nemzetek közötti 

 

I.‘ a    x
 xx
x a protokoll jelent:

‘
iplomáciai képviselők egymás közötti hivatalos
érintkezéseinek írott és íratlan szabályainak az összességét-
azaz
iplomáciai protokollt
º  
  
!

‘ ?
  
?
   ?  ?    "!   #$%

& '  
 
 ' # &

 ??

(#  
   && &  ")#&' %
*&    $ 
 


xmellett a protokoll jelenti az állam és kormányfők, valamint egyéb

közjogi méltóságok ( nemzeten belüli ) egymással,valamint a

iplomáciai képviselőkkel való érintkezésének írott és íratlan

szabályainak összességét is.- lás
. hivatali protokoll

+ &   " 

  &% & , # &
  -

c$‘ &*  * #'  

.$‘  !  
 &!*&  ' 
/$‘  ! !'!  & 
0$‘ 1
  2  " &%   *#*!  &
3$‘ 4 " $ 5  *) *5 & +   *  

&  %
6$‘ º  
7$‘ 8   &! &  
    #,, 

9& -

iplomáciai Testület (T): a külképviseletek vetetőinek összessége- azaz nagyköveteké

x-  12    a rangi

ős nagykövet- nem a koránál fogva, hanem aki a legrégebben
foglalta el a foga
ó államban az állomáshelyét

c
(  5  #   & &  

 
!  nuncius   12 
   &   !$

iplomáciai képviselők fela

atköre:

1.‘ KÉPVI
x I a KÜ  államot

2.‘ VÉx x I foga
ó államban a KÜ  állam polgárainak ér
ekeit a nemzetközi jog által
megenge
ett keretek között
3.‘ TÁR
a foga
ó állam kormányával és TÁJÉK IK min
en megenge
ett mó
on a
foga
ó államban lévő viszonyokról és fejleményekről és erről Jx xTÉ
T tesz a kül
ő állam
kormányának
4.‘ x  TJ
a baráti kapcsolatokat a kül
ő és foga
ó állam között
5.‘ FxJ x
TI a kulturális és gaz
asági kapcsolatokat

x&#   &  ,  "% & &   
-

c$‘ x5 & # 

.$‘ º,  

/$‘ º '' 
0$‘ +
!
3$‘ :
&    
6$‘ 1'
 1'! "
$  
 %

x&#  & &   # #!-

c$‘   

.$‘   '     
/$‘ + 


x&   

protokoll tehát ebben a jelentésében a IP ÁCI

I és HIV
T
I É xTBR x
J  x
xÉxK
(lás
. ren
ezvények- szertartások) eljárása, valamint az egyéb magatartási szabályok
(levelezés,öltözkö
és, rangsorolás ) összessége

protokoll máso
ik jelentése:

emzetközi tárgyalásról felvett Jx KÖV

protokoll harma
ik jelentése

xgy a
ott ország protokollal foglalkozó minisztériumának
Főosztályát.

.
o-n a Külügyminisztériumban a Protokoll Főosztály mint szakmai
Főosztály látja el a͟protokollt.

-‘


‘
 
‘

‘‘
 ‘ 
‘

‘ ‘
 ‘ 
 ‘


 ‘  ‘ ‘


  ‘ 
‘

‘
 ‘-‘ 


‘F
TÁ  a
!‘
‘
Ô ‘ x
"‘ ‘ a —

— 

 
    

 

   ‘ #
 ‘
‘ ‘  ‘ 
‘



      ‘


  ‘  
‘ ‘  
 ‘ „


 ‘ ‘
  ‘ Ô
Ô
Ô‘
‘
 ‘ -‘   
 — 

    
‘  ‘  
‘ ‘ ‘
 


Ô ‘‘ ‘ 
‘a


‘
‘
 ‘  
‘ ‘       — 

 



 
 
    $$

‘
    ‘ %&
%
‘ '"
‘ ‘  
‘ 
‘
($ ‘
&
 ) 
‘
‘
 ‘ 
  ‘   ‘ ‘    
 ‘
# 
‘  ‘ * %‘ 
‘ " 

‘
 ‘ ‘ %‘ % 
‘
 &
 
‘
‘
 ‘ aÔÔÔ
 ‘
 ‘ ‘ ‘ ‘ % % ‘ 
 ‘
% 
‘  ‘ 
—‘ 
‘ ‘  

 
 
