Következőszámunkban:
IV. évfolyam,
8.
szám 2000. augusztus Ára:
39 Ft
Balmazújváros
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZSZOLGÁLATI LAPJA
A Millennium
és
a Város Napjaalkalmábólünnepiösszeállítás
ELSŐ KEZBOL
KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT.
Az
önkormányzati
tulaj
donú belterületeken
a
rendeltetéstől eltérő működéshez közterület-használati engedély szükséges. Árusító
és
egyéb fülkék elhelyezésére, járműmegőrző telep létrehozására, köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezésére,kiállítás, vásár céljaira, mutatványos, illetve javító- szolgáltató tevékenységre engedélyezhető közterület-használat, megfelelő
díj
ellenében.
A
közterületet engedély nélkül, vagy
at
tól eltérő módon használók szabálysértést követnek
el, ami
30 ezer forintig terjedő pénzbírságot von maga után.KITÜNTETÉSEK. "Balmazújváros városért" kitüntető díjatadományozhat
a
képviselő-testület azok számára, akik kiemelkedően sokat tettek
a
településen élő emberek élet- és munkakörülményeinek javítására,
a
település fejlődéséért,
s
tevékenységükkel öregbítették
a
város
jó
hírét.
A díj
(mellveibruttó 100 ezer forint összegű pénzjutalom jár)
a
millenniumévében
két
személy vagy kollektíva részére adható ki,
ezt
kö;/vetően évente egy kitüntetés adományozható.
A
"Balmazújváros kultúrájáért" díjat
az
önkormányzat azon személyek,
és
kollektívák részére adományozhatja, akik
a
város szellemi,kulturális, művészeti életének fellendítésében, az oktatás, közművelődés, művészet, hagyományőrzés érdekében hosszúidőn
át
kiemelkedő eredményeket értek el. Idén négy,
az ezt
követő években két-két
díj (s a
vele járó bruttó
50
ezer forintpénzjutalom) adományozható.
A
millennium évében esedékes díjakat
az
augusztusi városi ünnepség keretében adják
át.
KÖZVILÁGÍTÁS.
Az
önkormányzat meghívásos pályázatot hirdetett
a
város közvilágításának korszerűsítésére.
A
benyújtott dokumentáció alapján
a
beruházás teljes körű lebonyolításával
a
Lenti székhelyű Energie-Contracting Kft.-tbízta meg.JÁRDAÉPÍTÉS TÁMOGATÁSA.
A
lakossági szervezésűés kezdeményezésű,
tíz
centiméter vastag,
egy
méter szélesközterületi járdák építésére, felújítására
az
önkormányzatidei költségvetésében
a
céltartalék terhére kétmillió forint
tá
mogatást biztosít.
A
támogatás
a
járdaépítési igényt benyújtó és az anyagköltségek 50 százalékát befizető lakóközösségekáltal felújítandó
és új
járda építésére vonatkozik,
az
igények,illetve
a
befizetések sorrendjében.
Az
anyagbeszerzésről (kevert beton, zsaluzó anyag, homok stb.)
és a
kiszállításról
az
IPÜSZ intézkedik.BUSZ BÖSZÖRMÉNYBE. Szeptembertől négy járatpárműködtetéséhez járult hozzá Balmazújváros képviselő-testülete (hasonlóan
a
hajdúböszörményi önkormányzathoz).
A
költségek
1/3
arányban történő átvállalásához december 31-ig 420 ezer forintot különített
el a
költségvetés terhére.VERES PÉTER EMLÉKHÁZ.
Az
idegenforgalmi objektum kikerült
a
megyei múzeumigazgatóság felügyelete alól,július l-jétől
a
Veres Péter Altalános Művelődési Központ
és
Alapfokú Művészeti Iskolához csatolták.RÉGI-ÚJ ISKOLAIGAZGATÓ.
A
képviselő-testület 2005.július 31-ig
- öt
tanévre szóló időtartamra
-
ismét Végh Istvánt bízta meg
a
Kalmár Zoltán Altalános Iskola igazgatói teendőinek ellátásával.VÍZELVEZETŐ RENDSZER. Július 11-én rendkívüli testületi ülésen döntöttek
a
képviselők arról, hogy
az
önkormányzat pályázatot nyújt
be a
felszíni vízelvezető rendszerrekonstrukciójának megvalósítására. Idén
az
alábbi rekonstrukciót (mederrendezést) kívánják megvalósítani: BelsőMagdolnaéri csatorna
kül- és
belterületi szakasza, Virágos-kuti csatorna
és a
Böszörményi
úti
főgyűjtő rekonstrukciója.
