Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
2Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Buddhist A

Buddhist A

Ratings: (0)|Views: 145 |Likes:
Published by Gellér Erzsébet
Asztrológia
Asztrológia

More info:

Published by: Gellér Erzsébet on Oct 04, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

10/21/2010

pdf

text

original

 
Pressing Lajos
Buddhista meditációs technikámentálhygiénés hatásai
Előadás a Magyar Integratív Pszichoterápiás Egyesület1998 október 23-i tudományos ülésén Tisztelt Tudományos Ülés, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim!A modern nyugati kultúra a szaktudósok vizsgálódásaitól eltekintvehárom hullámban került szélesebb tömegeket is érintő kapcsolatbaa buddhizmus ősi hagyományokra visszanyúló, és az emberitudattal kapcsolatos évezredes megfigyesekre alapozotttanításaival és szellemi gyakorlatrendszerével.A múlt század végétől a 30-as évekig tartó első hullámot főként azeupai okkult és ezotérikus érdeklődés értelmiségi divatjagerjesztette. Ebben az időszakban a buddhizmus és s keletihagyományok bbnyire jellegzetesen nyugati, eklektikuseszmerendszerek értelmesében és zvetítésével, sokszoreltorzított és lrrtett formában szivárogtak be a nyugatikultúrába. Ugyanakkor kiváló szakfordítások is készültek e korbanelsorban a li, úgynevezett nana buddhizmus szentszövegeiből, amelyek a kisszámú komoly érdeklődő számára immárnyugati nyelveken is lehetővé tette a buddhizmustanulmányozását.A második tömeges érdeklődési hullám századunk 50-es és 60-aséveiben jelentkezett, amikor főként a
 zen buddhizmus
vonzottamagához a polgári létformából kiábrándult, alternatív értékeket éskultúrát kerehippi-nemzedék tagjait. A buddhizmus és apszichoterápia ebben az időben g csak áttelesen keltkapcsolatba egymással: a keleti kultuszok iránti érdeklőstugyanaz az útkereső nyugtalanság és a kiüresedő konvenciókbólvaló menekülés mozgatta, mint amely a különféle kiscsoportosszerveződések, csoportterápiás és személyiségfejlesztő módszerekhirtelen felvirágzását. A buddhista szeánszokon vaszteléppúgy a tudatosan választott deviancia, de legalábbisnonkonformizmus jele volt, mint a – nem ritkán LSD bevételét, vagymarihuána szívását sérő különleges tudatállapotokkal vaismerkes, vagy a pszichológiai önismeret kiscsoportostechnikáinak alkalmazása. Az ekkoriban kibontakozó, a
 
hagyományos pszichoterápiás elvekkel gyakran gyökeresen szakítóúj csoportos dszerek azóta a pszichotepiás eszztárelfogadott technikáivá váltak. Ezek némelyikén, pl. a Petzold-féleGestalt-tepián l felismerhea forrásviken felszedettbuddhista eszmék hatása, amennyiben a pszichológiai tünetekoknyomofeltárása helyett a hangsúlyt áthelyezik az itt-és-mostban való tudatos jelenlét elsajátítására, az érzelmi görcsök éslélektani blokádok attitűd-változtatással és magatartás-tréninggeltörténő feloldására.A buddhizmus nyugati elterjedésének harmadik hulláma a 80-asévek sodik fel kezdődött, és g jelenleg is »felszakaszában« van. E mai nyugati buddhizmus igen sokszínű, sabban a különféle hagyományok egyaránt képviselve vannak; aleginkább meghatározóak benne a tibeti buddhizmus iskolái. Ez azúj fellendülés jellegében és indíttatásában is különbözik a keletimisztika elt begyűrűzésétől. Jellemje, hogy számosnyugatra emigrált buddhista pap, illetve zvetlenül a keletibuddhista országokban kiképzett nyugati tanító immár megbízható,misztifikációtól mentes ismereteket közvetít a nyugati érdeklődőkszámára; kiterjedt publikációs tevékenység és részben a médiákfokozott érdeklődése kíséri; a legtöbb nyugati országban számosbuddhista központ alakult, amelyek megteremtették a buddhizmusgyakorlásának anyagi és inzményes kereteit; s l hogy anyugati értelmiség meghatározó része elismerte a buddhizmust,mint az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező világvallást,amelynek világszerte több, mint 300 millió követője van. Mindezmegkönnyíti a buddhizmus integrálódását a nyugati kultúrába, shozzájárult ahhoz, hogy a különféle humán segítő foglalkozásokképviselői is nyitottan és kapcsolódási pontokat keresveforduljanak a buddhista módszerek tanulmányozása felé.
Kapcsolódási pontok és vitatott kérdések a buddhizmus és a pszichoterápia viszonyában
Nemzetközi tapasztalat, hogy miközben a klinikai értelembenalkalmazkodási zavarral zdő személyek magasabb aránya abuddhista gyakorlók között ma már nem igazolható, addig a segítőszakmák képviselői pszichogusok, pszichterek, szoclismunkások – száma e körökben népességbeli arányukhoz képesterősen túlreprezentált. A buddhizmus önmeghatározása szerint azönnevelés és az emberi tudattal végzett műveletek szisztematikusmódszertanát kínálja, s ez már önmagában is érdekessé teheti ahumán tudományok művelői számára. Ezen túlmenően ráadásul jelens átfes figyelhemeg a buddhista gyakorlat és a
 