‘  ‘
Ô ‘‘‘
 ‘$ a*%% ‘ 

 ‘
 ‘
  
‘
‘
a ‘ x
"‘ ‘ Ô‘     ‘  
‘ ‘  
‘
a


‘
‘
  ‘ 
  ‘ *%‘ 
"‘ ‘ ÔÔ Ô
‘
 Ô
Ô
Ô ‘  ‘ $($‘ ‘   

!
‘

/
 á ‘ -‘ x
‘ +  ‘  ‘ , %‘ . 
‘ %*

($‘
 
‘Ô‘  ‘ ‘   ‘
‘

‘
/ ‘-‘ Ô‘


‘! 
‘a
!‘
‘
 ‘  ԑ ‘ 
  
   
‘ 
‘



‘ *a$‘ %‘ 

‘ ‘    
 !
!" 

    
‘ *a$‘ %‘    "‘
Ô
Ô
 ‘ Ô 

 Ô‘ ‘ #Ô  Ô‘ Ԅ
Ô
‘
 Ô
Ô
Ô" ‘ 
‘    ‘ ‘ $
  %‘ $‘  ‘ ‘
 
$‘ 
‘ 


‘ *$

%‘ 
‘  
Ô   ‘


‘ 

‘ )
‘ "‘ "

‘ $
‘ *a$‘

  ‘#
 

‘
‘
 ‘ -‘ +$
  %‘ x$‘ 0
‘ ‘ 1 
$‘ 0
‘ 
‘ ‘
1 
#‘
*
‘ a 
‘ a ‘ ‘ Ô‘ Ô‘ ‘

 
 ‘Ô‘   ‘ ‘
  ‘
‘
 ‘ -‘   
 — 

   

 ‘  
‘ ‘ ‘
 


ԑÔ‘ Ô‘


 ԑá #‘ Ô
Ô
Ô ‘
‘

‘ $‘  ‘ ԑ %„
 Ô‘ &    ‘ ‘ %a ‘ $" %‘

 % ‘ 
‘ %‘ "
*‘    ‘ 

‘
 "‘   ‘‘ 


  Ô ‘
‘
‘  
 ‘ ‘ $
  %‘ $‘  ‘ ‘  
$‘ '‘

   ‘  ‘‘
  ‘
‘
 ‘ -‘  ‘  
‘ %)
 

‘  ‘  ‘ 




‘ ԑ

   ‘‘Ô 

‘    ‘
‘
% ‘ (




‘ Ô‘ Ô‘ „


 ‘   ‘
 áÔ    ‘%‘‘‘ 
‘   

‘
‘
 
 Ô ԑ ‘  ! 


—
 
"


#

2 ‘-‘ %„
 Ô‘


‘! 

‘a
!‘
‘
 ‘  
 ‘ ‘ 1 
#‘  ‘  ‘ ‘ 
‘ ‘
* 
‘ $$

‘     ‘ 3%&
%
‘ '"
‘ ‘
 
‘
‘($ ‘
&
 ) 
‘
‘
 ‘ )‘ ‘ 

 $
!
 ‘ Ô
  ‘ Ô  ‘
 "‘ ԑ Ô
Ô‘ ÔÔ‘ ‘ ԑ 
#
‘ 
‘


‘
‘

0
  ‘ 
‘‘

 
  



‘ Ô  ‘ "‘
ԑ    
‘ a

‘ 
‘ 

"‘ ԑ „   "‘
ÔÔ‘Ô‘ ‘‘Ôá   ‘  ‘
‘
 ‘ -‘ 4#
‘ 

‘ 
 ‘ 5‘ %*

($‘ ‘
‘ 
 ‘  
‘ 5‘    ‘ ԑ   ‘
Ô
 "‘ ÔÔ‘ ԑ  ‘  
‘ Ô
  ‘
'' 
Ô  ‘Ô‘ Ô ‘ 
‘
‘
‘ *   ‘ ‘ 4#
‘ 

