EGY KORMÁNY SEM RONTHAT RÁ NEMZETÉRE!

Mészáros Milán

A roham tempójú törvényalkotás és a nagyléptékű átalakítások alapján nyilvánvaló, hogy a

kormánypártokban, a kormányban és tanácsadói köreikben nem sok természettudományos vagy
egzaktabb műszaki végzettségű ember található. Ugyanis, a tudományos szemléletmódnak
nyoma sincs a cselekedeteikben vagy a megnyilvánulásaikban.

Szeretnék erre a hiányosságra röviden rámutatni. Természettudományos ember számára egyik

alapjelenség, valamint alapfogalom a perturbáció. Perturbáció alatt általában egy fizikai rendszer
külső befolyásolását szokás érteni. Perturbációkat szokás használni például egy rendszer (“fekete
doboz”) feltérképezésében, illetve megismerésében. Ezekben az esetekben a vezérlés vagy
irányítás kétféle módon történhet. 1. Pozitív vagy 2. negatív visszacsatolással.
A pozitív visszacsatolást általában nem szokás szabályozásnak tekinteni, mert ez (tovább)
gerjeszti, illetve izgatja a rendszert. Ha a pozitív visszacsatolás állandó(sul), akkor ez a
perturbáció általában előbb-utóbb szétrobbantja a rendszert. A szétrobbanáshoz nem szükséges,
hogy a perturbáció (a pozitív visszacsatolás) –a rendszer hirtelen elpusztításához mérten– nagy
legyen. Ehhez tartósan fennálló kis perturbáció is elégséges. Ezzel kapcsolatban érdemes
megtekinteni az egyetemi tananyag Tacoma-híd katasztrófáját:(link): Tacoma, Washington,
USA, 1940. Ez a híd ellenállt (volna) nagyon nagy szeleknek is, azonban egy tartós és gyege
szél-perturbáció szétrobbantotta. A tartós gyengye szelekre történő tervezés fel sem merült, és a
szélcsatornában sem végeztek ezekre kísérleteket.

Általában a negatív visszacsatolást szokás szabályozásnak tekinteni, mert ez oly módon

avatkozik be a rendszerbe, hogy az végül lecsillapítja, stabilizálja vagy szabályozhatóvá teszi azt.
Ezért ezt a visszacsatolást elterjedten használják például az elektronikában, a kontroll-
elméletekben, a dinamikus programozásban vagy a különböző folyamat-szabályozásokban stb.

A kormány permanens dömping-törvényalkotása és mindenre kiterjedő átalakításai az egész

politikai, gazdasági és társadalmi rendszer tartós gyenge perturbációjának (egyfajta pozitív
visszacsatolásának) felelnek meg. Ha ez elég sokáig fennáll, a katasztrófa elkerülhetetlen. Kérdés
azonban, hogy mit bír ki a rendszer, mi az a határ, ahonnan már nincs visszaút. A nemzet és az
ország teherbíróképességét jelen pillanatban senki sem tudja megbecsülni, így a katasztrófa
bármitől és bármelyik pillanatban bekövetkezhet. (Jelen sorok írójának véleménye szerint
valahol a határ közelében vagyunk.) Ezt a tudást, bölcsességet és félelmet hiányolom a
kormánypártok és a kormány munkájából.

Fentieket más szavakkal is el lehet mondani, a fenti természettudományos megközelítés

alternatív megfogalmazását adva. Tétel: (Alvin Toffler): A gyors változások és forradalmi
átalakulások kísérő jelensége (másik oldala) a válság és az instabilitás. Természetesen, rövid
ideig fennálló gyors változásokra és forradalmi átalakulásokra időnként szükség van, de a
forradalom állandósítása (a permanens forradalom) biztosan katasztrófába vezet.

Page 1 of 2
Van azonban még egy szempont, amely a roham tempójú törvényalkotás, a gyors változások és
forradalmi átalakulások, illetve a pozitív visszacsatolás kapcsán felmerül. Ez pedig a
jogbizonytalanság. A jogbizonytalanság aláássa a hatalomba vetett bizalmat, megrontja az
emberi kapcsolatokat, hihetelenül megnöveli a bürokráciát, működésképtelenné teszi a
gazdaságot, virtuálissá teszi a politikát, röptelenné teszi az emberi lelkeket, stb.

Mivel a válság, az instabilitás és a jogbizonytalanság senkinek sem (lehet) érdeke, ezért nemcsak
2/3-os ”nemzeti együttműködésre”, hanem teljes nemzeti összefogásra, hatékony
együttgondolkodásra és közös cselekvésre van szükség, mert az országra háruló perturbáló
hatásokat –és azok következményeit– minimalizálni kell. A katasztrófa elkerülése érdekében a
hatások minimalizálását először a mindennapi élet területén kell elvégezni.

Egyetlen kormány sem ronthat rá a nemzetére! Főleg nem egy olyan kormány, amely önmagát a
Nemzeti Ügyek Kormányá-nak nevezi.

2010. november 4.

Page 2 of 2