és én mulatok azokon, akik azt mondják, hogyaz idő nekem telik lassan, meg hogy ötletszerűen mérem: fogalmuksincsen róla, hogy az órámhoz igazodom.6.Ítélőképességünket is ugyanúgy megronthatjuk, mint értelmünket.Értelmünket és ítélőképességünket társalgással alakítjuk ki.Értelmünket és ítélőképességünket ugyancsak társalgással rontjuk el.Tehát a jó vagy a rossz eszmecserék alakítják vagy rontják őket. Ezértfontos minden esetben a helyes választás, hogy fejlesszünk, és nerontsunk; választani azonban csak úgy tudunk, ha már kialakítottuk, hanem rontottuk el őket. Bezárul tehát a kör, és roppant boldogok, akikkitalálnak belőle.7.Minél értelmesebb valaki, annál több egyéni jelleget fedez fel azemberekben. Az átlagember nem lát közöttük különbséget.8.Sok embernek mindegy, szentbeszédet hall-e vagy litániát.9.