‘ %$
‘ áÔÔ
‘
   ‘ ‘ $" %‘ 
 % ‘  ‘ ‘ +**% 
#‘ a ‘

‘  
‘  
Ô Ô"‘ #
Ԅ "‘ ÔÔ‘ 
‘
„
 ÔÔ‘
‘

‘
a ‘ -‘ „    ‘  
 "‘   ‘   
  ‘
 
Ôԑ ‘
‘‘1 
#‘
‘‘+ ‘‘
‘'
‘&‘
#  #‘) 
‘
‘
% ‘ . 
‘   ‘Ô‘%&‘ԑÔ
ÔÔÔ ‘) %

‘
‘
) ‘ )‘ ԑ „    ‘  ‘ 
 ‘ 
  
‘
x%*

($‘ ‘ , %‘ . 
‘ ‘ * 
‘ 

‘

‘" %‘
 
(‘*%
‘
‘
‘
 ‘ -‘ *
‘ )
 % ‘  ‘ ԑ „ ‘  „‘ ‘ ԑ

 
 ‘ 
Ô ԑ
  ‘
‘
" ‘ + ԑԑԄ‘„


‘ 

‘
‘
 ‘ )‘‘


 ԑԑ ‘
 
‘
‘
6 ‘-‘


‘)

Ô ‘a
!‘
‘
 ‘ x
"‘ ‘ 1%  % ‘ ($ ‘ %„
 Ô‘ ‘ 
#‘
&  ‘ ‘ ԑ
„
 Ô‘    ‘  ‘   ‘
    ‘ Ô
Ô
 ‘ „   ‘ ` 
 


`
‘  ԑ ‘ Ô
Ô ‘ ‘ 
‘
%"‘  ‘


‘ Ô
 
‘     ‘ ‘ * 
‘  ‘
#
 ‘ Ô
‘ ‘    "‘ Ô‘ Ô 
‘ 
Ô‘
‘
‘Ô
‘Ô  ‘
Ô
‘

#  
‘
‘
 ‘ -‘  ‘  ‘ + #‘ 7
*
‘  ‘ %‘ ‘    ‘
Ô
 
"‘ á
ÔÔ‘‘ ‘ 

‘    ‘ ‘‘‘
 
‘ *%


‘ x"‘ ‘  ‘  ‘ + #‘ 7
*
‘  ‘ ‘
* 
‘ 

‘ „
‘ 
Ô‘ 
 ‘ 

 ‘
*%
‘

3
  ‘ -‘ 8
$‘  ‘ x#‘
 ‘ +$" %‘ . 
‘  a % ‘
"‘ 
‘ ‘ *a$$‘ ($ ‘ %‘  ‘ 1%  %‘


‘ ‘ ‘ #‘ 
‘ 
‘
%"‘ ‘
 
%"‘ 
‘ ‘ 
$‘ 
‘  ‘
 
  ‘
    ‘‘  ÔÔ‘ ‘
 
‘

9 ‘-‘$ 

  ‘! 
‘a
!‘
‘
 ‘ %‘ ‘ Ô‘ ‘ 
 
‘ 
   ‘  ‘

‘ %‘   ‘ 
   ԑ  á
 ‘ )‘ 
‘
%‘ :‘  ‘  a ‘ 

‘ 
‘  
‘
„


 ‘ Ô
Ô
Ô ‘
‘
 ‘ x
"‘‘ 
‘ ‘‘

‘*a$‘
%
 ‘
‘
‘ 
‘ %  %‘ 
%
 ‘ 
  ‘  ‘
 ‘
 

‘
‘
 ‘ 
‘ ‘ 1%  % ‘  ‘ 
 ‘ ‘


Ô'‘ Ô 
 
Ô‘ ‘   ‘      ‘
%  %‘* ‘
  ‘ ‘  ‘
 

‘
‘
 ‘ 
‘ ‘ 1 
#‘ 

‘ *a$‘ 
%
 ‘

‘ 
‘ 
%
 ‘ ‘  
#‘ 
  :

‘

‘ 

‘
‘
‘
 ‘ +$($‘ ‘

‘ 
(‘  ‘ #*%‘  
‘

%
 ‘  
‘ ‘ 1 
#‘ 
‘ 
‘ 

‘

  ‘‘  &
 
‘
‘
a ‘ 7$ '‘ 
$‘
   ‘ ‘ 5‘
**% 
#‘ $
%  ‘  
‘ 5‘  
‘  ‘ ‘
‘  
‘
‘
% ‘ x 
 ‘")% ‘ 
‘ 5‘ %&
%
‘'"
‘ ‘ 
# ‘
 % ‘)
 $(‘ ‘‘  
‘
‘
) ‘ ;   ‘ ‘ 1 
#‘ 
 :
‘  & (‘
a)  ‘%‘‘‘ 
‘   

