Welcome to Scribd. Sign in or start your free trial to enjoy unlimited e-books, audiobooks & documents.Find out more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
10Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Regresszió

Regresszió

Ratings:
(0)
|Views: 401|Likes:
Published by Gellér Erzsébet
Pszichológia, oktatási anyag
Pszichológia, oktatási anyag

More info:

Published by: Gellér Erzsébet on Oct 05, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/14/2013

pdf

text

original

 
Daubner BélaA regresszió pszichoterápiás felhasználásának integratív lehetőségei
Haladási vagy fejlődési iránnyal rendelkező pszichés folyamatokban regresszió névvel jelölik a visszatérést a személyiségfejlődés egy-egyszer már elért fejletségi szintjéről egy korábbidifferenciálatlanabb fejletségi szinthez.Topográfiai értelemben véve, a regresszió - Freud szerint - pszichés rendszerek egymásrakövetkező sora mentén megy végbe, amelyeken az izgalom a fejlődési iránnyal ellentétesenhalad.Időben nézve a regresszió egy genetikus sorrendet feltételez, és a szubjektumnak fejlődéser lhaladott állosaihoz (libidófejsi szakaszokhoz, rgykapcsolatokhoz,azonosulásokhoz stb.) való visszatérést jelöli.Formailag a regresszió az összetettség, a strukturáltság és a differenciáltság szempontjábólalacsonyabb szintű kifejezés- és viselkedésmódokhoz való átmenetet jelenti. A regressziósorán a gondolkodásnak, a tárgykapcsolatoknak és a viselkedési struktúráknak korábbifejlődési fokra való visszatérése történik meg rövidebb vagy hosszabb időre. A libidó egykorábbi szerveződési formához tér vissza. Ez lehet tárgy regresszió, libidófejlődési regresszió,valamint az én fejlődésében bekövetkező regresszió.A regresszió összefügg a fixációval, ha a fixációt beírásként értelmezzük, akkor a regressziótúgy értelmezhetjük, mint ennek a már megle„beírtnakújbóli működésbe hozását.Hívhatjuk ezt a jelenséget úgy is, hogy visszatérés a „szekundér v. másodlagos gestalthoz”. Asodlagos gestaltok élnyeink teljessé tevésére tett kísérleteink: ha valamilyenszükségletünk kielégítése akadályba ütközik, mivel a befejezetlenség élménye nehezentolerálható, valamilyen helyettesítő szerepű kielégítéssel az élmény mesterséges lezárásárakényszerülünk (pl. kontaktusfelvétel helyett evés). Az ilyen mesterséges lezárás rövidtávúfeszültség-oldást eredményez, az egyénnek azonban végsoron újra és újra meg kellismételnie a folyamatot. Az idő múlásával ezek a sodlagos gestaltok egyre jobbanrögzülnek és rendszerint érzékelésünk, gondolkodásunk, érzéseink és viselkedésünk meghatározott menetévé szilárdulnak. A „rögzült” perspektíva részben a rögzült vágyak,kielégítetlen szükségletek és zavaró élmények jelen tudatunkon kívülire zárására is szolgál(elfojtás és a fixáció).A regresszió jelenségét érdemes a kognitív megközelítés oldaláról is megnézni. A klinikai pszichológia kognitív irányzata eltérően a kognitív tudományok más alkalmazottterületeitől nem tisztán a megismerés folyamatait, sokkal inkább a kogníciók és emóciók kapcsolatának szabályait és működési feltételeit vizsgálja, mivelhogy az emocionáliszavar minden pszichiátriai kórkép kardinális tünete.A kognitív séma elnevezést tapasztalati tudásunkat tömörítô ismerettömbök megjelölésérehasználjuk. Ezeknek az elővételezett ismeretmintáknak az a fontos funkcja, hogyszabályozza a megismerési folyamatot. Beck a kognitív séma információ-szervező funkciójáthangsúlyozza, amely szerint az alkalmas arra, hogy a környezetből származó ingerek feldolgozásának és konceptualizálásának a módját meghatározza. Más szerzők a kognitív
 