ARATOVERSENY
A
Rákóczi Olvasó Népkör
a
helyi hagyományok felelevenítése céljából
és
hagyományteremtő szándékkal rendezte megjúlius második szombatján
az I.
Balmazújvárosi Aratófesztivált.
Tíz
csapat (csapatonként három arató: kaszás, marokszedő,kévekötő) mérkőzött meg egymással
a
cucai
határon.
A jó
hangulatú versenyen végül
az
alábbi eredmény született:
1.
48-as OlvasóNépkör (Pinczés-csapat),
2.
Hagyományőrzők (Jenes-csapat),
3.
Rákóczi OlvasóNépkör (Eszenyi-csapat)ARATÁS.
Az
aszályos
idő
ellenére
jó
termés volt őszi búzából, Balmazújváros határábanhektáronként átlagosan
5
tonnányi "életet" arattak Gyulai András felvételei
MILLENNIUM
Élményképek: újvárosi gondolatszirmok
Hogy mire valók
a
szigetek? Megpihenni, és kincseket rejteni, elvonulni éstöltekezni, benépesíteni
és
szépíteni,
s
vele magunkat is építeni. De mindenekeló'tt megőrizni valók
a
szigetek.Ilyen sziget Balmazújváros
is a
"Hortobágy mellyékén"
-
ahogy VeresPéter fogalmazott -, de nem elzárt, nehezen megközelíthető sziget, hiszen
a
Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy(illetve
a
Tiszamente) idegenforgalmiháromszög úgynevezett négyszögösíté-sének nem csak fontos földrajzi-geometriai pontja, hanem szellemi és értékrendbeli garanciája
is ez a
sokak általmég ma
is
óriásfalunak nevezett, húszezerhez közelítő lélekszámú mezőváros.Az
ide
látogató természetesen
a
vonzó hévízkincse,
a
természetvédelmiértékek
(a
gazdag flóra mellett példáulrezervátum),
a
műemléki látványosságok (Semsey-kúria, katolikus
és
református templom, Veres Péter emlékház,Kishortobágyi Csárda, helytörténeti,immár Semsey Andor Múzeum),
de a
pihenés,
a
csend, a barangolások után isvágyhat. Ennek
a
barangolásnak állomásai lehetnek
a
messzi síkba kígyóként kúszó, zegzugos utcák, középpontja pedig
a
városközpont,
a
Kossuth téridíszpark, mely
a
tapasztalatok szerintnem csak nevében, de
a
gyakorlatban isdíszt jelent. Más, jóval nagyobb városok számára
is
irigylendő ékköve
ez a
településnek.Egy város saját értékeihez való hozzáállásának, azok őrzésének, gazdagításának,
a
feléjük irányuló tiszteletnekszámos jelképes szempontja lehet.
Is
mert példa az, hogy nézzük meg egvház illemhelyét, következtetni tudunkbelőle
a
házban lakókra, nézzük meg,hogy vannak-e virágok
a
szobákban,milyen gondozott
a
kertje, vagy egy iskolában például milyenek a közösség által használt életterek... Azonnal kialakulbennünk egyfajta kép,
és
ezen
a
véleményünkön már csak keveset változtathat az emberekkel, az életteret használókkal való beszélgetés.Ha egy város életéről, hétköznapjairól, vezetői
és
lakossági habitusárólakarunk
a
magunk számára hiteles képet szerezni, akkor
a
magánházak
és
porták mellett a köztereket és középületeket kell elsősorban szemügyre vennünk.
Az
oda látogató pedig előszörnem
az
emberekkel személyesen találkozik, hiszen csak messziről látja őket,legfeljebb megszólít valakit, hogy információt kérjen tőle, hanem
a
közterületeket látja. A buszról leszállva legelőbba Kossuth teret és annak díszparkját.Tegyük fel, hogy van egy szép órája az idegennek, hamarabb érkezett egymegbeszélt találkozóra, így várakozniakell,
s
ezt
az
időt nem egy kávé vagyegy sör mellett akarja eltölteni egy vendéglátó-ipari egységben vagy annak teraszán, hiszen verőfényes délelőtt van,kellemesen csiklandozza bőrét a nap s
a
gyönge szellő, hanem sétálni akar.Hétfő van,
a
Múzeum zárva, de betud lépni az udvarába, ahol a régi tűzoltókocsik
és
Kossuth Lajos büszkebüsztje (mellszobra) mellett
hat
közmunkás is iparkodik minél szebb rendettenni
a
portán, ahol már amúgy is rendvan.