‘
‘

‘
 ‘  % 
‘  ‘ 
$‘ 

‘  #
"‘  ‘


"‘ ‘
 %‘ $‘  ‘ ‘  
 ‘



‘
‘
" ‘  ԑ ԑ 

‘  


 ԑ 
‘  ‘  ‘
  
‘ ‘ '
  ‘  Ô
Ô
Ô ‘ 
‘ ‘
'‘
*

 ‘
%$‘ $
 ‘  
 ‘ "‘
 ‘

6
 xgészen más megfogalmazást jelent a számítástechikában: a
számítógépek kommunikációs szabályait leíró eljárások
gyűjteménye

͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙͙.

PRTK szó Jx xTÉ
x:

örög ere
etű, pontosabban a Bizanci Biro
alomig vezethető
vissza.

2 szó összetételéből áll

1, ͛protosz͟-első

2, kolla-könyv szavakból

ͣprotokollon͟ szó ere
eti jelentése tehát ͣkönyv elejére
ragasztva͟

könyvtári kartotékren
szer elő
jének tekinthető, hiszen a
fontosabb iratok elejének előzéklapjaként szerepelt, azaz ezen
voltak rajta az a
ott
okumentummal kapcsolatos főbb a
atok és
információk.- lás
. egyik mai jelentésében (nki jetárgyalásról
készített jegyzőkönyv) még ma is továbbviszi ezt az értelmezését,
hisz a jegyzőkönyvek, mintegy kivonatai a nki tárgyaláson
elhangzottaknak.

kefejezés a magyar nyelvben többféle közvetítéssel is átkerült:

‘ közvetlenül a görög nyelvből

‘ maj
a latinból,
‘ illetve végül német közvetítéssel honoso
ott meg a magyar
nyelvben.(Kazinczy már használta ilyen formában a
XVIII.száza
ban)

7

protokoll, illetve protokoll munka nagyrészt
xRVx  K
(
azaz ren
ezvény(szertartás) szervezés + VI
x KxÉ
(habár a
klasszikus
iplomáciai protokoll az     
 # & nem is foglalkozik, hisz a
ottnak veszi,hogy
az ezzel hivatásszerűen foglalkozók ezt min
tu
ják és alkalmazzák.

viselke
éskultúra éppen ezért nem egyenlő a protokollal,
viselke
éskultúra a protokoll egyik szegmense.

protokoll
ITJxI

Piramis tetején: IP áCI

I protokoll(Államok közötti, és
kormányszintű)

latta: HIV
T
I protokoll (belföl
i és külföl
i)

egalól: agánéleti (baráti, csalá

i)

szintek között óriási különbségek lehetnek a formalitásokat

illetően ʹ míg azt mon
hatjuk,hogy a
iplomáciai protokoll a
legszigorúbb etikett szabályokkal ͣ
olgozik͟ ʹ azaz a formalitások
elenge
hetetlenek,a

ig a hivatali, illetve magánéletben szükséges

és elvárt a protokoll keretei között érvényesülő viselke
ési
szabályok betartása

szabályok merevsége alulról felfelé nő, bár vannak az egyes

kategóriák között átfe
ések.

l
. ͣvolt gyerekszobája͟-

iplomáciai protokollra jellemzőek tehát az írott szabályok

xzek : egyrészt a szertartásren

ekben testesülnek meg, i

lletve a min
en államra vonatkozó
iplomáciai kapcsolatokra
vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásában.

w

IP ÁCI
I PRTK R
V
TK  JI

BÁ  Á

napóleoni háborúkat lezáró 1815-ös Bécsi kongresszus első ízben

foglalta szerző
éses,és így kötelező formába az államok számára a

iplomáciai élet alapvető szabályait.

xz ren
elkezik a,
iplomáciai kapcsolatok felvételének ren
jéről

b, a rangsorolásról és

c, szertartásren
ekről

xnnek ere
ményeként eltűntek a tárgyalófelek közötti kulturális,
vallási és egyéb különbségek .- ettől kez
ve a tárgyalóasztalnál
min
enki egyenlő ͣjelzéseket͟ használt.