sémák szerepével kapcsolatban kiemelik, hogy segítségükkel nemcsak felfogjuk, hanemújraalkotjuk a valóságot és ezáltal a valóság egyéni leképeződést hozzuk létre.A fejlődési szemlélet képviselői a hangsúlyt a tudásszerveződés folyamatára helyezik. Ez a jellegzetes önorganizációs folyamat, amely a környezettel folytatott intenzív interakció soránformálódik és dosul olyan mentális veletek útn zajlik, mint a mertés, jelentéstulajdonítás, belátás. A kognitív sémák megismerése a nyelvi produktum segítségévellehetséges, r az implicit tus csak szben fejedik ki a nyelvi szimboliciósfolyamatokban. A kutatók egyetértenek abban, hogy a kogniv mák hierarchikusanelrendezett struktúrák, amelyek információtartalma eltérő. A „negatív automatikus gondolat – hiedelem rendszer – séma” struktúra alapvetően befolyásolja viselkedésünket és patológiásrészének átalakítása alapvetően feltételezi a viselkedés változást és a személyiség változást.Az információ feldolgozásában kognitív alrendszerek kölcsönös interakcióját feltételezzük (Interactive Cognitive Subsystems, ICS). A rendszer működése területspecifikus alrendszerek lcnhatásán alapul. A koncepció szerint informáck feldolgonak toliskonfigurációját mindig az alrendszerek aktuálisan létrejövő interaktív kapcsolatai határozzák meg, amelyet az információ-bemenet szabályoz.Az informácszerves legmagasabb szintjén az ingermodalitások specifikusreprezentációi jelennek meg, létrehozva az aktuális, egyedi és egyszeri élményminőséget.Ennek a területspecifikus információszolgáltatásnak a gső eredménye az aktuálissémakonfiguráció létrejötte. Egy adott alrendszer szerepe a sémaképzésben függ a külsőingerhatástól, az alrendszerek memo-tárainak aktivitásától, vagy egy másik alrendszer információszolgáltatásától és természetesen attól a kölcsönhatástól, amely az alrendszerek közt aktuálisan megvalósul. Az információ feldolgozása az alrendszerek szintjén a korábbitanulási tapasztalatok programjának megfelelően történik, így az aktivált tudástartalomhordozza az egyéni tapasztalatok lenyomatait.A kognitív struktúrák kialakulása a személy aktivitást feltételező megismerési és tanulásifolyamatának terméke, amelyek során a kognitív szerveződésben önorganizációs folyamatok zajlanak le. A tepiás intervenció a realitástesztesen alapul, a kliens a terapeutasegítségével szembesül tapasztalataival, és ennek ismeretében korrigálja a környezetével ésönmagával kapcsolatos értékelő-misítő automatikus gondolatait. A konstruktivistaszemlélet szerint a fejlődéssel összhangban alakulnak ki és változnak a kognitív struktúrák. Akognitív szerveződés saját dinamikája határozza meg a változások tendenciáját. A terápiásstratégia támadáspontja a fejlődés során trejött lystruktúrák módosísa, vagy újalapk genesa. A konstruktivista szemlet feltételezi a tepiás stragiatámadáspontjának kiszélesítését, a fejlődési kognitív struktúrák átalakítását célozza meg ésezzel a terápiás módszerek alkalmazhatóságának a körét is kiszélesíti.Végül is kijelenthetjük, hogy a fejlődési sémák átalakításán keresztül érvényesül a terápiáshatás. A terápiás intervenció a séma kognitív-affektív komponensét éppúgy figyelembe veszi,mint a viselkedéses szintet. A koncepció az affektív reakciókat nem tekinti másodlagosnak,hanem az élmény integráns részének. A maladaptív kognitív struktúra beazonosítása során akritikus érzelmi-affektív állapot indukálása fontos lépés a terápiás folyamatban, mert ezáltallehet elérhetővé tenni az átalakítani kívánt kognitív struktúrákat. Ez lényeges különbség ahagyományos kognitív terápiás szemponthoz viszonyítva. Young hangsúlyozza, hogy azemocionális reakcfontos jelzése a maladaptív sémák elérhetőségének, ezért a terápiásintervenció részét képezik a felkavaró élmények, álmok, imaginatív tartalmak megbeszélése.Minél intenzívebb az emocionális reakció, annál valószínűbb, hogy az adott kognitív sémafontos szerepet kap az információ feldolgozásában. Vannak azonban másodlagos sémák is,amelyek emocionálisan kevésbé terheltek.
 