A
díszparkban szintén dolgoznak,oldalt négyen,
s
belül
is
vagy öten-ha-tan, sőt, a Kossuth utca felé nézve látni,hogy ott
is
tolják
a
metszett gallyakkalés szerszámokkal megrakott kis kocsit.Előbb tegyünk egy kört, gondoljaaz idegen, míg látja balról
a
barokk katolikus és szemben
a
későbarokk református templom tornyait, utóbbin egy1835-ös dátumot is, amit nem tud mirevélni, amikor megkérdezi
a
templomkertben
a
virágokkal szorgoskodó asz-szonyt, hogy mikor építették
a
templomot,
s ő
egy harminc évvel korábbi dátumot mond neki.Az idő azonban jelen van. Nem csaka kövekbe rejtve és
a
harangok alá idéz
ve,
hanem
a
fák és cserjék, virágok, utakés padok között is, ott van az egész huszadik század, annak keserű emlékeivel,a háborúkkal és dúlásokkal, a fájdalmakkal
és az
áldozatokkal. Elsőként
egy
szovjet hősi emlékmű magasodik,
a
Vöröshadsereg életüket vesztett katonáiemlékére emelt oszlop, majd a hatalmas,legalább hat-hét méter magasnak
be
csült másik kőkolosszuson egy turulmadár les keselyű szemekkel emberi bűnres vigaszos jövőre, előtte pedig
a
harcbahívó kürtöt éppen megfújó kőkatona: azelső világháborús emlékmű. A krónikáktöbb mint hatszáz balmazújvárosi hadba hívott haláláról számolnak be, az oszlop három oldalán azonban legalábbnyolcszáz név sorakozik
-
igaz, vannakrajta későbbi áldozatok is.A díszpark itt valóban emlékparkkánemesül, hiszen következik
a
II. világháború áldozatai előtt tisztelegve
a
Veres Péter Társaság által közadakozásból1991-ben emelt emlékmű, Hondroma-tidisz Rigasz alkotása, mely
a
látogatószerint
a
legszebb szobor
a
környéken,beleértve Somogyi Árpád ülő Veres Péter szobrát
is a
művelődési ház előtt.Nem szentségsértő
a
gondolat, hogy
a
város nagy szülöttjének merev-tétlenüllelógó keze hullhatott volna
az
ölébe,ahol sokkal jobban mutatna egy teleírandó papíros vagy könyv, mint odébba szocreál hármas egyik munkáskezében. (Kiss István volt e stílus "szeretett"atyja, bár meg kell jegyezni, hogy
a
mamár megmosolyogtató tartalom bronzburkán művészi jegyeket is megcsillanta nap.) Kicsit talán idegen
a
mezítlábasparaszt,
a
vasmunkás és az olvasó, művelt munkás triumvirátusa
a
tér elején,de
ez is a
múlthoz tartozik,
s e
város,úgy tűnik, akkor
is
tiszteli múltját,
ha
abban
az
értéképítő elemek mellett
a
mára már megváltozott értékrendűek isszerepelnek.Visszatérve Rigasz munkájához,
az
ötnegyedes nőalak egyszerre lehet anyaés hitves, árván hagyott lány és szerető,s
a
szimbolikus, drámai hatást csak fokozza
a
kézben tartott rózsa, mit nincsen mely sírra dobni. Kétszázhoz közelít itt is
a
kőlapokra vésett nevek száma (a névbe vésett sorsok azonban márújrafestést kívánnak,
egv
évtized
is
jócskán megkoptatta
a
feliratokat).A látogató
a
külső íven
is
tesz egykört, élvezi, ahogy egyszerre csap homlokába
a
madarak éneke és
a
fák lelógó,szelíd lombja. Milyen sok
itt a
fa, torpan meg,
s
milyen jó, hogy sok,
s
méglevegőt venni is szebb, hogy itt a sok virág. Mi
is
volt az
a
felirat
a
parkban,
a
gyermeknyi juhar előtt? "Virágos Magyarországért 2000. emlékfája", emlékezik az idegen, aki már egyre kevésbé érzi idegennek magát
az
elsétált órácskaután. Ezek szerint benevezett
a
város
a
nemes versengésbe,
s a
látogató biztosbenne, hogy
a
településszépítő mozgalom ítészei nem hagyják szó és dicséretvagy jutalom, díj nélkül az erőfeszítéseket. "S hogyhogy még nem törték de-
A legszebb szobor HondromatidiszRigasz alkotásaBorza János felvételei
rékba
a
fát?" Milyen botor
a
kérdés,igen, most botor, mert korábbi, kínostapasztalatok kérdeztetik, mert máshonnan érkezett, másféléket tapasztalt.Hiszen itt még egyetlen rongálást semlátott! Más emberek élnek itt, szeretik afákat és
a
virágokat, gondolja,
s ha
jólműködik
a
tapasztalati képlet, kell,hogy egymást is szeressék az emberek.Maradt még jó öt perc a találkozóig,ami talán elég lesz egy gyors cigarettára.Míg szíja
a
füstöt, kicsit
el is
szégyellimagát: szabad-e akár egy füstrúddal
is
berondítani a levegőt?