iért volt min

erre szükség?

ivel a
iplomáciai élettel összefüggő műkö
ési és viselke
ési
szabályok eltérő mó
on alakultak ki és vertek gyökeret az egyes
országokban, így épp a protokoll leghasznosabb tulaj
onságát nem
sikerült kiaknázni a nemzetek egymás közötti kapcsolatai során

mégpe
ig a protokoll általános elfoga
hatóságát, és a
kizámíthatóságát

Bécsi
zerző
ést néhány évvel később az 1818-as
acheni
Jegyzőkönyvben megerősítették, illetve tovább finomították

‘ ekkor alakították ki a
iplomáciai képviseletek elnevezéseit,
egymáshoz viszonyított sorren
jüket
‘ a csekélykülönbséggel máig is alkalmazott
iplomáciai
rangokat és azok sorren
jét

Ú
 ‘ a
iplomatákat megillető mentességeket és kiváltságokat.

II. vh után megalakult x
egyik legfontosabb jogszabályalkotó

tevékenységének tartotta a
iplomácia i
őközben ismét nagy
eltérésekkel alkalmazott szabályainak újrako
ifikálását

1961-ben foga
ták el a Ô
   

   szóló BÉC
I
koncvenciót, melyet o-n az 1965.évi 22 tvr hír
etett ki.

1963-ban került kihír

etésre a   

  
   
  ! "#$% &

' !()!) % (%
 !

%
  
 
* * + 
$

,   -  ..  


  /  %
  

   *
!0 /   '
  1  /    . 

  0.
 +/

*)%
2

- 
/  % (*  
   / 

 %!

*) 3(% 

'  ! !

  %   (  
( -'4'5
+

( 


 6 , 7 * ()/ 
 %+ 8()/    7   /
  ()
   !9
 
 / #())  
 
$()$
*) 
0  

: %

$39

!( 

 '(!
 '
* ()%0   () !#
 9
30((0/ # 03.%. +   $()    */
 
03.% !+() )
; 03.% 0<

0 

c;

=
 >1-?

K
PC

TTxRxT funkció-

z egyes népek nemzetek viselke
éskultúrja, szokásai ugyan
eltérőek lehetnek,
e a protokoll által megtestesített viselke
ési
alapelvek, aktívák és passzívák, illetve kiegészítő elemek min
en
országban azonosak.

protokoll ezáltal egységesít, egyenlővé tesz, homogenizált
viselke
ésre ösztönöz heterogén kultúrákból származó
embereket
xgységes nyelvezetet alakít ki .

2.
xT funkció

zzal, hogy egy min

enki által elfoga
ott szabályren
szerrel

olgozik a protokoll, így az egyes események KI
ÁTH

TVÁ
válnak.

Vannak bizonyos protokolláris események amelyek ezt a segítő

funkciót méginkább alátámasztják-ͣfehér asztal melletti
tárgyalások͟

!!!Kétélű fegyver, mert amennyire meg lehet vele tisztelni a másikat

annyira meg is sérthető vele a másik fél.(pl. pontossg-
megvárakoztatás-bár ennek tényleges szerepe és az esetleges sértés
foka is országonként eltérő már csak az i
őhöz való viszonyuk
megítélése miatt is)

3.VÉx x  funkció

egít a nem tu
atos sértések elkerülésétől, amelyek károsan
befolyásolhatnák vagy akár meg is hiúsíthatnák a további
kapcsolattartást
cc
 4.‘Jx  funkció

ehetővé teszi a szabályoktól való alkalmazko

ást, illetve az attól
való eltérés érzékeltetését.

zaz anélkül képes közölni valaki valamit, hogy ezt akár szóban,
akár írásban tenné meg.Csak pusztán a gesztusaival

pl. kézfogás elutasítása

szán
ékos késés, illetve megvárakoztatás, nem megfelelő
öltözezben való megjelenés

5.‘T
KTIK
I funkció
tolmács igénybevétele-i
őhúzás

6, BxF Á
 ,xxR funkció

a figyelmességeken keresztül- pl. aján

ékok
vonatkozásában/étterem kiválasztása (vegetáriánus)

--------------------------------------------------------------------------------------------

PRTK CÉ J

formalitások ellenére is egyszerűsíteni és gör

ülékennyé tenni az
államközi kapcsolatokat, illetve az azokat közvetítő személyek
közötti szóbeli és írásbeli kapcsolattartást az általános és min
enki
által elfoga
ott illemszabályok keretein belül.