Young sémamodellje szerint a maladaptív, rögzült sémák a kogniv transzformációsfolyamatok középpontjába kerülhetnek olymódon, hogy a személy vagy azonosul velük, vagyelhárítja azokat. Ezen a ponton közelít a koncepció a mélylélektani jelenségvilághoz, ugyanisfeltételezi a tudattalan elhárító magatartást a kognitív sémákhoz vaviszonyban, ígymegkünböztet mát fenntartó, elkerüés kompenzáló viselkedést. Az önsorsronmagatartásban például a séma mindenáron való fenntartása és megerősítése a cél, a séma-kerümagatartás pedig felismerhető a sémával kapcsolatos intenzív érzelmi állapotok elkerülésével, vagy a tünetképződés hátterében.A fejlődési kognitív struktúrák vizsgálata során nem kerülhető el a selfre vonatkozó és akörnyezethez való viszonyt reprezentáló kognitív mintázatok módosítása, ezért a kliens ésterapeuta közti kapcsolat része a terápiás munkának. A terapeuta egy olyan modell, amely amaladaptív kapcsolati mintát kedvező irányba befolyásolja. A terápia lényege azonban akognitív sémák átstrukturálása, amely azt jelenti, hogy a tapasztalatok tükrében átvizsgálják áta sémák érvényességét. A terápiás intervenció kofrontatív és edukatív jellegű. A terápia épít akliens racionális ok-okozati kapcsolatokat figyelembe vevő belátására a sémaműködéskedvező irányú befolyásolása során. A terápiás hatás az aktuálisan működ séma-konfigurációműködésének a befolyásolása. A teória szerint minden olyan terápiás lépés eredményes,amely szélesebb szemantikai kontextust vesz figyelembe és ezen bel speclisviszonylatokat vagy elemeket változtatja meg úgy, hogy általa a rendszer működésétmódosítja. Az ICS modell szerint egy új koherens szemantikus csomagot kell létrehozni amaladaptív gondolatok kioltása helyett. A terápia során a séma kogniv, affekv ésviselkedéses elemeket sűrítő prototípusos jelentésszintjét kell megváltoztatni. Ennek érdekében a terápiás intervenció specifikus területeket céloz meg és ezen keresztül generálja aváltozást a sémán belül. Az ICS modell szerint tehát az általános jelentéskomplexumotképviselő kognitív sémák átalakítása a terápiás hatás alapját képezik és tulajdonképpenminden terápiás beavatkozás ezt a célt szolgálja.A kognitív terápia egyes lépései is ennek az elképzelésnek az alapján magyarázhatók. Areframing technika (NLP) például a séma szemantikus kontextusát alakítja át a tartalmiátkeretezés vagy a kontextuális hatás megváltoztatása formájában. A kognitív terápia„viselkedéses” elemei, az u.n. próbacselekvések - a koncepció szerint- nem azért fontosak,mert evidenciaként szolgálnak a specifikus előfeltevések kipróbálása során, hanem azért, merta maladaptív kognitív sémával inkompatibilis jelentéstartományt aktiválnak. Például, havalaki gátlásait leküzdve lép be egy frusztrációs helyzetbe új tapasztalatokat gyűjt, akkor agondolkodásmódja változik meg a helyzetről. De a sémakonfiguráció megváltoztatásárahatékony lehet az irányított imagináció. Itt nem maga az imagináció az ami hatékony, hanemez a fellazult érzelmi állapot különösen alkalmas arra, hogy a kognitív mintázatba új elemeketlehessen bevinni az imagináció segítségével. A traumatikus élmény imaginációja során jelentkező érzelmi reakciójelzés arra, hogy magasan szervezett jelentéskomplexumok elérhetőkké váltak és készek a változásra. Terápiás hatékonyság tehát nem a katarzissal,hanem a kognitív átstrukturálással függ össze. Például, ha csak vizuális reprezentációaktiválódnak az értelmi reakciókat is kiváltó implikációs szint elérése nélkül, akkor nincstepiás has sem. Hasonló vonatkozik a próbacselekvések szintjére, ahol az újkontingenciákkal való szembesülés intenzív érzelmi megterhelessél párosul.A pszichoterápiás beavatkozásnak a személy problémamegolstratégiáit kell erősíteni,amely az esemény perzisztencját és averzívitását enyhíti, egyidejűleg pedig erőti akontrollálható folyamatokat.

Activity (10)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 hundred reads
1 thousand reads
13Scorpion13 liked this
Bertók Gyula liked this
13Scorpion13 liked this
13Scorpion13 liked this
13Scorpion13 liked this
Szabó Renáta liked this

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->