S
hogy elnyomjaa csikket, ahhoz is arrébb sétál egv kukához, mert alig lát a földön eldobált cigarettavégeket. (Talán
a
buszmegállómentén sem virítana virágok ellenpéldájaként
a
sok csikk, ha lenne ott egy szemetes...) A művelődési ház (és a régi felirat szerint még nagyközségi könyvtár)bejárata fölött is virágok lógnak az erkélyeken,
s
csak az ajtó két oldalán hirdetőnek használt felületen ízléstelenkedőtacepaók méltatlanok
a
látogató frissenszerzett tapasztalataihoz.Míg egy szénával megrakott, egylovas szekér után bámul, hirtelen belgiumi hangulat zsiborog végig az ereiben.Ott látott ilyen sok kerékpárost, az emberek szívesebben közlekedtek
a
kétkerekűvel, mint
a
volán mögött ülve. Persze, modernebbek, drágábbak voltak azottani biciklik, s nem feltétlenül csak azélettér nagy távolságait legyőzendőszállnak két kerékre
a
hollandok vagy
a
belgák. Itt nincsen pénz csodákra, de
a
látogató arra gondol, hogy
a
csoda
az
ember lelkében van, és csattogó küllőkkel
is
el lehet jutni egy tagadhatatlanulszegényebb,
de
egészségesebb,
a
környezetre odafigyelő Európába.Akár a Hortobágy mellyékéről is.
VITÉZ FERENC
2000.
augusztus
2000. augusztus
MILLENNIUM
Szülöőházam, hortobágy mellyéke
Mint airól már hírt adtunk: Pozsonyi
József,
a Semsey Andor Múzeum igazgatója kapottmegbízást a CEBA Kiadó "Magyarország kisrégiói" sorozata egyik kötetének főszerkesztőimunkálataira. A történész-muzeológus a közelmúltban befejezte a "Tiszamente-Hajdúvárosok-Hortobágy" című kötet szerkesztését, illetve a 15 település - köztük Balmazújváros - kismonográfiájának megírását. Városunk millenniumi ünnepségsorozata alkalmánfolytatásokban (kivonatos, szerkesztett formában) közzé tesszük a mű Balmazújvárosra vonatkozófejezeteit. (A CEBA Kiadó kötete egyébként hamarosan megjelenik a könyvpiacon.)
A város keletről a "Hortobágy mel-lyéke", bár az országos főközlekedésiútvonalakból kiesik, fekvése inkább a.csendes nyugalmat biztosítja, mintsemaz elzárt távolságot. A 33-as számú másodrendű országos főútról - Tiszafüredtől 55 km-re, Debrecen felől 24 km-re -a 332l-es útra térve 7 km megtételeután érhető el. Ez az alsórendű út kötiössze a 4-es számú országos közúttal a20 km-re fekvő Hajdúszoboszlón. Amegyeszékhely - Debrecen - 23 km-re a3316-os és a 33-as úton is megközelíthe
tő.
A várostól Hajdúböszörmény 14km-re a 3318-as úton, Tiszacsege 29km-re a 3316-os úton, Hajdúnánás 30km-re a 3317-es úton van. A városonhalad keresztül a MAV 108-as számúDebrecen - Füzesabony viszonylatúegyvágányú, nem villamosított vonala.A városhoz tartozó külterületi lakott részek: Nagyhát 247 fő, Telekföld,Vízmű telep 19 fő, Virágoskút 9 fő,Darássá 4 fő, Bakócz 3 fő, Lesialja 1 fő.A külterületen és tanyákon lakók számaösszesen 283 fő.