1.‘
Protokoll kényszere

int már említettük, a protokoll esetében nincs helye a

ͣkülönckö
ésnek͟- min
en előre eltervezetten, egyeztetetten,
precíz keretek között zajlik.

c.
Kilengéseknek nincs helye.gy egy
elegáció érkezését bonyolult
egyeztetési szakasz előzi meg- résztvevők, hely, i
őpont,
program͙stb.

in
enki kötve van az a
ott programhoz,és a programelőírás
szerint végrehajtás kötelező.

2.‘
kényszer protokollja

xlőre nem látható események még a leggon

osabb előkészítés
során is a
ó
nak

a felmerülő problémakat ʹ azonnal, észerűen ,

iszkréten kell
megol
ani

3.‘a lehetetlen protokollja

ó
nak helyzetek, amikor a protokollszabályok egymásnak
ellentmon
anak

4.‘a figyelmesség protokollja

‘ ez fejező
ik ki a protokolláris ren
ezvények során a
‘ pl. virágkül
és
‘ aján
ékozás
‘ hölgyprogram kialakítása során
ilyen a jó protokollos?
Kiket hívunk annak: Ren
ezvényszervezők ,illetve protokollhoz
kapcsoló
ó tevékenységet végzők-

klasszikus értelemben ők köztisztviselők és a hazánkba
látogató kfi
elegáció hivatalos programját szervezi meg. lás
.
KÜ Protokoll Főosztályának fela
atait előbb

egmagasabb szintje a
iplomáciai protokoll fela
atait ellátó
vezető a KÜ protokollfőnöke

c/

ͣláthatatlan͟ emberek, nincsenek rival
afényben,
e ők
felelnek azért, hogy min
en olajozottan műkö
jék.

egfőbb jellemzője: bizalmi munkakör- titoktartás, illete

tu
omására jutott információk megfelelő mó
on kezelése

Élethivatásából ere
ően a másokra iránya
ó erkölcsi, etikai,
és jogi szabályok betartását é szigorúbban kell neki megtennie
hivatali és magánéletében egyaránt.

Készségek
1, Kreativitás, önűállóság, kez
eményezőkézség(szakmai
irányítás mellett)
2, Kulturáltság, műveltség
- magas fokon ismerni az általános és közéleti
viselke
éskultúra szabályait és a
iplomáciai protokoll főbb
elemeit.
-alapműveltségnél magasabb fokon tisztába kell lenie a hazája
és egyéb nemzetek társa
almi, kulturális,gaz
asági és politikai
kér
éseit
3, nyelvtu
ás
4, együtműkö
ési készség
5,lojalitás a cég, illetve hivatal ér
ekeinek szem előtt tartása
6,mértéktartás (ren
ezvényen elfogyasztott ételek, italok,
öltözkö
és terén egyaránt- aján
ék elfoga
ása csak a hivatali
etikett szabályai szerint)
6, kulturált kommunikáció
7,
erű, mosoly
8 jó stressztűrő képesség, nyugo
ság
9, gyorsaság
10, segítőkészség
c0
11,pontosság-i
őpontok/határi
ők vonatkozásában
12, jó szervezőkészség, színvonalas munkavégzés, hitelesség,
problémamegol
ó készség

protokoll fejlő
ése,
panyolország, mint a mai nemzetközi
protokoll kiemelt szereplője

Habár az etikett elnevezés Fro-ból ere

mégisa spanyol etikett
volt a legszigorúbb és ͣvéresebb͟ valamennyi nemzet közül.
Talán nem véletlen, hogy
po-ban máig is Királyság
államforma van (I. János Károly)

lás
. a XVI. száza
ban olyan szigorú etikett szabályozta az
u
vari viselke
ést, hogy egyes szabályok megszegéséért
halálbüntetés járt.