pszichoterápia céljai között: általános szinten mindegyik az emberiszenvedés csillapítását, végső soron megszüntetését tűzi ki célul,speclisan pedig a buddhizmusban megvalótani ntkiegyensúlyozottság, nyugalom, belső béke és harmónia, a valóságélesebb és tisztább érkelésének pessége, a nyitottság éstolerancia, az érzelmek elfogadása, egyszersmind azok kézbentartásának a pessége, az embertársaink iránti emtia ésegttérzés mind-mind olyan erények, amelyek kivese apszichoterápiás egészségképbe is jól illeszkedik, sőt mindezek aterapeuta személyinek, mint »munkaeszzneiskifejlesztendő kritériumai.A felsorolt érkek nagy szét természetesen más vallásihagyományok is pviselik. A buddhizmus iránti fokozottérdeklődést a humán szakmák művelői részéről azonban talán azindokolja, hogy a buddhizmus gyakorlása más vallásoktól eltérőennem kívánja meg a hitet valamilyen irracionális, természetfölöttierőben, hanem ehelyett az önkísérletre és a saját tapasztalatokraalapozódó, gyakorlati módszereket kínál. Azonkívül a buddhizmuselőfeltételek nélkül elfogadja és egyenrangúnak tekinti mindenlény törekvését a boldogságra.E lehetséges kapcsosi pontok az utóbbi években mindpszichoterapeuták, mind buddhista egyházi személyiségek körébenheves vitákat és gyakran igen ellentétes állásfoglalásokatprovokáltak. Egyszt sokfelé rtént rlet arra, hogy abuddhizmusból átemelt meditációs technikákat, vagy szemléletielveket közvetlenül felhasználják klinikai betegek pszichoterápiáskezelésénél. Az ilyen, terapeuta szakemberek által kezdeményezettkísérletek a buddhista mediciót rendszerint kiegészítődszerként, a komplex medikális és pszichoteráps kezesegésbe ágyazottan alkalmazzák, vagy annak csupán egyestechnikai elemeit emelik ki és étik be nyugati terápiáseljárásokba. Gyakorlati tapasztalatok e módszerek hatékonyságáteddig elsősorban drog- és alkoholfüggőségben szenvedők önkénteselvonó kezelése során igazolták. Másfelől neves buddhista tanítók,mint pl. Chögyam Trungpa Rinpoche vagy Akong Rinpoche, magukis kidolgoztak terápiás célra átalakított, leegyszerűsített meditációsdszereket. E technik szakmai fogalmak szerint szbenspeclis la, relaxács módszerek, szben az érzelmifeszültségek feldolgozását és a konfliktusokkal szembeniattidváltost elősegítő kognitív tepiák be volnánaksorolhatók.A pszichoterapeuta és buddhista oldalról is jelentkezőkapcsolatkeresés ugyanakkor mindkét oldalon heves vitákat iselőidézett. Terapeuták részéről elsősorban a szakmai kompetenciaés felelősség határainak elmosódása kelt aggodalmat. Érvelésük

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->