FÖLDRAJZ, TERMÉSZETIADOTTSÁGOK
Balmazújváros közigazgatási területetájföldrajzilag kétarcú: nyugati, nagyobbik része a Hortobágyhoz tartozik,kisebbik, keleti szeglete a Keleti-főcsatornán túl (Nagyhát) pedig a Hajdúháthoz sorolható. Ez a kettősség domborzatilag, földtanilag, sőt
talaj-
és növénytani szempontból is megnyilvánul.Domborzatát tekintve a nyugati rész tagolatlan, nagyrészt ártéri szintű tökéletes síkság, a keleti terület pedig gyengén tagolt, ármentes síkság, tengerszintfeletti magassága már 100 méter feletti.Mind a felszínt felépítő földtaniképződmények tekintetében, mindföldtörténetében teljesen különbözik akét rész. Míg a Hortobágyon már a pleisztocén elejétől (2, 4 millió évvel ezelőtt) folyt a folyóvízi üledék-felhalmozódás, a Hajdúhát a pannon időszak végétől (5, 3 millió éve) a pleisztocén közepéig szárazföld volt, kiemelkedettkörnyezetéből. F'rre utalnak a felső-pliocén, alsópleisztocén során keletkezett vörösagyagok, melyek egykori talajok maradványai. A pannon időszakiképződmények itt hosszú ideig magasabb helyzetben maradtak, választóvonalként a Hortobágy és a Nyírség között. A folyóvízi üledékek képződésecsak a középpleisztocénban indult meg,amikor a folyók feltöltő tevékenységefolytán a nyírségi hordalékkúp magassága elérte a Hajdúhát felszínének magasságát. Ezen a részen főleg a Tapolyés az Ondava rakta le hordalékát. A felsőpleisztocén közepétől azonban a
Haj
dúhát lassú emelkedése miatt a folyókelhagyták a terűletet és a szél lett a legfőbb felszínformáló erő. A hortobágyiterületeket azonban egészen a múlt századig folyók árasztották el, először azŐs-Sajó-Hernád, majd a felső-pleniglaciális közepétől (kb. 20 ezeréve) a Tisza. A Sajó-Hernád hordalékkúpjának homokos rétegei Balmazújvárosnál 0-10 méter vastagok, itt volt ahordalékkúp délkeleti csücske.A Tisza megjelenésével a Sajó-Hernád elhagyta a területet, egykori medreit azonban a Tisza is felhasználta. ATisza egészen a holocén szubboreálisfázisának kezdetéig (5000 évvel ezelőtt)haladt itt észak-déli irányban, mielőttfelvette volna mai folyásirányát. Egykori futását elhagyott folyómedrek jelzik, ilyen a Kadarcs is. Ami a felszín felépítését illeti, a Hortobágyon az ártérilöszök uralkodnak, a Hajdúhátot pediga tipikus löszök takarója fedi. A tipikuslöszök a szárazra került hordalékkúpokból szél által kifújt és felhalmozott finom szemű porból keletkeztek, az ártéri löszök viszont a folyóvízi iszapos,agyagos hordalékból keletkeztek a folyók árterein felhalmozódva, löszre emlékeztető szerkezetüket a hideg, szárazperiglaciális éghajlaton vették fel. Azártéri löszterületek nagy része a múltszázadi folyószabályozások hatására elszikesedett, ma szikes talajokat találunkrajtuk, a tipikus löszön viszont kitűnőtermékenységű talajok képződtek. Ahortobágyi területek mélyebb részein aTisza a holocén folyamán öntésiszapotis felhalmozott.A terület talajtakarója földtani felépítéséhez hasonlóan kétarcú. Keleten aHajdúhátot nagyrészt az igen jó termőképességű, vályog mechanikai összetételű alföldi mészlepedékes cser-nozjomok, a nyugati részek elszikesedett lösziszapos felszíneit pedig szikestalajok: a szántóföldi művelésre alkalmatlan, legelőként hasznosított rétiszolonyecek, kis területen pedig az igengyenge termékenységű sztyeppésedőréti szolonyecek borítják. A két talajtípus közötti átmeneti területeken viszonylag nagy területet borítanak amélyben szolonyeces réti csernozjomokés a mélyben sós réti csernozjomok is, amélyebb fekvésű részeken pedigszolonyeces réti talajok fordulnak elő.A város határának fő vízfolyásai aKeleti-főcsatorna, a Kadarcs-Kará-csonyfoki-felfogócsatorna és a Hortobágy. A Keleti-főcsatorna szállítja a legtöbb vizet, vízhozama 60 m3/s. Vízminősége I. osztályú. A Kadarcs a Tisza #elhagyott medrében folyik, egykori