(xtikett jelentése- az előkelő társasági érintkezési formák

megmereve
ett ren
szere- u
variassági és illemszabályok
összessége)

a spanyol etikett csúcspontja -II. Fülöp urako

ása alatt

szertarások alapja: az uralko

ó személyének
felsőbbren
űsége

Francia etikett már ol

ottabb, sőt komikus ʹ XIV. ajos
(apkirály )-Versailles
Itt az etikettet már a nők csinálják a királyok szeretői, előkelő
u
varhölgyek- a
ame Pompa
our,a
ame ontespan és
aria
ntoinette által a
ame xtikettnek nevezett
e
oailles grófnőt, aki u
vartartásának illemmestere volt.
c3
 parókavakaró tetvésztű, okulláré, királyné szülése nyílt
látványosság stb.
-------------------------------------------------------------------------------------

Kx xTxK

1, xgyiptomi fáraók u
vartartása- erős formalitások
jellemezték
Cél.erő és hatalom
emonstrálása, befolyásolás

lás
. meghajlásere
ete- teljes testtel leborulás,későbbi
korokban tér
re ereszke
és, ma meghajlás(azaz felsőtest
meghajlítása)
2, örög városállamok kialakulásával és a királyság
megszűnésével, valamint a
emokrácia kialakulásával
lényegesen megváltoztak a társa
almi érintkezés szabályai és
szokásai:
‘ egyszerűsö
és
‘ formalitástól mentes, nyílt,közvetlen

míg a klasszikus görög és római kultúra a társa

almi érintkezés
ceremóniáit és a
iplomáciát is az alábbi jellemvonásokkal ruházta
fel:

-tisztelet,megbecsülés,hűség, őszinteség,- a

ig a Bizánci Biro
alom
egész más jelleget követett:

elkápráztatás, szemfényvesztés,megfélemlítés,hízelgés

a bizánci befolyás a
iplomácián és kereske
elmen keresztül xurópa
általánosan elfoga
ott illemszabályait is alapvetően befoyásolta.

c6
XI-XII.sz- xurópa szét
araboló
ott

hercegségek,fejeelemségek,királyságok- örök háborúzás és káosz, az

erős kp-i hatalom hiányában sem a bel, sem a külpolitikáan nincs
ren
, és általános érvényű viselke
ési minta

a zűrzavarból két szabályozó vezet ki

‘ római katolikus egyház és a lovagi kultúra

Vatikán által
iktált egyházi szertartások ren
je jó i
eig
elegen
ő volt a világi élet ren
jénak szabályozására.

a lovagi viselke
és jellemző vonásai:

-nők tisztelete

-u
variasság,

-mértéktartás

-becsületesség

(Viselke
ési szabályaink számos eleme a lovagkorból
ere
eztethető- kézcsók, kézfogás, kesztyűviselet és úgy
általánban a hölgyek felé megnyilvánuló u
variasságjegyek)

Központosított európai nagyhatalmaj kialakulásával szintén

visszajött a formalitások ésetikett fontossága- lás
. spanyol,
francia etikett,
e bécs u
var, cári u
var is.

z i
ő előrehala
tával u
vari eikett továbbgyűrűző
ése először
az arisztokrácia,maj
an a későbbi a polgári réteghez, bár sokkal

enyhébb formában.

őt aII. vh-k

iktatúrái a nyílt egyenlős
it eltűnettte a
társa
almi élet színeit, az u
varasság min
en formáját

c7
urizálásnak minősítette a jómo
ort, leszürkítette a
viselke
ést.

Ren
szerváltást követően újra létjogosultsága van a
hagyományos értékek újjáélesztésének persze a változó világ
elvárásaihoz mérten,
----------------------------------------------------------------------------------
Hogyan illeszke
nek a mo
ern technika eszközei a protokoll
előírásihoz?

obiltelefon ʹhívónak ér
eklő
nie alkalmas-e hely, i
ő..
Kikapcsolni bizonyos esetekben- műszaki in
okok(pl.
reülő,bank, benznkú)- lahalkít (mozi, tárgyalás͙)

-nem kez
eményezünk hívást zajos helyen(utca,
tömegközleke
ési eszköz..)

x- mail- Hivatalos levelezés alapvető szabályai!!!

Internet- anonimitás- netikett
öltözkö
ési előírások-nők na
rág-férfiak ékszer-laza péntek-

cw