le-"'^
folyásának irányát őrzi. A Kadarcshozcsatlakozik a településtől délre folyóMagdolna-ér is. A Hortobágy a nyugati részen a közigazgatás határát alkotja,szintén elhagyott Tisza-meder. A közigazgatási terület északkeleti részére kisszakaszon átfolyik a Brassó-ér is. Sok amély fekvésű, vízjárta terület is, ilyenek: Nagyszik, Magdolna, Bakóc,Nagylapos, Pap-rét, Daru-rét. Mesterséges állóvizek a Keleti-főcsatorna tározója, a K-V. tározó és a Konzervgyárivíztároló. A talajvíz mélysége általában2-4 méter közötti, sok helyen azonban a2 métert sem éri el. Sok az artézi kút. Atelepülés hévize 61 °C-os, nátriumklori-dos típusú, felsőpannon rétegekbőlszármazik.A város környékének éghajlatamérsékelten meleg, száraz. Az évi napfénytartam 1950-2000 óra közötti, azévi középhőmérséklet 9, 8-9, 9 °C. Tavasszal a fagyveszély április 12-14-igfennáll, az első őszi fagyok jelentkezésére pedig október 18-19 körül számíthatunk. Az évi csapadékmennyiség 520-550 mm, a hótakarós napok száma átlagosan 34-36, az átlagos maximálishóvastagság 16-18 cm. Az uralkodószélirány az ÉK-i, az É-i és a DNy-i, azátlagos szélsebesség 2, 5-3 m/s közötti.Növényföldrajzi szempontból a település az» Alföld flóravidékének(Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásához (Crisicum) tartozik. Potenciális növénytársulásai változatosak voltak: a keleti, 100 méternél magasabb hajdúhátirészeket löszpuszták, löszsztyepprétekés pusztai cserjések jellemezték; nyugatabbra sziki tölgyesek fordultak elő sziki erdőssztyepp-rétekkel és sziki gyepekkel, sok helyen tölgy-kőris-szil ligetekkel komplexeket alkotva. A Hortobágy folyó mentén pedig alacsonyártéri társulások voltak jellemzők: mandulalevelű bokorfüzesek és puhafaligetek.Napjainkban eredeti erdőtársulást nemtalálunk a területen, de a szikes talajokon változatos füves társulások alakultak ki, melyeknek nem csak növény-,hanem madárviláguk is értékes. A keleti részek eredeti lösztársulásaiból viszont nem sok maradt, mivel a kedvezőtermőképességű csernozjom talajokatszántóföldi művelés alá vonták. Néhány kisebb folton előforduló faj azonban még jelzi az egykori vegetációt:mezei szil, kökény, parlagi rózsa, hengeresfészkű peremizs, nagyvirágú lednek, bérci here, közönséges borkóró. Aszikes területek növénytársulásai rendkívül változatosak. A veresnadrágc-senkesz uralta ürmös és cickafarkos szikes puszták és különböző szikfoktársulások, sziki rétek és szikes mocsarakegyaránt előfordulnak. Legnagyobb részüket a Hortobágyi Nemzeti Park foglalja magában, mely a közigazgatási terület északnyugati (Kisszeg-puszta) ésdélnyugati (Daru-Karinkó-puszta,Magdolna-puszta, Nyári-járás,Nyírőlapos) szegletét' óvja. A Kisszeg-puszta jobb minőségű talajait cickafarkos füves puszták és ecsetpázsitos szikirétek borítják, a kisebb löszhátakat ürgék lakják. A Magdolna-puszta löszfoltjain is előfordul az ürge, sziki gyepeinekértékes növénye az erdélyi-pannóniaibennszülött erdélyi útifű, ritka fészkelőmadarai a székicsér és a gólyatöcs. ANyárijárás és a Nyírő-lapos sziki növénytársulásai és madárvilága miatt isfokozottan védett terület. A Nyírő-laposon fészkel hazánk egyetlen bennszülött madár-alfaja, a székipacsirta, anemrég védelem alá helyezett Nagysziken pedig széki lile és gulipán fészkel.Vonulás alkalmával sok ritka madár keresi fel a halastavakat is.
, Borza János felvétele
Balmazújvárosfekvése
Search History:
Result 00 of 00
00 results for result for
p.
More From This User
Notes
Load more
